- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Helyrehozni? – Hogyan reagáltak az uniós intézmények 2019-ben az ombudsmanra?
Utólagos vizsgálat - Dátum Kedd | 08 december 2020
Előszó
Örömmel mutatom be az idei „Putting it Right?” című jelentést, amely azt értékeli, hogy az uniós intézmények hogyan reagáltak a 2019-ben lezárt vizsgálataink során tett javaslatokra. Az uniós intézmények 2019-ben az esetek 79 %-ában kielégítően működtek együtt, ami javulást jelent az előző évhez képest. Ez pozitívan hat az uniós intézményekre, amelyek javítani kívánták igazgatási gyakorlataikat.
Az intézmények az adminisztratív gyakorlataik javítására vagy javítására tett 118 javaslatunkból 93-ra pozitívan reagáltak. Az általunk javasolt 17 intézmény közül 10 válaszolt kielégítően az általunk javasolt valamennyi megoldásra, javaslatra és ajánlásra. Bár nem minden intézmény reagált kielégítően valamennyi javaslatunkra, ezek a javaslatok mégis felhívták a figyelmüket a gyakorlatukkal kapcsolatos aggályokra. Ennek önmagában is hozzá kell járulnia a lakosság elvárásaival szembeni fokozott érzékenységhez, és végső soron a jobb közigazgatáshoz.
Míg a 79%-os adat az intézmények által a javaslataimra adott válaszokat tükrözi egy adott időpontban, nem tükrözi teljes mértékben munkánk időbeli hatását. Ezért az idei jelentés az ombudsman vizsgálatainak és kezdeményezéseinek szélesebb körű hatását is megvizsgálja.
Ez a hatás magában foglalja például az olyan kezdeményezésekhez kapcsolódó változásokat, amelyeket vizsgálat megindítása nélkül indítottam, vagy az intézmények által az ombudsman vizsgálata során megoldott ügyeket. Létfontosságú azonban, hogy magában foglalja bizonyos vizsgálatok eredményeit is, amelyek hatása csak a vizsgálat lezárását követően volt nyilvánvaló. Javaslataink némelyike messzemenő, jelentős erőfeszítéseket igényel, és az évtizedek óta alkalmazott eljárások és gyakorlatok megreformálását vonhatja maga után. Más esetekben a vizsgálat lezárását követő folyamatos külső lendület egy későbbi szakaszban változásokat eredményezhet, még akkor is, ha az intézmény kezdetben negatívan reagált a javaslatra.
Az uniós közigazgatás általában magas színvonalon teljesít, és szeretném azt hinni, hogy mindannyian láttuk ennek előnyeit ebben a nehéz évben, amelyet a Covid-válság jellemez. E bevált közigazgatási gyakorlatok némelyikét a kétévente megrendezésre kerülő „Jó közigazgatásért járó díj” révén igyekeztem elismerni, és várakozással tekintek az elé, hogy 2021-ben is ezt tegyem.
Jelentés
1. Bevezetés
Ez a jelentés arról számol be, hogy az uniós intézmények [1] hogyan válaszoltak az ombudsmannak a 2019-ben lezárt ügyekben. Az ombudsman megoldások, ajánlások és javaslatok formájában tehet javaslatokat. Az ombudsman stratégiai kezdeményezésekkel is elősegítheti a javulást, amelyek nem hivatalos vizsgálatok, vagy arra ösztönözhetik az intézményt, hogy még a hivatalos megoldási javaslat vagy ajánlás megtétele előtt rendezzen egy ügyet.
A 2. szakasz ismerteti az ombudsman megoldásait, ajánlásait és javaslatait. Áttekinti az ombudsman munkájának eredményét, és értékeli, hogy az uniós intézmények milyen mértékben fogadják el az ombudsman javaslatait.
A 3. szakasz az ombudsman munkájának statisztikákkal nem mérhető minőségi hatását elemzi. Ez magában foglalja például a stratégiai kezdeményezések vagy az intézmények által az ombudsman vizsgálata során megoldott kérdések által kiváltott változásokat. Ez a szakasz azoknak a vizsgálatoknak az eredményét is megvizsgálja, amelyek hatása csak a vizsgálat lezárását követően volt nyilvánvaló.
Mindkét szakasz tartalmaz összefoglalókat azokról az ügyekről, amelyekre példaként „külön említést” kell tenni.
2. Az ombudsmani ügyek eredményei
Az ombudsman segítséget nyújt azoknak a magánszemélyeknek, vállalatoknak és egyesületeknek, amelyeknek problémáik vannak valamely uniós intézménnyel [2]. Ugyanakkor az ombudsman a szélesebb közérdeket szolgálja azáltal, hogy segíti az intézményeket az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének javításában. A panaszok kivizsgálása mellett az ombudsman saját kezdeményezésére is indíthat vizsgálatot.
Az ombudsman tájékoztatást kérhet az intézménytől, betekinthet az ügyirataiba, és tanúvallomást tehet a személyzet tagjaitól. Ezeket a hatásköröket az ombudsman alapokmánya [3] (a továbbiakban: alapokmány) határozza meg. Amennyiben szükséges vagy helyénvaló, az ombudsman felkérheti az intézményt álláspontjának felülvizsgálatára, jogorvoslat biztosítására vagy a jövőre vonatkozó általános változtatások végrehajtására. Ha az intézménynek a hivatali visszásság megállapítására adott válasza nem kielégítő, az ombudsman az Európai Parlamentnek készített „különjelentéssel” felhívhatja a politikai figyelmet az ügyre.
a. Együttműködés a 2019-ben lezárt ügyekben
Az elfogadási arány az ombudsman által tett összes javaslatra (megoldások, ajánlások és javaslatok) adott pozitív válaszok százalékos aránya.
A 2019-ben lezárt ügyekben az ombudsman javaslatai összességében 79%-os elfogadási arányt értek el. Ez azt jelenti, hogy az intézmények az ombudsman által igazgatási gyakorlataik javítása vagy javítása érdekében tett 118 javaslatból 93-ra pozitívan reagáltak [4].
Az arány intézményenként változik. A 17 intézmény közül 10-nek volt 100% -os elfogadási aránya 2019-ben. A Bizottság, amely a legtöbb olyan ügyért felelős, amelyben az ombudsman – igazgatásának mérete miatt – javaslatokat tett, 75%-os elfogadási aránnyal rendelkezett.
táblázat. Az ombudsman javaslatainak általános elfogadása intézményenként:
|
Intézmény |
Megoldások, ajánlások és javaslatok |
Kielégítő válaszok |
|
Európai Parlament |
2 |
0 |
|
Európai Bizottság |
71 |
53 |
|
Európai Csalás Elleni Hivatal |
5 |
4 |
|
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal |
5 |
5 |
|
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség |
1 |
1 |
|
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség |
5 |
5 |
|
Európai Szakképzés-fejlesztési Központ |
1 |
1 |
|
Európai Vegyianyag-ügynökség |
3 |
3 |
|
Európai adatvédelmi biztos |
1 |
1 |
|
Európai Külügyi Szolgálat |
6 |
5 |
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság |
1 |
1 |
|
Európai Beruházási Bank |
3 |
2 |
|
Európai Gyógyszerügynökség |
4 |
4 |
|
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal |
7 |
6 |
|
Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság |
1 |
1 |
|
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség |
1 |
1 |
|
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség |
1 |
0 |
|
Összesen |
118 |
93 |
b. Megoldások
Ha az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a panasz gyorsan megoldható, az alapokmány 3. cikkének (5) bekezdése alapján megoldási javaslatot tehet az érintett intézménynek [5].
Az uniós intézmények a 2019-ben lezárt ügyekben az ombudsman által javasolt 10 megoldásból 6-ot elfogadtak [6].
