2004. 03. 03.


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Bizottság kiemelt prioritásként kezeli a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének megvalósítását, és különös erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy elkerülje a hátrányos megkülönböztetést a Bizottság és a fogyatékossággal élő személyek közötti kapcsolatokban, függetlenül attól, hogy a nyilvánosság vagy a személyzet tagjai-e. A Bizottság elismeri, hogy még többet kell tenni a fogyatékkal élők azon jogának előmozdítása érdekében, hogy a társadalom minden területén teljes mértékben részt vehessenek, és továbbra is pozitív változásokra fog törekedni ezen a területen, különösen a Bizottságnál dolgozó fogyatékkal élők arányának növelése érdekében.

A Bizottság az elmúlt években számos kezdeményezést tett annak biztosítása érdekében, hogy az esélyegyenlőség elve megvalósulhasson a fogyatékossággal élő személyzet és a felvételi folyamatban részt venni kívánók számára. Ezek a kezdeményezések jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokat egyaránt magukban foglalnak.

A jogalkotási javaslatok a személyzeti szabályzat módosítására vonatkoznak, amely összetett és időigényes folyamat, és hamarosan lezárul. A nem jogalkotási javaslatok közé tartozik, hogy a fogyatékossággal élő személyek kérésére különleges létesítményeket biztosítsanak a munkaerő-felvételi versenyvizsgákon; a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó bevált gyakorlatok új kódexének elfogadása és bizonyos szakpolitikai dokumentumok Braille-írásos változatban történő rendelkezésre bocsátása.

A Bizottság célja, hogy megkönnyítse a fogyatékossággal élő személyek felvételét a felvételi folyamatban, és lehetővé tegye a Bizottságnál már dolgozó, valamint a szolgálatuk alatt fogyatékossággal élő személyek számára, hogy szükség esetén személyre szabott munkafeltételekben részesüljenek, és az összes többi tisztviselővel azonos színvonalú szakmai előmeneteli pályát kövessenek.

Az ombudsman két konkrét kérdésével kapcsolatban:

• a Bizottság által annak biztosítása érdekében tett vagy tervezett intézkedések, hogy a fogyatékossággal élő személyeket ne érje hátrányos megkülönböztetés az intézményekkel fenntartott kapcsolataik során; valamint
• az elfogadásuk ütemezése.

A Bizottság a következőképpen válaszol:

A. Megtett intézkedések

Személyzeti szabályzat

1. A fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma

A reformfolyamat során a Bizottság módosításokat dolgozott ki a személyzeti szabályzathoz, amelyek kiterjesztik annak hatályát az Amszterdami Szerződés 13. cikke szerinti valamennyi diszkriminatív ok elismerésére. Ez magában foglal egy egyértelmű jogi nyilatkozatot, amely szerint tilos minden, többek között a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés (új 1d. cikk).

2. Fogyatékosság meghatározása

A javasolt jogszabály, amelyet a Tanács várhatóan 2004. május 1-je előtt fogad el, szintén meghatározza a „fogyatékosság” fogalmát, és a kinevezésre jogosult hatóságokra ruházza annak felelősségét, hogy pozitív választ adjanak a személyzet minden olyan ésszerű kérésére, amely különleges létesítményekre és kiigazításokra vonatkozik, amelyeket „észszerű alkalmazkodásnak” neveznek. Az észszerű alkalmazkodás olyan intézkedés, amely nem ró indokolatlan terhet a kinevezésre jogosult hatóságra (új 1d. cikk (4) bekezdés).

3. Észszerű alkalmazkodás

Az észszerű alkalmazkodás biztosítása segít annak biztosításában, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlőbb alapon dolgozhassanak kollégáikkal, mivel a biztosított szállás(ok)nak gyakorlati segítséget kell nyújtaniuk a fogyatékossággal élő személyek toborzásának és szakmai előmenetelének megkönnyítésében.

4. A bizonyítási teher áthelyezése

A hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó panaszokkal kapcsolatban a Bizottság a felülvizsgált személyzeti szabályzatban (új 1d. cikk (5) bekezdés) azt is előírta, hogy a bizonyítási terhet át kell hárítani azokra, akik úgy vélik, hogy az egyenlő bánásmód elvét nem alkalmazták rájuk. Valójában minden olyan esetben, amikor egy fogyatékossággal élő személy prima facie megállapítja, hogy fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak vele szemben, az intézményre hárul annak bizonyítása, hogy nem sértették meg az egyenlő bánásmód elvét.

Az EPSO általi felvétel

Javult és célzottabbá vált az EPSO által a Bizottságon belüli foglalkoztatási kilátásokkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatás annak érdekében, hogy felkeltse a fogyatékkal élő potenciális pályázók érdeklődését, és biztosítsa őket arról, hogy a fogyatékosság nem akadályozza a Bizottságon belüli foglalkoztatást. Erőfeszítéseket tettek annak biztosítására is, hogy a belső weboldalak könnyen hozzáférhetők legyenek, és amennyiben a fogyatékossággal élő személyek sikeresek a munkaerő-felvételi versenyvizsgákon, pozitív intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy segítsék őket a megfelelő állások megtalálásában. A Bizottság belső szolgálatközi csoportjának keretében létrehoztak egy almunkacsoportot, amely jelentést készített a látássérült pályázók felvételi eljárásának akadálymentességéről.

A fogyatékossággal élő személyek proaktív toborzása

Az EPSO-val kötött megállapodás alapján a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság (DG ADMIN) külön értesítést kap a felvételi versenyvizsgák azon sikeres pályázóiról, akik jelezték, hogy a felvételi eljárás során különleges alkalmazkodást igénylő fogyatékossággal élnek. A DG ADMIN ezt követően proaktív megközelítést alkalmaz a szolgálatok általi felvételükre vonatkozóan.

Az épületek megközelíthetősége

A DG ADMIN által 2002-ben 52 épületben végzett felmérés alapján az Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal (OIB) belefoglalta munkaprogramjába az elvégzendő javításokat. Az épületeken már számos módosítást hajtottak végre, például: a parkolóhelyek javítása, a tűzkijáratok átalakítása, az ajtók automatikus kinyitása, új WC-k felszerelése a fogyatékkal élők számára és ajtófogantyúk (vízszintes rudak) felszerelése, a nem megfelelő lépcsőház átalakítása.

Ezenkívül a „Manuel des normes applicables à l'Immeuble Type” című dokumentum új változata, amelynek elfogadása folyamatban van, magában foglalja majd azokat a belső szabályokat, amelyekre a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó bevált gyakorlatok kódexe hivatkozik a hozzáférés, az épületeken belüli mozgás, a vészhelyzet esetén történő evakuálás és a szaniterberendezések kiigazítása tekintetében. Ez magában foglalja azt a kötelezettségvállalást is, hogy korrekciós intézkedéseket hoznak a Bizottság által használt épületek akadálymentességének biztosítása érdekében.

Mindezen intézkedéseknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a Bizottság épületeibe látogató valamennyi személy számára javuljon az akadálymentesség, függetlenül attól, hogy a nyilvánosság vagy a személyzet tagjai-e. A Bizottság elfogadja, hogy még többet kell tenni, és a Bizottság által használt épületek akadálymentességének javítása továbbra is folyamatos prioritás marad.

A dokumentumok hozzáférhetősége

Annak érdekében, hogy a látássérültek könnyebben hozzáférjenek a reform keretében kidolgozott fő dokumentumokhoz, a Bizottság reformjáról szóló fehér könyv és a fogyatékossággal élő személyek munkakörülményeinek javításáról szóló konzultációs dokumentum Braille-írásos változatban készült. Ezek a Braille-írással készült dokumentumok megtekinthetők a Bizottság Központi Könyvtárában és a Közös Tolmács- és Konferenciaszolgálat könyvtárában, a Borchette Konferenciaközpontban.

2001 szeptemberében az Európai Bizottság elfogadta az „eEurope 2002: A nyilvános webhelyek és tartalmuk akadálymentesítése”, amelynek célja, hogy a webhelyeket akadálymentesebbé tegye az idősek és a fogyatékossággal élők számára. E közlemény elfogadásával és az abban foglalt intézkedések végrehajtásával a Bizottság arra ösztönözte a többi európai intézményt és a tagállamokat, hogy hasonlóképpen járjanak el.

Már megkezdődött a munka annak érdekében, hogy az EUROPA webhely megfeleljen az "A" megfelelőségi szintnek, ami azt jelenti, hogy megfelel a Web Akadálymentesítési Kezdeményezés (WAI) projekt által meghatározott, nemzetközileg elfogadott Web Akadálymentesítési Irányelvek valamennyi 1. prioritási pontjának. Mivel azonban a webhely több mint egymillió oldalt tartalmaz, ez jelentős időt vesz igénybe. Gyakorlati okokból a Bizottság úgy döntött, hogy csak az új, valamint a módosított vagy frissített weboldalakat igazítja ki. Ezért azok az oldalak, amelyeket már archiváltak, vagy amelyeket az EUROPA portál korai éveiben hoztak létre, nem lesznek teljes mértékben hozzáférhetők.

Egyes felső szintű EUROPA-oldalak (például az EUROPA honlapja és az Európai Bizottság honlapja) már megfelelnek az „A” megfelelőségi szint követelményeinek. Ezek az oldalak olyan logót tartalmaznak, amely jelzi, hogy megfelelnek ezeknek a követelményeknek, és hogy őket és egyes aloldalaikat az akadálymentességet szem előtt tartva tervezték.

A bevált gyakorlatok felülvizsgált kódexe

A javasolt új jogszabályi rendszerrel és az EPSO célzottabb megközelítésével párhuzamosan az 1998-ban elfogadott, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó helyes gyakorlat kódexét is felülvizsgálták a Bizottságon belül és a többi intézménnyel együtt.

Felismerve, hogy a fent már említett javasolt jogszabályi módosítások némelyike az 1998. évi törvénykönyv rendelkezéseinek helyébe lépne - mint például a fogyatékosság és az észszerű alkalmazkodás meghatározása -, felülvizsgálatot kezdeményeztek. Ezenkívül az 1998. évi kódex a fogyatékossággal élő jelöltek esetében a korhatártól való eltérésre hivatkozott, és mivel a korhatárokat mostanra eltörölték, már nem volt szükség ilyen rendelkezésre. A felülvizsgálat eredményeként a Bizottság 2003. november 25-én elfogadta a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó helyes gyakorlat új kódexét (1).

A felülvizsgált kódex célja, hogy inkluzívabbá tegye a fogyatékossággal élő személyeket, különösen a végrehajtási és nyomonkövetési eljárások tekintetében. Fontos, hogy a személyzet legközvetlenebbül érintett tagjait bevonják ezekbe az eljárásokba annak érdekében, hogy gyakorlati szinten részt vehessenek a kódex alkalmazásának biztosításában és végrehajtásának nyomon követésében.

A bevált gyakorlatok kódexe általában a következő témákkal foglalkozik:

Munkavégzéshez kapcsolódó szállás: A szükséges szállást az egyén sajátos igényei határozzák meg, és általában biztosítják;

Felvétel: A felvételi és kiválasztási eljárásokat úgy alakítják ki, hogy azok ne hozzák hátrányos helyzetbe a fogyatékossággal élő pályázókat;

Szakmai előmenetel: Miután a fogyatékossággal élő jelöltek felkerültek a tartaléklistára, szaktanácsadást vehetnek igénybe az álláshelyek biztosítása során. Felvételüket követően a fogyatékossággal élő tisztviselőknek joguk van ahhoz, hogy teljes mértékben kibontakoztassák a bennük rejlő lehetőségeket, például képzés révén;

Munkakörnyezet: Minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy felszámolják azokat a fizikai vagy műszaki környezeti akadályokat, amelyekkel egyes fogyatékossággal élő alkalmazottak szembesülhetnek;

Tájékoztatás és figyelemfelkeltés: A kódexet valamennyi alkalmazott tudomására hozzák, és a fogyatékosság kérdésével mélyrehatóan foglalkozó képzések a leginkább érintetteket célozzák meg;

Nyomon követés: A kódex végrehajtásának alapvető eleme a kódex teljesítményének folyamatos nyomon követése, ezáltal biztosítva, hogy a jobb alkalmazás érdekében jobb eljárásokat vezessenek be minden szinten, beleértve a felvételi eljárást és a tisztviselő teljes pályafutását.

A kódex az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre áll. Mind a 11 nyelv elérhető a következő hiperlinken keresztül:

http://ec.europa.eu/dgs/personnel_administration/human_resources_en.htm#114

A kód Braille-írással is elérhető.

Mivel a többi intézmény részt vett az új kódex kidolgozására irányuló konzultációs folyamatban, várható, hogy a kódexet értelemszerűen, saját eljárásaiknak megfelelően fogadják el.

Amikor ez megtörténik, az új személyzeti szabályzat és a bevált gyakorlatok új kódexe egyaránt alkalmazandó lesz valamennyi intézményre.

B. Menetrend

Személyzeti szabályzat

A személyzeti szabályzat felülvizsgálatát az Európai Bizottság 2003. november 18-án fogadta el hivatalosan. Ezeket végleges jóváhagyásra benyújtották a Tanácsnak, és várhatóan 2004. május 1-jén lépnek hatályba.

A helyes gyakorlat kódexe

A helyes gyakorlat kódexe már működik, a Bizottság általi 2003. november 25-i elfogadásától kezdődő hatállyal. Előzetes jogi aktusként a Bizottságon belüli végrehajtás biztosítása érdekében a főigazgatókat felkérték, hogy 2004-ben végezzenek felméréseket személyzetük körében a Bizottságnál foglalkoztatott, fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó alapadatok megállapítása érdekében. Ezeket a felméréseket a kódex 8. szakasza írja elő, és javasoljuk, hogy a Bizottság fogyatékossággal élő alkalmazottainak számáról gyűjtött adatokból anonim statisztikai jelentést tegyenek közzé.

A kódex végrehajtásának alapvető eleme a kódex teljesítményének folyamatos nyomon követése, ezáltal biztosítva, hogy a jobb alkalmazás érdekében jobb eljárásokat vezessenek be minden szinten, beleértve a felvételi eljárást és a tisztviselő teljes pályafutását.

A Bizottság biztosítani kívánja az ombudsmant arról, hogy személyzeti politikájának reformja keretében továbbra is különös figyelmet fordít a fogyatékossággal élő személyek kérdésére. A társadalom sokszínűségének tükröződnie kell a személyzet összetételében annak érdekében, hogy a Bizottság teljes mértékben kihasználhassa a rendelkezésére álló tehetségeket.

Az ombudsmannak a fent tárgyalt intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatáskérése mellett a Bizottság további tájékoztatást kíván nyújtani a fogyatékossággal élő tanulók Európai Iskolákba történő integrációjáról. Ezzel összefüggésben a Bizottság hangsúlyozni kívánja azonban, hogy az Európai Iskolák felelőssége az Igazgatótanácsot terheli, ahol a Bizottság csak egy szavazattal képviselteti magát.

C. Az Európai Iskolák

Tudományos megállapodások

Az Európai Iskolák 1999-ben oktatási programot fogadtak el a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Nemcsak a tanulási nehézségekre terjed ki, hanem a tanulási zavarok legtöbb formájára, valamint a fizikai fogyatékosságokra is. A program hangsúlyozza a hallgató integrációját az iskolai életbe, amennyire csak lehetséges. Bár egyes speciális órákat az osztálytermen kívül is le lehet folytatni, a legtöbbre az osztálytanár mellett a tanuló oldalán egy erre szakosodott tanár segítségével belül kerül sor.

Minden SEN hallgató számára személyre szabott programot határoznak meg képességei és igényei alapján egy speciális tanácsban, amely az igazgatóból, a tanárokból, a szülőkből és általában az orvos szakemberből áll. A tanács eredménye egy olyan szerződés, amely körvonalazza az egyes felek által vállalt feladatokat. A szerződés évente megújítható és a hallgató előrehaladásának megfelelően módosítható. Mivel minden esetet egyedileg vizsgálnak, nincs egyéni költségvetési korlátozás a fogyatékossággal élő diákoknak nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan.

A tantárgyi program és az általános tanterv csökkentése és/vagy módosítása mellett a sajátos nevelési igényű gyermekre szükség esetén külön rendelkezések vonatkoznak az előrehaladásának vizsgálata és nyomon követése során. Ezek a rendelkezések lehetnek olyan egyszerűek, mint a vizsga vagy a vizsgadokumentum nagyobb betűtípussal történő rendelkezésre bocsátására rendelkezésre álló idő növelése, vagy olyan lényegesebb intézkedéseket tartalmazhatnak, mint például a számítógép használata, egy személy biztosítása arra, hogy írnokként járjon el a hallgató válaszainak rögzítésére, vagy akár a vizsga szóbeli letételének lehetősége. A fejlődést a személyes célokhoz mérik, nem pedig az osztály céljaihoz. Azonban egy SEN gyermek fejlődhet (haladó osztályban) az osztálytársaival, bár nem minden év végén előléptetik. Ez és az osztálytermi integráció elve biztosítja a hallgató társadalmi integrációját társaival.

A SEN programban részt vevő hallgatók száma minden évben növekszik, mivel a programot végrehajtják és nagyobb nyilvánosságot kapnak. A program előrehaladását szorosan figyelemmel kísérik, és az 1999-es program felülvizsgálatát jelenleg mérlegelik, hogy azt az Európai Iskolák Igazgatótanácsa még tavasszal elfogadhassa. Számos bevált gyakorlatot foglal magában, amelyeket a különböző iskolákban szerzett tapasztalatok alapján azonosítottak.

Az iskola helyiségeinek megközelíthetősége

Számos európai iskolát úgy építettek vagy alakítottak át, hogy azok a testi fogyatékossággal élő személyeket is ellássák. A közelmúltban épített vagy felújított iskolák, nevezetesen a három brüsszeli iskola, valamint a luxembourgi és alicantei iskolák beépítették a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó legújabb szabványokat. A többi iskola többsége a régi épületek építészeti keretein belül végzett felújításokat, bár a felvonók nem minden iskolában állnak rendelkezésre.

Az épületeknek az Európai Iskolák számára történő rendelkezésre bocsátása és fenntartása annak a tagállamnak a felelőssége, amelynek területén az Európai Iskola található. A Bizottság azonban felkérheti a megfelelő nemzeti hatóságokat, hogy gondoskodjanak az épületek megfelelő átalakításáról, és szándékában áll ezt megtenni az Európai Iskolák Igazgatótanácsának következő, 2004. áprilisi ülésén.

(1) C (2003) 4362, 2003.11.25.