Európai Fogyatékosügyi Fórum > > Fórum Européen des Personnes Handicapées
Rue du Commerce 39-41 - B-1000 Brüsszel - T +32-2 - 282 4600 - F +32-2 - 282 4609
E-mail : secretariat@edf-feph.org - Honlap: http://www.edf-feph.org

Brüsszel, 2004. május 18.
004-071/YV/sb

Tisztelt Diamandouros Úr!

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF), az Európai Fogyatékosügyi Mozgalom reprezentatív ernyőszervezete üdvözli az Ön arra irányuló saját kezdeményezését, hogy vizsgálatot indítson a fogyatékossággal élő személyek integrációjának témájában, és megvizsgálja, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta-e a fogyatékosságügyi politikával és a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos kötelezettségvállalását.

Személyzeti szabályzat

Az EDF üdvözli a személyzeti szabályzat megreformálására irányuló bizottsági intézkedéseket, amelyek célja a személyzeti szabályzat hatályának kiterjesztése az uniós szerződések 13. cikke szerinti valamennyi diszkriminatív ok elismerése érdekében. Ennek az akciónak már rég vége. Az EDF azonban sajnos nincs abban a helyzetben, hogy észrevételeket tegyen a rendelettervezetekre vonatkozó javaslatokkal vagy módosítástervezetekkel kapcsolatban, mivel jelenleg nem áll módunkban másolatot beszerezni. Reméljük, hogy kellő időben lehetőségünk lesz észrevételeket tenni a javaslatokkal kapcsolatban.

Munkaerő-felvétel

Az EFA-nak tudomása van olyan fogyatékkal élő személyek beszámolóiról, akik részt vettek az Európai Bizottság felvételi vizsgáján, ahol akadályokba ütköztek és lehetséges hátrányos megkülönböztetést tapasztaltak.

Az EDF aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem különösebben átlátható a fogyatékossággal élő személyek felvételére irányuló proaktív módszereit illetően. Az Európai Bizottság által az európai ombudsmannak az EPSO általi felvétellel kapcsolatban benyújtott észrevételekben megjegyezzük, hogy létrehoztak egy almunkacsoportot, amely jelentést készített a látássérült pályázók felvételi eljárásának akadálymentességéről. Bár ez üdvözlendő, nem elegendő, és konkrét fellépésre van szükség MINDEN fogyatékossággal élő személy igényeinek kielégítéséhez.

Az a tény, hogy az Európai Bizottság munkakörnyezete annyira elérhetetlen, elriasztja az esetleges fogyatékkal élő jelölteket. Az Európai Bizottság e területen hozott valamennyi intézkedésének átláthatónak kell lennie, és azokra a fogyatékosság és az esélyegyenlőség területén tevékenykedő szakértők által kidolgozott egyértelmű és nyílt működési szabályoknak, valamint rendszeres és független értékelésnek kell vonatkoznia.

A bevált gyakorlatok felülvizsgált kódexe

Az EDF aggodalmát és csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó helyes gyakorlatok uniós kódexének közelmúltbeli felülvizsgálata során nem konzultáltak a fogyatékossággal foglalkozó reprezentatív szervezetekkel annak érdekében, hogy tanácsot adjanak a kódex javításának módjáról.

A kódexnek számos hiányossága van. A kódexnek például el kell ismernie a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés sokkal tágabb fogalommeghatározását, amely az ilyen megkülönböztetés valamennyi lehetséges áldozatára kiterjed. A kódexnek ki kell terjednie a jelenleg fogyatékossággal élő személyekre; olyan személyek, akik a múltban fogyatékossággal élhettek; azok a személyek, akik a jövőben fogyatékossággal élhetnek; családtagok vagy olyan személyek, akik fogyatékossággal élő személlyel állnak kapcsolatban, valamint olyan személyek, akik azért válnak áldozattá, mert hátrányos megkülönböztetés miatt panaszt tettek, vagy más megkülönböztetésmentességi jogot gyakoroltak. Ezenkívül a kódexben említett fogyatékossági ellenőrzést a fogyatékossággal, az esélyegyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos kérdésekben képzett független szakértőknek kell elvégezniük.

Az épületek megközelíthetősége

Az EDF aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság brüsszeli ingatlanpolitikáról és -infrastruktúráról szóló közleménye (COM(2003)755 végleges) nem fordít nagyobb figyelmet a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének kérdésére a cselekvési terv valamennyi fő eleme tekintetében. Tájékoztatásul mellékeljük Kinnock biztos úrnak küldött levelünket, amely részletesen ismerteti az EDF e bizottsági közleményre adott válaszát.

Az EDF csalódott amiatt is, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó részt venni az uniós intézmények átfogó, független akadálymentesítési ellenőrzésében, amelyet az Európai Parlament 2003-ban indított az Európai Parlament fogyatékosságügyi közös munkacsoportjának felhívásaira válaszul.

A dokumentumok hozzáférhetősége

Az EDF üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy Braille-írással készítsen anyagokat a látássérültek számára. Sokkal többet kell azonban tenni annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság számára elérhető anyagok kérésre (Braille, nagybetűs, könnyen olvasható) és indokolatlan késedelem nélkül alternatív formátumban készüljenek. Fontos, hogy a Bizottság felismerje, hogy nemcsak a látássérült személyek kérhetnek akadálymentes formátumú tájékoztatást, hanem más fogyatékossági csoportok is, különösen a tanulási nehézségekkel küzdők, a siketvakok és a siket személyek.

Az Európai Bizottságnak különös erőfeszítéseket és figyelmet kell fordítania annak biztosítására, hogy a honlapján közzétett dokumentumok és anyagok teljes mértékben hozzáférhetők legyenek a fogyatékkal élők számára. Különösen a nem hozzáférhető PDF fájlok által okozott problémákat kell kezelni. Az Európai Bizottság honlapjának független és átfogó, hozzáférési technológiát alkalmazó értékelését minden évben el kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság honlapjai megfeleljenek a WAI iránymutatásainak.

Az EDF üdvözölné, ha az európai ombudsman úgy döntene, hogy a vizsgálat hatályát kiterjeszti a többi uniós intézményre is.

Amennyiben e levél tartalmával kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Tisztelettel:

Yannis Vardakastanis
elnök, Európai Fogyatékosügyi Fórum

Neil Kinnock
alelnök


Rue de la Loi 200
Brüsszel 2004. március

26.
004-037-YV

Tisztelt Kinnock
Re alelnök úr! Közlemény a brüsszeli ingatlanpolitikáról és -infrastruktúráról

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF), az Európai Fogyatékosügyi Mozgalom ernyőszervezete örömmel fogadta az akadálymentesítéssel foglalkozó Európai Mobilitási Hét (2003. szeptember 16.) elindításakor tett kötelezettségvállalásait, amelyek szerint a Bizottság 64 épületéből 60 két éven belül akadálymentessé válik. Ezúton kérjük, hogy a kezdeményezés előrehaladása során konzultáljanak a fogyatékossággal foglalkozó szervezetekkel, például az EDF-fel, mind a legmagasabb szintű hozzáférhetőség biztosítása, mind pedig a hibák elkerülése érdekében.

Az EDF részletesen áttekintette a brüsszeli ingatlanpolitikáról és -infrastruktúráról szóló európai bizottsági közleményt (COM(2003)755 végleges). Bár a közlemény némileg elismeri a fogyatékossággal élők hozzáférésével kapcsolatos kérdéseket, az EDF csalódott amiatt, hogy a cselekvési terv valamennyi kulcsfontosságú eleme tekintetében nem fordít nagyobb figyelmet a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére. A fogyatékossággal élő személyek európai évének lendületére építve a Bizottságnak közintézményként határozottan el kell köteleznie magát az akadálymentesség mellett.

„Mivel a Bizottság nagyszámú épületet foglal el Brüsszelben, Luxembourgban és a tagállamokban, elsőként kell meghatároznia a hozzáférhetőségre vonatkozó bevált gyakorlatot.”

Ezek a szavak a 2010-es jelentésből származnak: A mindenki számára hozzáférhető Európa (2003. október), amelyet az Európai Bizottság által létrehozott, az épített környezethez való hozzáféréssel foglalkozó szakértői csoport készített. A szakértői jelentés, amely arra szólítja fel a hatóságokat, hogy vállaljanak vezető szerepet, hangsúlyozza, hogy az akadálymentesség nemcsak a fogyatékossággal élők számára jelent gondot; alapvető fontosságú a fogyatékossággal élő személyek részvétele és a velük folytatott konzultáció; és hogy a hozzáférhetőség kulcsfontosságú a fenntartható fejlődéshez. Az EDF teljes mértékben támogatja ezeket az elveket, és felszólítja a Bizottságot, hogy mutasson példát.

Az EDF csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a bizottsági közlemény egyetlen lényeges hivatkozása az akadálymentességre „A bizottsági épületek akadálymentessége és minősége” című 2.2.1. szakaszban található. Kifejezetten el kell ismerni a fogyatékosság sokféleségét és a mindenki számára történő tervezés elvét, amelyet a Bizottság ingatlanpolitikájának tervezése során alkalmazni kell; olyan megközelítés, amely valamennyi felhasználó igényeit figyelembe veszi. az EDF csalódott amiatt is, hogy a bizottsági közlemény a hozzáférhetőséget költségvetési és technikai korlátoknak veti alá; az akadálymentes kialakítás költségsemleges, ha a kezdetektől fogva figyelembe veszik a munka során.

Az EDF úgy véli, hogy a „Mobilitáspolitika” című 2.3. szakaszban is nagyobb figyelmet kell fordítani a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességének biztosítására, amely csak egy mondatot szentel a fogyatékossággal élő személyek mobilitása fontos kérdésének, és nem tesz említést az európai negyedbe vezető akadálymentes tömegközlekedési útvonalak szükségességéről, valamint a fogyatékossággal élő járművezetők számára akadálymentességi rendelkezésekről, például az akadálymentes bejáratok közelében fenntartott parkolóhelyekről.

A fogyatékkal élő bizottsági alkalmazottak szükségleteinek fontosságát a "Munkakörnyezet és munkakörülmények" című közlemény 2.4. szakasza nem ismeri el. A Bizottságnak nemcsak az európai nyilvánosság számára kell hozzáférhetőnek lennie, hanem jelentős munkáltatóként hajlandónak kell lennie arra, hogy aktívan végrehajtsa a megkülönböztetésmentesség elvét, amelyet jelenleg a munkahelyi egyenlő bánásmódról szóló keretirányelv (2000/78/EK) rögzít, biztosítva, hogy a jelenlegi fogyatékossággal élő személyzet akadálymentes munkahelyekkel rendelkezzen, valamint azt is, hogy a jövőben a fogyatékossággal élő személyek ne legyenek akadályozva abban, hogy az akadálymentesség hiánya miatt a Bizottságnál dolgozzanak.

„Az épületek bérlésére, megvásárlására vagy felújítására vonatkozó stratégia elfogadása” című 4. szakaszban a közlemény utal a hamarosan lejáró bérleti szerződések újratárgyalására 11 épület esetében, valamint arra, hogy további irodahelyiségekre van szükség az új ügynökségek számára; elengedhetetlen, hogy a Bizottság az épületek kiválasztási folyamata során alapvető kritériumként alkalmazza e terek hozzáférhetőségét és alkalmazkodóképességét. A Bizottságnak üzenetet kell küldenie az akadálymentesség iránti elkötelezettségének súlyosságáról azáltal, hogy megtagadja a hozzáférhetetlen épületek bérleti szerződésének megújítását.

A bizottsági közlemény nem ismeri el, hogy független akadálymentesítési szakértőt kell igénybe venni annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság épületei megfeleljenek az akadálymentesítési kritériumoknak. További hiányosság, hogy a közlemény nem ismeri el, hogy a Bizottság épületeinek és infrastruktúrájának akadálymentesítésére vonatkozó szabályok kidolgozása során konzultálni kell a fogyatékossággal foglalkozó reprezentatív szervezetekkel, például az Európai Fogyatékosügyi Fórummal.

A közleményhez csatolt cselekvési terv számos kezdeményezést tartalmaz (a befejezési dátumokkal együtt), amelyeket szívesen követünk. Hálásak lennénk, ha tájékoztatna bennünket az e területeken elért haladásról:

1. Az épületszabvány-kézikönyv kiigazítása többek között a fogyatékkal élők hozzáférésének figyelembevétele érdekében (2004. március)
2. Részletes jelentés a közösségi személyzet mobilitásáról és az alternatív közlekedési módok megerősítéséről, különösen a csökkent mozgásképességű személyek esetében (2004. április)
3. Elemző jelentés az épületek felújításáról szóló ajánlásokkal (2004. június)
4. Tanácsadó felvétele és mobilitási felmérés indítása (2004. június) és mobilitási terv kidolgozása (2004. december)

Alapvető fontosságú, hogy az épületszabvány-kézikönyv kiigazítása során teljes körű konzultációt folytassanak a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésével foglalkozó szakértőkkel, mivel ez lesz a Bizottság épületei akadálymentességének javításának irányadó eszköze. Megértjük, hogy a kézikönyv felülvizsgálata során már konzultálnak az Építészek Európai Tanácsával, és kérjük a Bizottságot, hogy konzultáljon az Európai Fogyatékosügyi Fórummal és az Európai Akadálymentesítési Koncepció hálózatával is, amely egy fontos szakértői csoport, amelynek tanácsai hasznosak lennének (lásd a www.eca.lu honlapot). Az EDF örömmel vesz részt a fent említett egyéb területekkel kapcsolatos konzultációban is.

Mellékelten küldjük az ingatlanpolitikáról szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos néhány észrevételünket tovább részletező, mellékelt dokumentumot.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum várakozással tekint a fenti kérdésekre adott válasza elé, és reméljük, hogy együtt tudunk működni annak érdekében, hogy az európai közintézmények valóban mindenki számára hozzáférhetők legyenek.

Tisztelettel:

Yannis Vardakastanis
elnök
Európai Fogyatékosügyi Fórum

Melléklet – Az EFA észrevételei a brüsszeli ingatlanpolitikáról és -infrastruktúráról szóló bizottsági közleményhez (COM(2003)755 végleges)

2.1. A Bizottság épületeinek integrálása a városi szerkezetbe

A közlemény azt javasolja, hogy Európa imázsának további fejlesztése érdekében javítani kell épületeinek minőségét, és kijelenti, hogy ez „magában foglalja a hatékonyságot, a józanságot és a vonzerőt ötvöző minőségi építészet kiválasztását, valamint annak biztosítását, hogy minden épület barátságos és nyitott képet közvetítsen”.

De a minőségi építészet elsősorban hozzáférhető építészet. Nemcsak a nyitottságnak kell nyilvánvalónak lennie, hanem közintézményként a Bizottság épületének mindenki számára teljes mértékben hozzáférhetőnek kell lennie. A fogyatékossággal élő személyek közé tartoznak a hallási, vizuális, szellemi és fizikai fogyatékossággal élő személyek, és akadálymentességi igényeik változatosak.

2.2 Az Európai Bizottság épületei hozzáférhetőségének és minőségének javítása

A hozzáférhetőség és a mindenki számára történő tervezés elvének át kell hatnia a Bizottság épületszabvány-kézikönyvének valamennyi rendelkezését. Az akadálymentesség mindenki számára fontos, és figyelembe kell venni minden felhasználó igényeit, beleértve például az alkalmazottakat, az ügyfeleket, a karbantartó személyzetet, a tűzoltókat.

A Bizottság épületeiben minden helyiségnek akadálymentesnek kell lennie – ez azt jelenti, hogy az egész épület könnyen megközelíthető, mozgatható és használható (ez magában foglal mindent, a tolmácsfülkéktől kezdve a konferenciatermekig, a sajtóirodákig, a bárokig, a mosdókig, az öltözőkig stb. Az EDF emlékeztetni kíván arra, hogy az akadálymentesség sokkal többet jelent, mint a kerekesszékhez való hozzáférés biztosítása – ez például azt jelenti, hogy elegendő világítást kell biztosítani, megfelelő jelzéseket kell biztosítani, olyan recepciós területeket kell kialakítani, amelyek alacsonyabb pulttal rendelkeznek a kerekesszéket használók számára, és amelyek rendelkeznek a szöveges közvetítő szolgáltatásokon keresztüli kommunikáció megkönnyítéséhez szükséges technológiával. Az akadálymentesség azt is jelenti, hogy baleset vagy tűz esetén könnyű és biztonságos evakuálásra van szükség.

Az épített környezethez való hozzáféréssel foglalkozó szakértői csoport jelentésében hangsúlyozza, hogy "a hatóságok döntő változást idézhetnek elő az akadálymentesítéssel kapcsolatos attitűdökben minden követelmény tekintetében, ha kihasználják a meglévő befolyásukat az építési beruházások és szolgáltatások pályáztatása során... Ahhoz, hogy valódi előrelépést lehessen elérni ezen a területen, már korai szakaszban döntést kell hozni a vevők/ajánlattevők általi hozzáférhetőségről. Jelenleg a vásárlókat fel kell kérni arra, hogy végezzék el az akadálymentesség értékelését.”

Az EDF felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul alkalmazzon ilyen gyakorlatot. Szintén a szakértői csoport ajánlásaival összhangban az EDF felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy tanácsadó csoportot, amely elfogadásuk előtt véleményt nyilvánít a Bizottságnak az akadálymentesítéssel kapcsolatos valamennyi kezdeményezésről.

Megjegyezzük továbbá, hogy a közlemény e szakaszának angol nyelvű változatában használt megfogalmazás nem megfelelő; „Akadálymentesség a fogyatékkal élők számára”, nem pedig „fogyatékkal élő személyek” vagy „fogyatékkal élő személyek”.

2.3 Mobilitáspolitika

Az akadálymentes közlekedés előnyeit élvező csökkent mozgásképességű személyek közé tartoznak a gyermekes szülők, az átmeneti sérüléssel élők, a várandós nők, az idősek és a fogyatékossággal élők.

Hangsúlyozni szeretnénk annak fontosságát, hogy a Bizottság mobilitási politikája egyértelműen foglalkozzon az akadálymentesség kérdésével. Hozzáférhető közlekedést kell biztosítani annak érdekében, hogy minden alkalmazott és vendég számára biztosított legyen a mobilitás a Bizottság épületei között, és intézkedéseket kell hozni azon alkalmazottak elhelyezésére, akik nem részesülhetnek a tömegközlekedési rendszer előnyeiből az otthonról történő munkába járás során.

Végső soron minden brüsszeli tömegközlekedés akadálymentes lesz a fogyatékossággal élők számára, de jelenleg messze vagyunk ettől a valóságtól. A Bizottságnak lobbiznia kell a STIB-nél annak biztosítása érdekében, hogy a 22-es busz mindenki számára hozzáférhető legyen. Amennyiben ez még nem történt meg, a Bizottságnak olyan politikát is létre kell hoznia, amelynek keretében a fogyatékossággal élő alkalmazottak taxiköltségeit megtérítik, amikor a Bizottság más épületeiben vagy azon túl tartott ülésekre utaznak, illetve onnan indulnak. A Bizottság fogyatékossággal élő alkalmazottaira nem vonatkozhat ugyanaz a bizottsági politika, amely előírja alkalmazottai számára, hogy tömegközlekedéssel utazzanak mindaddig, amíg a brüsszeli tömegközlekedés valóban mindenki számára hozzáférhető nem lesz.

Bár a parkolóhelyek irodahelyiségekhez viszonyított arányának a regionális tervezési politika által előírt csökkentése a mobilitás fenntarthatóbb mintáját fogja jelenteni, örömmel látjuk, hogy a Bizottságon belül megfelelő rendelkezéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság autóra támaszkodó, fogyatékossággal élő alkalmazottainak vagy látogatóinak mobilitása ne csökkenjen.

2.4 Munkakörnyezet és munkakörülmények

A 2.4.2. szakasz a szociális szolgáltatások, különösen a gyermekgondozási és sportlétesítmények kérdésével foglalkozik. Hangsúlyozzuk, hogy minden gyermekgondozási és sportlétesítménynek teljes mértékben hozzáférhetőnek kell lennie, és minden tervezett felújításnak garantálnia kell ezt.

Az olyan építészeti elemeknek, mint a pultok magassága a kávézókban és a recepciós területeken, az üléstermek elrendezése, az információs és kommunikációs technológiák (köztük a hallási hurkok) telepítése a konferenciatermekben, az akadálymentes WC-k elhelyezkedése és a belsőépítészet színkontrasztja, meg kell felelniük az akadálymentességi előírásoknak.

3. Az ingatlanpolitika rövid és középtávon történő végrehajtása

Az akadálymentesítésbe való beruházás hosszú távú, fenntartható befektetés a jövőre nézve, amely mellett az Európai Bizottságnak el kell köteleznie magát.

4. Az épületek bérlésére, megvásárlására vagy felújítására vonatkozó stratégia elfogadása

A közlemény utal a bérleti szerződések újratárgyalására, amelyek hamarosan lejárnak 11 épület esetében, valamint arra, hogy további irodahelyiségekre van szükség az új ügynökségek számára; elengedhetetlen, hogy a Bizottság az épületek kiválasztási folyamata során alapvető kritériumként alkalmazza e terek hozzáférhetőségét és alkalmazkodóképességét. A Bizottságnak üzenetet kell küldenie az akadálymentesség iránti elkötelezettségének súlyosságáról azáltal, hogy megtagadja a hozzáférhetetlen épületek bérleti szerződésének megújítását.