FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Az európai ombudsman előzetes véleménye arról, hogy az Európai Bizottság megtagadta a nyilvános hozzáférést egy nagy közösségimédia-vállalat kockázatértékelési jelentéséhez a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek való megfeleléséről


az Európai Bizottság elnöke

 

Tisztelt Elnök Úr!

Azért írok, hogy megosszam előzetes álláspontomat ebben az ügyben, és tisztázzak néhány felmerült kérdést.

Az ügy arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság megtagadta az X, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti online óriásplatform szolgáltatója által készített 2023. évi kockázatértékelési jelentéshez való nyilvános hozzáférést.

A kezdeti szakaszban a Bizottság az érintett platform kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére hivatkozva megtagadta a nyilvános hozzáférés biztosítását. A panaszos ezt követően arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül ezt a határozatot, vitatva a dokumentumban szereplő információk érzékeny jellegét. Azzal is érvelt, hogy nyomós közérdek fűződik annak megismeréséhez, hogy a platform milyen intézkedéseket tesz az esetleges kockázatok kezelése érdekében.

Nem sokkal később, 2023 decemberében a Bizottság hivatalos vizsgálatot indított [1] arra vonatkozóan, hogy a platform megfelel-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak. A Bizottság konkrétan úgy ítélte meg, hogy a platform nem értékelte gondosan a rendszereinek kialakításából és működéséből, illetve szolgáltatásainak használatából eredő bizonyos rendszerszintű kockázatokat az EU-ban.

2024 júniusában a Bizottság megerősítő határozatot fogadott el, amelyben fenntartotta a vitatott jelentéshez való hozzáférés megtagadását. Ennek során a Bizottság arra is hivatkozott, hogy védeni kell a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján folyamatban lévő vizsgálatát, azzal érvelve, hogy a bizalmas jelleg általános vélelme alkalmazandó, és hogy a kereskedelmi érdekek védelmére és a vizsgálatok védelmére vonatkozó két kivétel szorosan kapcsolódik egymáshoz.

A panaszra adott válaszában a Bizottság azt is kijelentette, hogy a 2024 nyarán kiadott előzetes megállapítások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó vizsgálatának csak egy részét érintették, a fennmaradó rész pedig még korai szakaszban van. Az sem világos, hogy mikor fejeződik be a vizsgálat. A Bizottság azt is kifejtette, hogy az érintett platformnak 2024. november 27-ig közzé kell tennie a szóban forgó kockázatértékelési jelentést, és úgy ítélte meg, hogy e határidő lejárta előtt nem áll módjában közzétenni a jelentést (annak bármely részét).

A Hivatalom rendelkezésére bocsátott információk és a vitatott jelentés áttekintése alapján előzetes álláspontom szerint észszerűtlen a bizalmas jelleg általános vélelmét alkalmazni a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 34. cikkével összhangban elkészített kockázatértékelési jelentésre.

Amint azt maga a Bizottság is elismerte, az ítélkezési gyakorlat eddig nem állapította meg, hogy általános vélelem alkalmazható a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 66. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumokra. A vonatkozó ítélkezési gyakorlat ezért a legjobb esetben is analógia útján alkalmazható. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kockázatértékelési jelentésekre alkalmazandó releváns részei azonban jelentősen eltérnek azoktól a körülményektől, amelyek között az uniós bíróságok a múltban megállapították az általános vélelem alkalmazásának lehetőségét.

Mindenekelőtt az általános vélelmekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat nagyrészt azon a tényen alapul, hogy a vonatkozó jogi keretek a Bizottság igazgatási aktáihoz való korlátozott hozzáférést írnak elő, és hogy a közzététel aláásná e kiváltságos hozzáférésre vonatkozó szabályok célját. Ugyanez azonban nem mondható el a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kockázatértékelési jelentésekről.

Pontosabban, amint azt a Bizottság is elismerte, a kockázatértékelési jelentéseket magának a platformnak kell a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tennie. Bár a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály lehetővé teszi [2], hogy bizonyos információkat visszatartsanak, amikor a platform közzéteszi a jelentést, tekintettel a közzétételi kötelezettségre, e rendelkezésből nem tűnik észszerűnek, hogy a kockázatértékelési jelentések mindvégig érzékeny információkat tartalmazzanak.

Ráadásul a jelentés közzétételének határideje attól függetlenül megkezdődik, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 66. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálatot indítottak-e, vagy az folyamatban van-e. Ehelyett az érintett platform jogilag akkor is köteles közzétenni a jelentést, ha vizsgálatot indítottak, vagy azt nem fejezték be a közzétételre vonatkozó határidőig. Ebben az esetben a közzététel határideje 2024. november 27-én jár le. A Bizottság által szolgáltatott információk alapján azonban lehetetlennek tűnik, hogy a vizsgálat addigra lezáruljon. Mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vizsgálat esetén nem írja elő a vonatkozó határidő felfüggesztését vagy meghosszabbítását, ésszerűtlennek tűnik, hogy a kockázatértékelési jelentéseket teljes egészében visszatartsák, amíg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 66. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálat folyamatban van.

Ugyanezen okból az a tény, hogy az érintett felek védelemhez való joga magában foglalja a Bizottság irataiba való betekintés jogát, észszerűen nem értelmezhető úgy, hogy megtiltja a kockázatértékelési jelentés nyilvánosságra hozatalát.

Ami a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 84. cikkében előírt szakmai titoktartási követelményt illeti, megjegyzem, hogy az csak az érzékeny információkra vonatkozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság által a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján szerzett valamennyi információt bizalmasnak kell tekinteni.

Ennek alapján nem vagyok meggyőződve arról, hogy a Bizottság megalapozottan alkalmazta a bizalmas jelleg általános vélelmét a szóban forgó kockázatértékelési jelentésre, amely dokumentumot a társjogalkotóknak meg kell osztaniuk a nyilvánossággal, és előzetes véleményem szerint ez hivatali visszásságnak minősül.

Ennek megfelelően úgy vélem, hogy a Bizottságnak értékelnie kellett volna a jelentés tartalmát annak eldöntése érdekében, hogy biztosítható-e a nyilvános hozzáférés, beleértve a részleges hozzáférést is. E célból a Bizottság konzultálhatott volna az érintett platformmal annak érdekében, hogy kikérje véleményét arról, hogy a jelentés milyen mértékben tekinthető kereskedelmi szempontból érzékenynek.

Ezenkívül úgy vélem, hogy a platform számára a jelentés közzétételére rendelkezésre álló határidő közelgő lejárta ebben a szakaszban nem teszi elavulttá a Bizottság értékelését. Még ha a platform az előírt határidőn belül nyilvánosságra is hozza a jelentést, a proaktív közzététel tekintetében nem fogja ugyanazt az értékelést elvégezni, mint a Bizottság, amikor az 1049/2001/EK rendelet alapján a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre válaszol. Ebben az összefüggésben a platform arra vonatkozó álláspontja, hogy a jelentést milyen mértékben kell nyilvánosságra hozni, eltérhet a Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelet szerinti értékelést követő álláspontjától.

Mindazonáltal nagyra értékelem, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály viszonylag új keret, amely olyan jogi kérdéseket vet fel, amelyeket még nem vitattak meg. Ezért hálás lennék, ha a Bizottság az alábbi kérdésekre is válaszolna:

1. Nyomon követi-e a Bizottság (vagy bármely más szervezet) az online óriásplatformok kockázatértékelési jelentéseinek időben történő közzétételét? Ha igen, milyen lépéseket tesz, ha a platform nem teszi közzé időben a jelentést?

2. Ha az online óriásplatform a kockázatértékelési jelentés közzétételekor visszatartja annak egyes részeit, értékeli-e a Bizottság, hogy a kitakarások összhangban vannak-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 42. cikkének (5) bekezdésével? Ha igen, milyen következményekkel jár, ha úgy ítéli meg, hogy a platform által végzett kitakarások túlzottak?

3. Általánosságban hogyan értelmezi a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kockázatértékelési jelentések proaktív és reaktív átláthatósága közötti kapcsolatot?

4. Hogyan értelmezi a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 42. cikkének (5) bekezdését az 1049/2001/EK rendelet és az annak 4. cikke szerinti kivételek fényében?

Hálás lennék, ha 2025. február 17-ig megkapnám a Bizottság válaszát előzetes nézeteimre és kérdéseimre [3].

Végezetül hálás lennék, ha a Bizottság – lehetőség szerint 2024. november 22-ig – tájékoztatná Hivatalomat, ha az e levélben foglalt bármely információt bizalmasnak tekint. Amennyiben a Bizottság megerősíti, hogy a levél nem tartalmaz bizalmas információt, azt meg kívánom osztani a panaszossal, és közzé fogom tenni az ombudsman honlapján.

Tisztelettel:

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2024. 11. 15.

 

[1] A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 66. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

[2] A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 42. cikkének (5) bekezdése.

[3] Ha olyan dokumentumokat vagy információkat kíván benyújtani, amelyeket bizalmasnak tart, és amelyeket nem szabad a panaszossal közölni, kérjük, jelölje meg azokat „Bizalmas” jelöléssel. Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!