1. Bevezető

Nagy örömmel mutatom be az európai ombudsman 2023-ra vonatkozó éves jelentését.

Az egyre összetettebb – gyakran gyorsan változó és az érdekelt felek széles körét bevonó – uniós döntéshozatali környezet megerősíti a független felügyeleti szervek, például az európai ombudsman szükségességét és jelentőségét annak biztosításában, hogy az európai közigazgatás elszámoltatható és átlátható maradjon.

Hivatalom munkájának keretében emlékeztetjük az uniós intézményeket arra, hogy bár egyes helyzetek gyors politikai fellépést igényelhetnek, a polgárközpontú közigazgatás alapértelmezett módjának olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi a nyilvános vitát és ellenőrzést.

Ennek fényében arra kértem fel az Európai Parlamentet, hogy támogassa azt az ajánlásomat, amely szerint prioritásként kell kezelni az Európai Bizottság általi, a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelése terén, különösen az eredeti hozzáférési határozatok felülvizsgálata során tapasztalt jelentős késedelmeket. Csupán második alkalommal terjesztek elő európai ombudsmanként különjelentést a Parlament elé, ami azt bizonyítja, hogy ez a kérdés fontos a demokratikus felügyelet szempontjából. Hálás vagyok az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság munkatársainak, hogy ilyen gyorsan foglalkoztak az üggyel.

Az etikai kérdések továbbra is központi helyet foglaltak el az év során. A 2022-es év végén történt korrupciós botrányt követően szoros figyelemmel kísértem az Európai Parlamentben zajló reformfolyamatot. Bár a Parlament etikai keretrendszere egyértelműen javult, a reformok megfelelő végrehajtása és érvényesítése kulcsfontosságú lesz.

A migrációval kapcsolatos vizsgálatok 2023-ban nagy hangsúlyt kaptak: saját kezdeményezésű vizsgálatot indítottam a Frontex földközi-tengeri kutatási-mentési műveletekben játszott szerepének tisztázása céljából, és egy külön vizsgálatban felkértem az ügynökséget, hogy tegyen többet annak biztosítása érdekében, hogy a migránsok alapvető jogait tiszteletben tartsák a „személyes meghallgatások” során. További tájékoztatást kértem az EU-Tunézia egyetértési megállapodásról, beleértve azt is, hogy a Bizottság végzett-e emberi jogi hatásvizsgálatot.

A migráció volt az egyik fő téma az Ombudsmanok Európai Hálózatának az Európai Parlamentben novemberben tartott konferenciáján. A nemzeti és regionális ombudsmanok találkozóján széles körű megbeszélések zajlottak a mesterséges intelligencia közigazgatásban való alkalmazásáról, valamint a szigorú etikai normák fontosságáról a közéletben.

Nagy örömömre szolgált, hogy júniusban megrendeztük az európai ombudsman megfelelő ügyintézésért járó díjának negyedik átadó ünnepségét. A díjátadó ünnepség ismét ráirányította a figyelmet a munkatársak által az uniós közigazgatásban végrehajtott számos kiváló kezdeményezésre és projektre. A díjat az Eurojust és a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala kapta a civil társadalom háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények dokumentálására irányuló munkájának támogatásáért.

A következő év fontos lesz a demokrácia szempontjából Európában és világszerte. A szavazóurnánál hozott döntések nemcsak a közpolitikát, hanem magának a demokráciának a működését is meghatározzák, beleértve az alapvető jogokat és a kormányzati elszámoltathatóságot védő fékeket és ellensúlyokat is. A közigazgatási szerveknek a világ minden táján szembe kell nézniük a függetlenségük és a kormányzati igények közötti feszültségekkel, és a közérdeket kell szem előtt tartaniuk. Az uniós intézmények sem különböznek ettől, és az európai ombudsman szerepének része, hogy iránymutatóként szolgáljon számukra. Amint azt a tavalyi megfelelő ügyintézésért járó díj is mutatja, az EU szerencsés, hogy keményen dolgozó, közérdekből cselekvő és független gondolkodású tisztviselőkkel rendelkezik. Várakozással tekintek a velük folytatott további együttműködés elé, hogy megmutassuk, a jó közigazgatás hogyan járulhat hozzá a demokrácia és az alapvető jogok védelméhez.

Emily O’Reilly

2. A 2023-as év áttekintése

3. A legfontosabb témák

Az ombudsman azoknak a személyeknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek nyújt segítséget, akiknek/amelyeknek problémájuk adódik az uniós közigazgatással. A felmerülő problémák körébe tartozhat a döntéshozatal átláthatóságának hiánya, a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának késedelme vagy megtagadása, az alapvető jogok megsértése, illetve a szerződéses kérdések. A következő fejezetek áttekintést nyújtanak az egy-egy konkrét területhez kapcsolódó főbb ügyekről.

3.1. Dokumentumokhoz való hozzáférés

Az uniós polgárok az uniós intézmények dokumentumaihoz való széles körű hozzáférési jogokkal rendelkeznek. Amennyiben nehézségekbe ütköznek az ezekhez a dokumentumokhoz való hozzáférés kérelmezése során, az ombudsmanhoz fordulhatnak segítségért.

Egy saját kezdeményezésre folytatott vizsgálatot követően az ombudsman felkérte az Európai Bizottságot, hogy sürgősen foglalkozzon a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésében mutatkozó rendszerszintű késedelmekkel, megjegyezve, hogy alapvető újragondolásra van szükség ahhoz, hogy a nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályban (az 1049/2001/EK rendeletben) meghatározott határidőket betartsa. Az ombudsman vizsgálata feltárta, hogy amikor magánszemélyek egy adott hozzáférési határozat megerősítő kérelemként ismert felülvizsgálatát kérik, a Bizottság az esetek 85%-ában elmulasztja a jogszabályban meghatározott határidőt. Szeptemberben az ombudsman különjelentést küldött az Európai Parlamentnek, amelyben arra kérte az intézményt, hogy nyújtson hivatalosan támogatást ahhoz, hogy a Bizottságot az ajánlása nyomán történő intézkedésre késztesse. Az ombudsman novemberben megvitatta a jelentést az Európai Parlament képviselőivel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban.

Az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot indított azzal kapcsolatban is, hogy a Bizottság, a Parlament és az Európai Unió Tanácsa hogyan kezeli a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket. Az ombudsman korábbi vizsgálatai arra utalnak, hogy a három intézmény nem tartja be teljes mértékben az uniós jogot, konkrétabban az ítélkezési gyakorlatot, amikor ezekről a hozzáférés iránti kérelmekről van szó.

Egy vizsgálatot követően az ombudsman felkérte a Tanácsot, hogy biztosítson teljes körű nyilvános hozzáférést jogi szolgálatának a minimálbérről szóló jogszabályjavaslattal kapcsolatos véleményéhez, azzal érvelve, hogy a törvénytervezetről folyó tárgyalások során a nagyobb átláthatóság nagymértékben megkönnyítette volna a nyilvánosság részvételét az uniós jogalkotási folyamatban. A Tanács az ombudsman ajánlása nyomán hozzáférést biztosított a kért dokumentumhoz. Az ombudsman bírálta az Európai Adatvédelmi Testületnek a nemzetközi adattovábbításokkal kapcsolatos előkészítő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti több kérelemre adott nemleges válaszát is. Az ombudsman ajánlására válaszul az Európai Adatvédelmi Testület végül szélesebb körű hozzáférést biztosított a kért dokumentumokhoz.

Az, hogy mi minősül uniós dokumentumnak 2023-ban is kérdéses maradt. Az ombudsman bírálta, hogy a Bizottság kezdetben nem foglalt bele konkrét e-maileket a talajra, erdőkre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiák tervezeteivel kapcsolatos információcserére vonatkozó hozzáférési kérelembe. Az ombudsman vizsgálata során a Bizottság beleegyezett abba, hogy regisztrálja a szóban forgó e-maileket, és megvizsgálja, hogy azok közzétehetők-e.

Az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) érintő vizsgálatban az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy nem tekinthető megfelelő ügyintézésnek az a gyakorlat, hogy az ügynökség bizonyos, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket automatikusan időrendi sorba helyez, függetlenül attól, hogy azok kezelése túlzott adminisztratív terhet jelentene-e. Az ombudsman megjegyezte, hogy az EMA már lépéseket tesz a sorrendbe helyezés fokozatos megszüntetésére, és felkérte az ügynökséget, hogy számoljon be neki az elért eredményekről.

Az ombudsman továbbá javaslatokat tett az Európai Beruházási Banknak (EBB) a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésével kapcsolatban. Különösen arra kérte az EBB-t, hogy a hozzáférés iránti kérelmeket a saját érdemük alapján értékelje, és ne annak fényében, hogy tervezi-e már a vonatkozó dokumentumok későbbi közzétételét, valamint hogy a hozzáférés megtagadásakor jobban magyarázza el, hogy a közzététel pontosan hogyan sértheti az átláthatósági szabályok által védett érdekeket. Az ombudsman javaslatai egy arra irányuló vizsgálatot követően születtek, hogy a Bank hogyan kezelte az, egy lengyelországi villamosenergia-elosztó hálózat korszerűsítésére irányuló, általa finanszírozott projekt összefoglalójára vonatkozó hozzáférés iránti kérelmet. Válaszában az EBB közölte, hogy a hozzáférés iránti kérelmeket az ombudsman javaslatainak megfelelően fogja kezelni.

Egy környezetvédelmi döntéshozatallal kapcsolatos vizsgálatban az ombudsman bírálta, hogy a Bizottság megtagadta a hozzáférést a kerámiaipar uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó dokumentumokhoz. Az ombudsman nem értett egyet a Bizottság azon érvelésével, hogy a kért dokumentumok nem tartalmaznak több információt a környezetbe történő kibocsátásról, mint ami már nyilvánosan hozzáférhető, valamint a Bizottság azon értékelésével, hogy a dokumentumok közzétételéhez nem fűződik nyomós közérdek. Arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy fontolóra veszi egy szélesebb körű vizsgálat lefolytatását arra vonatkozóan, hogy hogyan értelmezi a környezeti információk és a környezetbe való kibocsátással kapcsolatos információk körét.

3.2. Alapvető jogok

Miután június 14-én Görögország partjainál több száz ember fulladt a tengerbe, az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot indított az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kutatás-mentési műveletekben betöltött szerepével kapcsolatban. Az ombudsman a Frontex e területre vonatkozó felelősségi körével kapcsolatos dokumentumok széles körének vizsgálatát kérte, beleértve a szóban forgó balesetről szóló hivatalos jelentést (súlyos balesetről szóló jelentés), valamint a Földközi-tengeren a közelmúltban történt, jelentős számú emberéletet követelő más balesetekről szóló jelentéseket. Ezt követően az ombudsman vizsgálócsoportja találkozott Varsóban a Frontex képviselőivel, hogy tisztázzák a szolgáltatott információk egy részét. Az ombudsman arra is felkérte a Frontexet, hogy vizsgálat céljából bocsásson rendelkezésre további dokumentumokat.

Egy másik, az uniós intézményeknek a határigazgatási tevékenységek során az alapvető jogok fenntartásában betöltött szerepével kapcsolatos kezdeményezésben az ombudsman további tájékoztatást kért az EU és Tunézia között júliusban létrejött egyetértési megállapodásról. Az ombudsman konkrétan azt kérdezte az Európai Bizottságtól, hogy miként tervezi biztosítani az emberi jogok tiszteletben tartását a megállapodásból eredő, migrációval kapcsolatos intézkedések során. A megállapodás 105 millió EUR uniós finanszírozást biztosít Tunézia számára a határigazgatáshoz. Az ombudsman megkérdezte a Bizottságot, hogy az egyetértési megállapodás aláírása előtt végzett-e emberi jogi hatásvizsgálatot, valamint hogy a megállapodás végrehajtása során szándékozik-e időszakos felülvizsgálatokat végezni. Megkérdezte továbbá a Bizottságot, hogy meghatározta-e a finanszírozás felfüggesztésének kritériumait arra az esetre, ha az emberi jogokat nem tartják tiszteletben. Egy külön vizsgálat keretében az ombudsman megkérdezte a Bizottságot, hogyan biztosítja, hogy a Görögországnak határigazgatási célokra nyújtott uniós források ne járuljanak hozzá az alapvető jogok megsértéséhez.

A Frontex spanyolországi közös műveletével kapcsolatos vizsgálatot követően az ombudsman felkérte az Ügynökséget, hogy tegyen többet az irreguláris migránsok alapvető jogainak tiszteletben tartása érdekében a személyes meghallgatások során, amelyek keretében információkat gyűjtenek kockázatelemzéshez és a határokon átnyúló bűncselekmények gyanúsítottjainak azonosításához. Javasolta, hogy a Frontex rögzítse a meghallgatottak beleegyezését, valamint gondoskodjon arról, hogy tájékoztatást kapjanak jogaikról és egy független panasztételi mechanizmushoz való hozzáférésükről. Az ombudsman azt is javasolta, hogy a Frontex ragaszkodjon ahhoz, hogy a tagállamok közös határigazgatási műveleteinek operatív tervei tartalmazzák a migránsok számára a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést. A Frontex az ombudsman javaslatainak többségét elfogadta.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon döntését, hogy a helyi hatóságokkal együttműködve alapvető jogi hatásvizsgálatot készít az EU által finanszírozott görögországi migrációkezelési létesítményekről (többcélú befogadó és azonosító központok), ezt az értékelést nyilvánosságra hozza, és rendszeresen felülvizsgálja. A Bizottság ezen intézkedések iránti elkötelezettsége követi az ombudsman arra vonatkozó vizsgálatának keretében tett javaslatokat, hogy a Bizottság hogyan biztosítja az alapvető jogok tiszteletben tartását ezekben a létesítményekben.

Az arra vonatkozó vizsgálatot követően, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) hogyan értékeli az emberi jogi kockázatokat, mielőtt támogatást nyújt nem uniós országoknak a felügyeleti képességeik fejlesztéséhez, az ombudsman számos javaslatot tett az EKSZ emberi jogi iránymutatásainak javítására. Ezek közé tartozik a kockázatazonosítási folyamatról bővebb tájékoztatás nyújtása, annak meghatározása, hogy egy tevékenység emberi jogokra gyakorolt hatásának értékelésére a tevékenység minden szakaszában sort kell-e keríteni, valamint a helyi emberi jogi szervezetekkel tartott információcserére irányuló megbeszélésekkel kapcsolatos adatvédelmi rendelkezések. Egy, a felügyeleti képességek fejlesztéséhez nem uniós országoknak nyújtott segítséggel kapcsolatos másik vizsgálatban az ombudsman azt javasolta, hogy a Frontex frissítse az emberi jogi hatások értékelésére alkalmazott eljárást, és javítsa az eljárás alkalmazásának módját.

3.3. Etikai kérdések

Miután 2022 végén olyan vádak merültek fel, hogy nem uniós országok fizettek az Európai Parlamentben való befolyásszerzésért, az ombudsman több alkalommal is eszmecserét folytatott a Parlamenttel az etikai szabályok reformjára vonatkozó terveiről. Decemberben az ombudsman üdvözölte a Parlament által az etikai keretrendszerében végrehajtott pozitív módosításokat, például az összeférhetetlenség részletesebb meghatározását és a képviselők azon kötelezettségét, hogy nyilvánosságra hozzák a bejegyzett lobbistákkal és nem uniós országok diplomáciai képviselőivel szervezett találkozókat, de azt mondta, hogy még mindig vannak aggályok a szabályok végrehajtásának és betartatásának módját illetően. Sürgette a Parlamentet, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat és intézkedéseket az új szabályok megfelelő ellenőrzéséhez és végrehajtásához.

Az arról szóló hírek nyomán, hogy Katar és a hozzá közel álló szervezetek kifizették az Európai Bizottság egyik főigazgatójának üzleti útjait, az ombudsman tájékoztatást kért a Bizottságtól a harmadik felek által 2021 óta fizetett utazási költségekről. A benyújtott statisztikák megvizsgálása után bejelentette, hogy vizsgálatot kíván indítani a szóban forgó utazások értékelése és annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság megtette-e a megfelelő lépéseket az esetleges összeférhetetlenségek enyhítésére ezekben az esetekben. Arra is sürgette a Bizottságot, hogy tegye közzé legalább a vele e tárgyban már megosztott információk összefoglalóját.

2023-ban az ombudsman olyan területeken vizsgálta az összeférhetetlenségi kockázatokat, mint például az Európai Védelmi Alap (EDF). Vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság miként biztosítja az összeférhetetlenség elkerülését az EDF projektpályázatokat értékelő külső szakértők körében, mivel az uniós finanszírozásban részesítendő pályázatok értékelésének általános gyakorlatával ellentétben a Bizottság nem köteles nyilvánosságra hozni az e projektek kapcsán általa megkérdezett szakértők nevét.

Az ombudsman az Európai Beruházási Bankot (EBB) is felkérte, hogy javítsa összeférhetetlenségi szabályait, miután alelnöke egy olaszországi nemzeti fejlesztési bank vezérigazgatója lett. Az alelnök részt vett az EBB és a nemzeti fejlesztési bank közötti finanszírozási megállapodások jóváhagyásában a vezérigazgatói kinevezését megelőző hetekben. Az ombudsman azt javasolta, hogy az EBB erősítse meg etikai és megfelelési bizottságának felügyeleti szerepét az irányítóbizottsági tagok tervezett új munkahelyeinek tekintetében. Válaszul az EBB közölte, hogy tájékoztatta etikai és megfelelési bizottságát az ombudsman javaslatairól. Azt is elmondta, hogy a bizottság mostantól tájékoztatja a távozó irányítóbizottsági tagokat, hogy új szerződésük nem akadályozhatja meg őket abban, hogy a szolgálatból való kilépésük utáni „visszavonulási időszak” alatt felmerülő összeférhetetlenségekről jelentést tegyenek.

A Bizottság által egy versenyjogi tanácsadó cégnek a vállalkozások összefonódásával kapcsolatos uniós politikáról szóló tanulmány elkészítésére irányuló szerződés odaítélése során esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségre vonatkozó ügyben végzett elemzésének részeként az ombudsman pozitívan értékelte a Bizottság által a közbeszerzésre vonatkozó belső iránymutatásában nemrégiben végrehajtott változtatásokat. Kijelentette, hogy az új iránymutatás megerősítheti azt, hogy az intézmény miként kezeli a pályázatokkal kapcsolatos esetleges szakmai összeférhetetlenségeket, de azt gondosan kell alkalmazni. A Bizottság az ombudsman vizsgálata során megszüntette a szóban forgó szerződést.

3.4. Elszámoltathatóság a döntéshozatalban

Az ombudsman számos javaslatot tett annak érdekében, hogy segítse az Európai Bizottságot a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nagyobb átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosításában – ez egy több mint 700 milliárd EUR összegű finanszírozási program, amelynek célja, hogy segítse az uniós gazdaságot a Covid19-világjárványból és az Ukrajna elleni orosz invázió társadalmi-gazdasági hatásaiból való kilábalásban. Javaslataiban kérte a Bizottságot, hogy továbbra is tegye közzé a tagállamok kifizetési kérelmeinek előzetes értékelését, javítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésének módját, valamint biztosítsa, hogy azok a tagállamok, amelyek még nem hoztak létre a fő kedvezményezettek adatait tartalmazó nyilvános portálokat, azt tegyék meg. Javasolta továbbá, hogy a Bizottság ösztönözze a tagállamokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz valamennyi kedvezményezettjének ezen nyilvános portálokon történő közzétételére.

Mivel az EU az elmúlt néhány évben számos olyan jogszabályról állapodott meg, amelyek célja a környezet védelme és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az e területre vonatkozó döntéshozatal átláthatósága az utóbbi időben az ombudsman számos vizsgálatának középpontjában állt. Ebben az évben az ombudsman közzétette az uniós környezetvédelmi döntéshozatal átláthatóságáról és az abban való részvételről folytatott nyilvános konzultációja eredményeinek áttekintését. A válaszadók számos olyan kérdést azonosított, amelyek megnehezítik számukra a döntéshozatali folyamatok nyomon követését vagy az azokhoz való hozzájárulásukat. Ezek közé tartozott az információk késedelmes közzététele, a lobbitevékenységgel kapcsolatos átláthatóság hiánya, valamint a jogszabálytervezetekről folytatott egyeztetésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés nehézségei. A civil társadalom politikai döntéshozatalba való bevonását illetően a válaszadók azt javasolták, hogy a Bizottság ossza meg előzetes álláspontját a szakpolitikákkal és a jogszabályokkal kapcsolatban, és nagyobb átláthatóságot kértek a nyilvános konzultációkban részt vevő személyek tekintetében.

Az eredmények nyomán az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság miként kezeli a veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokat. A vizsgálat célja, hogy megvizsgálja a bizonyos vegyi anyagok kockázatainak csökkentésére irányuló korlátozások bevezetésének késedelmét, a vegyi anyagok előzetes engedélyköteles anyagok listájára való felvételének késedelmét, valamint az egyedi engedélyezésekkel és az engedélyezés feltételeivel kapcsolatos döntések késedelmét. A vizsgálat részeként az ombudsman kiválasztott ügyeket tanulmányoz, hogy meghatározza a késedelmek okait, valamint az eljárás átláthatóságát.

A közegészségüggyel kapcsolatos döntéshozatal tekintetében az ombudsman arra ösztönözte az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA), hogy a lehető leghamarabb ossza meg a proaktív átláthatósági politikájának 2018 és 2023 közötti felfüggesztése alatt lezárt gyógyszerértékelési eljárásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálati adatok közzétételére vonatkozó előzetes terveit. Az ombudsman emellett több átláthatósági aggályt is azonosított a Bizottság és a dohányipar közötti kapcsolatokban. A vizsgálati megállapításokban a ombudsman kritizálta, hogy a Bizottság nem tette közzé a dohánylobbistákkal tartott összes találkozójának részleteit, valamint hogy nem vezetett jegyzőkönyvet ezekről a találkozókról. Az ombudsman ugyanakkor üdvözölte a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy tovább vizsgálja szervezeti egységeinek a dohányipar lobbitevékenységeinek való kitettségét. Az ombudsman tájékoztatni fogja a Bizottságot arról, hogy milyen információkat kellene közölnie a vezető tisztviselőkkel az értékelés teljességének biztosítása érdekében, és arra kéri a Bizottságot, hogy számoljon be az eredményekről.

Egy civil társadalmi szervezet által felvetett elszámoltathatósági aggályok nyomán az ombudsman vizsgálatot indított a Bizottság azon döntésével kapcsolatban, hogy a „Whoiswho” online uniós személyzeti névjegyzékben az elérhetőségi adatok közzétételét a vezetőkre korlátozza. Korábban a Whoiswho a szakreferensek elérhetőségeit is tartalmazta.

3.5. Személyzeti ügyek

Az ombudsman vizsgálatot folytatott arról, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) hogyan bonyolított le „előválogató” teszteket az uniós közszolgálatba felvett új alkalmazottak felvételi eljárásának részeként. A vizsgálat a tesztekkel kapcsolatos számos panasz nyomán indult, különösen azzal a követelménnyel kapcsolatban, hogy a teszteket kizárólag távolról végezzék. A pályázók a tesztek során felmerült technikai problémákat, valamint az EPSO és szolgáltatója segítségének igénybevételével kapcsolatos problémákat említettek. Az ombudsman számos javítási javaslatot tett az EPSO-nak, így arra kérte, hogy végezzen átfogó értékelést arról, hogy a távvizsgáztatás milyen hatással lehet az esélyegyenlőségre, biztosítsa, hogy a technikai követelmények ne hozzanak hátrányos helyzetbe bizonyos pályázókat, és gondoskodjon arról, hogy a pályázók hozzáférjenek a vizsga alatti hibaelhárítással és a panasztétellel kapcsolatos utasításokhoz.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) javított a külső szakértők kiválasztási eljárásán, miután az ombudsman vizsgálatot indított egy adott pályázatnak az Ügynökség általi kezelésével kapcsolatban. A vizsgálat során az EUAA megváltoztatta a kiválasztási folyamat problematikusnak tűnő eljárási és szervezési aspektusait. Az ombudsman üdvözölte a változtatásokat.

3.6. Támogatások és szerződések

Egy nem kormányzati szervezet az ombudsmanhoz fordult, miután az Európai Bizottság a kínzás áldozatainak rehabilitációjára irányuló uniós finanszírozású projekt ellenőrzését követően meg kívánta téríttetni a költségeket. A Bizottság terhelési értesítést bocsátott ki a nem kormányzati szervezetnek, mint a projekt koordinátorának. A nem támogathatónak nyilvánított költségek többsége azonban a projekt egyik partnerének volt tulajdonítható. Az ombudsman beavatkozását követően a Bizottság törölte a közel 28 000 EUR összegű beszedési megbízást, és új beszedési megbízást fog kibocsátani a felelős projektpartnernek. Az ombudsman üdvözölte a Bizottság döntését.

Miután az Európai Parlament megtagadta, hogy egy külső szerződéses munkavállaló szoptatás céljából gyermekével belépjen a helyiségeibe, a gyermek apja az ombudsmanhoz fordult. A panaszos megjegyezte, hogy a Parlament belépést engedélyez saját alkalmazottai gyermekei számára. Az ombudsman megállapította, hogy a szabály aránytalannak tűnik, és ellentmond az egyenlő bánásmód elvének. A Parlament beleegyezett abba, hogy a munkavállaló behozhassa a gyermekét az épületbe, és közölte, hogy változtatni fog a szabályain.

4. Megfelelő ügyintézésért járó díj

Az ombudsman Megfelelő ügyintézésért járó 2023. évi díját az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala kapta a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények és emberi jogi jogsértések dokumentálása érdekében végzett munkájukért. A két intézmény egyesített erővel iránymutatásokat dolgozott ki, amelyek segítik a civil társadalmi szervezeteket abban, hogy az információkat úgy gyűjtsék és őrizzék meg, hogy azok bíróság előtt bizonyítékként felhasználhatók legyenek.

A díjazottakat június 28-án a brüsszeli Solvay könyvtárban tartott ünnepségen hirdették ki, amelyet Emily O'Reilly európai ombudsman és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nyitott meg. Öt külön kategória nyertesét, a közönségszavazás nyertesét és a különdíj nyertesét is bejelentették.

A nyertesek munkájáról beszélve az ombudsman kijelentette, hogy „a háborús bűncselekmények és az emberi jogi jogsértések elkövetőinek felelősségre vonása igazságot szolgáltat az áldozatok számára, és visszatartó erővel bírhat a jövőbeli konfliktusokban. A történelem megmutatta, hogy milyen nehéz lehet az ilyen bűncselekményekben a bűntetőeljárás alá vonás, ezért olyan fontos, hogy hatékony módszereket találjunk a bizonyítékok összegyűjtésére és megőrzésére.”

57 projektet jelöltek a 2023. évi díjra. A minden második évben átadott díj célja az uniós köztisztviselők által végzett olyan munka elismerése, amely pozitív hatással van az emberek életére Európában és azon kívül.

A jelöléseket egy független tanácsadó testület értékelte, a nyerteseket pedig az ombudsman választotta ki. Ez volt az ombudsman által 2017-ben bevezetett díj negyedik átadója.

5. Panaszok és vizsgálatok: hogyan segítünk a polgároknak?

Az európai ombudsman segítséget nyújt az uniós közigazgatással kapcsolatos problémákkal szembesülő személyeknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek azáltal, hogy az általuk benyújtott panaszokkal foglalkozik, egyúttal pedig az uniós intézményeken belüli szélesebb körű rendszerszintű problémák proaktív feltárása révén igyekszik előmozdítani a helyes közigazgatási gyakorlatot.

Az ombudsman folyamatosan törekszik a belső eljárások javítására annak érdekében, hogy a Hivatal a lehető leghatékonyabban kezelje a vizsgálatokat, és a panaszosok számára a lehető legoptimálisabb ügyintézést biztosítsa. 2023-ban az ombudsman egyszerűsítette és észszerűsítette a hatáskörön kívül eső panaszok és az e-mailekre vagy levelekre nem válaszoló uniós intézményekkel kapcsolatos panaszok kezelésére vonatkozó eljárásokat. Az új eljárások lehetővé teszik az ombudsman hivatala számára, hogy hatékonyabban kezelje ezeket a panaszokat, ami a panaszosok ezzel kapcsolatos élményét is javítja.

Az ombudsman online panaszkezelési rendszerének fejlesztése felhasználóbarátabbá tette azt. A panaszosok ezentúl könnyebben benyújthatják panaszaikat és követhetik azok előrehaladását.

A Hivatal ügyintézőinek sokrétű csoportja és a többnyelvű honlap tükrözi az ombudsman azon elkötelezettségét, hogy az EU mind a 24 hivatalos nyelvén segítse a hozzá fordulókat.

Jóllehet az ombudsmannak nem áll módjában, hogy az összes beérkezett panasz kapcsán vizsgálódjon, a Hivatal igyekszik segíteni azoknak, akik segítséget kérnek, például tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy milyen más jogorvoslati lehetőségek léteznek.

5.1. A panaszok típusa és forrása

5.1.1. A panaszok és stratégiai vizsgálatok áttekintése

Az ombudsman csak a hatáskörébe tartozó és a szükséges „elfogadhatósági kritériumoknak” megfelelő panaszok, például olyan panaszok esetében indíthat vizsgálatot, amelyekkel kapcsolatban az ügyet a panaszos előzőleg már próbálta közvetlenül az érintett intézménnyel rendezni.

A Hivatal munkájának témái az ombudsman hatásköréből és a beérkezett panaszokból erednek, amelyek az esetek többségét teszik ki. A panaszokkal kapcsolatos fő tevékenysége mellett az ombudsman szélesebb körű stratégiai vizsgálatokat és kezdeményezéseket is folytat az uniós intézményekben megjelenő rendszerszintű problémák tekintetében.

5.1.2. Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszok

2023-ban az európai ombudsman körülbelül 1 500 olyan panaszt dolgozott fel, amelyek nem tartoztak a hatáskörébe, többnyire azért, mert nem az uniós közigazgatás munkájára vonatkoztak. Az ilyen panaszok több mint 40%-a Spanyolországból, Lengyelországból és Németországból érkezett. Spanyolország egyedül 20%-ot, a másik két ország pedig 10%-ot tett ki.

Az emberek többnyire az egyenlő bánásmódra vagy a hátrányos megkülönböztetésre, bírósági ügyekre, a fogyasztóvédelemre, banki szolgáltatásokra és a közigazgatás átláthatóságára vonatkozó kérdésekkel fordultak az ombudsmanhoz. A hatáskörön kívül eső panaszok elsősorban a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságokkal, kormányokkal és közszolgálati szervekkel, valamint a nemzeti vagy nemzetközi bíróságokkal (például az Emberi Jogok Európai Bíróságával) kapcsolatban felmerült problémákra vonatkoztak. A polgároktól ezenkívül nagyszámú panasz érkezett magánszervezetekkel, köztük bankokkal, online vállalkozásokkal és platformokkal, valamint egészségügyi intézményekkel kapcsolatban is.

Az ombudsman az Ukrajnában és Gázában kialakult humanitárius válsággal kapcsolatban is kapott hatáskörén kívül eső panaszokat.

Bár a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó panaszok teljes száma csökkent, a nemzeti hatóságok által a vírus terjedésének nyomon követése és megfékezése érdekében bevezetett intézkedések 2023-ban is a hatáskörön kívül eső panaszok jelentős forrását képezték.

Érkeztek olyan, hatáskörön kívül eső panaszok is, amelyek az uniós intézményeket érintették, azonban a politikai vagy jogalkotási munkára vonatkoztak.

Az ombudsman valamennyi segítséget kérő polgár részére a panasz nyelvén vagy az általuk preferált nyelven válaszolt. Válaszában az ombudsman kifejtette, hogy mire terjed ki a hatásköre, és lehetősége szerint tanácsot adott, hogy milyen más szervtől lehetne segítséget kérni. Bár ezek főleg nemzeti és regionális ombudsmani intézmények voltak, az ombudsman uniós intézményekhez (többnyire az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez) és hálózatokhoz, például a SOLVIT-hoz és az Európai Fogyasztói Központokhoz is irányított panaszosokat.

Az ombudsman általában azt tanácsolta azoknak a panaszosoknak, akik az EU konkrét jogszabályaival kapcsolatban fejezték ki az elégedetlenségüket, hogy forduljanak az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Az uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos kérdések esetén a panaszosok azt a tanácsot kapták, hogy forduljanak a nemzeti vagy regionális ombudsmanokhoz vagy olyan uniós hálózatokhoz, mint a Europe Direct.

A hatáskörön kívül eső panaszok kezelésére szolgáló, először 2022-ben bevezetett egyszerűsített sablonok használata lehetővé tette, hogy az ombudsman munkatársai 2023-ban sokkal gyorsabban válaszoljanak ezekre a panaszokra, mint a korábbi években.

5.2. Kivel szemben?

5.3. Milyen tárgyban?

5.4. Elért eredmények

5.5. Hatás és eredmények

Az európai ombudsman egyik legfőbb célja, hogy kézzelfogható javulást érjen el a panaszosok és a nyilvánosság javára az uniós közigazgatásban. Az ombudsman ezt megoldási lehetőségek, ajánlások és javaslatok révén éri el. Az ombudsman stratégiai kezdeményezésekkel is előmozdíthatja a javulást, amelyek nem hivatalos vizsgálatok. Arra is ösztönözheti az adott intézményt, hogy rendezzen egy ügyet, még mielőtt hivatalos megoldási javaslat vagy ajánlás születne.

5.5.1. Elfogadási arány

Az elfogadási arány az ombudsman által tett összes javaslatra (megoldások, ajánlások és javaslatok) adott pozitív válaszok százalékos aránya. Mivel az ombudsman hat hónapot biztosít az intézményeknek a vizsgálatokat lezáró határozataiban tett javaslatok megvalósítására, a 2023-as elfogadási arány a 2022-ben lezárt ügyekre vonatkozik.

2022-ben az uniós intézmények az esetek 81%-ában megfelelő módon működtek együtt az ombudsmannal. Az ombudsman által a közigazgatási gyakorlatok kiigazítására vagy javítására tett 83 javaslat közül az uniós intézmények 67-re pozitívan reagáltak.

5.5.2. Szélesebb körű hatás

Az elfogadási arány a javaslatokra egy adott időpontban tett intézményi visszajelzéseket tükrözi, és nem fedi le teljes mértékben az ombudsman munkájának hosszú távú hatását.

Még ha az intézmények kedvezően is reagálnak az ombudsman javaslataira vagy ajánlásaira, gyakran időre van szükségük ahhoz, hogy változtatásokat eszközöljenek közigazgatási gyakorlataikban. Az ombudsman például 2022-ben hivatali visszásságot állapított meg egy arra vonatkozó vizsgálatban, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hogyan kezelte a lőszerek ólomtartalmának korlátozására irányuló javaslattal kapcsolatos nyilvános hozzáférés iránti kérelmet. Az EFSA válasza az ombudsman javaslataira pozitív volt, és az ügynökség úgy nyilatkozott, hogy meg fogja változtatni szabályait és gyakorlatait. Ennek eredményeképpen az EFSA 2023-ban javított a dokumentumokhoz való hozzáférés kezelésének módján. Például útmutatót tett közzé a hozzáférés iránti kérelmet benyújtani kívánók számára, módosította a belső szabályokat a kérelmek feldolgozásához szükséges idő lerövidítése céljából, és megkezdte egy új informatikai eszköz kipróbálását a kérelmek hatékonyabb kezelése és a határidők betartása érdekében.

Egy 2022-es másik vizsgálat során az ombudsman megállapította, hogy hivatali visszásságnak minősül az a mód, ahogyan az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) tájékoztatott egy külső szakértőt arról, hogy felmondja szerződését. A következő évben az EKSZ tájékoztatta az ombudsmant, hogy figyelemfelhívó találkozókat fog szervezni annak érdekében, hogy javítsa munkakapcsolatait egy vállalkozón keresztül foglalkoztatott külső szakértőkkel.

6. Kommunikáció és együttműködés

6.1. Kommunikáció

A kommunikáció fontos szerepet játszik az ombudsman szerepének és munkájának minél szélesebb körben történő megismertetésében, az érdekelt felek és az uniós közigazgatás tájékoztatásában, valamint az olyan témákkal kapcsolatos figyelemfelkeltésben, mint az átláthatóság, az etika és az elszámoltathatóság.

A 2023-as év folyamán a kulcsfontosságú vizsgálati dokumentumok könnyebben hozzáférhetővé váltak azáltal, hogy a honlap kezdőlapján egy dinamikus rész került kialakításra, amely a legutóbbi frissítéseket jeleníti meg. A honlap navigációján is számos javításra került sor annak érdekében, hogy a tartalom megtalálása egyszerűbbé váljon.

Annak érdekében, hogy a nyilvánosság jobban megismerje az ombudsman munkájának hosszú távú hatását, a hivatal egy gördíthető webes történetet tett közzé, amely az ombudsman által több területen végzett munkát és annak az uniós közigazgatásra gyakorolt hatását ismerteti. Ezt a webes történetet egy közösségi médiakampány támogatta.

Ezenkívül számos, a Hivatal munkáját bemutató és a legfontosabb vizsgálati területeket ismertető videót tettek közzé a honlapon, beleértve a kezdőlapot is, és népszerűsítettek a közösségi médiában.

Az ombudsman az áprilisi éves sajtótájékoztatóján ismertette a Hivatal munkáját. A sajtótájékoztatón az ombudsman áttekintést adott az uniós környezetvédelmi döntéshozatal átláthatóságáról és az abban való részvételről folytatott nyilvános konzultációjára adott válaszokról is.

A kétévente megrendezett Megfelelő ügyintézés díj nyerteseinek bemutatása, valamint a bevált ötletek és gyakorlatok megosztásának ösztönzése érdekében a díjátadó ünnepség köré szervezett közösségimédia-kampányt a nyertes projekteket és a rendezvény legfontosabb pillanatait bemutató gördíthető webes történet követte.

