- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Jelentés az európai ombudsman vizsgálócsoportjának és az Európai Bizottság képviselőinek a veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatkezeléssel kapcsolatos találkozójáról
Vizsgálati jelentés - Dátum Kedd | 01 július 2025
Ügy OI/2/2023/MIK - Vizsgálat megindítása Csütörtök | 08 június 2023 - Ajánlás Csütörtök | 17 október 2024 - Határozat Péntek | 27 június 2025 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( Feltárt hivatali visszásság ) - Ország Franciaország
Vizsgálat elindítva
08/06/2023Vizsgálat folyamatban
08/06/2023Előzetes eredmény
17/10/2024A vizsgálat eredménye
27/06/2025
Dátum: 2024. május 29., szerda
Távoli elrendezés
Webex-ülés
Jelen van
Európai Bizottság
Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és K
Osztályvezető GROW.DDG2.F.1 - REACH
Jogi és szakreferens - Vegyi anyagok GROW.DDG2.F.1 - REACH
Jogi tisztviselő - Vegyi anyagok GROW.DDG2.F.1 - REACH
Vezető szakértő GROW.DDG2.F.1 - REACH
Szektorvezető – Intézményközi kapcsolatok GROW.D.4.001 – Intézményközi kapcsolatok
DG ENVI
osztályvezető-helyettes – Vegyi anyagok ENV.B.2 – Biztonságos & Fenntartható vegyi anyagok
Szakreferens – Vegyi anyagok, különös tekintettel a REACH-re – ENV.B.2 – Biztonságos & Fenntartható vegyi anyagok
Jogi tisztviselő – Vegyi anyagok, különösen a REACH és az állatok tudományos célú felhasználása – ENV.B.2 – Biztonságos & Fenntartható vegyi anyagok
CSK
Vezető szakértő – az intézményközi kapcsolatok koordinátora – kapcsolattartás az európai ombudsmannal – SG.DSG1.C.2 – Etika, jó közigazgatás és kapcsolattartás; kapcsolattartás az európai ombudsmannal
Európai ombudsman
Jennifer King - jogi szakértő
Tanja Ehnert - Érdeklődési koordinátor
Michał Krajewski - Vizsgálati tisztviselő
Anežka Hlinovská - Érdeklődés Gyakornok
Az ülés célja
A találkozó célja az volt, hogy az ombudsman vizsgálócsoportja megvitassa a vizsgálat előzetes megállapításait. A vizsgálócsoport három átfogó kérdést és számos konkrét kérdést azonosított, amelyekkel kapcsolatban további pontosítást kért.
Bevezetés és eljárási információk
Az ombudsman vizsgálócsoportja bemutatkozott, megköszönte a Bizottság képviselőinek, hogy találkoztak velük, és meghatározta a találkozó célját. Felvázolták az ombudsman által tartott ülésekre alkalmazandó jogi keretet, különösen azt, hogy az ombudsman a Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül nem hoz nyilvánosságra a Bizottság által bizalmasnak minősített információkat, különösen az ombudsman hivatalán kívüli személyek számára [1].
A vizsgálócsoport kifejtette, hogy a találkozóról jelentéstervezetet készítenek, amelyet megküldenek a Bizottságnak annak biztosítása érdekében, hogy a tartalom tényszerűen pontos és teljes legyen. Az ülésről készült jelentést ezt követően véglegesítik, és belefoglalják az aktába. A jelentés nem tartalmaz bizalmas információkat, és azokat más módon sem hozzák nyilvánosságra, illetve nem bocsátják harmadik fél rendelkezésére.
Megosztott információk
A Bizottság hozott-e adminisztratív intézkedéseket a javaslatoknak az Európai Vegyianyag-ügynökségtől kapott szakértői vélemények alapján történő gyors megszövegezésére vonatkozóan?
Az ombudsman vizsgálócsoportja tisztázta, hogy a kérdések elsősorban az egyedi engedélyekre összpontosítanak, mivel úgy értelmezte, hogy ezek a legnagyobb számú akták, amelyek befolyásolják a REACH-rendelet szerinti teljes döntéshozatali rendszer hatékonyságát [2].
Megjegyezte továbbá, hogy az iratokba való betekintés alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság nem tér el az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bizottságainak – a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságnak (SEAC) és a kockázatértékelési bizottságnak (RAC) – a REACH-rendelet szerinti engedélyek megadására vonatkozó feltételek teljesülésével kapcsolatos véleményétől. A Bizottság inkább összefoglalja az ECHA bizottságainak véleményét, és általánosságban egyetért azokkal. A vizsgálatot végző csoport a Bizottság által e vizsgálat keretében adott írásbeli válaszok egyikére hivatkozott, nevezetesen arra, hogy az ECHA véleményeit „úgy alakították ki, hogy azok minden szükséges technikai és tudományos támogatást megadjanak a Bizottságnak a döntéshozatalhoz, így általában nincs szükség további információk szolgáltatására”. Ezért a vizsgálócsoport megkérdezte, hogy a Bizottság miért nem tudja betartani a REACH-rendeletben meghatározott három hónapos határidőt, hogy engedélyezési határozattervezetet nyújtson be a REACH-bizottságnak. Ezenkívül a vizsgálócsoport megkérdezte, hogy milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a Bizottság betarthassa a jogszabályban előírt három hónapos határidőt.
A Bizottság képviselői kijelentették, hogy a Bizottság 2018-ban külön munkamegállapodásokat vezetett be, amelyek meghatározzák a munkafolyamatot, és a folyamat minden egyes lépésére vonatkozó határidőket tartalmaznak. E határidőket úgy alakították ki, hogy tiszteletben tartsák a REACH-rendelet által a Bizottság számára a határozattervezet REACH-bizottság elé terjesztésére előírt három hónapos határidőt.
A veszélyes vegyi anyagok korlátozására vonatkozó javaslatok feldolgozásával kapcsolatban azonban ezek a határidők a javaslatok növekvő összetettsége miatt irreálisnak bizonyultak.[3] Az anyagok széles körére kiterjedő korlátozásokra vonatkozó javaslatok merültek fel.[4] Emellett új típusú szabályozási kötelezettségekre, például képzési követelményekre [5], valamint az anyagok széles körű felhasználására vonatkozó korlátozásokra irányuló javaslatok [6] is születtek. Az ilyen összetett dossziék alaposabb elemzéseket és megbeszéléseket igényelnek. Egyes esetekben az érdekelt felek olyan új információk alapján is aggályokat vetnek fel, amelyeket az ECHA bizottságai nem vettek figyelembe a Bizottsághoz benyújtott véleményekben. Ilyen helyzetekben több vitára van szükség a Bizottság szervezeti egységein belül és azok között. Ezenkívül nem lehetett felgyorsítani a hivatalos megállapodások megszerzésének folyamatát a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága (DG GROW) és a Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG ENV) által készített jogiaktus-tervezetekkel kapcsolatos szolgálatközi konzultáció elindítása érdekében. A szolgálatközi konzultáció elindításához szükséges hivatalos megállapodások megszerzésének folyamata általában 4–6 hetet vesz igénybe. Végezetül a Bizottság korlátozási dossziékért felelős személyzete a közelmúltban jelentős mértékben részt vett a REACH-rendelet felülvizsgálatában. Ennek a felülvizsgálatnak azonban lehetővé kell tennie a korlátozási ügyiratok feldolgozása során felmerült egyes érdemi és eljárási kérdések megoldását.
A Bizottság képviselői továbbá megjegyezték, hogy a korlátozási dossziékat illetően a REACH-rendeletben meghatározott egyes határidők megvalósíthatók voltak e rendelet elfogadásának időpontjában, de a jelenlegi belső eljárásokra tekintettel már nem megvalósíthatók. Az ügyek összetettsége és a korlátozásoknak az érdekelt felekre gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint korábban. Emellett a korlátozások gyakran politikai dimenzióval is rendelkeznek, és a biztosi testületnek meg kell állapodnia az alkalmazott megközelítésről, ami időbe telhet.
Ami a „különös aggodalomra okot adó” vegyi anyagok [7] felhasználásának egyedi engedélyezését illeti, a munkamegállapodások a legtöbb nem vitatott dosszié esetében hatékonynak bizonyultak. Segítették a szövegezési folyamat strukturálását és racionalizálását, valamint a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság, a Környezetvédelmi Főigazgatóság és a Bizottság más szervezeti egységei, különösen a Jogi Szolgálat, valamint a tagállamok közötti információcserét. Lehetővé tették, hogy egy kivételével minden olyan ügyben megállapodás szülessen a határozattervezetekről, amelyben kivételes belső nézeteltérések és eltérő álláspontok merültek fel. Nem gyorsították fel azonban a szolgálatközi konzultáció elindítására vonatkozó hivatalos megállapodások megszerzésének folyamatát, amely a korlátozásokhoz hasonlóan még mindig 4–6 hetet vesz igénybe. Az engedélyezések esetében sem megfelelő a REACH-rendeletben meghatározott, az ECHA véleményein alapuló határozat kidolgozására vonatkozó három hónapos határidő, és azt jelentősen meg kell hosszabbítani [8].
A Bizottság képviselői kifejtették továbbá, hogy az engedélyezési határozatok megszövegezésének késedelmét számos tényező okozta.
Először is, a Bizottság két ügyben várta a Bíróság fontos ítéleteit.[9] Ezt követően a REACH-rendeletnek a Bíróság általi szigorúbb értelmezése kiterjedt megbeszéléseket tett szükségessé a Bizottság szervezeti egységei között. Valamennyi függőben lévő ügyet fel kellett függeszteni mindaddig, amíg a Bizottság szervezeti egységei és a REACH-bizottság tagjai közös értelmezést nem alakítanak ki az ítéletekről. Emellett számos esetben fel kellett venni a kapcsolatot az engedélyt kérelmező vállalatokkal, hogy további információkat szerezzenek be. Ezt követően ezeket az információkat először az ECHA bizottságainak kellett értékelniük, mielőtt a Bizottság azokat határozataiban figyelembe vehette volna.
Másodszor, a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatának dominóhatásaként, amely szigorúbban értelmezte a REACH-rendelet szerinti engedélyezési feltételeket a szállítói láncban feljebb elhelyezkedő gazdasági szereplők által benyújtott kérelmek esetében, a Bizottsághoz 2022-től kezdődően egyre több kérelem érkezett a szállítói láncban lejjebb elhelyezkedő gazdasági szereplőktől a króm(VI)-anyagok felhasználására vonatkozóan (több mint 130 kérelem érkezett, és további kérelmek várhatók). Jelenleg ez a legnagyobb kihívás az engedélyezési eljárás szempontjából, mind a Bizottság, mind az ECHA számára.
Harmadszor, az Európai Parlament négy állásfoglalást fogadott el, amelyekben kifogásolta az engedélytervezeteket, ami további megbeszéléseket eredményezett a Bizottság szervezeti egységei és a REACH-bizottság tagjai között. Ezek a megbeszélések lelassították a folyamatot, mivel voltak más, a Parlament által tárgyaltakhoz hasonló ügyek is. Ezeket az egyéb ügyeket is meg kellett vitatni.
Harmadszor, 2019-től az ECHA-hoz és a Bizottsághoz váratlanul nagy tételben érkeztek az OPE [10] és az NPE [11] felhasználására vonatkozó engedélyezési kérelmek (körülbelül 80 vagy 90 kérelem), amelyek meghaladták mind az ECHA, mind a Bizottság kapacitását. Ezek a kérelmek jelentős késedelmet okoztak.
A Bizottság megpróbálta proaktívan kezelni a króm(VI)-ra vonatkozó kérelmek nagy számát. Megbízta az ECHA-t, hogy kezdeményezzen korlátozási eljárást az érintett anyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy ezeket az anyagokat egyetlen korlátozáson belül lehessen kezelni (lehetséges eltérésekkel), nem pedig több engedélyezéssel.[12] Ez a megközelítés strukturális módon kezelné a Bizottság előtt álló kihívást.
A Bizottság képviselői azt is megemlítették, hogy a REACH-rendelet felülvizsgálatával összefüggésben belső vita folyik arról, hogy milyen időkeret lenne reális a Bizottság számára a korlátozásokkal vagy engedélyekkel kapcsolatos határozatok megszövegezésére és feldolgozására.
Ami azt a kérdést illeti, hogy az ECHA bizottságai biztosítják-e a Bizottság számára a döntéshozatalhoz szükséges valamennyi elemet, a Bizottság képviselői megerősítették, hogy a Bizottság határozata az ECHA bizottságainak véleményén alapul. Ezek a vélemények azonban tudományos és technikai értékeléseket tartalmaznak, míg a Bizottságnak szélesebb körű megközelítést kell alkalmaznia, beleértve a jogi és politikai szempontokat is. A Bizottságnak meg kell állapítania, hogy teljesülnek-e az engedélyek megadásának jogi feltételei, és amennyiben úgy dönt, hogy megadja az engedélyeket [13], határoznia kell a felülvizsgálati időszak hosszáról, valamint a feltételekről és az ellenőrzési intézkedésekről is. A Bizottság engedélyezési határozataiban nem csak „másolja be” az ECHA véleményeit. A Bizottságnak sokkal inkább ki kell fejtenie érvelését, és ellenőriznie kell az ECHA bizottságainak véleményeiben szereplő érvelés következetességét, megalapozottságát és teljességét. Ezek a feladatok időt igényelnek a közgazdászok, az ügyvédek és a műszaki szakértők számára. Az ECHA bizottságai által javasoltaktól való eltéréseket részletesen meg kell magyarázni a bizottsági határozatok preambulumbekezdéseiben. A Bizottságnak gyakran „finomítania” vagy ki kell igazítania az ECHA bizottságainak vonatkozó ajánlásait. Döntő fontosságú, hogy a Bizottságnak biztosítania kell a határozat jogi megalapozottságát, mivel az a Bíróság előtt megtámadható. A Bizottság képviselői kiemelték, hogy a Bizottság kizárólagos felelőssége annak eldöntése, hogy teljesülnek-e az engedélyezés feltételei.
A Bizottságnak biztosítania kell a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot is, akik gyakran nyújtanak be hasonló kérelmeket. Ezért van szükség az alkalmazások közötti következetes megközelítésre. Az egyik fájlban előforduló probléma vagy változás miatt más fájlokban is ellenőrizni kell a problémát.[14] Ezután a következetesség érdekében közös megoldást kell találni ezekre a problémákra.
Az ombudsman vizsgálócsoportja olyan esetekre kért példákat, amelyekben az ECHA bizottságai már jelentős hozzájárulást nyújtottak, de ez a Bizottság részéről további kidolgozást igényelt.
A Bizottság képviselői kifejtették, hogy a REACH-bizottságban az egyik legvitatottabb kérdés (különösen a króm(VI) esetében) az alternatívák elemzése, nevezetesen a felhasználás meghatározásához szükséges részletesség szintje és az alternatívák megfelelő elemzése.
Időnként új, nem kötelező információkat is kértek a kérelmezőktől, például az idővel felhasznált anyag mennyiségének csökkentésére vonatkozó számadatokat, ami a Bizottság részéről további munkát igényelt.
A Bizottság képviselői azt is megemlítették, hogy a felülvizsgálati időszak hossza szintén hosszadalmas megbeszéléseket eredményez. A jogszabályok nem tartalmaznak a felülvizsgálati időszak meghatározására vonatkozó kritériumokat. A 60. cikk (4) bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati időszak időtartamát eseti alapon kell meghatározni, adott esetben figyelembe véve az összes releváns információt, beleértve a 60. cikk (4) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt elemeket is. A Bizottság a felülvizsgálati időszakot különböző elemek figyelembevételével határozza meg, figyelembe véve a RAC és a SEAC véleményét, például azt, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő alternatíva az EU-ban, és mi a tényleges kockázat szintje. A tagállamok közötti gyakori nézeteltérések miatt ezek a megbeszélések nagy kihívást jelentettek.
Az ombudsman vizsgálócsoportja a T-837/16. sz., Svédország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletre hivatkozott, amelyben a Törvényszék megállapította, hogy ha a Bizottság úgy dönt, hogy eltér az ECHA véleményétől vagy helyettesíti azt, akkor „legalább a szóban forgó véleményével arányos tudományos szintű indokolást” kell adnia.[15] Mivel a Bizottság határozatai csak az ECHA értékeléseire vonatkoznak, a vizsgálócsoport megkérdezte, hogy figyelembe vettek-e valaha más véleményeket. A vizsgálatot végző csoport azt is megkérdezte, hogy a késedelmek a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság és a Környezetvédelmi Főigazgatóság közötti nézeteltérésekre is visszavezethetők-e.
A Bizottság képviselői megerősítették, hogy a Bizottság értékelésének fő alapját az ECHA tudományos véleményei képezik. Ugyanakkor más politikai vagy jogi jellegű elemeket is figyelembe lehet venni, és a Bizottság dönt arról, hogy teljesülnek-e az engedély megadásának feltételei. A Bizottság határozata továbbá nem csak arról szól, hogy teljesülnek-e az engedély megadásának feltételei. A Bizottság dönt az engedélyezési határozat minden egyes eleméről, amely magában foglalja a felülvizsgálati időszakot, valamint adott esetben a feltételeket és a nyomonkövetési intézkedéseket. Bár a szolgálatközi konzultációk során számos szolgálattal konzultálnak, a megbeszélésekre főként a két vezető Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság és a Környezetvédelmi Főigazgatóság között, de a Jogi Szolgálattal és egyes esetekben más érintett szolgálatokkal is sor kerül. Mindenesetre kivételes, hogy a döntéshozatal több évet vesz igénybe. Ezek az esetek gyakran a tárgy sajátosságaihoz és érzékenységéhez kapcsolódnak.
A Bizottság képviselői pontosították továbbá, hogy különösen az engedélyezési esetekben bizonyos kérelmek esetében nagyon nehéznek bizonyult, hogy a REACH-bizottságban minősített többséget szerezzenek.[16] Ezért további időre van szükség ahhoz, hogy a szövegtervezetet a REACH-bizottság következő ülésén előterjesszék, figyelembe véve azt is, hogy a tervezet jelentős módosításaihoz új szolgálatközi konzultációra vagy legalább új informális konzultációra van szükség a Jogi Szolgálattal. Ezenkívül a REACH-bizottság eljárási szabályzata szerint a határozattervezeteket legalább 20 nappal az ülés előtt rendelkezésre kell bocsátani ahhoz, hogy szavazást lehessen szervezni.
Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy a Bizottság megosztja-e a tagállamokkal az előzetes határozattervezeteket, mielőtt azokat a REACH-bizottság elé terjesztenék.
A Bizottság képviselői ismertették az engedélyezési akták folyamatát. Amint a tervezetek a szolgálatközi konzultációt követően elkészülnek, legkésőbb 20 nappal az ülés előtt megosztják azokat a tagállamokkal. Ha a tervezetek jóval e határidő előtt, például két hónappal az ülés előtt elkészülnek, a Bizottság megosztja az ügyiratokat egy „előzetes” írásbeli észrevételezési időszakra vonatkozóan, hogy összegyűjtse a tagállamok korai iránymutatásait.
A Bizottság képviselői kifejtették, hogy gyakorlata nem mindig volt azonos. 2021 előtt néhány előzetes tervezetet megvitattak volna a tagállamokkal a szolgálatközi konzultációk megkezdése előtt (amelyek a dossziék, változások és észrevételek száma miatt ma kezelhetetlenek lennének).
A Bizottság más példákat is említett a Svédország kontra Bizottság ítéletet követő nehéz vitákra.[17] Míg az ítéletet megelőzően úgy ítélték meg, hogy egy alternatíva megfelelő, ha ugyanolyan szintű minőséget és teljesítményt nyújt, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a rosszabb teljesítményű megoldásokat is figyelembe kell venni. Ezért most meg kell határozni, hogy mennyi „rosszabb” elfogadható, és ez növelheti a döntéshozatal késedelmét [18].
Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy a Bizottság törekszik-e hasonló problémák megoldására a REACH-bizottsággal a döntéshozatal korai szakaszában.
A Bizottság képviselői elmondták, hogy alkalmanként korai konzultációkat tartanak a kihívást jelentő ügyekről. Kifejtette azonban, hogy a Bizottság jelenleg főként az egyszer használatos downstream alkalmazásokkal foglalkozik, nem pedig a széles körű upstream alkalmazásokkal, mint a múltban. Ezért a jelenlegi döntéshozatali gyakorlat eltérő, mivel az akták közötti hasonlóságok miatt nagyszámú átfogó kérdést érint.
Az ombudsman vizsgálócsoportja megjegyezte, hogy kizárólag a megvizsgált dokumentumok alapján nehéz megérteni a Bizottság két főigazgatósága közötti pontos munkamegállapodásokat. Ezért hasznos lenne, ha a Bizottság a gyakorlatban jobban megfelelne a bizottsági munkafolyamatnak, ha az ombudsman vizsgálócsoportja rendelkezésére bocsátaná a REACH-rendelet végrehajtásával kapcsolatos bármely aktában követett belső eljárást meghatározó dokumentumokat, például a 2018. évi munkamegállapodásokat és a tervezeteknek a REACH-bizottság rendelkezésére bocsátására vonatkozó szabványos működési eljárást.
A Bizottság hozott-e igazgatási intézkedéseket az elégtelen információkat tartalmazó kérelmek kezelésére?
Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy létezik-e külön eljárás a kérelmek első ellenőrzésére annak biztosítása érdekében, hogy azok tartalmazzák a REACH-rendelet 62. cikkében előírt valamennyi információt, és hogy ezek az információk kellően részletesek-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ECHA bizottságai általi érdemi értékelést.
A Bizottság képviselői kifejtették, hogy azok az upstream kérelmezők, akik a múltban nagyon széles körű kérelmeket nyújtottak be, nem rendelkeznek a REACH-rendeletben előírt részletes információkkal annak igazolásához, hogy az ilyen kérelmek széles körére vonatkozó engedély megadásának feltételei teljesülnek az uniós bíróságok által kért szabványnak megfelelően. A közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat csak „elhanyagolható bizonytalanságot” fogad el az alternatívák hiányát illetően. Következésképpen a Bizottság jelenleg többnyire sokkal szűkebb, de sokkal több downstream alkalmazással is foglalkozik, ami jelentős hátralékot okozott.
Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy az ítélkezési gyakorlat segíti-e a Bizottságot abban, hogy időben elutasítsa az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők nem kellően megalapozott kérelmeit.
A Bizottság képviselői tisztázták, hogy ez az egyes kérelmektől függ. Néhány esetben a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat gyors elutasításhoz vezetett, de sok más esetben – amint azt fentebb említettük – az ítélkezési gyakorlat kiterjedt vitákat és késedelmeket váltott ki. A megbeszélések például arra vonatkoztak, hogy hogyan kell kezelni a teljesítmény szintjét, a felhasználás leírásának részletességét stb.).
Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy a Bizottság fontolóra venné-e egy „gyorsított” eljárás bevezetését az egyértelműen nem kellően megalapozott kérelmek elutasítására a Bizottság és a REACH-bizottság munkaterhének csökkentése érdekében.
A Bizottság képviselői kijelentették, hogy ez szükségessé teheti a REACH-rendelet módosítását. Mindenesetre az ilyen megközelítés nem feltétlenül oldja meg a problémát, mivel előfordulhat, hogy csak a döntéshozatal későbbi szakaszában derül ki, hogy egyes tagállamok a kérelmeket túl széles körűnek vagy megalapozatlannak tekintik. Az ECHA által végzett megfelelőségi ellenőrzés csak annak ellenőrzését foglalja magában, hogy „minden négyzetet bejelöltek-e”. Azonban még ha a kérelem megfelel is az összes formai követelménynek, előfordulhat, hogy nem tartalmazza az alapos kockázat- vagy társadalmi-gazdasági/alternatívaértékeléshez szükséges összes információt. Ennélfogva kizárólag a Bizottság feladata annak eldöntése, hogy a kérelmezők által szolgáltatott információk elegendőek-e a REACH-követelményekre tekintettel.
Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy voltak-e olyan esetek, amikor a kérelmező által a kérelmében benyújtott bizonyítékok nyilvánvalóan elégtelennek bizonyultak, és a kérelmet mégis „megfelelőnek” tekintették, ami a kérelmező számára a Bizottság döntéshozatala során folyamatos használatot biztosított.
A Bizottság képviselői megjegyezték, hogy eddig csak egy esetben fordult elő meg nem felelés. Az ECHA bizottságai és a Bizottság gyorsan foglalkoztak e kérelemmel, mivel nyilvánvalóan nem nyújtották be a szükséges információkat.
A REACH-bizottságban folytatott megbeszéléseket illetően a Bizottság képviselői azt is kijelentették, hogy nem triviális annak értékelése, hogy a benyújtott tudományos információk bizonytalansága „elhanyagolható-e”. Mindenesetre a Bizottság mindig is felszólította az ECHA-t, hogy véleményeiben a lehető legegyértelműbb legyen. A bizonytalanságok elvileg az alternatívák meglétét érintik. A Bizottság képviselői elismerték, hogy bár az engedély megtagadásának küszöbértéke a közelmúltbeli ítéletekre tekintettel „változhatott”, továbbra is alapos értékelésre van szükség.
Megjegyezték továbbá, hogy a szigorúbb megközelítés nem feltétlenül könnyíti meg a döntéshozatali folyamatot. Éppen ellenkezőleg, a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat által megkövetelt szigorú megközelítés a részletesebb downstream alkalmazások nagy számához vezetett (a kevesebb szélesebb körű upstream alkalmazás helyett).
Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy a Bizottság megbecsülte-e, hogy a Bíróság által a közelmúltbeli ítéletekben [19] feltárt hiányosságok hány már megadott engedélyt érinthetnek, és hogy szükség van-e ezen engedélyek újraértékelésére.
A Bizottság képviselői kifejtették, hogy a megadott engedélyek korlátozott időre szólnak, kivéve, ha felülvizsgálati jelentést nyújtanak be, és ebben az esetben azok esetleges meghosszabbítása előtt felülvizsgálat tárgyát képezik. Ezért, bár a REACH-rendelet 61. cikkének (2) bekezdése ezt lehetővé teszi, a Bizottság alapos értékelést követően úgy ítélte meg, hogy a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatra tekintettel nincs szükség korai felülvizsgálatra. Mindenesetre ilyen értékelésre kerülne sor azokban az esetekben, amikor felülvizsgálati jelentést nyújtanak be. Mindazonáltal a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia az összes függőben lévő (több mint 140) engedélyezési kérelmet. Ennek eredményeként mintegy 13 ügyet tekintettek úgy, hogy nem felelnek meg az uniós bíróságok közelmúltbeli ítéleteiben megállapított szigorúbb követelményeknek. A Bizottság további kérdéseket tesz fel az érintett kérelmezőknek, ami növeli a késedelmeket. Ez hatással lesz az ECHA által jelenleg feldolgozott kérelmekre is.
Az ombudsman vizsgálócsoportja az eljárás során hiányosnak bizonyuló kérelmekkel kapcsolatos bizottsági megközelítésről érdeklődött [20].
A Bizottság egyértelművé tette, hogy a kérelmezőnek az ECHA véleményalkotási eljárásának vége előtt be kell nyújtania a bizonyítási teher alóli mentesülés szempontjából releváns információkat az engedély megadásának alapvető elemei tekintetében. Az eljárással való visszaélésnek minősülne, ha a folyamat befejezése után orvosolnák a hiányosságokat.
Mindazonáltal a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata új elemeket vezetett be. A Bíróság nem támogatta a REACH-rendelet Bizottság általi korábbi értelmezését. Közelebbről, a Bizottság a kérelem benyújtásakor nem követelte meg helyettesítési terv benyújtását, ahogyan azt a Bíróság az „ólom-kromát”-ügyben értelmezte. Vagy a „Chemservice-ügyben” a Bíróság nem támasztotta alá az alternatívák elemzésének részletességét. Ez az oka annak, hogy a Bizottság lehetőséget adott az érintett kérelmezőknek arra, hogy benyújtsák a hiányzó információkat ahelyett, hogy kérelmüket a REACH-rendelet követelményeinek „nem megfelelőként” (azaz hiányosként) utasította volna el. Az ilyen kérelmek elutasítása nem lenne tisztességes. A Bizottság most ugyanezt a megközelítést alkalmazza a közelmúltban hozott ítéleteket követően nem megfelelőként azonosított, fent említett 13 kérelemre, amelyek fényében további információkra van szükség az alternatívák funkcionalitásáról és teljesítményszintjéről.
Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy ezt követően prioritásként kezelik-e e kiegészítő információk értékelését. Ebben az összefüggésben a vizsgálócsoport utalt arra, hogy egy ügyben késedelmesen értékelték a helyettesítési terveket (végül a kérelmet sok évvel annak benyújtása után visszavonták).
A Bizottság képviselői kifejtették, hogy a többi 13 kérelemhez hasonlóan az ombudsmani csoport által említett eset volt az első olyan eset, amikor a SEAC bizottság helyettesítő tervet értékelt. A SEAC kihívásokkal teli kérdésekkel szembesült, különösen a nagy upstream alkalmazásokat illetően, amelyek további vitát igényeltek a bizottsági szakaszban is.
Az ombudsman vizsgálócsoportja azt kérdezte, hogy a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat fényében aktualizálják-e az ECHA iránymutatását.
A Bizottság képviselői azt válaszolták, hogy a helyettesítési tervek tekintetében a vonatkozó ECHA-iránymutatást, valamint a kérelemsablont és a kapcsolódó Q&A-t már frissítették. Ami a Számvevőszék Parlament kontra Bizottság ügyben [21] tett megállapításait illeti, folyamatban van a frissítés. A Bizottság kapcsolatban áll az ECHA-val annak biztosítása érdekében, hogy az új, szigorúbb követelményeket hivatalosan belefoglalják a frissített iránymutatásba, és a Bizottság honlapján Q&A-t is közzétesz.
Hogyan biztosítja a Bizottság, hogy a „komitológiai” döntéshozatal gyors és átlátható legyen?
Az ombudsman vizsgálócsoportja azokról az elemekről érdeklődött, amelyek befolyásolják a REACH-bizottságon belüli döntéshozatal ütemét.
A Bizottság képviselői kifejtették, hogy számos tényező létezik. A Bizottság általában három héttel korábban feltölti az engedélyezési határozat tervezetét a REACH-bizottságba megvitatásra, hogy a tagállamok észrevételeket tehessenek. Ezeket az észrevételeket azonban gyakran az utolsó pillanatban kapják meg. Mivel a REACH-bizottságban folytatott vita ezeken az észrevételeken alapul, gyakran szükség van egy második ülésre, különösen az érdemi észrevételek esetében, azok teljes körű feldolgozása érdekében.
Az ombudsman vizsgálócsoportja a fellebbviteli bizottságnak a REACH-rendelet szerinti engedélyekről való döntésben betöltött szerepéről érdeklődött azokban az esetekben, amikor a REACH-bizottság észszerű időn belül nem fogad el véleményt.
A Bizottság képviselői megjegyezték, hogy az engedélyezési határozatok a vizsgálóbizottsági eljárást követik, amelynek keretében a fellebbviteli bizottság csak akkor játszhat szerepet, ha a REACH-bizottságban olyan szavazásra került sor, amely vagy negatív, vagy sem pozitív, sem negatív („nincs vélemény”).
A komitológiai rendelet előírja a bizottság elnökének, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást kérje a bizottságon belül.[22] A Bizottság képviselői kifejtették, hogy a Bizottság mindig minősített többséget kér. Mindaddig, amíg van lehetőség e cél elérésére, folytatni fogja a megbeszéléseket a REACH-bizottságban.
A Bizottság képviselői továbbá megjegyezték, hogy egy esetben hosszú megbeszéléseket követően egyértelmű volt, hogy a minősített többség nem érhető el. Bár ebben az ügyben úgy vélték, hogy az ügyet a fellebbviteli bizottság elé terjesztik, a gyakorlatban valószínűtlennek tűnt, hogy a fellebbviteli bizottság más következtetésre jutna, mint a REACH-bizottság. Általánosabban fogalmazva valószínűtlennek tűnik, hogy a fellebbviteli bizottság felgyorsíthatná a folyamatot.
Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte a Bizottságot, hogy közzétehet-e részletesebb összefoglalókat a REACH-bizottság üléseiről. Ebben az összefüggésben utalt a SCOPAFF-bizottság összefoglalóira [23], amelyek megemlítik, hogy egyes tagállamok anélkül nyilvánítottak véleményt, hogy konkrétan megemlítették volna, mely tagállamok.
A Bizottság képviselői megjegyezték, hogy a jelenlegi összefoglaló nyilvántartások előnye, hogy rövid időn belül megszövegezhetők, hitelesíthetők és közzétehetők. A múltban bírálták a Bizottságot az összefoglaló feljegyzések közzétételének késedelme miatt. A Bizottság azonban kész megvizsgálni egy új formátumot, feltéve, hogy tiszteletben tartja a bizottsági ülések bizalmas jellegét (az eljárási szabályzatában foglaltaknak megfelelően). A kapcsolódó szövegezési és validálási folyamat a jelenlegi időkeretekhez képest szükségszerűen hosszabb időkereteket vonna maga után, amelyeken belül az ilyen összefoglaló nyilvántartásokat közzéteszik.
Az ülés lezárása
Megállapodás született arról, hogy a Bizottság megosztja az ombudsman vizsgálócsoportjával azokat a dokumentumokat, amelyek meghatározzák a REACH-rendelet végrehajtásával kapcsolatos bármely aktában követett belső eljárást, például a 2018. évi munkamegállapodásokat és a tervezeteknek a REACH-bizottság rendelkezésére bocsátására vonatkozó szabványos működési eljárást annak érdekében, hogy a vizsgálócsoport jobban megértse a Bizottság döntéshozatali folyamatát.
Az ombudsman vizsgálócsoportja megköszönte a Bizottság képviselőinek az idejüket és a nyújtott magyarázatokat, és az ülés véget ért.
Kelt Brüsszelben, 2024. május 29-én.
JENNIFER KING MICHAŁ KRAJEWSKI
Jogi szakértői vizsgálatvezető
[1] Az európai ombudsman végrehajtási rendelkezéseinek 4.8. cikke.
[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), HL L 396., 2006.12.20., 1. o., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A02006R1907-20140410
[3] Például a PFA-anyagokra vonatkozó korlátozásról folytatott első nyilvános konzultáció során az ECHA több mint 5600 észrevételt kapott (kb. 600 észrevétel a mikroműanyagokra vonatkozó hasonlóan széles körű korlátozással kapcsolatban).
[4] Például a tetováló tintákban lévő mintegy 4000 anyagra vonatkozó korlátozás. Lásd: https://echa.europa.eu/hot-topics/tattoo-inks#:~:text=The%20use%20of%20more%20than,inks%20or%20permanent%20make%2Dup. Lásd még: https://single-market-economy.ec.europa.eu/sectors/chemicals/reach/restrictions_en.
[5] Például a diizocianátok esetében. Lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2020.252.01.0024.01.ENG&toc=OJ:L:2020:252:TOC.
[6] Például a mikroműanyagokra vonatkozó közelmúltbeli széles körű korlátozás, amely számos ágazatot érint. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_23_4581. Lásd még: https://single-market-economy.ec.europa.eu/sectors/chemicals/reach/restrictions_en.
[7] A REACH-rendelet XIV. melléklete.
[8] A szolgálatközi konzultációk elindítására vonatkozó hivatalos megállapodás már 4–6 hetet vesz igénybe, a szolgálatközi konzultáció pedig általában 4–6 hetet vesz igénybe.
[9] T-837/16. sz. Svédország kontra Bizottság ügy, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=211428&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4702
[10] Oktilfenol-etoxilátok.
[11] Nonilfenol-etoxilátok.
[13] Az úgynevezett társadalmi-gazdasági útvonalon széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik.
[14] Ez történt például az ECHA OPE-ról/NPE-ről szóló véleményei esetében.
[15] A T-837/16. sz. Svédország kontra Bizottság ügy, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=211428&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4702 , 69. pont.
[16] Például a CrVI dekoratív felhasználása a gépjárműiparban.
[17] A T-837/16. sz. Svédország kontra Bizottság ügy https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=211428&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4702
[18] Ez különösen nagy kihívást jelenthet a dekorációs célokra használt anyagok esetében.
[19] Lásd a 9. lábjegyzetet.
[20] Az ombudsman vizsgálócsoportja megállapította, hogy a Bizottság egyik határozatában a következőket mondta: „Amennyiben a kérelmező nem tesz eleget a bizottságok előtti bizonyítási kötelezettségének, az a tény, hogy a Bizottság a véleményalkotási szakaszt követően hozzá benyújtott kiegészítő információkat visszaküldi a RAC-nak és a SEAC-nak további véleményezésre, vagy más módon figyelembe veszi ezeket az információkat, lehetővé tenné a kérelmező számára, hogy megszakítsa vagy (akár többször is) késleltesse a döntéshozatali eljárást, aminek következtében a különös aggodalomra okot adó anyag hosszabb ideig marad a piacon, vagy az engedélyezési határozat alapján meghatározható feltételek és intézkedések nélkül, amennyiben azt megadják, ami közegészségügyi és/vagy környezeti kockázatot jelenthet. Tekintettel arra, hogy a kérelmezőnek a kérelme részeként minden releváns információt be kell nyújtania, ez szintén az eljárással való visszaélésnek minősül”. Lásd: https://ec.europa.eu/transparency/comitology-register/core/api/integration/ers/225107/070377/4/attachment ((8) preambulumbekezdés).
[21] A 144/21. sz. Parlament kontra Bizottság ügy https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=272682&pageIndex=0&doclang=en&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=480945
[22] A Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének (4) bekezdése
[23] A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága.