- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Határozat a 682/2014/JF sz. ügyben az Európai Bizottság azon követelményéről, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést kérő személyeknek meg kell adniuk postai címüket
Határozat
Ügy 682/2014/JF - Vizsgálat megindítása Kedd | 20 május 2014 - Ajánlás Péntek | 16 december 2016 - Határozat Kedd | 19 december 2017 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( Feltárt hivatali visszásság ) - Ország Spanyolország
Az Európai Bizottság megtagadta az Access Info Europe szervezet által benyújtott, dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem nyilvántartásba vételét, mivel az nem adott meg postai címet. Az Access Info Europe kifogásolta, hogy a Bizottság nem kérhet postai címet olyan személytől, aki nyilvános hozzáférést kér a dokumentumokhoz.
Az ombudsman tudomásul vette a Bizottság azon adminisztratív indokait, amelyek miatt postai címet kért. A Bizottság azt állította, hogy postai cím megadása nélkül a magánszemélyek könnyen (és visszaélésszerűen) benyújthatnak kérelmet kitalált személyazonosság, nem egyértelmű személyazonosság vagy harmadik személy személyazonossága alapján. Már több ilyen konkrét eset is volt. A Bizottság jogi érvet is előadott. Azt állította, hogy jogilag köteles a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó határozatait papíralapú postai úton megküldeni („értesíteni”).
Az ombudsman nem kételkedett a ténybeli háttérben. Úgy vélte azonban, hogy aránytalan lenne a postai cím követelményét minden hozzáférést kérő személyre alkalmazni. Ha úgy tűnik, hogy a kérelmet hamis személyazonossággal nyújtják be, a Bizottság egyszerűen felkérheti az érintett személyt, hogy küldjön neki postai címet, személyazonosító igazolványt vagy más azonosító eszközt.
Nem volt meggyőző a Bizottság azon álláspontja, amely szerint jogilag köteles valamennyi határozatát papíron megküldeni. Az ombudsman rámutatott arra, hogy a Bizottság gyakorlata a 21. századra nézve archaikus, és hogy ez a gyakorlat az uniós közigazgatás számos más azonos vagy hasonló közigazgatási eljárásában nem észlelhető.
Az ombudsman megállapításainak fényében megfelelő ajánlásokat tett. Ezeket a Bizottság elutasította. A vizsgálatot lezáró határozatában az ombudsman javaslatokat tett a Bizottság gyakorlatának korszerűsítésére. Azt is kérte a Bizottságtól, hogy végezetül vegye nyilvántartásba és dolgozza fel a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti konkrét kérelmet, amelyet a felperes továbbra is folytatni kívánt.
Az ombudsman ajánlása [1] (2016)
1. Ajánlásában az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy a továbbiakban ne követelje meg valamennyi kérelmezőtől postai címük megadását, ha megfelelő alternatív levelezési címet adnak meg.
2. Javasolta továbbá, hogy a Bizottság vegye nyilvántartásba a panaszos kérelmét, és haladéktalanul foglalkozzon vele.
3. Végezetül azt javasolja, hogy a Bizottság vegyen fontolóra alternatív online rendszereket vagy elektronikus eszközöket a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmekkel kapcsolatos határozatainak közlésére.
Az ombudsman értékelése az ajánlást követően
4. A Bizottság elutasította az ombudsman azon ajánlását, hogy a továbbiakban ne követeljék meg valamennyi kérelmezőtől postai címük megadását, ha megfelelő alternatív levelezési címet adnak meg. Lényegében megismételte a korábbi beadványaiban szereplő érveket, és hangsúlyozta, hogy „[a] Bizottság tisztelettel rámutat arra, hogy szabadon dönthet az 1049/2001/EK rendelet szerinti határozatok közlésére legalkalmasabb rendszer használatáról, amennyiben ez a rendszer megfelel a jogi követelményeknek [...]”.
5. A Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy nem tett eleget az ombudsman azon ajánlásának, hogy nyilvántartásba kell venni a panaszos kérelmét, és haladéktalanul foglalkozni kell vele. Kijelentette azonban, hogy amennyiben a panaszos továbbra is érdeklődik kérelme nyilvántartásba vétele iránt, ezt most megteszi.
6. A Bizottság az ombudsman alternatív online rendszerekre vonatkozó javaslatára válaszul kijelentette, hogy „míg a Bizottság nem zárja ki a közigazgatási határozatainak bejelentési módjában bekövetkező esetleges jövőbeli változásokat, jelenleg nincs megfelelő alternatív módja a jogbiztonság biztosításának, a nyilvános hozzáféréshez való joggal való visszaélés elkerülésének...”.
7. Összefoglalva, a Bizottság nem fogadta el az ombudsman ajánlásait vagy a javításra irányuló javaslatát.
8. Az ombudsman sajnálattal veszi tudomásul a Bizottság álláspontját ebben az ügyben, amelyet a tények és a jog tekintetében tévesnek tart. Különösen aggódik amiatt, hogy a Bizottság válasza ellentmond annak a saját tanácsának, hogy maga az uniós közigazgatás teljes mértékben magáévá teszi a digitális kort, és maximalizálja az elektronikus kommunikáció használatát.
