Jacob Söderman európai ombudsman két kritikai észrevételt tett az Európai Bizottságnak a görögországi Thesszalonikiben épülő metróval kapcsolatos panasz kezelésével kapcsolatban. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság tévesen tájékoztatta a panaszost a vizsgálat lezárásának okairól, és anélkül zárta le az ügyet, hogy valódi lehetőséget biztosított volna a panaszosnak további bizonyítékok benyújtására. Az ombudsman egyértelmű eljárási szabályok megállapítását javasolta a Bizottság számára az ilyen helyzet újbóli előfordulásának megelőzése érdekében.

Az ombudsman döntése az általa valaha elvégzett legösszetettebb vizsgálat eredménye. A kétéves vizsgálat során az ombudsman több száz oldalnyi bizonyítékot olvasott fel, szóbeli tanúvallomást tett a Bizottság vezető tisztviselőitől, és több tucat, a Bizottság birtokában lévő dokumentumot vizsgált meg. Az ombudsman megbízatása az Európai Közösség intézményei és szervei tevékenységeinek kivizsgálására korlátozódik. Az ombudsman vizsgálata ebben az ügyben a Bizottságnak a Szerződés őreként a közösségi jog tagállamok általi betartásának biztosításában betöltött szerepére vonatkozott. Az ombudsman vizsgálata annak megállapítására irányult, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta-e a helyes hivatali magatartás elveit a közösségi jog görög hatóságok általi megsértésével kapcsolatos panaszok kezelése során.

A thesszaloniki metróprojekt odaítélésével kapcsolatos panaszt 1998 szeptemberében nyújtották be az ombudsmanhoz. A macedón Metro Joint Venture Companyt képviselő panaszos azt állította, hogy a görög hatóságok azáltal, hogy a szerződést a Thesszaloniki Metro Joint Venture Company-nak ítélték oda, megsértették a közösségi közbeszerzési jogot. A panaszos megkérdőjelezte, hogy a Bizottság hogyan vizsgálta ki és zárta le panaszát.

A Belső Piaci Főigazgatóság által végzett vizsgálat eredményei ellenére a Bizottság anélkül zárta le az ügyet, hogy felszólító levelet küldött volna a görög hatóságoknak. A biztosok testülete – amint azt a Bíróság meglévő ítélkezési gyakorlata is megerősíti – élt mérlegelési jogkörével az ügy lezárása során. Arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel a közbeszerzési eljárás eredményének megváltoztatására vonatkozó korlátozott lehetőségre, jobb, ha írásbeli biztosítékokat szereznek be a görög hatóságoktól az ilyen esetekben tanúsított jövőbeli magatartásukra vonatkozóan.

A panaszosnak a határozatáról való tájékoztatása során azonban a Bizottság megfogalmazása azt sugallta, hogy azért zárta le az ügyet, mert nem állapította meg a közösségi jog megsértését. Ez a következtetés ellentmond a biztosok testülete határozatának, amely azt mutatja, hogy a Bizottság lezárta az ügyet, miközben elismerte, hogy lehetséges jogsértésre került sor.

Annak ellenére, hogy a Bizottságtól 1998. augusztus 19-én kapott levélben lehetőséget biztosított a panaszosnak további bizonyítékok benyújtására, a Bizottság nyolc nappal később lezárta az ügyet, mielőtt a panaszosnak lett volna ideje válaszolni. Csak három hónappal később tájékoztatta a panaszost az ügy lezárásáról, addigra a panaszos négyszer írt további bizonyítékokkal kapcsolatban.

Az európai ombudsman úgy véli, hogy a panaszosnak az ügy lezárásának okaival kapcsolatos téves tájékoztatása hivatali visszásságnak minősül. A panaszos további bizonyítékok meghallgatásához való jogának megtagadása ellentétes az alapvető jogok elveivel, amelyeket immár a Nizzai Alapjogi Charta is rögzít. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy szükség lehet egy olyan kódex kidolgozására, amely szabályozza, hogy a Bizottság hogyan bánik a polgárokkal a kötelezettségszegési eljárás közigazgatási szakaszában.

A határozat teljes szövege az alábbi internetcímen érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/decision/en/980995.htm

További információért kérjük, hívja a következő telefonszámot: