- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman előzetes véleménye arról, hogy az Európai Bizottság megtagadta a nyilvános hozzáférést egy nagy közösségimédia-vállalat kockázatértékelési jelentéséhez a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek való megfeleléséről
Levelezés - Dátum Péntek | 15 november 2024
Ügy 1746/2024/MIG - Vizsgálat megindítása Péntek | 27 szeptember 2024 - Ajánlás Hétfő | 03 november 2025 - Határozat Csütörtök | 07 május 2026 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( Feltárt hivatali visszásság ) - Ország Ausztria
Panasz benyújtva
19/09/2024A panasz elemzése
20/09/2024Vizsgálat folyamatban
27/09/2024Előzetes eredmény
03/11/2025A vizsgálat eredménye
19/02/2026
|
|
Tisztelt Elnök Úr!
Azért írok, hogy megosszam előzetes álláspontomat ebben az ügyben, és tisztázzak néhány felmerült kérdést.
Az ügy arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság megtagadta az X, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti online óriásplatform szolgáltatója által készített 2023. évi kockázatértékelési jelentéshez való nyilvános hozzáférést.
A kezdeti szakaszban a Bizottság az érintett platform kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére hivatkozva megtagadta a nyilvános hozzáférés biztosítását. A panaszos ezt követően arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül ezt a határozatot, vitatva a dokumentumban szereplő információk érzékeny jellegét. Azzal is érvelt, hogy nyomós közérdek fűződik annak megismeréséhez, hogy a platform milyen intézkedéseket tesz az esetleges kockázatok kezelése érdekében.
Nem sokkal később, 2023 decemberében a Bizottság hivatalos vizsgálatot indított [1] arra vonatkozóan, hogy a platform megfelel-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak. A Bizottság konkrétan úgy ítélte meg, hogy a platform nem értékelte gondosan a rendszereinek kialakításából és működéséből, illetve szolgáltatásainak használatából eredő bizonyos rendszerszintű kockázatokat az EU-ban.
2024 júniusában a Bizottság megerősítő határozatot fogadott el, amelyben fenntartotta a vitatott jelentéshez való hozzáférés megtagadását. Ennek során a Bizottság arra is hivatkozott, hogy védeni kell a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján folyamatban lévő vizsgálatát, azzal érvelve, hogy a bizalmas jelleg általános vélelme alkalmazandó, és hogy a kereskedelmi érdekek védelmére és a vizsgálatok védelmére vonatkozó két kivétel szorosan kapcsolódik egymáshoz.
A panaszra adott válaszában a Bizottság azt is kijelentette, hogy a 2024 nyarán kiadott előzetes megállapítások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó vizsgálatának csak egy részét érintették, a fennmaradó rész pedig még korai szakaszban van. Az sem világos, hogy mikor fejeződik be a vizsgálat. A Bizottság azt is kifejtette, hogy az érintett platformnak 2024. november 27-ig közzé kell tennie a szóban forgó kockázatértékelési jelentést, és úgy ítélte meg, hogy e határidő lejárta előtt nem áll módjában közzétenni a jelentést (annak bármely részét).
A Hivatalom rendelkezésére bocsátott információk és a vitatott jelentés áttekintése alapján előzetes álláspontom szerint észszerűtlen a bizalmas jelleg általános vélelmét alkalmazni a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 34. cikkével összhangban elkészített kockázatértékelési jelentésre.
Amint azt maga a Bizottság is elismerte, az ítélkezési gyakorlat eddig nem állapította meg, hogy általános vélelem alkalmazható a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 66. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumokra. A vonatkozó ítélkezési gyakorlat ezért a legjobb esetben is analógia útján alkalmazható. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kockázatértékelési jelentésekre alkalmazandó releváns részei azonban jelentősen eltérnek azoktól a körülményektől, amelyek között az uniós bíróságok a múltban megállapították az általános vélelem alkalmazásának lehetőségét.
Mindenekelőtt az általános vélelmekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat nagyrészt azon a tényen alapul, hogy a vonatkozó jogi keretek a Bizottság igazgatási aktáihoz való korlátozott hozzáférést írnak elő, és hogy a közzététel aláásná e kiváltságos hozzáférésre vonatkozó szabályok célját. Ugyanez azonban nem mondható el a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kockázatértékelési jelentésekről.
Pontosabban, amint azt a Bizottság is elismerte, a kockázatértékelési jelentéseket magának a platformnak kell a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tennie. Bár a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály lehetővé teszi [2], hogy bizonyos információkat visszatartsanak, amikor a platform közzéteszi a jelentést, tekintettel a közzétételi kötelezettségre, e rendelkezésből nem tűnik észszerűnek, hogy a kockázatértékelési jelentések mindvégig érzékeny információkat tartalmazzanak.
Ráadásul a jelentés közzétételének határideje attól függetlenül megkezdődik, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 66. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálatot indítottak-e, vagy az folyamatban van-e. Ehelyett az érintett platform jogilag akkor is köteles közzétenni a jelentést, ha vizsgálatot indítottak, vagy azt nem fejezték be a közzétételre vonatkozó határidőig. Ebben az esetben a közzététel határideje 2024. november 27-én jár le. A Bizottság által szolgáltatott információk alapján azonban lehetetlennek tűnik, hogy a vizsgálat addigra lezáruljon. Mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vizsgálat esetén nem írja elő a vonatkozó határidő felfüggesztését vagy meghosszabbítását, ésszerűtlennek tűnik, hogy a kockázatértékelési jelentéseket teljes egészében visszatartsák, amíg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 66. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálat folyamatban van.
Ugyanezen okból az a tény, hogy az érintett felek védelemhez való joga magában foglalja a Bizottság irataiba való betekintés jogát, észszerűen nem értelmezhető úgy, hogy megtiltja a kockázatértékelési jelentés nyilvánosságra hozatalát.
Ami a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 84. cikkében előírt szakmai titoktartási követelményt illeti, megjegyzem, hogy az csak az érzékeny információkra vonatkozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság által a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján szerzett valamennyi információt bizalmasnak kell tekinteni.
Ennek alapján nem vagyok meggyőződve arról, hogy a Bizottság megalapozottan alkalmazta a bizalmas jelleg általános vélelmét a szóban forgó kockázatértékelési jelentésre, amely dokumentumot a társjogalkotóknak meg kell osztaniuk a nyilvánossággal, és előzetes véleményem szerint ez hivatali visszásságnak minősül.
Ennek megfelelően úgy vélem, hogy a Bizottságnak értékelnie kellett volna a jelentés tartalmát annak eldöntése érdekében, hogy biztosítható-e a nyilvános hozzáférés, beleértve a részleges hozzáférést is. E célból a Bizottság konzultálhatott volna az érintett platformmal annak érdekében, hogy kikérje véleményét arról, hogy a jelentés milyen mértékben tekinthető kereskedelmi szempontból érzékenynek.
Ezenkívül úgy vélem, hogy a platform számára a jelentés közzétételére rendelkezésre álló határidő közelgő lejárta ebben a szakaszban nem teszi elavulttá a Bizottság értékelését. Még ha a platform az előírt határidőn belül nyilvánosságra is hozza a jelentést, a proaktív közzététel tekintetében nem fogja ugyanazt az értékelést elvégezni, mint a Bizottság, amikor az 1049/2001/EK rendelet alapján a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre válaszol. Ebben az összefüggésben a platform arra vonatkozó álláspontja, hogy a jelentést milyen mértékben kell nyilvánosságra hozni, eltérhet a Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelet szerinti értékelést követő álláspontjától.
Mindazonáltal nagyra értékelem, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály viszonylag új keret, amely olyan jogi kérdéseket vet fel, amelyeket még nem vitattak meg. Ezért hálás lennék, ha a Bizottság az alábbi kérdésekre is válaszolna:
1. Nyomon követi-e a Bizottság (vagy bármely más szervezet) az online óriásplatformok kockázatértékelési jelentéseinek időben történő közzétételét? Ha igen, milyen lépéseket tesz, ha a platform nem teszi közzé időben a jelentést?
2. Ha az online óriásplatform a kockázatértékelési jelentés közzétételekor visszatartja annak egyes részeit, értékeli-e a Bizottság, hogy a kitakarások összhangban vannak-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 42. cikkének (5) bekezdésével? Ha igen, milyen következményekkel jár, ha úgy ítéli meg, hogy a platform által végzett kitakarások túlzottak?
3. Általánosságban hogyan értelmezi a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kockázatértékelési jelentések proaktív és reaktív átláthatósága közötti kapcsolatot?
4. Hogyan értelmezi a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 42. cikkének (5) bekezdését az 1049/2001/EK rendelet és az annak 4. cikke szerinti kivételek fényében?
Hálás lennék, ha 2025. február 17-ig megkapnám a Bizottság válaszát előzetes nézeteimre és kérdéseimre [3].
Végezetül hálás lennék, ha a Bizottság – lehetőség szerint 2024. november 22-ig – tájékoztatná Hivatalomat, ha az e levélben foglalt bármely információt bizalmasnak tekint. Amennyiben a Bizottság megerősíti, hogy a levél nem tartalmaz bizalmas információt, azt meg kívánom osztani a panaszossal, és közzé fogom tenni az ombudsman honlapján.
Tisztelettel:
Emily O'Reilly
európai ombudsman
Strasbourg, 2024. 11. 15.
[1] A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 66. cikkének (1) bekezdésével összhangban.
[2] A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 42. cikkének (5) bekezdése.
[3] Ha olyan dokumentumokat vagy információkat kíván benyújtani, amelyeket bizalmasnak tart, és amelyeket nem szabad a panaszossal közölni, kérjük, jelölje meg azokat „Bizalmas” jelöléssel. Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba.