Tisztelt Elnök Úr!

Panaszt nyújtottak be hozzám az Európai Unió Bírósága ellen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti fenti kérelemmel kapcsolatos döntése miatt.

A panaszos nyilvános hozzáférést kért a Bíróság és a Törvényszék valamennyi bírája és főtanácsnoka által 2018. január 1-je óta benyújtott érdekeltségi nyilatkozatokhoz, beleértve a nyilatkozatok korábbi változatait is, amelyeket később esetleg frissítettek.

A megerősítő kérelemre válaszul a Bíróság emlékeztetett arra, hogy honlapján közzéteszi a jelenlegi bírák és főtanácsnokok által benyújtott legfrissebb érdekeltségi nyilatkozatokat, a bizalmas mellékletek kivételével. A Bíróság ugyanakkor megjegyezte, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló határozata csak a „közigazgatási feladatainak ellátása keretében” készített vagy kapott dokumentumokra vonatkozik [1], míg a kért nyilatkozatok az igazságszolgáltatási feladataihoz kapcsolódó dokumentumoknak minősülnek. Ennek az az oka, hogy a Bíróság tagjaira és volt tagjaira vonatkozó magatartási kódex 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az összeférhetetlenségi nyilatkozatok célja, hogy megakadályozzák az esetleges vagy vélt összeférhetetlenséget, amikor a tagok bírósági ügyekkel foglalkoznak.[2] Ezért a Bíróság véleménye szerint ezek a nyilatkozatok hozzájárulnak a Bíróság függetlenségének és pártatlanságának, valamint annak biztosításához, hogy a nyilvánosság azt érzékelje, ami az igazságszolgáltatási feladatai ellátásának velejárója.

A kért dokumentumok igazságszolgáltatási jellege miatt a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy nem biztosíthat nyilvános hozzáférést a volt tagok által benyújtott, jelenleg közzé nem tett nyilatkozatokhoz és a jelenlegi tagok által benyújtott nyilatkozatok korábbi változataihoz.

A Bíróság arra a tényre is hivatkozott, hogy a kért dokumentumok minden esetben személyes adatokat tartalmaznak, míg a panaszos nem hivatkozott annak szükségességére, hogy ezeket az adatokat meghatározott közérdekű célból továbbítsák számára [3].

A Bíróság megerősítő határozatában [4] foglalt információkra támaszkodva a panaszos az EUMSZ 228. cikke alapján panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz, amelyben megtámadta ezt a határozatot.

Úgy döntöttem, hogy vizsgálatot indítok annak érdekében, hogy felvilágosítást kérjek a Bíróságtól arra vonatkozóan, hogy miként tesz különbséget az igazságszolgáltatási és közigazgatási tevékenységével kapcsolatos dokumentumok között. Előfordulhat, hogy a nyilvánosság azon tagjai, akik a Bíróság bizonyos dokumentumaihoz kívánnak hozzáférni, nem mindig rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy ezt a megkülönböztetést megtegyék.

Úgy vélem, hogy ez a kifogás segíthet a következő pontok tisztázásában.

(1) A vitatott dokumentumok bírósági jellegéről

Megerősítő határozatában a Bíróság megjegyezte, hogy a tagjait terhelő érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettség biztosítja pártatlanságukat és függetlenségüket, amelyek az igazságszolgáltatási feladatok ellátásának alapvető jellemzői. A Bíróság véleménye szerint ezért a kért dokumentumok szorosan kapcsolódnak az igazságszolgáltatási feladatokhoz [5].

A bírósági dokumentumoknak az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, a nyilvánosságra hozatallal szembeni védelme a Bíróság megbízatása megfelelő teljesítésének funkcionális biztosítéka. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint „az átláthatóság elvének az igazságszolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos alkalmazására vonatkozó korlátozások ugyanazt a célt szolgálják: vagyis annak biztosítására irányulnak, hogy az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés jogának gyakorlása ne veszélyeztesse a bírósági eljárások védelmét. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a bírósági eljárások védelme különösen azt jelenti, hogy biztosítani kell a fegyveregyenlőség és a megfelelő igazságszolgáltatás elvének tiszteletben tartását”.[6]

Megjegyzem, hogy a Számvevőszék a tagjaira és volt tagjaira vonatkozó magatartási kódex 5. cikkének (8) bekezdése alapján maga is közzétette honlapján a kért dokumentumok egy részét.[7] Ezt követően azonban a Számvevőszék eltávolította azokat, miután az érintett tagok betöltötték bírói megbízatásukat. Mindenesetre a korábban közzétett dokumentumok már nyilvánosak. Ha ezek a dokumentumok valóban a Bíróságnak az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti igazságszolgáltatási feladataihoz kapcsolódtak, amelyeket a Bíróság a jelen ügyben úgy értelmez, mint amelyek megakadályozzák a bírósági dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, ez nem változtat azon, hogy a Bíróság proaktívan közzétette honlapján ezeket a dokumentumokat.

Ezenkívül a Törvényszék már megállapította, hogy a magatartási kódex által a Bíróság tagjaira rótt kötelezettségek nem kizárólag az igazságszolgáltatási tevékenységükre vonatkoznak, hanem a tárgyalótermen kívüli általános magatartásukra is. Így a kódex célja a Bíróság szélesebb intézményi autonómiájának és az abba vetett közbizalom védelmének biztosítása. Ennek alapján a Törvényszék a magatartási kódexszel kapcsolatos bizonyos dokumentumokat az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló bírósági határozat [8] hatálya alá tartozónak minősített.

Megjegyzem továbbá, hogy más uniós intézmények tagjai [9], valamint az uniós intézmények és szervek személyzete [10] szintén kötelesek érdekeltségi nyilatkozatot benyújtani, tekintettel arra, hogy biztosítani kell intézményeik autonómiáját és a nyilvánosságnak a legmagasabb szintű etikai normák betartásába vetett bizalmát. Az ezen uniós intézmények és szervek dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok (1049/2001/EK rendelet [11]) értelmében egyedileg kell értékelni. Ebben az összefüggésben és összehasonlításképpen hasznos lenne tisztázni, hogy a Bíróság tagjai által benyújtott, a Bíróság honlapján már közzétett érdekeltségi nyilatkozatokat miért kell bírósági dokumentumoknak minősíteni, és ezért miért kell mentesíteni őket a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmekre adott válaszként történő közzététel alól.

(2) A kért dokumentumok egy része már nyilvánossá vált

Bár a Számvevőszék úgy véli, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a kért dokumentumokat, mivel azok bírósági dokumentumoknak minősülnek, elismeri, hogy ezek közül néhány – nevezetesen a jelenlegi magatartási kódex alapján benyújtott nyilatkozatok – már nyilvánossá vált.

A 2021. október 7-én hatályba lépett magatartási kódex [12] 5. cikkének (8) bekezdése értelmében a Bíróságnak a honlapján közzé kell tennie a bírák és a főtanácsnokok érdekeltségi nyilatkozatait. Az a tény, hogy a Bíróság ezt követően törölte a volt tagok nyilatkozatait, nem változtat azon a tényen, hogy ezek a dokumentumok – beleértve az azokban foglalt személyes adatokat is – egy bizonyos időpontban nyilvánossá váltak.[13] Harmadik feleknek lehetőségük volt arra, hogy a releváns időszakban jogszerűen beszerezzék ezeket a dokumentumokat a Bíróság honlapjáról való letöltés útján. Ezért hasznos lenne tisztázni, hogy a Bíróság miért véli úgy, hogy már nem hozhat nyilvánosságra korábban közzétett dokumentumokat, még akkor sem, ha azok az igazságszolgáltatási feladataihoz kapcsolódnak.

(3) A személyes adatok továbbítása szükségességének bizonyítása

Elismerem, hogy a kért dokumentumok jellegétől függetlenül a Bíróság úgy ítélheti meg, hogy az érdekeltségi nyilatkozatok bizalmas mellékletei és a jelenlegi magatartási kódex hatálybalépése előtt benyújtott nyilatkozatok vagy azok korábbi változatai, amelyeket a Bíróság soha nem tett közzé honlapján, nem tehetők közzé, mivel meg kell védeni az egyének magánéletét és integritását, összhangban a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló bírósági határozat szerinti, a nyilvános hozzáférésre vonatkozó kivétellel [14].  

