- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Hogyan követi nyomon az Európai Bizottság a Görögországnak a határigazgatási műveletek keretében nyújtott uniós forrásokat?
Megindított ügy
Ügy 1418/2023/VS - Vizsgálat megindítása Kedd | 07 november 2023 - Határozat Péntek | 21 február 2025 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( További vizsgálat nem indokolt ) - Ország Görögország
Panasz benyújtva
24/07/2023A panasz elemzése
27/07/2023Vizsgálat folyamatban
07/11/2023A vizsgálat eredménye
21/02/2025
|
elnök Európai Bizottság |
Tisztelt Elnök Úr!
Úgy döntöttem, hogy vizsgálatot indítok a „de:border// migration justice collective” szervezettől és több más szervezettől* az Európai Bizottság ellen benyújtott panaszom ügyében. A panasz arra vonatkozik, hogy a Bizottság hogyan követi nyomon a Belső Biztonsági Alapon (BBA) keresztül Görögországnak nyújtott uniós források felhasználását, hogyan érvényesíti az uniós jog által előírt feltételeket, és hogyan biztosítja az alapvető jogok tiszteletben tartását.
A panaszos úgy véli, hogy a Bizottság finanszírozása hozzájárul az alapvető jogok megsértéséhez Görögország Törökországgal közös határán, többek között azáltal, hogy nem vizsgálta ki, hogy a görög ISF-kedvezményezettek az EU Törökországgal közös külső határán, az Evros folyó mentén és az égei-tengeri régióban végrehajtott műveletekkel összefüggésben visszaéltek-e az uniós forrásokkal.
A panaszos véleménye szerint a Bizottság nem végzett felügyeletet és ellenőrzést, és nem foglalkozott a görög hatóságok által az EU külső határigazgatási műveleteivel összefüggésben elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekre vonatkozó állandó állításokkal, amelyekért Görögország uniós forrásokban részesül. A panaszos azt állítja, hogy a Bizottság – mivel megítélése szerint egyre több bizonyíték áll rendelkezésre az uniós jog megsértésére vonatkozóan – nem tett eleget a helyzet értékelésére és a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségeinek. A panaszos szerint a Bizottság így megsérti a finanszírozásra vonatkozó szabályokat, valamint a Bizottságnak a „Szerződések őreként” betöltött szerepéről szóló EUSZ 17. cikket és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvéről szóló EUMSZ 317. cikket. A panasz utolsó szakasza arra az intézkedésre vonatkozik, amelyet a panaszos szerint a Bizottságnak ebben az összefüggésben meg kellett volna tennie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) szemben.
A panasz a Bizottság 2018. évi intézkedéseire vonatkozik. Mivel azonban az ilyen távoli időben való kutatás hasznossága nem nyilvánvaló, úgy döntöttem, hogy
a vizsgálatot a Bizottság jelenlegi hivatali idejének kezdetétől, azaz 2020 elejétől korlátozza a Bizottság intézkedéseire.
Úgy döntöttem, hogy írásbeli választ kérek a Bizottságtól a panasszal kapcsolatban. Hasznos lenne, ha a válasz választ adna az e levél mellékletében foglalt kérdésekre.
Hasznos lenne továbbá, ha a Bizottság megosztaná hivatalommal az alábbi dokumentumokat:
- A Belső Biztonsági Alap releváns programdokumentációi, beleértve a vissza nem térítendő támogatásokat és egyéb megállapodásokat, az alapvető jogok megsértésével kapcsolatban a görög hatóságokkal folytatott levelezést, a Bizottság értékelő jelentéseit és a legutóbbi (2022) értékelést tartalmazó éves végrehajtási jelentést.
- A Görögországnak a Belső Biztonsági Alapból a 2021–2027-es időszakra vonatkozó támogatási programjának jóváhagyásáról szóló, 2022. novemberi bizottsági végrehajtási határozat, különösen Görögország 2021. decemberi beadványa, a Bizottság 2022. áprilisi észrevételei és a felülvizsgált 2022. novemberi beadvány alapjául szolgáló dokumentumok. A Bizottság felkérést kap arra is, hogy nyújtson be belső iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy a finanszírozási szabályok alapján hogyan kell értékelni a nemzeti panasztételi mechanizmusokat és monitoringbizottságokat.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy válaszát és a kapcsolódó mellékleteket valószínűleg elküldöm a panaszosnak észrevételezésre. [1] Hálás lennék, ha 2024. február 15-ig megkapnám a Bizottság válaszát.
A felelős nyomozó Valentina Stoeva.
Amennyiben e vizsgálat során a Bizottság a panasszal azonos tárgyú bírósági eljárásban vesz részt, kérem, értesítsen bennünket.
