A háttér

1. A panaszos egy uniós ügynökség alkalmazottja, aki jelenleg válik el az Európai Beruházási Bank (EBB) egyik alkalmazottjától. A párnak van egy gyermeke. Az illetékes nemzeti bíróság elrendelte, hogy a gyermek az anyánál (a panaszosnál) lakjon, amíg a házasság felbontására irányuló eljárás folyamatban van. A végzés nem tartalmazott a gyermek pénzügyi támogatására vonatkozó ideiglenes rendelkezéseket.

2. A panaszos férje családi támogatásban és eltartott gyermek után járó támogatásban részesül az EBB-től. A nemzeti bíróság ítéletét követően a panaszos arra kérte az EBB-t, hogy ezeket a juttatásokat közvetlenül neki fizesse ki, ne pedig a férjének.

3. Az EBB elmondta, hogy belső szabályai előírják, hogy a családi támogatást csak az EBB személyzetének tagjai számára lehet kifizetni; a gyermek után járó támogatást azonban annak a személynek kell kifizetni, aki a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorolja. Megállapította, hogy a bíróság ítélete csak a gyermek lakóhelyére vonatkozik, és hogy a szülői felügyeleti jogot a házasság felbontására irányuló eljárásban hozott jogerős határozat meghozataláig megosztják a szülők között. Az EBB arra a következtetésre jutott, hogy az eltartott gyermek után járó támogatást az alkalmazandó szabályokkal összhangban fizetik ki, azaz a magasabb alapilletménnyel rendelkező uniós tisztviselőnek, ebben az esetben az apának. Ezen okok miatt az EBB elutasította a panaszos kérését.

4. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos azon aggályával kapcsolatban, hogy az EBB tévesen alapozta a gyermek után járó támogatásra vonatkozó döntését a felügyeleti jogra, nem pedig a gyermek jogilag előírt tartózkodási helyére. A vizsgálat azt vizsgálta, hogy ez a határozat megfelel-e az EBB saját végrehajtási szabályainak, valamint az Európai Bizottság családi támogatásokra vonatkozó végrehajtási rendelkezéseinek. A vizsgálat értékelte a panaszos azon kérését is, hogy az EBB közvetlenül fizesse ki számára a juttatások legalább 50%-át, mivel elismerte, hogy a gyermek felett közös felügyeleti joggal rendelkezik [1].

Az EBB azon döntéséről, hogy a gyermek után járó támogatást a felügyeleti jogra, nem pedig a gyermek tartózkodási helyére alapozza

Az ombudsman javaslata a megoldásra

5. Az ombudsman megállapította, hogy az EBB azon döntése, hogy a folyamatban lévő házasságfelbontási eljárás lezárásáig kifizeti a családi támogatást a panaszos férjének, összhangban volt az alkalmazandó szabályokkal.

6. Az ombudsman azt is megjegyezte, hogy az EBB szabályai [2] szerint a gyermek után járó támogatást akkor nyújtják, ha a szülő ténylegesen gondoskodik a gyermek tartásáról, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermek vagy a szülővel él együtt, vagy a szülő fedezi a gyermek mindennapi megélhetési költségeit. Az EBB kijelentette, hogy ebben az esetben ez a két kritérium nem esik egybe. Az EBB a felügyeleti jog fogalmát úgy határozta meg, mint „a gyermekgondozási kötelezettség gazdasági eszközökkel történő teljesítését”. Az EBB úgy ítélte meg, hogy a gyermeknek nyújtott pénzügyi támogatás (felügyelet) elsőbbséget élvez a lakóhely kérdésével szemben annak meghatározásakor, hogy kinek kell kiosztani a gyermek után járó támogatást.

7. Az ombudsman úgy vélte, hogy ez az értelmezés azt jelentené, hogy a felügyeleti jog megosztása esetén a gyermek pénzügyi támogatására vonatkozó jogi kötelezettséget is meg kell osztani. Rámutatott arra, hogy mivel az EBB elismerte, hogy a gyermek apja önként osztozik a gyermek eltartásának költségeiben, méltányos lenne, ha a szülők is osztoznának a gyermek után járó támogatáson, amíg az illetékes nemzeti bíróság véglegesen nem dönt a felügyeleti jog kérdéséről.

8. Ezért 2015. június 29-én az ombudsman a következő megoldási javaslatot tette:

„A folyamatban lévő házasságfelbontási eljárásban a felügyeleti jog kérdésében a nemzeti bíróság által hozott végleges határozat meghozataláig az EBB-nek ki kell fizetnie a panaszos részére az eltartott gyermek után járó támogatás felét.”

9. Emellett az ombudsman arra ösztönözte az EBB-t, hogy módosítsa a gyermekek után járó támogatásokra vonatkozó szabályait annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék a házasság felbontására irányuló eljárások jelenlegi valóságát és gyakorlatát. Javasolja, hogy az EBB-t az Európai Bizottság vonatkozó szabályai vezéreljék, amelyek kifejezetten rendelkeznek a juttatások megosztásáról azokban az esetekben, amikor i. a gyermek feletti felügyeleti jog két személy között oszlik meg, és ii. az illetékes közigazgatási hatóság nem hozott bírósági vagy egyéb végzést [3].

10. Az EBB 2015. szeptember 7-i válaszában megállapodott abban, hogy felülvizsgálja a gyermekek után járó támogatásokra vonatkozó szabályait, és tájékoztatta az ombudsmant, hogy a lehető leghamarabb lezárja ezt a folyamatot. Fenntartotta azonban, hogy nem fizetheti ki a panaszosnak az eltartott gyermek után járó támogatás felét az általános személyzeti szabályzatának módosítása nélkül, mivel ez sértené az egyenlő bánásmód elvét, és jogi úton megtámadható lenne.

11. A panaszos üdvözölte az EBB szabályainak javasolt módosításait, de elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az EBB megtagadta tőle az eltartott gyermek után járó támogatás felét.

Az ombudsman ajánlása 

12. Az ombudsman üdvözölte az EBB arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy módosítja a gyermekek után járó támogatásokra vonatkozó szabályait, és sürgette, hogy ezt a lehető leghamarabb fejezze be. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az EBB elutasította a megoldásra irányuló javaslatát.

13. Az EBB álláspontjával ellentétben az ombudsman nem vélte úgy, hogy az EBB hátrányos megkülönböztetést alkalmazna más EBB-alkalmazottakkal és azok házastársaival szemben, ha a gyermek után járó támogatás felét fizetné ki a panaszosnak, mivel semmi sem akadályozná meg az EBB-t abban, hogy a panaszossal azonos módon kezelje őket. Az EBB nem vitatta az ombudsman azon álláspontját, hogy bár az EBB szabályai nem rendelkeznek kifejezetten a gyermek után járó támogatás megosztásáról, ezt a lehetőséget sem zárják ki. Ezenkívül az ombudsman nem értett egyet azzal, hogy a jogi kifogás lehetősége visszatartsa az EBB-t attól, hogy helyes és tisztességes döntést hozzon.

14. Az ombudsman rámutatott továbbá arra, hogy e konkrét eset körülményeire tekintettel - nevezetesen amikor hivatalos határozat született a gyermek tartózkodási helyéről, és az illetékes nemzeti bíróságok elismerték, hogy mindkét szülőnek hozzá kell járulnia a gyermek eltartásához - arányosnak és észszerűnek tűnt, hogy az eltartott gyermek után járó támogatás felét a gyermek feletti felügyeleti joggal rendelkező minden egyes személynek fizessék ki.

15. Az ombudsman megállapította, hogy az EBB által a megoldásra irányuló javaslatának elutasítása mellett felhozott érvek nem voltak meggyőzőek. Úgy vélte, hogy az EBB által alkalmazott megközelítés helytelen és méltánytalan a panaszossal szemben, és nem felel meg a saját szabályainak. Megállapította, hogy ez hivatali visszásságnak minősül.

16. Ezért 2016. július 18-án az ombudsman az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy:

„A folyamatban lévő házasságfelbontási eljárásban a felügyeleti jog kérdésében a nemzeti bíróság által hozott végleges határozat meghozataláig az Európai Beruházási Banknak ezen ajánlás kézhezvételének napjától kezdve ki kell fizetnie a panaszosnak az eltartott gyermek után járó támogatás felét.”

17. Ezenkívül a következő javítási javaslatot tette:

„Az Európai Beruházási Banknak a lehető leghamarabb módosítania kell a gyermekek után járó támogatásokra vonatkozó belső szabályait annak érdekében, hogy kifejezetten rendelkezzen a közös szülői felügyeleti joggal kapcsolatos helyzetekről és a kapcsolódó helyzetekről.”

18. Ami a javításra irányuló javaslatot illeti, az EBB 2016. december 29-én válaszolt az ombudsmannak, és kijelentette, hogy folyamatban lévő „intézményközi párbeszédben” vesz részt a főbb uniós intézmények képviselőivel. E párbeszéd célja többek között az arra vonatkozó szabályok reformja, hogy különválás/válás esetén hogyan kell meghatározni a gyermekek után járó támogatások kedvezményezettjeit [4]. Ez a folyamat még folyamatban van.

19. Az EBB kijelentette, hogy kész felülvizsgálni személyzeti szabályzatát annak érdekében, hogy azt az intézményközi párbeszédből eredő új szabályokhoz igazítsa, amint azok véglegesítésre kerülnek [5].

20. Ami az ombudsman azon ajánlását illeti, hogy a gyermek után járó támogatás felét fizessék ki a panaszosnak, az EBB megismételte azon álláspontját, hogy ez a jelenlegi szabályai szerint nem lehetséges. Az EBB úgy ítélte meg, hogy a támogatást csak akkor ruházhatja át az alkalmazottaitól eltérő személyre, ha jogszabály vagy valamely bíróság vagy illetékes közigazgatási hatóság határozata a gyermeket e személy felügyelete alá helyezi. Hozzátette, hogy mivel a jelen ügyben hozott bírósági határozat nem biztosította a panaszos számára a gyermek feletti felügyeleti jogot, hanem csupán megerősítette a két szülő közös felügyeleti jogát, a támogatásról szóló határozata összhangban volt a hatályos alkalmazandó személyzeti szabályzattal. Ezért az ombudsman ajánlásának végrehajtása az EBB véleménye szerint a jelenleg alkalmazandó szabályok megsértésének minősülne.

21. Észrevételeiben a panaszos nem értett egyet az EBB véleményével, és hivatkozott a korábban benyújtott érveire.

További fejlemények az ombudsman ajánlását követően 

22. 2016. november 21-én a nemzeti bíróság kimondta a házasság felbontását a panaszos és volt férje számára, és úgy határozott, hogy mindkét szülőnek felelősséget kell vállalnia a gyermek gondozásáért [6]. A bíróság ítélete megállapította, hogy a gyermek lakóhelye az anya címén van. Ezenkívül a bíróság megállapította, hogy a gyermek eltartásának költségeit mindkét szülőnek viselnie kell.

23. A bíróság ítélete nem jogerős, mivel a panaszos volt férje fellebbezett ellene. A panaszos szerint a fellebbezés csak a házasság felbontására vonatkozott, a gyermekre vonatkozó megállapodásokra nem.

24. A panaszos 2017. február 23-án tájékoztatta az EBB-t és az ombudsmant erről az ítéletről. Az ombudsman vizsgálócsoportja ezt követően felkérte az EBB-t, hogy az ítélet fényében fontolja meg álláspontjának felülvizsgálatát.

25. 2017. május 31-i válaszában az EBB kijelentette, hogy az ítélet minden szülő számára egyenlő és korlátlan „szülői hatáskört” biztosít, és hogy ilyen esetekben főszabály szerint mindkét szülő teljes mértékben felelős a gyermek oktatásáért [7]. Ezenkívül az ítélet kimondta, hogy mindkét szülő viseli a gyermek eltartásának és nevelésének költségeit. Az EBB véleménye szerint a bíróság ítéletében semmi nem írja elő, hogy hogyan (és különösen kinek) kell kifizetni a pénzügyi juttatásokat.