Az ombudsman részt vett a júniusban Strasbourgban szervezett Európai Ifjúsági Rendezvényen (EYE2023). A résztvevőkkel folytatott eszmecsere során válaszolt a Hivatal munkájával, valamint a megfelelő ügyintézésnek az uniós demokrácia fenntartásában betöltött fontos szerepével kapcsolatos kérdésekre.

Miután 2022 végén elhangzott állítások szerint nem uniós kormányok befolyást kívántak vásárolni az Európai Parlamentben, az ombudsman felkérte a fő felügyeleti hatóságok, valamint az Európai Bizottság és a Parlament magas rangú előadóit, hogy vitassák meg a feddhetetlenségi keret felépítésében és az annak való megfelelésben mutatkozó hiányosságokat. A júniusi testületi vita egy új etikai testület létrehozására irányuló javaslatra és annak az uniós közigazgatás integritásának további javításában betöltött lehetséges szerepére is összpontosított.

Ami az ombudsman 2023. évi munkájáról szóló sajtóvisszhangot illeti, az előző évhez képest 35%-kal nőtt a sajtóban megjelent cikkek száma, és az összes cikk 56%-a az uniós országokból érkezett.

2023-ban az ombudsman közösségimédia-követőinek száma folyamatosan emelkedett, különösen nagy mértékben a LinkedInen és az Instagramon. A megnövekedett profilaktivitás, valamint az EU-val kapcsolatos tartalmakat kereső felhasználók növekvő száma e két platformon fontos tényezők, amelyek befolyásolták a pozitív teljesítményt. Az ombudsman Instagram-fiókja követőinek teljes száma 91%-kal nőtt (6 578 új követő a 2022-ben regisztrált 3 472 követővel szemben). A LinkedInen a követők száma 65%-kal nőtt (+5 825 fő a 2022-ben regisztrált 2 990 új követőhöz képest). Az X-en, ahol az ombudsman a közösségimédia-csatornák közül a legnagyobb közönséggel rendelkezik, a követők száma 2023 decemberében elérte a 36 188 főt, ami 5%-os növekedést jelent (+1 757). A részvétel aránya is jelentősen javult, és jelentős ugrás következett be az említésekben is.

Az ombudsman és munkatársai a sajtónak adott interjúkkal, tudományos konferenciákon való részvétellel, valamint látogatói csoportok számára szervezett előadásokkal folytatták tájékoztató tevékenységüket is.

6.2. Kapcsolat az EU intézményeivel

6.2.1. Európai Parlament

Az Európai Parlament minden jogalkotási ciklus elején megválasztja az európai ombudsmant, ami különösen fontossá teszi a két intézmény közötti kapcsolatot.

2023-ban az ombudsman találkozott az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával a Hivatal éves jelentésének átadása céljából. Beszélt továbbá az integritási és átláthatósági reformokról is, amelyeket az elnök indított el, miután 2022 végén olyan állítások merültek fel, hogy nem uniós országok fizettek a Parlamentben való befolyásszerzésért. Ezek a találkozók, valamint az ombudsman és munkatársai által a politikai spektrum minden tájáról érkező európai parlamenti képviselőkkel tartott rendszeres találkozók kulcsfontosságúak voltak a folyamatos bizalom és együttműködés biztosításához. Az ombudsman és munkatársai több bizottsági meghallgatáson és véleménycserén is bemutatták a Hivatal munkáját, például az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE), a Külföldi Beavatkozással és Félretájékoztatással Foglalkozó Bizottságban (ING2), a Jogi Bizottságban (JURI) és az Emberi Jogi Albizottságban (DROI).

Szeptemberben az ombudsman különjelentést küldött a Parlamentnek a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek Európai Bizottság általi kezelésében tapasztalt rendszerszintű késedelmekről. A Parlament ezt követően az ombudsman jelentésének támogatása érdekében eljárást kezdeményezett a LIBE-bizottságban. A plenáris ülésen várhatóan 2024 elején szavaznak az állásfoglalásról.

6.2.2. Petíciós Bizottság

A Petíciós Bizottság (PETI) az európai ombudsmannal való kapcsolattartásért felelős parlamenti bizottság, mivel mindkét szerv azt biztosítja, hogy a polgárok aggályait uniós szinten figyelembe vegyék. 2023-ban folytatták az együttműködést olyan területeken, mint a fogyatékkal élők jogai, valamint az Ombudsmanok Európai Hálózata keretében, amelynek a PETI is tagja.

Az ombudsman és a PETI elnöke, Dolors Montserrat 2023-ban rendszeresen találkozott, és Montserrat asszony az Ombudsmanok Európai Hálózatának éves konferenciáján is részt vett egy, az uniós választásokkal és az európai ombudsman megválasztásával foglalkozó ülésen.

6.2.3. Európai Bizottság

Mivel ez a legnagyobb uniós intézmény, amely jelentős hatással van emberek millióinak életére, nem meglepő, hogy az ombudsmanhoz intézett panaszok nagy része az Európai Bizottság munkájára vonatkozik. A Bizottsággal való munkakapcsolat 2023-ban is rendkívül konstruktív volt, mivel az ombudsman több biztossal is találkozott. Személyzeti szinten folytatódott a szoros kapcsolat az ombudsman hivatala és a Bizottság között annak biztosítása érdekében, hogy a panaszosok aggályait a lehető leghatékonyabban lehessen kezelni.

6.2.4. Más intézmények, ügynökségek és szervezetek

Az uniós közigazgatás különböző szereplőivel fennálló kapcsolatok szerves részét képezik az ombudsman „2024 felé” elnevezésű stratégiájának. Az uniós közigazgatásra kizárólag szoros kapcsolatokon keresztül lehet hosszú távú, pozitív hatást gyakorolni. Az ombudsman februárban találkozót tartott az Európai Számvevőszék elnökével, az európai főügyésszel és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatójával az általa szervezett „Erősebb uniós integritási keret kialakítása” konferencia előkészítéseként. Az év folyamán az ombudsman találkozott az Európai Központi Bank (EKB) elnökével és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) ügyvezető igazgatójával is.

6.2.5. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény

Az Európai Unió aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, egy kötelező erejű nemzetközi emberi jogi eszközt, amelynek célja „valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása minden fogyatékossággal élő személy számára, valamint a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása”.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós szintű betartását a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó uniós keretrendszer felügyeli, amelynek elnöki tisztjét 2023-ban az európai ombudsman töltötte be. A keretrendszer tagjaként az ombudsman nagy figyelmet fordít a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós közigazgatás általi végrehajtására.