Tisztelettel:
Emily O'Reilly
európai ombudsman
Strasbourg, 2023. 11. 07.
melléklet
1. Az uniós jog előírja, hogy a Belső Biztonsági Alap (BBA) keretében nyújtott finanszírozásnak a külső határok egységes és magas szintű ellenőrzésének biztosítására kell irányulnia, összhangban az EU alapvető szabadságokra és emberi jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásaival.[2] A Bizottság feladata annak nyomon követése, hogy Görögország az uniós joggal összhangban használja-e fel az uniós forrásokat. Ezzel összefüggésben milyen intézkedéseket hozott a Bizottság annak biztosítása érdekében, hogy az EU külső határainak igazgatásával összefüggésben nyújtott uniós finanszírozás tiszteletben tartsa az alapvető jogokat? Milyen intézkedések végrehajtására kérte fel a Bizottság Görögországot, ha bizonyíték van arra, hogy nem felelt meg az uniós finanszírozásra vonatkozó alapjogi feltételnek? Fontolóra vette-e a Bizottság a források visszafizettetését, ha bizonyíték van arra, hogy Görögország nem teljesítette a finanszírozás feltételeit?
2. Milyen eljárásokkal és gyakorlatokkal rendelkezik a Bizottság az uniós források BBA keretében történő felhasználásának nyomon követésére és az ezen uniós finanszírozáshoz kapcsolódó feltételek érvényesítésére?
3. A Bizottság panaszossal folytatott levelezéséből kitűnik, hogy a Bizottság rendszeres tájékoztatást kér a görög határon az alapvető jogok megsértésével kapcsolatban folyamatban lévő vizsgálatok állásáról, valamint azokról az általános intézkedésekről, amelyeket a görög hatóságok a nyomonkövetési keret megerősítése és a határműveletek átláthatósága érdekében tesznek. Tudna-e a Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtani e tekintetben, és áttekintést nyújtani az e kérdésekkel kapcsolatos legutóbbi értékeléséről?
4. Az alapvető jogoknak a görög határon történő szisztematikus megsértésére vonatkozó állítások hatással voltak-e a Bizottság azon döntésére és megközelítésére, hogy új uniós forrásokat különít el Görögország számára?
5. Tudna-e a Bizottság áttekintést adni azokról az intézkedésekről, amelyeket a Frontex bevonásával már meghozott vagy meg kíván hozni a görögországi határigazgatási műveletek során az alapvető jogokkal való állítólagos visszaélések tekintetében? Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a Frontex-rendelet [3] 121. cikke értelmében a Bizottság által a Frontexről elvégzendő értékelésnek külön elemzést kell tartalmaznia arról, hogy miként tartották be a Chartát és az egyéb vonatkozó uniós jogszabályokat.
6. Fontolóra venné-e a Bizottság, hogy nyilvánosan hozzáférhetővé tegye a Görögországnak a Belső Biztonsági Alapból nyújtott támogatásra vonatkozó nemzeti programját jóváhagyó 2022. novemberi határozatát, valamint az e határozat alapjául szolgáló alapvető dokumentumokat, azaz a nemzeti beadványt, a Bizottság észrevételeit és a felülvizsgált nemzeti beadványt?
7. Milyen kritériumokat/iránymutatásokat alkalmazott a Bizottság a görög nemzeti programban szereplő panasztételi mechanizmusok és monitoringbizottságok megfelelőségének értékelésére?
8. Ami a Bizottság monitoringbizottságban részt vevő képviselőit illeti, a Bizottság iránymutatásokat dolgozott-e ki szerepükre vonatkozóan?
9. Milyen eljárásokkal rendelkezik a Bizottság annak érdekében, hogy a határigazgatási tevékenységek finanszírozása során érvényesítse az alapvető jogokra vonatkozó feltételrendszert?
10. Az uniós finanszírozású görög határigazgatási tevékenységekkel összefüggésben többször is felmerültek az alapvető jogok megsértésére vonatkozó állítások. Úgy tűnik, hogy egyik állítás sem vezetett a pénzeszközök Bizottság általi felfüggesztéséhez vagy visszavonásához. Az Alapjogi Charta alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény [4] kimondja, hogy az alapvető jogok megsértése esetén a Bizottság dönthet úgy, hogy nem folyósít pénzeszközöket mindaddig, amíg a tagállam és a Bizottság meg nem állapodik abban, hogy a pénzeszközök folyósításának feltételei teljesülnek. Élt-e a Bizottság ezzel a lehetőséggel? Meghatározott-e a Bizottság kritériumokat/iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy mikor kell alkalmazni/megvizsgálni egy ilyen lehetőséget?
[1] Ha a Bizottság olyan dokumentumokat vagy információkat kíván benyújtani, amelyeket bizalmasnak tart, és amelyeket nem szabad a panaszossal közölni, kérjük, jelölje meg azokat „Bizalmas” jelöléssel. Az ilyen dokumentumok biztonságos csatornákon, például Ares, CIRCABC vagy azzal egyenértékű alkalmazásokon keresztül küldhetők el. Az ügyintézővel szükség esetén előzetesen fel lehet venni a kapcsolatot.
[2] Lásd különösen a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 515/2014/EU rendelet 3. cikkét:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:32014R0515
Lásd még a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkét:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32021R1149
[3] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32019R1896
[4] Európai Bizottság (2020) Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia (COM(2020) 711 final).
* de:border // Migration Justice collective, Legal Centre Lesvos, Equal Rights Beyond Borders, HIAS és Mobile Info Team