# Jelentés az európai ombudsman vizsgálócsoportjának az Európai Parlament képviselőivel való találkozójáról (253/2023/MIK. sz. ügy)
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2023-05-02T00:00+02:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/doc/correspondence/hu/172667)
---
Hogyan kezelte az Európai Parlament a digitális piacokról szóló jogszabály elfogadása során folytatott háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos négyhasábos dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet?
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Jelen van
---------

*++Európai Parlament++*

Csapatvezető, Főtitkári Hivatal

az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága Gazdaság- és Tudománypolitikai Igazgatóságának igazgatója

osztályvezető, Jogalkotási Ügyek Osztálya, Jogalkotási és Bizottsági Koordinációs Igazgatóság, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága

Igazgató, Intézményközi Ügyek és Jogalkotási Koordináció Igazgatósága, DG PRES

Osztályvezető, Átláthatósági Osztály, Intézményközi Ügyek és Jogalkotási Koordináció Igazgatósága, DG PRES

Jogi referens, Átláthatósági Osztály, Intézményközi Ügyek és Jogalkotási Koordináció Igazgatósága, DG PRES

· Gyakornok, Átláthatósági Osztály, Intézményközi Ügyek és Jogalkotási Koordináció Igazgatósága, DG PRES

*++Európai ombudsman++*

Michał Krajewski, vizsgálatvezető

Jennifer King, jogi szakértő

Tanja Ehnert, Érdeklődési Koordinátor

Silvia Fuller, vizsgálatvezető

· Leila Kentache, Érdeklődés Gyakornok

Az ülés célja
-------------

Az ombudsman által kért találkozó célja az volt, hogy tisztázza a Parlament által a panaszosnak a digitális piacokról szóló jogszabály elfogadása során folytatott háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos négyhasábos dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmére adott válasz időszerűségét és konkrét lépéseit. A vizsgálócsoport különösen annak tisztázására törekedett, hogy a Parlament az eredeti válaszában a kért dokumentum elavult változatára hivatkozott-e, és ha igen, miért. A vizsgálatot végző csoport azt is megkérdezte, hogy ebben az esetben miért van szükség további időre az intézményközi konzultációkhoz.

Bevezetés és eljárási információk
---------------------------------

Az ombudsman vizsgálócsoportja bemutatkozott, megköszönte a Parlament képviselőinek, hogy találkoztak velük, és meghatározta az ülés célját. Felvázolták az ombudsman által tartott ülésekre alkalmazandó jogi keretet, különösen azt, hogy az ombudsman a Parlament előzetes hozzájárulása nélkül nem hoz nyilvánosságra a Parlament által bizalmasnak minősített információkat sem a panaszos, sem az ombudsman hivatalán kívüli más személy számára[^\[1\].^](#_ftn1){#_ftnref1}

A vizsgálócsoport kifejtette, hogy az ülésről jelentéstervezetet készítenek, amelyet megküldenek a Parlamentnek annak biztosítása érdekében, hogy a tartalom tényszerűen pontos és teljes legyen. Ezt követően véglegesítik az ülésről készült jelentést, csatolják az aktához, és megküldik a panaszosnak. A jelentés nem tartalmaz bizalmas információkat, és azokat nem bocsátják más módon a panaszos vagy bármely harmadik fél rendelkezésére.

Megosztott információk
----------------------

A Parlament képviselői ismertették a szóban forgó dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem hátterét, és elismerték, hogy a dokumentum kezelése nem szándékos késedelmet szenvedett. Megemlítik, hogy mivel a kérelem a panaszos által kezdeményezett kampány részét képezte, ezzel párhuzamosan számos egyéb, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem érkezett. A DG IPOL illetékes bizottságát túlterhelték ezek a kérelmek, és fluktuációkat tapasztalt személyzetében, ami hatással volt a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére. Hangsúlyozták továbbá a Parlament titkárságának decentralizált struktúráját, valamint azt, hogy az ilyen típusú kérelmek különböző szintű koordinációt igényelnek. Ezenkívül ebben az esetben a kérelemmel kapcsolatban megkérdezett két másik intézmény egyike fenntartással élt a dokumentum közzétételével kapcsolatban mindaddig, amíg a háromoldalú tárgyalások folyamatban vannak.

