- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Helyrehozni? Melléklet – Az ombudsman észrevételeire, ajánlásaira és javaslataira 2015-ben adott válaszok részletes elemzése
Utólagos vizsgálat - Dátum Péntek | 16 december 2016
▪ A. Csillagtartók
OI/9/2014/MHZ: A visszatérők alapvető jogai tiszteletben tartásának javítása a Frontex által koordinált közös visszatérési műveletek során
Az uniós migrációs politika magában foglalja az irreguláris harmadik országbeli migránsok (elutasított menedékkérők és érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek) származási országukba való önkéntes vagy kitoloncolását. A kitoloncolási műveletek jellegüknél fogva az alapvető jogok súlyos megsértésével járhatnak. E saját kezdeményezésű vizsgálat célja annak tisztázása volt, hogy a Frontex a közös visszatérési műveletek koordinátoraként hogyan biztosítja a visszaküldött személyek alapvető jogainak és emberi méltóságának tiszteletben tartását.
Az ombudsman kikérte a Frontex és alapjogi tisztviselőjének véleményét, áttekintette a Frontex aktáit, és észrevételeket kapott az Ombudsmanok Európai Hálózatának, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének és számos nem kormányzati szervezetnek a tagjaitól. Megállapította, hogy bár jelentős előrelépés történt, a Frontexnek további javításokra van szüksége: a közös nyomozócsoportok munkájának átláthatóbbá tétele; magatartási kódexének módosítása olyan területeken, mint az orvosi vizsgálatok és az erőszak alkalmazása; valamint a tagállamokkal való szorosabb együttműködés. A Frontexnek továbbá minden tőle telhetőt meg kell tennie a közös visszatérési műveletek független és hatékony nyomon követésének előmozdítása érdekében.
Az ombudsman vizsgálatát egy sor javaslattal zárta, amelyeket a Frontexnek nyújtott be arra vonatkozóan, hogy miként javíthatná tovább műveleteit ezen a területen. Válaszában a Frontex teljes mértékben elfogadta az ombudsman javaslatainak túlnyomó többségét.
Ami a Frontex és a tagállamok egymást átfedő hatásköreit érintő javaslatokat illeti, a Frontex nagy kezdeményezésről tett tanúbizonyságot azzal, hogy már konzultált a tagállamokkal ezekről a kérdésekről. Erre példa a panaszbejelentő űrlap kidolgozása. Dicséretes, hogy a Frontex proaktív megközelítést alkalmazott annak érdekében, hogy arra ösztönözze a tagállamokat, hogy szilárdabban beágyazott eljárásokat fogadjanak el az alapjogi keretbe.
A Frontex más területeken is proaktívnak mutatkozott. A közös visszatérési műveletekre vonatkozó felülvizsgált végrehajtási tervébe és a közös visszatérési műveletekre vonatkozó felülvizsgált bevált gyakorlatokba belefoglalta azt a követelményt, hogy a várandós nőket és/vagy gyermekeket nevelő családoknak külön kell felszállniuk a légi járműre, és a többi visszatérőtől elkülönítve kell ülniük. A Frontex azt is jelezte, hogy ellenőrizni kívánja, hogy a független ellenőrző szervek ellenőrzik-e, hogy a nemzeti kísérők megfelelnek-e a kitoloncolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi kötelezettségeknek. Az ombudsman melegen üdvözli ezt a kezdeményezést.
A Frontex hajlandósága a tagállamokkal való együttműködésre szintén javulást eredményezett a megfigyelők jelenléte tekintetében a JRO-járatokon, amely a 2014. évi 60%-ról 2015-re 78%-ra nőtt. Az ombudsman üdvözli ezt a növekedést, és arra ösztönzi a Frontexet, hogy továbbra is hangsúlyozza a tagállamok számára az összes közös visszatérési műveletben részt vevő megfigyelők fontosságát.
A Frontex tagállamokkal való együttműködésének egy másik példája az a döntése, hogy 2016 első felében szemináriumot szervez a megfigyelők számára, amelyen a jelentéstétellel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a megfigyelőkkel. További példa a Frontex által a tagállamoktól a jóváhagyott korlátozó eszközökre vonatkozóan gyűjtött adatok. Az ombudsman elismerését fejezi ki a Frontexnek mindezen erőfeszítésekért.
Az átláthatóság hiányával kapcsolatos aggályok eloszlatása érdekében a Frontex bejelentette, hogy fontolóra veszi a közös visszatérési műveletekkel kapcsolatos további információk közzétételét, akár a honlapján, akár a regisztrált felhasználók számára fenntartott webalapú információs portálján (FOSS). Ezt követően bejelentette, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló új rendelet figyelembevétele érdekében felülvizsgálja honlapját.[1] A Frontex kitoloncolással kapcsolatos új, szélesebb körű megbízatását leíró felülvizsgált szöveg hamarosan elérhető lesz a Frontex honlapján. A Frontex azt is jelezte, hogy 2016 januárja óta a FOSS magában foglalja a visszatérési műveletek során alkalmazandó korlátozások és kényszerítő intézkedések alkalmazására vonatkozó tagállami nemzeti rendeletek összeállítását, valamint a tagállamokban engedélyezett korlátozások jegyzékét. Az ombudsman üdvözli a Frontex arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növelje az e területen végzett munkája átláthatóságát.
Ami a közös visszatérési műveletek alkalmazását illeti, a Frontex kijelentette, hogy nagy gondot fordít a harmadik országokkal való munkamegállapodások megkötésére és annak eldöntésére, hogy mely országok alkalmasak az ilyen típusú műveletekre. A Frontex a honlapján is módosította a közös visszatérési műveletekre vonatkozó szöveget, hogy az információkat tartalmazzon a közös visszatérési műveletek gyűjtése keretében végrehajtott légi járatokról. Az ombudsman üdvözli a Frontex arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tovább pontosítsa és megmagyarázza a közös visszatérési műveletek gyűjtésére vonatkozó jogi keretet, és arra ösztönzi a Frontexet, hogy a közös visszatérési műveletek gyűjtésével összefüggésben folytassa az alapvető jogok mérlegelését.
Ami a közös jogkezelő szervezetek magatartási kódexének módosításait illeti, a Frontex az ombudsman javaslatainak többségét elfogadta. A Frontex különösen javította az egészségügyi adatok kezelését: a visszatérésre kötelezett személy vizsgálatát végző orvos által összegyűjtött információkat most már a repülőn tartózkodó orvos rendelkezésére bocsátják. A Frontex kijelentette, hogy iránymutatásokat fog nyújtani arra vonatkozóan, hogy milyen orvosi felszerelésnek kell lennie a FOSS-en közlekedő járatok fedélzetén. A Frontex azt is kijelentette, hogy egyértelművé fogja tenni, hogy a visszatérésre kötelezett személy egészségügyi információit az egészségügyi személyzettől eltérő személy csak vészhelyzetben vagy akkor tekintheti meg, ha a visszatérésre kötelezett személy ehhez hozzájárult. 2016 júniusa óta a Frontex által koordinált közös visszatérési műveletekre vonatkozó útmutatót közzétették a FOSS-en és a Frontex honlapján, és az a mellékletben tartalmazza a közös visszatérési műveletekben részt vevő orvosok számára ajánlott orvosi felszerelések és gyógyszerek listáját. Az ombudsman üdvözli a Frontex arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a visszatérők egészségügyi adatainak kezelését.
Az orvosi vizsgálatok időzítésével kapcsolatban a Frontex kijelentette, hogy nem ellenzi, hogy erre a visszaút időpontjához közelebb kerüljön sor. Végső soron azonban e vizsgálatok időzítése a tagállamok kezében van. A Frontex felmérést végzett a tagállamok körében, és a legtöbb válaszadó azt válaszolta, hogy az idegenrendészeti fogdákba belépő valamennyi visszatérésre kötelezett személyt orvosi vizsgálatnak vetik alá. Csak néhány esetben nem kötelező az orvosi vizsgálat, de az orvosok mindig rendelkezésre állnak abban az esetben, ha a migránsok orvosi ellátást kérnek. Ha az orvosi vizsgálatra az eltávolítás előtt kerül sor, azt általában az indulás előtt 24 órával kell elvégezni. Az ombudsman üdvözli a Frontex által az orvosi vizsgálatok időzítésével kapcsolatban tett lépéseket, és arra ösztönzi a Frontexet, hogy folytasson további konzultációt a tagállamokkal ebben a kérdésben.
A magatartási kódex erőszak alkalmazásával kapcsolatos módosításait illetően a Frontex kijelentette, hogy hangsúlyozni fogja, hogy az erőszak alkalmazásának figyelembe kell vennie az egyes személyek egyéni körülményeit, például kiszolgáltatottságukat. Ezt a módosítást röviddel az ombudsman javaslatainak kézhezvételét követően a közös jogkezelő szervezetek végrehajtási tervében, valamint a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó felülvizsgált bevált gyakorlatokban fogalmazta meg. Az ombudsman elismerését fejezi ki a Frontexnek az ezzel kapcsolatos gyors fellépéséért. Az ombudsman üdvözli továbbá a Frontex azon kötelezettségvállalását, hogy a közös nyomozócsoportok magatartási kódexében egyértelműen hivatkozik a Frontex általános magatartási kódexének 19. cikkére, amely meghatározza az erőszak alkalmazását és az ilyen erőszak alkalmazásának körülményeit. Az ombudsman üdvözli, hogy ez a fellépés egyértelmű helyzetet teremt.
Végezetül az ombudsman üdvözli a Frontex pozitív és proaktív megközelítését válaszában és végső nyilatkozatában, amely szerint elkötelezett a közös visszatérési műveletek magas színvonalának fenntartása és lehetőség szerint e normák javítása mellett.
OI/8/2014/AN: Az Alapjogi Charta tiszteletben tartása az EU kohéziós politikájának végrehajtása során
Ez a saját kezdeményezésű vizsgálat arra vonatkozott, hogy a Bizottság hogyan biztosítja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok tiszteletben tartását az uniós kohéziós politika tagállamok általi végrehajtása során. A vizsgálat akkor indult, amikor az Unió új, hétéves finanszírozási időszakba kezdett, amely új jogi keret alapján a 2014–2020-as időszakra terjed ki.
Az EU kohéziós politikája arra törekszik, hogy csökkentse az EU különböző régiói fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket. Tekintettel az Unió láthatóságára a kohéziós politika keretében finanszírozott projektekben – a romániai sürgősségi segélyszolgálatok javításától a horvátországi aknák kiürítéséig – az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy a pénz elköltése során biztosítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását. Az a tény, hogy a Bizottság nem közvetlenül felelős az alapok kezeléséért, nem használható fel a cselekvés elmulasztásának okaként, ha az alapvető jogokat megsértették, vagy fennáll ennek a veszélye. Az ombudsman konkrét javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy a Bizottságnak hogyan kellene garantálnia az alapvető jogok tiszteletben tartását az európai szociális és beruházási alapokból (esb-alapok) részesülő programok odaítélése és végrehajtása során.
Válaszában a Bizottság rámutatott, hogy számos intézkedést hozott. Írt a tagállamoknak, hogy emlékeztesse őket a Chartával és az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeikre. Emellett iránymutatásokat dolgozott ki valamennyi érintett szereplő, például a helyi hatóságok és a Kohéziós Alap végrehajtásában részt vevő szereplők számára, valamint képzéseket tartott a Charta e jogterületen történő alkalmazásáról. A Bizottság azt is kifejtette, hogy az 1303/2013/EU rendelet [2] (a továbbiakban: a rendelet), amely meghatározza a különböző uniós alapokra alkalmazandó feltételeket, előírja, hogy az ezen alapokból részesülő programoknak meg kell felelniük az alapvető jogokra vonatkozó uniós szabályoknak.
A Bizottság azt is meghatározta, hogy milyen következményekkel jár az, ha egy tagállam a kohéziós politika területén nem tartja be az alapvető jogokat az uniós jog végrehajtása során. Ezek a kifizetések felfüggesztésétől az esetleges kötelezettségszegési eljárásokig terjednek. A Bizottság arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy adatgyűjtést indított annak megállapítása érdekében, hogy az egyes tagállamok milyen rendszerekkel rendelkeznek a panaszok kezelésére, azzal a céllal, hogy a tagállamok körében előmozdítsa a bevált gyakorlatokat.
Végezetül a Bizottság megemlítette, hogy a civil társadalom számára számos módszer áll rendelkezésre a kohéziós alap végrehajtása során elkövetett jogsértések bejelentésére. Ezek közé tartozott a tagállami jogsértések Bizottság felé történő közvetlen bejelentése, valamint a SOLVIT és a FIN-NET panaszkezelő rendszereken keresztüli esetleges panaszok. Emellett a Charta végrehajtásáról szóló éves jelentés olyan információkat is tartalmaz, amelyek relevánsak azon nem kormányzati szervezetek és uniós polgárok számára, akik panaszt kívánnak benyújtani, ha úgy vélik, hogy megsértették az uniós jogot. A Bizottság azt is kijelentette, hogy „strukturált párbeszéddel” foglalkozó szakértői csoportokat hozott létre – amelyek regionális, helyi, városi és egyéb hatóságokból, társadalmi-gazdasági partnerekből és civil társadalmi szervezetekből állnak –, hogy lehetővé tegyék „az esb-alapok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről folytatott nyílt párbeszédet”.
Az ombudsman üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az esb-alapok megosztott irányításának kihívást jelentő helyzetében biztosítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását.
OI/10/2014/RA: Átláthatóság és a nyilvánosság részvétele a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalásokkal kapcsolatban
A Bizottság jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Unió nevében egy széles körű kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodásról az Egyesült Államokkal (transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség – TTIP). A tárgyalások példátlan közérdeklődést váltottak ki, tekintettel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség lehetséges gazdasági, társadalmi és politikai hatására.
Az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot indított annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság nyomon követhesse e tárgyalások előrehaladását, és hozzájárulhasson azok eredményének alakításához. A Bizottsághoz intézett nyitó levelében az ombudsman előterjesztette a tárgyalások átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tételét célzó első javaslatcsomagját. Az ombudsman a vizsgálat során a nyilvánosságtól is gyűjtött ötleteket. Többek között a Parlament és a civil társadalom által megfogalmazott aggályokra válaszul a Bizottság a vizsgálat során egy sor ambiciózus átláthatósági intézkedést vázolt fel.
Határozatában az ombudsman tíz további javaslatot terjesztett a Bizottság elé a TTIP-dokumentumok proaktívabb közzétételével, a közös tárgyalási szövegekkel és a TTIP-ülések fokozott átláthatóságával kapcsolatban. Az ombudsman úgy vélte, hogy e javaslatok követésével a Bizottság biztosítaná, hogy a TTIP-tárgyalási folyamat nagyobb legitimitást és közbizalmat élvezzen. Nyomon követési válaszában a Bizottság megerősítette, hogy a TTIP-dokumentumok közzétételével kapcsolatos proaktívabb megközelítésére épít, és felvázolta a tárgyalások nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében hozott intézkedések teljes körét.
Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság pozitívan viszonyult hozzá ezen a polgárok számára kulcsfontosságú területen. Üdvözli, hogy a Bizottság jó példával jár elöl, és meg van győződve arról, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség számára kitűzött ambiciózus átláthatósági menetrend jól szolgálja a jövőbeli kereskedelmi és beruházási tárgyalások átláthatóságát.
E vizsgálat kezdetétől fogva az ombudsman hangsúlyozta különösen a TTIP-dokumentumok proaktív közzétételének fontosságát. Időközben a Bizottság fokozta proaktív átláthatósági politikáját, különösen a TTIP-tárgyalások átláthatóságáról szóló, 2014. november 25-i közleményét követően. A Bizottság első alkalommal tett közzé konkrét jogalkotási javaslatokat a kétoldalú kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások során. A Bizottság saját szavaival élve „gyakorlati szempontból a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló legfontosabb tárgyalási dokumentumok röviddel a tárgyalásokon való ismertetésüket követően nyilvánosan hozzáférhetők lesznek”.
Bár többet lehetne tenni annak érdekében, hogy a közvélemény jobban megismerje a TTIP tartalmát és következményeit – különösen akkor, ha az uniós és az egyesült államokbeli álláspontok egységes szerkezetbe foglalt szövegeinek véglegesítése a végéhez közeledik –, az ombudsman elégedett azzal, ahogyan a Bizottság a már bevezetett átláthatósági intézkedésekre építve továbblépett. Az ombudsman elismerését fejezi ki továbbá a Parlamentnek és a civil társadalmi csoportoknak, amelyek nagyobb átláthatóságot szorgalmaztak. Rámutat arra, hogy most a választott képviselők demokratikus felelőssége, hogy választóik nevében ellenőrizzék a tárgyalásokat, és együttműködjenek az európai polgárokkal.
E vizsgálat részeként az ombudsman több javaslatot is tett a Bizottságnak az érdekképviselőkkel való találkozók és kapcsolattartás átláthatóságával kapcsolatban. Bár a vizsgálat során jelentős előrelépés történt, különösen a 2014. november 25-én elfogadott két bizottsági határozat alapján, van még mit javítani. Az ombudsman továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. Különösen üdvözli például a Bizottság képviselőivel találkozó személyek nevének közzététele terén a közelmúltban elért eredményeket, miután a Bizottság e tekintetben korábban vonakodott.
Az ombudsman üdvözölte a Bizottság konstruktív szerepvállalását a vizsgálat során, és elégedett az eredménnyel.
OI/8/2013/OV: A Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) által odaítélt támogatások elfogadhatóságára és értékelésére vonatkozó felülvizsgálati eljárások megállapítása
Ez a hivatalból indított vizsgálat arra a tényre vonatkozott, hogy az EASME nem biztosított felülvizsgálati eljárást azon programok pályázói számára, amelyekért az EASME felelős: a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram, a COSME (az EU kis- és középvállalkozásokra vonatkozó programja), a LIFE (az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja) és az ETHA (az Európai Tengerügyi és Halászati Alap). Az ombudsman két ajánlást tett, amelyekben felkérte az EASME-t, hogy: 1) értékelési felülvizsgálati eljárást hoz létre azon pályázók számára, akik a Horizont 2020 program keretében meghirdetett pályázati felhívásokra válaszolnak; és 2) hozzon létre hasonló felülvizsgálati eljárást a többi uniós programra vonatkozóan. Az ombudsman azt ajánlotta, hogy a felülvizsgálati eljárás terjedjen ki azokra az esetekre, amikor a kérelmezők i. eljárási hibákra, ii. ténybeli hibákra vagy iii. nyilvánvaló értékelési hibára hivatkoznak.
Az EASME mindkét ajánlást elfogadta és végrehajtotta. Az ombudsman elismerését fejezte ki az ügynökségnek a gyors és hasznos válaszért, és két további észrevételt tett, javasolva, hogy az EASME: 1) „elfogadhatósági és támogathatósági felülvizsgálati bizottság” létrehozása a COSME, a LIFE és az EHA programok számára; és 2) tegye egyértelművé a kérelmezők számára, hogy az állítólagos „eljárási hiányosságok” felülvizsgálata a nyilvánvaló értékelési hibákra is kiterjedhet.
