1. Bevezetés

Megtiszteltetés számomra, hogy 2025 februárjában elfoglaltam az európai ombudsmani tisztséget, és örömmel mutatom be az európai ombudsman 2024. évi éves jelentését, amely az elődöm által irányított tevékenységek egy teljes évét öleli fel.

Az EU intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei adják az Unió nyilvános arculatát. Az összetett európai és a globális környezetben döntő fontosságú számukra az elszámoltathatóság, a szolgáltatásorientált megközelítés és az átláthatóság fenntartása, hogy megerősítsék a polgárok bizalmát, az érdemi szerepvállalást és a szilárd demokratikus kultúrát.

2024-ben az európai ombudsman számos kérdést vizsgált, többek között az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács átláthatóságát, a Szabályozói Ellenőrzési Testület lobbistákhoz fűződő kapcsolatát, a tengeri veszélyhelyzetek Frontex általi kezelését, valamint az Európai Unió Tanácsa által a soros elnökség kereskedelmi szponzorálásával kapcsolatos lehetséges összeférhetetlenségekről végzett értékelést.

Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek továbbra is a vizsgálatok jelentős részét tették ki. Az európai ombudsman 2024 elején a Parlament támogatását is megszerezte, amely jóváhagyta az ombudsman azzal kapcsolatos következtetéseit, hogy az Európai Bizottságnak be kell tartania a kérelmek feldolgozására vonatkozóan előírt határidőket.

A Hivatal továbbra is olyan kiemelt fontosságú, újonnan megjelenő területekre összpontosított, mint például a mesterséges intelligencia, amely képes növelni az uniós közigazgatás hatékonyságát, de szigorú emberi felügyeletet igényel.

Újonnan megválasztott európai ombudsmanként elkötelezett vagyok amellett, hogy az uniós közigazgatás munkája során továbbra is hangsúlyosan polgárközpontú megközelítést kövessen. Fenntartom az integritás, a nyitottság és az elkötelezettség elvét, és arra törekszem, hogy minden polgár kapcsolatba tudjon lépni az uniós intézményekkel, bízva abban, hogy ügyeiket tisztességesen és átláthatóan kezelik.

Megtiszteltetés számomra, hogy elődeim és az ombudsman munkatársainak munkájára építve megnyithatom ezt az új fejezetet. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy elismerésemet fejezzem ki mindazoknak, akik az elmúlt 30 évben ezt a közfeladatot betöltötték, az első ombudsmantól, Jacob Södermantól kezdve Nikiforos Diamandourosig, és különösen Emily O'Reillynek és csapatának a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében tett erőfeszítéseikért.

Örömmel várom az együttműködést az összes uniós intézménnyel, ügynökséggel, hivatallal és szervvel, hogy folytathassuk e Hivatal fontos küldetését.

Teresa Anjinho

2. A 2024-es év áttekintése

3. A legfontosabb témák

Az ombudsman azoknak a személyeknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek nyújt segítséget, akiknek/amelyeknek problémájuk adódik az uniós közigazgatással. A felmerülő problémák körébe tartozhat a döntéshozatal átláthatóságának hiánya, a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának késedelme vagy megtagadása, az etikai aggályok, az alapvető jogok megsértése, illetve a szerződéses kérdések. A következő fejezetek áttekintést nyújtanak az egy-egy konkrét területhez kapcsolódó főbb vizsgálatokról.

3.1. A döntéshozatal elszámoltathatósága

Mivel a mesterséges intelligencia (MI) folyamatos és gyors fejlődése kihívást jelent a közigazgatásban a pontosság, a lehetséges torzítás, a magyarázhatóság és az emberi felügyelet tekintetében, az ombudsman megvizsgálta, hogy az Európai Bizottság hogyan dönt a mesterséges intelligenciáról (MI), és hogyan használja azt a döntéshozatal során. Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság nyilvánosan ismertette a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos megközelítését, valamint intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligenciára épülő rendszerek használata megfeleljen a mesterséges intelligenciáról nemrégiben elfogadott rendeletnek. Ugyanakkor az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy fontolja meg egy önkéntes magatartási kódex elfogadását olyan rendszerek esetében, amelyeket nem minősítenek „magas kockázatúnak”, hogy biztosítsa, hogy használatuk összhangban legyen a jó igazgatás elveivel. Az ombudsman azt is javasolta, hogy a mesterséges intelligencia emberi felügyeletéért felelős köztisztviselők kapjanak megfelelő képzést a mesterséges intelligenciára épülő rendszerek által kiváltott kockázatokról és hibákról, valamint arról, hogy miként lehet kritikusan megvizsgálni és ellenőrizni a mesterséges intelligencia által előállított eredményeket. Az ombudsman emellett arra bátorította a Bizottságot, hogy gondolja át, milyen információkat tesz nyilvánosan hozzáférhetővé a jövőbeli MI-projektekkel kapcsolatban, és vegye fontolóra, hogy nyilvános konzultációk folytat le a nagy teljesítményű új MI-eszközök esetleges elfogadásáról vagy fejlesztéséről.

Egy vizsgálatot követően az ombudsman bírálattal illette a Bizottságot, amiért az állandóan elmulasztotta a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó engedélyezési határozatok előkészítésére előírt határidőket. A vizsgálat megállapította, hogy a Bizottságnak átlagosan 14,5 hónapba telik a határozattervezetek elkészítése, holott a határidő három hónap. Az ombudsman megjegyezte, hogy ezek a késedelmek veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre, mivel a legtöbb vállalat az engedélyezési eljárás alatt tovább használhatja a vegyi anyagokat. Mivel a késedelmek egyik jelentős oka az lehet, hogy sok vállalat kérelme nem tartalmaz elegendő információt, az ombudsman felszólította a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a vállalatok olyan kérelmeket nyújtsanak be, amelyek minden szükséges információt tartalmaznak, és adjon elsőbbséget a nem teljes kérelmek elutasításának. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság jobban nyomon tudja követni az egyes engedélyezési ügyek előrehaladását, valamint megértse a még nyitott kérdéseket és a késedelmek okait, az ombudsman arra is felkérte a Bizottságot, hogy tegyen közzé alaposabb összefoglalókat azokról a bizottsági ülésekről, amelyeken a nemzeti képviselők az engedélyezésről szavaznak.

Az ombudsman arra ösztönözte az Európai Unió Tanácsát, hogy vizsgálja meg, hogy a soros elnökség vállalati szponzorálására vonatkozó iránymutatásai hatékonyan csökkentik-e az Uniót érintő potenciális összeférhetetlenségi és reputációs kockázatokat, és vizsgálja meg az e kockázatok csökkentését elősegítő lehetséges intézkedéseket. Az ombudsman elismerését fejezte ki a Tanácsnak, amiért egy korábbi, 2019-es vizsgálatot követően elfogadta az iránymutatást, és lépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tudjanak erről az iránymutatásról, de megállapította, hogy a Tanács még mindig nem foglalkozott teljes körűen a nyilvánosság által a vállalati szponzorálás igénybevételével kapcsolatban megfogalmazott aggályokkal. Továbbra is különösen a szponzorok kilétével, a támogatás jellegével és a szponzorok által kapott ellentételezéssel kapcsolatban hiányolták az átláthatóságot. Ezenkívül – bár a Tanács megtiltotta saját logójának használatát – a szponzorok továbbra is felhasználhatták kereskedelmi célokra az elnökség logóját.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon intézkedéseit, amelyek célja, hogy csökkentse az uniós jog állítólagos megsértésére vonatkozó panaszok kezelése során felmerülő késedelmeket, javítsa a kapcsolattartást az egyes panaszosokkal, és a jogsértésekkel foglalkozó weboldalán jobban kommunikálja a nyilvánosságot érdeklő információkat. Mivel a jogsértési panaszok kezelése fontos közérdekű kérdés, az ombudsman arra ösztönözte a Bizottságot, hogy folytassa a fejlesztéseket ezen a területen.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon döntését is, hogy követi az annak ellenőrzésére tett megoldási javaslatot, hogy a nem orvosi célú agyi stimulációs eszközök kockázati besorolásának felülvizsgálatához felhasznált információk a legfrissebb tudományos bizonyítékokat tükrözik-e. Az ombudsman vizsgálatot indított az ügyben, miután több panasz is érkezett azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy ezeket az eszközöket az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet értelmében a legmagasabb kockázati osztályba sorolták át.