A Parlament képviselői kijelentették, hogy a Parlament már tett néhány horizontális lépést annak érdekében, hogy különböző szinteken felhívja a figyelmet a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos közelmúltbeli fejleményekre, különös tekintettel az e kérdéssel kapcsolatos közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatra (a De *Capitani kontra Tanács ügyben* hozott közelmúltbeli ítélet[\[2\]),](#_ftn2){#_ftnref2} amely remélhetőleg hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az ilyen késedelmek e kérelmek kezelésében. A Parlament különösen arra törekszik, hogy proaktívabban kezelje ezeket a kérelmeket (például azáltal, hogy arra ösztönzi a titkárságokat, hogy négyhasábos dokumentumokat töltsenek fel a Parlament nyilvántartásába. A cél egy olyan megközelítés kialakítása, amely összhangban van a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlattal, ugyanakkor továbbra is lehetővé teszi a szükséges konzultációkat a Parlamenten belül és a többi érintett intézménnyel. Ebben az értelemben a Parlament képviselői emlékeztettek arra, hogy a Bíróság nem zárta ki az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke szerinti kivételek jogalkotási dokumentumokra való alkalmazásának lehetőségét, és nem is állapította meg az ilyen dokumentumok proaktív közzétételének kötelezettségét. A Parlamenten belül például az összes négyhasábos dokumentum nyilvános dokumentum-nyilvántartásban való szisztematikus proaktív közzétételének a Parlament Elnöksége által hozott politikai döntésen kellene alapulnia, mivel bizonyos dokumentumok automatikus közzétételére az Európai Parlament Elnökségének a nyilvános dokumentum-nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető dokumentumkategóriák jegyzékének elfogadásáról szóló, 2010. március 8-i határozatával[\[3\]](#_ftn3){#_ftnref3} összhangban kerül sor.

Az ombudsman vizsgálócsoportja ezt követően megkérdezte, hogy az eredeti válasz szakaszában miért nem azonosították a kért dokumentumot. A Parlament képviselői azt válaszolják, hogy nem szándékos hiba történt, és nem tudják kitalálni, hogy pontosan mi történt rosszul az eljárásban.

A vizsgálócsoport arról is érdeklődött, hogy milyen konkrét okok vezettek ahhoz, hogy a Parlament megerősítő szinten csak a meghosszabbított válaszadási határidő lejárta után válaszolt. A Parlament képviselői a következő elemeket határozták meg:

· Az eredeti kérelem egy 2022. február 3-i üléshez kapcsolódó dokumentumra vonatkozott, míg a megerősítő kérelem arra kérte a Parlamentet, hogy nyújtsa be a digitális piacokról szóló jogszabály szerinti eljáráshoz kapcsolódó „legutóbbi" négyhasábos dokumentumot. Következésképpen, és mivel úgy vélték, hogy az eredeti kérelmet pozitívan kezelték, meg kellett vizsgálni, hogy a megerősítő kérelem ekként kezelhető-e, és hogy mely dokumentumról van szó, azaz arról a dokumentumról, amelyet eredetileg be kellett volna nyújtani, vagy egy későbbi időpontban benyújtott dokumentumról.

· A panaszos „kampányt" indított azzal, hogy tweetet tett közzé a közösségi médiában, arra ösztönözve másokat, hogy kérjék be a digitális piacokról szóló jogszabály szerinti eljárással kapcsolatos dokumentumokat. Ennek eredményeként számos kérelmet nyújtottak be a szóban forgó négyhasábos dokumentumhoz, valamint más kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférés iránt, ami jelentősen növelte a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket kezelő személyzet munkaterhét. Ily módon elsősorban a panaszos volt felelős a panaszban említett nagyfokú közérdek megteremtéséért. A Parlamenthez összesen 65 kérelem érkezett a digitális piacokról szóló jogszabály szerinti eljárással kapcsolatban. A Parlament képviselői megemlítették azt a konkrét időpontot is, amikor e kérelmet feldolgozták, azaz a téli és a húsvéti ünnepek között.