Az ombudsman 2023-ban a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos számos vizsgálattal foglalkozott. Az ombudsman februárban lezárta a vizsgálatát azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság hogyan alkalmazza az uniós személyzeti szabályzatban foglalt, a fogyatékossággal élő gyermekek gondozásának segítése céljából kétszeres gyermeknevelési támogatás nyújtására vonatkozó szabályt. A vizsgálat megállapította, hogy a fogyatékosság mértékére vonatkozó küszöbértékek alkalmazása, ami bizonyos eseteket automatikusan kizár, ellentétes az uniós közigazgatásnak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségeivel. Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a megközelítését. A Bizottság azóta az egész uniós közigazgatás tekintetében az alkalmazandó szabályok felülvizsgálatára irányuló eljárást indított annak érdekében, hogy biztosítsa az ilyen típusú juttatások iránti kérelmek egyedi érdemi értékelését.

Az ombudsman hivatala az év folyamán több rendezvényen is bemutatta a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos munkáját, többek között a fogyatékossággal élő személyek ötödik európai parlamentjében.

6.3. Ombudsmanok Európai Hálózata

Az Ombudsmanok Európai Hálózata az európai ombudsman által koordinált informális hálózat, amely 95 európai hivatalból, valamint az Európai Parlament Petíciós Bizottságából áll.

Az Ombudsmanok Európai Hálózata 2023. évi, az Európai Parlamentben, Brüsszelben tartott éves konferenciájának témája az emberi jogok védelme volt. Az első ülésen a résztvevők a migrációval kapcsolatban arról elmélkedtek, hogy hogyan és miért érkeznek migránsok Európába, valamint arról, hogy az ombudsmanok milyen fontos szerepet játszanak a károk feltárásában, az emberek jogainak védelmében és a közigazgatás felelősségre vonásában. A második ülésen a mesterséges intelligencia közigazgatásban való használatát vizsgálták, és a megbeszélések középpontjában a technológia előnyei és lehetséges hátrányai álltak.

A lekérdezési eljárás keretében az Ombudsmanok Európai Hálózatának tagjai feltehetik a vizsgálataik során felmerült, uniós joggal kapcsolatos kérdéseiket, és az európai ombudsman ezekre szakértői válaszokat kap az uniós intézményektől. A 2023. évi lekérdezések témái között szerepelt az Európai Egészségbiztosítási Kártya, a személyek szabad mozgásának korlátozása az EU tagállamai között, valamint az uniós biztosítási szabályok.

Mivel az uniós tagjelölt országok a Hálózat tagjaivá válhatnak, 2023-ban a bosznia-hercegovinai emberi jogi ombudsman intézménye is csatlakozott az Ombudsmanok Európai Hálózatához.

Folytatva a nemzeti ombudsmanoknál tett rendszeres látogatásait, az európai ombudsman szeptemberben Varsóba utazott, ahol találkozott a lengyel emberi jogi biztoshelyettessel. A lengyel fővárosban töltött idő alatt az ombudsman ellátogatott az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) székhelyére. Az ombudsman vitaindító beszédet tartott a Varsói Egyetemen „Az európai ombudsman a geopolitikai korban: az emberi jogok és az elszámoltathatóság védelme” címmel.

7. Források

7.1. Költségvetés

Az ombudsman költségvetése az uniós költségvetés önálló szakasza. A szakasz három címből áll. Az 1. cím a béreket, a juttatásokat és az egyéb személyzeti kiadásokat fedezi. A 2. cím az épületekre, berendezésekre, felszerelésekre és különféle működési költségekre vonatkozik. A 3. cím az intézmény által ellátott általános feladatokból eredő kiadásokat fedezi. A költségvetési előirányzatok összege 2023-ban 13 212 447 EUR volt.

Az erőforrásokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében az ombudsman belső ellenőre rendszeresen ellenőrzi a belső kontrollrendszereket és a Hivatal által végrehajtott pénzügyi műveleteket. A többi intézményhez hasonlóan az ombudsman is az Európai Számvevőszék vizsgálatának tárgyát képezi, amely nem tárt fel konkrét problémákat a külső ellenőrzési munkája keretében.

7.2. A források felhasználása

Az ombudsman minden évben egy éves gazdálkodási tervet fogad el, amely meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a Hivatal az ombudsman „2024 felé” című ötéves stratégiájának célkitűzései és kiemelt céljai megvalósítása érdekében kíván megtenni. A 2023-as éves gazdálkodási terv a harmadik, amely ezen a stratégián alapul.

Az ombudsman magasan képzett, több nyelvet beszélő munkatársakkal rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a Hivatal az EU 24 hivatalos nyelvén tudja kezelni a panaszokat, és az Unió egész területén felhívja a figyelmet az ombudsman munkájára. A Hivatal eredményorientált és bizalmon alapuló hibrid munkavégzési politikája támogatja az ombudsman modern, digitális és rugalmas munkakörnyezet kialakítására irányuló törekvését.

2023-ban az ombudsman létszámtervében 75 álláshely szerepelt, emellett a Hivatalnál átlagosan kilenc szerződéses alkalmazott dolgozott. Az év során tizennyolc gyakornok szerzett munkatapasztalatot az ombudsman hivatalánál.

Az ombudsman 2023-ban személyzeti felmérést végzett, amely a munkavállalók általános elégedettségének és elkötelezettségének magas szintjét mutatta.

Az ombudsman hivatalának struktúrájával és a különböző szervezeti egységek feladataival kapcsolatos részletes információk az ombudsman honlapján találhatók.

8. Kapcsolatfelvétel az európai ombudsmannal

Telefonon:

+33 (0)3 88 17 23 13

E-mailben:

eo@ombudsman.europa.eu

Levelezési cím

Médiateur européen
1 avenue du Président Robert Schuman
CS 30403
F-67001 Strasbourg Cedex

Online

• Honlap ombudsman.europa.eu
• Twitter twitter.com/EUombudsman
• Instagram instagram.com/euombudsman
• LinkedIn linkedin.com/company/272026
• YouTube youtube.com/user/eotubes

Hivatalaink

Strasbourg

Látogatási cím

Bâtiment Václav Havel (HAV)
Allée Spach
F-67000 Strasbourg

Brüsszel

Látogatási cím

Bâtiment Froissart (FRS)
Rue Froissart 87
B-1000 Bruxelles

---

© Európai Unió, 2024

Minden fénykép és kép © Európai Unió.
Oktatási és nem kereskedelmi céllal történő felhasználás a forrás feltüntetése mellett engedélyezett.
Betűtípus: FrutigerNext.

HTML	ISBN 978-92-9483-373-0	ISSN 1830-6918	doi: 10.2869/68942	QK-AA-24-001-HU-Q