3.2. Részvétel a döntéshozatalban

2024-ben számos ombudsmani vizsgálat foglalkozott azzal, hogy az uniós közigazgatás hogyan biztosítja, hogy a döntéshozatal során tükrözze a vélemények sokféleségét, többek között a civil társadalom, a különböző gazdasági ágazatok és a polgárok véleményét.

Az ombudsman például arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet annak biztosítása érdekében, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testület összetételében – amely felülvizsgálja és véleményezi az új uniós jogalkotási javaslatokat vagy a meglévő jogszabályok értékelését kísérő hatásvizsgálati tervezeteket – helyet kapjon a megfelelő makro- és mikroökonómiai, szociálpolitikai és környezetvédelmi politikai szakértelem. Ez a sokszínű szakértelem megfelel a Testületről szóló 2015-ös bizottsági közleményben meghatározott követelményeknek. E cél elérésének részeként az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság világosan írja le, hogy milyen kritériumokat alkalmaz a Testület tagjainak kiválasztásakor.

Két nem kormányzati szervezet panaszát követően az ombudsman arra sürgette a Bizottságot, hogy gondolkodjon el azon, hogy az uniós energiaplatformmal foglalkozó ágazati tanácsadó csoport összetétele és megbízatása megfelelő-e jelenlegi feladataihoz. Az ombudsman azt is kérte a Bizottságtól, hogy amennyiben a szakértői csoportoknak indokolt okokból csak vállalati tagjai vannak, a többi érdekelt fél lehetőség szerint kapjon megfigyelői státuszt. Egy másik vizsgálatban az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy a peszticidek területén valamennyi érdekelt félnek lehetősége legyen arra, hogy kifejtse véleményét az iparággal megvitatott témákról. Az ombudsman azt is javasolta, hogy a Bizottság hozzon létre egy külön honlapot, amelyen – amint rendelkezésre állnak – közzéteszi az összes olyan közelgő rendezvényről szóló információkat és dokumentumokat, amelyeket a peszticidek témájában szervez.

Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság létrehozott egy olyan panasztételi mechanizmust, amelyen keresztül az emberek felvethetik az európai referenciahálózatok (ERH-k) tevékenységével és működésével kapcsolatos aggályaikat. Ezek a virtuális hálózatok az európai egészségügyi szolgáltatók közötti megbeszélések előmozdításával segítik a komplex vagy ritka betegségben szenvedő betegeket. A panaszmechanizmus létrehozására azt követően tették meg az első lépéseket, hogy az ombudsman megvizsgálta, hogy a Bizottság hogyan kezelte az ERH által a Pierre Robin-szekvenciára – egy ritka, a csecsemők állkapcsát és száját érintő megbetegedésre – kidolgozott iránymutatásokkal kapcsolatos aggályokat.

Miután a környezetvédelmi szervezetek aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan készítette elő az EU közös agrárpolitikájának (KAP) módosítására irányuló javaslatát, az ombudsman vizsgálatot indított arról, hogy a Bizottság hogyan dolgozik a „sürgős” jogalkotási javaslatokon. A szervezetek kétségbe vonták, hogy a nyilvánossággal megfelelően konzultáltak volna a javaslatról, és hogy a Bizottság kellőképpen megvizsgálta volna, hogy a KAP módosításai befolyásolják-e az EU mezőgazdaságának hosszú távú környezeti fenntarthatóságát. Az ombudsman megkérdezte a Bizottságot, hogy rendelkezik-e belső eljárásokkal annak eldöntésére, hogy a sürgős jogalkotási javaslatok esetében megkerülje-e a hatásvizsgálati követelményeket, és hogy ilyen körülmények között hogyan tartja be a kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal elvét.

Egy nem kormányzati szervezet panasza nyomán az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan tartotta be a nyilvánossággal és az érdekeltekkel folytatott konzultációkra vonatkozó szabályait, amikor – ahogy ő nevezi – „célzott adatgyűjtést” végzett a farkaspopuláció Unión belüli hatásáról. Az ombudsman különösen arra kérte a Bizottságot, hogy tisztázza a célzott adatgyűjtés jellegét és eljárási keretét, valamint azt, hogy ebben az esetben miért tért el az érdekelt felekkel folytatott konzultációkkal összefüggésben a minőségi jogalkotásról szóló iránymutatásaitól.

3.3. Alapvető jogok

Az ombudsman lezárta saját kezdeményezésű vizsgálatát, amely azt vizsgálta, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hogyan tesz eleget alapvető jogi kötelezettségeinek a kutatás-mentés terén. A vizsgálatot azt követően indították el, hogy 2023 júniusában több száz ember fulladt vízbe Görögország partjainál, amikor az Adriana nevű hajó elsüllyedt. Az ombudsman megállapította, hogy a jelenlegi uniós kutatás-mentési szabályok alapján a Frontex a tengeren folytatott életmentés során a tagállamok intézkedéseire van utalva. Az Adriana balesete során a Frontex négy alkalommal is felajánlotta a görög hatóságoknak a hajó légi megfigyelését, de nem kapott választ. Az ombudsman felszólította az uniós jogalkotókat, hogy fontolják meg a kutatás-mentésre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatát.

A vizsgálat eredményei alapján az ombudsman számos javaslatot tett a Frontexnek. Az ombudsman különösen azt javasolta, hogy ha a Frontex alapjogi tisztviselője a tengeri veszélyhelyzetekre való reagálás során az alapvető jogok valamely tagállam általi tartós megsértését állapítja meg, vagy ha maga az ügynökség hivatalos vizsgálatokat vagy bírósági ítéleteket követően súlyos jogsértésekről szerez tudomást, akkor fontolja meg az adott országgal folytatott tevékenységeinek megszüntetését vagy felfüggesztését. Az ombudsman azt is javasolta, hogy a Frontex dolgozzon ki belső iránymutatásokat a vészjelzések, például az SOS-segélyhívások kibocsátására vonatkozóan, és biztosítsa, hogy az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeket megfelelően vonják be a tengeri veszélyhelyzetekkel kapcsolatos döntéshozatalba. Az ombudsmannak küldött válaszában a Frontex közölte, hogy növelte a légi megfigyelés ellenőrzésére kijelölt alapjogi tisztviselői csoport kapacitását, és új intézkedéseket, például készenléti szolgálati rendszert vezetett be, hogy bizonyos időszakokban javítsa a lefedettséget.

Egy másik migrációval kapcsolatos vizsgálatban az ombudsman azt bírálta, hogy a Bizottság nem tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogyan értékelte az emberi jogi kockázatokat az EU–Tunézia egyetértési megállapodás aláírása előtt. Az egyetértési megállapodás rendelkezik az irreguláris migráció elleni küzdelemről, valamint a tunéziai határigazgatás felszerelésének biztosítására, a képzésre és a technikai segítségnyújtásra, a csempészet elleni küzdelemre és a határellenőrzés megerősítésére nyújtott uniós pénzügyi támogatásról.

Az ombudsman megállapította, hogy annak ellenére, hogy a Bizottság többször is azt állította, hogy a megállapodás aláírása előtt nem volt köteles kifejezett emberi jogi hatásvizsgálatot végezni, a Bizottság valójában elvégzett egy hasonló értékelést. A hivatalos emberi jogi hatásvizsgálat előnyösebb lett volna, mivel ezeket általában nyilvánosságra hozzák, ami növelheti az esetleges emberi jogi problémák elleni hatásmérséklő intézkedések hatékonyságát.

Az ombudsman felszólította a Bizottságot, hogy tegye közzé az általa elvégzett értékelés összefoglalóját. Az ombudsman emellett arra kérte a Bizottságot, hogy határozzon meg és tegyen közzé konkrét kritériumokat arra vonatkozóan, hogy mikor függeszti fel a tunéziai projektek uniós finanszírozását az emberi jogok megsértése miatt. Az ombudsman azt is kérte, hogy a Bizottság ösztönözze a végrehajtó partnereket olyan panaszmechanizmusok létrehozására, amelyeken keresztül az egyének bejelenthetik, ha a finanszírozás végrehajtása során állítólag megsértik az emberi jogaikat.

3.4. Dokumentumokhoz való hozzáférés

A dokumentumokhoz való hozzáférés továbbra is a vizsgálatok egyik fő témája volt, és az e területen végzett munkáról szóló új ombudsmani jelentés szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos panaszok száma, amelyek a 2021-es 95-ről 2023-ra 167-re emelkedtek. 2024-ben a panaszok száma ismét 212-re emelkedett.

A dokumentumokhoz hozzáférést kérő felek gyakran ütköznek abba a problémába, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésről hozott első határozat felülvizsgálata hosszú időbe telik. 2024 márciusában az Európai Parlament egyhangúlag jóváhagyta az ombudsman különjelentését, amelyben felszólította az Európai Bizottságot, hogy sürgősen foglalkozzon a hozzáférés iránti kérelmek kezelésében tapasztalható rendszerszintű késedelmekkel. Ez a jelentés egy 2023-as vizsgálat nyomán készült, amelyben az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság az esetek 85%-ában elmulasztja az eredeti hozzáférési határozatok felülvizsgálatára előírt határidőket.

Az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot folytatott le azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság hogyan kezeli a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket. A vizsgálat feltárta, hogy bár a két intézmény nagy mennyiségű jogalkotási dokumentumot hozott nyilvánosságra, sok esetben túlságosan tágan alkalmazták a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós jogszabály szerinti kivételeket. Amikor például a folyamatban lévő döntéshozatali folyamatok védelmére hivatkoztak a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásának indokaként, mindkét intézmény homályos, elvont és megalapozatlan érvekre támaszkodott. Érvelésüket, többek között azt, hogy a közzététel külső nyomásgyakorlást eredményezne, illetve ahhoz vezetne, hogy a nyilvánosság félreértelmezi a jogalkotást, már az Európai Bíróság is elutasította. Az ombudsman arra kérte az intézményeket, hogy haladéktalanul tegyék közzé a jogalkotási dokumentumokat, csak valóban kivételes körülmények között tagadják meg a hozzáférést, és tájékoztassák a jogalkotási folyamat során beadványokat benyújtó harmadik feleket arról, hogy beadványaik nyilvánosságra hozhatók.

A jogalkotási dokumentumokkal kapcsolatban számos olyan vizsgálat is folyt, amelyek panaszon alapultak. Az ombudsman például bírálta, hogy a Bizottság megtagadta a hozzáférést a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatát érintő dokumentumokhoz. Azt is bírálta, hogy ugyanez az intézmény nem biztosított hozzáférést az érdekelt feleknek és a tagállamoknak a természet helyreállításáról szóló uniós rendelettel kapcsolatos hozzászólásaihoz. Bár a Bizottság végül széleskörű hozzáférést biztosított a dokumentumokhoz, ezt csak a rendelet elfogadása után tette meg, és ezzel gyakorlatilag megakadályozta, hogy a panaszos felhasználja a dokumentumokat a döntéshozatali folyamatban való részvételre.

Egy jogalkotási dokumentumokat érintő másik vizsgálat során az ombudsman sajnálatosnak találta, hogy a Bizottság nem követte azt az ajánlását, hogy biztosítson szélesebb körű hozzáférést a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelemre irányuló jogalkotási javaslattal kapcsolatos dokumentumokhoz. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak nyilvánosságra kellett volna hoznia a dokumentumokat, hogy a nyilvánosság meg tudja vizsgálni, hogy az érdekelt felek hozzájárulása hogyan alapozta meg a jogalkotási javaslatot, és ellenőrizni tudja, hogy a Bizottság függetlenül és kizárólag a köz érdekében járt-e el.

Pozitív fejleményként az ombudsman üdvözölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének (EUAA) azon döntését, hogy követi az ombudsman megoldási javaslatát, és széles körű hozzáférést biztosít a görög migrációkezelési létesítményekben tapasztalható befogadási körülményekkel kapcsolatos dokumentumokhoz. Megjegyezve, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok értelmében a dokumentumnak a tartalma, és nem a formája számít, az ombudsman elismerően nyilatkozott arról, hogy az EUAA e hozzáférés iránti kérelem céljából alaposan azonosította a dokumentumokat, különösen az elektronikus levelezést.

Az ombudsman felkérte az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségét (Frontex), hogy nyújtsa be azoknak a dokumentumoknak a listáját, amelyeket a hozzáférés iránti kérelmek körébe tartozó dokumentumnak minősített, azzal érvelve, hogy ennek elmulasztása aláássa a hozzáférést kérő személyek azon jogát, hogy megalapozott felülvizsgálati kérelmet nyújtsanak be. Bár a Frontex közölte, hogy a jövőben fog ilyen listákat készíteni, az ombudsman továbbra is elégedetlen azzal, hogy csak „szükség esetén” és „eseti alapon” fogja ezt megtenni. Az ombudsman elmondta, hogy figyelemmel fogja kísérni a Frontex új gyakorlatát, és a jövőbeni esetleges panaszok alapján újra megvizsgálhatja az ügyet.

Egy másik, a dokumentumok azonosításával kapcsolatos vizsgálatban az ombudsman azt bírálta, hogy a Bizottság nem azonosított semmilyen dokumentumot, amely a tagállamokkal folytatott eszmecserére vagy a Bizottság elnöke, az olasz és a holland miniszterelnök, valamint a tunéziai elnök között egy fontos egyetértési megállapodással kapcsolatos találkozó előkészítésével foglalkozó belső információcserére vonatkozott volna. Megjegyezte, hogy egy ilyen magas szintű találkozó megtartásához előzetes eszmecserére lett volna szükség a Bizottság különböző szervezeti egységei és a tagállamok között. Ennek ellenére a Bizottság által azonosított 13 dokumentum egyike sem vonatkozott ilyen típusú eszmecserékre, és a Bizottság nem adott észszerű magyarázatot a dokumentumok hiányára.

3.5. Átláthatóság

Az ombudsman egy sor javaslatot tett az Európai Bizottságnak, hogy javítsa az átláthatóságot és az érdekelt felek részvételét az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsban (EU–US TTC), amely a transzatlanti koordináció platformja olyan szabályozási kérdésekben, mint a digitális gazdaság, az ellátási láncok rezilienciája és a mesterséges intelligencia. A Bizottságnak különösen a miniszteri ülések és a munkacsoportok ülései előtt nyilvánosságra kell hoznia a napirendeket, valamint iránymutatást kell adnia a szervezeti egységeinek, hogy biztosítani tudják a különböző munkacsoportokban a nyilvánosan elérhető információk következetességét. Az ombudsman azt is kérte a Bizottságtól, hogy tegyen többet annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felektől kellően átfogó és sokféle hozzászólást kapjon, és világosan kommunikálja, hogy az EU–USA TTC hogyan veszi figyelembe ezeket a hozzászólásokat. Az ombudsman az EU–USA TTC-n túl arra is ösztönözte a Bizottságot, hogy ezeket a javaslatokat más kereskedelmi és technológiai tanácsok esetében is alkalmazza, mint amilyen például az Indiával 2023-ban létrehozott tanács.

Az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan alkalmazza az átláthatóságot és az érdekelt felek részvételét biztosítani hivatott szabályokat, amikor arról közel 1 100 szakértői csoportról van szó, amelyek szakmai tanácsadást nyújtanak a Bizottságnak. Bár a Bizottság egy korábbi ombudsmani vizsgálatot követően 2016-ban felülvizsgálta a szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó szabályait, a civil társadalom és a tudományos élet szereplői aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan alkalmazza ezeket az új szabályokat. Az ombudsman által a Bizottsághoz intézett kérdések olyan témákra összpontosítanak, mint például az, hogy a Bizottság hogyan biztosítja a szakértői csoportokkal kapcsolatos érdemi és naprakész nyilvános információkat, valamint az, hogy az egyes szakértői csoportok hogyan döntenek arról, hogy tanácskozásaik nyilvánosak legyenek-e.

Az ombudsman elismerte, hogy a Bizottságnak kötelessége megvédeni a személyzetét a jogosulatlan befolyástól, ugyanakkor úgy találta, hogy a Bizottságnak proaktívabban és átfogóbban kellett volna elmagyaráznia azon döntését, hogy korlátozza az kapcsolattartási adatok közzétételét a „Whoiswho” online uniós személyzeti névjegyzékben. Az ombudsman vizsgálatot indított a kérdésben, miután egy európai civil társadalmi szervezet azt kifogásolta, hogy a Bizottság azon döntése, hogy a közzétételt a vezetőkre korlátozza, aláássa az átláthatóságot, és megnehezíti a nyilvánosság számára a kapcsolattartást a Bizottsággal.

3.6. Etika

Az ombudsman üdvözölte az Európai Bizottság azon döntését, hogy a magánszektorba váltó alkalmazottak a jövőbeni pozíciójukról folytatott nyilvános kommunikációban meg kell említeniük, hogy korlátozások vonatkoznak rájuk. A Bizottság azt követően vezette be az új szabályzatot, hogy az ombudsman kérdést tett fel a Bizottságnak azzal kapcsolatban, hogy a versenyjogi osztályának egyik igazgatója egy amerikai ügyvédi iroda brüsszeli irodájába ment át dolgozni. Az új szabályzat hatékonyabbá tétele érdekében az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság kötelezze az alkalmazottakat e korlátozások pontos és érthető leírására.

Egy másik forgóajtó-ügyben az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) hogyan kezelte azt a helyzetet, hogy két korábbi munkatársa a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelemmel foglalkozó pozíciókba került át, amely témával állítólag az Europolnál foglalkoztak. Ebben az esetben a panaszost az érdekelte, hogy az ügynökség hogyan értékelte a lehetséges összeférhetetlenség kockázatát, mielőtt jóváhagyta a két alkalmazott szolgálatból való kilépésük utáni tevékenységre vonatkozó kérelmét.

Annak érdekében, hogy javítsa az átláthatóságot és a nyilvánosság általi ellenőrzést azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság mennyire képes biztosítani azt, hogy az egykori biztosok megbízatásuk utáni tevékenységei összeegyeztethetőek legyenek kötelezettségeikkel, az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság hozza nyilvánosságra a Független Etikai Bizottság által e tevékenységekkel kapcsolatban elfogadott valamennyi jövőbeli véleményt. A volt biztosoknak két hónappal korábban értesíteniük kell a Bizottságot, ha a távozásukat követő két évben szakmai tevékenységet kívánnak folytatni. A Bizottság ezután megvizsgálja, hogy a tervezett tevékenység összeegyeztethető-e a szolgálatuk utáni kötelezettségekkel, és konzultál a Független Etikai Bizottsággal, amennyiben az adott tevékenység a korábbi biztos portfóliójához kapcsolódik. A jelenlegi gyakorlat szerint, ha egy biztos az Etikai Bizottság elutasító véleményét követően visszavonja a jóváhagyás iránti kérelmet, a Bizottság nem teszi közzé az Etikai Bizottság véleményét.

Egy vizsgálatot követően az ombudsman felkérte az uniós átláthatósági nyilvántartás titkárságát, hogy végezzen alaposabb és érdemibb vizsgálatokat a magatartási kódex bejegyzett szervezetek általi állítólagos megsértésével kapcsolatos nyilvános panaszokról. Az ombudsman különösen azt javasolta, hogy a titkárság igyekezzen független forrásokból ellenőrizni a kétséges vagy bizonytalan információkat, valamint szükség esetén kérjen kiegészítő információkat a regisztrálóktól. A titkárságnak emellett egyértelmű iránymutatást kell adnia arra az esetre, amikor azt kell megállapítani, hogy a különböző szervezetek kapcsolatban állnak-e egymással. Az ombudsman azt követően indította meg a vizsgálatot, hogy panaszt kapott arra vonatkozóan, hogy a titkárság hogyan kezelte azokat az állításokat, amelyek szerint két szervezet nem hozta nyilvánosságra az élelmiszeriparral és egymással fennálló kapcsolatait, valamint finanszírozási forrásait.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően a mezőgazdasági biztost érintő összeférhetetlenségi vádakat. Egy szervezet jogsértési panaszt nyújtott be a Bizottsághoz a lengyel mezőgazdasági jogszabályokkal kapcsolatban. A panaszt a Bizottság mezőgazdasági osztályához utalták, majd ezt követően a szervezet értesítette a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági biztos testvére a lengyel parlament azon képviselői között van, akik a szóban forgó jogszabályt javasolták. Az ombudsman megállapította, hogy hibás volt az a módszer, amellyel a Bizottság a lehetséges összeférhetetlenséget értékelte, és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a jogsértési panasszal kapcsolatos döntéshozatalt. Az ombudsman azt is javasolta, hogy a hasonló jövőbeni esetekben a Bizottságnak fel kellene függesztenie a témába vágó döntéshozatalt, amíg meg nem állapítja, hogy fennáll-e összeférhetetlenség.

Az ombudsman befejezte saját kezdeményezésű vizsgálatát, amely arra irányult, hogy a Bizottság hogyan biztosítja, hogy az Európai Védelmi Alap (EDF) pályázatait értékelő szakértők elkerüljék az összeférhetetlenséget. Az uniós finanszírozásra szánt pályázatok értékelésének általános gyakorlatával ellentétben a Bizottság nem köteles nyilvánosságra hozni az EDF által támogatott projektek esetében megkérdezett szakértők nevét. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság az értékelés során nagyrészt a jelöltek által benyújtott információkra támaszkodik, és arra bátorította a Bizottságot, hogy proaktívan keressen további olyan információkat, amelyek összeférhetetlenségre utalhatnak. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a szakértők pénzügyi érdekeltségeit nem vizsgálják szisztematikusan. Ennek orvoslása érdekében az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság kérje fel a jelölteket egy részletes érdekeltségi nyilatkozat kitöltésére.

Egy korábbi kezdeményezésre építve az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot folytatott arról, hogy a Bizottság miként kezeli azokat a harmadik feleket, akik a munkavégzési célú utazásokat és a vendéglátást fizetik a Bizottság vezető beosztású munkatársai számára. A vizsgálat hiányosságokat tárt fel azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan rögzíti a lehetséges összeférhetetlenségek értékelését ezekben az esetekben. Ennek orvoslása érdekében az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság rögzítse a kérelmek érdemi összeférhetetlenségi értékelését, valamint a harmadik fél által a munkavégzési célú utazásokhoz nyújtott hozzájárulások jellegét és értékét.

3.7. Munkaerő-felvétel

Az ombudsman több olyan vizsgálatot folytatott le az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által alkalmazott távoli teszteléssel kapcsolatban, amelyek panaszon alapultak. Az ombudsman azt vizsgálta, hogy az EPSO hogyan kezelte a jelöltek azon problémáit, amelyekkel az EPSO vállalkozója által kezelt távoli tesztek során szembesültek, beleértve a tesztek elindításával kapcsolatos technikai problémákat, a tesztelési platformon az eszközök hiányát vagy nem megfelelő működését, valamint a túl hosszú várakozási időt, amíg a felügyelő elérhetővé válik.

Hat vizsgálat során az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg. Az ombudsman különösen azt állapította meg, hogy az EPSO nem foglalkozott megfelelően a panaszosok érveivel, nem tanúsított kellő rugalmasságot, vagy észszerűtlen döntéseket hozott. Azt is bírálta, hogy az EPSO gyakran ellentmondásos információkat adott a panaszosoknak arról, hogyan kell bizonyítaniuk, hogy problémákkal szembesültek, és még akkor is elutasította a panaszokat, ha a pályázók követték a technikai problémák bejelentésére vonatkozó utasításokat.

Az ombudsman döntését követően az EPSO úgy döntött, hogy négy panaszosnak lehetőséget ad a tesztek újbóli megírására. A hivatali visszásság megállapításával lezárt ügyeken kívül az EPSO két másik ügyet is rendezett az ombudsman vizsgálata során, amikor úgy döntött, hogy a panaszosokat felkérik a tesztek újbóli megírására. Az ombudsman javaslatára és észrevételeire válaszul az EPSO közölte, hogy biztosítani fogja a jelöltek által a tesztek során használt eszközök működésének visszamenőleges felülvizsgálatát, és a jövőben lehetővé teszi, hogy a tesztelés után a jelöltek automatikusan megkapják a válaszaik másolatát és a helyes válaszokat.

3.8. Támogatások és szerződések

Egy ombudsmani vizsgálat során az Európai Bizottság beleegyezett abba, hogy törölje a nem támogatható költségek miatt egy olyan konzorcium koordinátora számára kibocsátott terhelési értesítést, amely a kulturális és kreatív ágazatokban működő fiatal vállalkozók hálózatait támogató uniós finanszírozású projektet hajtott végre. Ehelyett azt mondta, hogy minden egyes projektpartnerrel visszafizetteti a rájuk eső nem támogatható költségeket. A Bizottság eredetileg azzal érvelt, hogy a költségeket nem lehet közvetlenül a projektpartnerekkel visszafizettetni, de az ombudsman által indított vizsgálatot követően újraértékelte az ügyet. Egy másik, hasonló ügyben folytatott vizsgálat során az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) beleegyezett abba, hogy visszavonja határozatát, amely szerint egy osztrák kutató- és oktatási intézménnyel visszafizettet bizonyos nem támogatható költségeket az egyetemi tanulmányok transzeurópai mobilitási programja (Tempus program) keretében kötött támogatási megállapodással kapcsolatban. Az osztrák intézmény többek között kifogásolta az EACEA azon döntését, hogy a terhelési értesítést nem konkrét kedvezményezetteknek, hanem neki állította ki, valamint hogy az ukrán személyzet költségeit nem tekintette támogathatónak.

A Bizottság azt is közölte, hogy törli a Burkina Fasóban egy uniós finanszírozású projektben részt vevő nem kormányzati szervezetnek (NGO) küldött terhelési értesítést. A nem kormányzati szervezet azzal érvelt, hogy téves a Bizottság azon megállapítása, hogy a projekthez kapcsolódó bizonyos költségek nem támogathatók. Az ombudsmannak a problémával kapcsolatos vizsgálata során a Bizottság újraértékelte az ügyet, és megállapította, hogy a költségek a támogatási megállapodás alapján valóban támogathatónak tekinthetők.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon döntését, hogy követi az ombudsman megoldási javaslatát, hogy térítse meg azt a közel 10 000 euró személyzeti költséget, amelyet egy nem kormányzati szervezet igényelt az egyik munkatársa után, aki részt vett az ASEAN-régióban a felsőoktatás támogatására irányuló uniós programban. Bár a külső ellenőrök megállapították, hogy a személyzeti költségek észszerűek, a Bizottság eredetileg azzal érvelt, hogy az alkalmazott munkaszerződése nem felel meg az ilyen szerződésekre vonatkozó minimumkövetelményeknek. A Bizottság visszavonta határozatát, miután az ombudsman bizonyos problémákat talált az értékelésben.

4. Panaszok és vizsgálatok: hogyan segítünk a polgároknak?

Az európai ombudsman segítséget nyújt az uniós közigazgatással kapcsolatos problémákkal szembesülő személyeknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek azáltal, hogy az általuk benyújtott panaszokkal foglalkozik, egyúttal pedig az uniós intézményeken belüli szélesebb körű rendszerszintű problémák proaktív feltárása révén igyekszik előmozdítani a helyes közigazgatási gyakorlatot.

Az ombudsman elkötelezett az eljárásainak folyamatos javítása mellett, hogy a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben kezelje a vizsgálatokat, és a panaszosok számára a lehető legoptimálisabb ügyintézést biztosítsa. 2024-ben az ombudsman lépéseket tett az online panasztételi űrlap finomítására, amely olyan intuitív iránymutatásokat tartalmaz, amelyek segítik a panaszosokat abban, hogy átfogó és jól dokumentált panaszokat nyújtsanak be az ombudsman megbízatási körébe tartozó ügyekben. Ez a fejlesztés segíti a Hivatalt abban, hogy a panaszok beérkezésekor gyorsan megkezdje a panaszkezelési folyamatot. Ezen túlmenően az ombudsman bevezette az online panaszok gépi fordítását, hogy megkönnyítse a panaszok gyors kiosztását az ügyintézőknek.

A hivatali ügykezelők sokrétű csoportja és az új többnyelvű honlap is tükrözi az ombudsman azon elkötelezettségét, hogy az EU mind a 24 hivatalos nyelvén segítse a hozzá fordulókat.

Jóllehet az ombudsmannak nem áll mindig módjában, hogy az összes beérkezett panasz kapcsán vizsgálódjon, a hivatal igyekszik segíteni azoknak, akik segítséget kérnek, például tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy milyen más jogorvoslati lehetőségek léteznek.

4.1. A panaszok típusa és forrása

4.1.1. A panaszok és stratégiai vizsgálatok áttekintése

Az ombudsman csak a hatáskörébe tartozó és a szükséges „elfogadhatósági kritériumoknak” megfelelő panaszok, például olyan panaszok esetében indíthat vizsgálatot, amikor az ügyet a panaszos előzőleg már próbálta közvetlenül az érintett intézménnyel rendezni.

A Hivatal munkájának témái az ombudsman hatásköréből és a beérkezett panaszokból erednek, amelyek az esetek többségét teszik ki. A panaszokkal kapcsolatos fő tevékenysége mellett az ombudsman szélesebb körű stratégiai vizsgálatokat és kezdeményezéseket is folytat az uniós intézményekben megjelenő rendszerszintű problémák tekintetében.

4.2.1. Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszok

2024-ben az európai ombudsman közel 1 400 olyan panaszt dolgozott fel, amelyek nem tartoztak a hatáskörébe, többnyire azért, mert nem az uniós közigazgatás munkájára vonatkoztak. Az ilyen panaszok közel 36%-a Spanyolországból, Lengyelországból és Németországból érkezett. Spanyolország egyedül 19%-ot, a másik két ország pedig 10 és 7%-ot tett ki.

Az emberek leginkább az egyenlő bánásmóddal vagy megkülönböztetéssel, fogyasztóvédelemmel, bírósági ügyekkel, korrupcióval és foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekkel fordultak az ombudsmanhoz. E hatáskörön kívül eső panaszok több mint fele elsősorban abból eredt, hogy a polgárok elégedetlenek voltak azzal, ahogy a nemzeti, regionális vagy helyi állami szervek, valamint a nemzeti vagy nemzetközi bíróságok (például az Emberi Jogok Európai Bíróságánál) az ügyeket kezelték. A polgárok a panaszok legalább 20%-át magánszervezetekhez, köztük bankokhoz, online vállalkozásokhoz és platformokhoz, légitársaságokhoz és oktatási intézményekhez intézték.

Az ombudsmanhoz beérkezett többi, hatáskörön kívül eső panasz az uniós intézmények politikai vagy jogalkotási tevékenységét érintette. Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló humanitárius válságok miatt szintén számos panasz érkezett.