Válaszában az EASME elfogadta az ombudsman további észrevételeit, és tájékoztatta az ombudsmant, hogy: 1) hozzon létre egy elfogadhatósági és támogathatósági felülvizsgálati bizottságot a COSME, a LIFE és az ETHA programok számára, hasonlóan a Horizont 2020 program számára már létrehozott bizottsághoz; és 2) módosította eljárási kézikönyvét és a pályázóknak szánt dokumentációt annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az értékelési felülvizsgálat eljárási szempontjai a nyilvánvaló értékelési hibákra is kiterjedhetnek.
Az ombudsman üdvözli, hogy az EASME konstruktívan nyomon követte mindkét észrevételt.
▪ B. Elfogadott megoldások
▪ 1. Európai Bizottság
A 2527/2011/PMC. és a 17/2012/PMC. sz. ügy: A támogatási megállapodás Bizottság általi felmondása
Ezek az ügyek az EU örményországi küldöttségének azon állítólagos jogellenes és tisztességtelen döntésére vonatkoztak, hogy felmondja az Örményországban és Jordániában végrehajtott projekthez kapcsolódó támogatási szerződést. A megszüntetés a panaszos, a fejlesztési együttműködés területén tevékenykedő olasz nem kormányzati szervezet kárára történt. Az összes tény és érv gondos értékelését követően az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a küldöttségnek a szerződés felmondására vonatkozó magyarázata hiányos volt. Az ombudsman ezért azt javasolta, hogy a Bizottság az uniós küldöttségek feletti felügyeleti szerepében adjon átfogóbb magyarázatot a panaszosnak a projekt megszüntetésének okairól.
Az ombudsman javaslatára válaszul a Bizottság kijelentette, hogy a küldöttség minden releváns tényezőt figyelembe vett, amikor a szerződés felmondásáról döntött. Ugyanakkor elismerte, hogy a támogatás megszüntetésének magyarázata nem feltétlenül volt kellően átfogó. A Bizottság ezért levelet küldött a panaszosnak, amelyben kifejtette az értékelés során figyelembe vett valamennyi tényezőt.
Annak ellenére, hogy a panaszos elégedetlenségét fejezte ki a Bizottságnak a megoldási javaslatára adott válaszával kapcsolatban, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság lépéseket tett az ügy megoldására, és lezárta a két ügyet.
1731/2012/PL. sz. ügy: Az összegek Bizottság általi behajtása működési megállapodás alapján
Az ügy a Bizottság azon döntésére vonatkozott, hogy visszafizetteti a 2005 és 2009 között egy nonprofit szervezetnek nyújtott uniós forrásokat. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alapok felhasználásának célja, nevezetesen a szervezet szociális tartalékába történő befektetés [3] nem volt támogatható. Mivel a tartalékot eredetileg a Bizottság támogatásával és együttműködésével hozták létre, a szervezet panaszt tett az ombudsmannál. A panasz kivizsgálását követően az ombudsman megoldási javaslatot tett a Bizottságnak, és felkérte, hogy vizsgálja felül a pénzeszközök visszafizettetésére vonatkozó határozatát. Válaszában a Bizottság ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a szervezet jövőjének biztosítása és a szociális tartalékból történő forrásbehajtás kérdésének kezelése érdekében hozott. Az ombudsman kielégítőnek találta ezeket az intézkedéseket, és lezárta az ügyet.
181/2013/AN. sz. ügy: A környezeti információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés Bizottság általi megtagadása
Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság megtagadta a panaszos, egy ír nem kormányzati szervezet teljes körű hozzáférését az energiaprojektekre vonatkozó nyilvános konzultáció keretében benyújtott kérdőívekhez. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, többek között a vonatkozó dokumentumok vizsgálata révén. Megállapította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy az e dokumentumokban kitakart bekezdések hozzáférhetővé tétele hogyan veszélyeztethette volna az érintett társaságok üzleti titkait. Az ombudsman olyan megoldást javasolt, amellyel a Bizottság a kitakart bekezdések közzétételével teljes körű hozzáférést biztosítana a kérdőívekhez. Válaszában a Bizottság nyilvánosságra hozta a kitakart információk többségét, és kifejtette, hogy a fennmaradó információkat miért nem tudta nyilvánosságra hozni. Az ombudsman elégedett volt a Bizottság válaszával. E kedvező eredmény és a Bizottság együttműködésének fényében az ombudsman lezárta az ügyet.
1109/2013/DR. sz. ügy: A Bizottság szakértői hálózatából való kizárás [4]
Az ügy egy olyan szakértővel szembeni panasz Bizottság általi kezelésére vonatkozott, akit ezt követően állítólagosan nem megfelelő magatartása miatt kizártak a Bizottság szakértői hálózatából. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Bizottságnak a szakértővel szemben felhozott állításokra adott általános válasza nem volt megfelelő. Az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság: 1. elnézést kér a panaszostól az ellene benyújtott panasz kezeléséért, és felülvizsgálja döntését; és 2. megfelelő iránymutatást nyújt a szóban forgó szakértőknek, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja, hogy felhívják a szóban forgó hálózat figyelmét a zaklatással kapcsolatos kérdésekre.
Válaszában a Bizottság elutasította az ombudsman megoldási javaslatának első pontját, és megismételte korábban kifejtett álláspontját. A Bizottság azonban elfogadta az ombudsman megoldási javaslatának második pontját. Az ombudsman lezárta az ügyet, és bírálta a Bizottságot, amiért nem hallgatta meg megfelelően a panaszost, és nem végezte el az ügy kellően alapos értékelését, mielőtt úgy döntött volna, hogy felhagy a vele való együttműködéssel.
▪ 2. Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)
26/2 0 11/DK és 1 3 07/2012/D K ügy: Az EKSZ-nél kiküldetésben lévő alkalmazott elbocsátása
Az ügy a panaszosnak az Európai Unió egyik rendőri missziója alkalmazottjaként történő elbocsátására, valamint ezt követően a személyes aktájában szereplő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmére vonatkozott.
Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a panaszos elbocsátása jogszerű volt. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a missziónak meg kellett volna várnia a panaszos helyzetével ténylegesen foglalkozó belső felülvizsgálati folyamat befejezését, mielőtt elbocsátja a panaszost. Az ombudsman ezért azt javasolta, hogy az EKSZ ajánljon fel kártérítést a panaszosnak a misszió által elkövetett hibák elismeréseként. Az EKSZ elfogadta a javaslatot, és 2000 EUR kártérítést ajánlott fel a panaszosnak, aki nem fogadta el az ajánlatot. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az EKSZ által felajánlott összeg megfelelő volt, és ezért nem indokolt további vizsgálatokat folytatni az ügy e vonatkozásával kapcsolatban. Ami a panaszos személyes aktájához való hozzáférését illeti, az ombudsman megállapította, hogy az EKSZ részéről nem történt hivatali visszásság.
Az ombudsman e vizsgálat során megjegyezte, hogy az EKSZ nem rendelkezett a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályokkal arra az esetre, ha a panaszos az Európai Unió boszniai és herzegovi nai rendőri missziójának alkalmazottjaként felmentést kaphatott volna. Ezért az ügyet egy további megjegyzéssel zárta le.
▪ 3. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)
1770/2013/JF. sz. ügy: Az alkalmazott újrabeosztásával kapcsolatos jogsértés EGSZB általi elismerésének elmulasztása [5]
Az ügy arra vonatkozott, hogy egy EGSZB-tisztviselőt egységvezetői állásából tanácsosi állásba helyeztek át. Miután a tisztviselő panaszt tett, az ombudsman kivizsgálta az ügyet, és arra a következtetésre jutott, hogy az áthelyezés rejtett fegyelmi szankció volt. Mivel nem került sor fegyelmi eljárásra, az újrabeosztás hatáskörrel való visszaélésnek minősült. Mivel a tisztviselő nem kapott lehetőséget a védekezésre, ez a kereset az Európai Unió Alapjogi Chartájával is ellentétes volt. Az ombudsman számos javaslatot terjesztett elő a panasz megoldására.
Az EGSZB beleegyezett abba, hogy a tisztviselőt egyszer a korábbi beosztásához hasonló beosztásba helyezzék át, és ha munkaképessé válik (a tisztviselő ezt követően egészségügyi okokból szabadságot vett ki). Megállapodott továbbá abban, hogy megtéríti számára az újrabeosztása miatt elveszített vezetői juttatást. Az ombudsman üdvözölte ezt. Az EGSZB azonban nem fogadta el, hogy a panaszos újrabeosztására vonatkozó döntése téves volt. Azt is megtagadta, hogy megsemmisítse az újrabeosztásról szóló határozatot, és bocsánatot kérjen a panaszostól. Az ombudsman nem találta meggyőzőnek az EGSZB magyarázatait, és kritikus megjegyzést tett az ügy e vonatkozásával kapcsolatban.
▪ 4. Régiók Bizottsága
122/2014/PMC. sz. ügy: Az EGSZB beleegyezik a dokumentumok nyilvánosságra hozatalába
Az ügy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem bizottság általi kezelésére vonatkozott. Az ombudsman megállapította, hogy valószínűsíthető, hogy több, a kérelem hatálya alá tartozó dokumentum létezik. Javasolja a bizottságnak annak ellenőrzését, hogy további dokumentumokat is közzé lehet-e tenni. A bizottság elfogadta az ombudsman javaslatát, és további dokumentumokat tett közzé, ezáltal megoldva az ügyet.
▪ 5. Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)
1719/2013/CK. sz. ügy: A kiválasztási eljárás során alkalmazott „tehetségszűrővel” kapcsolatos állítólagos szabálytalanságok
Az ügy az EPSO által szervezett kiválasztási eljárás során a „tehetségszűrő” kérdés-válasz formanyomtatványával kapcsolatos állítólagos szabálytalanságokra vonatkozott. Az ombudsman érdeklődött a kérdés iránt. Figyelembe véve a Közszolgálati Törvényszék ítélkezési gyakorlatát és az ombudsman két közelmúltbeli határozatát, amelyek vitatták, hogy az EPSO hogyan használja a „tehetségszűrőt”, felkérte az EPSO-t, hogy kérje fel a vizsgabizottságot a panaszos válaszainak vizsgálatára. Abban az esetben, ha a panaszos elérte a minimálisan elérendő pontszámot, fel kell venni a kiválasztási eljárás következő szakaszába. Az EPSO elfogadta az ombudsman megoldási javaslatát, ami a panaszos számára is kielégítő volt. Az ombudsman ezért lezárta az ügyet.
▪ 6. Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
2114/2011/KM sz. ügy: Az EASA állítólag tisztességtelenül elbocsátott egy alkalmazottat a próbaideje végén [6]
A panaszos az EASA korábbi alkalmazottja, akinek a szerződése egy hat hónapos próbaidő végén szűnt meg az EASA által gyenge csapatmunkának tekintett képesség miatt. A panaszos azt állította, hogy a munkáján kívüli előadói tevékenységekben való részvételére vonatkozó előzetes megállapodással kapcsolatos konfliktusok vezettek a határozathoz. Tiltakozik a próbaidőről szóló jelentés azon kijelentése ellen, hogy „megalomániás megközelítést” alkalmaz a munkahelyén. Ezenkívül azt is kifogásolta, hogy igazságtalanul bántak vele, mivel az EASA nem figyelmeztette a teljesítményére.
Előzetes vizsgálatát követően az ombudsman azt javasolta az EASA-nak, hogy kérjen bocsánatot a „megalomániás” kifejezés használatáért, és megkérdőjelezte, hogy az EASA a „makacs és nem megfelelő” kifejezést használja a panaszos leírására. Az ombudsman azt is megkérdőjelezte, hogy az EASA lehetőséget adott-e a panaszosnak arra, hogy javítsa teljesítményét a próbaidő alatt.
Az EASA beleegyezett abba, hogy a „megalomániás megközelítés” kifejezést törölje a próbaidőről szóló jelentésből, és elnézést kért annak használatáért. Megvédte azonban a „makacs és nem megfelelő” kifejezés használatát, és ragaszkodott ahhoz, hogy a panaszos a próbaideje alatt tudatában legyen annak, hogy kollégái és felettesei elégedetlenek a teljesítményével. Azt is állította, hogy helyesen járt el, amikor a panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy az EASA-n kívül is tarthasson előadásokat.
Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az EASA válasza általában véve észszerű volt. A felperest azonban nem győzte meg az EASA azon érve, hogy helyesen járt el a panaszos azon követelésével kapcsolatban, hogy engedélyezzék számára az EASA-n kívüli előadások megtartását. Kritikus megjegyzéssel zárta az ügyet e kérdéssel kapcsolatban, valamint azzal a további megjegyzéssel, hogy az EASA-nak fontolóra kell vennie felvételi eljárásainak felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a beérkező személyzettel szemben tett kötelezettségvállalások az ilyen ígéreteknek az EASA működésére gyakorolt lehetséges hatásának egyértelmű értékelésén alapuljanak.
▪ 272/2014/OV. sz. ügy: A légijármű-karbantartó szervezetekre vonatkozó ellenőrzési jelentések közzététele
A panaszos nyilvános hozzáférést kért az EASA azon külföldi légijármű-karbantartó szervezetekkel kapcsolatos „jóváhagyási ajánlási jelentéseihez”, amelyek esetében bizonyos személyzeti követelményeknek való meg nem felelést állapítottak meg. Az EASA azzal az indokkal tagadta meg a hozzáférést, hogy meg kell védenie folyamatos felügyeleti tevékenységét és az érintett szervezetek kereskedelmi érdekeit.
A panaszos az ombudsmanhoz fordult, azt állítva, hogy az EASA tévesen tagadta meg a hozzáférést. Az ombudsman arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EASA-nak főszabály szerint hozzáférést kell biztosítania a „jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentések” szerkesztett változatához. Mivel a panaszos hozzáférés iránti kérelme nem határozott meg bizonyos időtartamot, az ombudsman azt javasolta, hogy az EASA tárgyalhasson a panaszossal annak érdekében, hogy méltányos megoldást találjanak a jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentések legalább egy részéhez való részleges hozzáférés biztosítására. Az EASA elfogadta az ombudsman megoldási javaslatát, és tájékoztatta arról, hogy a panaszossal való egyeztetést követően beleegyezett abba, hogy megvizsgálja a panaszos kérelmét megelőző hároméves időszakot annak érdekében, hogy részleges hozzáférést biztosítson a vonatkozó dokumentumokhoz. A panaszos elégedett volt ezzel az eredménnyel, és az ombudsman lezárta az ügyet.
▪ 7. Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
1606/2013/AN. sz. ügy: Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) lépéseket tesz az állatkísérletek lehetőség szerinti korlátozása érdekében
A panaszt a European Coalition to End Animal Experiments nyújtotta be, és az ECHA-nak az állatkísérletek korlátozásával kapcsolatos álláspontjára összpontosított. A panaszos nem értett egyet az ECHA azon álláspontjával, hogy nem utasíthatja el az állatokra vonatkozó anyagvizsgálati javaslatokat azzal érvelve, hogy az adatokat állatkísérleteket nem tartalmazó alternatív módszerrel is elő lehet állítani. Ezeket a javaslatokat a REACH-rendelettel összhangban benyújtják az ECHA-nak.
Az ombudsman vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az ECHA túl szigorúan értelmezte szerepét, és nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az állatkísérletek elkerülése az emberi egészség és a környezet védelme mellett a rendelet egyik vezérelve. Az ombudsman ezért azt javasolta az ECHA-nak, hogy i. követelje meg valamennyi regisztrálótól annak bizonyítását, hogy megpróbálta elkerülni az állatkísérleteket, és ii. bocsásson a regisztrálók rendelkezésére minden olyan információt, amely lehetővé teheti számukra az állatkísérletek elkerülését.
Az ECHA mindkét javaslatot elfogadta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy további megbeszéléseket kell folytatnia a Bizottsággal és a tagállamok illetékes hatóságaival az első javaslat elfogadásának gyakorlati következményeiről. Bár a panaszos kétségeit fejezte ki, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az ECHA rendezte az ügyet, de felkérte, hogy a határozat időpontjától számított hat hónapon belül számoljon be arról, hogyan hajtotta végre az első javaslatát. Az ombudsman arra is felkérte a panaszost, hogy kövesse nyomon az ügy kimenetelét.
Az ECHA megfelelően jelentést tett az ombudsmannak javaslatának végrehajtásáról. Kijelentette, hogy az ombudsman vizsgálatának lezárása óta 12 olyan regisztrálónak írt levelet, akik javaslatukban állatkísérleteket javasoltak. Az ECHA egy kitöltendő formanyomtatványt bocsátott a rendelkezésükre, amelyben meg kellett indokolniuk az állatkísérletek alkalmazását, és ki kellett fejteniük, hogy megfelelő alternatívákat mérlegeltek-e. E 12 anyag közül egy úgy döntött, hogy visszavonja a vizsgálati javaslatot, aminek következtében az ECHA lezárta az adott anyagra vonatkozó vizsgálati javaslattételi eljárást.
Az ECHA kijelentette, hogy további iránymutatást dolgoz ki a regisztrálók számára annak érdekében, hogy javítsa az általuk nyújtott magyarázatok minőségét azzal kapcsolatban, hogy miként mérlegelték az állatkísérletek alternatíváit. Kijelentette továbbá, hogy olyan új formanyomtatványon dolgozik, amely előírja a regisztráló számára, hogy a gerinces állatokra vonatkozó vizsgálati javaslatot tartalmazó dokumentáció benyújtásakor vagy frissítésekor vegye figyelembe az alternatívákat. Ha a regisztrálók ezt kezdetben nem teszik meg, további lehetőséget kapnak az információk frissítésére. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonja maga után.
Az ECHA azt is kijelentette, hogy el fogja utasítani a vizsgálati javaslatot, ha a birtokában lévő információk alapján egyértelmű, hogy a szóban forgó végpont tekintetében nincs szükség állatkísérletekre. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy amennyiben nem áll rendelkezésére elegendő információ az alternatívákról annak megállapításához, hogy az állatkísérletek elkerülhetők, az állatkísérletek elvégzését írja elő. Ez lehetővé teszi az ECHA számára, hogy biztosítsa a REACH-rendelet fő céljának tiszteletben tartását, amely az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása, valamint az állatkísérletek elkerülésének célkitűzése.
A javaslat benyújtási folyamatának átláthatóbbá tétele érdekében az ECHA most online közzéteszi a regisztrálók válaszait. Ez lehetővé teszi a harmadik felek számára, hogy észrevételeket tegyenek a regisztrálók által az állatkísérletek felhasználására vonatkozóan benyújtott információkkal kapcsolatban. Az ECHA azt is kijelentette, hogy figyelembe fogja venni ezeket az észrevételeket annak értékelésekor, hogy el kell-e utasítani az állatkísérletekre vonatkozó javaslatokat. Az ECHA lépéseket tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a potenciális regisztrálókat és a nyilvánosságot az új eljárásokról. Találkozott továbbá a Bizottsággal, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, hogy tájékoztassa őket az új eljárásokról. A Bizottság megerősítette, hogy az ECHA által az ombudsman javaslatának végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések a REACH-rendelet módosítása nélkül végrehajthatók. Végezetül az ECHA ebben az ügyben találkozott a panaszossal, hogy megvitassa a szükségtelen állatkísérletek megelőzésében betöltött szerepét.
Az ombudsman üdvözli az ECHA részletes válaszát, de továbbra is nyomon követi javaslatainak végrehajtását.
▪ 8. Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)
A 684/2012/JF. sz. ügy: Eltartott gyermek után járó támogatás kifizetése volt munkavállalónak
Az ombudsman kivizsgált egy panaszt, amely arra vonatkozott, hogy az EFSA megtagadta az eltartott gyermek után járó támogatás nyújtását egy korábbi alkalmazott számára. Az ombudsman azt javasolta, hogy az EFSA magyarázza el a panaszosnak, hogy mely dokumentumok hiányoznak, és hogy e dokumentumok kézhezvételét követően vizsgálja felül határozatát. Az EFSA elfogadta az ombudsman javaslatát.
A panaszos további dokumentumainak kézhezvételét követően az EFSA visszamenőlegesen több mint 11 000 EUR összegű eltartott gyermek után járó támogatást nyújtott korábbi alkalmazottjának. Vállalta továbbá, hogy folytatja a megbeszéléseket a panaszossal annak érdekében, hogy további olyan dokumentumokat találjon, amelyek további kifizetéseket indokolhatnak.
▪ 9. Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
1462/2014/ANA. sz. ügy: A testvérvárosi projektek finanszírozására irányuló kérelmek kezelése
Az ügy egy testvérvárosi projektnek az Európa a polgárokért program keretében történő finanszírozására vonatkozott. A panaszt egy ír nonprofit szervezet nyújtotta be az ombudsmanhoz, amely 25 éve folytat ikerintézményi projekteket egy francia partnerrel. A szervezet 2015-ben azért mulasztotta el a finanszírozás kérelmezésének határidejét, mert az EACEA módosította a program keretében történő finanszírozás kérelmezésének határidejét. Azt állította, hogy az EACEA e változtatások végrehajtása során helytelenül járt el.
Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és javaslatot tett az EACEA számára a megoldásra, valamint további javaslatokat tett a rendszer irányításának javítására. Ennek eredményeként az EACEA további pontosításokkal szolgált a panaszos számára a határidők módosításának okairól, és megállapodott abban, hogy az ikerintézményi projekt 2016-ban finanszírozásban részesül. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az EACEA megfelelő lépéseket tett annak érdekében, hogy az ügyet a panaszos megelégedésére rendezze.
▪ C. Elfogadott ajánlások
▪ 1. Európai Parlament
2132/2012/OV. sz. ügy: Egy európai parlamenti képviselő asszisztensének Parlament általi elbocsátása
Az ügy egy európai parlamenti képviselő asszisztensének a Parlament általi elbocsátására vonatkozott azon európai parlamenti képviselő erre irányuló kérelme nyomán, akinek az asszisztens dolgozott. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy hivatali visszásságnak minősül az, hogy a Parlament nem vette fel az európai parlamenti képviselő kérelmét a panaszos személyi aktájába, és nem hallgatta meg a panaszost az elbocsátás előtt. Javasolja, hogy a Parlament fizessen kártérítést. Az ombudsman azt is javasolta, hogy a Parlament szisztematikusan vegye fel az európai parlamenti képviselők szerződés felbontására irányuló kérelmeinek másolatát a parlamenti asszisztensek személyes aktáiba. A Parlament mindkét ajánlást elfogadta, és 1500 EUR kártérítés kifizetését javasolta a panaszosnak. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panasz megoldódott, és lezárta a vizsgálatot.
118/2013/AN. sz. ügy: Tisztviselők szakmai mobilitása
Az ügy a Parlament azon döntésére vonatkozott, hogy figyelmen kívül hagyja a mobilitási politikájától való eltérést (amelynek értelmében a tisztviselőket legfeljebb 7 év elteltével új álláshelyekre osztják be), amelyet a Parlament egy tisztviselőnek engedélyezett. A tisztviselő számára a lánya súlyos és visszafordíthatatlan fogyatékossága miatt engedélyezték az eltérést. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Parlament jogszerűen nem vonhatja vissza az eltérést. Ezzel kapcsolatban javaslatot tett a Parlamentnek, amelyet a Parlament elutasított. Az ombudsman ezért ajánlást tett, amelyben arra kérte a Parlamentet, hogy engedélyezze az eltérés alkalmazását a panaszosra mindaddig, amíg lánya helyzete megkívánja az anya jelenlétét, még akkor is, ha ez határozatlan időre szól. Fenntartva, hogy álláspontja indokolt volt, a Parlament elfogadta az ombudsman ajánlását, és az ügyet lezárták.
▪ 2. Európai Bizottság
A 995/2011/KM. sz. ügy: T he Co mm ission’s handling of an infringement me nt complai nt concerning Germ any’s impl em en tat ion a t he eP riv acy directive [7] (Az a ny’s impl em en t csírára vonatkozó jogsértő m e n t complai n t Ission kezelése at he eP riv a cy direktíván [7]
Az ügy az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv egyes rendelkezéseinek Németország általi megfelelő végrehajtásának állítólagos elmulasztásával kapcsolatban a Bizottsághoz benyújtott kötelezettségszegési panaszra vonatkozott. A panaszos az ombudsmanhoz fordult, azt állítva, hogy a Bizottság nem indokolta megfelelően, hogy miért nem indított vizsgálatot. Az ügy kivizsgálását követően az ombudsman ajánlást tett. A Bizottság ezt követően megfelelő magyarázatot adott a panaszos által felvetett egyes kérdésekkel kapcsolatban. Ami azokat a kérdéseket illeti, amelyekre a Bizottság nem adott megfelelő magyarázatot, az ombudsman kritikai észrevétellel zárta le az ügyet.
2093/2012/EIS sz. ügy: A légi utasok jogaival kapcsolatos jogsértési panasz Bizottság általi kezelése [8]
Az ügy a légi utasok jogaival kapcsolatos jogsértési panasz Bizottság általi kezelésére vonatkozott. A panaszos Londonból Szófiába tartó járatát a nagy havazás miatt törölték, és Münchenen keresztül irányították át. A járat azonban késve érkezett Münchenbe, és lekéste a csatlakozó járatot. A panaszosnak tehát ott kellett töltenie az éjszakát, de a fuvarozója nem kínált éjszakai szállást. Az Egyesült Királyság és Németország hatóságaival való kapcsolatfelvételt követően jogsértési panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, azt állítva, hogy az Egyesült Királyság hatóságai a légi utasok jogaira vonatkozó uniós szabályokkal ellentétesen jártak el. A Bizottság azzal érvelt, hogy a problémákat "rendkívüli körülmények" okozták, ami azt jelentette, hogy a panaszos az alkalmazandó uniós rendelet értelmében nem volt jogosult kártérítésre. Ezt követően megszakította a panaszossal folytatott levelezést.
Az ombudsman elfogadta a Bizottság azon álláspontját, hogy a panaszos "rendkívüli körülmények" fennállása miatt nem jogosult kártérítésre. Az ombudsman azonban úgy vélte, hogy a vonatkozó szabályok nem hagynak kétséget afelől, hogy a fuvarozónak kell kezdeményeznie, hogy jelentős késések esetén szállodai elhelyezést és kapcsolódó szolgáltatásokat kínáljon az utasoknak. Az ombudsman azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy az ilyen jogsértési panaszok jövőbeli kezelése során megfelelően vegye figyelembe a fuvarozónak a légi utasokra vonatkozó gondossági kötelezettségét. Ami a panaszossal folytatott levelezés megszüntetéséről szóló határozatát illeti, az ombudsman nem értett egyet a Bizottság azon véleményével, hogy levelezése „helytelen” volt, és e tekintetben újabb ajánlást tett a Bizottságnak.
A Bizottság elvben elfogadta az ombudsman második ajánlását. Bár a Bizottság nem utasította el az ombudsman első ajánlását, válaszából egyértelműen kiderül, hogy nem osztja az ombudsman véleményét a fuvarozó utassal szembeni gondossági kötelezettségének mértékéről. Vizsgálatának lezárásaként az ombudsman kritikai észrevétellel foglalkozott ezzel a kérdéssel. Határozatát tájékoztatás céljából továbbította a Parlament illetékes bizottságainak és a nemzeti ombudsmanoknak is.
OI/1/2013/FOR. sz. ügy: Munkaerő-felvétel a fejlesztési együttműködés területén
Ez a vizsgálat a fejlesztési együttműködés területén a Bizottságnál dolgozó személyzet kiválasztására vonatkozott. Konkrétan arra a követelményre vonatkozott, hogy a toborzóknak legalább négyéves szakmai tapasztalatot kell szerezniük egy fejlődő országban egy projekten vagy programon való munkavégzés során. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Bizottság által készített versenyvizsga-felhívás megfogalmazása nem egyértelmű és kétértelmű. Ajánlást tett a Bizottságnak, amelyet elfogadtak.
298/2013/CK. sz. ügy: A Közös Kutatóközpont (JRC) kiválasztási eljárása a támogatásban részesülők felvételére
Az ügy számos állítólagos szabálytalanságot érintett a Közös Kutatóközpontban (JRC) a támogatás jogosultjának kiválasztására irányuló eljárással kapcsolatban. Az ombudsman megvizsgálta az ügyet, és szabálytalanságokat állapított meg i. a különböző kiválasztási kritériumok megállapításával és alkalmazásával, valamint ii. a Felvételi és Képzési Osztály által végzett feladatokkal kapcsolatban. Ajánlást tett a JRC-nek, és felkérte, hogy ismerje el ezeket a szabálytalanságokat, kérjen elnézést értük, és tegyen intézkedéseket a helyzet javítása érdekében. Válaszában a JRC elismerte a kiválasztási eljárás hiányosságait a kiválasztási kritériumok tekintetében, és elnézést kért a panaszostól. Arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy számos kezdeményezést tett a kiválasztási eljárások javítása és a hasonló problémák jövőbeli elkerülése érdekében. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság elfogadta ajánlását, és lezárta az ügyet.
1848/2013/PL. sz. ügy: Állítólagos hátrányos megkülönböztetés a Bizottság által társfinanszírozott projekt felvételi eljárása során
Ez az ügy a Bizottság által társfinanszírozott projekt felvételi eljárására vonatkozott, amely állítólag megsértette az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és ajánlást tett a Bizottságnak, felkérve annak biztosítására, hogy az általa társfinanszírozott projektek kiválasztási eljárásai tiszteletben tartsák az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmának elvét. A Bizottság elfogadta az ajánlást, és különböző intézkedéseket tett annak végrehajtása érdekében. Az ombudsman lezárta az ügyet.
2004/2013/PMC ügy: Az internet megfigyelésével kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi kezelése [9]
Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság megtagadta a nyilvánosság hozzáférését az Egyesült Királyság hírszerző szolgálatai által végzett internetes megfigyelésre vonatkozó dokumentumokhoz. Az ombudsman azt javasolta, hogy i. a Bizottság biztosítson hozzáférést egy konkrét dokumentumhoz (az Egyesült Királyság külügyminiszterének a Bizottság akkori alelnökéhez intézett levele), és ii. a többi kért dokumentum esetében vagy tegye közzé azokat, vagy megfelelően indokolja meg, hogy véleménye szerint miért kell megtagadni a hozzáférhetővé tételt.
A Bizottság úgy határozott, hogy nyilvánosságra hozza az Egyesült Királyság külügyminiszterének levelét, és ezzel elfogadta az ombudsman ajánlásának első részét. Fenntartotta azonban azt az álláspontját, hogy nem teszi hozzáférhetővé a többi dokumentumot. Ezt az álláspontot azzal indokolta, hogy még vizsgálja azt a kérdést, hogy az Egyesült Királyság tömeges megfigyelési programjai sértik-e az uniós jogot, különösen az egyének adatvédelemhez való jogát illetően. A Bizottság azzal érvelt, hogy a vizsgálat végleges lezárásáig az érintett dokumentumok fennmaradó részének korai közzététele negatívan befolyásolná az Egyesült Királyság hatóságai és a Bizottság közötti párbeszédet. Általánosabban azzal érvelt, hogy a vizsgálat hatékony lefolytatásához és a megfelelő válaszlépések meghozatalához szükséges kapacitását meg kell védeni a külső nyomás kockázatától. Végül a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a közzétételhez nem fűződik nyomós közérdek.
Az ombudsmant nem győzték meg arról, hogy a Bizottság megfelelően megindokolta a fennmaradó, nyilvánosságra nem hozott dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés megtagadására vonatkozó döntését. Mivel ezeket a dokumentumokat nem hozta nyilvánosságra, és nem indokolta meg megfelelően a nyilvános hozzáférés megtagadását, egyértelmű, hogy a Bizottság elutasította az ombudsman e dokumentumokkal kapcsolatos ajánlását. Az ombudsman megjegyezte továbbá, hogy úgy tűnik, a Bizottság 2013 óta nem tett semmilyen intézkedést a vizsgálatával kapcsolatban. Az ombudsman ezért megállapította, hogy a Bizottság fellépése ebben az ügyben hivatali visszásságnak és valójában súlyos hivatali visszásságnak minősül, tekintettel arra, hogy ez a konkrét kérdés milyen fontos az uniós polgárok számára.
1021/2014/PD. sz. ügy: A Bizottság magatartása egy állítólagos kartellre vonatkozó trösztellenes vizsgálat során
2012-ben és 2014-ben a versenypolitikáért felelős akkori biztos nyilvános nyilatkozatokat tett egy esetleges kartell folyamatban lévő vizsgálatával kapcsolatban. Az egyik vizsgált vállalat azt panaszolta az ombudsmannak, hogy a nyilatkozatok sértik a pártatlanság elvét, mivel a nyilatkozatok azt a benyomást keltették, hogy a biztos már eldöntötte, mi lesz a vizsgálat végeredménye. Az ombudsman kijelentette, hogy a biztos által tett egyes nyilvános nyilatkozatok észszerűen úgy tekinthetők, mint amelyek azt sugallják, hogy a Bizottság vagy a biztos már döntött a vizsgálat eredményéről, és hogy ez hivatali visszásságnak minősül. Az ombudsman ajánlást tett, amelyet a Bizottság nagyrészt elfogadott. Az ombudsman így az ügyet a korábbi biztos 2012-es és 2014-es nyilvános nyilatkozataiból eredő hivatali visszásság megállapításával zárta le.
▪ 3. Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
1171/2013/TN. sz. ügy: Az átláthatóság növelése az EASA „szabályalkotó csoportjainak” tagjai tekintetében
A British Airline Pilots' Association (Brit Légitársaságok Pilótaszövetsége) által benyújtott panasz a kereskedelmi légitársaságokra vonatkozó repülési és szolgálati időkorlátokra, valamint pihenési követelményekre vonatkozó uniós szabályokra vonatkozott. Konkrétabban arra vonatkozott, hogy az EASA hogyan folytatta le az e szabályok naprakésszé tételére irányuló eljárást. A panaszos azt állította, hogy i. a tudományos tanácsadásnak jelentősebb szerepet kellett volna játszania a szabályalkotási folyamatban; ii. az EASA nem igazolta a „szabályalkotó csoport” (az EASA-t a szabályok kidolgozásában segítő szakértői csoport) tagjainak képesítését; és iii. az EASA nem kezelte megfelelően az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket.
Az ombudsman nem talált hivatali visszásságot az EASA részéről a tudományos tanácsadásnak a szabályalkotási folyamatban betöltött szerepét illetően. Ami azt illeti, hogy az EASA hogyan kezeli a szabályalkotó csoportokon belüli esetleges összeférhetetlenségeket, az ombudsman megállapította, hogy a személyzetére vonatkozó politika hasonló felülvizsgálatával összhangban felülvizsgálta az ilyen összeférhetetlenségek enyhítésére vonatkozó politikáját. Ennek eredményeként az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges tovább vizsgálni a kérdést. Végezetül az EASA elfogadta az ombudsman arra vonatkozó ajánlását, hogy a panaszost anonimizált módon tájékoztassák a szabályalkotó csoport tagjairól. Az ombudsman ezért lezárta az ügyet, és arra ösztönözte az EASA-t, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzon a „szabályalkotó csoport” tagjainak képesítésére és szakértelmére vonatkozóan rendelkezésére álló információk közzététele tekintetében. Kijelenti továbbá, hogy fontolóra veszi a külső szakértők által egyes uniós ügynökségek számára végzett munkával kapcsolatos kérdések vizsgálatát.
▪ 4. Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
2186/2012/FOR. sz. ügy: A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés ECHA általi megtagadása
Az uniós jog előírja a vegyi anyagokat gyártó vagy importáló vállalatok számára, hogy információkat gyűjtsenek e vegyi anyagok tulajdonságairól és felhasználásáról, és értékeljék, hogy azok kockázatot jelentenek-e az emberekre vagy a környezetre. A vállalatoknak be kell nyújtaniuk ezeket az információkat az ECHA-hoz, amely értékeli azokat. Az ECHA további információkat kérhet az ilyen vállalatoktól, amelyek további vizsgálatok elvégzését is magukban foglalhatják, beleértve az állatokon végzett vizsgálatokat is.
A panaszos, aki állatjóléti aktivista, arra kérte az ECHA-t, hogy biztosítson számára nyilvános hozzáférést az ECHA arra vonatkozó döntéshozatalával kapcsolatos bizonyos dokumentumokhoz, hogy bizonyos állatkísérletek valóban szükségesek-e. Az ECHA ezt elutasította. A dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását arra alapította, hogy a dokumentumok közzététele akadályozná az ECHA-n belüli tudományos vitát. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a szóban forgó döntéshozatali eljárás már lezárult. Ezért ésszerűtlennek tűnt az az érv, amely szerint a dokumentumok közzététele akadályozhatja a folyamatot. Az ombudsman ajánlást tett a dokumentumok közzétételére. Az ECHA beleegyezett a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételébe, és ennek eredményeként az ombudsman lezárta vizsgálatát.
▪ 5. Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME)
Lásd a fenti OI/8/2013/OV. sz. ügyet a „Star cases” alatt.
▪ D. A kritikai és további észrevételek nyomon követése intézményenként
▪ 1. Európai Bizottság
9 95/2 011/KM ügy: T he Co mm ission’s handling of an infringement me nt complai nt concerning Germ any’s impl em en tat ion a t he eP riv acy directive (Az a ny’s impl e m en t csírára vonatkozó jogsértő m e n t complai nt Ission általi kezelése a t h e eP riv acy direktíván)
Amint azt a fenti, „Elfogadott ajánlások” című szakaszban kifejtettük, ez az ügy egy, a Bizottsághoz benyújtott kötelezettségszegési panaszra vonatkozott, amely az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv egyes rendelkezéseinek Németország általi állítólagos nem megfelelő végrehajtására vonatkozott. Az ombudsman megállapította, hogy hivatali visszásságnak minősül, hogy a Bizottság nem adott átfogó és alapos magyarázatot arra, hogy miért nem tett lépéseket a jogsértési panasz bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban.
Az ombudsman kritikai észrevételére adott válaszában a Bizottság – folyamatban lévő mon itoring és felülvizsgálati tevékenységeinek részeként – megállapodott abban, hogy figyelembe veszi a Bíróság Digital Ri ghts Ireland a n d Seitlin ger a nd Othe rs ügyben hozott ítéletének hatását, valamint az e‐mail marke ting szabályoknak az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvre és annak a nemzeti jogrendszerekben való alkalmazására gyakorolt általános hatását.
