- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman találkozóra irányuló kérelme az Európai Bizottsághoz arról, hogy miként készítette elő a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogszabályok módosítására irányuló javaslatot
Levelezés - Dátum Csütörtök | 19 június 2025
Ügy 1379/2024/MIK - Vizsgálat megindítása Hétfő | 16 szeptember 2024 - Ajánlás Kedd | 25 november 2025 - Határozat Kedd | 23 június 2026 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( További vizsgálat nem indokolt ) - Ország Belgium
Panasz benyújtva
24/07/2024A panasz elemzése
24/07/2024Vizsgálat folyamatban
09/08/2024Előzetes eredmény
25/11/2025A vizsgálat eredménye
23/06/2026
|
elnök Európai Bizottság |
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönettel vettük a Bizottság válaszát a fenti ügyben arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan készítette elő a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogszabályok módosítására irányuló javaslatot. Tájékoztatásul mellékelten megküldöm a panaszosnak a Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeit.
Most szükségesnek tartom, hogy vizsgálócsoportom találkozzon a Bizottság képviselőivel, hogy megvitassák a panaszt és a Bizottság írásbeli válaszát. E levél melléklete tartalmazza az ülésen megvitatandó kérdések listáját.
Hálás lennék, ha munkatársai kapcsolatba lépnének a vizsgálatért felelős Michał Krajewski úrral annak érdekében, hogy az ülésre 2025. július 8. előtt sor kerüljön.
Ezenkívül úgy döntöttem, hogy meg kell vizsgálni a következő dokumentumokat:
- a Bizottság belső döntéshozatali folyamatának bármely olyan dokumentációja, amely ebben az esetben a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás és eszköztár követelményeitől való eltérésről szóló határozathoz vezet, beleértve a Bizottság tagjai, a Főtitkárság vagy az egyes tisztviselők, egyéb szervezeti egységek vagy a döntéshozatali folyamatban részt vevő bármely más személy által megadott hivatalos vagy nem hivatalos jóváhagyásokat,
- a szolgálatközi konzultáció validálásával kapcsolatos dokumentáció,
- az e jogalkotási javaslat éghajlat-politikai következetességének értékelésével kapcsolatos dokumentumok (az európai klímarendelet 6. cikkének (4) bekezdése),
- az arra vonatkozó döntéssel kapcsolatos dokumentáció, hogy nem szerveznek nyilvános konzultációt, hanem ehelyett célzott konzultációt szerveznek a főbb uniós szintű gazdálkodási szervezetekkel, valamint e szervezetek kiválasztásának módjával kapcsolatos dokumentáció,
- az SWD(2024) 360 final bizottsági szolgálati munkadokumentum elkészítésének és közzétételének ütemezésére vonatkozó dokumentáció.
Kérem, hogy a fenti dokumentumokat az ülés előtt, de legkésőbb július 3-ig juttassák el hivatalomhoz, lehetőleg elektronikus formában, titkosított e-mailben. Az Ön intézménye által bizalmasnak ítélt információkat vagy dokumentumokat a Bizottság előzetes beleegyezése nélkül nem adjuk át a panaszosoknak vagy más személyeknek [1].
Tisztelettel:
Teresa Anjinho
európai ombudsman
Strasbourg, 2025. június 19.
Melléklet: Az ülés kérdéseinek listája
1) Az ítélkezési gyakorlat szerint „a közigazgatás által elfogadott belső intézkedések (...), bár nem tekinthetők olyan jogszabályoknak, amelyeket a közigazgatásnak mindig be kell tartania, mégis olyan gyakorlati szabályokat alkotnak, amelyektől a közigazgatás egyedi esetben nem térhet el indokolás nélkül...” [2].
A jogalkotási javaslatát kísérő indokolásban a Bizottság kijelentette, hogy a hatásvizsgálatra és a nyilvános konzultációra vonatkozó követelménytől való eltérés oka „politikai sürgősség” volt „az uniós mezőgazdaság válsághelyzete” miatt. A Bizottság azt is elmondta, hogy a KAP reformjára irányuló, 2021-ben elfogadott javaslatát alátámasztó 2018. évi hatásvizsgálat alapján csak „a KAP uniós jogi keretének bizonyos korlátozott kiigazításait” javasolta.
E magyarázatokon túlmenően indokolta-e a Bizottság bármely más dokumentumban vagy közleményben azt a döntését, hogy eltér a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár bizonyos követelményeitől?
2) Írásbeli válaszában a Bizottság kifejtette, hogy „ebben az esetben a sürgősség miatt nem tervezték meg a kezdeményezést, és nem nyújtottak be hivatalos eltérés iránti kérelmet”.
Erre tekintettel úgy tekintették-e, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár bizonyos követelményeitől való eltérésre vonatkozó döntést a kezdeményezés politikai jóváhagyása előtt vagy után hozták meg? Ennek megfelelően ki kapott hivatalos felhatalmazást arra, hogy ebben a konkrét esetben az alkalmazandó belső szabályokkal összhangban eltéréseket engedélyezzen, és ki engedélyezte ténylegesen az eltéréseket?
3) A Bizottság írásbeli válaszában kijelentette, hogy: „A bizottsági szolgálati munkadokumentum elfogadásának időpontját érintő késedelem a tagállamok, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága és az érdekelt felek által előterjesztett valamennyi egyszerűsítési javaslat alapos felülvizsgálatának és értékelésének tudható be.”
Milyen mértékben járult hozzá ez az elemzés a jogalkotási döntéshozatali folyamathoz, ha azt – úgy tűnik – nagyrészt utólag végezték el? A Bizottság értelmezése szerint a hatásvizsgálatokat helyettesítő elemző dokumentumokat főszabály szerint a vonatkozó jogalkotási aktus társjogalkotók általi elfogadása előtt közzé kell-e tenni?
4) Az európai klímarendelet [3] 6. cikkének (4) bekezdése szerint jogalkotási javaslatainak elfogadása előtt a Bizottság értékeli azok összhangját az EU klímasemlegességi célkitűzésével.
Az SWD(2024) 360 final bizottsági szolgálati munkadokumentum milyen mértékben és pontosan veszi figyelembe ezt az összhangot? Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum egyes szakaszait.
5) Mi az oka annak, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testület sok esetben elégtelennek tartja a Bizottság éghajlat-politikai konzisztenciaértékeléseit?[4] Léteznek-e naprakész statisztikák e tekintetben?
6) A Bizottság kijelentette, hogy a sürgősségre való tekintettel célzott konzultációs folyamat mellett döntött, és csak a mezőgazdasági termelők szervezeteivel konzultált, „mivel ők rendelkeznek a legtöbb gyakorlati és naprakész ismerettel a mezőgazdasági termelőknek a KAP végrehajtása során felmerülő aggályairól és gyakorlati problémáiról, többek között az adminisztratív terhek tekintetében”. A Bizottság azt is kijelentette, hogy „mivel sürgős fellépésre van szükség, nem volt idő szélesebb körű konzultációt folytatni egy szélesebb érdekképviseleti csoporttal”.
Figyelembe véve azokat a környezetvédelmi aggályokat, amelyeket ez a javaslat valószínűleg felvet, miért döntött úgy a Bizottság, hogy ugyanezen időkereten belül nem konzultál más kiválasztott érdekelt felekkel, például környezetvédelmi szervezetekkel?
[1] Ha olyan dokumentumokat vagy információkat kíván benyújtani, amelyeket bizalmasnak tart, és amelyeket nem szabad a panaszos tudomására hozni vagy az ombudsman honlapján közzétenni, kérjük, jelölje meg azokat „Bizalmas” jelöléssel. Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba. Az ilyen jellegű információkat és dokumentumokat röviddel a vizsgálat lezárását követően törlik az európai ombudsman aktáiból.
[2] C-189/02 P., C-202/02 P., C‑205/02 P–C‑208/02 P. és C‑213/02 P. sz. Dansk Rørindustri A/S kontra Bizottság egyesített ügyek, 209–211. pont.
[3] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról (...) (európai klímarendelet), HL L 243., 2021.6.30., 1. o., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A32021R1119.
[4] A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2023. évi éves jelentésének 26. oldalán szereplő információk szerint: https://commission.europa.eu/document/download/caa20c82-6b3f-4d83-90bc-79e4e5af242a_en?filename=RSB_Report_2023-WEB.pdf