A panasz előzményei

1. A panaszos európai parlamenti képviselő tájékoztatást kért arról, hogy az Európai Bizottság milyen kapcsolatokat tartott fenn magán informatikai vállalatokkal az uniós utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló irányelvre irányuló javaslatának ^[1] előkészítése során. E célból a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós rendelet (1049/2001/EK rendelet)^[2] alapján kérte „a biztosok és a bizottsági tisztviselők által az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) és/vagy az előzetes utasinformációs (API) rendszerek létrehozására és karbantartására szakosodott (...) vállalatokkal 2010 és napjaink között tartott találkozókhoz és lobbikapcsolatokhoz kapcsolódó valamennyi bizottsági dokumentumot”.

2. A Bizottság a személyes adatok kitakarását követően [3] részleges hozzáférést biztosított a közte és egy vállalat közötti három levélhez, valamint a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága (DG HOME) által az ágazati érdekelt felekkel szervezett találkozókról szóló két jelentéshez.

3. A panaszos a Bizottság határozatának felülvizsgálatát [4] kérte, és rámutatott, hogy a Bizottság nem azonosított olyan e-mailt, amely a kérelem hatálya alá tartozna.

4. Az e-mailek ismételt, célzott keresését követően a Bizottság további 19, a panaszos kérelmének hatálya alá tartozó dokumentumot azonosított, nevezetesen a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság és számos vállalat között váltott e-maileket. Egyes e-mailek [5] szerzőivel folytatott konzultációt és saját vizsgálatát követően a Bizottság széles körű részleges hozzáférést biztosított az újonnan azonosított dokumentumokhoz, a személyes és üzleti szempontból érzékeny adatok kitakarása mellett.

5. Egy informatikai vállalat által a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság egyik munkatársának küldött, 2015. február 9-i e-mail esetében a Bizottság kitakarta a tartalom egy részét. A közzétett e-mailben a kitakart mondat a következőképpen szól: „A közelmúltban megállapodást írtunk alá a(z) [szerkesztett] szolgáltatásnyújtásról”. A Bizottság azt állította, hogy a kitakarás az 1049/2001/EK rendeletben [6] szereplő, a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel alapján indokolt volt.

6. A Bizottság kifejtette, hogy „a kitakart részek e társaság ügyfeleire [vonatkoztak]”, „és kapcsolataira”. Úgy ítélte meg, hogy „ez az információ valóban kereskedelmi értékkel bír, különösen abban a versenykörnyezetben, amelyben több vállalkozás versenyez egy szerződésért”, és hogy annak közzététele sértené a vállalat „ügyfeleivel kapcsolatos kereskedelmi érdekeit és kereskedelmi stratégiáját, amelyek fontos szerepet játszanak kereskedelmi tevékenységeiben”.

7. A Bizottság megvizsgálta, hogy fennáll-e a közzétételhez fűződő olyan közérdek, amely felülírhatja a kivétel által védett kereskedelmi érdekeket, és indokolhatja a teljes e-mail közzétételét. A Bizottság azt állította, hogy a panaszos a felülvizsgálati kérelmében nem azonosított ilyen közérdeket, és a Bizottság sem tudott ilyen közérdeket azonosítani. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy „ebben az esetben a közérdeket jobban szolgálja, ha a dokumentumok részeit [...] nem hozzák nyilvánosságra az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése szerinti kivétel által védett érdekeknek megfelelően”.

8. 2016. október 24-én a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

9. Az ombudsman vizsgálatot indított a következő kérdésekben:

i. A Bizottság tévesen tagadta meg a PNR-irányelvre vonatkozó bizottsági javaslat előkészítése során egy informatikai vállalattól kapott e-mailhez való teljes körű nyilvános hozzáférést.

ii. A Bizottság, miután további releváns dokumentumokat azonosított a felülvizsgálattal kapcsolatban, nem adott lehetőséget a panaszosnak arra, hogy a szóban forgó e-mailhez való teljes körű hozzáférés megtagadásáról szóló határozatának további felülvizsgálatát kérje.

10. Az ombudsman vizsgálócsoportja betekintett a Bizottság aktájába, és két nyomonkövetési ülést tartott a Bizottsággal. Az ombudsman ezt követően megkérdezte a Bizottságot, hogy megfontolja-e a kitakart információk némelyikének nyilvánosságra hozatalát. A Bizottság válaszolt erre a kérésre, és ezt követően a panaszos megküldte észrevételeit a Bizottság válaszával kapcsolatban.