26. A lakóhely tekintetében az EBB azzal érvelt, hogy ez a szülői felügyelettől elkülönülő jogi kérdés. Ebben az esetben a bíróság mindkét szülőnek teljes szülői felügyeletet biztosított, de úgy határozott, hogy a gyermeknek az anyánál (a panaszosnál) kell laknia. Mint ilyen, a tartózkodásról szóló határozat nem jelenti azt, hogy a panaszos „teljes körű szülői felügyeleti joggal” vagy a gyermek gondozására vonatkozó kizárólagos kötelezettséggel rendelkezik.

27. A pénzügyi támogatást illetően az EBB megjegyezte, hogy a bírósági ítélet egyik szülő tekintetében sem hozott konkrét határozatot. Hozzátette, hogy a bíróság nem foglalt állást a juttatások vagy a pénzügyi támogatás (fenntartás) megosztásának módjáról. Ezért az EBB-nek a gyermek után járó támogatásra vonatkozó döntését saját alkalmazandó szabályaira, azaz az EBB személyzeti szabályzatára kellett alapoznia. Azzal érvelt, hogy ezek a szabályok – módosításukig – megakadályozzák, hogy az eltartott gyermek után járó támogatást harmadik személyre ruházza át, kivéve, ha az eltartott gyermeket jogszabály vagy a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személy felügyelete alá helyezik.

28. Végezetül az EBB fenntartotta azon kötelezettségvállalását, hogy felülvizsgálja a gyermekek után járó támogatásokra vonatkozó szabályait azok javítása és aktualizálása érdekében, összhangban más uniós intézmények és szervek szabályaival és bevált gyakorlataival, az ombudsman ajánlásának megfelelően. Kifejtette, hogy saját szabályainak módosítása előtt meg kívánja várni az intézményközi párbeszéd eredményét, hogy szabályai összhangban legyenek a többi uniós intézmény és szerv szabályaival és bevált gyakorlataival.

29. Az EBB további válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos rámutatott arra, hogy az EBB elismerte, hogy a gyermek feletti felügyeleti jog megosztott, és hogy mindkét szülő viseli a gyermektartás költségeit, de továbbra is megtagadta tőle a gyermek után járó támogatás felét. Véleménye szerint az EBB nem volt hajlandó végrehajtani a bírósági ítéletet, és nem volt hajlandó figyelembe venni a felek által elért megállapodásokat sem [8]. Emellett azzal érvelt, hogy az EBB nem tett előrelépést az arra vonatkozó szabályainak módosítása terén, hogy az ombudsman ajánlásának megfelelően mikor kell felosztani a gyermekek után járó támogatást, annak ellenére, hogy az ombudsmannak adott 2015. szeptember 7-i válaszában határozott ígéretet tett arra, hogy ezt meg fogja tenni.

Az ombudsman értékelése az ajánlást és a további fejleményeket követően

30. Az ombudsman csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az EBB elutasította azt az ajánlását, hogy a gyermek után járó támogatás felét fizessék ki a panaszosnak. Az ombudsman vizsgálata során három lehetősége [9] volt arra, hogy megállapodjon arról, hogy mi lett volna a panasz méltányos megoldása. Úgy véli, hogy az EBB által arra vonatkozóan felhozott indokok, hogy miért nem hajtotta végre ajánlását, nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy módosítsák vagy visszavonják a hivatali visszásságra vonatkozó eredeti megállapítását.

31. Amint arra korábban rámutattunk [10], az ombudsman úgy véli, hogy az EBB a gyermek után járó támogatás felét ki tudná fizetni a panaszosnak anélkül, hogy módosítania kellene belső szabályzatát. Még ha az EBB személyzeti szabályzata nem is rendelkezik kifejezetten a gyermek után járó támogatás megosztásáról, ezt a lehetőséget sem zárja ki. Ezek a szabályok a jelenlegi formájukban csupán azt az elvet hajtják végre, hogy amikor egy eltartott gyermeket az EBB alkalmazottjától eltérő személy gondjaira bíznak, annak a személynek kell részesülnie a támogatásban, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a gyermek eltartásával kapcsolatos költségekhez. Az ombudsman véleménye szerint ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a gyermek feletti szülői felügyeletet – mint a jelen esetben is – mindkét szülő gyakorolja, és így a szülőknek közös kötelezettségeik vannak a gyermekük eltartása tekintetében.

32. Az a tény, hogy az EBB – annak ellenére, hogy elfogadta, hogy a bírósági ítélet mindkét szülőt ténylegesen felelőssé tette a gyermek tartásáról való gondoskodásért, és megállapította a közös felügyeleti jogot – még mindig nem egyezik bele abba, hogy a gyermek után járó támogatás felét a panaszosnak fizesse ki, ellentétes az EBB saját értelmezésével, amely szerint a felügyeleti jog „a gyermekgondozási kötelezettség gazdasági eszközökkel történő teljesítése [11], amely kötelezettséget ebben az esetben mindkét szülő teljesíti.

33. Maga az EBB is azon az állásponton volt [12], hogy a szóban forgó alapvető kérdés inkább a tisztességes bánásmódra, mintsem a jogszerűségre vonatkozik. Mindezek alapján az ombudsman csalódott amiatt, hogy az üggyel kapcsolatos megközelítése még mindig nem tisztességes. Az ilyen esetekben, amikor mindkét szülő de facto egyenlő vagy közel egyenlő alapon osztozik a felügyeleti jogon, méltányos megoldás lenne, ha mindegyikük megkapná a gyermek után járó támogatás felét.

34. Az ombudsman régóta azon a véleményen van, hogy a megfelelő ügyintézés tisztességes ügyintézést jelent. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási szerveknek néha túl kell nézniük a szigorúan jogi érveken, és a megfelelő ügyintézés és a méltányosság elvei alapján szélesebb perspektívát kell figyelembe venniük. Amikor egy közigazgatási szerv tisztességtelenül bánik valakivel, az ombudsman az ő feladatának tekinti, hogy a vonatkozó jogszabályokat olyan módon értelmezze, amely tisztességes és igazságos eredményre vezet. Amennyiben a törvényt nem lehet tisztességesen értelmezni, az ombudsman a törvény módosítását fogja szorgalmazni. Ebben a konkrét esetben az ombudsman meggyőződött arról, hogy lehetséges az EBB jelenlegi szabályainak olyan értelmezése, amely méltányos és igazságos eredményre vezet.

35. Az ombudsman 2015. június 29-i, majd 2016. július 18-i, javításra irányuló javaslata az, hogy az EBB módosítsa belső szabályait annak érdekében, hogy kifejezetten foglalkozzon az e panaszban felmerülő helyzettípusokkal. Sajnálatos módon több mint két évvel később ez a folyamat még mindig folyamatban van, és egy „intézményközi párbeszédtől” függ, amelynek meghatározatlan a végdátuma és ismeretlen az eredménye. Az ombudsman ezért nem fogadhatja el, hogy az EBB belső szabályainak felülvizsgálatáig továbbra is megtagadja az ajánlásának való megfelelést.

36. Az ombudsman fenntartja azon álláspontját, hogy az EBB megközelítése tisztességtelen volt a panaszossal szemben. Ezért a vizsgálatot azzal a következtetéssel zárja, hogy az EBB nem adott meggyőző magyarázatot arra, hogy miért utasította el az arra vonatkozó ajánlását, hogy fizesse ki a panaszosnak az eltartott gyermek után járó támogatás felét. Következésképpen fenntartja az EBB által elkövetett hivatali visszásságra vonatkozó eredeti megállapítását.  

37. Az ombudsman mindazonáltal elvárja, hogy az EBB gyorsítsa fel a belső szabályok módosításának folyamatban lévő folyamatát, és ezért megismétli a javításra irányuló javaslatát.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az Európai Beruházási Bank nem fogadta el az ombudsman azon ajánlását, hogy fizesse ki a panaszosnak az eltartott gyermek után járó támogatás felét, és ezt nem indokolta meggyőzően. Ennek eredményeként az ombudsman fenntartja az Európai Beruházási Bank által elkövetett hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását.

A panaszost és az Európai Beruházási Bankot tájékoztatják erről a döntésről.

Javítási javaslat

Az Európai Beruházási Banknak folytatnia és fokoznia kell a gyermekek után járó támogatásokra vonatkozó belső szabályainak mihamarabbi módosítására irányuló erőfeszítéseit annak érdekében, hogy kifejezetten rendelkezzen a közös gyermekfelügyeletről és a kapcsolódó helyzetekről.

 

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2017. 11. 17.

 

^[1] A panasz hátterével, a felek érveivel és az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el az ombudsman megoldási javaslatának teljes szövegét, amely a következő címen érhető el: www.ombudsman.europa.eu/cases/solution.faces/en/69046/html.bookmark és az ombudsman ajánlásának teljes szövege elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/cases/recommendation.faces/en/69347/html.bookmark.

^[2] Az EBB személyzeti szabályzatának 2.2.5. cikke a következőképpen rendelkezik: „Amennyiben az eltartott gyermeket jogszabály, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személy felügyelete alá helyezik, az eltartott gyermek után járó támogatást és iskoláztatási támogatást közvetlenül e személynek kell kifizetni a munkavállaló számlájára és nevében”.

[3] A személyzeti szabályzat 67. és 68. cikkének, valamint VII. melléklete 1., 2. és 3. cikkének végrehajtására vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekről szóló bizottsági határozat 3. cikke, C (2004) 1364.

[4] Az itt említett szabályokat az igazgatási vezetők testületének 220/2004. sz. következtetése tartalmazza. Az igazgatási vezetők testülete az uniós intézmények és szervek (az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai adatvédelmi biztos és az európai ombudsman) közigazgatásának vezető tisztviselőiből álló intézményközi szerv. Az igazgatási vezetők testületének célja a személyzeti szabályzat és más igazgatási ügyek következetes értelmezésének és végrehajtásának biztosítása. Döntései a közigazgatási döntéshozatal legmagasabb szintjét képviselik.

[5] Szabályainak tervezett módosításai között az EBB a következőket említette: i. különleges eljárás bevezetése a juttatások felosztására de facto különválás esetén, ha a két családtag mindketten uniós köztisztviselők (automatikus felosztás közös kérelem esetén, egyoldalú kérelmek eseti alapon történő elbírálása); valamint ii. egy olyan rendelkezés, amely tisztázza, hogy az EBB-nek hogyan kell reagálnia a nemzeti bíróságok vagy nemzeti közigazgatási hatóságok határozatai esetén. Ez utóbbi rendelkezés tekintetében az EBB: a) végrehajtja a nemzeti határozatot, amennyiben úgy határoz, hogy a kibocsátási egységeket meg kell osztani; vagy b) továbbra is kifizeti a juttatások teljes összegét az alkalmazottjának, amennyiben a határozat nem határozza meg, hogy a juttatásokat vagy a gyermek feletti felügyeleti jogot meg kell osztani, hanem egyszerűen megerősíti a szülők közös felelősségét.

[6] A 2016. október 28-i oktatási/szülői tervvel összhangban, amelyet mindkét szülő aláírt. A bíróság a szülők gyermekkel való kapcsolatát is meghatározta a fent említett oktatási/szülői terv, valamint a szülők által 2016. szeptember 7-én aláírt megállapodás alapján.

[7] Az EBB arra is rámutatott, hogy a bírósági ítélet a „felügyelet” és a „tartás” helyett a „szülői felügyelet” és a „szülők és gyermekek közötti kapcsolattartás” fogalmára hivatkozott, ami az EBB személyzeti szabályzatában használt megfogalmazás.

[8] Lásd a fenti 6. lábjegyzetet.

[9] A megoldásra irányuló javaslat és az azt követő ajánlása mellett, amely megismételte a hivatali visszásság megállapítását, az ombudsman lehetőséget adott az EBB-nek arra, hogy a bírósági határozat alapján felülvizsgálja álláspontját.

[10] Lásd az ombudsman megoldási javaslatának 19. pontját és az ombudsman ajánlásának 15. és 18. pontját.

[11] Lásd a fenti 6. pontot.

[12] Az ombudsmanhoz intézett 2014. szeptember 30-i levél, 5.2.1. pont. Az EBB úgy ítélte meg, hogy a panaszos inkább az EBB határozatának méltányosságát, mintsem jogszerűségét vitatta, mivel a panaszos rendelkezésére bocsátották az alkalmazandó szabályozási keretet, és az EBB határozatát e szabályokkal összhangban hozták meg.