Az ombudsman valamennyi segítséget kérő polgár részére a panasz nyelvén vagy az általuk preferált nyelven válaszolt. Válaszában az ombudsman kifejtette, hogy mire terjed ki a hatásköre, és tanácsot adott, hogy a lehetőségek függvényében milyen más szervtől lehetne segítséget kérni. Ezek általában nemzeti és regionális ombudsmani intézmények voltak, de az ombudsman a tagállamokban működő polgári tanácsadó irodákhoz és más fogyasztóvédelmi szervezetekhez is irányította a panaszosokat.

Adott esetben azt tanácsolták a panaszosoknak, hogy forduljanak az uniós intézményekhez (főként az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez), illetve olyan hálózatokhoz, mint a SOLVIT és az Európai Fogyasztói Központok.

Az ombudsman általában azt tanácsolta azoknak a panaszosoknak, akik az EU konkrét jogszabályaival kapcsolatban fejezték ki az elégedetlenségüket, hogy forduljanak az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Az uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos kérdések esetén a panaszosok azt a tanácsot kapták, hogy forduljanak a nemzeti vagy regionális ombudsmanokhoz vagy olyan uniós hálózatokhoz, mint a Europe Direct.

A hatáskörön kívül eső panaszok kezelésére szolgáló, először 2022-ben bevezetett egyszerűsített sablonok használata 2024-ben is folytatódott, és ennek köszönhetően az ombudsman munkatársai még gyorsabban tudtak választ adni ezekre a panaszokra.

4.2. Kivel szemben?

4.3. Milyen tárgyban?

4.4. Elért eredmények

4.5. Hatás és eredmények

Az európai ombudsman egyik legfőbb célja, hogy kézzelfogható javulást érjen el a panaszosok és a nyilvánosság javára az uniós közigazgatásban. Az ombudsman ezt megoldási lehetőségek, ajánlások és javaslatok révén éri el. Az ombudsman stratégiai kezdeményezésekkel is előmozdíthatja a javulást, amelyek nem hivatalos vizsgálatok. Emellett az ombudsman arra is ösztönözheti az adott intézményt, hogy rendezzen egy ügyet, még mielőtt hivatalos megoldási javaslat vagy ajánlás születne.

4.5.1. Elfogadási arány

Az elfogadási arány az ombudsman által tett összes javaslatra (megoldások, ajánlások és javaslatok) adott pozitív válaszok százalékos aránya. Mivel az ombudsman hat hónapot biztosít az intézményeknek a vizsgálatokat lezáró határozataiban tett javaslatok megvalósítására, a 2024-es elfogadási arány a 2023-ban lezárt ügyekre vonatkozik.

2023-ban az uniós intézmények az esetek 82%-ában megfelelő módon működtek együtt az ombudsmannal. Az ombudsman által a közigazgatási gyakorlatok kiigazítására vagy javítására tett 92 javaslat közül az uniós intézmények 75-re pozitívan reagáltak.

4.5.2. Szélesebb körű hatás

Az elfogadási arány a javaslatokra egy adott időpontban tett intézményi visszajelzéseket tükrözi, és nem fedi le teljes mértékben az ombudsman munkájának hosszú távú hatását.

Az Európai Bizottság például 2024-ben külön iránymutatást tett közzé a biztosok nemzeti választási kampányokban való részvételéről. Az iránymutatások közzétételére azt követően került sor, hogy az ombudsman 2020-ban levelet írt a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek, amelyben tisztázni kívánta, hogy a nemzeti választási kampányokkal összefüggésben hogyan kell alkalmazni a biztosokra vonatkozó magatartási kódexet. Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság közölte, hogy iránymutatást fog kidolgozni ebben a kérdésben.

A Bizottság az ombudsman rendelkezésére bocsátott néhány előzetes információt arról, hogyan értékelte a szervezeti egységeinek a dohányipar által folytatott lobbitevékenységgel szembeni kitettségét. Ez az értékelés azt követően készült el, hogy az ombudsman 2023-ban hivatali visszásságot állapított meg, mert a Bizottság nem biztosította, hogy valamennyi szervezeti egysége proaktív módon közzétegye a dohányipari lobbistákkal tartott összes találkozó részleteit, valamint nem vezetett jegyzőkönyvet minden találkozóról. Az ombudsman várakozással tekint arra, hogy a Bizottság lezárja ezt a munkát, valamint arra, hogy milyen további intézkedéseket kíván hozni a dohányipar által az uniós döntéshozatalra gyakorolt indokolatlan befolyás kockázatának kezelése érdekében.

2024 elején az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EISMEA) arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy új iránymutatásokat adott ki arról, hogy a személyzetnek hogyan kell kezelnie azokat a helyzeteket, amikor a Horizont 2020 vagy a Horizont Európa keretprogram projektje során bekövetkező változás valószínűleg a támogatási megállapodás megszüntetéséhez vezet. Az új iránymutatások egy korábbi ombudsmani vizsgálat nyomán születtek, amely azt vizsgálta, hogy milyen módon mondtak fel egy támogatási megállapodást amiatt, mert a kedvezményezett elveszítette kis- és középvállalkozói (kkv) státuszát, miután egy másik vállalat felvásárolta. Ebben a vizsgálatban az ombudsman javítási javaslatokat fogalmazott meg, miután megállapította, hogy bár az EISMEA döntése a támogatás megszüntetéséről észszerű volt, azonban a megszüntetési eljárás során felmerült késedelmek és kommunikációs problémák hivatali visszásságnak minősültek.

5. Kommunikáció és együttműködés

5.1. Kommunikáció

A láthatóság biztosítása fontos eleme az ombudsman munkájának, hogy elérje az érdekelt feleket, az uniós közigazgatást és a civil társadalmat. Az ombudsman kommunikációs tevékenysége nemcsak a Hivatal vizsgálataira összpontosít, hanem általában véve az átláthatóság, az etika és az elszámoltathatóság előmozdítására is az uniós közigazgatásban.

A 2024-es év folyamán a kulcsfontosságú vizsgálati dokumentumok könnyebben hozzáférhetővé váltak azáltal, hogy a honlap kezdőlapján egy dinamikus rész került kialakításra, amely a legutóbbi frissítéseket jeleníti meg. A honlap navigációján is számos javítást vezettek be annak érdekében, hogy a tartalom megtalálása egyszerűbbé váljon.

A márciusban tartott éves sajtótájékoztatón az ombudsman bemutatta a 2023. évi éves jelentést, és megvitatta az etikával, a dokumentumokhoz való hozzáféréssel és az alapvető jogokkal kapcsolatos legfontosabb vizsgálatokat és fejleményeket. Az egyik áprilisi ombudsmani rendezvény arra összpontosított, hogy a közigazgatás miként tud reziliens és reagálóképes lenni egy változékony és polarizált politikai környezetben. A rendezvényen megbeszélést folytattak Lord Kim Darrochhal, az Egyesült Államokba akkreditált volt brit nagykövettel, majd panelbeszélgetésre került sor az ombudsman, Johannes Hahn költségvetési és igazgatási biztos, valamint Alina Mungiu-Pippidi, a római LUISS Guido Carli összehasonlító közpolitika professzora részvételével.

Szeptemberben az ombudsman megtartotta az év fő rendezvényét az érdekelt felek, köztük a nemzeti és regionális ombudsmanok, az Európai Parlament képviselői, a civil társadalom, a tudományos élet képviselői és az újságírók számára. A rendezvényen az ombudsman elismerését fejezte ki az érdekelt felek által a Hivatal hatókörének és hatásának megerősítéséhez nyújtott hozzájárulással kapcsolatban, majd beszédet mondott Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, Maroš Šefčovič, a Bizottság ügyvezető alelnöke és Věra Jourová, a Bizottság alelnöke.

A jó igazgatás népszerűsítése és megünneplése érdekében az ombudsman Megfelelő ügyintézésért járó díjának korábbi nyerteseiről a Hivatal webtörténeteket tett közzé. Az év során egy másik webtörténetet is publikáltak, amely az uniós közigazgatás etikai normáit mutatta be. Ezeket a webtörténeteket közösségimédia-kampányok támogatták.

Az ombudsman részt vett és beszédet mondott az uniós és nemzetközi intézmények, nem kormányzati szervezetek és egyetemek által szervezett több rendezvényen is. Ezek közé tartozott a Nemzetközi és Európai Ügyek Intézete, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, a Nemzetközi Ombudsman Intézet, a Maastrichti Egyetem, valamint az Olasz Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság és az Európai Közjogi Etikai Hálózat. Az Egészségügyi Világszervezet, a Norvég Rákellenes Társaság és a McCabe Centre for Law & Cancer által a dohányipar lobbitevékenységéről szervezett műhelytalálkozón az ombudsman beszédet tartott az átláthatóság biztosításának fontosságáról és arról, hogy meg kell akadályozni az uniós politikák indokolatlan befolyásolását.

Ami az ombudsman munkájának sajtóvisszhangját illeti, 2024-ben mintegy 5 000 olyan cikk jelent meg a médiában, amely megemlíti vagy közvetlenül beszámol az ombudsman tevékenységéről, és az összes tudósítás 66%-a az uniós országokból érkezett.

2024-ben az ombudsman követőinek száma folyamatosan emelkedett a közösségi médiában, és különösen nagy volt a növekedés a LinkedInen és az Instagramon. A fokozottabb és célzottabb profilaktivitás, valamint az EU-val kapcsolatos tartalmakat kereső felhasználók növekvő száma a két platformon olyan fontos tényezők voltak, amelyek befolyásolták a pozitív teljesítményt. Az ombudsman Instagram-fiókjának összes követője mintegy 33%-kal nőtt (4 513 új követő). A LinkedInen a követők száma közel 25%-kal nőtt (+ 3 659). Az X-en a követők száma 2024 decemberében elérte a 37 200-at, ami 2,8%-os növekedést jelent (+ 1 014).

2024-ben a Hivatal fiókokat nyitott a Threads és a Bluesky platformokon, hogy bővítse közönségét, és tovább diverzifikálja közösségimédia-lefedettségét.

Az ombudsman és munkatársai a sajtónak adott interjúkkal, tudományos konferenciákon való részvétellel, valamint látogatói csoportok számára szervezett előadásokkal folytatták tájékoztató tevékenységüket is.

5.2. Kapcsolat az EU intézményeivel

5.2.1. Európai Parlament

Az európai ombudsman az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással, amely ötévente megválasztja a Hivatal vezetőjét. 2024-ben, a júniusi európai parlamenti választásokat követően a Parlament decemberben új európai ombudsmant választott.

Az ombudsman együttműködött a Parlament Kommunikációs Főigazgatóságával, hogy a polgárokat a júniusi választásokon való részvételre buzdítsa, és közös nyilatkozatot szervezett, amelyet az Ombudsmanok Európai Hálózatának tagjai írtak alá.

Az ombudsman és az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola közötti éves találkozóra márciusban került sor, közvetlenül azután, hogy a Parlament a plenáris ülésen egyhangúlag támogatta az ombudsman dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló különjelentését. A szavazás arról tett tanúbizonyságot, hogy a két intézmény között kiváló együttműködés folyik az uniós közigazgatás elszámoltatása terén.

Az ombudsman bemutatta a legfontosabb vizsgálatok megállapításait az illetékes parlamenti bizottságok, például az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és az Emberi Jogi Albizottság (DROI) előtt. A Hivatal részt vett az éves költségvetési eljárásokkal kapcsolatos meghallgatásokon is a Költségvetési Bizottságban (BUDG) és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban (CONT). Az ombudsman a teljes politikai spektrumot felölelve folytatta a munkát az Európai Parlament képviselőivel, hogy biztosítsa a zökkenőmentes együttműködést, valamint azt, hogy az újonnan megválasztott képviselők jobban megértsék a Hivatal szerepét.

Az ombudsman érdekelt feleinek szeptemberi fogadásán a Parlament alelnöke, Katarina Barley mondott megnyitó beszédet.

5.2.2. Petíciós Bizottság

A Petíciós Bizottság (PETI) és az európai ombudsman közös célja annak biztosítása, hogy az uniós intézmények érvényre juttassák a polgárok alapvető jogait. 2024-ben folytatódott az együttműködésük annak érdekében, hogy az emberek aggályait uniós szinten figyelembe vegyék, többek között a fogyatékossággal élők jogaival kapcsolatos kérdésekben.

Az uniós választásokat követően az ombudsman találkozott a PETI újonnan kinevezett elnökével, Bogdan Rzońcával és a PETI Titkárságának vezetőjével, valamint az új összetételű teljes Petíciós Bizottsággal. Ez különösen fontos volt, mivel a PETI volt az új európai ombudsman megválasztását megelőző nyilvános meghallgatások megszervezésével megbízott bizottság. Ezek a találkozók megmutatták, hogy sok európai parlamenti képviselő érdeklődik és elkötelezett a tisztességes és átlátható ombudsmanválasztás biztosítása iránt, és elismerik a jelenlegi ombudsman munkáját.

5.2.3. Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a legnagyobb uniós intézmény, és munkája minden uniós polgárt érint. Ezért az ombudsmanhoz érkező panaszok nagy százaléka a Bizottság munkájához kapcsolódik.

Az ombudsman hivatala egész évben jó munkakapcsolatot tartott fenn a Bizottsággal. Maroš Šefčovič, a Bizottság ügyvezető alelnöke és Věra Jourová alelnök felszólalt az ombudsman érdekelt feleinek szeptemberi fogadásán. Az ombudsman találkozott a Bizottság főtitkárával és főtitkárhelyettesével is, hogy megvitassa azokat a kihívásokat, amelyekkel az intézmény az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés terén szembesülnek. Személyzeti szinten folytatódott a szoros kapcsolat az ombudsman hivatala és a Bizottság között annak biztosítása érdekében, hogy a panaszosok aggályait a lehető leghatékonyabban lehessen kezelni.

5.2.4. Más intézmények, ügynökségek és szervezetek

Az ombudsman számára fontos, hogy más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel is szoros kapcsolatokat ápoljon. 2024-ben az ombudsman találkozott az Európai Számvevőszék egyik tagjával, és felszólalt a Számvevőszék által az uniós helyreállítási alapok átláthatóságáról szervezett konferencián. Az ombudsman találkozott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Képzési Alapítvány vezetőivel és munkatársaival is. Ezenkívül találkozókra került sor az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatójával és az OLAF Felügyelő Bizottságának tagjaival, valamint az Európai Központi Bank Etikai Bizottságának tagjaival.

Az uniós közigazgatás különböző szereplőivel fennálló jó kapcsolatok szerves részét képezik az ombudsman „2024 felé” elnevezésű stratégiájának. Az ombudsman a szoros együttműködésen keresztül hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszú távú és pozitív hatást gyakoroljon az uniós közigazgatásra.

5.2.5. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény

Az Európai Unió aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UN CRPD), egy kötelező erejű nemzetközi emberi jogi eszközt, amelynek célja „valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása minden fogyatékossággal élő személy számára, valamint a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása”.

Az UN CRPD uniós betartását a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó európai uniós keretrendszer felügyeli, amelynek elnöki tisztjét 2022-ben az Európai Fogyatékosügyi Fórum töltötte be. A keretrendszer tagjaként az ombudsman nagy figyelmet fordít az UN CRPD uniós közigazgatás általi végrehajtására. A keretrendszer az ombudsman közreműködésével aktualizált hozzájárulást dolgozott ki az UN CRPD bizottsága számára, hogy a bizottság 2025-ben befejezhesse az Unió Egyezménnyel összefüggő teljesítményének időszakos felülvizsgálatát.

