A panasz előzményei

1. 2011-ben és 2012-ben az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást [1] indított az Egyesült Királysággal szemben a szabad mozgásról szóló 2004/38/EK irányelv [2] alkalmazása miatt. A kötelezettségszegési eljárások többek között az állandó lakóhely elismerésére vonatkozó követelmények Egyesült Királyság általi megszorító értelmezésére vonatkoznak.

2. 2012 áprilisában a Bizottság bejelentette, hogy „két hónapot biztosít az Egyesült Királyságnak arra, hogy megfeleljen az uniós polgárok és családtagjaik EU-n belüli szabad mozgására vonatkozó európai uniós szabályoknak, vagy hogy uniós bírósági eljárás előtt álljon”.[3] 2017-ben azonban az Európai Parlament kérdéseire válaszolva a Bizottság kijelentette, hogy a kötelezettségszegési eljárások még folyamatban vannak.

3. 2017. március 9-én a panaszos, Sophie in „t Veld európai parlamenti képviselő nyilvános hozzáférést kért a két kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos valamennyi bizottsági dokumentumhoz.

4. 2017. március 29-én a Bizottság megtagadta a kért dokumentumokhoz való hozzáférést, és döntését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós rendelet rendelkezései alapján azzal indokolta, hogy a közzététel aláásná a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokat [4]. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez nem fűződik nyomós közérdek.

5. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy „megerősítő kérelem”[5] benyújtásával vizsgálja felül határozatát. A felülvizsgálatot követően a Bizottság megerősítette azon döntését, hogy megtagadja az összes kért dokumentumhoz való nyilvános hozzáférést. Mivel a panaszos elégedetlen volt a Bizottság válaszával, az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal a panasszal kapcsolatban, hogy a Bizottság tévesen tagadta meg a nyilvánosság hozzáférését a szabad mozgásról szóló irányelv alkalmazásával kapcsolatban az Egyesült Királysággal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz (NIF/2011/2054 és NIF/2012/4106).

7. Az ombudsman megvizsgálta a vonatkozó aktákat. Az ombudsman határozata figyelembe veszi a felek által előterjesztett érveket és álláspontokat.

A kért dokumentumokhoz való hozzáférés Bizottság általi megtagadásáról

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy a kért dokumentumok közzététele „konkrétan és ténylegesen” hogyan ásná alá a folyamatban lévő eljárásokat.[6] Azt állította, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, tekintettel a más uniós tagállamok Egyesült Királyságban élő állampolgárainak helyzetével kapcsolatos bizonytalanságra, különösen azt követően, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan bejelentette az EU-ból való kilépési szándékát.

9. Végleges válaszában a Bizottság megerősítette, hogy megtagadja a kért dokumentumokhoz való teljes vagy részleges hozzáférést. Azzal érvelt, hogy az uniós ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság megalapozottan alkalmazta a dokumentumok közzétételének megtagadására vonatkozó általános megközelítést a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokban.[7] Így nem köteles minden egyes kért dokumentum tartalmának konkrét és egyedi értékelését elvégezni.

10. A Bizottság azzal is érvelt, hogy a kért dokumentumokhoz való hozzáférés engedélyezéséhez nem fűződik nyomós közérdek. Megállapította, hogy a más uniós tagállamokból származó, az Egyesült Királyságban élő polgároknak „nem kell hozzáférniük a kötelezettségszegési eljárás dokumentumaihoz ahhoz, hogy megismerjék jelenlegi jogaikat. a kilépést követő helyzetük, amely a kilépésről rendelkező megállapodás feltételeitől függ; a kötelezettségszegési eljárás dokumentumai nem adhatnak információt arról, hogy e megállapodás mely rendelkezései tekintetében nem kezdődtek még meg a tárgyalások”.

Az ombudsman értékelése

11. Az uniós intézmények bizonyos dokumentumkategóriák esetében elutasíthatják a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket a hozzáférés megtagadásának „általános vélelme” alapján [8]. E kategóriák egyikébe tartoznak a „pert megelőző szakaszban” indított kötelezettségszegési eljárásokból származó dokumentumok [9]. Az uniós ítélkezési gyakorlat [10] megállapította, hogy a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme azt jelenti, hogy az érintett intézmény nem köteles értékelni, hogy a szóban forgó dokumentumok konkrétan és egyénileg hogyan sértik a védett érdeket.

12. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy ha a Bizottság nem foglalkozott aktívan egy kötelezettségszegési üggyel, a fenti vélelem megkérdőjelezhető.

13. Az ombudsman megvizsgálta a két kötelezettségszegési eljárás aktáit. A vizsgálat megerősítette, hogy mindkét kötelezettségszegési eljárás még folyamatban van, és a Bizottság aktívan dolgozik ezeken. Az üggyel foglalkozó csoport megvizsgálta a belső dokumentumokat és levelezést, amelyek megerősítik, hogy az akták aktívak. A legutóbbi dokumentumok 2017. június végéről, a kérelem időpontját követően készültek.

14. Ebből következik, hogy a Bizottság jogosult volt megtagadni a kért dokumentumokhoz való hozzáférést azon általános vélelem alkalmazásával, hogy azok közzététele valószínűleg veszélyeztetné a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokat [11].

15. Még ha általános vélelem is áll fenn, a dokumentumokat akkor is közzé kell tenni, ha a hozzáférhetővé tételhez egyértelmű közérdek fűződik, amely felülírja a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelmét. E célból a panaszos azzal érvelt, hogy a dokumentumok közzétételét „több mint 3 millió egyesült királyságbeli európai polgár érdeke indokolja, akiknek sürgősen tudniuk kell helyzetüket, különös tekintettel a brexitről szóló, az 50. cikk szerinti hivatalos értesítésre (...).”

16. A panaszos egyrészt azzal érvel, hogy e dokumentumok közzététele egyértelműbbé tenné a jelenleg az Egyesült Királyságban tartózkodó, más uniós tagállamokból származó polgárok számára, másrészt pedig azzal, hogy ez az információ különösen fontos az Egyesült Királyság EU-ból való tervezett kilépésére tekintettel.

17. A dokumentumokba való betekintést követően az ombudsman úgy véli, hogy a közzététel nem foglalkozna ezekkel a közérdekű érvekkel.

18. Az ombudsman elfogadja, hogy a dokumentumok nem tájékoztatnák a jelenleg az Egyesült Királyságban tartózkodó más uniós tagállamok állampolgárait a jelenlegi helyzetről az EU-Szerződés és a szabad mozgásról szóló irányelv szerinti jogaik tekintetében. Ezen indokok alapján tehát nem áll fenn a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek.

19. Ami az uniós polgároknak az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követő jogait illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti tárgyalások folyamatban vannak. A kért dokumentumok közzététele nem felelne meg annak a közérdeknek, hogy tisztázzák az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jogait az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően.

20. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy nem áll fenn egyértelmű, nyomós közérdek az általános vélelem megdöntésére és a kért dokumentumok közzétételének indokolására. Ezért arra a következtetésre jut, hogy a Bizottságnak a kért dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozata nem sértette meg az 1049/2001 rendeletet.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot, amikor megtagadta a nyilvános hozzáférést az Egyesült Királysággal szemben a szabad mozgásról szóló irányelv alkalmazásának módjával kapcsolatban indított két kötelezettségszegési eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokhoz.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Emily OÿReilly
Európai Ombudsman

Strasbourg, 2017. december 19.

[1] NIF/2011/2054 és NIF/2012/4106

[2] Irányelv az uniós polgároknak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról

[3] 2012. április 26-i európai bizottsági sajtóközlemény, http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-417_EN.htm.

[4] Az uniós dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése lehetővé teszi az uniós intézmények számára, hogy az „ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok” védelme érdekében megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést.

[5] Az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése.

[6] A T-529/09. sz., Sophie in ’t Veld kontra Tanács ügyben 2012. május 4-én hozott ítélet (ECLI:EU:T:2012:215).

[7] A Bíróság 2013. november 14-i ítélete, LPN és Finnország kontra Bizottság, C-514/11 P és C-605/11 P, ECLI:EU:C:2013:738, 55. és 65–68. pont.

[8] Lásd: 2015. július 16-i ClientEarth kontra Bizottság ítélet, C-612/13 P, EU:C:2015:486 (a továbbiakban: ClientEarth ítélet), 77. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

[9] A kötelezettségszegési eljárás pert megelőző szakasza az, amikor a Bizottság nem zárta le az eljárást, és nem is fordult a Bírósághoz.

[10] Lásd az „LPN és Finnország kontra Bizottság” ügyben hozott ítélet 45. pontját és az idézett ítélkezési gyakorlatot.

[11] Lásd a 6. lábjegyzetet.