FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Jelentés az európai ombudsman vizsgálócsoportjának az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) képviselőivel tartott üléséről

Stratégiai vizsgálat: OI/5/2025/KR

Ügy megnevezése: Hogyan kezelik az uniós ügynökségek a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügyeket?

Időpont: 2026. január 30., péntek

Távülés

Jelen

Az EIOPA képviselői

  • a Jogi Osztály vezetője
  • Etikai tisztviselő
  • Vezető jogi szakértő
  • Jogi szakértő

Az ombudsman képviselői

  • Koen ROOVERS, vizsgálati tisztviselő
  • Ludovica AQUINO, vizsgálati tisztviselő
  • Jennifer KING, jogi szakértő
  • Tobias FLUCK, vizsgáló gyakornok

Az ülés célja

Az ülés célja az volt, hogy az ombudsman vizsgálócsoportja tisztázza az EIOPA által a 2023–2025-ös időszakra (július végéig) benyújtott szakpolitikai dokumentumok és egyedi ügyiratok vizsgálata során felmerült lezáratlan kérdéseket.

Ez a saját kezdeményezésű vizsgálat az ombudsman korábbi ügyeire épül, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy az uniós közigazgatás, beleértve az uniós ügynökségeket is, hogyan alkalmazza a (volt) alkalmazottak szolgálat utáni tevékenységeire vonatkozó szabályokat [1].

Bevezetés és eljárási információk

Az ombudsman vizsgálócsoportja bemutatkozott, és megköszönte az EIOPA képviselőinek, hogy találkoztak velük. Felvázolták az ombudsman által tartott ülésekre vonatkozó jogi keretet, különösen azt, hogy az ombudsman az EIOPA előzetes hozzájárulása nélkül nem hoz nyilvánosságra az EIOPA által bizalmasnak minősített információkat [2].

Az ombudsman vizsgálócsoportja tájékoztatta az EIOPA képviselőit, hogy megkapják az ellenőrző ülésről készült jelentés tervezetét, hogy ellenőrizzék annak pontosságát. A jelentést ezt követően nyilvánosságra hozzák. A jelentés nem tartalmazna bizalmas információkat, és más módon sem adná át azokat harmadik félnek.

Figyelembe véve az EIOPA és a magánszektor közötti interakciókat, az EIOPA képviselői üdvözölték az ombudsman e kérdéssel kapcsolatos munkáját annak érdekében, hogy tanuljanak ebből a vizsgálatból, és hozzájáruljanak ahhoz.

Ellenőrzött dokumentumok

  • Az EIOPA igazgatótanácsának határozata az EIOPA személyzetére vonatkozó etikai szabályok elfogadásáról
  • Engedélykérelem-sablonok – külső tevékenységek & leendő foglalkoztatás
  • Az igazgatótanács határozata a külső tevékenységekről és megbízásokról, valamint a szolgálatból való kilépést követő szakmai tevékenységekről szóló, 2018. június 29-i bizottsági határozat analógia útján történő elfogadásáról
  • Kötelező etikai bevezető ülés minden újonnan érkező számára
  • A lehetséges enyhítő intézkedések terve és cselekvési terv
  • Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság határozata a nem alkalmazottakra vonatkozó, az összeférhetetlenség elkerülését célzó függetlenségi és döntéshozatali eljárásokról (összeférhetetlenségi politika) szóló szabályzat elfogadásáról
  • Hat pályázati dosszié a volt igazgatótanácsi tagok megbízatást követő tevékenységeihez (ebből három az ellenőrző ülést követően)
  • Hat pályázati dosszié a volt vezető beosztású és vezető beosztású alkalmazottak szolgálatot követő tevékenységeihez
  • Három pályázati dosszié a fizetés nélküli szabadságon lévő alkalmazottak külső tevékenységeihez

Megosztott információk

Az ombudsman vizsgálócsoportja előzetesen több kérdést is megosztott az EIOPA-val.

1) (Volt) igazgatósági tagok – megbízatást követő tevékenységek
a) Politikák

Az ombudsman vizsgálócsoportját arról tájékoztatták, hogy az EIOPA létrehozásáról szóló rendelet 2020. évi módosításából törölték a felügyeleti tanács tagjaira alkalmazandó személyzeti szabályzat 16. cikkére való hivatkozást.