· A vonatkozó időszakban a nyilvános hozzáférés iránti kérelmekkel foglalkozó személyzet hiánya, valamint a Parlamenthez a digitális piacokról szóló jogszabály kampányával párhuzamosan beérkezett, nyilvános hozzáférés iránti kérelmek jelentős száma (85 egyéb kérelem, amelyek 236 dokumentum értékeléséhez és közzétételéhez vezettek).

· A kampány részét képező alkalmazások folyamatos beáramlása kilenc napig tartott, ami megnehezítette az egység számára, hogy a kampány eredetének és teljes terjedelmének vizsgálata nélkül dolgozzon ki megközelítést.

· A jogalkotási folyamat részét képező dokumentumokkal kapcsolatos ilyen kérelmek kezelése kettős konzultációt igényel: egy belsőt a Parlament Főtitkárságán belül és az illetékes bizottságokkal, valamint egy külsőt, amely a Bizottsággal és a Tanáccsal kötött egyetértési megállapodáson alapul. Ebben az esetben a konzultáció 10 munkanapot vett igénybe, és az intézményektől kapott válaszok eltéréseket mutattak. Emlékeztetve az uniós intézmények közötti lojális együttműködés elvére, a Parlament képviselői kifejtették, hogy figyelembe kell venniük, hogy az egyik megkérdezett intézmény vonakodik nyilvánosságra hozni a kért dokumentumot. Ezen túlmenően a megerősítő kérelmek kezelésére vonatkozó szokásos eljárásban követelmény a Jogi Szolgálattal való konzultáció, különösen azokban az esetekben, amikor a Parlament határozata eltérhet egy vagy több megkérdezett fél álláspontjától.

A fent ismertetett elemek, azaz a panaszos által kezdeményezett kampány, a megerősítő kérelem jellegének megértése iránti igény, a nagy munkateher és az ezzel járó munkaerőhiány, valamint a széles körű konzultáció szükségessége végül a késedelemhez vezetett.

A vizsgálócsoport által feltett nyomon követési kérdés annak tisztázására irányult, hogy a Parlament a többi intézménnyel folytatott konzultációt követően általában követi-e a többi intézmény álláspontját, vagy saját maga végzi-e el az ügy értékelését, még akkor is, ha az a többi intézmény „felülbírálásához" vezetne. A Parlament képviselői azt válaszolták, hogy a Parlament igyekszik a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni a belső és külső konzultációk során kifejezett aggályokat, de végső soron a Parlamenten múlik, hogy az 1049/2001/EK rendelet alapján meghozza-e a végső döntést. Hangsúlyozták, hogy a konzultációs folyamat azért fontos, mert lehetnek olyan körülmények, amelyekről a Parlamentnek nincs tudomása, de a gyakorlatban és a megerősítő kérelem benyújtásának időpontjában a Parlament 2018 óta nem tagadta meg a jogalkotási tárgyalások során érintett dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést. Mindazonáltal kiemelték, hogy a négyhasábos dokumentumok a másik két intézménnyel közösen létrehozott dokumentumok.

Egy további nyomon követési kérdés arra vonatkozott, hogy a Parlament a szóban forgóhoz hasonló esetekben, amikor ugyanazon dokumentummal kapcsolatban számos kérelem érkezik hozzá, úgy tekinti-e, hogy a dokumentum proaktív közzétételt tartalmaz. A Parlament képviselői azt válaszolták, hogy a nyilvános hozzáférés iránti kérelem alapján történő közzétételre az 1049/2001/EK rendelettel összhangban kerül sor.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megkérdezte, hogy a dokumentumot miért nem tették közzé korábban, azaz közvetlenül a legutóbbi, 2022. március 27-i háromoldalú egyeztetést követően, amelyen végleges megállapodás született a digitális piacokról szóló jogszabályról, valamint közvetlenül azt követően, hogy a Bizottság és a Tanács a 2022. március 24-i intézményközi konzultációk keretében kifejtette véleményét. A Parlament képviselői azt válaszolták, hogy ez a kérelem kezelésének ütemezésére tekintettel nem kivitelezhető: A Tanács március 24-én, a Bizottság pedig március 25-én küldte meg válaszát. Ezt követően három napra volt szükség a határozattervezet elkészítéséhez, amelyet március 30-án megküldtek a Jogi Szolgálatnak. A válasz április 6-án érkezett meg, és a határozatot április 7-én felülvizsgálták, mielőtt jóváhagyták volna.