Az ombudsman úgy véli, hogy ez a kötelezettségvállalás észszerű választ jelent.
Az 1661/2011/LP. sz. ügy: A Bizottságnak nincs jogi felhatalmazása arra, hogy egyoldalúan visszafizesse a forrásokat az Európai Iskoláktól
Az Európai Iskolák egyik szülői egyesülete panaszt emelt a Bizottság azon döntése miatt, hogy az egyik iskolától visszaköveteli a pénzeszközöket.
Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy az Európai Iskolák alapokmánya nem hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy egyoldalúan járjon el. Az ombudsman javaslatot tett a megoldásra, amelyet a Bizottság elutasított. Az ombudsman ezt követően ajánlást tett, amelyet a Bizottság szintén nem fogadott el. Az ombudsman azzal a kritikai megjegyzéssel zárta le az ügyet, hogy a Bizottságnak az Európai Iskoláktól származó források visszafizettetésére irányuló egyoldalú fellépése hivatali visszásságnak minősül.
A Bizottság elutasította az ombudsman kritikai észrevételét. Megismételte, hogy a pénzeszközöknek az egyik európai iskolától való egyoldalú visszafizettetése a költségvetési rendelet [10] szerinti kötelezettségeiből és az Európai Iskolák költségvetéséhez való uniós hozzájárulással kapcsolatos felelősségéből ered. Úgy vélte továbbá, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény [11] egyetlen rendelkezése sem tiltja az ilyen egyoldalú visszatérítést. Azzal érvelt továbbá, hogy minden ésszerű erőfeszítést megtett a kérdésnek az Európai Iskolák irányítási rendszerén belüli megoldása érdekében, és hogy nem áll rendelkezésre eljárási eszköz arra, hogy az ügyet a Bíróság elé terjessze. Végezetül a Bizottság megismételte azon kötelezettségvállalását, hogy előzetesen tájékoztatja a Kormányzótanácsot, amennyiben nézeteltérés esetén egyoldalú lépéseket kíván tenni a pénzeszközök visszafizettetése érdekében.
Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csupán megismételte ugyanazokat a nem meggyőző érveket, amelyeket a vizsgálata során előadott.
503/2012/DK. sz. ügy: A jogsértési panasz lezárásával kapcsolatos állítólagos hiba
Az ügy az építészmérnöki tevékenységhez való jogot szabályozó ír jogra vonatkozó panasz Bizottság általi kezelésére vonatkozott. Az ombudsman kritikai észrevétellel zárta le az ügyet, megállapítva, hogy a Bizottság hibát követett el, amikor anélkül zárta le a panaszos jogsértési panaszát, hogy teljes körűen megvizsgálta volna, hogy a 2007. évi ír építésfelügyeleti törvény 21–22. szakasza diszkriminatív-e.
Válaszában a Bizottság annak kijelentésére szorítkozott, hogy nem ért egyet az ombudsmannak a panaszos körülményeire vonatkozó jogi elemzésével, és ezért fenntartotta azon álláspontját, amely szerint i. teljes mértékben megvizsgálta a panaszos jogsértési panaszát, és ii. a szóban forgó ír jogi aktus vonatkozó szakaszai nem diszkriminatívak.
Az ombudsman tudomásul veszi, hogy a Bizottság nem ért egyet vele ebben az ügyben.
8 09./2 012./JF ügy: Tévesen kifizetett összegek behajtása olyan volt uniós köztisztviselő esetében, aki u n can t o m an ge his a ff airs due t o inva lidi ty
Szoftverprobléma miatt a Bizottság egy volt uniós köztisztviselőnek olyan eltartott gyermek után járó támogatást fizetett, amelyre már nem volt jogosult. Amint a Bizottság felfedezte a hibát, megkezdte a túlfizetett összeg visszafizettetését.
A volt köztisztviselő felesége vitatta a behajtást, azzal érvelve, hogy sem ő, sem férje nem vehette észre a hibát. Nem vehette észre, mert soha nem volt uniós köztisztviselő, és ezért nem ismerte a rendszert. A férje nem vehette észre, mert súlyos stroke-ot szenvedett, ami miatt nem tudta kezelni az ügyeit. A Bizottság azt állította, hogy a személyzeti szabályzat értelmében köteles visszakövetelni a tévesen kifizetett juttatásokat.
Vizsgálata során az ombudsman ismételten felhívta a Bizottság figyelmét arra, hogy a volt köztisztviselő egészségi állapota megakadályozta abban, hogy észrevegye a hibát, és hogy méltánytalan azt követelni a feleségétől, hogy ugyanolyan szintű ismeretekkel rendelkezzen a túlfizetésről, mint amilyet a személyzeti szabályzat egy volt uniós köztisztviselőtől megkövetelhet. A volt köztisztviselő felesége nem volt a férje törvényes képviselője, és soha nem dolgozott az EU-nak.
Ezenkívül tájékoztatta az uniós intézményeket a családi helyzetben bekövetkezett bármilyen változásról, például arról, hogy a gyermekek iskolába jártak-e vagy sem. Az ombudsman ezért azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy vonja vissza a túlfizetés visszafizettetésére vonatkozó határozatát.
A Bizottság elutasította az ombudsman ajánlását, hangsúlyozva, hogy a visszafizettetés a személyzeti szabályzat és a vonatkozó ítélkezési gyakorlat helyes értelmezésén alapult. Az ombudsman nem értett egyet azzal, hogy a személyzeti szabályzat és az ahhoz kapcsolódó ítélkezési gyakorlat alkalmazandó a volt köztisztviselő feleségére. Az ombudsman csalódott volt amiatt, hogy annak ellenére, hogy elismerte, hogy a helyreállítás nehéz helyzetet teremtett a család számára, a Bizottság nem ragadta meg az alkalmat arra, hogy minimalizálja hibájának negatív hatását. Az ombudsman megállapította, hogy a visszafizettetés tisztességtelen és aránytalan volt, és hogy a Bizottság hivatali visszásságot követett el. Kritikus megjegyzéssel zárta le az ügyet.
A kritikai észrevételre adott válaszában a Bizottság fenntartotta azon álláspontját, hogy ebben az esetben teljesültek a visszafizettetés feltételei.
Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nemcsak a hivatali visszásság megállapítását vitatja, hanem válaszában semmi nem utal arra, hogy csökkent volna egy hasonló eset jövőbeli előfordulásának kockázata.
2093/2012. sz. EIS-ügy: A Bizottság alternatív javaslatokat tesz a légi utasok jogaival kapcsolatos ügyben tett kritikai észrevételt követően
Amint azt a fenti, „Elfogadott ajánlások” című szakasz ismerteti, ez az ügy a légi utasok jogaival kapcsolatos jogsértési panasz Bizottság általi kezelésére vonatkozott. A Bizottság azzal érvelt, hogy a panaszos által ebben az ügyben elszenvedett problémákat "rendkívüli körülmények" okozták, ami azt jelentette, hogy a panaszos az alkalmazandó uniós rendelet értelmében nem volt jogosult pénzbeli kártérítésre. Ezt követően a panaszossal folytatott levelezést is megszüntette. A panaszos az ombudsmanhoz fordult.
Az ombudsman elfogadta a Bizottság álláspontját a "rendkívüli körülmények" fennállását illetően (amelyek a havazáshoz kapcsolódtak), aminek következtében a panaszos nem volt jogosult kártérítésre. Az ombudsman azonban úgy vélte, hogy a vonatkozó szabályok nem hagynak kétséget afelől, hogy a fuvarozónak kell kezdeményeznie, hogy jelentős késések esetén szállodai elhelyezést és kapcsolódó szolgáltatásokat kínáljon az utasoknak.
Az ombudsman azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy az ilyen jogsértési panaszok jövőbeli kezelése során megfelelően vegye figyelembe a fuvarozónak a légi utasokra vonatkozó gondossági kötelezettségét. Ami a panaszossal folytatott levelezés megszüntetéséről szóló határozatát illeti, az ombudsman nem értett egyet a Bizottság azon véleményével, hogy levelezése „helytelen” volt, és e tekintetben újabb ajánlást tett a Bizottságnak.
A Bizottság elvben elfogadta az ombudsman második ajánlását. Bár a Bizottság nem utasította el az ombudsman első ajánlását, válaszából egyértelműen kiderült, hogy nem osztja az ombudsman véleményét a fuvarozó utassal szembeni gondossági kötelezettségének mértékét illetően. Vizsgálatának lezárásaként az ombudsman kritikai észrevétellel foglalkozott ezzel a kérdéssel. Határozatát tájékoztatás céljából továbbította a Parlament illetékes bizottságainak és a nemzeti ombudsmanoknak is.
Az ombudsman kritikai észrevételére adott válaszában a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vonatkozó uniós rendelet nem tartalmaz magyarázatot arra vonatkozóan, hogy hogyan és ha kell kártérítést nyújtani, ha a különböző utasok eltérő helyzetben találják magukat. A Bizottság álláspontja szerint különbséget kell tenni a rendelet 7. cikke szerinti pénzügyi ellentételezéshez való jog és a 9. cikk szerinti gondozáshoz való jog között. A Bizottság kijelentette, hogy a 7. cikken kívül a rendelet nem nyújt alapot a pénzügyi ellentételezés semmilyen más formájához. A Bizottság azonban azt javasolta, hogy a panaszos a nemzeti jog alapján kártérítésre legyen jogosult a 9. cikk légi fuvarozó általi megsértése miatt indított kártérítési kereset révén. Kifejtette továbbá, hogy a Montreali Egyezmény hasznosnak bizonyulhat az ilyen kereset jogalapjának biztosítása szempontjából.
A Bizottság azt javasolta, hogy a rendelet nemzeti végrehajtó szervek általi végrehajtásának javítása lehetne a megoldás arra a helyzetre, amikor a légi utasok „rendkívüli körülmények” miatt kénytelenek egy éjszakán át a repülőtéren tartózkodni. Vállalta, hogy a nemzeti végrehajtó szervekkel együtt foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Bár az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság továbbra is korlátozó megközelítést alkalmaz a rendelet értelmezése tekintetében, üdvözli, hogy a Bizottság vállalta, hogy a nemzeti végrehajtó szervekkel együtt foglalkozik ezzel az üggyel.
2400/2012/ANA. sz. ügy: A közbeszerzési eljárás Bizottság általi kezelése
Az ügy a Bizottság informatikai irányítási és kapcsolódó szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési eljárására vonatkozott.
A panaszos, egy olyan konzorcium, amelynek a szóban forgó szerződésre tett ajánlata sikertelen volt, azt állította, hogy a Bizottság a szerződést olyan ajánlattevőnek ítélte oda, aki a szerződésben előírtnál alacsonyabb szintű megoldást kínált.
Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság hivatali visszásságot követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy a nyertes ajánlat megfelelt a kiírási feltételeknek. Javasolta, hogy a Bizottság a) ismerje el az elkövetett hivatali visszásságot, és b) foglalkozzon a panaszos kártérítési kérelmével.
Tekintettel arra, hogy a Bizottság megtagadta az ombudsman ajánlásainak elfogadását és az elutasítás meggyőző indokolását, az ombudsman lezárta az ügyet, és két kritikai észrevételt intézett a Bizottsághoz. Az első kritikai észrevételben az ombudsman hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő szerveknek biztosítaniuk kell, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárások során benyújtott ajánlatokat csak akkor fogadják el és értékelik, ha azok megfelelnek a kiírási feltételekben meghatározott valamennyi odaítélési szempontnak. A jelen ügyben a Bizottság – mivel úgy ítélte meg, hogy a nyertes ajánlat megfelelt az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak, jóllehet a meghatározottól eltérő megoldást kínált – nem tett eleget ennek a követelménynek.
A második kritikai észrevételben az ombudsman emlékeztette a Bizottságot, hogy az okozott károk megtérítésére vonatkozó kötelezettség a megfelelő ügyintézéshez való jog részét képezi. Következésképpen azt rótta fel a Bizottságnak, hogy megtagadta a panaszos által amiatt elszenvedett veszteségek vizsgálatát és utólagos megtérítését, hogy a Bizottság nem tartotta be a közbeszerzési eljárásában meghatározott előírásokat.
Az első kritikai észrevételre válaszul a Bizottság azt állította, hogy nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát, és ezért nem követett el hivatali visszásságot.
A második kritikai észrevételre adott válaszában a Bizottság azzal érvelt, hogy megvizsgálta a panaszos kártérítési kérelmét. Mivel azonban fenntartotta azt az álláspontját, hogy nem követett el hivatali visszásságot, a panaszos állítását megalapozatlannak és aránytalannak ítélte.
Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egy nagy összegű közpénzeket érintő közbeszerzési eljárásban a Bizottság olyan álláspontot képvisel, amely ellentétes az ajánlati felhívás dokumentációjával és az ajánlattevők kérdéseire adott válaszaival.
OI/9/2013/TN. sz. ügy: A Bizottság egyetért az európai polgári kezdeményezés eljárásának további javításával
2012. áprilisi bevezetése óta az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi egy legalább egymillió uniós polgárból álló csoport számára, hogy felkérje a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot új uniós jogszabályra. Számos panasz beérkezését követően az ombudsman úgy határozott, hogy kivizsgálja, hogy az európai polgári kezdeményezés eljárása megfelelően működött-e, valamint kivizsgálja a Bizottság e tekintetben betöltött szerepét és felelősségét.
Az ombudsman – az európai polgári kezdeményezések szervezőitől, civil társadalmi szervezetektől és más érdekelt személyektől származó információkat is magában foglaló – vizsgálatát követően az ombudsman 11 iránymutatást intézett a Bizottsághoz a további javításra vonatkozóan. Bár megjegyezte, hogy a Bizottság sokat tett az európai polgári kezdeményezés polgárbarát módon történő végrehajtása érdekében, az ombudsman úgy vélte, hogy ennél többet is lehetne tenni. Az ombudsman iránymutatásai olyan kérdésekre vonatkoztak, mint: a szervezőknek az uniós hatáskörökkel kapcsolatban adott tanácsok; az európai polgári kezdeményezés elutasításának indokai; az európai polgári kezdeményezésből eredő nyilvános vita, beleértve az Európai Parlamentben tartott nyilvános meghallgatást is; valamint az aláírások gyűjtésére és az európai polgári kezdeményezések benyújtására szolgáló online rendszer javítása, figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit és a támogató nyilatkozatokra vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket.
Az iránymutatásokra válaszul a Bizottság elismerte azokat a problémákat, amelyekkel az európai polgári kezdeményezések szervezői szembesülnek, ugyanakkor azzal érvelt, hogy az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó eljárás egésze működik. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a meglévő jogi keret korlátain belül további fejlesztéseket hajt végre, és az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet esetleges felülvizsgálatának megvitatásakor más aggályokat is figyelembe vesz.
Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy javítsa az európai polgári kezdeményezés eljárásának működését, valamint az egyes területeken történő javításra irányuló nagyon konkrét javaslatait. Más területeken azonban csak homályos megállapításokat tett a hiányosságokkal kapcsolatban. Az ombudsman arra ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen eleget kötelezettségvállalásainak. Arra ösztönzi továbbá azokat a polgárokat, akik továbbra is problémákkal szembesülnek az európai polgári kezdeményezés eljárásával kapcsolatban olyan kérdésekben, amelyekben a Bizottság elkötelezte magát a javítások mellett, hogy forduljanak hozzá. Megpróbál segíteni a megbízatása keretein belül.
44/2013/ANA. sz. ügy: A ciprusi török nem kormányzati szervezetek képviselőinek utazásával kapcsolatos intézkedések Bizottság általi kezelése
Az ügy a ciprusi török nem kormányzati szervezetek tagjai által Brüsszelbe tett hivatalos látogatás Bizottság általi kezelésére vonatkozott, és egy volt ciprusi európai parlamenti képviselő által benyújtott panasz nyomán indult. Határozatának részeként az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság nem mutatta be pontosan a tényeket ebben az ügyben. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ombudsman pontos tájékoztatást kapjon, és felkéri a Bizottságot, hogy vonja le a tanulságokat a jövőre nézve.
Válaszában a Bizottság arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy javította eljárásait annak biztosításával, hogy a ciprusi brüsszeli látogatások résztvevői egyértelműen kifejezhessék utazási igényeiket. A Bizottság mellékelte új gyakorlatának bizonyítékait, és kijelentette, hogy biztosítani fogja, hogy ugyanez a gyakorlat vonatkozzon a ciprusi polgárok valamennyi jövőbeli brüsszeli hivatalos látogatására.
Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy javítja eljárását, és bocsánatot kér a panaszostól. Hangsúlyozza „további megjegyzésének” fontosságát az ombudsman pontos tájékoztatása tekintetében.
1109/2013/DR. sz. ügy: A Bizottság szakértői hálózatából való kizárás
Amint azt a fenti, „Elfogadott megoldások” című szakaszban kifejtettük, ez az ügy egy olyan szakértővel szembeni panasz Bizottság általi kezelésére vonatkozott, akit ezt követően állítólagosan nem megfelelő magatartása miatt kizártak a Bizottság szakértői hálózatából. Az ombudsman lezárta az ügyet, és bírálta a Bizottságot, amiért nem hallgatta meg megfelelően a panaszost, és nem végezte el az ügy kellően alapos értékelését, mielőtt úgy döntött volna, hogy felhagy a vele való együttműködéssel.
A kritikai észrevételre adott válaszában a Bizottság elismerte, hogy a szakértő magatartására vonatkozó panaszt követően gyorsan járt el, de fenntartotta azon álláspontját, hogy ezt a Bizottság jóhírnevének védelme érdekében tette. Álláspontja szerint az e szakértői hálózatban való tagságra vonatkozó szabályok szerint járt el. A Bizottság azt is megállapította, hogy az a döntése, hogy felhagy a szakértővel való munkavégzéssel, nem sérti a szakértő jó hírnevét, és nem gyakorol kedvezőtlen pénzügyi hatást a szakértőre.
A Bizottság válasza kiábrándító.
1205/2013/JF. sz. ügy: Uniós finanszírozású projekt ellenőrzése
A panaszos, egy svéd vállalat, nem értett egyet a Bizottság által egy olyan projekt ellenőrzését követően levont következtetésekkel, amelyre uniós forrásokban részesült, és az ombudsmanhoz fordult segítségért. Az ombudsman vizsgálatot indított a Bizottság állítólagos objektivitásának hiányával és az alkalmazandó szabályok állítólagos be nem tartásával kapcsolatban.
Az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot a Bizottság részéről, mivel következtetéseit az akkor rendelkezésére álló információkra alapozta. Megjegyezte azonban, hogy a panaszos olyan bizonyítékok birtokában volt, amelyekről a Bizottságnak nem volt tudomása. Javasolta, hogy a Bizottság mérlegelje a panaszos által kellő időben benyújtandó vonatkozó adóbevallások és bankszámlakivonatok értékelését.
A Bizottság beleegyezett az adóbevallás és a bankszámlakivonatok értékelésébe, feltéve, hogy a panaszos benyújtotta a vonatkozó igazoló dokumentumokat is.
A Bizottság beleegyezett abba, hogy nyomon követi az ombudsman javaslatát.
1756/2013/ZA. sz. ügy: A nemzeti oklevelek elismerése
Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság megtagadta egy jelölt felvételét az uniós küldöttségek szerződéses alkalmazottainak tartaléklistájára, mivel úgy ítélte meg, hogy az általa (a belgiumi Vallónia–Brüsszeli Szövetség továbbképzési és szociális fejlesztési oktatási intézetében) szerzett oklevél nem minősül középfokúnál magasabb szintű oklevélnek.
Az ombudsman rámutatott arra, hogy az uniós jog szerint a Bizottságnak tiszteletben kell tartania az oklevelek jellegét, az azokat kiállító nemzeti hatóságok döntésének megfelelően. Ezért el kell kerülnie az órák, tárgyak és vizsgák összehasonlítását az egyik nemzeti intézménytípusból a másikba, mivel ez megkérdőjelezné a nemzeti hatóságnak az oklevél jellegére vonatkozó döntését.
Az ombudsman arra is rámutatott, hogy a pályázati felhívásban előírt egyetlen követelmény az volt, hogy a pályázó oklevelének középfokúnál magasabb szintűnek kell lennie, amit a belga hatóságok a jelen ügyben megerősítettek. Ezenkívül a részvételi szándék kifejezésére való felhívás nem tartalmazott semmilyen konkrét rendelkezést vagy leírást a megkövetelt felsőfokú oklevél típusára vonatkozóan.
A Bizottság fenntartotta eredeti álláspontját. Azzal érvelt, hogy minden hasonló korábbi esetben alkalmazta azt a gyakorlatát, hogy a továbbképzési és társadalomfejlesztési oktatási intézmény oklevelét nem tekinti középfokúnál magasabb szintű oklevélnek. Megjegyezte továbbá, hogy bár ezt a gyakorlatot a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszokban vitatták, azt soha nem vitatták a Bíróság előtt. Végül megjegyezte, hogy a pályázók diplomáinak összehasonlító elemzése és értékelése biztosítja az összes pályázóval szembeni egyenlő bánásmódot, ami fontos, tekintettel a 28 tagállam oktatási rendszereinek hatalmas sokféleségére.
Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csupán utalt meglévő gyakorlataira, ahelyett, hogy megragadta volna az alkalmat arra, hogy azokat az ombudsman elemzésének fényében felülvizsgálja.
2004/2013/PMC ügy: Az internet egyesült királyságbeli hírszerző szolgálatok általi megfigyelésével kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi kezeléséről
Amint azt a fenti, „Elfogadott ajánlások” című szakaszban kifejtettük, ez az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság megtagadta a nyilvánosság hozzáférését az Egyesült Királyság hírszerző szolgálatai által végzett internetes megfigyelésre vonatkozó dokumentumokhoz. Az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság biztosítson hozzáférést az Egyesült Királyság külügyminiszterének a Bizottság akkori alelnökéhez intézett leveléhez. Javasolta továbbá, hogy a Bizottság közöljön két levelet az Egyesült Királyság hatóságaival, valamint a kapcsolódó állampolgári panaszokat, vagy megfelelően indokolja meg, hogy véleménye szerint miért kell megtagadni a közzétételt.
A Bizottság úgy határozott, hogy nyilvánosságra hozza az Egyesült Királyság külügyminiszterének levelét, és ezzel elfogadta az ombudsman ajánlásának első részét. Fenntartotta azonban azt az álláspontját, hogy nem hozza nyilvánosságra a többi dokumentumot, azzal érvelve, hogy még mindig vizsgálja azt a kérdést, hogy az Egyesült Királyság tömeges megfigyelési programjai sértik-e az uniós jogot, különösen az egyén adatvédelemhez való jogát illetően. A Bizottság azzal érvelt, hogy a vizsgálat végleges lezárásáig a többi dokumentum korai közzététele negatívan befolyásolná az Egyesült Királyság hatóságai és a Bizottság közötti párbeszédet. Általánosabban azzal érvelt, hogy a vizsgálat hatékony lefolytatásához és a megfelelő válaszlépések meghozatalához szükséges kapacitását meg kell védeni a külső nyomás kockázatától. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a közzétételhez nem fűződik nyomós közérdek.
Az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy a Bizottság megfelelően indokolta a többi dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés megtagadásának fenntartására vonatkozó döntését. Mivel úgy tűnik, hogy a Bizottság 2013 óta nem tett lépéseket a vizsgálatával kapcsolatban, az ombudsman megállapította, hogy a hozzáférés Bizottság általi megtagadása súlyos hivatali visszásságnak minősül, tekintettel arra, hogy a kérdés fontos az uniós polgárok számára. Kritikus megjegyzéssel zárta az ügyet.
A Bizottság azt válaszolta, hogy időközben és a fennálló ténybeli és jogi körülmények fényében újraértékelte a szóban forgó dokumentumokat, és úgy határozott, hogy hozzáférést biztosít a Bizottság két leveléhez, valamint a polgárok panaszaihoz, a személyes adatok kitakarásának függvényében.
Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy hozzáférést biztosít a vonatkozó dokumentumokhoz, aminek némileg hozzá kell járulnia ahhoz, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot az Egyesült Királyság hírszerző szolgálatai által végzett internetes megfigyeléssel kapcsolatos intézkedéseiről.
A 2266/2013/JN. sz. ügy: Megfelelő írásos nyilvántartás vezetése a Bizottság nyilvános konzultációk keretében tartott üléseiről
A vizsgálat az uniós finanszírozású egyiptomi vízügyi ágazati reformprojektekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. Az ombudsman azt javasolta, hogy az átláthatóság növelése érdekében a Bizottság vezessen írásos feljegyzést a nyilvános konzultációk keretében tartott üléseiről.
A Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy belső iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat határozott meg, amelyeket javaslatának végrehajtása érdekében módosítani fog. Konkrétan az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) programozási utasításai most már iránymutatást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy hogyan kell megfelelően rögzíteni a konzultációs folyamatot. Emellett a főigazgatóság 2017 januárjában hatályba lépő közös eljárási kézikönyve arra is utasítja a személyzetet, hogy miként rögzítsék megfelelően az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat.
A Bizottság válasza kielégítő.
2432/2013/NF. sz. ügy: A Bizottság jobb tájékoztatása az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok szállítási szerződései szerinti terhelési értesítések kibocsátásakor
Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság több szállítási szerződés alapján terhelési értesítéseket bocsátott ki, amelyeket a panaszos az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának titkárságával kötött egy uniós finanszírozású program végrehajtása céljából. A panaszos számos szállítási határidőt nem tartott be, és az AKCS Titkársága szerződő hatóságként szankciókat szabott ki. A panaszos az ombudsmanhoz fordult azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság terhelési értesítéseket bocsátott ki a szankciókra vonatkozóan. Az ombudsman megállapította, hogy a terhelési értesítések kibocsátásakor a Bizottság az AKCS Titkárság nevében kifizető hatóságként járt el, és hogy a Bizottság e tekintetben nem rendelkezett mérlegelési jogkörrel. Az ombudsman tehát nem állapított meg hivatali visszásságot a Bizottság részéről. Az ombudsman azonban további észrevételt tett, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy a jövőben magyarázza el a harmadik fél szerződő feleknek, hogy a harmadik fél ajánlatkérő szerv nevében jár el, amikor uniós együttműködési megállapodás keretében finanszírozási megállapodás alapján terhelési értesítéseket bocsát ki.
Válaszul a Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy konkrét intézkedéseket hozott a félreértések jövőbeli elkerülése érdekében. A Bizottság „előzetes tájékoztató levele”, amelyet a beszedési utalvány kiállítása előtt küld el az adósnak, mostantól jobb tájékoztatást nyújt. A jelen ügyhöz hasonló helyzetekben a Bizottság kifejezetten tájékoztatni fogja az adóst a kifizető hatóságnak és az ajánlatkérőnek a terhelési értesítések kibocsátásával kapcsolatos szerepéről. A Bizottság a pénzügyi és szerződéses eljárásokra vonatkozó belső útmutató dokumentumába is belefoglalta a vonatkozó utasításokat, amelyet a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága (DG DEVCO) tett közzé.
Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság pozitívan és konstruktívan követte további megjegyzését.
OI/5/2014/MDC: A támogatási megállapodás felmondása
Ez az ügy a Bizottság azon döntésére vonatkozott, hogy megszüntet egy izlandi nem kormányzati szervezettel kötött támogatási szerződést azon az alapon, hogy Izland felfüggesztette az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásait, és ezért nem indokolt további pénzügyi támogatást nyújtani az országnak. Izland azóta visszavonta jelölését.
Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és nem értett egyet a Bizottság álláspontjával. Megoldást javasolt a Bizottságnak, amelyet az elutasított. Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem terjesztett elő olyan új érveket, amelyek megváltoztathatnák az ombudsman értékelését, és megjegyezve, hogy az ajánlás nem reális a Bizottság azon egyértelmű döntésének fényében, hogy nem vizsgálja felül álláspontját, az ombudsman kritikai észrevétellel zárta le ezt a vizsgálatot. Az ombudsman különösen bírálta azt a tényt, hogy a Bizottság egy harmadik országbeli nem kormányzati szervezettel való kapcsolataiban nem példázta ezeket a normákat, amelyeket az EU elvár a csatlakozó államoktól. A jelen ügyben a Bizottság intézkedései nemcsak a saját, hanem általánosabban az Unió hírnevét is aláásták.
Válaszában a Bizottság kijelentette, hogy tudomásul vette az ombudsman következtetéseit, és az ügy felülvizsgálatát követően úgy határozott, hogy fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a szerződés felmondásának feltételei jogszerűen teljesültek. A Bizottság végezetül kijelentette, hogy nem tesz további észrevételeket az üggyel kapcsolatban, mivel 2015 novemberében értesítést kapott arról, hogy a kedvezményezett bírósági eljárást indított a Bizottság ellen Belgiumban.
Az ombudsman megjegyzi, hogy az ügy jelenleg az illetékes bíróság előtt van, és ezért az ombudsman alapokmányával összhangban nem tehet további lépéseket az üggyel kapcsolatban.
OI/7/2014/NF: A Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága által összehívott civil párbeszédben részt vevő csoportok összetétele
A Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága az 1960-as évek óta támaszkodik a tanácsadó csoportokra a közös agrárpolitikával kapcsolatos szakértelmet illetően. 2013-ban, a KAP legutóbbi uniós reformját követően a Bizottság felülvizsgálta tanácsadói csoportjának rendszerét, és új jogi keretet hozott létre a jelenleg „civil párbeszédben részt vevő csoportoknak” nevezett csoport számára. A CDG-k lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy tanácsot kapjon, és rendszeres párbeszédet tartson fenn az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal. A jogi keret, a 2013/767/EU bizottsági határozat jelenleg ʺ kiegyensúlyozott képviseletét írja elő a csoportokban.
2014-ben a Bizottság hivatalos határozatot hozott a 13 CDG összetételéről és összetételéről. Az ombudsman hivatalból vizsgálatot indított a csoportok kiválasztási folyamatának és végső összetételének felülvizsgálata céljából. A felülvizsgálat célja az volt, hogy megerősítse a polgároknak a kiválasztási folyamatba és az uniós költségvetés jelentős részét kitevő, rendkívül érzékeny szakpolitikai területen tevékenykedő csoportok általános munkájába vetett bizalmát. Tekintettel arra, hogy a képviselőcsoportok képesek befolyásolni a KAP-pal kapcsolatos ügyeket, az ombudsman hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy a képviselőcsoportok összetételéről való döntés során biztosítsa az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét.
A vizsgálat kimutatta, hogy a Bizottság összetett és kihívásokkal teli feladattal néz szembe. Határozatában az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság egyértelmű eljárást dolgozott ki és alkalmazott a CDG-tagok kiválasztására. Jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében is, hogy a korábbiakhoz képest javítsa a csoportok egyensúlyát. A csoportokat úgy alakították át, hogy tükrözzék a jelenlegi KAP-ot: teljes méretük csökkent; a 68 kinevezett tagszervezetből több mint 40 új a rendszerben; csökkent a legbefolyásosabb gazdasági szereplők ereje; és a nem gazdasági érdekek aránya összességében javult a csoportokon belül, bár csak kismértékben.
Az ombudsman azonban nem találta egyértelműnek, hogy mi minősül a különböző érdekek „kiegyensúlyozott képviseletének”. Az ombudsman megállapította, hogy a bizottsági dokumentumok, amelyeknek meg kellett volna határozniuk a CDG-k célját és összetételét, nem tartalmaztak részletes információkat arra vonatkozóan, hogy a Bizottság mit kíván elérni a képviselőcsoportokon belüli kiegyensúlyozott képviselet tekintetében, és hogyan kívánja ezt elérni. Emellett az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a nyilvánosság nem értheti meg a CDG-k kiválasztási folyamatát a nyilvánosan hozzáférhető információk hiánya miatt, ami korlátozta a CDG-k összetételének külső felülvizsgálatát.
Az ombudsman tíz javaslatot nyújtott be a Bizottsághoz a CDG-folyamat egészének javítása érdekében. A javaslatok közül hat a 13 csoport létrehozásának folyamatára vonatkozott. E javaslatok célja a kiválasztási folyamatok és a csoporttagságra vonatkozó végső döntések nagyobb átláthatóságának biztosítása volt. A másik négy javaslat a CDG-k jövőbeli létrehozására vonatkozott. Ezek a javaslatok arra összpontosítottak, hogy pontosabb előzetes leírást kell adni arról, hogy mi képezné az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét és a csoportok kívánt összetételét.
Nyomon követési válaszában a Bizottság nagyrészt elfogadta az ombudsmannak a meglévő csoportokra vonatkozó javaslatait, vagy megfelelő magyarázattal szolgált arra vonatkozóan, hogy miért nincs szükség további intézkedésre vagy miért nem lenne megfelelő. A jövőbeli (várhatóan 2020 után létrehozandó) CDG-kre vonatkozó javaslatokra válaszul a Bizottság kifejezte, hogy kész figyelembe venni az ombudsman javaslatait. Ezt követően a csoportok kiegyensúlyozott képviseletére vonatkozó két javaslatot az ombudsman OI/6/2014/NF számú, a bizottsági szakértői csoportok átláthatóságára és összetételére vonatkozó általánosabb, saját kezdeményezésű vizsgálata alá vonták.
Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság által végzett nyomon követés kielégítő.[12]
Lásd a fenti OI/8/2014/AN. sz. ügyet a „Star cases” alatt.
Lásd a fenti OI/10/2014/RA. sz. ügyet a „Star cases” alatt.
240/2014/FOR. sz. ügy: A Bizottság állítólag nem folytatott nyilvános konzultációt az energiainfrastruktúra-projektek listájáról
Ebben az esetben az ombudsman megállapította, hogy az alkalmazandó szabályok értelmében a nemzeti hatóságoknak széles körű nyilvános konzultációt kell folytatniuk az egyes projektek hatásáról. Rámutat, hogy a nyilvános konzultáció keretében részletes tájékoztatást nyújtanak a nyilvánosságnak az egyes projektekről, és helyi szinten nyilvános találkozókat szerveznek az egyes projektekről. Az ombudsman úgy vélte, hogy a Bizottság által finanszírozandó energiainfrastruktúra-projektek listájának összeállításáról folytatott nyilvános bizottsági konzultációnak nem szabad megismételnie ezt a nemzeti szintű konzultációs folyamatot. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság helyesen alkalmazta a páneurópai megközelítést az általa folytatott konzultáció során.
Az ombudsman azonban kritikai észrevételt tett azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a konzultációs időszak alatt nem bocsátotta a nyilvánosság rendelkezésére a vonatkozó dokumentumot (a projektek listáját) az angoltól eltérő nyelveken. Azt is megjegyezte, hogy a Bizottságnak dinamikusabb eszközök használatára kell törekednie annak érdekében, hogy nyilvános konzultációit a nyilvánosság számára ismertté tegye.
Nyomon követési válaszában a Bizottság kijelentette, hogy jelentős forrásokat fordít a nyilvános konzultációkra annak érdekében, hogy bővítse a polgárok, az egyesületek és más érdekelt felek részvételét az uniós döntéshozatali folyamatban. A Bizottság elismerte, hogy a többnyelvűség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a polgárok gyakorolhassák az EU demokratikus életében való részvételhez való jogukat, még akkor is, ha a többnyelvűséghez való ragaszkodás néha időbeli korlátoktól és a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ. A Bizottság kijelentette, hogy a transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) program alá tartozó projektek esetében már követi az ombudsman megállapításaiban foglalt javaslatot, és hogy a nyilvános konzultáció folyamatát e tekintetben aktualizálták és megerősítették.
A Bizottság megjegyezte, hogy a közelmúltban nyilvános konzultációt folytatott a közös érdekű projektek javasolt második listájáról. A vonatkozó nyilvános konzultációs felhívást az EU 23 hivatalos nyelvén tették közzé a „Your Voice in Europe” (Az Ön hangja Európában) és az „DG Energy” (Energiaügyi Főigazgatóság) honlapján. A Bizottság kifejezetten felkérte a projektgazdákat, hogy válaszaikban mind angol, mind nemzeti nyelven adjanak tájékoztatást annak érdekében, hogy a polgárok teljes mértékben részt vehessenek a nyilvános konzultációban. A konzultációra több mint 600 válasz érkezett az EU különböző hivatalos nyelvein [13].
Ami az ombudsman további észrevételét illeti, a Bizottság kijelentette, hogy már három kommunikációs eszközt fejlesztett ki azzal a céllal, hogy növelje az átláthatóságot és a nyilvánosság részvételét az uniós döntéshozatali folyamatban.
Az első eszköz, a „PCI Map Viewer”[14] interaktív térkép, amely információkat nyújt a közös érdekű projektekről, például a végrehajtási tervekről, az elkülönített forrásokról és a projektspecifikus előírásokról.
A második eszköz a Bizottság által az együttműködésen alapuló munkaterületek létrehozása érdekében nyújtott webalapú szolgáltatás [15]. Kategóriákra és érdekcsoportokra oszlik, lehetővé téve a csoporttagok számára az információk és erőforrások megosztását.
A harmadik eszköz a hálózati infrastruktúra eszköztára [16], amelyet a különböző érdekelt felekkel folytatott megbeszéléseket és célzott kutatást követően fejlesztettek ki [17]. Az eszköztár alapvető elemeket biztosít a felhasználók számára a sikeres, inkluzív projektkommunikációhoz és az érdekelt felek integrációjához.
Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság megfelelően reagált megállapításaira.
400/2014/DK. sz. ügy: A Bizottság közleménye az állami támogatás ügyében
Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság állítólag nem tájékoztatta a panaszost az általa 2013 augusztusában benyújtott állami támogatási panasz „elsőbbségi státuszáról”. Vizsgálata során az ombudsman megállapította, hogy időközben a Bizottság arról tájékoztatta a panaszost, hogy panaszát nem kezelik kiemelt ügyként. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a Bizottság nem fejtette ki határozatának indokait.
Az ombudsman azzal a kritikai megjegyzéssel zárta le az ügyet, hogy az, hogy a Bizottság nem tájékoztatta ésszerű időn belül a panaszost arról, hogy az állami támogatásra vonatkozó panasza kiemelt ügy-e vagy sem, hivatali visszásságnak minősül.
Válaszában a Bizottság elfogadta az ombudsman megállapításait, és kijelentette, hogy törekszik a piaci információkat vagy hivatalos panaszokat benyújtó polgárokkal való rendszeres és hatékony kommunikáció biztosítására az állami támogatási eljárások során. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy belső képzés révén tovább erősíti ezt az elvet annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja ismerje a bevált gyakorlatok kódexében meghatározott követelményeket.
A Bizottság válasza kielégítő.
402/2014/PMC. sz. ügy: Az európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírások összegyűjtésének határideje
Az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó szabályok [18] értelmében a szervezőknek tizenkét hónap áll rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék az aláírásokat és a támogató nyilatkozatokat. Egy adott európai polgári kezdeményezés mögött álló polgárok egy csoportja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az aláírások és nyilatkozatok gyűjtésére szolgáló online rendszer kevesebb mint tizenkét teljes hónapot biztosít a szervezőknek, különösen akkor, ha úgy döntenek, hogy a Bizottság által biztosított szoftver helyett saját szoftverüket használják. A tizenkét hónapos időszak a nyilvántartásba vétel időpontjától kezdődik, ami a Bizottság online gyűjtési rendszeréhez való teljes körű hozzáférés előfeltétele. Az aláírások és nyilatkozatok online gyűjtése azonban csak akkor kezdődhet meg, ha az online gyűjtési rendszert az illetékes nemzeti hatóság hitelesítette, ami akár egy hónapot is igénybe vehet.
A Bizottság azon a véleményen volt, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet nem biztosít tizenkét teljes hónapot a szervezők számára az aláírások online gyűjtésére. Tájékoztatta azonban az ombudsmant, hogy erőfeszítéseket tesz a folyamat megkönnyítése érdekében.
Az ombudsman megállapította, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján a Bizottság álláspontja ésszerű volt, és arra a következtetésre jutott, hogy nem történt hivatali visszásság. Javasolja azonban, hogy a Bizottság tájékoztassa a javasolt kezdeményezések elfogadhatóságának előzetes értékeléséről azokat az európai polgári kezdeményezések szervezőit, akik a Bizottság által az online gyűjtési rendszerükhöz biztosított szoftvertől eltérő szoftvert kívánnak használni. A Bizottság által biztosított szoftvert és tárhelyszolgáltatásokat használó európai polgári kezdeményezések szervezői a fogadási megállapodás megküldésekor tájékoztatást kapnak a Bizottság azon előzetes következtetéséről, hogy az európai polgári kezdeményezés megfelel a nyilvántartásba vételi kritériumoknak. Fontos biztosítani, hogy a saját tárhelyszolgáltatásukat igénybe venni kívánó európai polgári kezdeményezések szervezői ugyanolyan bánásmódban részesüljenek, mint azok, akik a Bizottság által biztosított szoftvert kívánják használni. Az előzetes értékelés biztosítása segítene annak biztosításában, hogy ne pazarolják feleslegesen a pénzügyi és szervezeti erőfeszítéseket.
A Bizottság azt válaszolta, hogy nem tájékoztathatja a szervezőket, mielőtt hivatalos határozatot hozna a kezdeményezések elfogadhatóságáról, mivel addig az időpontig a határozat változhat. A Bizottság azonban azt is kijelentette, hogy tudatában van annak, hogy az európai polgári kezdeményezés folyamatával kapcsolatban időzítési problémák merülnek fel, és hogy folytatni kívánja az ügyet.
Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem hajlandó végrehajtani további megjegyzését, amelynek célja a saját szoftverüket használók és a Bizottság által biztosított szoftvert és tárhelyszolgáltatásokat használók közötti egyenlő bánásmód biztosítása volt. Reméli azonban, hogy a Bizottság megragadja az alkalmat arra, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálatával összefüggésben foglalkozzon az időzítéssel kapcsolatos kérdésekkel.
659/2014/JF sz. ügy: Egyértelmű kommunikáció a vállalkozókkal
A panaszost a Bizottság kérésére a konzorcium uniós finanszírozású „szolgáltatási szerződés” iránti kérelmének részeként felváltották a konzorciumban betöltött szakértői pozíciójából. Az ombudsman hiányosságokat tárt fel a Bizottság és a konzorcium közötti kommunikáció módjában, és kritikai észrevételt tett.
Válaszában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a panaszos pontatlan és félrevezető információkat kapott, és biztosította az ombudsmant arról, hogy utasítani fogja személyzetét, hogy a vállalkozókkal való kapcsolattartás során különös gondot fordítson az egyértelmű és egyértelmű kommunikációra.
A Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy a jövőben elkerülje a vállalkozókkal folytatott nem egyértelmű kommunikációt.
A 685/2014/MHZ. sz. ügy: A Bizottság megtagadja a dokumentumokhoz való hozzáférést
A panaszos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottság és a lengyel hatóságok közötti, a lengyelországi közbeszerzési eljárásokban a jogi követelések benyújtásának költségeivel kapcsolatos levelezésre vonatkozóan. A Bizottság a nyilvános hozzáférés joga alóli kivételre hivatkozott, és visszatartotta a kért dokumentumokat, azt állítva, hogy az ügy folyamatban lévő vizsgálatának védelme érdekében szükséges. Nem fogadta el a panaszos azon érvét, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, mivel az üggyel kapcsolatban számos panaszt nyújtottak be a lengyel Alkotmánybírósághoz (a továbbiakban: PCT).
Vizsgálata alapján az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem indokolta megfelelően határozatát. Mivel a PCT időközben megsemmisítette a vonatkozó nemzeti jogszabályokat, és így a Bizottság vizsgálata feleslegessé vált, az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság proaktívan elküldhesse a panaszosnak a kért dokumentumokat anélkül, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti új kérelemre lenne szükség, de a Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy minden esetben be kell tartani a helyes közigazgatási eljárást. A panaszos ezt követően hozzáférést kapott, miután új kérelmet nyújtott be. Az ombudsman úgy határozott, hogy az ügyet két kritikai észrevétellel zárja le.
Válaszában a Bizottság elutasította az ombudsman hivatali visszásságra vonatkozó megállapításait. Ami az ombudsman azon észrevételét illeti, miszerint a Bizottság nem bizonyította, hogy megfelelően értékelte a nyomós közérdek esetleges fennállását, a Bizottság megismételte korábbi álláspontját, nevezetesen a „megerősítő kérelemre” adott válaszában kifejtett jogi érvelést. Arra a következtetésre jutott, hogy a nyomós közérdekre vonatkozó értékelését helyesen végezte el, és helyesen alkalmazta a dokumentumok visszatartására vonatkozó kivételt.
Azzal kapcsolatban, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy a panaszosnak új kérelmet kell benyújtania a dokumentumokhoz való hozzáférés iránt, a Bizottság kifejtette, hogy ez a legtisztességesebb és leghatékonyabb közigazgatási eljárás, amely a jogbiztonságot is biztosítja.
Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság ebben a fontos ügyben még a vizsgálat lezárását követően sem fogadott el proaktív megközelítést a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság válaszában semmi nem utal arra, hogy csökkent volna a hasonló hivatali visszásságok jövőbeli előfordulásának kockázata.
904/2014/OV. sz. ügy: A Bizottság nyilvános konzultációira vonatkozó szabályok nagyobb átláthatósága
A panasz arra vonatkozott, hogy a Bizottság állítólag nem folytatott megfelelő nyilvános konzultációt az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinensről” szóló rendeletre irányuló javaslatának kidolgozása előtt. Ez a javaslat többek között a barangolási díjak fokozatos megszüntetésével foglalkozott.
A panaszos azt állította, hogy a Bizottság helytelenül használta fel az Európai Tanács 2013. tavaszi ülésének következtetéseiben a sürgősségre vonatkozó felhívást a konzultációs folyamat elsietésének indokaként. Ezenkívül azzal érvelt, hogy a Bizottság i. nem határozta meg a konzultációba bevonandó érdekelt felek különböző típusait, ii. nem foglalkozott a Hatásvizsgálati Testület által felvetett kérdésekkel, iii. nem folytatott megfelelő szolgálatközi konzultációt, és iv. szándékosan megpróbálta eltitkolni a nyilvános konzultáció hiányát.
Az ombudsman a felvetett kérdések egyikével kapcsolatban sem állapított meg hivatali visszásságot. Ami a Bizottság korlátozott nyilvános konzultációját illeti, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság a jogalkotási javaslat sajátos összefüggésében észszerűen támaszkodott saját jogára a szakpolitikai prioritások meghatározása és a szakpolitikai döntések meghozatala tekintetében. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a Bizottságnak módosítania kell a 2002. évi közleményét [19], amely megállapítja a jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos nyilvános konzultáció szabályait. Az ombudsman véleménye szerint ezeknek a szabályoknak konkrétabb iránymutatást kell nyújtaniuk azokra a korlátozott körülményekre vonatkozóan, amelyek esetén kivételesen nem kell elvégezni a nyilvános konzultáció szokásos minimális szintjét.
A Bizottság elfogadta az ombudsman további megjegyzését, és tájékoztatta az ombudsmant, hogy új iránymutatást adott ki az érdekelt felekkel folytatott konzultációról [20], amely előírja, hogy minden új jogalkotási kezdeményezés, értékelés vagy célravezetőségi vizsgálat és zöld könyv esetében konzultációs stratégiát kell kidolgozni. Ennek a konzultációs stratégiának tartalmaznia kell a konzultáció célkitűzéseit, a megcélzott érdekelt feleket, a tervezett eszközöket és eszközöket, valamint szükség esetén annak magyarázatát, hogy kivételesen miért nem vagy csak korlátozott mértékben terveznek nyilvános konzultációt. Ezt a konzultációs stratégiát a tervezett bizottsági kezdeményezéseket ismertető ütemtervben vagy „kezdeti hatásvizsgálatban” kell meghatározni, és közzé kell tenni a Bizottság honlapján. A konzultációs stratégiát az adott kezdeményezéshez kapcsolódó konzultációs honlapon is közzé kell tenni, a konzultációs munka általános eredményeit és a visszajelzéseket felvázoló összefoglaló jelentéssel együtt, a folyamat végén.
Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság konstruktívan nyomon követte további megjegyzését.
A 943/2014/MHZ. sz. ügy: A Bizottság lépéseket tesz a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozó eljárás javítása érdekében
A panaszos, egy lengyel mezőgazdasági termelő, a Lengyelország elleni két EU Pilot üggyel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság nem kielégítő válaszát követően az ombudsmanhoz fordult, aki megállapította, hogy a kérelem Bizottság általi kezelése nem felelt meg a megfelelő ügyintézés követelményeinek. A Bizottság ezt követően hozzáférést biztosított a szóban forgó dokumentumokhoz, és ígéretet tett arra, hogy módosítja eljárásait annak érdekében, hogy minimalizálja a hasonló hibák jövőbeli előfordulásának kockázatát.
Az ombudsman lezárta az ügyet, de egy további észrevételében megjegyezte, hogy javításokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozó eljárás polgárközpontúbb és felhasználóbarátabb legyen.
Válaszában a Bizottság kifejtette, hogy megtették a szükséges lépéseket a mintalevelek és tervezetek felülvizsgálatára. A Bizottság azt is tisztázta, hogy a megerősítő kérelem benyújtásának határideje attól az időponttól kezdődik, amikor a kérelmező a kérelmének nyelvén megkapja az eredeti kérelemre adott választ.
A Bizottság a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelése tekintetében is pontosította a belső jóváhagyási eljárást. A határidők egységes alkalmazását illetően a Bizottság kifejtette, hogy az érintett főigazgatóságon (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság) belül javultak a belső szabályok a kért dokumentumok zökkenőmentes és időben történő kézbesítésének biztosítása érdekében. Szintén e tekintetben a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekre vonatkozó iránymutatásokat meghatározó belső útmutatója tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely csak a ʺ esetében teszi lehetővé a határidők 15 nappal történő meghosszabbítását, kivételes esetekben, például ha hosszadalmas aktákról van szó, a kért dokumentumok nagy száma miatt, vagy ha harmadik féllel kell konzultálni. A belső vademecumot a személyzet minden tagja megkapta, akiket emlékeztettek arra, hogy a kérelmek kezelése során azonnali együttműködésre van szükség.
Bár az ombudsman nem ért egyet a Bizottságnak a harmadik féllel folytatott konzultációra mint kivételes körülményre való hivatkozásával, nagyra értékeli a Bizottság további megjegyzésére adott átfogó konstruktív válaszát, és üdvözli a Bizottság elkötelezettségét a vonatkozó eljárások javítása iránt.
1381/2014/PL. sz. ügy: A panaszosokkal való zökkenőmentes és rendszeres kommunikáció biztosítása az állami támogatásokkal kapcsolatos panaszok esetében
A panaszos, egy spanyol európai parlamenti képviselő panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz, azt állítva, hogy a Bizottság nem határozott észszerű határidőn belül arról, hogy hivatalos vizsgálatot indítson-e egy állami támogatással kapcsolatos panasz ügyében. A 2012 decemberében benyújtott panasz a Hollandia által a hajógyártási ágazatban nyújtott állítólagos állami támogatásra vonatkozott.
Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman különösen azt jegyezte meg, hogy a panaszosok 2013 decemberében további információkat nyújtottak be a Bizottságnak. Ennek következtében a holland hatóságok részéről további pontosításokra volt szükség a Bizottság értékelésének befejezéséhez. A Bizottság egyértelművé tette, hogy csak akkor indít hivatalos állami támogatási vizsgálatot, ha a rendelkezésére álló információk és bizonyítékok alapján komoly kétségei vannak az intézkedéseknek a belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően. Ezt az értékelést csak akkor lehet elvégezni, ha az információk hiánytalanok.
Az új információk benyújtását követően a Bizottság 2014. április 29-én megkapta a holland hatóságok véleményét. 2015 februárjában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem indokolt hivatalos állami támogatási vizsgálatot indítani. Határozatában az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság így az összes vonatkozó információ kézhezvételétől számított 12 hónapon belül foglalkozott a panasszal.
Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy az ügyet hivatali visszásság megállapítása nélkül zárja le. Megjegyezte azonban, hogy a Bizottság nem mindig tájékoztatta időben a panaszost a folyamatban lévő előzetes vizsgálata során tett lépésekről. A következő további megjegyzést tette a Bizottságnak: „A Bizottságnak szem előtt kell tartania annak fontosságát, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatos panaszok esetében zökkenőmentes és rendszeres kommunikációra kerüljön sor a panaszosokkal.”
Válaszában a Bizottság teljes mértékben egyetértett az ombudsmannal abban, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatos panaszok esetében fontos a panaszosokkal való zökkenőmentes és rendszeres kommunikáció, és kijelentette, hogy a belső képzéseken továbbra is ki fogja emelni ezt az elvet.
Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság pozitívan reagált további megjegyzésére.
121/2015/NF. sz. ügy: Szerződéses jogvita
Bár a Bizottság pozitívan reagált az ombudsman ebben az ügyben tett kritikai és további észrevételeire, a panaszos és a Bizottság közötti szerződéses vita súlyosbodásától való félelem miatt nem lehetett részleteket közzétenni.
A 174/2015/FOR. sz. ügy: A PIP mellimplantátumok eltávolításának kockázatait értékelő tudományos bizottság egyik tagjának állítólagos összeférhetetlensége
Az ombudsman megvizsgálta az állítólagos összeférhetetlenség kérdését, és megállapította, hogy az érintett szakértő kezdetben nem jelentette be valamennyi érdekeltségét. Amikor azonban a Bizottság arra kérte, hogy nyújtsa be azokat a releváns információkat, amelyek alátámasztják, hogy nem áll fenn összeférhetetlensége, ezt meg is tette. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság az újonnan benyújtott információk vizsgálatát követően helyesen állapította meg, hogy a szakértő nincs összeférhetetlenségi helyzetben.
Az ombudsman azonban úgy ítélte meg, hogy a panaszos jogosan volt érintett, amikor megállapította, hogy a Bizottság kezdetben nem rendelkezett a szakértő függetlenségének megítéléséhez szükséges információkkal. Az ombudsman ezért javítási javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan gyűjti és elemzi ezeket az információkat. A Bizottság válasza azt mutatja, hogy a Bizottság tudatában van annak, hogy ezen a területen nagyfokú éberségre van szükség, és kész megtenni az ügy kezeléséhez szükséges lépéseket.
Az ombudsman üdvözli a Bizottság által annak érdekében tett lépéseket, hogy megerősítse az esetleges összeférhetetlenségek nyomon követésének módját azáltal, hogy iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek valamennyi bizottsági szolgálatra alkalmazandók lesznek, beleértve az érdekeltségi nyilatkozatokat is.
258/2015/EIS sz. ügy: A Bizottság hozzájárul a rendezvényeken történő jelnyelvi tolmácsolás iránti kérelmek kezelésére vonatkozó eljárások javításához
A panaszos siket személy és jelnyelv-használó. Regisztrált a Bizottság és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) által szervezett „Erasmus+ Sport Infoday” rendezvényre. A rendezvényen való részvétel iránti kérelmének benyújtásakor a panaszos nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás biztosítását kérte. Az eseményen az Európai Siketek Sportszervezetének (EDSO) képviselőjével együtt kíván részt venni.
A szervezők ezt követően arról tájékoztatták a panaszost, hogy nem állnak rendelkezésre nemzetközi jelnyelvi tolmácsok. A panaszos azt válaszolta, hogy az EDSO képviselője már megvette a repülőjegyét, mivel elhitették vele, hogy tolmácsok fognak rendelkezésre állni. Az alternatív tolmácsolási mód megerősítésének hiányában a panaszos nem vett részt az eseményen.
A panaszos panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. Különösen azt kifogásolta, hogy a Bizottság nem biztosított számára nemzetközi jelnyelvi tolmácsolást annak érdekében, hogy részt vehessen a szóban forgó rendezvényen. Megemlíti azt is, hogy szeretné, ha a rendezvény szervezői megoldást találnának a problémára, például azáltal, hogy más módon – például a nap átiratának és/vagy a rendezvényről készült videó jelnyelvi tolmácsolással történő rendelkezésre bocsátásával – biztosítják a kihagyott információkat. Kijelenti továbbá, hogy az EDSO képviselője hiába utazott Brüsszelbe, ezért utazási költségeiért kártérítést kell kapnia.
Az ombudsmannak adott válaszaiban az EACEA elnézést kért a panaszostól, és kijelentette, hogy ha a panaszosnak hasonló tapasztalata volt a múltban, az azért volt, mert a regisztrációs szakaszban nem nyújtottak be hivatalos jelnyelvi tolmácsolás iránti kérelmet. Az EACEA jelezte, hogy felvette a kapcsolatot az EDSO képviselőjével utazási költségeinek megtérítése érdekében. Ami a jövőbeli eseményeket illeti, az EACEA továbbra is nagy figyelmet fordít az ilyen kérésekre annak érdekében, hogy kérésre felajánlhassa ezt a szolgáltatást.
Az ombudsman azzal a javaslattal zárta le az ügyet, hogy helyénvaló lenne, ha az EACEA felülvizsgálná a jelnyelvi tolmácsolás biztosítására vonatkozó meglévő rendelkezéseit. Ha úgy találja, hogy ezek az intézkedések nem eléggé fejlettek ahhoz, hogy biztosítsák a jelnyelvi tolmácsolást (saját kezdeményezésére, vagy különleges támogatási igények esetén, ha észszerű értesítést kapnak), akkor lépéseket kell tennie az intézkedések felülvizsgálatára annak érdekében, hogy javítsa a fogyatékossággal élő személyek támogatási igényeinek kielégítésére való képességét.
A nem kifejezetten a fogyatékossággal élő személyeket célzó nyilvános rendezvények esetében fontos lenne annak biztosítása is, hogy az ilyen rendezvényeken részt venni kívánó fogyatékossággal élő személyek ezt könnyen megtehessék. Ezek az észrevételek nemcsak az EACEA-ra vonatkoznak, hanem a Bizottságra és valamennyi uniós intézményre és ügynökségre is.
A Bizottság válaszában kijelentette, hogy a jelnyelvi tolmácsolás megszervezése során javítani fogja a szervezeti egységek közötti kommunikációs csatornákat, és továbbra is vezeti a lehetséges tolmácsok listáját. Kijelentette továbbá, hogy az EACEA online elérhetővé tette a rendezvényről készült videókat, és erről tájékoztatta a panaszost. Az EDSO képviselőjével felvették a kapcsolatot utazási költségeinek megtérítésével kapcsolatban. Végül a Bizottság kijelentette, hogy egy hasonló közelgő rendezvény résztvevőinek, akik jelnyelvi tolmácsolást kértek, azt mondták, hogy mindaddig ne vállaljanak pénzügyi kötelezettségeket, amíg meg nem kapják a tolmácsok jelenlétének megerősítését.
Az ombudsman örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság kellő figyelmet fordított erre az ügyre, és eljárásokat hajtott végre annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben jobb helyzetben legyen az ilyen kérelmek kezeléséhez.
▪ 2. Európai Számvevőszék
1043/2015/PMC. sz. ügy: A helyes német nyelvű válaszadás elmulasztása
A panaszos kifogásolta a Számvevőszék információkérésére adott válaszának nyelvi minőségét. Kérelmét német nyelven fogalmazta meg, a Számvevőszék azonban angolul válaszolt, mellékelve a panaszos érvelését, amely szerint hibás német nyelvű fordításról van szó. A panaszos véleménye szerint ez a kereset ellentétes volt azzal az alapvető jogával, hogy az EU valamelyik hivatalos nyelvén írjon az uniós intézményeknek, és ugyanazon a nyelven kapjon választ.
Az ombudsman vizsgálata során a Számvevőszék i. elismerte a fordítással kapcsolatos problémákat, és ami még fontosabb, ii. gyorsan elkészítette a panaszos információkérésére adott válaszának megfelelő német nyelvű fordítását. A panaszos elégedett volt a fordítás minőségével. Mivel nem volt teljesen egyértelmű, hogy a Számvevőszék fellépése a szóban forgó ügyre korlátozódott-e, vagy rendszerszintű hiányosságnak minősült-e, az ombudsman felkérte a Számvevőszéket annak biztosítására, hogy az azonosított probléma ne legyen rendszerszintű jellegű.
Válaszában a Számvevőszék kijelentette, hogy a kérés nyelvétől eltérő nyelven megfogalmazott válaszokat mostantól rendszeresen megküldik belső fordítási szolgálatának a fordítások minőségének ellenőrzése céljából.
Az ombudsman úgy véli, hogy a lefordítandó válaszok minőségének kategorikus ellenőrzésével a Számvevőszék kielégítő módon (és dicséretes gyorsasággal) válaszolt további megjegyzésére.
▪ 3. Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)
26/2 0 11/DK és 1 3 07/2012/D K ügy: A visszaélést bejelentő személyek védelme az EKSZ-nél vagy az EKSZ-nél
Amint azt a fenti, „Elfogadott megoldások” című szakaszban vázoltuk, az ombudsman ebben az ügyben megállapította, hogy az EKSZ nem rendelkezett olyan szabályokkal a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan, amelyekre a panaszos az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendőri missziója személyzetének tagjaként támaszkodhatott volna. Ezért a panaszt lezáró határozatában további megjegyzést tett arra vonatkozóan, hogy az EGT S-nek eljárásokat és személyzeti képzést kell bevezetnie annak biztosítása érdekében, hogy az ügyben elkövetett hibák ne ismétlődjenek meg. Az ombudsman azt is javasolta, hogy az EKSZ dolgozzon ki megfelelő szabályokat a visszaélést bejelentő személyek védelmére.
Válaszában az EKSZ kijelentette, hogy már döntött a személyzet képzésének megszervezéséről annak biztosítása érdekében, hogy a panaszos esetében előforduló hibák ne ismétlődjenek meg, és hogy utasította a közös biztonság- és védelempolitika valamennyi polgári misszióját, hogy hajtsák végre a visszaélések bejelentésének védelmére vonatkozó eljárási standardokat.
Az ombudsman megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EKSZ teljes mértékben egyetért a további megjegyzésben tett javaslataival. Az EKSZ nyomonkövetési intézkedései ezért megfelelőek és kielégítőek.
▪ 4. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)
1770/2013/JF. sz. ügy: Az alkalmazott újrabeosztásával kapcsolatos jogsértés EGSZB általi elismerésének elmulasztása
Amint azt a fenti, „Elfogadott megoldások” című szakaszban kifejtettük, az ombudsman kivizsgált egy olyan ügyet, amelyben az EGSZB egyik alkalmazottját egységvezetői állásából tanácsosi állásba helyezték át. Az ombudsman az áthelyezést burkolt fegyelmi szankciónak minősítette, fegyelmi eljárás nélkül. Mivel az alkalmazottnak nem volt lehetősége megvédeni magát, a szankció hatalommal való visszaélés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértése volt. Az ombudsman számos javaslatot tett az ügy békés rendezésére, többek között azt, hogy az EGSZB semmisítse meg az alkalmazott újrabeosztásáról szóló határozatát.
Az EGSZB – meggyőző indokolás nélkül – megtagadta az újrabeosztásról szóló határozatának megsemmisítését. Az ombudsman ezért lezárta az ügyet, amelyben bírálta, hogy az EGSZB nem ismerte el saját jogsértését.
Az ombudsman kritikai észrevételére adott válaszában az EGSZB kitartott az újrabeosztásról szóló határozata mellett, anélkül, hogy további magyarázattal szolgált volna.
Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EGSZB nem hajlandó elismerni jogsértését, annak ellenére, hogy erre számos lehetőséget kapott. Az EGSZB személyzetének tagjai jogosan várják el, hogy az EGSZB az uniós intézmények és személyzetük közötti munkakapcsolatokra vonatkozó, az Európai Unió Bírósága által értelmezett szabályokkal összhangban járjon el. Az EGSZB viselkedése ebben az esetben aláássa azt a bizalmat, hogy alkalmazottainak joguk van ahhoz, hogy egyéni jogaikat tiszteletben tartsák. Az ügy annál is inkább súlyos, mivel az EGSZB megsértette az Alapjogi Chartát.
▪ 5. Európai Beruházási Bank (EBB)
349/2014/OV. sz. ügy: Nyilvános hozzáférés az EBB egy zambiai bányászati projekttel kapcsolatos állítólagos adócsalásra vonatkozó vizsgálati jelentéséhez
A panasz arra vonatkozott, hogy az EBB megtagadta a panaszostól, egy, a fejlődő országokban az adókijátszás ellen küzdő nem kormányzati szervezettől, hogy hozzáférjen az EBB Főfelügyelőségének vizsgálati jelentéséhez egy olyan vállalat állítólagos adócsalásával kapcsolatban, amelynek az EBB kölcsönt nyújtott egy zambiai bányászati projekthez.
Tekintettel arra, hogy a vonatkozó vizsgálatot 2011-ben lezárták, az ombudsman azt ajánlotta az EBB-nek, hogy vizsgálja felül az elutasítást, és vagy biztosítson hozzáférést a jelentés szerkesztett változatához, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – adjon érdemi összefoglalót a panaszosnak a jelentés főbb megállapításairól. Válaszában az EBB összefoglalót adott ki a panaszosnak, és azt közzétette honlapján.
Mivel az összefoglaló nem tartalmazott további információkat a főbb megállapításokról, az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az összefoglaló nem tekinthető a már rendelkezésre álló információk érdemi kiegészítésének. Az ombudsman megjegyezte továbbá, hogy az EBB az ügyben hozott határozatában nem tartotta be saját „átláthatósági politikájának” szabályait. Vizsgálatát két kritikai megjegyzéssel zárta.
Válaszában az EBB megjegyezte, hogy felülvizsgálta átláthatósági politikáját, amely immár kifejezetten előírja a (lezárt) vizsgálataival kapcsolatos dokumentumok és információk bizalmas jellegének vélelmét, ugyanakkor lehetővé teszi a lezárt vizsgálatok összefoglalójának közzétételét is. Az EBB úgy vélte, hogy ily módon kiegyensúlyozott megoldást talált, figyelembe véve valamennyi szóban forgó érdeket. Fenntartotta továbbá azon álláspontját, hogy a panaszosnak közzétett és a honlapján közzétett összefoglaló összhangban van az ombudsman ajánlásával.
Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBB vitatja a rendelkezésre bocsátott összefoglalóval kapcsolatban ebben az ügyben tett megállapítását.
Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az EBB időközben közzétette az EBB-csoport módosított átláthatósági politikáját. Az EBB azáltal, hogy a vizsgálatok lezárását követően is biztosítja a bizalmas kezelés vélelmét, megnehezíti a vizsgálati jelentéseihez való nyilvános hozzáférést. Az ombudsman jelenleg az átláthatósági politikával kapcsolatos panasszal foglalkozik [21].
▪ 6. Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)
827/2014/PL. sz. ügy: A pályázók tájékoztatása az EPSO-ról
Az ügy egy fordítókra vonatkozó CAST/S/1/2011 kiválasztási eljárásra vonatkozott. Az EPSO megtagadta, hogy a panaszos rendelkezésére bocsássa i. a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület tagjainak nevét és ii. a vizsga során lefordítandó szöveg másolatát. Az ombudsman vizsgálatot indított, amelyet követően az EPSO úgy határozott, hogy a jövőben közzéteszi a kiválasztási bizottság tagjainak nevét a CAST-eljárások során. Az EPSO a panaszos rendelkezésére bocsátotta a kért dokumentum másolatát is.
Az ombudsman azt is megjegyezte, hogy az EPSO-nak a jövőbeli fordítási versenyvizsgák során fontolóra kell vennie, hogy a jelöletlen szöveg benyújtásakor proaktívan rendelkezésre bocsássa az eredeti szöveget. Figyelembe véve az ombudsman további megjegyzését, az EPSO új általános szabályokat állapított meg a nyílt versenyvizsgákra vonatkozóan, amelyek értelmében az EPSO a versenyvizsgák eredményeinek megállapítását és a pályázókkal való közlését követően automatikusan közzéteszi honlapján a versenyvizsgákon használt szövegek forrását.
Azzal, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a pályázók megismerjék a versenyvizsgákon használt eredeti szövegeket, valamint a kiválasztási bizottság tagjainak nevét, az EPSO javította adminisztratív gyakorlatát. Az ombudsman megállapítja, hogy az EPSO ezáltal növelte az általa szervezett versenyvizsgák átláthatóságát, objektivitását és tisztességességét.
1881/2014/NF. sz. ügy: Teljes körű és pontos információk közzététele a felvételi versenyvizsgák következő fordulójára való jelentkezéshez szükséges minimális pontszámokról
Az ügy arra vonatkozott, hogy a panaszost kizárták az EPSO által szervezett nyílt felvételi versenyvizsgáról, amely két fizetési fokozatra terjedt ki. A panaszos letette a versenyvizsga magasabb besorolási fokozatához szükséges előválogató teszteket, és megszerezte a szükséges minimális pontszámot. Amikor a vizsgabizottság megállapította, hogy a panaszos nem rendelkezik elegendő szakmai tapasztalattal ahhoz, hogy részt vegyen a versenyvizsga magasabb besorolási fokozatában, a panaszost a versenyvizsga alacsonyabb besorolási fokozatába sorolta át. A versenyvizsga alacsonyabb besorolási fokozatában előválogató teszteket teljesítő pályázókhoz képest a panaszos nem a legmagasabb pontszámot elérő pályázók közé tartozott. A versenyvizsga-felhívás szerint ezért a panaszos nem volt jogosult az értékelőközpontba való meghívásra. A vizsgabizottság ezért kizárta a panaszost a versenyvizsgán való további részvételből.
Az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot a panaszos kizárásával kapcsolatban. Az EPSO azonban blogján eredetileg azt állította, hogy az előválogató teszteken minimálisan elérendő pontszámot elérő valamennyi pályázó felvételt nyert az értékelőközpontba a versenyvizsga alacsonyabb besorolási fokozata tekintetében. Bár ezek az információk önmagukban nem voltak tévesek, nem vették figyelembe a versenyvizsga magasabb besorolási fokozatából az alacsonyabb besorolási fokozatba való átsorolás helyzetét. Az ombudsman ezért további észrevételt tett az EPSO-nak, és felkérte annak biztosítására, hogy a blogján megadott, az értékelőközpontba való meghíváshoz szükséges minimális pontszámokra vonatkozó információk teljesek és pontosak legyenek, többek között a különböző besorolási fokozatok közötti újrabeosztásban részesülő pályázók esetében is.
Válaszul az EPSO elismerte annak fontosságát, hogy minden pályázót pontos információkkal lássanak el a nyílt versenyvizsgákról. Az EPSO kijelentette, hogy már hozott intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pályázókkal a versenyvizsgák előrehaladásáról folytatott valamennyi online kommunikáció teljes körű és pontos legyen.
Az EPSO kielégítően nyomon követte az ombudsman további észrevételét.
▪ 7. Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
1229/2014/ZA. sz. ügy: Az OLAF-nak tájékoztatnia kell a panaszost a vizsgálat eredményéről
A panaszos tájékoztatta az OLAF-ot az uniós forrásokkal való állítólagos rossz gazdálkodásról Görögországban. Az OLAF nem ismerte el a panaszos levelezését, és nem tájékoztatta a panaszost az általa tett intézkedésekről sem. Az ombudsman vizsgálatot indított, és megvizsgálta a panasszal kapcsolatos OLAF-aktát. Beavatkozását követően az OLAF elismerte az ügy kezelésével kapcsolatos eljárási hiányosságokat, és bocsánatot kért. Tájékoztatta továbbá a panaszost az ügy érdemében tett lépéseiről. Az OLAF lépéseket tett annak érdekében is, hogy a jövőben elkerülje a hasonló helyzeteket. Az ombudsman megállapította, hogy az OLAF megfelelő lépéseket tett az ügyben felmerült eljárási hiányosságok kezelésére.
Annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló problémák, különösen a „koordinációs ügyek” [22] tekintetében, az ombudsman felszólította az OLAF-ot, hogy javítsa eljárásait annak érdekében, hogy biztosítsa i. a koordinációs ügyek következetes nyomon követését, amelyeket ajánlások nélkül továbbítanak az illetékes hatóságoknak, valamint ii. a kapott információk időben történő értékelését és az illetékes hatóságoknak történő továbbítását.
Az OLAF tájékoztatta az ombudsmant arról a szándékáról, hogy a koordinációs ügyekkel kapcsolatos egyes eljárási szempontok tisztázása érdekében megfelelően figyelembe kívánja venni észrevételeit a felülvizsgált utasítások összefüggésében, amelyeket közzé kíván tenni.
Az ombudsman tudomásul veszi az OLAF nyilatkozatát. Gondosan felül fogja vizsgálni az utasításokat, amint azokat az OLAF véglegesítette.
45/2015/PMC. sz. ügy: Az OLAF intézkedései a visszaélések bejelentéséről szóló jelentés kézhezvételét követően
Az ügy az OLAF intézkedéseire vonatkozott, miután visszaélést bejelentő jelentést kapott az Európai Repülésbiztonsági Hatóságról (EASA), amely állítólag manipulált egy légiközlekedés-védelmi ellenőrzési jelentést. Az előzetes értékelést követően az ombudsman aggodalmát fejezte ki az OLAF azon nyilvánvaló döntése miatt, hogy elutasítja az ügyet, és visszautalja a visszaélést bejelentő személyt az EASA-hoz, annak ellenére, hogy a visszaélést bejelentő személy tudatosan úgy döntött, hogy az EASA helyett az OLAF-hoz fordul. Az ombudsman arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy egy ilyen határozat negatív hatással lehet az uniós alkalmazottakra alkalmazandó, visszaélések bejelentésére vonatkozó rendelkezések hatékonyságára. Ezért úgy határozott, hogy vizsgálatot indít az ügyben.
Az OLAF iratainak vizsgálatát követően az ombudsman megállapította, hogy az OLAF ténylegesen mérlegelte, hogy indítson-e vizsgálatot. Ezenkívül az OLAF nem utasította el az ügyet, hanem felkérte az EASA-t, hogy vizsgálja meg az ügyet, és tegyen jelentést vizsgálatának eredményeiről. Ezenkívül az OLAF fenntartotta magának a jogot, hogy egy későbbi szakaszban hivatalos vizsgálatot indítson. Az ombudsman ezért megállapította, hogy az OLAF megfelelően kezelte a visszaélések bejelentéséről szóló jelentést.
Az ombudsman azonban úgy vélte, hogy az OLAF jobb tájékoztatást nyújthatott volna a visszaélést bejelentő személynek. További észrevételt tett az OLAF-nak, és felkérte, hogy vegye fontolóra a visszaélést bejelentő személyek egyértelműbb tájékoztatását arról, hogy az a döntés, hogy nem hoznak azonnali intézkedést, hanem először egy másik uniós intézményhez vagy szervhez továbbítják az ügyet értékelés céljából, nem jelenti azt, hogy az OLAF elutasította az ügyet. Ehelyett úgy kell tekinteni, hogy ez a visszaélést bejelentő személy által jelentett sérelem értékelésének megfelelő első lépése. Válaszul az OLAF tájékoztatta az ombudsmant, hogy a ʺ javaslatát megfelelően figyelembe fogja venni.
Az ombudsman további megjegyzésének célja annak elkerülése volt, hogy a visszaélést bejelentő személyeknek az ombudsmanhoz kelljen fordulniuk annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjanak arról, hogy az OLAF hogyan kezelte ügyüket. Az OLAF válasza a további észrevételre nem kötelező; bár szigorúan véve beleegyezett abba, hogy e további megjegyzés alapján járjon el, amennyiben az ʺ-t megfelelően figyelembe veszi, nem vállal kötelezettséget arra, hogy a jövőben egyedi esetekben a további megjegyzés szellemében járjon el. Ez kiábrándító.
▪ 8. Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
2114/2011/KM sz. ügy: Az EASA állítólag tisztességtelenül bocsátott el egy alkalmazottat egy negatív próbaidőről szóló jelentés alapján
Amint azt a fenti, „Elfogadott megoldások” című szakaszban kifejtettük, az ügy egy EASA-alkalmazottnak a próbaidőről szóló jelentésében szereplő átfogó negatív értékelés alapján történő elbocsátására vonatkozott. A panaszos azzal érvelt, hogy ez részben annak a vitának tudható be, hogy a panaszosok folytatni kívánják külső előadói tevékenységeiket, amit a jelentés is említ. Az ombudsman nem értett egyet az EASA-val abban, hogy helyesen járt el, amikor megtagadta, hogy a panaszos folytassa oktatói tevékenységét, és kritikai észrevételt tett. Az ombudsman egy további észrevételt is intézett az EASA-hoz, amelyben azt javasolta, hogy fontolja meg munkaerő-felvételi eljárásainak felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a beérkező személyzetnek tett ígéretek az ilyen ígéreteknek az EASA működésére gyakorolt lehetséges hatásának egyértelmű értékelésén alapuljanak.
Válaszában az EASA kijelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a panaszos hivatalos kérelmet nyújtott volna be az EASA-hoz, hogy külső oktatói feladatokat láthasson el. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelentésnek a panaszos külső tevékenységeire való hivatkozása tényszerűen helytálló és tisztességes. Az EASA továbbá úgy vélte, hogy jelenlegi felvételi eljárásai megfelelőek annak megakadályozására, hogy a pályázó azt higgye, hogy szóbeli kötelezettségvállalás áll fenn az alkalmazandó szabályoktól való eltérésre, például a külső tevékenységek tekintetében. Az EASA azonban kijelentette, hogy kész emlékeztetni a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületeket arra, hogy ne térjenek el az alkalmazandó szabályoktól. Az EASA arra is rámutatott, hogy az újonnan érkezők bevezető képzése kiterjed a személyzet külső tevékenységekkel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire.
Az Ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EASA nem hajlandó elismerni, hogy a panaszos panaszosok folytatni kívánják oktatói tevékenységüket. Üdvözli azonban az EASA azon nyilatkozatát, hogy emlékeztetni fogja a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületeket arra, hogy ne tegyenek az alkalmazandó szabályokon túlmutató kötelezettségvállalásokat.
1171/2013/TN. sz. ügy: Az átláthatóság növelése az EASA szabályalkotó csoportjainak tagjai tekintetében
Amint azt a fenti, „Elfogadott ajánlások” című szakaszban vázoltuk, az ombudsman megvizsgálta az EASA által a kereskedelmi légi közlekedés repülési és szolgálati időkorlátaira, valamint pihenési követelményeire vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatban végzett munka bizonyos vonatkozásait. Azt is megjegyezte, hogy az EASA-nak fontolóra kell vennie, hogy határozatot fogadjon el a „szabályalkotó csoportjai” (az EASA-t a szabályok kidolgozásában segítő szakértői csoport) tagjainak képesítésére és szakértelmére vonatkozó, rendelkezésére álló információk közzétételéről, miután tájékoztatta a tagként kijelölt személyeket erről a szándékáról.
Az ombudsman javaslata azon az állásponton alapult, hogy a szabályalkotó csoport tagjainak szakértelmére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalával az EASA biztosíthatja a nyilvánosságot arról, hogy a szabályalkotási folyamat figyelembe veszi a szükséges képesítéssel, tudással és tapasztalattal rendelkező szakértők észrevételeit. Ennek az átláthatóságnak biztosítania kell a szabályalkotási folyamat eredményébe vetett nagyobb bizalmat. Emellett növelnie kell az esetleges jogszabályok demokratikus legitimitását azáltal, hogy lehetővé teszi a polgárok számára, hogy jobban tájékozódjanak a jogalkotási folyamatot megelőző szabályalkotási folyamatról.
Az ombudsman további megjegyzésére válaszul az EASA kijelentette, hogy teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a bizalom és a hitelesség biztosítása érdekében garantálja a magas szintű átláthatóságot, de nem tesz közzé információkat a szabályalkotó csoportjai tagjainak képesítéséről és szakértelméről. Az EASA szerint a szabályalkotó csoportok nem tesznek javaslatokat az EASA nevében, hanem csupán támogatják a szabályozási anyag tervezetének kidolgozásában. Javaslatainak hitelessége nem a szabályalkotó csoportok tagjainak hátterén alapul, hanem azon a teljesen átlátható, tényeken alapuló és konzultatív folyamaton, amely vélemény vagy határozat közzétételéhez vezet. Emellett az EASA úgy véli, hogy a szabályalkotási szerveinek valamennyi tagjára vonatkozó háttér-információk nyilvánosságra hozatala aláásná az adminisztráció egyszerűsítését, és nem lenne arányos a szabályalkotási tevékenységeivel összefüggésben.
Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EASA nem hajlandó közzétenni a szabályalkotó csoportjai tagjainak képesítésére és szakértelmére vonatkozó információkat, amelyeknek – hozzáteszi – nem feltétlenül kellene a tagok önéletrajzainak lenniük, amint azt az EASA javasolja. Az ombudsman továbbra is meg van győződve arról, hogy olyan megoldást lehetett volna találni, amely nem járt volna aránytalan adminisztratív teherrel. Nehéz belátni, hogy egy folyamat hogyan lehet „teljesen átlátható”, ha bizonyos, a folyamattal kapcsolatos információk nem.
▪ 9. Európai Bankhatóság (EBH)
1561/2014/MHZ. sz. ügy: Az EBH megkeresések kezelésére vonatkozó eljárásainak vizsgálata
Az ügy arra vonatkozott, hogy az EBH késedelmesen foglalkozott a panaszos azon kérésével, hogy vizsgálja ki az uniós jognak az észt pénzügyi felügyeleti hatóság általi állítólagos megsértését. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy az EBH nagyrészt meg tudta indokolni a késedelem okait. Ezért, valamint azért is, mert az EBH elnézést kért a késedelemért, és vállalta, hogy javítja eljárását, az ombudsman nem talált hivatali visszásságot. Mivel a vizsgálat során az EBH belső határidőket állapított meg a hasonló kérelmek kezelésére, az ombudsman arra ösztönözte, hogy eljárási szabályzatának módosításával tegye hivatalossá ezeket a határidőket. Így az ügyet egy további megjegyzéssel zárta le, amelyben arra kérte az EBH-t, hogy fontolja meg a projektirányítási eszköze által megállapított eredeti határidők hivatalossá tételét az uniós jog megsértésének kivizsgálására vonatkozó eljárási szabályzat elfogadásáról szóló 2014. évi határozatának ennek megfelelő módosításával.
Az EBH válaszolt az ombudsman további megjegyzésére, kijelentve, hogy a projektirányításra megállapított belső határidők lehetővé tették a 2015-ben benyújtott panasz négy hónapon belüli teljes körű elemzését. Ezt követően további egy hónapra volt szükség ahhoz, hogy ezt közöljék a kérelmezővel.
Az EBH azonban kifejtette, hogy nem kívánja tovább módosítani az uniós jog megsértésének kivizsgálására vonatkozó eljárási szabályzatát, mivel 2015-ben részt vett az európai felügyeleti hatóságok fellebbezési tanácsa és a Törvényszék előtti jogvitákban. Ez a per az 1093/2010/EU rendelet 17. cikkének az EBH azon mérlegelési jogkörével kapcsolatos értelmezése körül forgott, hogy elutasítsa a nyilvánosság által benyújtott információkból származó vizsgálati kérelmeket. Ezen intézkedések eredményeként és tekintettel az új projektirányítási eszközből eredő pozitív eredményekre, az EBH meg kívánt várni az uniós jog megsértésének kivizsgálására vonatkozó eljárási szabályzat módosítását. Az EBH azonban kijelentette, hogy kötelezettséget vállalt arra, hogy tájékoztatja a kérelmezőket arról, hogy mikor fogja kezelni kérelmeiket.
Az ombudsman üdvözli az EBH azon kötelezettségvállalását, hogy tájékoztatja a kérelmezőket a panaszok kezelésének időkeretéről, és megérti, hogy meg kell várni az uniós jog megsértésének kivizsgálására vonatkozó eljárási szabályzat módosításainak mérlegelését.
▪ 10. Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)
A 346/2013/SID. sz. ügy: Állítólagos összeférhetetlenség a géntechnológiával módosított rovarokkal foglalkozó munkacsoportban
A panaszos, a genetikai technológiák területén bekövetkező fejleményeket nyomon követő egyesült királyságbeli nem kormányzati szervezet panaszt tett az ombudsmannál az EFSA géntechnológiával módosított rovarokkal foglalkozó munkacsoportjának egyik tagját érintő állítólagos összeférhetetlenségi kérdések EFSA általi kezelése miatt. A szóban forgó szakértőt az Oxfordi Egyetem alkalmazta, amely közvetlen pénzügyi érdekeltséggel rendelkezik egy géntechnológiával módosított rovarokat fejlesztő és népszerűsítő biotechnológiai vállalatban.
Határozatában az ombudsman megállapította, hogy a kinevezést megelőzően az EFSA-nak fel kellett volna kérnie az érintett szakértőt, hogy bocsássa rendelkezésére az egyetem és a biotechnológiai vállalat közötti kapcsolat részleteit, valamint az annak biztosítására szolgáló mechanizmusokat, hogy e kapcsolat ne veszélyeztesse a szakértő függetlenségét. Ezt követően meg kellett volna vizsgálnia ezeket a részleteket annak megállapítása érdekében, hogy azok elegendőek-e még az összeférhetetlenség látszatának megszüntetéséhez is. Ennek elmulasztásával az EFSA nem ellenőrizte, hogy rendelkezésre állnak-e a szakértő függetlenségének biztosításához szükséges mechanizmusok. Az ombudsman ezt hivatali visszásságnak találta, és kritikusan megjegyezte, hogy az EFSA nem biztosította, hogy a tudományos körökben dolgozó szakértők minden releváns információt bejelentsenek az EFSA-nak. Az ombudsman megjegyezte továbbá, hogy az EFSA összeférhetetlenségi szabályaiban és érdekeltségi nyilatkozatainak formanyomtatványaiban nem vette megfelelően figyelembe az egyetemek változó jellegét. Ezért azt is megjegyezte, hogy az EFSA-nak felül kell vizsgálnia összeférhetetlenségi szabályait, valamint a kapcsolódó utasításokat és az érdekeltségi nyilatkozatokhoz használt formanyomtatványokat.
Válaszában az EFSA kijelentette, hogy alaposan megvizsgálta az ombudsman határozatát, és megállapította, hogy annak végrehajtása több okból is problematikus lenne. Az EFSA azzal érvelt, hogy: nincs egyértelmű jogalapja annak, hogy információt szerezzen a munkacsoportokba kinevezett szakértők munkáltatóinak érdekeiről; az eljárás megfelelő végrehajtásának biztosítására irányuló képesség vagy kompetencia hiánya mind az érintett szakértőkkel, mind a közvetlenül az EFSA hatáskörébe nem tartozó szervekkel szemben; valamint azzal a kockázattal járna, hogy hatással lenne a tudományos szakértők rendelkezésre állására, és ezáltal az EFSA azon képességére, hogy teljesítse küldetését.
Az EFSA azonban azt is kijelentette, hogy 2015 májusában projektet indított „függetlenségi politikájának” felülvizsgálata, valamint a szakértők függetlensége és a szakértelem rendelkezésre állása közötti, egymással ütköző követelmények közötti egyensúly részletes vizsgálata céljából. Az EFSA vállalta, hogy tájékoztatja az ombudsmant felülvizsgálati eljárásának eredményéről.
Az ombudsman csalódott amiatt, hogy az EFSA kifejezetten elutasította észrevételeit. Az ombudsman megjegyzései nem azt jelentik, hogy az EFSA nem vehet igénybe tudományos szakértőket, hanem egyszerűen azt, hogy ellenőriznie kell, hogy e szakértők esetében fennáll-e összeférhetetlenség. Ez teljesen ésszerű és megvalósítható, és nyilvánvalóan nem tenné lehetetlenné a szakértők beszerzését.
Enyhítésképpen az EFSA kifejtette, hogy jelenleg milyen alternatív módszereket tanulmányoz az összeférhetetlenségi rendszerének javítása érdekében. Az ombudsman megvizsgálja e folyamat eredményét, mielőtt megvizsgálná, hogy milyen további lépéseket kell tenni ebben a fontos kérdésben.
▪ 11. Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
OI/7/2013/MHZ: Az EIGE belső működésének javítása
Az ombudsman látogatást tett az EIGE-nél az uniós ügynökségeknél tett látogatási programjának részeként, amelynek célja a bevált gyakorlatok terjesztése az ügynökségek között a polgárokkal fenntartott kapcsolataik terén. A látogatás során megvizsgálták i. az Intézet és a nyilvánosság közötti kezdeti kapcsolatokat, ii. az átláthatóságot, a párbeszédet és az elszámoltathatóságot, iii. a munkaerő-felvételt, iv. a pályázatokat és szerződéseket, v. az összeférhetetlenséget és vi. a visszaélések bejelentését. További vizsgálatokat tartottak szükségesnek a zaklatással kapcsolatos panaszok EIGE általi kezelésével kapcsolatban. Az ombudsman határozatot adott ki a vizsgálata során felvetett kérdésekkel kapcsolatban, és további észrevételeket fogalmazott meg a zaklatás megelőzésével, a határozott idejű szakmai gyakorlatokkal, valamint a felső vezetés és a személyzeti bizottság közötti kapcsolat tisztázásával kapcsolatban. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) lépéseket tett annak érdekében, hogy valamennyi említett szempont tekintetében javítsa teljesítményét.
Az ombudsman üdvözli, hogy az EIGE eleget tett a határozatában felvázolt javaslatoknak. Az ombudsman üdvözli továbbá az Intézet válaszát a zaklatás megelőzésével, a határozott idejű szakmai gyakorlatokkal, valamint a felső vezetés és a személyzeti bizottság közötti kapcsolat tisztázásával kapcsolatos további észrevételeire.
▪ 12. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex)
Lásd a fenti OI/9/2014/MHZ. sz. ügyet a „Star cases” alatt.
▪ 13. Europol
1329/2014/EIS sz. ügy: Az EUROPOL az ombudsman vizsgálatát követően új e-felvételi modult vezet be
Az ügy az EUROPOL munkaerő-felvételi eljárásaira és a kiválasztási bizottságok ezzel kapcsolatos szerepére vonatkozott. A panaszos két különböző álláspályázatot nyújtott be. Egyik esetben sem hívták meg interjúra. Megkérdőjelezte az eljárásokat azzal az indokkal, hogy az egyik kiválasztási eljárásban magasabb pontszámot kapott ugyanazon munkatapasztalatért, mint a másikban.
Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy nem történt hivatali visszásság. Ugyanakkor további észrevételt tett az EUROPOL-nak, azt javasolva, hogy az nyújtson hasznos információkat a pályázóknak arról, hogy hogyan kérhetnek felülvizsgálatot a vizsgabizottságtól, mielőtt a személyzeti szabályzat értelmében rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekhez folyamodnának.
Az ombudsman további megjegyzésére adott válaszában az EUROPOL kifejtette, hogy bár nem szándékozik további szakaszt bevezetni a munkaerő-felvételi folyamatban, 2016 novemberében új elektronikus munkaerő-felvételi modult vezetett be. Ez az új modul biztosítja, hogy a pályázók automatikus értesítést kapjanak arról, hogy felkerültek-e az előválogatott jelöltek listájára vagy sem. Így minden pályázót tájékoztat az előválogatott jelöltek listájára való felvételi eljárás eredményéről, lehetővé téve számukra, hogy ebben a szakaszban felvegyék a kapcsolatot az EUROPOL-lal, összhangban az ügynökség munkaerő-felvételi iránymutatásaival. Emellett az ügynökség munkaerő-felvételi iránymutatásai visszajelzési szakaszt írnak elő, mielőtt a kérelmezők hivatalos fellebbezési eljárást indítanának. Ezért a pályázók az előválogatott jelöltek listájának összeállítása céljából összehívott ülés időpontját követően visszajelzést kérhetnek pályázatukról.
Az ombudsman örömmel értesül az EUROPOL új elektronikus munkaerő-felvételi moduljáról, amelynek segítenie kell az ügyben feltárt hiányosságok orvoslásában.
▪ 14. Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME)
Lásd a fenti OI/8/2013/OV. sz. ügyet a „Star cases” alatt.
[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1–76. o.).
[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320–469. o.).
[3] A szociális tartalék egy olyan összeg, amelyet a szervezetnek arra az esetre kellene kifizetnie az alkalmazottainak, ha csődbe menne, és el kellene bocsátania az alkalmazottait.
[4] Az ombudsman kritikai észrevételt is tett ebben az ügyben, amelyet ezért ebben a mellékletben többször is megemlítünk.
[5] Az ombudsman kritikai észrevételt is tett ebben az ügyben, amelyet ezért ebben a mellékletben többször is megemlítünk.
[6] Az ombudsman kritikai és további észrevételt is tett ebben az ügyben, amelyet ezért ebben a mellékletben többször is megemlítünk.
[7] Az ombudsman kritikai észrevételt is tett ebben az ügyben, amelyet ezért ebben a mellékletben többször is megemlítünk.
[8] Az ombudsman kritikai észrevételt is tett ebben az ügyben, amelyet ezért ebben a mellékletben többször is megemlítünk.
[9] Az ombudsman kritikai észrevételt is tett ebben az ügyben, amelyet ezért ebben a mellékletben többször is megemlítünk.
[10] A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendeletről
az Európai Közösségek költségvetése, HL 2002. L 248., 1. o. (a továbbiakban: költségvetési rendelet). Ez a rendelet
helyébe a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett.
a Tanács az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és a Tanács hatályon kívül helyezéséről
1605/2002/EK, Euratom rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.).
[11] Az Európai Iskolák alapszabályának meghatározásáról szóló egyezmény, HL 1994. L 212., 3. o.
[12] Mivel a csoportok kiegyensúlyozott képviseletére vonatkozó javaslatok közül kettő nagyrészt az ombudsman OI/6/2014/NF számú, a bizottsági szakértői csoportok átláthatóságára és összetételére vonatkozó általánosabb, saját kezdeményezésű vizsgálata alá tartozik, ezek nem szerepelnek az e jelentésben szereplő statisztikákban.
[13] Az eredményeket közzétették az Energiaügyi Főigazgatóság honlapján: https://energy.ec.europa.eu/consultations/consultation-list-proposed-projects-common-interest_en
[14] Elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/energy/infrastructure/transparency_platform/map-viewer
[15] https://circabc.europa.eu
[16] http://grid-communicationstoolkit.eu
[17] A Bizottság megbízásából készült tanulmány: „Gridinfrastruktúra-fejlesztés: A társadalmi elfogadottság növelésére irányuló európai stratégia”.
[18] Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1–22. o.).
[19] A Bizottság 2002. december 11-i COM(2002) 704 végleges közleménye: "A konzultáció és a párbeszéd megerősített kultúrája felé - Az érdekelt felekkel a Bizottság által folytatott konzultáció általános elvei és minimumszabályai".
[20] https://commission.europa.eu/law/law-making-process/planning-and-proposing-law/better-regulation/better-regulation-guidelines-and-toolbox/better-regulation-toolbox_en.
[21] Mint ilyen, ebben az esetben csak az egyik kritikai észrevételre adott válasz tekinthető nem kielégítőnek.
[22] Az OLAF-ügyek három kategóriájának egyike, a koordinációs ügyek azok az ügyek, amelyeket az OLAF továbbít a nemzeti hatóságoknak, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok alkalmasabbak a szükséges vizsgálatok lefolytatására, az OLAF pedig ezt követően koordinál a nemzeti vizsgálattal.