Az EIOPA képviselői kifejtették, hogy a személyzeti szabályzat 16. cikkére való hivatkozást törölték a három európai felügyeleti hatóság alapító rendeletéből. Az EIOPA és az Európai Számvevőszék azért kért ilyen módosítást, mert az igazgatótanács tagjai nem a Hatóság alkalmazottai. Az EIOPA azonban fenntartotta a személyzeti szabályzat 16. cikkének (1) bekezdésében foglalt elvek alkalmazását a tervezett, munkaviszony megszűnése utáni tevékenységek e tagok felé történő bejelentése tekintetében, a nem személyzetet érintő összeférhetetlenségek elkerülésére vonatkozó politikája [3] révén, amelyet az EIOPA 2013 óta alkalmaz.

Az EIOPA képviselői kijelentették, hogy az EIOPA 2024-ben kezelte a megbízatást követő tevékenység első esetét.

A vezetőtestületi tagokra elsősorban a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak joghatóságában vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok. Az EIOPA konzultálhat az illetékes nemzeti hatóságokkal, és határozatokat fogadhat el a kockázatcsökkentő intézkedésekről, beleértve a megbízatást követő tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat is, annak biztosítása érdekében, hogy az EIOPA érdekei megfelelő védelemben részesüljenek. A nemzeti szinten alkalmazandó szabályok joghatóságonként eltérőek lehetnek.

A DORA-rendelet [4] hatálybalépésével módosítani kellett az EIOPA-nak a személyzeten kívüli személyek összeférhetetlenségének elkerülésére vonatkozó politikáját. Ezzel összefüggésben az EIOPA megragadta az alkalmat, hogy belefoglalja a II. mellékletet a személyzeten kívüli személyek megbízatást követő tevékenységeire vonatkozó értesítési kötelezettségek és értékelési folyamat további pontosítása érdekében.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy a módosítás tervezetét megvitatták-e a Testület tagjaival annak elfogadása előtt.

Az EIOPA képviselői megerősítették, hogy az összeférhetetlenségi politika bármely módosítását a felügyeleti tanács megvitatja, mielőtt azt a tanács elfogadná.

b) Az igazgatósági tagok értesítéseinek időben történő benyújtása és kezelése

Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy a II. melléklet rendelkezései megváltoztatták-e azt, ahogyan a Testület tagjai a megbízatást követő tevékenységekről értesítést küldenek. Megjegyezték, hogy a melléklet szerint az értesítést a potenciális tevékenységről szóló komoly tárgyalások kezdetétől kell megtenni.

Az EIOPA képviselői elmondták, hogy az igazgatótanács korábbi tagjai már tájékoztatták az EIOPA-t a korábbi szabályok szerinti, munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekről. A II. melléklet elfogadásának oka nemcsak az volt, hogy tájékoztatást nyújtson a lehetséges enyhítő intézkedésekről, hanem az is, hogy meghatározza az értesítések ütemezését, különös tekintettel a felügyeleti tanács összetételében bekövetkezett változások nagy számára. A személyzet tagjaihoz hasonlóan az igazgatótanács tagjai is kötelesek a megbízatásuk lejártát követő két éven belül bejelenteni a megbízatást követő tevékenységeket.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy a II. melléklet 4. pontja miért kötelezi az EIOPA-t arra, hogy tíz munkanapon belül értesítse az illetékes nemzeti hatóságot. Az EIOPA képviselői kiemelték, hogy rövid ütemtervet alkalmaztak, mivel ezek a konzultációk érzékeny kérdésnek minősülnek az EIOPA és a Testület tagja számára. A tíznapos határidő betartása általában nem jelent problémát, ha az alkalmazásban minden információ rendelkezésre áll. Amennyiben a Testület valamely tagja által küldött értesítés nem egyértelmű vagy hiányos, az EIOPA képviselői kijelentették, hogy konzultálnak a Testület tagjával, és felfüggesztik a tíz munkanapos ütemtervet.

Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy a Testület korábbi tagjai vagy a személyzet korábbi tagjai értesítették-e az EIOPA-t a megbízatás/szolgálat utáni tevékenység megkezdése után.

Az EIOPA képviselői megerősítették, hogy a hivatalos értesítést megelőző informális tárgyalások miatt általában előzetesen tudnak az ilyen tevékenységekről. Tudomásuk szerint nem fordult elő olyan, megbízatást/szolgálatot követő, be nem jelentett tevékenység, amely összeférhetetlenséghez vezethetett volna.

Az ombudsman vizsgálócsoportja kiemelt egy olyan vizsgált esetet, amikor a megbízatást követő tevékenységet látszólag nem jelentették be, és következésképpen azt az EIOPA nem engedélyezte.

Az EIOPA képviselői elmondták, hogy az érintett tevékenységek nem tartoznak az EIOPA hatáskörébe, ezért a tevékenység nem okozhat összeférhetetlenséget. Az EIOPA képviselői szerint a szóban forgó volt igazgatótanácsi tag helyesen járt el, amikor nem értesítette az EIOPA-t ezekről a megbízatást követő tevékenységekről, hozzátéve, hogy ugyanez a volt igazgatótanácsi tag kellő időben tájékoztatta az EIOPA-t a munkaviszony megszűnése utáni tervezett tevékenységről, és megállapodott az EIOPA által előírt enyhítő intézkedésekről.

c) Az értesítések kezelésének folyamata, beleértve az etikai tisztviselő szerepét is

Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy az EIOPA hogyan működik együtt az illetékes nemzeti hatóságokkal a (volt) igazgatótanácsi tagok megbízatást követő tevékenységeivel kapcsolatban.

Az EIOPA képviselői elmondták, hogy amint tudomást szereznek bármilyen megbízatást követő tevékenységről, közvetlenül konzultálnak az egyénnel a tények megállapítása érdekében. Ezt követően az EIOPA etikai tisztviselője értékelné az esetleges összeférhetetlenségeket, és a lehetséges enyhítő intézkedéseket tartalmazó ajánlástervezetet nyújtana be az EIOPA elnökének. A tervezetet megvitatják az igazgatótanács (korábbi) tagjával, és a (korábbi) igazgatótanácsi tag illetékes nemzeti hatóságát tájékoztatják az esetleges összehangolásról. A múltban az illetékes nemzeti hatóságok mindig egyetértettek az EIOPA javaslataival.

Az EIOPA az igazgatótanács tagjainak nyújtott széles körű képzésre támaszkodik, hogy felhívja a figyelmüket összeférhetetlenségi politikájára.

Az EIOPA képviselői megerősítették, hogy az etikai tisztviselő értékeli a Testület tagjainak valamennyi értesítését.

d) A meghallgatáshoz való jog alkalmazása az igazgatóság (volt) tagjaira, ha a Hatóság összeférhetetlenséget állapít meg

Az EIOPA képviselői megerősítették, hogy a személyzet tagjait vagy az igazgatótanács tagjait a meghallgatáshoz való joguk biztosítása érdekében mindig felkérik, hogy tegyék meg észrevételeiket a határozattervezettel kapcsolatban. Általában nem vitatják a határozattervezetet, mivel a lehetséges enyhítő intézkedések értékelését és javaslatát konszenzusos és kommunikációs eljárás keretében végzik, mielőtt bármilyen határozatot elfogadnának.

e) Az Igazgatóság volt tagjainak tájékoztatása a jogorvoslati lehetőségekről, amennyiben nem elégedettek a Hatóság álláspontjával

Az EIOPA képviselői megerősítették, hogy mind a személyzetet, mind a Testület tagjait tájékoztatta jogorvoslati lehetőségeikről.

f) Az igazgatósági tagok munkaviszony megszűnése utáni tevékenységére vonatkozó határozatok (vagy információk) közzététele

Az EIOPA elnöke e-mailben tájékoztatja a felügyeleti tanács tagjait a tanács tagjainak munkaviszony megszűnése utáni tevékenységeivel kapcsolatos enyhítő intézkedésekről szóló határozatairól, miután tájékoztatta az érintett illetékes nemzeti hatóságot.

g) Annak nyomon követése, hogy a korábbi igazgatósági tagok eleget tesznek-e kötelezettségeiknek

Az EIOPA képviselői meghatározzák azokat a lépéseket, amelyeket a Hatóság az összeférhetetlenségi politikájának való megfelelés biztosítása érdekében tesz. A testületi tag megbízatásának lejárta után, vagy amint az EIOPA értesül a testületi tag távozásáról, e-mailt küld, amelyben tájékoztatja a testületi tagot kötelezettségeiről. Ha az igazgatósági tag bármilyen megbízatást követő tevékenységet jelent be, az etikai tisztviselő nyomon követi az értesítést, és a fent leírt eljárást követi. Emellett az EIOPA nyomon követi a különböző közösségimédia-csatornákat, és rendszeresen konzultál az illetékes nemzeti hatóságokkal, hogy tájékoztatást kapjon a Testület korábbi tagjainak tevékenységeiről. Ez a nyomon követés informálisan történik, és nem strukturált megközelítést követ. Az EIOPA képviselői szerint nincs precedens a megbízatást követő, nyilvánosságra nem hozott tevékenységre.

Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy az EIOPA hogyan fogja észrevenni, ha az igazgatótanács egy korábbi tagja először továbbra is az illetékes nemzeti hatóságnál dolgozik, majd egy magánvállalkozáshoz költözik.

Az EIOPA képviselői elmondták, hogy nyomonkövetési rendszerük zökkenőmentesen működik. Tájékoztatnák őket az ilyen helyzetről is, függetlenül az érintett nemzeti joghatóságtól.

2) (Volt) vezető beosztású alkalmazottak – szolgálatot követő tevékenységek
a) Politikák

Az EIOPA képviselői kifejtették, hogy a Hatóság analógia útján alkalmazza a C(2018) 4048 bizottsági határozatot a Hatóság személyzetére, és az ombudsman vizsgálati csoportjának rendelkezésére bocsátották az összes vonatkozó szakpolitikai dokumentumot.

b) A 16. cikk szerinti bejelentések időben történő benyújtása és kezelése

Az ombudsman vizsgálócsoportja egy olyan, összeférhetetlenség kockázatával kapcsolatos ellenőrzött aktára hivatkozott, amelyet a személyzet egyik tagja bejelentett, de látszólag több hétig az EIOPA válasza nélkül maradt. Az EIOPA képviselőit arról kérdezték, hogy az EIOPA hozott-e intézkedéseket annak biztosítására, hogy időben fellépjen az EIOPA jogos érdekeivel potenciálisan ellentétes személyes érdekek bejelentése esetén, és ha igen, melyek azok.

Az EIOPA képviselői elmondták, hogy az ügyvezető igazgató valójában egy nappal az értesítés után telefonbeszélgetést folytatott a személyzet tagjával. Az EIOPA ügyvezető igazgatójának naptáráról készült képernyőképet, amely megerősíti az ülést az e-mailt követő napon, megosztották az ombudsman vizsgálati csoportjával. Az ügyvezető igazgató válaszolt az alkalmazott kérdéseire, és azt mondta az alkalmazottnak, hogy a 11a. cikk szerinti nyilatkozat benyújtása előtt várja meg az állásajánlathoz vezető tárgyalások eredményét. Az EIOPA képviselői sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy ezt a telefonhívást nem említették az ügy aktájában, ami azt a látszatot keltette, hogy az EIOPA nem reagált az alkalmazott aggályaira.

Az ombudsman vizsgálócsoportja kiemelte, hogy már a szolgálat utáni tevékenységről szóló tárgyalások megkezdése is veszélyeztetheti a személyzet tagjainak függetlenségét.

Az EIOPA képviselői kijelentették, hogy ez helyes, de ebben az aktában nem ez a helyzet. Az alkalmazott e-mailjei jellegüknél fogva magas szintűek és informatívak voltak, és azokat inkább a személyzeti szabályzattal kapcsolatos előzetes kérdésként kell értelmezni. Amint az állásajánlattal kapcsolatos tárgyalások komolyabbá váltak, az EIOPA kellően hatékony intézkedéseket hozott, beleértve az alkalmazott bizalmas adatokhoz való hozzáférésének azonnali visszavonását, egy másik szervezeti egységhez történő továbbítást és a várakozási idő meghosszabbítását.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy az EIOPA használ-e ilyen funkcionális postafiókot annak biztosítására, hogy az értesítéseket mindig kezeljék, függetlenül attól, hogy az etikai tisztviselő rendelkezésre áll-e.