11. A Bizottság először megtagadta a szóban forgó mondat további részének nyilvánosságra hozatalát. Miután azonban újra konzultált és megszerezte az érintett informatikai vállalat beleegyezését, a Bizottság végül beleegyezett abba, hogy nyilvánosságra hozza a kitakart információk egy részét. Ez a vállalat szerződéses partnerét és a már nyilvánosságra hozott részekben említett ügylet célját érintette . A Bizottság megismételte, hogy e mondat fennmaradó, nyilvánosságra nem hozott része, amely a társaság kereskedelmi stratégiájára vonatkozott, a határozatában kifejtett okok miatt nem hozható nyilvánosságra.

12. Az ombudsman határozata figyelembe veszi a felek által a vizsgálat valamennyi szakaszában előadott érveket és álláspontokat.

Az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv előkészítése során kapott e-mailhez való teljes körű nyilvános hozzáférés Bizottság általi megtagadása

13. Az ombudsman elismeri, hogy a Bizottság a beavatkozását követően nyilvánosságra hozta a mondat több olyan részét, amelyhez a panaszos teljes körű hozzáférést kért. A dokumentum megtekintését követően az ombudsman megerősítheti, hogy a fennmaradó, nyilvánosságra nem hozott információk a vállalat kereskedelmi stratégiájához kapcsolódnak. Elfogadja a Bizottság által annak alátámasztására felhozott indokokat, hogy ezen információk nyilvánosságra hozatala sértené a vállalat kereskedelmi érdekeit.

14. Ezért az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság megfelelő lépéseket tett a panaszos által felvetett első kérdés rendezésére, és eleget tett a panasz ezen aspektusának, nevezetesen az e-mail egy része közzétételének megtagadásának.

Lehetőség a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozat további felülvizsgálatának kérelmezésére

15. A panaszos azzal érvelt, hogy amennyiben a Bizottság a felülvizsgálati kérelmet követően új dokumentumokat azonosít, és megtagadja az azokhoz való teljes vagy részleges hozzáférést, lehetőséget kell biztosítania a kérelmező számára az e dokumentumokra vonatkozó határozatának további felülvizsgálatára.

Az ombudsman értékelése

16. Az 1049/2001/EK rendelet kétlépcsős eljárást ír elő. Amennyiben az intézménynek a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre adott első válasza nem eredményezi a teljes körű közzétételt, a kérelmező kérheti, hogy az intézmény vizsgálja felül álláspontját [7].  Az így kialakított végleges álláspontot az Európai Unió Bírósága vagy az ombudsman külső felülvizsgálatnak vetheti alá.

17. A jelen ügyhöz hasonlóan lehetséges, hogy az intézmény az eredeti válaszának felülvizsgálatakor több dokumentumot azonosít az eredeti hozzáférés iránti kérelem keretében. A panaszos véleménye szerint ilyen esetekben a kérelmezőknek lehetőséget kell biztosítani az újonnan visszatartott dokumentumok vagy dokumentumrészek újbóli felülvizsgálatára.

18. Az ombudsman megjegyzi, hogy az 1049/2001/EK rendelet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. Bár a panaszos álláspontja érthető és logikus, nem tükrözi a rendelet egyértelmű rendelkezéseit. A külső felülvizsgálat rendelkezésre állása – amint azt a panaszos az ombudsmannal szembeni megközelítésében figyelembe vette – lehetőséget biztosít a panaszosoknak arra, hogy kifogást emeljenek és észrevételeket tegyenek az intézmény elutasításával kapcsolatban. A külső felülvizsgálati eljárás megköveteli, hogy az intézmény megindokolja álláspontját, ami hallgatólagosan arra készteti az intézményt, hogy vizsgálja felül a vonatkozó dokumentum vagy annak bármely része visszatartására vonatkozó döntését.

19. Ilyen körülmények között az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a Bizottság részéről, amiért nem ajánlotta fel a panaszosnak az újonnan talált dokumentumok visszatartott részeinek további felülvizsgálatát. Más körülmények között az 1049/2001 rendelet szerinti eredeti kérelem hatálya alá tartozó dokumentumok eredeti keresésének megfelelősége potenciálisan panasz tárgyát képezheti, de ebben az esetben e szempont vizsgálata nem indokolt.

Következtetések

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A Bizottság az ombudsman beavatkozását követően megfelelő lépéseket tett a panaszos által felvetett első kérdés rendezésére.

A Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a panaszos által felvetett második kérdést illetően.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Emily OÿReilly
Európai Ombudsman

Strasbourg, 2017. december 19.

^[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.).

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43–48. o.).

[3] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

^[4] Az 1049/2001/EK rendelet szerinti „megerősítő kérelem” benyújtásával.

[5] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint.

[6] A 4. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdése.

[7] Az 1049/2001 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy „megerősítő kérelem” benyújtásával kérje az intézmény határozatának felülvizsgálatát.