9. Az ombudsman teljes mértékben támogatta azt a gyakorlatot, hogy eseti alapon ellenőrzik a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet benyújtó személyek személyazonosságát, amennyiben megalapozottan feltételezhető, hogy e jog gyakorlásával visszaélnek. Ez azonban minden esetben sérti a polgárokat és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti alapvető jogaikat. Az ombudsman ebben a vizsgálatban tanácsot adott az alternatív munkamódszerekről, és ezt a Szerződésen alapuló megbízatásának gyakorlása során tette, hogy feltárja a hivatali visszásságokat, és ajánlásokat tegyen azok megszüntetésére. Az ombudsman mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság megcáfolta ezt a tanácsot, ami egyértelműen azt jelenti, hogy amíg rendszerei és eljárásai „jogiak”, úgy véli, hogy nincs szükség a polgárok javát szolgáló és a megfelelő ügyintézés általános elveinek megfelelő javítások mérlegelésére.
10. E vizsgálat lezárásaként az ombudsman a hivatali visszásságra vonatkozó megállapításainak megerősítése mellett további javítási javaslatot tesz.
11. Ami a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti, ebben az ügyben benyújtott konkrét kérelmet illeti, az ombudsman meg tudja erősíteni, hogy a panaszos továbbra is érdeklődik a kért dokumentumok iránt. Az ombudsman ismételten mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti folyamatos igényre utaló minden nagyon egyértelmű jelet. A megújított kérelmekhez és eljárási alaki követelményekhez való ragaszkodás, amennyiben azok szükségtelenek és nem szolgálnak nyilvánvaló hasznos célt, azt mutatja, hogy nem tartják tiszteletben a polgárok alapvető jogait. Ezért felkérjük a Bizottságot, hogy e határozat kézhezvételekor hivatalosan vegye nyilvántartásba a kérelmet, és azt gyorsan, de mindenképpen az 1049/2001/EK rendeletben előírt határidőn belül dolgozza fel.
Következtetések
E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetésekkel zárja le a panaszt:
A Bizottság azon követelménye, hogy minden olyan személynek, aki nyilvános hozzáférést kér a dokumentumokhoz, meg kell adnia postai címét a papíralapú postaküldő rendszeréhez, hivatali visszásságnak minősül.
Az, hogy a Bizottság elmulasztotta a nyilvántartásba vételt és a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmére való válaszadást, hivatali visszásságnak minősült.
A fenti következtetéseken túlmenően az ombudsman a következő javítási javaslatot teszi:
Az ombudsman arra kéri a Bizottságot, hogy az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkében előírt intézményközi bizottságban kérje az ügy szakértői értékelését.
A 15. cikk kimondja:
„1. Az intézmények bevált igazgatási gyakorlatokat dolgoznak ki az e rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében.
2. Az intézmények intézményközi bizottságot hoznak létre a bevált gyakorlatok megvizsgálására, az esetleges konfliktusok kezelésére és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeli fejlemények megvitatására.”
Az ombudsman azt javasolja, hogy az e-mailben beérkezett kérelmek tekintetében állapodjanak meg abban, hogy e kommunikációs eszköz megbízhatóságáért a kérelmező felel, ami például azt jelenti, hogy a feladónak kell kiválasztania egy megbízható e-mail rendszert, tájékoztatnia kell az intézményt a mennyiségi korlátozásokkal kapcsolatos esetleges problémákról, és ellenőriznie kell, hogy az intézmény által kapott leveleket spamként szűrik-e. Ez enyhítené az intézményeknek a szóban forgó határozatokról szóló értesítéssel kapcsolatos esetleges aggályait.
Ha továbbra is az az álláspont áll fenn, hogy a határozatok e-mailben történő megküldése nem felel meg a jogi követelményeknek, az ombudsman azt javasolja, hogy a 15. cikk (2) bekezdésével foglalkozó bizottság végezzen szakértői értékelést erről a szempontról, amely kifejezetten foglalkozhatna azzal az állítással is, hogy jelenleg nincs alternatívája a határozatok papíralapú postai úton történő megküldésének. Ennek során a Bizottságot arra ösztönzik, hogy vegye figyelembe például az EU ambiciózus „digitális menetrendjét”, amelyet a Bizottság hét évvel ezelőtt indított el. Ösztönözni kell továbbá, hogy vegyék figyelembe a közigazgatási szervek által Európa-szerte használt online elektronikus kommunikációs rendszerek, köztük az elektronikus aláírások széles körű használatát.
Az ombudsman 2018 első negyedévének végéig szeretne tájékoztatást kapni a szakértői értékelés eredményéről.
Az említett 15. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott bizottság (Parlament és Tanács) többi résztvevőjét külön tájékoztatják e határozatról és a javaslatokról.
A panaszost és az Európai Bizottság elnökét tájékoztatják erről a döntésről.
Emily O'Reilly
Európai ombudsman
Strasbourg, 2017. december 19.
[1] A panasz hátterével, a felek érveivel és az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el az ombudsman megoldásra és ajánlásra irányuló javaslatának teljes szövegét, valamint a kapcsolódó véleményeket és észrevételeket, amelyek a következő címen érhetők el:
https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/caseopened.faces/en/54427/html.bookmark
Az ajánlás azt a kísérletet követte, hogy az ügyet megoldási javaslattal oldják meg, amelynek nagy részét azonban a Bizottság elutasította. A Bizottság csupán eltörölte azt a követelményt, hogy a dokumentumok iránti kérelmek benyújtásakor fel kell kérni a személyeket arra, hogy jelöljék meg szakmai tevékenységük területét.