- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Záró feljegyzés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozó stratégiai kezdeményezésről (SI/6/2021/PVV)
Záró megjegyzés - Dátum Kedd | 12 szeptember 2023
Ügy SI/6/2021/PVV - Vizsgálat megindítása Csütörtök | 24 február 2022 - Határozat Kedd | 12 szeptember 2023 - Érintett intézmények Európai Bizottság - Ország Franciaország
Az ombudsman azért indította ezt a stratégiai kezdeményezést, hogy megvizsgálja a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek átláthatóságát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos nyilvános tájékoztatási és kommunikációs stratégiákat, valamint az alapok felügyeletének módját. A stratégiai kezdeményezések lehetővé teszik az ombudsman számára, hogy további információkat szerezzen az ügyről anélkül, hogy teljes körű vizsgálatot indítana az esetleges hivatali visszásságokról. Ezt a stratégiai kezdeményezést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz dokumentumaihoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos számos panaszalapú vizsgálattal, valamint az ombudsman által az OECD-vel közösen kidolgozott, a helyreállítási alapok felhasználásának kormányzati átláthatóságára vonatkozó bevált gyakorlatok elveivel párhuzamosan hajtották végre. E három munkaterületnek lehetővé kell tennie az ombudsman számára, hogy előmozdítsa az átláthatóságot és a megfelelő ügyintézést ezen a rendkívül fontos területen.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás nagyságrendje és hatóköre átalakító hatást hivatott kifejteni azáltal, hogy a világjárvány okozta sokkhatást követően fenntarthatóbb pályára állítja az európai gazdaságokat és társadalmakat. Tekintettel a választott finanszírozási modell innovatív jellegére – először finanszíroznak európai programot közös uniós tőkepiaci hitelfelvétel révén –, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ígéretet tett arra is, hogy átalakító erejű megközelítést alkalmaz az uniós kiadások elszámoltathatósága és átláthatósága tekintetében. Az eszköznek katalizátorként kellett szolgálnia az elszámoltathatóság páneurópai megközelítéséhez is, elősegítve a fokozott részvételen alapuló folyamatot, és lehetővé téve az érdekelt felek számára szerte a kontinensen a finanszírozás részletes ellenőrzését, függetlenül attól, hogy hol találhatók. Ami eddig történt, nem felel meg ennek az ideálnak, de az ombudsman reméli, hogy ez a kezdeményezés és ajánlásai, valamint a Bizottság és a tagállamok jövőbeli innovációi még megvalósíthatják ezt az ideált.
Az ombudsman üdvözli a kezdeményezésének kezdete óta elért eredményeket, amelyek magukban foglalják a proaktívabb átláthatóságot a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célzott honlapján, a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblán keresztül, valamint azt a követelményt, hogy a tagállamoknak létre kell hozniuk egy könnyen használható nyilvános portált, amely adatokat tartalmaz arról a 100 végső kedvezményezettről, akik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz intézkedéseinek végrehajtására a legmagasabb összegű finanszírozásban részesülnek. Ez némileg hozzájárul annak biztosításához, hogy az egész EU-ra kiterjedő nyilvánosság tisztában legyen a pénz elköltésének módjával és az ilyen kiadásokhoz kapcsolódó feltételekkel.
Mindemellett még van mit javítani, különösen a következők tekintetében:
1. Mivel úgy tűnik, hogy nem minden tagállam hozta létre portálját, az ombudsman felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a többi tagállam a lehető leghamarabb hozza létre portálját. Emellett az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy az elköltött forrásokkal kapcsolatos érdemi elszámoltathatóság biztosítása érdekében használják ezt a portált az összes címzett bevonására.
2. Az ombudsman sajnálatosnak tartja, hogy a proaktív átláthatóságra főként csak azt követően kerül sor, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nemzeti terveit már jóváhagyták, ami azt jelenti, hogy a nyilvánosság számára nehéz volt nyomon követni a tárgyalásokat. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása érdekében az ombudsman ezért felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is tegye közzé a tagállamok kifizetési kérelmeire vonatkozó előzetes értékeléseit, és tájékoztassa a nyilvánosságot felügyeleti munkájáról.
3. Az ombudsman továbbra is úgy véli, hogy hasznos lenne a nemzeti tervek gépi fordításait megfelelő felelősségkizáró nyilatkozatokkal együtt közzétenni annak érdekében, hogy ezek az alapvető információk páneurópai ellenőrzés tárgyát képezhessék.
4. Ami a reaktív átláthatóságot illeti, az ombudsman továbbra is nyomon fogja követni, hogy a Bizottság hogyan kezeli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket, különös tekintettel azon megállapításaira, amelyek szerint a Bizottság bizonyos esetekben túl tágan alkalmazta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokban előírt kivételeket. Különös aggodalomra adnak okot azok a hosszú késedelmek, amelyeket a Bizottság e kérelmek némelyikének kezelése során tapasztal, egyes esetekben egy vagy több évet is igénybe véve.
5. Az eredménytábla nem tükrözi a tagállamok tényleges kiadásait, mivel a mérföldköveknek és céloknak nincs hozzárendelt költségük. Ehelyett a tagállamok jelentést tesznek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos kiadásokról az Eurostatnak és a Bizottságnak. A tagállamok a Bizottsággal együttműködve javíthatnák az érdekelt felek képességét a projektek hatásának nyomon követésére és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére.
6. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottságnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végzett felügyeletre és ellenőrzésre adott válaszai nem tartalmaznak olyan konkrét részleteket, amelyek biztosítanák a független megfigyelőt arról, hogy miként fogja biztosítani e források elköltését. A Bizottság például nem határozza meg, hogy mikor és hogyan fogják elvégezni utólagos és rendszerellenőrzéseit, és milyen eljárásokat vezettek be a pénzeszközök visszafizettetésére. Az egyértelmű és részletes válaszok hiánya miatt az Európai Számvevőszék aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy uniós szinten továbbra is fennáll bizonyossági és elszámoltathatósági hiányosság az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt övező közérdek az elkövetkező években valószínűleg továbbra is magas marad, és az ombudsman továbbra is nyomon kívánja követni, hogy a Bizottság hogyan biztosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz átláthatóságát és felügyeletét. Az ombudsman figyelembe fogja venni a Bizottság jövő év eleji félidős RRF-értékelésének eredményét. Üdvözli továbbá, hogy a Bizottság ez év tavaszán nyilvános konzultációt folytatott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával kapcsolatban a civil társadalom által felvetett lehetséges problémák azonosítása érdekében.
Bevezetés
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz [1] a Next Generation EU [2] – a Covid19-világjárványra válaszul létrehozott ideiglenes uniós finanszírozási program – központi finanszírozási mechanizmusa. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai hat terület vagy „pillér” köré szerveződnek: zöld átállás; digitális transzformáció; gazdasági kohézió, termelékenység és versenyképesség; társadalmi és területi kohézió; egészségügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia; Politikák a következő generáció számára. Most először került sor az Európai Unió nevében kibocsátott kötvényekből történő finanszírozásra.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet [3] 2021 februárjában lépett hatályba. Vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök révén összesen 723,8 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak. A maximális nemzeti allokációkon belül a pénzt a tagállamok által kidolgozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek alapján osztják el.
A helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla áttekintést nyújt az eszköz és a nemzeti tervek végrehajtása terén elért eredményekről. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus [4] közös jelentéstételi mutatókat határoz meg, és meghatározza, hogy a tagállamoknak hogyan kell beszámolniuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz általános teljesítményéről és az eredménytábla naprakészen tartására irányuló célkitűzéseinek elérése terén elért eredményekről.
2023 februárjában a REPowerEU terv [6] részeként módosították a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet [5], hogy lehetővé tegyék a tagállamok számára, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait az energiaellátás diverzifikálására, valamint az energiarendszer rezilienciájának, biztonságának és fenntarthatóságának növelésére irányuló reformok és beruházások végrehajtására használják fel.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az uniós költségvetési rendeletben [8] meghatározott „közvetlen irányítás” [7] hatálya alá tartozik, amelynek keretében a Bizottság a nemzeti terveik végrehajtása terén elért eredmények alapján közvetlenül, részletekben fizet a tagállamoknak. E célból a Bizottság rendszeresen értékeli az e helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott mérföldkövek tagállamok általi elérését. A tagállamok pedig irányítják a pénzeszközök végső kedvezményezetteknek történő kifizetését.
Az ombudsman és az OECD bevált gyakorlatra vonatkozó elvei
Az ombudsman az OECD-vel együttműködve kidolgozta a bevált gyakorlatok elveit a helyreállítási alapok felhasználásának kormányzati átláthatóságára vonatkozóan.[9] A bevált gyakorlatok elveinek első csoportja a helyreállítási alapok felhasználásának kellő proaktív és reaktív átláthatóságára összpontosít. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos információkat a lehető legnagyobb mértékben proaktív módon közzé kell tenni. A reaktív átláthatóság javítása érdekében egyértelmű iránymutatásokra van szükség az információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozóan, amelyeket megfelelő nyilvántartási rendszerek tesznek lehetővé.
A bevált gyakorlatok további elvei hozzájárulnak a páneurópai elszámoltathatóság és ellenőrzés kialakításának, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz valóban részvételen alapuló gyakorlatának átgondolásához. Alapvető fontosságú a civil társadalom általi felügyelet és ellenőrzés biztosítása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtási és értékelési szakaszában. A Bizottság például elismerte, hogy az európai szemeszter erős platformként szolgálhat a szociális partnerek, a civil társadalom és más érdekelt felek politikai döntéshozatali folyamatba való bevonásához, ami hozzájárulna a konstruktívabb párbeszédhez és a reformok iránti nagyobb felelősségvállaláshoz. Az átláthatósággal kapcsolatos többszintű kormányzás biztosítása érdekében az érintett regionális és helyi közintézményeket is be kell vonni ebbe a páneurópai párbeszédbe. Emellett fel lehetne hívni a figyelmet azokra a panaszkezelési mechanizmusokra, amelyek révén a nyilvánosság hangot adhat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával kapcsolatos feltételezett szabálytalanságokkal kapcsolatos aggályainak. Végezetül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló egyértelmű és következetes nyilvános kommunikáció, valamint a megfelelő adatgyűjtés és közzététel alapvető fontosságú az átláthatóság és a nagyobb társadalmi elszámoltathatóság szempontjából.
Az ombudsman stratégiai kezdeményezése
Az ombudsman azért hajtotta végre ezt a stratégiai kezdeményezést, hogy betekintést nyújtson a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek átláthatóságába, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos nyilvános tájékoztatási és kommunikációs stratégiákba, valamint az alapok felügyeletének módjába.
2022 februárjában az ombudsman kérdéseket intézett a Bizottsághoz [10], 2022 júniusában pedig a Bizottság megküldte válaszát [11].
2022 októberében az ombudsman további pontosításokat kért [12], amelyekre a Bizottság 2023 áprilisában válaszolt [13].
A következő szakaszok ismertetik az ombudsman Bizottsághoz intézett kérdéseit, a Bizottság válaszait és az ombudsman értékelését a stratégiai kezdeményezés által lefedett három szempontról:
1) A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek átláthatósága és értékelése
2) Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság
3) Felügyeleti mechanizmusok
1. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és azok értékelésének átláthatósága
A civil társadalom és az újságírók egyaránt aggodalmuknak adtak hangot a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tárgyalásával és végrehajtásával kapcsolatos átláthatóság hiánya miatt. Mivel a szóban forgó közérdekek nagyok, az ombudsman számos kérdést tett fel a Bizottságnak a nemzeti tervekről folytatott tárgyalások átláthatóságának biztosítása érdekében bevezetett mechanizmusokkal, valamint a tagállamok mérföldkövei és reformjai értékelésének nyilvános ellenőrzését lehetővé tevő intézkedésekkel kapcsolatban. E tekintetben meg kell különböztetni a proaktív és reaktív átláthatóságot.
Proaktív átláthatóság
Általánosságban
Ez a stratégiai kezdeményezés szorosan követte a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy proaktívan tájékoztassa a nyilvánosságot a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. Az ombudsman nagyra értékeli a kezdeményezésének kezdete óta elért eredményeket. Amint azt a Bizottság az ombudsmannak adott válaszában kifejtette, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz honlapjának országoldalain [14] közzétette a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre és a (tervek jóváhagyásáról szóló) tanácsi végrehajtási határozatok mellékleteire mutató linkeket. Ezek a mellékletek tükrözik a nemzeti terveket, és tartalmazzák a tagállamok által javasolt reformokat és beruházásokat, valamint a végrehajtásuk leírását és indikatív ütemtervét. Emellett feltüntetik és ismertetik a vonatkozó mérföldköveket és célokat, és indikatív ütemtervet határoznak meg azok teljesítésére. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokat is közzéteszik. Tartalmazzák a tervek Bizottság általi értékelésének részletesebb leírását.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz konkrét végrehajtását illetően a Bizottság kifejtette, hogy az országoldalak a tagállamokkal egyeztetett operatív megállapodásokra mutató linkeket tartalmaznak, amelyek részletesen ismertetik a nyomonkövetési intézkedéseket [15], valamint tájékoztatást nyújtanak arról, hogy hogyan fogják biztosítani a mérföldkövek értékelését és a célok teljesítését. A Bizottság minden kifizetési kérelem esetében közzéteszi a mérföldkövek és célok teljesítésére vonatkozó előzetes értékeléseket is. E kifizetési kérelmekkel kapcsolatban a Bizottság végrehajtási határozatai és az azokat kísérő sajtóanyagok, valamint a Q&As is rendelkezésre állnak.
A proaktívan közzétett információk ezen köre jó áttekintést nyújt a tervek Bizottság általi értékeléséről, míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz honlapjának országoldalai segítenek biztosítani, hogy a releváns információk egy helyen legyenek, kezelve a szétszórt információk korábbi problémáját. A nemzeti tervek közzététele azonban továbbra is a tagállami hatóságok feladata. A végleges tervek tehát csak a tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein) állnak rendelkezésre. Az ombudsmannak adott válaszából úgy tűnik, hogy a Bizottság nem szándékozik proaktívan közzétenni e tervek gépi fordításait, amelyeket a jóváhagyási folyamat keretében megosztott az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. Az ombudsman továbbra is úgy véli, hogy hasznos lenne a nemzeti tervek gépi fordításait megfelelő felelősségkizáró nyilatkozatokkal együtt közzétenni annak érdekében, hogy ezek az alapvető információk páneurópai ellenőrzés tárgyát képezhessék.
Emellett továbbra is sajnálatos, hogy a proaktív átláthatóságra főként csak a tervek jóváhagyását követően kerül sor, ami azt jelenti, hogy a nyilvánosság számára nehéz volt nyomon követni a tárgyalásokat. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása érdekében az ombudsman ezért felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is tegye közzé a tagállamok kifizetési kérelmeire vonatkozó előzetes értékeléseit, és tájékoztassa a nyilvánosságot a 3. pontban meghatározott felügyeleti munkájáról.
Az ombudsman üdvözli továbbá a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy továbbra is mérlegeli azokat a további dokumentumokat, amelyek proaktívan közzétehetők, figyelembe véve a dokumentumok relevanciáját és hasznosságát. E tekintetben hasznosak lehetnek a bevált gyakorlatok fent említett elvei.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak végső kedvezményezettjeiről
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk döntő fontosságúak az e források elköltésével kapcsolatos érdemi elszámoltathatóság szempontjából. Csak ez a részletesség teszi lehetővé az érdekelt felek számára, hogy Unió-szerte független ellenőrzést végezzenek arról, hogy az egyes projektek összhangban vannak-e a jóváhagyott célkitűzésekkel, és nyomon kövessék az esetleges összeférhetetlenségeket, csalást és korrupciót. Ez összhangban van a költségvetési rendelet [16] szerinti költségvetési átláthatóság elvével, amely kimondja, hogy a polgároknak tudniuk kell, hogy az EU hol és milyen célra költi el a forrásokat. Mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai közvetlen irányítás alá tartoznak, a végső „kedvezményezettek” hivatalosan a tagállamok. A Bizottság ezért rámutat arra, hogy a tagállamok felelősek a nyilvánosság arról való tájékoztatásáért, hogy mely szervezetek a végső kedvezményezettek. Ennek ellenére az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság online közzéteszi a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott mintaprojektek térképét [17], bár lehetne részletesebb is.
Ami a finanszírozás végső kedvezményezettjeire vonatkozó tagállami kommunikációt illeti, az Európai Parlament rendszeresen nagyobb átláthatóságra szólított fel. Ennek eredményeként [18] 2023 februárja óta [19] létre kell hozni egy könnyen használható nyilvános portált, amely adatokat tartalmaz arról a 100 végső kedvezményezettről, akik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében hozott intézkedések végrehajtásához a legmagasabb összegű finanszírozásban részesülnek. Az ombudsman ezt annak megerősítéseként értelmezi, hogy fokozottan tudatában van annak, hogy fontos biztosítani a nyilvánosság tájékoztatását arról, hogy hová kerülnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai. Mivel úgy tűnik, hogy nem minden tagállam hozta létre portálját [20], az ombudsman felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a többi tagállam a lehető leghamarabb hozza létre portálját. Emellett az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak ösztönöznie kell a tagállamokat, hogy használják ezt a portált az összes címzett bevonására.
Reaktív átláthatóság
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos dokumentumok reaktív átláthatóságával kapcsolatban a Bizottság kifejtette az ombudsmannak, hogy forrásokat csoportosított át a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében beérkezett dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel foglalkozó szervezeti egységekhez annak érdekében, hogy javítsa az ilyen kérelmek kezelésének hatékonyságát. 2023 áprilisáig a Bizottsághoz 128 kezdeti hozzáférési kérelem érkezett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos dokumentumokhoz. Eseti értékelést és a tagállamoktól származó dokumentumok esetében a nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációt követően részben vagy egészben több mint 2000 dokumentumot tett közzé.
Az ombudsman számos panasszal foglalkozott és foglalkozik jelenleg is a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés megtagadásával kapcsolatban, különös tekintettel a Bizottság és több tagállam között a vonatkozó tervtervezeteikről folytatott eszmecserékre.[21] A szóban forgó vizsgálatok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos, különböző jellegű dokumentumokra [22] vonatkoznak, amelyek esetében eseti értékelést kell végezni a közzététel lehetőségéről [23].
A dán és a svéd helyreállítási és rezilienciaépítési tervet érintő ügyben [24] az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság túl tágan alkalmazta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokban előírt kivételeket, amelyek a közérdek védelmére vonatkoznak az Unió vagy a tagállamok pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében [25], valamint a folyamatban lévő döntéshozatali eljárás védelmére [26]. Az ombudsman ezért továbbra is nyomon fogja követni, hogy a Bizottság hogyan kezeli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket.
Különös aggodalomra adnak okot azok a hosszú késedelmek, amelyeket a Bizottság e kérelmek némelyikének kezelése során tapasztal.[27] Egy újságíró például több mint egy évig várt a Németország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének bizottsági elemzésével kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelméről szóló végleges határozatra.[28] Egy másik újságíró nyilvános hozzáférést kért a Lengyelország és Hollandia nemzeti tervével kapcsolatos dokumentumokhoz. A lengyel RRF-hez kapcsolódó dokumentumok tekintetében a Bizottság végül kilenc hónappal a panaszos eredeti kérelme után részleges hozzáférést biztosított.[29] 2023 augusztusában a Bizottság még mindig nem hozott végleges határozatot a holland RRF-dokumentumokról, annak ellenére, hogy a panaszos először 2022 júniusában kért hozzáférést [30].
2. Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság
A nemzeti tervekkel kapcsolatos tájékoztatásról, kommunikációról és nyilvánosságról a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet [31] rendelkezik. Konkrétan valamennyi tagállam tervében felvázolta tervezett nemzeti kommunikációs stratégiáját. A Bizottság kifejtette, hogy ezzel kapcsolatos elvárásait egy, a tagállamok támogatását célzó útmutatóban közölte, és hogy ezen elemek teljesülését a tagállamokkal partnerségben ellenőrzik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek következetességének biztosítása érdekében. A tagállamok kommunikációs stratégiáit a Bizottság szolgálati munkadokumentumai is ismertetik, de azokat nem tekintették döntő elemnek a nemzeti tervek jóváhagyása szempontjából. Emellett a Bizottsággal aláírt finanszírozási megállapodás [32] részeként minden tagállam kötelezettséget vállal arra, hogy biztosítja az uniós finanszírozás láthatóságát, és tájékoztatást nyújt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek az európai helyreállításhoz való hozzájárulásáról.
A tagállamok helyreállítási terveire mutató linkek összeállítása mellett a Bizottság a honlapjának országoldalain is összeállította a tagállamok Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel foglalkozó weboldalaira mutató linkeket. Az ombudsmannak adott magyarázatában a Bizottság elismerte, hogy az ezeken a weboldalakon szereplő információk eltérőek. Bár a Bizottság ösztönzi a részletes kommunikációt, kijelentette, hogy nincs jogalapja arra, hogy valamennyi tagállamot közös megközelítés követésére kötelezze. Emellett a Bizottság együttműködik a tagállamokkal az „Inform EU”[33] zászlaja alatt folytatott médiakampányok terén, és tanácsokkal és iránymutatással [34] szolgál a kommunikációval kapcsolatban.
A Bizottság saját kommunikációs stratégiája a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblára összpontosít. Az eredménytábla valós időben mutatja be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása terén elért eredményeket, beleértve a kifizetési kérelmek benyújtását és eredményét is. Alapul szolgál továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló éves bizottsági jelentések, a Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott felülvizsgálati jelentés, valamint a Parlament és a Bizottság közötti helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd elkészítéséhez.[35] A helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla honlapja a következőket tartalmazza: i) a mérföldkövek és célok teljesítésére vonatkozó külön szakaszok; ii. kiadások szakpolitikai területenként, valamint az eszköz keretében a zöld, digitális és szociális kiadások bontása; iii. a folyósítás előrehaladása; iv) jelentéstétel 14 közös mutatóról; és v. az intézkedések tematikus elemzése.
Az ombudsman üdvözli a Bizottságnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz honlapjának és az eredménytáblának a fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy e tekintetben folytassa együttműködését a tagállamokkal. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által lefedett területeken nyújtott hozzájárulásról szóló közlemény jelentős hatással van arra, hogy a nyilvánosság hogyan ítéli meg annak sikerét. Tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz késedelmes végrehajtásával kapcsolatos növekvő aggályokra, az ilyen kommunikáció különösen fontos [36].
Az ombudsman bevált gyakorlatokra vonatkozó elveiben foglaltak szerint az eredménytábla nem tükrözi a tagállamok tényleges kiadásait, mivel a mérföldköveknek és céloknak nincs hozzárendelt költségük. Ehelyett a tagállamok jelentést tesznek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos kiadásokról az Eurostatnak és a Bizottságnak. Ezzel összefüggésben a tagállamok a Bizottsággal együttműködve javíthatnák az érdekelt felek képességét a projektek hatásának nyomon követésére és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére. A Bizottság például erőfeszítéseket tehetne annak biztosítására, hogy az eredménytábla közös mutatóit valamennyi tagállam azonos módon értelmezze, hogy támogassa a tagállamok közötti és azokon belüli következetes alkalmazást.
3. Felügyeleti mechanizmusok
Az ombudsman megvizsgálta a Bizottság által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében alkalmazott felügyeleti mechanizmusokat. Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta a tagállamok nemzeti kontrollrendszereinek szerepét, mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke kötelezi a tagállamokat az EU pénzügyi érdekeinek védelmére. A kifizetési kérelmet követően maga a Bizottság fogja értékelni a mérföldkövek és célok teljesítését, utólagos ellenőrzéseket fog végezni a mérföldkövekre és célokra vonatkozóan, valamint rendszerellenőrzéseket fog végezni a nyomonkövetési és kontrollrendszerekre vonatkozóan. Súlyos szabálytalanságok esetén először a tagállamnak kell visszafizettetnie az érintett pénzeszközöket. Ha egy tagállam nem teljesít, vagy a nemzeti hatóságok súlyosan megszegik kötelezettségeiket, a Bizottság visszafizettetheti a pénzeszközöket is. Ehhez az ellenőrzési munkához „a Bizottság kockázatalapú ellenőrzési stratégiát dolgozott ki – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartama alatt minden tagállamban sor kerül majd utólagos és rendszerellenőrzésekre”.
Az ombudsman nagyra értékeli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végzett felügyeletet és ellenőrzést hozzá kellett igazítani egy olyan helyzethez, amelyben a tagállamokat jogilag a források végső kedvezményezettjeinek tekintik – ez viszonylag új megközelítés az ilyen mértékű finanszírozás tekintetében. A Bizottság válaszai azonban nem tartalmaznak olyan konkrét részleteket, amelyek biztosítanák a független megfigyelőt arról, hogy miként fogja biztosítani e források elköltését. A Bizottság például nem határozza meg, hogy mikor és hogyan fogják elvégezni utólagos és rendszerellenőrzéseit, és milyen eljárásokat vezettek be a pénzeszközök visszafizettetésére. E tekintetben az Európai Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy uniós szinten továbbra is fennáll bizonyossági és elszámoltathatósági hiányosság az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén, és azt ajánlotta, hogy a Bizottság határozzon meg intézkedéseket ennek kezelésére [37].
Ami konkrétan a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatokat illeti, azokat a tagállamoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel [38] összhangban kontroll- és ellenőrzési célokból kell gyűjteniük. A Bizottság szerint ezeket az adatokat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség (EPPO), az Európai Számvevőszék és maga a Bizottság is bekérheti. A Bizottság azonban nem fejtette ki, hogy ez milyen konkrét körülmények között fog megtörténni. Csak azt pontosította, hogy ilyen kérelem „annak ellenőrzése céljából indítható, hogy az ellenőrzésre [minta alapján] kiválasztott konkrét célt valóban kielégítően teljesítették-e”. Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság kijelentette, hogy ezeket az adatokat a kontroll- és ellenőrzési célú korlátozás miatt nem teheti közzé.
Általánosabban, az ellenőrzésekre vonatkozó információkat az éves tevékenységi jelentés tartalmazza, amely részletesebb információkat [39] tartalmaz arról, hogy a Bizottság hogyan végzi felügyeleti tevékenységeit. A Bizottság szokásos ellenőrzési gyakorlatával összhangban a konkrét ellenőrzési jelentéseket nem teszik proaktív módon közzé. Tekintettel az e pénzeszközök elköltéséhez fűződő közérdekre, az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania az általa végzett ellenőrzésekre vonatkozó információkat [40], miután azokat befejezték, és azok alapján intézkedtek. Az ilyen információk közzététele hozzájárul az abba vetett közbizalom megerősítéséhez, hogy a pénzeszközöket valóban az előirányzott célokra költik el. Ennek fényében az ombudsman továbbra is nyomon fogja követni a Bizottság Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos felügyeleti tevékenységeit.
Következtetés
Ez a kezdeményezés lehetővé tette az ombudsman számára, hogy betekintést nyerjen abba, hogy a Bizottság hogyan biztosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz átláthatóságát és elszámoltathatóságát, és hogy a Bizottság e célból hogyan működik együtt a tagállamokkal.
Az ombudsman üdvözli a kezdeményezésének kezdete óta elért eredményeket, és számos javításra szoruló területet azonosított, amelyeket a fentiekben vázoltunk fel. Mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt övező közérdek az elkövetkező években valószínűleg továbbra is magas marad, az ombudsman továbbra is nyomon kívánja követni, hogy a Bizottság hogyan biztosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz átláthatóságát és felügyeletét. Az ombudsman ezzel összefüggésben figyelembe fogja venni a Bizottság jövő év eleji félidős RRF-értékelésének [41] eredményét.
Ennek alapján az ombudsman lezárja a kezdeményezést. Az ombudsman köszönetet mond a Bizottságnak a részletes magyarázatért, és felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a fenti észrevételeket. Várakozással tekint az elé, hogy a jövőben eszmecserét folytasson a Bizottsággal ezekről a kérdésekről.
[1] További információk: https://commission.europa.eu/business-economy-euro/economic-recovery/recovery-and-resilience-facility_en
[2] További információk: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/eu-budget/eu-borrower-investor-relations/nextgenerationeu_en
[3] (EU) 2021/241 rendelet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32021R0241
[4] A Bizottság (EU) 2021/2106 felhatalmazáson alapuló rendelete a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla közös mutatóiról és részletes elemeiről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2021.429.01.0083.01.ENG&toc=OJ%3AL%3A2021%3A429%3ATOC
[5] (EU) 2023/435 rendelet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek REPowerEU-fejezeteiről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=CELEX%3A32023R0435
[6] További információk: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/repowereu-affordable-secure-and-sustainable-energy-europe_en#how-repowereu-is-funded
[7] „Kivételes jellege miatt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása egyedi eljárásokat fog követni. A forrásokat a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért eredmények alapján közvetlenül a tagállamoknak folyósítják.” További információk: https://commission.europa.eu/funding-tenders/find-funding/funding-management-mode_en
[8] Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet szerinti költségvetési gazdálkodás három formájának egyike, legutóbbi egységes szerkezetbe foglalt változat: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1046/2022-12-14. A kiadások kezelésének egyéb formái a közvetett és a megosztott irányítás. Közvetett irányítás esetén a Bizottság egy koordinátornak folyósítja a pénzt, aki ezt követően kifizeti a végső kedvezményezetteket. A megosztott irányítás keretében az Európai Bizottság és a tagállamok közösen kezelik az uniós pénzek végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseit.
[9] Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/en/news-document/en/163020
[10] https://www.ombudsman.europa.eu/en/opening-summary/en/148742
[11] https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/158511
[12] https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/161530
[13] https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/174448
[14] Lásd: https://commission.europa.eu/business-economy-euro/economic-recovery/recovery-and-resilience-facility_en
[15] Az információcsere gyakorisága és formátuma, az adatokhoz való hozzáférés módjai, nyomonkövetési lépések, a kifizetési kérelmek indikatív ütemterve, a mérföldkövek és célok további meghatározása, beleértve az ellenőrzési mechanizmusokat is.
[16] Lásd az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet preambulumát, legutóbbi egységes szerkezetbe foglalt változat: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1046/2022-12-14
[17] Lásd: https://commission.europa.eu/business-economy-euro/economic-recovery/recovery-and-resilience-facility_en#map
[18] Lásd: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-9-2022-0260_EN.html
[19] Az (EU) 2023/435 rendelet 1. cikkének (10) bekezdése a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezetek tekintetében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=CELEX%3A32023R0435
[21] Lásd: 925/2022/LDS (https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/61681), 1129/2022/SF (https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/61897), 137/2023/SF (https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/63201)
[22] A Bizottság azt is kifejtette az ombudsmannak, hogy a hozzáférési kérelmek hatóköre jelentősen eltér:
„Az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumtípusok közé tartoznak például a következők: a tanácsi végrehajtási határozatokra irányuló bizottsági javaslatok (és mellékletek), valamint a bizottsági szolgálati munkadokumentumok (és mellékletek) tervezetei, a Bizottság szolgálatai által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése során készített gazdasági hatásvizsgálati dokumentumok; az operatív intézkedéseket jóváhagyó bizottsági határozatok; a tagállamoktól érkező, illetve a tagállamokkal folytatott levelezés; a tagállami hatóságokkal folytatott megbeszélések jegyzőkönyvei; a tagállamok által a nemzeti tervek elkészítése során benyújtott dokumentumok; az olyan harmadik felekkel folytatott találkozók és levelezés jegyzőkönyvei, amelyek nem tagállamok.”
[23] Az Asesores Comunitarios ügyben (2023. február 15-i Asesores Comunitarios ítélet, T-77/22, EU:T:2023:69, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=F37B1D1E07C3F9681329CB3F536BF956?text=&docid=270470&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=32346) Spanyolország nemzeti helyreállítási tervéről, Spanyolországnak a terv hivatalos benyújtását bejelentő leveléről, a Bizottság átvételi elismervényéről és Spanyolországnak a nemzeti helyreállítási terv két elemére vonatkozó információkat tartalmazó leveléről volt szó.
[24] Lásd: 925/2022/LDS (https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/61681)
[25] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:32001R1049
[26] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése
[27] Lásd: OI/2/2022/OAM (https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/167661)
[28] Lásd 187/2022/LDS (https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/60962)
[29] Lásd: 2186/2022/SF (https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/62960)
[30] Lásd: 409/2023/OAM (https://www.ombudsman.europa.eu/en/opening-summary/en/167336)
[31] A rendelet 34. cikke
[32] A megállapodások 10. cikkének (2) bekezdése
[33] További információk: https://ec.europa.eu/regional_policy/policy/communication/inform-network_en
[34] További információk: https://international-partnerships.ec.europa.eu/knowledge-hub/communicating-and-raising-eu-visibility-guidance-external-actions_en
[35] További információk: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_21_6862
[36] További információk: https://www.spglobal.com/ratings/hu/research/articles/230719-eu-rrf-at-half-time-italy-and-spain-will-likely-need-extra-time-to-spend-the-the-funds-12790825 és https://www.ftm.eu/articles/recovery-files-evaluation?share=kmDWV1qOXCG5sINrOdhcBWZjZkqbhf6K%2BLRoYH5PVbkGEz157z7xqkjWz1uH%2Bi4%3D
[37] További információk: https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR-2023-07/SR-2023-07_EN.pdf
[38] A rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontja
[39] Lásd: https://commission.europa.eu/system/files/2023-06/ECFIN_AAR_2022_en.pdf#page69. Az utólagos ellenőrzések tekintetében például a jelentés a következőket állapítja meg: „A kockázat szintjének meghatározásához különböző kritériumokat alkalmaznak, például a végrehajtó szervek típusát és számát, a végső kedvezményezettek típusát és számát, az intézkedés megjelölését és az ellenőrzési mechanizmus összetettségét. Például az olyan intézkedések, mint a jogszabály hatálybalépése vagy közzététele alacsony kockázatúnak minősülnek.” A rendszerellenőrzéseket illetően a jelentés azt állítja, hogy „ezeket az ellenőrzéseket 2023 végéig valamennyi tagállamban elvégzik”.
[40] Ahogy például a Bizottság az éves tevékenységi jelentés 14. mellékletében említette: https://commission.europa.eu/system/files/2023-06/ECFIN_AAR_2022_annexes_en.pdf.
[41] További információk: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13608-Recovery-and-Resilience-Facility-2020-2024-mid-term-evaluation_en