A panasz előzményei

1. A panaszos egy uniós finanszírozású projekttel összefüggésben tagállami szintű eljárásokkal szembesült költségvetési fegyelmével kapcsolatban. Mindezek alapján a panaszos 2016. március 7-én levelet küldött a Bizottságnak (DG REGIO). Bekérte azt a dokumentumot, amelyre a Bizottság azon megállapítását alapozta, hogy egy regionális adóhatóság megállapította, hogy a panaszos megsértette a költségvetési szabályokat. A panaszos továbbá arra kérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa arról a személyről, aki ezeket az információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátotta.

2. Mivel a Bizottság nem válaszolt, a panaszos 2016. július 14-én az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

3. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állítást állapította meg:

A Bizottság nem válaszolt a panaszos 2016. március 7-i levelére.

4. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság panaszosnak küldött válaszait és a panaszos e válaszokkal kapcsolatos észrevételeit. E levélváltásra a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletben [1] előírt, a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárás keretében került sor. Az ombudsman úgy határozott, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés kérdését e vizsgálat részévé teszi. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

A válaszadás elmulasztására vonatkozó állítás és a panaszos további érve, amely szerint a Bizottság tévesen szerkesztette ki a személyes adatokat a nyilvánosságra hozott dokumentumokban

Az ombudsman elé terjesztett érvek

5. A Bizottság benyújtotta a kért dokumentum egy példányát (egy rövid jelentést és az azt kísérő e-mailt). Azt állította, hogy a dokumentumot 2013. június 3-án kapta meg a cseh ellenőrző hatóságtól. Az e-mail több szerkesztést tartalmazott. A Bizottság az adatvédelemről szóló 45/2001/EK rendelet [2] 8. cikkének b) pontjára hivatkozva kifejtette, hogy azért szerkesztette a személyes adatokat, mert nem állapították meg az adatok nyilvánosságra hozatalának szükségességét, és nem feltételezhető, hogy a nyilvánosságra hozatal nem sértené az érintett személyek törvényes jogait.

6. A panaszos vitatta a jelentést készítő személy(ek) személyazonosságának kitakarását. Véleménye szerint a jelentés tévesen állapította meg, hogy a Cseh Pénzügyi Hivatal megállapította, hogy a panaszos megsértette a költségvetési fegyelmet, és visszatérítést kért. A panaszos kifejtette, hogy az ellenőrzést felfüggesztették, és több kapcsolódó bírósági eljárás is folyamatban van. A panaszosnak ismernie kellett a panaszosról valótlan nyilatkozatot tevő személy személyazonosságát ahhoz, hogy az említett bírósági eljárás keretében érvényesíthesse jogait. Ezek a hamis nyilatkozatok sértették a panaszos jó hírnevét, és pénzügyi kárt okoztak (pl. a jogi képviselet költségei, az ezzel a kérdéssel foglalkozó alkalmazottak fizetése, hitelkamatok). E nyilatkozatok szerzőit nem illette meg a védelemhez való jog, mivel cselekményeik közpénzekből finanszírozott közfeladataik részét képezték. A panaszos ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak közzé kell tennie az érintett személy(ek) személyazonosságát. A cseh pénzügyminisztérium és a Bizottság közötti nyilvános kommunikáció, a nyilvános bírósági eljárások és különösen a közigazgatási eljárások nem magánjellegűek. A pénzügyi kár nem általános, hanem konkrét, és azt a panaszos bizonyítani tudja.

7. Válaszában a Bizottság kijelentette, hogy a panaszos a következő okok miatt nem bizonyította az adattovábbítás szükségességét:

o A dokumentum folyamatban lévő bírósági eljárásokban történő felhasználása magánérdek, nem pedig közérdek volt. A panaszos nem fejtette ki, hogy az irat hogyan kézbesíthető a bírósági eljárásban.

o Nem támasztották alá a panaszos azon állítását, hogy hírnevét megsértették, és hogy pénzügyi kárt szenvedett. Az ilyen általános megfontolások nem voltak elegendőek a szükségesség megállapításához.

o Ha egy nemzeti bíróságnak szüksége van a szerkesztett személyes adatokra, felkérheti a Bizottságot azok benyújtására.

Az ombudsman értékelése

8. Az ombudsman vizsgálata eredetileg a Bizottság válaszának hiányára vonatkozott. A Bizottság most válaszolt, és így az ügy ezen aspektusát a Bizottság rendezte.

9. Ami a Bizottság azon válaszainak lényegét illeti, amelyekben a Bizottság megtagadta a panaszos által kért dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést, az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos kifejezetten nem ért egyet a Bizottság azon határozatával, hogy kitakarja a jelentést készítő vagy megküldő személy(ek) nevét. Az ombudsman azonban meggyőzőnek és jogilag helyesnek tartja a Bizottság érvelését. A név a 45/2001/EK rendelet [3] értelmében személyes adatnak minősül, és a Bizottság meggyőzően értékelte a szükségesség követelményét. Az ombudsman egyetért a Bizottsággal abban, hogy a panaszos által felhozott érvek nem támasztják alá az adattovábbítás szükségességét. A panaszos különösen nem szolgál meggyőző magyarázattal arra vonatkozóan, hogy az adatok miért lennének szükségesek a folyamatban lévő eljáráshoz vagy állítólagos jó hírnevének és pénzügyi érdekeinek kielégítéséhez. Ennek megfelelően az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot az ügy e vonatkozását illetően.

Következtetések

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetésekkel zárja le a panaszt [4]:

A Bizottság eloszlatta azt az állítást, hogy nem válaszolt a panaszosnak.

A személyes adatok kitakarása tekintetében nem áll fenn hivatali visszásság.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2017. 01. 13.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.30., 1. o.). 31. 5. 2001.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, HL L 8., 12. o. 1. 2001.

[3] A 45/2001/EK rendelet 2. cikkének a) pontjával összhangban „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (a továbbiakban: érintett) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő hivatkozással ”

[4] A felülvizsgálati eljárással kapcsolatos információk az ombudsman honlapján találhatók: http://www.ombudsman.europa.eu/en/resources/otherdocument.faces/en/70669/html.bookmark