Tisztelt M. asszony! 1997. december 16-án
Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja által szervezett A 1/97 (spanyol ügyintézők) nyílt versenyvizsgán történt számos szabálytalansággal kapcsolatban. Állításai a versenyvizsga vizsgabizottságának összetételére és eljárásainak átláthatóságára vonatkoznak.
1998. február 5-én továbbítottam panaszát az Európai Parlament elnökének azzal a kéréssel, hogy 1998. május végéig tegye meg észrevételeit. 1998. június 4-én az Európai Parlament főtitkára a határidő egy hónappal történő meghosszabbítását kérte. Az első kérelem elfogadását követően 1998. július 15-én újabb meghosszabbítás iránti kérelem érkezett. 1998. július 27-én az Európai Parlament megküldte véleményét, amelyet augusztus 4-én megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. 1998. szeptember 28-án megküldte észrevételeit.
1999. február 25-én írt nekem egy javaslatot a probléma békés megoldására. Javaslatát 1999. március 3-án továbbítottam az Európai Parlamentnek azzal a kéréssel, hogy 1999. április végéig tegye meg észrevételeit. Ezt a határidőt az Európai Parlament kérésére később 1999. május 31-re halasztották. 1999. június 15-én megkaptam az Európai Parlament válaszát.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményéről.

A PANASZ

1997-ben a panaszos részt vett az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja által szervezett A 1/97 (spanyol ügyintézők) nyílt versenyvizsgán. Bár a vizsgabizottság interjút készített vele, neve nem szerepelt a versenyvizsga tartaléklistáján.
A panaszos írásban kérte a vizsgabizottság titkárságát, hogy hozzáférhessen írásbeli vizsgáihoz. A vizsgabizottság tájékoztatta a felperest, hogy mivel munkája a személyzeti szabályzat szerint bizalmas, és azt a Bíróság ítélkezési gyakorlata is elismeri, nem adhat hozzáférést írásbeli vizsgájához. A levél hozzátette, hogy bár az írásbeli vizsgákon magas pontszámot (100 pont felett 83 pontot) ért el, a vizsgabizottság által lefolytatott interjúkra tekintettel neve nem kerülhetett fel a tartaléklistára.
A panaszos egy másik kérését követően a vizsgabizottság 1997. november 26-án arról tájékoztatta a felperest, hogy három pályázót vettek fel a versenyvizsga tartaléklistájára, amelyek közül kettőt a rendelkezésre álló álláshelyek betöltésére választottak ki. A levél csak a jelöltek nevét említi. A vizsgabizottság tanácskozásainak bizalmas jellege miatt a válasz nem említette a pályázók eredményeit. Ezt a döntést a versenyvizsga megszervezéséért felelős képviselőcsoport elnöke is megerősítette.
A panaszos ezért panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz, amelyben a következő állításokat terjesztette elő:
1. A belső eljárások megsértése: a panasz jelezte, hogy a szocialista képviselőcsoport rendeleteinek több szabályát nem tartották be:
- 8.1.5. cikk: a szóbeli vizsgákon a személyzeti bizottság egyetlen képviselője sem volt jelen; továbbá a vizsgabizottságban több mint két, azonos állampolgárságú/nyelvű (spanyol) tag vett részt.
- 8.1.6. cikk: a tartaléklistára felvett jelöltek száma nem érte el a betöltetlen álláshelyek számának háromszorosát.
8.1.5–8.2. cikk: a felvételi bizottság határozatát a bizottság egyik, szavazati joggal nem rendelkező tagja aláírta.
A panaszos azt is állította, hogy az a tény, hogy a tartaléklistán szereplő egyes pályázók munkakapcsolatban álltak a vizsgabizottság egyes tagjaival, kétségeket vet fel határozatának pártatlanságát illetően.
2. A tájékoztatás elmulasztása : a panaszos szerint nem kapott megfelelő magyarázatot a vizsgabizottság által a vizsgák értékelése során követett értékelési kritériumokra vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban a panaszos jelezte, hogy a Szocialista Képviselőcsoport elnökének hosszú időre (2 hónapra) volt szüksége ahhoz, hogy válaszoljon a kéréseire, továbbá, hogy a személyzeti bizottságot képviselő vizsgabizottsági tagnak címzett levelére nem érkezett válasz.

A VIZSGÁLAT

A Parlament véleménye
Véleményében az Európai Parlament utalt a Szocialista Képviselőcsoport által tett észrevételekre. Összefoglalva ezek az észrevételek a következők:
- Ami a személyzeti bizottság képviselőjének a vizsgabizottságban való hiányát illeti, a vélemény rámutatott arra, hogy a vizsgabizottság létrehozásához a vizsgabizottság elnökének csak azt kell ellenőriznie, hogy a határozatképességhez szükséges minimális számú tag jelen van-e. Ezenkívül a vizsgák megkezdése előtt egyetlen pályázó sem emelt kifogást ezzel az üggyel kapcsolatban.
- A szocialista képviselőcsoport kifejtette, hogy bár a vizsgabizottság két tagja azonos állampolgársággal rendelkezik, egyikük csupán megfigyelő, szavazati jog nélkül. Ezért a spanyol küldöttség képviselőjének csak egy szavazata volt. A szocialista képviselőcsoport elismerte, hogy ez a megfigyelő a vizsgabizottság végleges határozatát is aláírta. Igazgatótanácsi tagként azonban – még ha csak konzultatív szerepkörben is – nem volt eltiltva a végleges dokumentum aláírásától.
- A tartaléklistára felvett pályázók számát illetően a vélemény rámutatott, hogy az csak azokat a pályázókat tartalmazza, akik a vizsgabizottság véleménye szerint megfelelnek a kiválasztási szempontoknak.
- A vélemény vitatta a vizsgabizottság elfogultságára vonatkozó állítást, amely a vizsgabizottság egyes tagjai és a tartaléklistára felvett egyes pályázók közötti munkakapcsolat fennállásán alapult. A Szocialista Képviselőcsoport kifejtette, hogy hasonló kapcsolatok állnak fenn más, ki nem választott jelöltekkel is. Ezenkívül, mivel a versenyvizsgát a képviselőcsoport szervezte, csak az e képviselőcsoporttal való korábbi munkakapcsolat lett volna releváns.
Ami az információk hiányára és az átláthatóságra vonatkozó állításokat illeti, a vélemény jelezte, hogy figyelembe véve a vizsgabizottság munkájának bizalmas jellegét, a panaszos elegendő tájékoztatást kapott. Ennek megfelelően a vizsgabizottság nem volt köteles további tájékoztatást adni a panaszosnak.
A szocialista képviselőcsoport kifejtette, hogy képviselőcsoportja elnökének késedelmes válaszát gyakori utazásai okozták. A személyzeti bizottság képviselője válaszának hiányát illetően megjegyezték, hogy a vizsgabizottság tagjaként nem tehetett nyilatkozatot a vizsgabizottság nevében a panaszos állítására válaszul.
A panaszos észrevételeiben
a panaszos hangsúlyozta a panaszában már megfogalmazott állításokat.
A panaszos a Szocialista Képviselőcsoport belső szabályainak megsértésével kapcsolatos minden egyes szempontra hivatkozott, amelyet állítása alapjának tekintett:
- Először is, ami a személyzeti bizottság képviselőjének hiányát illeti, a panaszos úgy vélte, hogy a határozatképesség elérésének szükségessége inkább minőségi, mint mennyiségi kötelezettség. Véleménye szerint a személyzeti bizottság képviselőjének jelenléte garanciát jelent. Távolmaradása tehát sérti mind a személyzeti szabályzatban, mind a Szocialista Képviselőcsoport belső szabályzatában megállapított eljárást. Arra is rámutatott, hogy nem vitatta a vizsgabizottság összetételét a vizsga kezdete előtt, mivel feltételezte, hogy tagjaik jóhiszeműen jártak el.
- A panaszos elutasította a Parlament magyarázatát arra vonatkozóan is, hogy egy harmadik spanyol állampolgár is jelen van a vizsgabizottságban. Bár a Parlament jelezte, hogy ez a személy csak konzultatív szerepet tölt be, a panaszos úgy vélte, hogy ennek a szerepnek meg kellett volna akadályoznia abban, hogy aláírja a vizsgabizottság végleges határozatát.
- A panaszos megismételte a tartaléklistára felvett pályázók állítólagosan alacsony számára vonatkozó állításait.
Ami az átláthatóság hiányát illeti, hangsúlyozza, hogy a Parlament véleményében a felvételi bizottság tanácskozásainak titkossága elvének tág értelmezése az átláthatóság és a tájékoztatás hiányához vezetett. Véleménye szerint az igazgatótanács tanácskozásainak titkosságát nem befolyásolná a végleges pontszámaihoz használt kiválasztási szempontok nyilvánosságra hozatala, amint azt kérte. A panaszos a Bíróság 254/95. sz. Innamorati kontra Európai Parlament ügyben hozott közelmúltbeli ítéletének (1) kivonataival támasztotta alá álláspontját.
A panaszos elutasította a Szocialista Képviselőcsoport arra vonatkozó magyarázatát, hogy az elnök utazása miatt késedelmesen válaszolt a kérelmeire. Utal az európai ombudsman szolgálatai által alkalmazott szabályokra, amelyek előírják, hogy a panaszosnak észszerű időn belül választ kell kapnia.

TOVÁBBI KÉRDÉSEK

1999. február 25-én
a panaszos ismét írt az európai ombudsmannak. A spanyol szocialista küldöttség elnökével folytatott megbeszélést követően úgy véli, hogy lehetséges a békés megoldás, amelynek értelmében nevét felveszik a versenyvizsga tartaléklistájára. 1999. március 8-án az ombudsman továbbította a panaszos javaslatát az Európai Parlamentnek.
A határidő meghosszabbítására irányuló számos kérelmet követően az ombudsman 1999. június 15-én megkapta az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának észrevételeit. Ebben a levélben a csoport jelezte, hogy nem tudja elfogadni a panaszos javaslatát. Rámutatott arra, hogy a tartaléklistát már az álláshelyre alkalmasnak ítélt pályázók alapján állították össze, és akkor a panaszos nem szerepelt a kiválasztott nevek között. Hozzátette, hogy a tartaléklista bármilyen módosítása hátrányos megkülönböztetést jelentene a többi nem kiválasztott pályázóval szemben.

A HATÁROZAT

A panaszos által szolgáltatott információk és az Európai Bizottság által benyújtott észrevételek alapján az ombudsman az alábbi következtetésekre jutott:
1 Az európai ombudsman hatásköre
1.1. Mivel az ügy elsősorban az Európai Parlament egyik képviselőcsoportja ellen irányul, az ombudsman szükségesnek tartja, hogy az ügy érdemi vizsgálata előtt néhány megfontolást tegyen hatáskörének terjedelmével kapcsolatban.
1.2. Az ügy tényállása az Európai Parlament valamely képviselőcsoportja által szervezett versenyvizsga vizsgabizottsága által az e képviselőcsoport alkalmazásában álló több ideiglenes alkalmazott kiválasztására vonatkozóan hozott határozatokra vonatkozik.
1.3. Alapokmánya 2. cikkének (1) bekezdése szerint „az európai ombudsman segíti a közösségi intézmények és szervek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok feltárását”. Hivatali visszásság akkor áll fenn, ha egy közjogi szerv nem a rá nézve kötelező szabálynak vagy elvnek megfelelően jár el (2). Vannak korlátai annak, hogy mi számít hivatali visszásságnak. Így a politikai, nem pedig közigazgatási jellegű határozatokkal szembeni kifogásokat elfogadhatatlannak kell tekinteni. Ez a helyzet az Európai Parlament vagy szervei (3) politikai munkájával, különösen képviselőcsoportjainak tevékenységeivel szembeni panaszok esetében.
1.4 Az ideiglenes alkalmazottak felvételi eljárásának az Európai Parlament képviselőcsoportjai általi megszervezése azonban nem tekinthető teljes mértékben politikai tevékenységnek. Az Európai Parlament Elnökségének 1997. június 25-i határozatának (4) 14. cikke értelmében a képviselőcsoportok jogosultak saját ideiglenes alkalmazottaik kiválasztására, és ennek során hatáskör-átruházás útján gyakorolják az intézmény kinevezésre jogosult hatóságának a személyzeti szabályzat szerinti hatásköreit.
Ebből a szempontból az ideiglenes alkalmazottaknak a Parlament képviselőcsoportjai általi kiválasztására irányuló versenyvizsgák szervezése bizonyos közösségi szabályok hatálya alá tartozó igazgatási tevékenységnek minősül. E tekintetben az ilyen típusú helyzetek a közösségi bíróságok hatáskörébe tartoznak, és ezért mind az Elsőfokú Bíróság, mind az Európai Bíróság hatáskörrel rendelkezik annak felülvizsgálatára, hogy e versenyvizsgák megfelelnek-e a közösségi jognak.
1.5 Az ombudsman vizsgálata ezért annak értékelésére korlátozódott, hogy ebben az esetben megfelelően betartották-e a közösségi szabályokat és elveket.
2 A képviselőcsoport belső szabályain alapuló állítólagos szabálytalanságok 2.1.
A panaszos azt állította, hogy a versenyvizsga során számos szabálytalanság történt. Ezek a szabálytalanságok a következőkre vonatkoztak:
a. A vizsgabizottság összetétele: a személyzeti bizottság képviselőjének távolléte a szóbeli vizsgák során; a vizsgabizottságban kettőnél több, azonos állampolgárságú/nyelvű tag van jelen; a vizsgabizottság szavazati joggal nem rendelkező tagjainak egyike aláírja a vizsgabizottság végleges jogi aktusát; valamint a vizsgabizottság egyes tagjai és több pályázó közötti munkakapcsolatok.
b. A tartaléklistára felvett pályázók korlátozott száma.
A panaszos hangsúlyozta, hogy mindezen szabálytalanságok sértik a szocialista képviselőcsoport belső szabályzatát.
2.2. Meg kell jegyezni, hogy az állítólagosan be nem tartott rendeletek címzettjei az Európai Parlament képviselőcsoportjának tagjai. Tekintettel e munka politikai jellegére, e szabályok alkalmazásának felügyelete nem tartozik az ombudsman hatáskörébe.
2.3. Mindazonáltal az állítólagos szabálytalanságokra egy felvételi eljárás során került sor, amelynek során a képviselőcsoport az Európai Parlament kinevezésre jogosult hatóságának felhatalmazásával és nevében járt el. Ebből a szempontból a versenyvizsga szervezése a közösségi jog értelmében közigazgatási tevékenységnek minősül, amely a közösségi bíróságok felülvizsgálata alá tartozik. Ezért az állítólagos szabálytalanságok értékelése érdekében az ombudsman arra kereste a választ, hogy a vizsgabizottság nem a rá nézve kötelező közösségi szabálynak vagy elvnek megfelelően járt-e el.
2.4. A panaszos egyes állításai a vizsgabizottság helytelen összetételére vonatkoztak.
Amint azt a közösségi bíróságok megállapították, a vizsgabizottság összetétele nem megfelelő, ha nem tudja garantálni a pályázók képességeinek objektív értékelését (5). A vizsgálat során benyújtott információk alapján az ombudsman nem vonhatja le azt a következtetést, hogy a pályázók képességeinek értékelése során a versenyvizsga vizsgabizottsága nem volt objektív. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy nincs bizonyíték az ügy e vonatkozásával kapcsolatos hivatali visszásságra.
2.5. A versenyvizsga tartaléklistájára felveendő pályázókat illetően a panaszos úgy vélte, hogy a kiválasztott pályázók számának a betöltendő álláshelyek számának háromszorosát kell magában foglalnia. A Parlament véleménye szerint a szocialista képviselőcsoport jelezte, hogy a vizsgabizottság csak azokat a pályázókat vette fel a tartaléklistára, akiket a versenyvizsga alapján megfelelőnek ítéltek.
2.6. Az ombudsman megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat 5. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy „a vizsgabizottság összeállítja az alkalmas jelöltek listáját [ ]; a lista lehetőség szerint legalább kétszer annyi nevet tartalmaz, mint a betöltendő álláshelyek száma.”
A korábbi rendelkezésekre tekintettel a vizsgabizottság bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkezik a tartaléklistára felveendő alkalmas pályázók számát illetően. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy nincs bizonyíték az ügy e vonatkozásával kapcsolatos hivatali visszásságra.
3 A vizsgálatok értékelésének kritériumaira vonatkozó információk
3.1. A panaszos kijelentette, hogy a vizsgabizottság titkárához, a személyzeti bizottságot képviselő tagjához és a csoport elnökéhez intézett számos kérése ellenére nem kapott magyarázatot a vizsgák értékelésének kritériumaira vonatkozóan. Véleményében a Parlament jelezte, hogy a panaszost tájékoztatták az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért pontszámairól. A vizsgabizottság tanácskozásainak titkossága miatt nem lehetett további tájékoztatást nyújtani számára.
A közösségi jog jelenlegi állása szerint nincs jogalap annak megállapításához, hogy a Parlament köteles részletes információkat közzétenni a vizsgabizottság által a vizsgák értékelése során követett kritériumokról. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy nincs bizonyíték az ügy e vonatkozásával kapcsolatos hivatali visszásságra.
3.2. Az ombudsmannak azonban fel kell hívnia a Parlament figyelmét arra, hogy az értékelési kritériumokra vonatkozó részletesebb információknak a pályázókkal való közlésével a Parlament jelentősen növelné a felvétel átláthatóságát, és megkönnyíthetné a felvételi bizottságok munkáját a pályázók kérelmeinek és panaszainak kezelése terén.
4 Következtetés
Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Parlament nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

A panaszos valamennyi állítása egy képviselőcsoport belső szabályzatának esetleges megsértésére vonatkozott. Amint azt az ombudsman korábban kijelentette, e szabályok helyes alkalmazásának biztosítása nem tartozik a hatáskörébe.
Mindazonáltal az ideiglenes alkalmazottak felvételi eljárásának lefolytatása során egy képviselőcsoport a Parlament nevében jár el az intézmény kinevezésre jogosult hatóságaként, és ezért be kell tartania a vonatkozó közösségi szabályokat és a megfelelő ügyintézés elveit. Ezen túlmenően, mivel az ilyen típusú eljárásokat a polgárok gyakran hivatalos közösségi versenyvizsgáknak tekintik, magának az intézménynek is ellenőrző szerepet kell játszania annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a felvételi eljárásokat megfelelően, az alkalmazandó jogi szabályok és elvek kellő tiszteletben tartása mellett hajtsák végre. Ezáltal a Parlament hozzájárulna az Unió és polgárai közötti kapcsolatok javításához.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN

---

(1) A C-254/95. sz., Európai Parlament kontra Angelo Innamorati ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., I-3423. o.).

(2) Az európai ombudsman, 1997. évi éves jelentés, 23. o.

(3) Az európai ombudsman, 1995. évi éves jelentés, 17–18. o.

(4) PE 259.383/BUR.

(5) Lásd a T-32/89. és T-39/89. sz., Georges Marcopoulos kontra Európai Bíróság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1990., II-0281. o.) 37–41. pontját.