Az EIOPA képviselői megerősítették, hogy ezért funkcionális postafiókot használtak.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy az EIOPA felfüggeszti-e a határozat meghozatalának határidejét, ha a 16. cikk szerinti értesítés hiányos vagy nem egyértelmű.

Az EIOPA képviselői kifejtették, hogy ilyen esetekben konzultálnak a személyzet érintett tagjaival, de soha nem kellett túllépniük a 30 munkanapos időszakot.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy az EIOPA kért-e munkaköri leírást vagy álláshirdetést az új munkáltatótól azokban az esetekben, amikor kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egy tevékenység megtévesztő lehet.

Az EIOPA képviselői kiemelték, hogy az EIOPA továbbra is bizalmi kapcsolatot tart fenn személyzetének tagjaival. A személyzet egyes tagjai bejelentésükben proaktívan nyújtják be az álláshirdetést, de az EIOPA-nak soha nem voltak kétségei a tevékenység leírásával kapcsolatban. Ha következetlenségeket észleltek az alkalmazottal folytatott nyomon követési beszélgetés során, álláshirdetést kérhetnek.

c) A 16. cikk szerinti értesítések kezelésének folyamata, beleértve a vegyes bizottság szerepét

Az EIOPA képviselői megerősítették, hogy először mindig a közvetlen felettessel konzultálnak, majd bevonják a vegyes bizottságot.

Az EIOPA képviselői kifejtették, hogy a felelős közvetlen felettesekkel folytatott konzultáció döntő fontosságú ahhoz, hogy az értékelés során figyelembe vegyék a személyzet tagjának technikai profilját, és ezért konzultálnak velük következetesen és először az etikai szabályok mellékleteivel összhangban, amelyek az alkalmazandó keret részét képezik.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy a 16. cikk szerinti valamennyi kérelem esetében konzultáltak-e a vegyes bizottsággal.

Az EIOPA képviselői megerősítették, hogy a vegyes bizottság mindig részt vesz benne, kivéve azokat az eseteket, amikor a személyzet egy tagja egy másik uniós intézményhez, ügynökséghez vagy szervhez vagy nemzeti hatósághoz költözik, ami nem indokolja a vegyes bizottsággal való konzultációt.

Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy az EIOPA hogyan fogja kezelni a Hatóság nevében peres eljárásokban részt vevő ügyvédek szolgálatot követő tevékenységeit. Megkérdezték, hogy az EIOPA már foglalkozott-e ilyen esetekkel, és kiemelték, hogy a Bizottság az összeférhetetlenség megelőzése érdekében összeállítja a korlátozott esetek listáját.

Az EIOPA képviselői kijelentették, hogy ilyen eset soha nem valósult meg. Megerősítették azonban, hogy fokozott korlátozásokat – többek között lobbi- és érdekképviseleti tilalmat – vezetnének be annak kizárása érdekében, hogy egy korábbi alkalmazott egy folyamatban lévő bírósági ügyben az ellenérdekű félnek dolgozhasson.

Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy az EIOPA alkalmazhat-e lobbi- és érdekképviseleti tilalmat a személyzet minden tagjára.

Az EIOPA képviselői kifejtették, hogy etikai szabályaik ilyen tilalmakat írnak elő a személyzet valamennyi tagja számára. Az ilyen intézkedésekről továbbra is eseti alapon döntene.

d) A (volt) alkalmazottak értesítésével kapcsolatos meghallgatáshoz való jog alkalmazása az értesítés elutasítása vagy feltételes jóváhagyása esetén

Lásd a fenti 1. pont d) alpontját.

e) A volt alkalmazottak tájékoztatása a jogorvoslati lehetőségekről, amennyiben nem elégedettek a 16. cikk szerinti határozattal

Lásd a fenti 1. e) pontot.

f) A volt alkalmazottak munkaviszony megszűnése utáni tevékenységeiről szóló határozatok (vagy információk) közzététele [5]

Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy az EIOPA nyilvánosan hozzáférhetővé teszi-e a korlátozásokat, például a lobbitevékenység tilalmát a végrehajtás biztosítása érdekében.

Az EIOPA képviselői kifejtették, hogy a felső vezetőkre vonatkozó korlátozásokat nyilvánossá tették, és hogy belsőleg közölték a Hatóságon belüli összes többi alkalmazottra és adott esetben a Testületre vonatkozó korlátozásokat.

g) Annak nyomon követése, hogy a volt alkalmazottak megfelelnek-e a 16. cikkből eredő kötelezettségeknek [6]

Az EIOPA képviselői elmondták, hogy rendelkeznek egy offboarding eszközzel, amely automatikusan tájékoztatja a távozókat kötelezettségeikről, beleértve a személyzeti szabályzat 16. cikke szerinti rendelkezéseket is. Az offboarding eszköz egy évvel az indulást követően automatikus emlékeztetőt is küld a 16. cikk szerinti kötelezettségekről.

h) Feltételes engedélyek (beleértve a kockázatcsökkentő intézkedéseket is) közlése a volt alkalmazott leendő munkáltatójával

Az EIOPA eseti alapon tájékoztatja a leendő munkáltatót a volt alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseiről.

3) (Volt) vezető beosztású alkalmazottak – külső tevékenységek fizetés nélküli szabadságon
a) Politikák

Lásd a fenti 2. pont a) alpontját.

b) Az engedélykérelmek kezelésének folyamata

Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy az EIOPA bevezetett-e intézkedéseket annak biztosítására, hogy az éves engedélyezési kérelmeket időben benyújtsák és kezeljék, és ha igen, melyek ezek.

Az EIOPA képviselői kifejtették, hogy a HR-osztály a fizetés nélküli szabadság kért időszakának végén emlékeztetőt küld. Hozzáteszik, hogy ez magában foglal egy külön emlékeztetőt a fizetés nélküli szabadság alatt végzett külső tevékenységek engedélyezésének megszűnéséről.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megjegyezte, hogy a személyes szabadság ideje alatt végzett külső tevékenységekre vonatkozó űrlap rögzíti az alkalmazott közvetlen felettesével és az etikai tisztviselővel folytatott kötelező konzultációt. Az EIOPA etikai szabályainak 18. cikke azonban nem említi kifejezetten, hogy ez a konzultáció kötelező.

Az EIOPA képviselői tisztázták, hogy az etikai tisztviselővel és a felelős közvetlen felettessel konzultáltak annak érdekében, hogy releváns esetekben értékeljék a személyes szabadság alatt végzett külső tevékenységeket. Tisztázták továbbá, hogy az etikai szabályok mellékletei előírják ezt a kötelező konzultációt, és az alkalmazandó jogi keret részét képezik.

Az ülés lezárása

A vizsgálócsoport köszönetet mondott az EIOPA képviselőinek idejükért és a kapott magyarázatokért. Az ülést berekesztik.

Brüsszel, 2026.4.20.

Koen ROOVERS Jennifer KING

Vizsgálati tisztviselő Jogi szakértő

 

 

[1] Referenciaként: Hogyan kezeli az Európai Bizottság a személyzete „forgóajtó-jelenség” miatti mozgásait (OI/1/2021/KR. sz. ügy); Hogyan kezelte az Európai Bankhatóság (EBH) korábbi ügyvezető igazgatójának a pénzügyi ágazat lobbicsoportjának vezérigazgatójává történő áthelyezését (2168/2019/KR. sz. ügy) és hogyan kezelte az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) korábbi ügyvezető igazgatójának az Airbusnál vezető pozíciók betöltésére irányuló kérelmét (OI/3/2021/KR. sz. ügy).

[2] Az európai ombudsman végrehajtási rendelkezéseinek 4.8. cikke.

[3] Lásd: https://www.eiopa.europa.eu/system/files/2023-01/eiopa-mb-20-064_mb_decision_coi_policy_non-staff.pdf.

[4] Referenciaként: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról, PE/41/2022/INIT (HL L 333., 2022.12.27.).

[5] Ez a személyzeti szabályzat 16. cikkén alapuló határozatokra vonatkozik, lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A01962R0031-20260101.

[6] Ez a személyzeti szabályzat 16. cikkén alapuló határozatokra vonatkozik, lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A01962R0031-20260101

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!