Ügy címe: Hogyan kezeli az Európai Központi Bank (EKB) a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügyeket?

Dátum: 2022. május 23., hétfő

Távfelügyeleti intézkedések

Jelen van

Az EKB képviselői

Megfelelési és irányítási vezető

Munkavállalói Szolgáltatások Osztályának vezetőhelyettese, Humánerőforrásügyi Főigazgatóság

a Monetáris Politikai Főigazgatóság szakpolitika-értékelési részlegének vezetője

Megfelelési és irányítási főtisztviselő

Vezető megfelelési és irányítási tisztviselő

A gazdasági szereplők képviselői

Rosita Hickey, vizsgálati igazgató

Jennifer King, jogi tanácsadó

Ángela Marcos Figueruelo, vizsgálati tisztviselő

Koen Roovers, vizsgálati tisztviselő

A dokumentumokba/ülésekbe való betekintés célja

A dokumentumokba való betekintés és az ellenőrző ülés célja a vizsgálattal kapcsolatos egyes kérdések tisztázása volt, amint azt az ombudsman 2022. március 1-jei levelében kérte.

Az ombudsman vizsgálati igazgatója 2022. május 16-i levelében vitapontokat javasolt az ülésre az EKB által az ombudsmannal megosztott dokumentumok, nevezetesen a következők alapján:

I. Az EKB aktájában szereplő, egy korábbi EKB-közgazdásznak egy frankfurti egyesült államokbeli befektetési bankhoz való áthelyezésére vonatkozó dokumentumok (a továbbiakban: EKB-akta);

II. Az EKB-t 2020-ban és 2021-ben elhagyó, az uniós intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken kívüli pozíciókat betöltő alkalmazottak statisztikai áttekintése (az I. és afeletti fizetési osztályok, valamint a bankfelügyeleti osztályok esetében az F/G–H fizetési osztályok szerinti bontásban, főigazgatóságonként és igazgatóságonként).

Bevezetés és eljárási információk

A bevezetéseket követően az ombudsman vizsgálócsoportja megjegyezte, hogy vizsgálati értekezletről szóló jelentést fognak készíteni, és hogy a tervezetet felülvizsgálat céljából megosztják az EKB-val, hogy a véglegesítés előtt megerősítsék annak tényszerű pontosságát. A vizsgálócsoport azt is megemlítette, hogy az ombudsman az EKB hozzájárulása nélkül nem hoz nyilvánosságra semmilyen olyan információt harmadik felek vagy a nyilvánosság számára, amelyet az EKB bizalmasnak tart.

Az EKB képviselői bemutatták az EKB Jogkövetési és Irányítási Hivatalának munkáját, amellyel konzultálnak a munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekre vonatkozó kérelmekkel, valamint a fizetés nélküli szabadságon lévő alkalmazottak szakmai tevékenységeire vonatkozó kérelmekkel kapcsolatban. Jelezték, hogy az ombudsman vizsgálata időszerű volt, mivel az EKB 2022 második félévében tervezi felülvizsgálni az EKB személyzetére vonatkozó etikai keretrendszert.

Megosztott információk

Az ombudsman vizsgálócsoportja által javasolt vitapontok kurzívak. Az EKB válaszai szabályos betűtípussal szerepelnek.

A 2020. és 2021. évi forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos ügyekre vonatkozó információk tekintetében:

1. Időben nyújtják-e be az új álláshelyek betöltésére irányuló kérelmekről szóló értesítéseket?

Az esetek túlnyomó többségét időben bejelentik annak érdekében, hogy az EKB kezelni tudja az esetleges kockázatokat, és szükség esetén enyhítő intézkedéseket fogadhasson el.

E tekintetben az EKB képviselői az EKB személyzeti szabályzatának 0.2.8.1. cikkére hivatkoztak, amely meghatározza a „jövőbeli szakmai tevékenységek tárgyalásának” keretét:

A személyzet tagjai feddhetetlenül és körültekintően járnak el a jövőbeli foglalkozási tevékenységekkel kapcsolatos tárgyalások során. Tájékoztatják a megfelelési és irányítási hivatalt, ha a szakmai tevékenység jellege összeférhetetlenséghez vezethet a személyzet tagjának szakmai feladataival. Összeférhetetlenség esetén a megfelelési és irányítási hivatal tájékoztatja és tanácsokkal látja el a felelős közvetlen vezetőt az összeférhetetlenség enyhítése érdekében kezdeményezendő megfelelő intézkedésekről, beleértve szükség esetén a személyzet tagjának felmentését az adott ügyért való felelősség alól.

Ez megköveteli, hogy az EKB személyzetének tagjai értesítsék a megyei kormányhivatalt, ha a jövőbeli szakmai tevékenységekkel kapcsolatos megbeszélések előrehaladott szakaszban vannak, de mindenképpen azt megelőzően, hogy döntés születne arról, hogy elfogadják-e az állást. Az EKB képviselője kijelentette, hogy ezt a pontot hangsúlyozzák az etikai tudatosságot növelő kezdeményezésekben (például az intraneten megjelenő cikkekben) és a munkatársak képzésében (szervezett rendezvényeken és e-tanuláson keresztül).

2. Hogyan értékelik az összeférhetetlenséget?

Az EKB képviselői kijelentették, hogy az EKB nagyon komolyan veszi a munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekből és a fizetés nélküli szabadság alatti szakmai tevékenységekből eredő összeférhetetlenségek kezelését. Ennek során az EKB a kockázatcsökkentő intézkedések teljes spektrumát figyelembe veszi. Amennyiben kockázatokat azonosít, olyan intézkedések elfogadására törekszik, amelyek megfelelően csökkentik ezeket a kockázatokat, és amelyek arányosak. Ez magában foglalhatja az ideiglenes tilalmat is.

Annak érdekében, hogy az EKB teljes körű tájékoztatáson alapuló értékelést végezhessen alkalmazottainak munkaviszonyuk megszűnése utáni és fizetés nélküli szabadság alatti szakmai tevékenységeiről, felkéri az érintett alkalmazottakat, hogy adjanak meg minden releváns információt jelenlegi és jövőbeli feladataikkal kapcsolatban annak érdekében, hogy azonosítsák a feladatok esetleges átfedéseit vagy konfliktusait (beleértve az EKB-val való esetleges szakmai kapcsolatokat is, amelyekkel jövőbeli szerepükben rendelkeznének), és értékeljék, hogy szükség van-e bármilyen intézkedésre, például bizonyos információkhoz való hozzáférésük korlátozására és/vagy bizonyos információáramokból való eltávolításukra azonnali elővigyázatossági biztosítékként. Emellett a megyei kormányhivatal felkéri a közvetlen vezetőket, hogy erősítsék meg a feladatokkal kapcsolatos információkat, és fejtsék ki véleményüket az esetleges összeférhetetlenségekről, továbbá konzultálhat más felekkel (például a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatósággal stb.), és figyelembe veszi a nyilvánosan hozzáférhető információkat is. A megyei kormányhivatal meghatározza, hogy fennáll-e összeférhetetlenség, és ha igen, milyen kockázatcsökkentő intézkedésekre van szükség az adott magatartási kockázatok hatékony kezeléséhez. Az EKB képviselői kijelentették, hogy az ilyen határozatokat az EKB-n belül „szükséges ismeret” alapján osztják meg, hogy azokat megfelelően tiszteletben lehessen tartani és végre lehessen hajtani.

Az EKB arra törekszik, hogy következetes döntéseket hozzon a munkaviszony megszűnése utáni időszakra és alkalmazottainak fizetés nélküli szabadság alatti szakmai tevékenységére vonatkozóan. Ha a körülmények két egyedi esetben hasonlóak, akkor az EKB hasonló intézkedéseket fogad el, de minden egyes esetet saját érdemei alapján, eseti alapon értékelnek, és a megközelítésbeli eltérések indokoltak.

Amikor az EKB határozatot fogad el egy munkaviszony megszűnése utáni vagy fizetés nélküli szabadság alatti keresőtevékenység iránti kérelemről, bízik abban, hogy az érintett alkalmazottak betartják az EKB által alkalmazott feltételeket és korlátozásokat. Mindenesetre az EKB-t elhagyó alkalmazottak kötelesek bejelenteni minden olyan szándékukat, hogy egy adott időszak alatt megváltoztatják foglalkozási státuszukat (ami összhangban van a rájuk vonatkozó maximális várakozási idővel).

Az EKB a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó döntések során nyomon követi a munkaviszony megszűnése utáni és a szakmai tevékenységnek való megfelelést is, és nyomon követi az érintett alkalmazottat, ha jogsértéssel kapcsolatos állításokról szerez tudomást.

Az EKB személyi állományának tagjai az EKB szolgálati jogviszonyának megszűnését követően sem fedhetik fel a szolgálati titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat, amelyet nemcsak a személyzeti szabályzat ír elő, hanem az EKB alapokmányának 37. cikkében az elsődleges jog szintjén is ^[1].

3. Hogyan határozza meg az EKB azokat az intézkedéseket, amelyeket az összeférhetetlenség tényleges, potenciális vagy vélt kockázatainak kezelésére javasol? 

Az EKB az összeférhetetlenség értékelése során számos tényezőt figyelembe vesz, többek között a következőket:

• az érintett alkalmazott szolgálati ideje;
• az azonosított kockázatok intenzitása/expozíciója;
• az érintett alkalmazott EKB szolgálatában álló feladatai és felelősségi körei;
• az érintett alkalmazott jövőbeli feladatai és felelősségi körei;
• a kért tevékenységek az EKB jó hírnevének sérelmével járhatnak-e;

Értékelése során a megyei kormányhivatal figyelembe veszi az érintett alkalmazott tevékenységi területét.

Az enyhítő intézkedéseket megvitatják az érintett (volt) alkalmazott közvetlen felettesével. Ezeket a tanácskozásokat megfelelően dokumentálják. Az ebből eredő enyhítő intézkedések mindig az érdekek megfelelő egyensúlyára törekednek, ezáltal tiszteletben tartva az arányosságot, és magukban foglalhatják például más feladatokra való átcsoportosítást, a „négy szem” elvének alkalmazását stb.

Ezenkívül az EKB értékelésében figyelembe veszi a bizalmas és/vagy piaci szempontból érzékeny információkhoz való hozzáférésből eredő lehetséges kockázatokat, amelyek szükségessé tehetik a hozzáférési jogok kiigazítását.

4. Miért írt elő az EKB bizonyos esetekben de facto/önkéntes várakozási időszakot az EKB személyzeti szabályzatában foglalt formai követelmény hiányában?

Az EKB képviselői elmondták, hogy az EKB személyzeti szabályzatában előirányzottakon kívül további enyhítő intézkedések fogadhatók el az EKB érdekeinek védelme érdekében, például a (volt) alkalmazott munkaviszonyának megszűnését követő jövőbeli tevékenysége által okozott hírnévromlás kockázatának csökkentése érdekében.

5. Az EKB személyzeti szabályzatának legutóbbi módosításai 2022. május 1-jétől alkalmazandók.
Jelentőséggel bír-e a vizsgálat szempontjából a személyzeti szabályzat ezen módosításainak bármelyike? Érintik-e például a módosítások többek között az EKB-nak a munkaviszony megszűnése utáni tevékenységek bejelentésére, a külső mobilitásra és a várakozási időszakokra vonatkozó szabályait?

Az EKB képviselői elmondták, hogy az EKB személyzeti szabályzatának legutóbbi módosításai, amelyek például az EKB visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályainak javítását célozták, nem érintik az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos kérdéseket.

Az EKB 2023-ban várhatóan tovább módosítja személyzeti szabályzatát.

Az egyedi esetről

Az ülés előtt megosztott vitapontok azon a felfogáson alapultak, hogy az egyedi eset egy olyan EKB-alkalmazotthoz kapcsolódott, aki fizetés nélküli mobilitási szabadságon volt egy amerikai banknál azzal a céllal, hogy később visszatérjen az EKB-hoz.

Az ülés során az EKB képviselői arról tájékoztatták az ombudsman vizsgálati csoportját, hogy időközben tájékoztatták az EKB-t arról, hogy az adott ügy körülményei eltérnek az EKB eredeti határozatának alapjául szolgáló körülményektől, és hogy a szóban forgó alkalmazott 2022 márciusában lemondott.

6. A kérelem megfelelőségi és irányítási hivatal (CGO) általi értékelése aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az EKB felügyelete alá tartozó szervezethez való költözés ellentétes a „mobilitásból való kilépés” meglévő céljával. Mindezek alapján:

a. A kért külső tevékenység összhangban volt-e azokkal a tevékenységekkel, amelyekre eddig a mobilitási szabadságot szánták és alkalmazták? Ha nem, miért döntött úgy az EKB, hogy ebben az esetben eltér a mobilitási szabadságra vonatkozó szokásos politikától?

Az EKB képviselői elmondták, hogy az EKB arra ösztönzi az alkalmazottakat, hogy fejlesszék készségeiket azáltal, hogy meghatározott ideig az EKB-n kívüli pozíciókat töltenek be, és hogy a mobilitás iránti kérelmeket (szükség esetén a CGO bevonásával) értékelik, és a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság hivatalosan jóváhagyja.

Az EKB képviselői elmondták, hogy a fizetés nélküli szabadság alatti szakmai tevékenység az EKB személyzeti szabályzata [2] 5.12.1a. cikkének b) pontjával összhangban engedélyezhető a személyzet számára:

 „b) Mobilitás: jövedelemszerző tevékenység folytatása az alábbiak valamelyikében:

a KBER részét képező nemzeti központi bank vagy bármely más központi bank;

az SSM részét képező illetékes nemzeti hatóság;

az Európai Unió valamely intézménye, szerve, hivatala vagy ügynöksége;

a Nemzetközi Fizetések és Nyugdíjak Szolgálata által a nemzetközi pénzügyi intézmények és más nemzetközi szervezetek csoportjának tagjaként jegyzékbe vett intézmény vagy szervezet;

továbbá, feltéve, hogy a Humánerőforrásügyi Főigazgatóság főigazgatója vagy helyettese az EKB szempontjából relevánsnak tartja a szolgálati vagy önfoglalkoztatási időszak során szerzett tapasztalatokat:

tudományos körök;

a magánszektor;

a közfeladatok ellátásával megbízott nemzeti közszektorbeli vagy kormányközi szervezetek, a fent nem említett mértékben.”

Az EKB képviselői hozzátették, hogy azon felügyeletek kivételével, amelyek valamely felügyelt szervezetnél való munkavégzés engedélyezését kérik, az EKB önmagában nem zár ki bizonyos típusú keresőtevékenységet a priori fizetés nélküli szabadság alatt . Az EKB jóváhagyása attól függ, hogy egy lépés:

• az EKB számára relevánsnak vagy előnyösnek kell lennie;
• ellentétes az EKB jogos érdekeivel, vagy
• összeférhetetlenséget eredményez az EKB alkalmazottjának feladataival és felelősségi köreivel.

Annak megállapításához, hogy ez a helyzet áll-e fenn, az EKB az egyes eseteket külön-külön értékeli, kellően figyelembe véve az alkalmazott szolgálati idejét, valamint jelenlegi és potenciális jövőbeli szerepét.

Ebben az esetben a megyei kormányhivatal értékelte, hogy a külső mobilitás iránti kérelem okoz-e összeférhetetlenséget.^[3] A megyei kormányhivatal figyelembe vette az alkalmazott jelenlegi feladatait és a javasolt jövőbeli feladatokat (ahogyan azt az alkalmazott biztosítja), figyelembe vette a személyzet (nem vezetői) fizetési osztályát és közvetlen felettesének véleményét, és a korábbi határozatokkal összhangban a megyei kormányhivatal az arányosság elve alapján úgy határozott, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség kockázata:

• nem rendelkezett a leendő munkáltatóhoz közvetlenül kapcsolódó feladatokkal;
• a leendő munkakörben nem állna szoros szakmai kapcsolatban az EKB-val;
• nem tartozott olyan fizetési sávba, amelyre türelmi idő vonatkozik ^[4], vagy nem vett részt olyan felügyeleti tevékenységekben, amelyekre türelmi idő vonatkozik, mivel a felügyeletek az EKB felügyelt szervezeteit érintő döntéseket hoznak ^[5];
• a leendő állást egy közgazdászokból álló csoport vezetőjeként írták le, amely olyan kutatásokat fog végezni, amelyek alapján a leendő munkáltató véleményt alakít ki az európai gazdaság várható alakulásáról. Mint ilyen, EKB-feladatai és jövőbeli feladatai kellően elkülönültek.

Ilyen körülmények között a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság jóváhagyta a mobilitási szabadság iránti kérelmet, mivel úgy ítélte meg, hogy az amerikai bankkal folytatott külső tevékenység eredményeként szerzett tapasztalatok relevánsak az EKB számára. Az EKB képviselői azt is elmondták, hogy a lépés nem érintette az EKB üzleti tevékenységét.

b. A megyei kormányhivatal által a fizetés nélküli szabadság alatt a „felügyelt intézményeknél” végzett munkával kapcsolatban felvetett aggályok alapján felmerültek-e aggályok a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatban? Ha igen, mik voltak ezek az aggályok?

Az EKB szerint az alábbi okok miatt nem merültek fel ilyen aggályok.

Mivel az EKB volt munkatársa nem az EKB-n belüli felügyeleti tevékenységekben vett részt, hanem szakértői szinten a monetáris politikával kapcsolatos konkrét kutatási/értékelési szempontokhoz való hozzájárulással kapcsolatos feladatokat látott el, az a tény, hogy új munkáltatója az EKB felügyelt szervezete, nem volt releváns. Az EKB képviselői pontosították, hogy ilyen körülmények között az amerikai bankot „pénzügyi intézménynek” tekintik.

A megyei kormányhivatal arra a következtetésre jutott, hogy ebben az ügyben nem merültek fel összeférhetetlenségi aggályok, figyelembe véve a volt alkalmazott közvetlen felettesének értékelését is.

Az alkalmazott közvetlen felettese kedvező véleményt nyilvánított a fizetés nélküli szabadság iránti kérelemmel kapcsolatban. Ez a nézet több szemponton alapult:

• A személyzet tagja nem vett részt felügyeleti tevékenységekben.
• Az alkalmazott csak részben fért hozzá a monetáris politika előkészítésére vonatkozó információkhoz; Nagyon koncentrált és konkrét szerepet töltött be.
• A monetáris politikára vonatkozó információk állítólag gyorsan változnak, amit a közvetlen felettes a 2021. októberi makrogazdasági és monetáris politikai kilátások 2022 februárjához viszonyított különbségével illusztrált.
• 2021. október elejétől, azaz amikor az alkalmazott bejelentette a lehetséges költözést, közvetlen felettese informálisan megszüntette a monetáris politikával kapcsolatos információkhoz való hozzáférését. 2021. október 22-én az EKB hivatalosan visszavonta az EKB közgazdásza hozzáférését az EKB titoktartási rendszere szerint titkosnak vagy bizalmasnak minősített információkhoz. Mindkét proaktív intézkedést azért hozták meg, hogy elkerüljék azt a látszatot, hogy az alkalmazott élvezi az érzékeny információkhoz való privilegizált hozzáférés előnyeit.

A megyei kormányhivatal egyetértett a közvetlen felettes által javasolt megelőző intézkedésekkel, amelyek értelmében az alkalmazottat három hónappal távozása előtt ki kell vonni a monetáris politikai ajánlások megfogalmazásával kapcsolatos információáramlásból, ami további biztosítékot jelent a szakmai titoktartás védelme, valamint annak elkerülése érdekében, hogy az EKB Kormányzótanácsának esetleges határozataival kapcsolatban kiváltságos információkat nyújtsanak.

c. A megyei kormányhivatal értékelése nem azonosította annak kockázatát, hogy az EKB-t a visszatérni szándékozó alkalmazott felügyelt szervezethez való áthelyezésének jóváhagyásával olyan, a forgóajtó-jelenségre ösztönző lépésnek tekintenék, amely sértheti az EKB jó hírnevét. Mi volt ennek a következtetésnek az oka?

Az EKB képviselői elmondták, hogy a pénzügyi üzleti közösségen belül általánosan elfogadott, hogy az EKB szokásos gyakorlatként megtette volna a szükséges proaktív kockázatcsökkentő intézkedéseket. Utaltak továbbá az EKB személyzetének tagjaira vonatkozó szigorú titoktartási követelményekre, amelyek megsértése súlyos következményekkel jár. Kijelentették továbbá, hogy az EKB személyzeti szabályzata, amely etikai fejezetet is tartalmaz, szintén hozzáférhető a nyilvánosság számára. 

d. Az ombudsman vizsgálócsoportja által megvizsgált akta egyértelművé teszi, hogy a közgazdász kapcsolatban állt a felettesével, a HR-részleggel és az EKB igazgatóságának egy tagjával a jövőbeli állásról, és biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy a fizetés nélküli mobilitási szabadság alatt beleegyeznek ebbe a külső tevékenységbe. Rendelkezik-e az EKB ezekkel az információcserékkel kapcsolatos dokumentumokkal? Ha igen, kérjük, bocsássa azokat ellenőrzésre az EKB rendelkezésére.

Az EKB képviselői megerősítették, hogy ilyen dokumentumok nem léteznek, mivel ezekre az előzetes interakciókra szóban került sor. A megyei kormányhivatal értékelése szempontjából ez sem játszott szerepet, mivel a megyei kormányhivatal az értékelését az EKB-n belül az érintett alkalmazottaknak adott esetleges szóbeli biztosítékoktól függetlenül végzi, tekintettel a megyei kormányhivatal intézményen belüli független szerepére.

e. Rendelkezik-e az EKB bármilyen dokumentummal a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóságnak a költözés jóváhagyásáról szóló határozatával kapcsolatban, figyelembe véve a megyei kormányhivatal értékelését? Ha igen, kérjük, bocsássa azokat ellenőrzésre az EKB rendelkezésére.

Az EKB 2022. május 20-án megosztotta a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság határozatát, amelyet csatoltak az ellenőrzési aktához (lásd a fenti „EKB-aktát”).

f. A közgazdász közvetlen felettese telefonon, nem pedig írásban jelezte a feladatok (a közgazdász akkori EKB-beli feladatai és az amerikai bankkal kapcsolatos jövőbeli feladatai) közötti esetleges átfedést. A megyei kormányhivatal tapasztalata szerint bevett gyakorlat-e, hogy az ilyen lépésekkel érintett közvetlen felettesek megjelölik aggályaikat, vagy szóbeli, nem pedig írásbeli módon nyújtanak be észrevételeket?

Az EKB képviselői kifejtették, hogy a közvetlen felettes értékelése szóban vagy írásban is benyújtható. A megyei kormányhivatal számára az bír jelentőséggel, hogy ilyen vélemény szóbeli közlése esetén ezt az értékelést az ügy irataihoz csatolt feljegyzés formájában rögzítik, amelyet ezt követően megosztanak az érintett közvetlen felettessel, amint az a jelen ügyben is történt. Konkrétabban, a megyei kormányhivatal megjegyezte, hogy a közvetlen felettes nem látta az összeférhetetlenség kockázatát, mivel a leírt jövőbeli szerep csak korlátozott és nem lényeges hasonlóságot mutat a feladatokban.

7. Körülbelül egy héttel azután, hogy a közgazdász megkezdte munkáját az amerikai banknál, egy jegyzetet osztottak meg a bank ügyfeleivel, amelyet a közgazdász állítólag írt.

a. Ismeri-e az EKB e feljegyzés tartalmát?
Amennyiben nem, úgy véli-e az EKB, hogy ez a feljegyzés fontos annak ellenőrzéséhez, hogy a közgazdász betartja-e az EKB fizetés nélküli mobilitási szabadságra vonatkozó szabályait?
Ha igen, ellenőrizte-e az EKB, hogy a feljegyzésben szereplő információk nyilvánosan hozzáférhető információkon alapulnak-e?

Az EKB ismeri a 2022. február 7-i feljegyzés tartalmát. A feljegyzés az EKB Kormányzótanácsának 2022. február 3-i üléséhez kapcsolódott. Az EKB képviselői megerősítették, hogy a feljegyzésben szereplő információk nem tartalmaztak bizalmas információkat vagy olyan EKB-információkat, amelyek akkor még nem voltak nyilvánosak. Az EKB képviselői tisztázták, hogy a feljegyzés társszerzője az EKB akkori közgazdásza volt a mobilitási szabadságról, és nem kizárólag ő írta.

Az alkalmazott közvetlen felettese az EKB monetáris elemzői felmérésére ^[7] hivatkozott.

amelyet az amerikai bank szóban forgó feljegyzésének közzétételekor folytattak le. E felmérés eredménye a feljegyzésben kifejtettekhez hasonló nézeteket és gazdasági kilátásokat tükrözött, így a feljegyzés nem tartalmazott olyan információkat, amelyek még nem voltak ismertek a piacon.

Ami az egyes alkalmazottak aktualizált pozícióját illeti, az EKB képviselői kijelentették, hogy az EKB közgazdászának 2022. márciusi lemondása nem kapcsolódik a feljegyzés feltételeihez. Az EKB képviselői elmondták, hogy mobilitási szabadságát követően az EKB médiabeszámolók és bizonyos közösségimédia-bejegyzések révén tudomást szerzett a volt alkalmazottja által végzett tényleges feladatokról, amelyek a monetáris politikára vonatkoztak, pontosabban, mint ahogyan azt a mobilitás iránti kérelméből megértette. Ez azt jelentette, hogy az EKB volt közgazdásza nemcsak általános képet adna az európai gazdaságról, hanem előrejelzést is adna a jövőbeli monetáris politikai döntésekről, azaz konkrétabban olyan témákkal foglalkozna, amelyek közvetlenül az EKB hatáskörébe tartoznának.   Mivel a körülmények megváltoztak, a volt alkalmazott úgy döntött, hogy lemond az EKB-nál betöltött tisztségéről.

[Következtetés] A fizetés nélküli mobilitási szabadság 2022 márciusától történő megszüntetésével összefüggésben értékelte-e az EKB, hogy az új munkaviszony ellentétes lehet-e az EKB érdekeivel, és jóváhagyható-e „szolgálat utáni” tevékenységként?

Az EKB közölte, hogy ilyen értékelésre nem került sor. Mivel azonban az EKB közgazdászára nem vonatkozott várakozási idő, az EKB azt állította, hogy az ilyen értékelés következtetése mindenképpen megegyezett volna azzal az értékeléssel, amelyet 2021 októberében végeztek el, amikor a tevékenységet a mobilitási szabadság alatt kérelmezték, nevezetesen a hozzáférési jogok érzékeny információkhoz való hozzáigazításával.

b. Hogyan ellenőrzi az EKB, hogy a fizetés nélküli mobilitási szabadság alatt új álláshelyet betöltő személyekre vonatkozó feltételek továbbra is teljesülnek-e abban az időszakban, amikor az alkalmazott az új munkáltatónál tartózkodik? 

Az EKB képviselői elmondták, hogy nem ellenőrzik aktívan az engedélyezési feltételek esetleges megsértését, hanem nyomon követik az érintett alkalmazottakat, ha tudomást szereznek az állítólagos jogsértésekről. Emlékeztettek arra is, hogy az EKB-t elhagyó alkalmazottak kötelesek bejelenteni minden olyan szándékukat, hogy egy adott időszak alatt megváltoztatják foglalkozási státuszukat (ami összhangban van a rájuk vonatkozó maximális várakozási idővel).

Brüsszel, 2022.6.17.,

 

Rosita Hickey Koen Roovers

Vizsgálati igazgató Vizsgálati tisztviselő

 

[1] Lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A12016E%2FPRO%2F04.

[2] Lásd: https://www.ecb.europa.eu/careers/pdf/staff_rules_fixedterm.pdf.

[3] Lásd a 0.2.1.2. cikket, amely az összeférhetetlenséget úgy határozza meg, mint „olyan helyzet, amelyben a személyzet tagjai olyan személyes érdekekkel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják vagy befolyásolhatják szakmai feladataik pártatlan és objektív ellátását. »Személyes érdek«: bármely pénzügyi vagy nem pénzügyi jellegű előny vagy potenciális előny a személyzet tagjai, családtagjaik, egyéb hozzátartozóik vagy baráti körük és közeli ismerőseik számára.”

[4] Az érintett alkalmazott közgazdász volt a H fizetési osztályban, amely nem vezetői, hanem szakértői szerepet töltött be.

[5] Ez az oka annak, hogy az EKB-nál a várakozási időszakok kifejezetten szigorúak a felügyeleti személyzet tagjai és/vagy az I. vagy annál magasabb fizetési szint (azaz a vezetők/tanácsadók) esetében.

[6] Lásd: https://www.politico.eu/article/jens-eisenschmidt-ecb-morgan-stanley-client-note-timing-access/.

[7] Lásd: https://www.ecb.europa.eu/stats/ecb_surveys/sma/html/all-releases.en.html.