Ugyanakkor megjegyzem, hogy a Bíróság erre az érvre csak a megerősítő szakaszban támaszkodott. Következésképpen csak a megerősítő kérelemre adott válaszában tájékoztatta a panaszost arról, hogy meg kell indokolnia a személyes adatok továbbításának szükségességét, miközben ezt az információt az eredeti határozatban nem közölte.

Ebben az összefüggésben hasznos lenne megvitatni, hogy a panaszosnak tényleges lehetősége volt-e arra, hogy érveit e tekintetben előterjessze.

Ezért úgy döntöttem, hogy vizsgálócsoportomnak találkoznia kell a Bíróság illetékes képviselőivel, hogy további felvilágosítást kapjon a fenti kérdésekről. Hálás lennék, ha hivatala kapcsolatba lépne Michał Krajewski úrral, az illetékes vizsgálati tisztviselővel, hogy megállapodjon a 2026. szeptember 18-ig tartandó ülés megszervezéséről.

A Bíróság által bizalmasnak ítélt információkat a Bíróság előzetes beleegyezése nélkül nem közlik a panaszossal vagy más személlyel [15].

Tisztelettel:

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2026. június 25.

[1] Az Európai Unió Bírósága igazgatási feladatainak ellátása során birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló határozat 1. cikkének (1) bekezdése, C 45/2, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32020D0210(01).

[2] Az Európai Unió Bíróságának tagjaira és volt tagjaira vonatkozó magatartási kódex, HL C 397/1, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=oj:JOC_2021_397_R_0001.

[3] A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (…) szóló (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 295/39., https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj/eng) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

[4] A Bíróság 0002/2026C. sz. ügyben hozott ítéletének 31. pontja.

[5] A Bíróság 0002/2026C. sz. ügyben hozott ítéletének 17. pontja.

[6] Lásd: a Bíróság 2010. szeptember 21-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, C‑514/07 P, C‑528/07 P és C‑532/07 P egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2010:541, 84–85. pont, https://juris.curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=84028&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=253005. Lásd még: a Bíróság 2017. július 18-i ítélete, Bizottság kontra Patrick Breyer, C-213/15 P, ECLI:EU:C:2017:563, 53. pont, https://juris.curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=192887&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=198487.

[7] Hivatkozás a 2. lábjegyzetben.

[8] A Törvényszék 2019. szeptember 20-i ítélete, Franklin Dehousse kontra Bíróság, T‑433/17, ECLI:EU:T:2019:632, 88–92. és 96. pont.

[9] Lásd például az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexről szóló, 2018. január 31-i bizottsági határozat 3. cikkét, HL C 65/7., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32018D0221(02); lásd még a Számvevőszék [Európai Számvevőszék] tagjaira és volt tagjaira vonatkozó magatartási kódex 14. cikkét, HL L 128/102, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=CELEX:32022Q0502%2801%29.

[10] Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31. EGK és 11. Euratom rendelet 11. és 11a. cikke, HL P 45/1385, https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/1962/31(1)/2014-05-01/eng.

[11] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj/eng.

[12] A magatartási kódex 11. cikkének (1) bekezdése.

[13] A Törvényszék 2018. április 26-i ítélete, Espírito Santo Financial kontra EKB, T‑251/15, ECLI:EU:T:2018:234, 146., 149–150. pont; 2008. január 30-i ítélet, Ioannis Terezakis kontra Bizottság, T‑380/04, ECLI:EU:T:2008:19, 100–101. pont.

[14] A fent említett, az Európai Unió Bíróságának igazgatási feladatai ellátása során birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló határozat 3. cikkének (1) bekezdése.

[15] Kérjük, egyértelműen jelölje meg az ilyen anyagot: „Bizalmas”. Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba. Az ilyen jellegű információkat és dokumentumokat röviddel a vizsgálat lezárását követően törlik az európai ombudsman aktáiból.