Az ülésen megosztott információk fényében a vizsgálócsoport megkérdezte, hogy a Parlament által jelenleg vizsgált, fent említett intézkedések csökkenthetik-e a belső és külső konzultációk által okozott késedelmeket, és ha igen, hogyan. A Parlament képviselői azt válaszolták, hogy az intézkedések fő célja a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozó belső eljárások egyszerűsítése és a dokumentumkezelő rendszer javítása. Ezzel összefüggésben aggodalmukat fejezték ki az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott határidőkkel kapcsolatban, amelyeket néha túl szigorúnak minősítettek, különösen olyan esetekben, amikor nagy dokumentumról van szó, mint például a jelen ügyben. Emlékeztetni kell arra, hogy az 1049/2001/EK rendeletet 2001-ben fogadták el, még mielőtt a háromoldalú egyeztetések a jogalkotási tárgyalások fő fórumává váltak volna, és hogy az előírt határidők rendkívül szorosak a háromoldalú egyeztetések dokumentumai esetében, amelyek gyakran nagyon hosszúak és rendkívül technikai jellegűek, ugyanakkor széles körű konzultációkat igényelnek, mielőtt döntést lehetne hozni a közzétételükről. Mindazonáltal olyan statisztikákra hivatkoztak, amelyek azt mutatják, hogy a kampányokon kívül a négyhasábos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek ritkábban vezetnek a határidő meghosszabbításához, mint más ügyek, és hogy a meghosszabbításokat általában csak korlátozott számú esetben alkalmazzák. Ebben az értelemben, ha a két legfontosabb kampányt, köztük a kérelmező által kezdeményezett kampányt félretesszük, a kérelmekre vonatkozó határidő-hosszabbítási arány 2022-ben összességében 15 % volt, míg a háromoldalú egyeztetéssel kapcsolatos kérelmekre vonatkozó határidő-hosszabbítási arány csak 8 % volt.

A vizsgálatot végző csoport a jogalkotási folyamat részét képező dokumentumok közzétételére szolgáló közös jogalkotási portál kialakításáról is érdeklődött. A Parlament képviselői megerősítették, hogy folyamatban van a projekttel kapcsolatos munka, de még túl korai lenne meghatározni, hogy mely dokumentumokat bocsátják majd rendelkezésre.

Az ülés lezárása
----------------

A vizsgálócsoport megköszönte a Parlament képviselőinek az idejüket és a nyújtott magyarázatokat, és az ülés véget ért.

Brüsszel, 2023. május 2.

Michał Krajewski Silvia Fuller
------------------------------

Vizsgálati tisztviselő Vizsgálati tisztviselő
---------------------------------------------

[\[1\]](#_ftnref1){#_ftn1} Az európai ombudsman végrehajtási rendelkezéseinek 4.8. cikke.

[\[2\]](#_ftnref2){#_ftn2} A Törvényszék T-163/21. sz., *De Capitani kontra Tanács ügyben hozott* ítélete, elérhető a következő internetcímen: [https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=\&docid=269684\&pageIndex=0\&doclang=EN\&mode=lst\&dir=\&occ=first\&part=1\&cid=2367198](https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=269684&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=2367198).

[\[3\]](#_ftnref3){#_ftn3} Az Európai Parlament Elnökségének 2010. március 8-i határozata a nyilvános dokumentum-nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető dokumentumkategóriák listájának elfogadásáról https://www.europarl.europa.eu/RegData/PDF/rev_801268_1_EN.pdf