Az ombudsman 2024-ben számos olyan vizsgálattal foglalkozott, amelyek a fogyatékossággal élő személyek jogait érintették. Két határozatban(125/2023/VS és 173/2023/VS) az ombudsman problémákat tárt fel azzal kapcsolatban, hogy az uniós közigazgatás hogyan biztosította az észszerű alkalmazkodást az állásra pályázó fogyatékossággal élő személyek számára. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az UN CRPD részes feleként az EU-nak példát kell mutatnia az UN CRPD normáinak betartásában. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az észszerű alkalmazkodást a kiválasztási és felvételi eljárások minden egyes szakaszában figyelembe kell venni, és hogy az uniós intézményeknek garanciákat kell bevezetniük annak biztosítására, hogy az észszerű alkalmazkodást megteremtő intézkedéseket a tesztek napján rendelkezésre álljanak, függetlenül attól, hogy maguk az intézmények vagy egy vállalkozó felel a tesztek megszervezéséért.

Az ombudsman 2023-as vizsgálatában tett megállapítások nyomán az Európai Bizottság 2024-ben eljárást kezdeményezett az egész uniós közigazgatásra vonatkozóan, és felülvizsgálta az alkalmazandó szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa minden olyan kérelem méltányos egyedi elbírálását, amelyet a fogyatékossággal élő gyermekeket gondozó munkatársakat támogató juttatás iránt nyújtottak be.

Az ombudsman hivatala az év folyamán több rendezvényen is bemutatta a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos munkáját.

5.3. Ombudsmanok Európai Hálózata

Az Ombudsmanok Európai Hálózata (ENO) az európai ombudsman által koordinált informális hálózat, amely 95 európai ombudsmani hivatalból és hasonló szervből, valamint az Európai Parlament Petíciós Bizottságából áll.

2024-ben az európai ombudsman ENO-webináriumot szervezett két témában: a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelv végrehajtása és a szabad mozgáshoz kapcsolódó problémák. Előadást tartottak Belgium szövetségi ombudsmanjai és a horvátországi ombudsmanhelyettes, valamint az osztrák ombudsmani testület, a cseh ombudsman és a szlovák jogvédő hivatal képviselői.

Az ENO fontos eszköze a lekérdezési eljárás. Ezen eljárás keretében az Ombudsmanok Európai Hálózatának tagjai feltehetik a vizsgálataik során felmerült, uniós joggal kapcsolatos kérdéseiket, és az európai ombudsman ezekre szakértői válaszokat kap az uniós intézményektől. A 2024-ben tárgyalt témák között szerepelt az európai egészségbiztosítási kártya, a személyek uniós tagállamok közötti szabad mozgásának korlátozása, az uniós biztosítási szabályok és a büntetőügyekben hozott ítéletek kölcsönös elismerése.

5.4. Az ombudsman olaszországi látogatása

Az uniós tagállamokba és az uniós ügynökségek irodáiba tett rendszeres látogatások részeként az ombudsman 2024-ben Olaszországba látogatott el.

A látogatás során az Európai Parlament milánói helyi irodája nyilvános rendezvényt tartott, hogy bemutassa az ombudsman hivatalának munkáját. Az ombudsman beszédet tartott, és válaszolt a civil társadalom és a fogyasztói szervezetek képviselőiből, valamint egyetemi hallgatókból és újságírókból álló hallgatóság kérdéseire.

Pármában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál (EFSA) az ombudsman megbeszéléseket folytatott az ügynökség megbízott ügyvezető igazgatójával, Bernhard Urllal, a vezetőséggel és a munkatársakkal. A megbeszélések témái között szerepelt, hogy az EFSA miként hajtja végre az ombudsman javaslatait, különösen a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, valamint hogy milyen intézkedésekkel kezeli azokat a potenciálisan problémás helyzeteket, amikor az alkalmazottai a magánszektorba mennek át dolgozni. Az EFSA bemutatott egy kísérleti projektet is, amely a mesterséges intelligenciát alkalmazza a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére, azzal a céllal, hogy javítsa a hatékonyságot, és biztosítsa, hogy a dokumentumokhoz hozzáférést kérő felek folyamatosan tájékozódjanak kérelmük állásáról.

Az ombudsman a torinói Európai Képzési Alapítványnál tett látogatása során találkozott az ügynökség igazgatójával, Pilvi Torstival és vezetői csapatával. Torsti igazgató ismertette az ügynökség átszervezésére vonatkozó terveit, és megvitatta az ombudsmannal, hogy a kisebb intézményeknek milyen kihívásokkal kell szembenézniük a humán és pénzügyi erőforrások hatékony kezelése terén. Az ombudsman az Európai Képzési Alapítvány munkatársainak is bemutatta a Hivatal munkáját.

6. Források

6.1. Költségvetés

Az ombudsman költségvetése az uniós költségvetés önálló szakasza. A szakasz három címből áll. Az 1. cím a béreket, juttatásokat és egyéb személyzeti kiadásokat tartalmazza. A 2. cím az épületekre, berendezésekre, felszerelésekre és különféle működési költségekre vonatkozik. A 3. cím az intézmény által ellátott általános feladatokból eredő kiadásokat tartalmazza. A költségvetési előirányzatok összege 2024-ben 13 843 160 EUR volt.

Az erőforrásokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében az ombudsman belső pénzügyi ellenőre rendszeresen ellenőrzi a belső kontrollrendszereket és a Hivatal által végrehajtott pénzügyi műveleteket. A többi intézményhez hasonlóan az ombudsman is az Európai Számvevőszék vizsgálatának tárgyát képezi, amely nem tárt fel konkrét problémákat a külső ellenőrzési munkájával összefüggésben.

6.2. A források felhasználása

Az ombudsman minden évben egy éves gazdálkodási tervet fogad el, amely meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a Hivatal az ombudsman „2024 felé” című ötéves stratégiájának célkitűzései és kiemelt céljai megvalósítása érdekében kíván megtenni. A 2024-es éves gazdálkodási terv a negyedik, amely ezen a stratégián alapul.

Az ombudsman magasan képzett, több nyelvet beszélő munkatársakkal rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a Hivatal az EU 24 hivatalos nyelvén tudja kezelni a panaszokat, és az Unió egész területén felhívja a figyelmet az ombudsman munkájára. A Hivatal eredményorientált és bizalmon alapuló hibrid munkavégzési politikája támogatja az ombudsman modern, digitális és rugalmas munkakörnyezet kialakítására irányuló törekvéseit.

2023-ban az ombudsman létszámtervében 75 álláshely szerepelt, emellett a Hivatalnál átlagosan 7 szerződéses alkalmazott dolgozott. Az év során 19 gyakornok szerzett munkatapasztalatot az ombudsmani hivatalban.

Az ombudsman hivatalának struktúrájával és a különböző szervezeti egységek feladataival kapcsolatos részletes információk az ombudsman honlapján találhatók.

7. Kapcsolatfelvétel az európai ombudsmannal

Telefonon:

+33 (0)3 88 17 23 13

E-mailben:

eo@ombudsman.europa.eu

Levelezési cím

Médiateur européen
1 avenue du Président Robert Schuman
CS 30403
F-67001 Strasbourg Cedex

Online

• Honlap ombudsman.europa.eu
• Bluesky bsky.app/profile/ombudsman.europa.eu
• Instagram instagram.com/euombudsman
• LinkedIn linkedin.com/company/272026
• Threads threads.net/euombudsman
• YouTube youtube.com/user/eotubes

Hivatalaink

Strasbourg

Látogatási cím

Bâtiment Václav Havel (HAV)
Allée Spach
F-67000 Strasbourg

Brüsszel

Látogatási cím

Bâtiment Froissart (FRS)
Rue Froissart 87
B-1000 Bruxelles

---

© Európai Unió, 2025

Minden fénykép és kép © Európai Unió., kivéve a borítót (© artpluskr/Adobe Stock és © Lulla/Adobe Stock).
Oktatási és nem kereskedelmi céllal történő felhasználás a forrás feltüntetése mellett engedélyezett.
Betűtípus: FrutigerNext.

HTML	ISBN 978-92-9483-409-6	ISSN 1830-6918	doi:10.2869/4239039	QK-01-25-000-HU-Q