táblázat – A megoldási javaslatok elfogadása intézményenként:
|
Intézmény |
Megoldások |
Kielégítő válaszok |
|
Európai Bizottság |
5 |
2 |
|
Európai Csalás Elleni Hivatal |
1 |
0 |
|
Európai adatvédelmi biztos |
1 |
1 |
|
Európai Külügyi Szolgálat |
1 |
1 |
|
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság |
1 |
1 |
|
Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság |
1 |
1 |
|
Összesen |
10 |
6 |
ábra – A megoldási javaslatok elfogadása intézményenként:
Példák a pozitív együttműködésre:
|
860/2018/THH. sz. ügy a középvezetői érdekeltségi nyilatkozatokhoz való nyilvános hozzáférés Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság általi megtagadásáról Annak vizsgálata, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megtagadta-e a középvezetők érdekeltségi nyilatkozatához való nyilvános hozzáférést, azt eredményezte, hogy az EFSA új átláthatósági politikát fogadott el ezen a területen. A felülvizsgált politika értelmében az EFSA nyilvánosságra hozza a vezetőség valamennyi tagjának érdekeltségi nyilatkozatát. Az EFSA követte az ombudsman azon kérését is, hogy hozza nyilvánosságra vezető tudományos munkatársa, tudományos főkoordinátora és szakpolitikai főtanácsadója érdekeltségi nyilatkozatait. Az ombudsman azt is örömmel vette tudomásul, hogy az EFSA megfelelő rendszert működtet a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozására. |
|
A 357/2019/FP. sz. ügy az érdekelt felekkel való kapcsolattartással kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés Európai Értékpapírpiaci Hatóság általi megtagadásáról Egy akadémikus panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz, miután az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) megtagadta a hozzáférést bizonyos, az ágazat képviselőivel egy adott kérdésben tartott találkozókra vonatkozó dokumentumokhoz. Az ombudsman megvizsgálta az ügyet, és megállapította, hogy az ESMA belső feljegyzéseket tartott ezekről az ülésekről, amelyeket nyilvánosságra kellett volna hoznia. Az ombudsman vizsgálatát követően az ESMA nyolc dokumentum egy részét hozta nyilvánosságra. Az ombudsman azt is kérte, hogy a jövőben az ESMA jelezze, hogy a nyilvánosság számára elérhető online információs könyvtára tartalmaz-e részletes feljegyzéseket a lobbistákkal folytatott találkozóiról. |
c. Ajánlások
Az ombudsman hivatalos ajánlásokat tehet, ha hivatali visszásságot talál. Ha az ajánlást elfogadják, az ombudsman lezárja az ügyet, és üdvözli ezt az együttműködést. Ha az intézmény elutasítja az ajánlást, az ombudsman lezárhatja az ügyet, megerősítve a hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását. Az ombudsman különjelentést nyújthat be az Európai Parlamentnek minden olyan, hivatali visszásság megállapításával lezárt vizsgálatról, amelyet az ombudsman szélesebb körű, jelentős közérdeknek tart.
A korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben a hivatalos ajánlások elfogadási aránya egyértelműen alacsonyabb, mint az ombudsman megoldási javaslatainak és javaslatainak aránya. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az ajánlások a hivatali visszásság megállapításán alapulnak. Mire egy vizsgálat eléri ezt a pontot, a pozíciók megszilárdulhatnak, ami megnehezíti a pozitív eredmény elérését.
táblázat – Az ajánlások elfogadása intézményenként:
|
Intézmény |
Ajánlások |
Kielégítő válaszok |
|
Európai Parlament |
2 |
0 |
|
Európai Bizottság |
13 |
3 |
|
Európai Beruházási Bank |
3 |
2 |
|
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal |
3 |
2 |
|
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség |
2 |
2 |
|
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség |
1 |
1 |
|
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség |
1 |
0 |
|
Összesen |
25 |
10 |
Példák a pozitív együttműködésre:
|
758/2017/MDC sz. ügy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) nyelvpolitikájáról Az ügy egy olasz nyelvű dokumentumnak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségtől (Frontex) való beszerzésére irányuló kérelemre vonatkozott. Az ombudsman külső kommunikációiban megvizsgálta a Frontex nyelvpolitikáját, és azt ajánlotta, hogy a Frontex tegye elérhetővé honlapján az általános információkat az EU valamennyi hivatalos nyelvén. Javasolja továbbá, hogy a Frontex a honlapján tegye közzé nyelvpolitikáját az EU valamennyi hivatalos nyelvén. A Frontex elfogadta ajánlásait. |
|
723/2018/AMF sz. ügy arról, hogy az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség hogyan kezelt egy rendezvény megszervezésére irányuló közbeszerzési eljárást Egy spanyol vállalat panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz azt követően, hogy az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) nem válaszolt a szerződésre vonatkozó ajánlatának elkészítése során általa feltett kérdésekre, noha az ENISA válaszolt egy másik ajánlattevő kérdéseire. Az ombudsman megállapította, hogy hivatali visszásságról van szó, és azt javasolta, hogy az ENISA kártalanítsa a panaszost az ajánlatának elkészítésére fordított időért és erőforrásokért. Az ENISA elfogadta az ombudsman javaslatát, és 2500 euró „exgratia” kifizetését ajánlotta fel a vállalatnak. A panaszos elégedett volt az eredménnyel, és az ombudsman lezárta az ügyet. |
d. Javaslatok
A javításra irányuló javaslatok célja az uniós közigazgatás rendszerszintű javításának biztosítása. Ezekre vagy az ügyet lezáró határozatban, vagy a vizsgálat korábbi szakaszában kerül sor.
A 2019-ben lezárt ügyekben összesen 83 javaslatot tettek [7] A javaslatok nyomon követése az esetek 93%-ában kielégítő volt , ami magasabb, mint a tavalyi 82%-os arány.
táblázat – A javaslatok elfogadása intézményenként:
|
Intézmény |
Javaslatok |
Kielégítő válaszok |
|
Európai Bizottság |
53 [8] |
48 |
|
Európai Csalás Elleni Hivatal |
4 |
4 |
|
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal |
5 |
5 |
|
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség |
1 |
1 |
|
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség |
3 |
3 |
|
Európai Szakképzés-fejlesztési Központ |
1 |
1 |
|
Európai Külügyi Szolgálat |
5 |
4 |
|
Európai Vegyianyag-ügynökség |
3 |
3 |
|
Európai Gyógyszerügynökség |
4 |
4 |
|
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal |
4 |
4 |
|
Összesen |
83 |
77 |
ábra – A javaslatok elfogadása intézményenként:
Példák a pozitív együttműködésre:
|
1139/2018/MDC sz. ügy a szakértőknek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által a menedékkérőkkel folytatott meghallgatások során tanúsított magatartásáról Az ombudsman azzal az üggyel foglalkozott, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) hogyan készített interjút egy menedékkérővel. A panaszos, az Advocates Abroad nevű nem kormányzati szervezet komoly aggodalmának adott hangot egy menedékkérő kihallgatásával kapcsolatban, akit ezt követően kitoloncoltak. Az EASO elismerte, hogy a meghallgatást végző személy nem megfelelő módon tett fel kérdéseket, és hogy értelmezési problémák merültek fel. Az ombudsman javaslatát követően az EASO megerősítette, hogy panaszkezelési mechanizmust hoz létre. Azt is közölte, hogy haladéktalanul és szisztematikusan tájékoztatni fogja a nemzeti hatóságokat, ha a menedékkérők meghallgatása során jelentős hibákra derül fény. |
|
A 417/2018/JF. sz. ügy arról, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte a fogyatékossággal élő személyek uniós társfinanszírozású otthonában elkövetett állítólagos emberi jogi jogsértéseket Az ombudsman azzal a panasszal foglalkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte az emberi jogok állítólagos megsértését egy fogyatékossággal élő személyek otthonában Magyarországon, amelyet az EU társfinanszírozott. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) egyik kulcsfontosságú rendelkezésének az önálló életvitelre vonatkozó bizottsági értelmezése ellentétes a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény nyomon követéséért felelős ENSZ-szerv értelmezésével. Az ombudsman javaslataira válaszul a Bizottság beleegyezett abba, hogy különös figyelmet fordít annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt megfelelően figyelembe vegyék az uniós finanszírozási programok előkészítése és végrehajtása során. |
3. Pozitív hatás
Ez a jelentés rögzíti az ombudsman javaslatainak elfogadását egy adott időpontban. Az ombudsman munkája hatásának méréséhez azonban túl kell lépni a mennyiségi elfogadási arányon.
Az ombudsman vizsgálatai nehéz kérdéseket vethetnek fel, és rendszerszintű, széles körű kérdésekre hívhatják fel a figyelmet. Ezek kezelése időbe telhet, ami azt eredményezi, hogy néhány pozitív változás nem tükröződik az éves számadatokban.
Hatás érhető el a téma körüli vita fokozásával is. Az ombudsman munkája a Parlamenttel, a civil társadalommal és sok más intézménnyel együtt jelentős „elrettentő hatással” bírhat a hivatali visszásságok megelőzése terén. Az intézmények tudatában vannak annak, hogy a nyilvánosság által elvárt magas színvonalat el nem érő közigazgatási intézkedések az ombudsman vizsgálatához vagy szélesebb körű ellenőrzéshez vezethetnek. Ebben az értelemben a statisztikák nem tükrözik teljes mértékben az ombudsman munkájának hatását.
Végezetül az elfogadási arány nem mutatja, hogy az ombudsman vizsgálatai hol és milyen gyakran váltanak ki azonnali változásokat az intézményekből, még azelőtt sem, hogy az ombudsman hivatalos javaslatot tenne. Ezeket a vizsgálatokat az intézmények „megállapítottnak” tekintik.
a. Időbeli hatás
Az ombudsman által az intézményektől kért változtatások némelyike messzemenő, jelentős erőfeszítéseket igényel, és az évtizedek óta alkalmazott eljárások és gyakorlatok megreformálását vonhatja maga után. Az ilyen változások időigényesek, és előfordulhat, hogy túl későn kerülnek be az ombudsman éves számításaiba.
Más esetekben az adott vizsgálat által gyakorolt nyomás nagyobb figyelmet fordít egy adott kérdésre, és ez egy későbbi szakaszban a javaslatra adott negatív válasz megfordításához vezethet.
Példák:
|
Az új főtitkár Európai Bizottság általi kinevezéséről szóló 488/2018/KR. és 514/2018/KR. sz. egyesített ügyek Az ombudsmannak a Bizottság legmagasabb rangú köztisztviselőjének kinevezéséhez vezető folyamattal kapcsolatos vizsgálata során arra kérte a Bizottságot, hogy vezessen be külön eljárást a főtitkár kinevezésére. Bár a Bizottság eredetileg megtagadta az ombudsman ajánlásának elfogadását, ezt követően az ombudsman ajánlásának megfelelően 2019 vége felé külön kinevezési eljárást indított a főtitkári álláshelyre, beleértve egy álláshirdetést és egy jól meghatározott ütemtervet. |
b. Stratégiai kezdeményezések
Az ombudsman dönthet úgy, hogy vizsgálat indítása nélkül folytat stratégiailag fontos témákat, úgynevezett „stratégiai kezdeményezést” indítva [9]. E kezdeményezések célja, hogy megosszák az intézményekkel a fontos témákra vonatkozó javaslatokat, felhívják a figyelmet a közérdekű kérdésekre, vagy többet megtudjanak egy adott kérdésről, mielőtt eldöntenék, hogy szükséges-e vizsgálatot indítani.
2019-ben az ombudsman két [10] stratégiai kezdeményezést indított, tizenegyet pedig lezárt.
Példa:
|
Stratégiai kezdeményezés az Európai Bizottsággal az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szóló tárgyalásokról (SI/1/2017/KR) A brexit-tárgyalások megkezdése előtt az ombudsman levelet intézett a Bizottsághoz és a Tanácshoz, amelyben felszólított a kulcsfontosságú tárgyalási dokumentumok proaktív közzétételére. 2019-ben az ombudsman az általában magas szintű átláthatóság dicséretével zárta le a brexit-tárgyalások nyomon követésére irányuló kétéves kezdeményezést. Sürgette az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokról szóló jövőbeli tárgyalások során tartsák fenn ezeket a normákat. A Bizottság brexittel foglalkozó munkacsoportjának pozitív lépései közé tartozott több mint 100 tárgyalási dokumentum közzététele, a főtárgyaló naptárának nyilvánosan hozzáférhetővé tétele, valamint a csak regisztrált lobbistákkal való találkozás. A Tanács közzétette továbbá a tárgyalási irányelveket és az átláthatóságra vonatkozó vezérelveket. |
c. Lezárt ügyek
Az ombudsman korai szakaszban lezárhatja a vizsgálatot anélkül, hogy megoldást javasolna, ha az intézmény a kérdésről való tájékoztatást követően spontán módon megoldja a problémát vagy orvosolja az esetleges hivatali visszásságot.
2019-ben az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az intézmények 178 ügyben megtették a szükséges lépéseket az ügy ilyen módon történő rendezése érdekében.
Példa:
|
279/2018/JN. sz. ügy az Európai Bizottság azon döntéséről, hogy visszafizetteti a pénzeszközöket egy olyan vállalattal, amely részt vett egy uniós finanszírozású projektben Namíbiában A panasz egy német vállalatra vonatkozott, amely részt vett egy uniós finanszírozású projektben, amelynek célja a namíbiai nemzeti hatóságok uniós alapok és programok kezelésére vonatkozó kapacitásának javítása volt. A vállalat azt követően fordult az ombudsmanhoz, hogy az Európai Bizottság egy ellenőrzést követően mintegy 100 000 EUR-t visszafizettetett vele. Miközben az ombudsman vizsgálata folyamatban volt, a Bizottság megkereste mind a panaszost, mind a namíbiai hatóságokat, hogy megoldást találjanak. Mivel a namíbiai hatóságok elfogadták a részleges pénzügyi felelősséget, a Bizottság szinte teljes egészében visszafizette a panaszosnak a korábban visszafizetett összeget. |
4. Következtetések
Az idei felülvizsgálat tárgyát képező vizsgálatok egyértelmű többségében az intézmények kielégítően válaszoltak az ombudsman javaslataira. Bár az intézmények nagy arányban fogadják el a megoldási javaslatokat és javaslatokat, az ajánlások esetében nem ez a helyzet. Ez annak tudható be, hogy mire a vizsgálatok elérik azt a pontot, ahol az ombudsman hivatalos ajánlást tesz, az intézmények kevésbé nyitottak álláspontjuk megváltoztatására. Ez különösen igaz a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelettel kapcsolatos panaszokra, amelyek esetében az intézmény már hivatalos határozatot hozott a „megerősítő kérelemre” adott válaszként.
A fentiekben leírtak szerint azonban az elfogadási arány nem tükrözi az intézmények által az igazgatásuk javítása és az ombudsmani vizsgálatok során felvetett kérdések kezelése érdekében tett valamennyi erőfeszítést. Az ombudsman a kétévente megrendezésre kerülő „Jó közigazgatásért járó díj” révén megpróbálja elismerni e bevált igazgatási gyakorlatok némelyikét.
Az ombudsman továbbra is együttműködik az intézményekkel annak érdekében, hogy változást érjen el, mind az egyéni panaszokra adott azonnali válaszként, mind általánosabban az idő múlásával.
[1] Röviden ez a jelentés az „intézmény” kifejezést használja az összes uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre.
[2] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikke felhatalmazza az ombudsmant, hogy vizsgálatot folytasson az uniós intézmények – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok ügyében.
[3] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló 94/262 határozat módosításáról szóló, 2008. június 18-i 2008/587 európai parlamenti határozat (HL 2008. L 189., 25. o.).
[4] Az e jelentésben szereplő statisztikák nem tartalmazzák az 1946/2018/KR és a 757/2017/PB ügyeket, amelyekben a Tanács Főtitkárságának, illetve az Európai Külügyi Szolgálatnak a válaszaira várunk.
[5] Az alapokmány 3. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Amennyire lehetséges, az ombudsman az érintett intézménnyel vagy szervvel együtt megoldást keres a hivatali visszásság megszüntetésére és a panasz orvoslására.”
[6] A kétszeres beszámítás elkerülése érdekében a statisztikák nem tartalmaznak egyetlen, a 805/2018/MIG ügyben tett megoldási javaslatot, amelyet ajánlás követett.
[7] Az 1946/2018/KR sz. ügyben a Tanácsnak tett öt javaslatot és a 757/2017/PB sz. ügyben az EKSZ-nek tett három javaslatot nem vették figyelembe, mivel az intézmények még nem válaszoltak rájuk.
[8] Az uniós alkalmazottakat érintő forgóajtó-jelenség Bizottság általi kezeléséről szóló OI/3/2017/NF sz. vizsgálat során az ombudsman 25 javaslatot tett, amelyek közül 21-et a Bizottság elfogadott.
[9] Az ombudsman stratégiai kezdeményezéseivel kapcsolatos további információkért látogasson el az alábbi linkre: https://www.ombudsman.europa.eu/hu/strategic-issues/strategic-initiatives.
[10] Ez magában foglalja az SI/4/2018/TE stratégiai kezdeményezést, amelyet 2019 decemberében indítottak el, miután közzétették a 2018. évi Helyreállítási jelentést.