FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Jelentés az európai ombudsman vizsgálócsoportjának és az Európai Bizottság képviselőinek az egészségügyi, környezeti és újonnan felmerülő kockázatok tudományos bizottságának (SCHEER) a rádiófrekvenciás elektromágneses tereknek való kitettségről szóló véleményével kapcsolatos aggályokra adott válaszokról tartott találkozójáról

Távoli ülés

Jelen van

Európai ombudsman

  • Michał KRAJEWSKI, vizsgálatvezető
  • Tanja EHNERT, a vizsgálatok koordinátora
  • Tobias FLUCK, Vizsgálatok Gyakornok

Európai Bizottság

  • osztályvezető, Egészségügyi monitoring és együttműködés, Egészségügyi hálózatok, SANTE.B3
  • Szakreferens, a fogyasztók biztonságával és egészségével, valamint a környezeti és újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó tudományos bizottságok titkársága, SANTE.B3.
  • Szakreferens, a fogyasztók biztonságával és egészségével, valamint a környezeti és újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó tudományos bizottságok titkársága, SANTE.B3.
  • Vezető szakértő, SANTE.B3
  • Jogi és szakpolitikai asszisztens, SANTE.B3
  • szakpolitikai asszisztens, intézményközi kapcsolatok, SANTE.A2
  • Szakértői csoportok vezető szakértője/csoportvezetője – SG.H.3 (Intézményi ügyek és munkacsoport; Kapcsolatok az uniós szervekkel)
  • Szakreferens – SG.A.3 (Átláthatóság & Etika)

Az ülés célja

Az ülés célja az volt, hogy az ombudsman vizsgálócsoportja információkat szerezzen az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottságának (SCHEER) tagjai közötti lehetséges összeférhetetlenségek bizottsági értékelési folyamatáról. Emellett az ombudsman vizsgálócsoportja arra törekedett, hogy jobban megértse, hogyan biztosítja a Bizottság, hogy a SCHEER összetétele tükrözze a széles körű szakértelmet, és hogyan kezeli a SCHEER-vélemények tudományos minőségével kapcsolatos érdemi aggályokat, amikor a nyilvánosság tagjai, például ebben az esetben a panaszosok ilyen aggályokat jeleznek neki.

Bevezetés és eljárási információk

Az ombudsman vizsgálócsoportja bemutatkozott, megköszönte a Bizottság képviselőinek, hogy találkoztak velük, és meghatározta a találkozó célját. Felvázolták az ombudsman által tartott ülésekre alkalmazandó jogi keretet, különösen azt, hogy az ombudsman a Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül nem hoz nyilvánosságra semmilyen, a Bizottság által bizalmasnak minősített információt sem a panaszos, sem az ombudsman hivatalán kívüli más személy számára [1].

A vizsgálócsoport kifejtette, hogy a találkozóról jelentéstervezetet készítenek, amelyet megküldenek a Bizottságnak annak biztosítása érdekében, hogy a tartalom tényszerűen pontos és teljes legyen. Ezt követően véglegesítik az ülésről készült jelentést, csatolják az aktához, és megküldik a panaszosnak. A jelentés nem tartalmaz bizalmas információkat, és azokat nem bocsátják más módon a panaszos vagy bármely harmadik fél rendelkezésére.

Megosztott információk

Háttér-információk a SCHEER-ről és a tudományos bizottságokról

A Bizottság képviselői áttekintést nyújtottak a SCHEER szerepéről és eljárási szabályairól. A SCHEER feladata, hogy egészségügyi, környezetvédelmi és újonnan felmerülő kérdésekben tanácsot adjon a Bizottságnak, ezáltal hozzájárulva a megalapozott szakpolitikai döntéshozatalhoz. Az EGSZB a szakpolitikai osztályok konkrét kéréseire válaszul dolgoz ki véleményeket, és munkacsoportokat hoz létre e vélemények elkészítésére. A SCHEER és munkacsoportjai függetlenül működnek. A SCHEER titkársága, amely a Bizottság igazgatási egysége, nem befolyásolja a SCHEER érdemi munkáját. Eljárások vannak érvényben annak biztosítására, hogy a SCHEER tagjai és munkacsoportjai összeférhetetlenség nélkül járjanak el. Emellett a megfelelő szakértelem biztosítása érdekében szabályok szabályozzák a munkacsoport tagjainak kiválasztását, a tudományos bizonyítékok kiválasztását és értékelését, valamint a nyilvános konzultációk lefolytatását.

A panasz tárgyát illetően a SCHEER (és elődei) hat véleményt adott ki az elektromágneses mezők (EMF) hatásáról. A Bizottság által kiadott legutóbbi megbízás szerint a SCHEER-t felkérték, hogy adjon tanácsot a Bizottságnak arról, hogy szükség van-e az 1999/519/EK tanácsi ajánlás és a 2013/35/EU irányelv mellékleteinek felülvizsgálatára, amelyek korlátozásokat és referenciaszinteket határoznak meg az emberek rádiófrekvenciás elektromágneses tereknek (RF EMF) való expozíciójára vonatkozóan.[2] A jelenlegi jogszabályi keret különösen nem teszi lehetővé az uniós tagállamok számára, hogy értékeljék az újabb technológiák, például az 5G hatását. Véleményében a SCHEER a tanácsi ajánlás aktualizálását ajánlotta, megjegyezve, hogy nem azonosítottak fenyegetéseket, ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi ajánlásban felvázolt küszöbértékek nem veszik figyelembe a kialakulóban lévő technológiákat. A Bizottság képviselői hangsúlyozták, hogy a korábbi években az ombudsman foglalkozott az ugyanezen kérdéssel kapcsolatos panaszokkal, például a 208/2015/PD ügyben [3]. Ezekben az esetekben az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot.

A Bizottság képviselői szélesebb perspektívát biztosítottak a tudományos bizottságoknak a Bizottság szakpolitikai döntéshozatalában betöltött szerepéről. Az 1960-as évekbeli megalakulásuk óta ezek a bizottságok jelentős fejlődésen mentek keresztül. Ami a jövőt illeti, a Bizottság egyszerűsíteni kívánja a kockázatértékelési folyamatokat azáltal, hogy a tudományos bizottságok Bizottság általi közvetlen felügyeletéről áttér a szakosodott ügynökségek, például az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) vagy az Európai Bizottságon belüli más tudományos testületek bevonására.

Hogyan értékeli a Bizottság a SCHEER-en belüli összeférhetetlenségeket?

A Bizottság képviselői felvázolták az összeférhetetlenség értékelésére irányuló bizottsági eljárás lépéseit. A szakértői felhívás szakaszában minden pályázónak érdekeltségi nyilatkozatot kell benyújtania. Ezenkívül minden naptári évre vonatkozóan éves érdekeltségi nyilatkozatot kell benyújtani, és minden ülés első napirendi pontja annak áttekintése, hogy felmerült-e összeférhetetlenség az előző ülés óta. A Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályai szerint a titkárság felelős az esetleges összeférhetetlenségek értékeléséért. Ezen értékelés során a titkárság különbséget tesz a konkrét érdekek – amelyek a munkacsoport megbízatásához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek – és a nem konkrét érdekek között, amelyek a bizottság általános célkitűzéseihez kapcsolódnak, de nem a konkrét megbízatáshoz, azaz a szóban forgó vélemény konkrét tárgyához. A titkárság a tudományos bizottságok tagjai, valamint a tudományos bizottságokban személyes minőségükben kinevezendő szakértők és személyek érdekeltségi nyilatkozatainak kezelésére vonatkozó belső eljárási standardokat követi. 

E pontosítást követően az ombudsman vizsgálócsoportja és a Bizottság képviselői megvitatták azokat a konkrét érdekeltségi nyilatkozatokat, amelyeket a Bizottság az ülés előtt megosztott az ombudsmannal. Ezt a vitát, amely a SCHEER tagjainak és szakértőinek személyes adatait érinti, e jelentés bizalmas melléklete rögzíti.

Ezzel összefüggésben a Bizottság képviselői kidolgozták a „nem konkrét érdekek” fogalmát. A Bizottság képviselői szerint ezek a nem specifikus érdekek származhatnak olyan munkából vagy tevékenységekből, mint például a távközléssel kapcsolatos kutatás és technológiafejlesztés, amelyek természetesen kapcsolódnak az EMF-hez. A Bizottság szerint az ilyen munka vagy tevékenységek nem elegendőek ahhoz, hogy valamely érdeket kellően "konkréttá" tegyenek, és ezért nem valószínű, hogy tényleges összeférhetetlenséget eredményeznének. A „nem specifikus” érdekek jellemzően tudományos jellegű vagy díjazás nélkül végzett tevékenységekből, például tanácsadói szerepekből erednek.

Emellett a Bizottság képviselői megjegyezték, hogy a SCHEER-szakértők elsősorban közintézményekhez kapcsolódó kiváló egyetemi professzorok. Szakmai tevékenységük részeként azonban részt vehetnek olyan fórumokon, amelyek ágazati szervezetektől kapnak finanszírozást. Egyes esetekben a Bizottság fedezi a SCHEER-szakértők e fórumokon való részvételének költségeit, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget vagy a szakértők függetlenségével kapcsolatos kritikákat. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy egyensúlyt teremtsünk e szakértők tudományos közösségben való aktív részvételének előnyei és az összeférhetetlenség kockázata között. A hibrid szervezeti struktúrák, például a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a közös vállalkozások bonyolultabbá teszik az esetleges összeférhetetlenségek elemzését.

Hogyan biztosítja a Bizottság a SCHEER megfelelő szakértelmét?

A Bizottság képviselői kifejtették, hogy a SCHEER plenáris ülése határoz a Bizottságtól kapott megbízatás elfogadásáról, meghatározza, hogy mely bizottsági tagokra van szükség a vélemény elkészítéséhez, és jelzi a titkárságnak, hogy szükség van-e külső vagy ad hoc szakértőkre is. A Bizottság kifejtette, hogy különbséget tesz külső szakértők és ad hoc szakértők között. Míg a külső szakértőket minden munkacsoporti ülésre meghívják, és aktívan hozzájárulnak a vélemény elkészítéséhez, az ad hoc szakértők csak olyan üléseken vehetnek részt, amelyeken speciális szakértelmükre van szükség. Külső vagy ad hoc szakértők felvételéhez a titkárság a SCHEER-re alkalmas jelöltek tartaléklistájáról, egy nyílt szakértői adatbázisból választja ki a jelölteket, vagy külön szakértői felhívást tesz közzé.

Ami a jelen vizsgálat tárgyát képező véleményt illeti, a plenáris ülés jóváhagyta a SCHEER hét tagját az EMF-munkacsoport tagjaként. A plenáris ülés arra a következtetésre jutott, hogy a megbízatás széles köre miatt további külső szakértelemre van szükség, például az állatok toxikológiájával kapcsolatban. A titkárság ezért egy külső szakértőt és két ad hoc szakértőt nevezett ki a SCHEER megfelelő jelöltek tartaléklistájáról a munkacsoport egy vagy több ülésén való részvételre. Mivel nem fedték le az összes azonosított szakértői területet, a titkárság ellenőrizte az uniós szakértői adatbázist, de nem tudott megfelelő szakértőt találni. Erre tekintettel nyílt szakértői felhívást tettek közzé, amelyre a magas szintű szakosodás és szakértelem miatt csak hat pályázat érkezett be. A felhívást követően két jelöltet neveztek ki külső szakértőnek, egyet pedig ad h oc szakértőnek. A titkárság a hét SCHEER-tag mellett összesen három külső szakértőt és három ad hoc szakértőt nevezett ki a munkacsoportba.

Emellett a Bizottság képviselői kifejtették, hogy a SCHEER általánosságban hogyan biztosítja, hogy véleményei széles körű bizonyítékokon alapuljanak. Munkacsoportjai véleményezési felhívásokat tehetnek közzé, ha a nyilvánosság számára nem áll rendelkezésre elegendő adat. Szakértői felhívásokat is közzétehetnek, ha eseti alapon releváns szakirányú szakértőkkel kívánnak konzultálni. Nyilvános konzultációk keretében további észrevételeket is kaphatnak a véleménytervezetekről.

Hogyan ellenőrzi a Bizottság a SCHEER-véleményekkel kapcsolatos érdemi aggályokat?

Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy a Bizottság hogyan ellenőrzi a SCHEER véleményeivel kapcsolatos érdemi kétségeket, ha ezek a kétségek más tudományos tanulmányokhoz hasonló kézzelfogható elemeken alapulnak.

A Bizottság képviselői tisztázták, hogy a Bizottság különbséget tesz 1) a titkárság által kezelt eljárási aggályok, 2) az illetékes bizottsági főigazgatósághoz továbbított, a megbízatással kapcsolatos aggályok (például a megbízatás túl szűk körű) és 3) a SCHEER megfelelő munkacsoportjához utalható érdemi kérdések között. Ez utóbbit illetően a titkárság sürgős ügyekben találkozót hívhat össze a SCHEER-rel és a munkacsoporttal.[4] Ez a munkacsoportnak a vélemény közzétételét követő feloszlatását követően is lehetséges. Célszerű azonban az aggályokat a vélemény elfogadása előtt megvizsgálni, különösen akkor, ha azokra a nyilvános konzultációhoz benyújtott beadványok révén hívják fel a SCHEER figyelmét.

Ebben az esetben a Bizottság úgy értelmezte a panaszt, hogy az főként eljárási aggályokat, azaz összeférhetetlenséget vet fel. Ezért úgy ítélte meg, hogy bár általánosságban lehetséges, nem szükséges a szóban forgó munkacsoporthoz fordulni.

