- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman levele az Európai Bizottsághoz arról, hogy az Európai Bizottság hogyan követi nyomon és biztosítja az alapvető jogok horvát hatóságok általi tiszteletben tartását az uniós forrásokban részesülő határigazgatási műveletekkel összefüggésben
Levelezés - Dátum Péntek | 06 november 2020
Ügy 1598/2020/VS - Vizsgálat megindítása Péntek | 06 november 2020 - Határozat Kedd | 22 február 2022 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( További vizsgálat nem indokolt ) - Ország Belgium
|
Ursula von der Leyen asszony elnök Európai Bizottság
|
Strasbourg, 2020. 11. 06.
1598/2020/ΜΟ sz. panasz
Tárgy: Hogyan ellenőrzi és biztosítja az Európai Bizottság az alapvető jogok horvát hatóságok általi tiszteletben tartását az uniós forrásokban részesülő határigazgatási műveletekkel összefüggésben?
Tisztelt Elnök Úr!
Úgy döntöttem, hogy vizsgálatot indítok az Amnesty International által az Európai Bizottság ellen benyújtott panasz ügyében, különösen azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan biztosítja, hogy a horvát hatóságok tiszteletben tartsák az alapvető jogokat az uniós alapokból finanszírozott határigazgatási műveletekkel összefüggésben.
A panaszos azt állítja, hogy a Bizottság nem foglalkozott a horvát hatóságok által a határigazgatási műveletekkel összefüggésben elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekre vonatkozó állandó állításokkal, amelyekért uniós forrásokban [1] részesült, különösen a Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával közös határain. A panaszos különösen azt állítja, hogy a Bizottság nem ellenőrizte, hogy a horvát hatóságok hatékony „nyomonkövetési mechanizmust” hoztak-e létre annak biztosítása érdekében, hogy a határigazgatási műveletek teljes mértékben megfeleljenek az alapvető jogoknak és az uniós jognak.
A panaszos szerint a Bizottság hivatkozott egy ilyen nyomonkövetési mechanizmusra, és kijelentette, hogy 300 000 EUR-t különítettek el erre a célra. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy ilyen mechanizmust hoztak volna létre, vagy hogy mely szervezetek vesznek részt az alapvető jogok nyomon követésében [2]. Így nem átlátható, hogy a szóban forgó uniós forrásokat hogyan használták fel, folytatja a panaszos.
Végezetül a panaszos szerint annak ellenére, hogy tudomása volt az emberi jogok állítólagos megsértéséről, a Bizottság 2019 decemberében további finanszírozást ítélt oda Horvátországnak a határigazgatáshoz.
E vizsgálat első lépéseként úgy döntöttem, hogy írásbeli választ kérek a Bizottságtól a mellékletben szereplő kérdésekre.
Az is hasznos lenne, ha a Bizottság megosztaná hivatalommal a fent azonosított kérdésekkel kapcsolatos dokumentumokat, például a horvát hatóságokkal folytatott levelezést, a nemzeti vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokat, illetve a végrehajtási és értékelési jelentéseket.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy válaszát és a kapcsolódó mellékleteket valószínűleg elküldöm a panaszosnak észrevételezésre. [3] Hálás lennék, ha 2021. január 31-ig megkapnám a Bizottság válaszát.
A vizsgálatért felelős ügyintéző Maria Moustakali.
Amennyiben e vizsgálat során a Bizottság a panasszal azonos tárgyú bírósági eljárásban vesz részt, kérem, értesítsen bennünket.
Tisztelettel:
Emily O'Reilly
európai ombudsman
melléklet
1. Mit jelent a nyomonkövetési mechanizmus fogalma az uniós szükséghelyzeti finanszírozás keretében? Magában foglalja-e például a meglévő nemzetközi vagy nemzeti szervek finanszírozását az alapvető jogok és az uniós menekültügyi jog betartásának nyomon követésére?
2. Johansson biztos nemrégiben utalt egy olyan megállapodásra, amely szerint a horvát ombudsmant, a horvát jogi központot és az ENSZ menekültügyi főbiztosát bevonják ebbe a munkába. Tudna-e a Bizottság további tájékoztatást nyújtani a horvát kormánnyal kötött megállapodásról, és kifejteni, hogy bevonták-e ezeket a szervezeteket?
3. A hatékony nyomonkövetési mechanizmus létrehozása előfeltétele volt-e annak, hogy a 2018. decemberi szükséghelyzeti segítségnyújtási projekt keretében uniós finanszírozást különítsenek el Horvátország számára [4]?
4. Johansson biztos [5] szerint a Bizottság megkapta a horvát hatóságoktól a fenti sürgősségi segítségnyújtási projektre vonatkozó záró végrehajtási jelentést. Megosztaná-e a Bizottság ezt a jelentést, valamint a projekt végrehajtásának módjára vonatkozó saját értékelését?
5. E jelentés alapján rendelkezik-e a Bizottság konkrét információkkal i. a nyomonkövetési mechanizmus létrehozásáról, ii. működésbe lépéséről, iii. célkitűzéseiről és tevékenységeiről, valamint iv. az érintett szervezetekről?
Ha a mechanizmust valóban létrehozták, és a Bizottság ezt ellenőrizte:
6. Rendelkezik-e a Bizottság információval a mechanizmusra ténylegesen elköltött pénzeszközök összegéről?
7. Hogyan ellenőrizte közvetlenül a Bizottság a mechanizmus függetlenségét és hatékonyságát? Szervezett-e tényfeltáró missziót Horvátországba? Megvitatta-e a Bizottság a nyomonkövetési mechanizmus eredményeit a horvát hatóságokkal, a horvát ombudsmannal és a civil társadalmi szervezetekkel, amint azt a schengeni vívmányok Horvátország általi teljes körű alkalmazásának ellenőrzéséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közlemény [6] előirányozza?
8. Kérte-e a Bizottság további intézkedések meghozatalát a horvát hatóságoktól annak érdekében, hogy fokozzák az alapvető jogoknak a határigazgatással összefüggésben történő nyomon követésének hatékonyságát?
9. Tervez-e a Bizottság további intézkedéseket annak érdekében, hogy javítsa az alapvető jogok nyomon követését a horvát határműveletekkel összefüggésben? Például szervez-e a Bizottság helyszíni kiküldetést a horvát hatóságok megsegítésére? Ha igen, mi lesz a misszió konkrét szerepe és feladatai az uniós szükséghelyzeti finanszírozás keretében?
10. Az alapvető jogoknak a horvát határon történő szisztematikus megsértésére vonatkozó állítások hatással voltak-e arra, hogy 2019 decemberében új (migrációval kapcsolatos) forrásokat különítettek el Horvátország számára?
11. Fontolóra vette-e a Bizottság a források visszafizettetését, ha bizonyíték van arra, hogy Horvátország nem felelt meg a projekt feltételeinek?
12. Milyen eljárásokkal rendelkezik a Bizottság i. reagálni arra az esetre, ha bizonyíték van arra, hogy Horvátország nem felelt meg a projekt feltételeinek, és ii. biztosítani, hogy a határigazgatással összefüggésben nyújtott uniós finanszírozás hozzájáruljon az alapvető jogok védelmének fokozásához?
[1] Az EU Menekültügyi, Migrációs és Nemzetközi Alapja (AMIF) és a 2014–2020-as Belső Biztonsági Alap (ISF) keretében.
[2] A panaszos szerint az ENSZ menekültügyi főbiztosa és a Horvát Jogi Központ azt mondta, hogy nem vesznek részt a folyamatban.
[3] Ha olyan dokumentumokat vagy információkat kíván benyújtani, amelyeket bizalmasnak tart, és amelyeket nem szabad a panaszossal közölni, kérjük, jelölje meg azokat „Bizalmas” jelöléssel. Az ilyen dokumentumok biztonságos csatornákon, például Ares, CIRCABC vagy azzal egyenértékű alkalmazásokon keresztül küldhetők el. Az ügyintézővel szükség esetén előzetesen fel lehet venni a kapcsolatot.
[4] KEZDŐLAP/2017/ISFB/AG/EMAS/0076
[5] http://hr.n1info.com/English/NEWS/a567446/Johansson-We-have-to-make-sure-sure-the-protection-of-borders-does-not-involve-abuse.html (angol nyelven).
[6] COM(2019) 497 final, 2019. október 22.: https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/policies/european-agenda-migration/20191022_com-2019-497-communication_en.pdf.