Kiegészítés az „A 4301. költségvetési sor (...)” után

és az „Európai Iskolák” előtt:

Dupla gyermek után járó támogatás

A Bizottság nem tesz említést a fogyatékossággal élő gyermekek után járó kétszeres gyermekgondozási támogatásról sem. Az új személyzeti szabályzat 67. cikkének (3) bekezdése kimondja:

„Az eltartott gyermek után járó támogatás megkétszerezhető a kinevezésre jogosult hatóság külön indokolással ellátott határozatával, amely olyan orvosi dokumentumokon alapul, amelyek igazolják, hogy az érintett gyermek olyan szellemi vagy fizikai fogyatékosságban szenved, amely a tisztviselőt súlyos kiadásokkal terheli.”

Az általános végrehajtási irányelvben a Bizottság ezt a jogot a következőképpen értelmezi:

"L'allocation pour enfant à charge peut être doublée par décision spéciale et motivée de l'autorité investie du pouvoir de nomination prise sur la base de documents médicaux probants et établissant que l'enfant impose au fonctionnaire de lourdes charges résultant d'un handicap mental ou physique dont l'enfant est atteint.

a „Les démarches à entreprendre et le déroulement de la procédure sont les suivants”:

Le fonctionnaire (ou l'agent) introduit auprès de l'unité compétente (vö. a 2. pont d) alpontjával) une demande écrite accompagnée d'un rapport médical ainsi que des documents qui démontrent que la condition "lourdes charges" est bien remplie. a L'existence des lourdes charges est constatée lorsque la différence entre les revenus de toute nature de l'enfant et les dépenses non remboursables pour son entretien excède 20% du montant imposable de la rémunération du fonctionnaire avec comme minimum le montant de la double allocation pour enfant à charge; (...)”. (a DSG kiemelése)

Nemzeti szinten az uniós országok általában fix összegű "fogyatékossággal élő gyermek" támogatást írnak elő, amely nem kapcsolódik a jövedelemhez, és nem függ a tényleges költségek igazolásától. Ez a juttatás minden olyan napi költség fedezésére szolgál, amelyet nehéz bizonyítani és bizonyos mértékben kompenzálni a fogyatékosság által a normális életben okozott nagy zavarok és stressz miatt. Az alaptámogatást általában olyan kiegészítő támogatások egészítik ki, amelyek a fogyatékosság mértékéhez vagy a gyermek szükségleteihez és a család tényleges terheihez kapcsolódnak, de soha nem kapcsolódnak a jövedelemhez.

A Bizottság diszkriminatív, rendkívül bürokratikus, merev és korlátozó módon értelmezi a fogyatékossággal élő gyermekeknek járó pótlékhoz való törvényes jogot. Még ha a gyakorlatban a szabályt nem is alkalmazzák nagyon szigorúan, és a 20%-os korlát (a Bizottság tisztviselője szerint) rugalmas is lehet, a végrehajtási szabályok hátrányos megkülönböztetést jelentenek a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokra vonatkozó nemzeti rendelkezésekhez képest. A fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő tisztviselőket még inkább a hatalommal rendelkező tisztviselők jóakaratától teszi függővé, és több bürokráciát ró rájuk. Milyen dokumentumokat kell a tisztviselőnek benyújtania a követelésének igazolására? Még bizarrabb, hogy a jogszabályi rendelkezés e sajátos értelmezése a gyakorlatban azzal a hatással jár, hogy elsődleges, jogszabályi jogot használnak fel az A 4301 költségvetési tétel és az egészségbiztosítási rendszer ideiglenes támogatásában mutatkozó hiányosságok pótlására.