Ami az érdemi aggályokat illeti, a Bizottság képviselői tisztázták, hogy a SCHEER-vélemény és az EPRS-tanulmány közötti, a panaszos által felvetett eltérő következtetések a szerzőik által alkalmazott módszertanok eltéréseinek tudhatók be. Az EPRS tanulmánya a szerzője által készített „narratív felülvizsgálat” volt, ami azt jelenti, hogy nem követett szigorú módszertant a bizonyítékok kiválasztására és értékelésére. Ezzel szemben a SCHEER véleménye a szakirodalmi áttekintés metaelemzése volt, amely szigorú kiválasztási és értékelési folyamat révén szintetizálta az adatokat. Ami a SCHEER véleményét illeti, a bizonyítékok kiválasztásának és mérlegelésének kritériumai nyilvánosan hozzáférhetők voltak. Ezenkívül, mivel a bizonyítékok mérlegelését mind a munkacsoportban, mind a SCHEER plenáris ülésén megvitatták, az értékelés kollektív erőfeszítés volt, nem pedig egyetlen szakértő végezte. Ez magában foglalta az összes részt vevő tag körében végzett szakértői értékelést. Emellett a SCHEER-vélemények nyilvános konzultációs folyamaton mennek keresztül, amelynek során a jelentést – beleértve a bizonyítékok mérlegelésére szolgáló táblázatot is – nyilvános ellenőrzés céljából közzéteszik. Ezzel összefüggésben felkérték a nyilvánosságot, hogy tegye meg észrevételeit, és a SCHEER a jelentés véglegesítésekor figyelembe vette ezeket a hozzájárulásokat. A nyilvános konzultációk során benyújtott kérdések és a SCHEER által kidolgozott válaszok nyilvánosan hozzáférhetők. Ezzel összefüggésben a titkárság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a panaszos érdemi kétségeit a SCHEER-bizottság vagy annak munkacsoportja elé terjeszteni.

A Bizottság képviselői megemlítették továbbá, hogy csak akkor szereztek tudomást a konkrét tanulmányokról, amikor a panaszos megosztotta azokat az ombudsmannal. Mivel a Bizottság korábban nem kapta meg a tanulmányok listáját, nem volt lehetősége arra, hogy válaszoljon a kapcsolódó állításokra. E tanulmányoknak az ombudsman vizsgálata keretében végzett értékelése azonban nem változtatott a titkárság következtetésein, mivel a panaszos által hivatkozott tanulmányok többsége nem tartozik a vélemény hatálya alá, és/vagy 2015 előtt vagy a szakirodalom kiválasztásának határideje után tették közzé őket.

Ebben az összefüggésben az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy a véleményben szereplő bizonyítékok kiválasztási kritériumai túl szigorúak vagy nem megfelelőek voltak-e, és következésképpen kizárták-e a releváns anyagokat.

A Bizottság képviselői azt válaszolták, hogy az alkalmazott módszertant a vélemény ismerteti, és a tanulmányokat a kockázatértékeléshez használt, a bizonyítékok súlyán alapuló megközelítésről szóló feljegyzés alapján választják ki. Azt is megfigyelték, hogy bizonyos vizsgálatokat gyakran kizárnak, mivel azokat nem lehet megismételni. Mivel a tanulmányok értékelését és kiválasztását maguk a szakértők végzik, a Bizottság képviselői nem tudnak részletes információkkal szolgálni az értékelésről, például arról, hogy milyen megismételhetőségi kritériumokat alkalmaztak. Meg kell azonban jegyezni, hogy az alkalmazott módszertan általában jó eredményeket hoz, amit a tudományos közösségben a SCHEER-vélemények által képviselt általános elismerés és hivatkozás is bizonyít.

Az ülés lezárása

A vizsgálócsoport megköszönte a Bizottság képviselőinek az idejüket és a nyújtott magyarázatokat, és az ülés véget ért.

Brüsszel, 2025.11.24.

Michał Krajewski Tanja Ehnert

Vizsgálati tisztviselő Vizsgálati koordinátor

 

[1] Az európai ombudsman végrehajtási rendelkezéseinek 4.8. cikke.

[2] A vizsgálócsoport kérésére a Bizottság képviselői tisztázzák, hogy elvben az uniós tagállamok többsége megfelel az ajánlásnak, bár egyes tagállamok szigorúbb határértékeket határoztak meg az alacsonyabb frekvenciákra vonatkozóan.

[3] https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/78175

[4] az FBTB és az SCHEER eljárási szabályzatának 126–130. cikke, https://health.ec.europa.eu/system/files/2022-02/rules_procedure_2016_en.pdf.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!