A háttér

1. A kereskedelmi ügyletek késedelmes és késedelmes kifizetései negatív hatással vannak a vállalkozókra, különösen a korlátozott pénzforgalommal rendelkező kisvállalkozásokra ^[1]. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-án elfogadta a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvet ^[2], amelynek célja a vállalkozások és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) védelme a magánvállalkozások és a hatóságok késedelmes fizetéseivel szemben.

2. Az Európai Bizottság általános felelősséggel tartozik az uniós költségvetés kezeléséért. Az uniós költségvetés közel 94 %-át minden évben közvetlen, közvetett vagy megosztott irányítás alá tartozó alapokra és programokra különítik el ^[3]. Feladatainak ellátásához a Bizottságnak ajánlati felhívások útján is be kell szereznie árukat és szolgáltatásokat. A késedelmes kifizetések ronthatják a Bizottság hírnevét, és visszatarthatják a kkv-kat és a kis szervezeteket attól, hogy ajánlati felhívásokra válaszoljanak vagy uniós finanszírozási programokban vegyenek részt.

3. Az ombudsman 1999 óta négy hivatalból indított vizsgálatot ^[4] folytatott ebben a kérdésben. Az OI/2/2013/EIS vizsgálatot lezáró határozatában az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság átlagos kifizetési ideje 2011-ben és 2012-ben csökkent, csakúgy, mint a késedelmes kifizetések száma és értéke. Mivel a Bizottság teljesítménye pozitívan alakult, abban az időben nem volt szükség további vizsgálatokra. Az ombudsman mindazonáltal szükségesnek tartotta e kérdés folyamatos felülvizsgálatát, és felkérte a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésére a 2013. évi késedelmes kifizetésekre vonatkozó statisztikai adatokat, amint azok rendelkezésre állnak.

4. 2014 májusában a Bizottság benyújtotta a kért számadatokat, amelyekből kiderült, hogy a 2013. évi késedelmes kifizetések száma és értéke 2012-höz képest nőtt. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy új vizsgálatot indít az emelések okainak megértése és a Bizottság által hozott korrekciós intézkedések értékelése érdekében.

A vizsgálat

5. Ez a vizsgálat a Bizottság által közvetlen és közvetett irányítás keretében teljesített kifizetésekre vonatkozik, különös tekintettel a magánvállalkozókra és a támogatások kedvezményezettjeire, amelyek a hatóságoknál nagyobb valószínűséggel szembesülnek nehézségekkel a kifizetési késedelmek miatt.

6. Az ombudsman tájékoztatást kért azon esetek számáról és százalékos arányáról, amikor késedelmes fizetés történt, a késedelmes fizetés mértékéről, az érintett összegekről és azokról az esetekről, amikor késedelmi kamatot fizettek. Az ombudsman azt is megkérdezte a Bizottságtól, hogy miért történtek késedelmek, és milyen korrekciós intézkedéseket hozott.

7. Az ombudsman munkatársai helyszíni ellenőrzést is végeztek 16, hét főigazgatóság és egy végrehajtó ügynökség által teljesített kifizetésekkel kapcsolatos aktában ^[5]. Bár ezek az ellenőrzések az érintett főigazgatóságok és a megvizsgált akták számát tekintve korlátozottak voltak, hasznos betekintést nyújtottak a felmerülő kérdésekbe, és azonosítottak néhány, bizonyos területeken bevezetett hasznos gyakorlatot, valamint néhány problémás gyakorlatot. Annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb információ álljon rendelkezésre, az ombudsman úgy határozott, hogy elhalasztja a vizsgálat lezárását mindaddig, amíg a Bizottság 2015-re vonatkozó éves tevékenységi jelentései rendelkezésre nem állnak.

8. Vizsgálata során az ombudsman figyelembe vette mind a Bizottság azon kötelezettségét, hogy biztosítsa a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, különösen a szabálytalan vagy hibás kifizetések elkerülése révén, mind pedig a vállalkozók és kedvezményezettek megfelelő ügyintézéshez való alapvető jogát, nevezetesen azáltal, hogy kifizetési kérelmeiket észszerű időn belül kezelik. Az ombudsman továbbá úgy vélte, hogy el kell kerülni, hogy a vállalkozókra és a kedvezményezettekre aránytalan adminisztratív terhek háruljanak.

A vizsgálat során szerzett információk

A. A fizetési határidők Bizottság általi betartása

9. Az ombudsman 2013-ra, 2014-re és 2015-re vonatkozóan kért és kapott statisztikai adatokat [6].

10. 2015-ben a Bizottság 379 220 kifizetést teljesített, összesen 26,67 milliárd EUR értékben. A Bizottság megállapította, hogy 67 805, összesen 2,47 milliárd EUR összegű kifizetésre került sor a jogszabályban előírt határidőkön kívül. A késedelmes kifizetések 2015-ben így a Bizottság összes kifizetésének 17,9%-át tették ki, értéküket tekintve pedig 9,3%-ot.

a. A Bizottság nettó kifizetési ideje ^[7] (napokban)

 

2011	2012	2013	2014	2015
26	25	24	28	24

b. A késedelmes fizetések száma és értéke

	2011	2012	2013*	2014*	2015*
Szám	50.481	46.815	64.647	74.439	67.805
Érték (millió EUR-ban)	1.516	1.377	1.857	2.904	2.472

c. Késedelmes fizetések százalékos aránya

* A késedelmes kifizetéseket a 2013-tól aláírt szerződésekre és támogatási megállapodásokra vonatkozó jelenlegi költségvetési rendelet, a 2013 előtt aláírt szerződésekre és támogatási megállapodásokra vonatkozó 2007. évi költségvetési rendelet alapján számítják ki.

d. A törvényes határidőn túl teljesített kifizetések átlagos késedelme (napokban)

11. A Bizottság nettó kifizetési ideje 2011 óta csökkent (2014 kivételével, amint azt az alábbiakban kifejtjük). 2011 óta a késedelmes kifizetések átlagos napjai is csökkentek (2015 kivételével). Másrészt, míg a késedelmes kifizetések százalékos aránya 2009 és 2012 között csökkent, ezt követően jelentősen emelkedett, és 2014-ben tetőzött. 2015-ben javulás volt tapasztalható, de ez az arány még mindig magasabb, mint a 2013-as szint.

e. A késedelmes fizetések tipológiája

*A szolgálatok közötti és más uniós intézményeknek és szerveknek történő kifizetések

12. A szakértőknek fizetett díjak és visszatérítések - amelyek általában alacsony összegű kifizetések - a késedelmes kifizetések messze legnagyobb kategóriáját jelentik (2015-ben 53 608, azaz az összes késedelmes kifizetés 79,2%-a). Ezek azonban csak 33 millió eurót tesznek ki, ami a késedelmes fizetések értékének 1,3%-a. Ezzel szemben a támogatások és a beszerzések - amelyek nagyobb pénzösszegeket foglalnak magukban - viszonylag kis számú kifizetést jelentenek (az összes késedelmes kifizetés 10 061 %-a, azaz 14,8 %-a), de értéküket tekintve a késedelmes kifizetések 91,9 %-át teszik ki (2,27 milliárd EUR).

13. 2008. január 1-jétől ^[8] a hitelezők automatikusan késedelmi kamatra jogosultak késedelmes fizetés esetén, feltéve, hogy a felhalmozott kamat meghaladja a 200 EUR-t. Ha a kamat összege nem haladja meg a 200 EUR-t, azt csak kérésre fizetik ki. A késedelmi kamatok iránti kérelmek száma és a Bizottság által fizetett kamatok teljes összege 2014-ben és 2015-ben jelentősen nőtt a jogszabályban előírt határidőkön kívül teljesített kifizetések megnövekedett száma miatt.

f. Késedelmi kamatra vonatkozó kérelmek száma

g. A Bizottság által fizetett késedelmi kamat (millió EUR)

B. A magasabb késedelmi átlagok fő okai

14. Az ombudsmannak adott első válaszában a Bizottság két fő okot azonosított a késedelmes kifizetések 2013-as és 2014-es átlagának növekedésére: a 966/2012/EU, Euratom rendelet ^[9] (a továbbiakban: a jelenlegi költségvetési rendelet) hatálybalépésével 2013 elejétől bevezetett rövidebb kifizetési határidők, valamint a kifizetési előirányzatok hiánya [10], amellyel a Bizottság 2014-ben szembesült.

Első fő ok: szigorúbb fizetési határidők

15. 2012. december 31-ig a Bizottság jogszabályban előírt fizetési határideje 30 naptári nap volt a szolgáltatásnyújtás vagy az árubeszerzés esetében, és 45 naptári nap az olyan szerződések, támogatások és határozatok esetében, amelyek nem függtek jelentés vagy igazolás jóváhagyásától. A jelentést vagy igazolást igénylő kifizetések esetében a 45 napos határidő a jelentés jóváhagyásáig nem kezdődött meg. A jóváhagyásra rendelkezésre álló idő nem haladhatja meg a 20 napot az áruk és szolgáltatások szállítására vonatkozó egyszerű szerződések esetében, a 45 napot az egyéb szerződések, támogatások és határozatok esetében, valamint a 60 napot a műszaki szolgálatokat vagy intézkedéseket érintő olyan esetekben, amelyek értékelése különösen összetett volt ^[11]. A kifizetés így akár 105 naptári napot is igénybe vehet egy olyan összetett esetben, amelyben 60 nap volt szükséges a jelentés jóváhagyásához, és további 45 nap a kifizetés teljesítéséhez.

16. A jelenlegi költségvetési rendelet módosította a határidőket és azok kiszámítását, és ennek következtében csökkentette azokat. A jelenlegi költségvetési rendelet 92. cikkének (1) bekezdése szerint „[p] a kifizetéseket az alábbiakon belül kell teljesíteni:

90 naptári nap az olyan hatáskör-átruházási megállapodások, szerződések, támogatási megállapodások és műszaki szolgálatokat vagy fellépéseket érintő határozatok esetében, amelyek értékelése különösen összetett, és amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy tanúsítvány jóváhagyásától függ;

60 naptári nap minden egyéb olyan hatáskör-átruházási megállapodás, szerződés, támogatási megállapodás és határozat esetében, amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás jóváhagyásától függ;

30 naptári nap minden egyéb hatáskör-átruházási megállapodás, szerződés, támogatási megállapodás és határozat esetében.”

17. Ezek a határidők magukban foglalják a Bizottság számára az összes igazoló dokumentum értékeléséhez és jóváhagyásához szükséges időt. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi költségvetési rendelet értelmében a kifizetési határidő még a legösszetettebb esetekben sem haladhatja meg a 90 napot [12].

A második fő ok: kifizetési előirányzatok hiánya 2014-ben

18. A késedelmes kifizetések 2013 és 2014 közötti jelentős növekedésének másik fő oka a költségvetési hatóság (Parlament és Tanács) által jóváhagyott kifizetési előirányzatok hiánya volt. Ez a probléma, amely 2014-ben merült fel [13], kifizetési hátralékokhoz vezetett.

19. Az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy közölje vele a 2014-es és 2015-ös kifizetési előirányzatok hiányából eredő késedelmes kifizetések számát és értékét. A Bizottság olyan számadatokat szolgáltatott, amelyek azt mutatják, hogy a kifizetési előirányzatok hiánya 2014-ben az összes késedelmes kifizetés 2,5%-át (azaz az összesen 74 439 kifizetésből 1851 kifizetést) és értékének 26%-át (azaz az összesen 2,90 milliárd EUR-ból 755 millió EUR-t) tette ki. Ez a probléma leginkább a támogatásokat és a közbeszerzési számlákat érintette.

h. A késedelmes fizetések számának és értékének elemzése

20. A Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy annak ellenére, hogy 2014 májusában erőfeszítéseket tett a kifizetési előirányzatok szükséges növelésére, a költségvetési hatóság csak 2014. december közepén hagyta jóvá a kifizetési előirányzatok engedélyezését. Ennek során 1,1 milliárd EUR-val kevesebbet biztosított, mint a Bizottság által igényelt összeg. Ennek következtében a Bizottság 2014-ben nem tudta teljesíteni valamennyi jogi kötelezettségvállalását. A kifizetési előirányzatok hiánya a 2015-ös adatokra is hatással volt; a 2014-es kifizetési hátralék 2015 elején némi késedelmet okozott.

21. Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmében az ombudsman arról kérdezte a Bizottságot, hogy milyen intézkedéseket hozott a kifizetési előirányzatok hiányából eredő hatások enyhítésére. Az ombudsmant különösen az érdekelte, hogy a Bizottság előnyben részesítette-e a pénzügyileg sérülékeny kedvezményezetteket. A Bizottság ezen aggályokra válaszul a következő intézkedéseket sorolta fel:

i. A Bizottság előnyben részesítette a fizetési késedelmek esetén fizetésképtelenség kockázatának kitett instabil szervezetektől (nem kormányzati szervezetek, kis magánvállalatok és magánszemélyek) érkező kifizetési kérelmeket a nagy magánvállalatoktól, nemzetközi szervezetektől és tagállami ügynökségektől érkező kifizetési kérelmekkel szemben.

ii. A Bizottság előnyben részesítette a kkv-kat is magában foglaló konzorciumokkal szembeni kifizetési kérelmeket.

iii. A Bizottság visszatartotta az alacsonyabb prioritású kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, hogy tartalékot képezzen az instabil kedvezményezetteknek történő kifizetésekre.

iv. A Bizottság nagyobb számú kisebb – főként kkv-któl és más instabil kedvezményezettektől származó – kifizetési kérelmet részesített előnyben az alacsony prioritású kedvezményezetteknek nyújtott nagy összegű kifizetésekkel szemben.

v. A Bizottság kiemelten kezelte a politikailag érzékenyebb projektekre vagy kedvezményezettekre vonatkozó kifizetési kérelmeket.

22. Az instabil kedvezményezetteknek történő kifizetések további rangsorolása érdekében a Bizottság egyéb enyhítő intézkedéseket vezetett be, például: a pályázati felhívások, a projektek kezdési időpontjának és a jogi kötelezettségvállalások aláírásának késleltetése; az előfinanszírozási kifizetések vagy előlegek késleltetése vagy csökkentése; az alacsonyabb prioritású kifizetések elhalasztása vagy részleges kifizetések teljesítése; a végső kifizetések elhalasztása a sürgős új szükségletek kezelése érdekében; valamint a kifizetési előirányzatok aktív kezelésének biztosítása a költségvetési sorok közötti folyamatos átcsoportosítások révén ^[14].

Egyéb okok

23. A Bizottság a következő okokat azonosította – a kifizetési előirányzatok hiányán és az új jogszabályi határidőkön kívül –, amelyeknek a kifizetési késedelmek tulajdoníthatók:

• a kifizetések növekvő száma és egyenetlen eloszlása az év során, a személyzet létszámának csökkenésével együtt;
• a szakértőknek történő kifizetések kezelésére vonatkozó hosszadalmas eljárások; és
• a kedvezményezettek késedelmesen nyújtják be az igazoló dokumentumokat.

24. A Bizottság a következő korrekciós intézkedésekre is felhívta a figyelmet:

• központosította a számlák főigazgatóságokon belüli nyilvántartásba vételét;
• az operatív és pénzügyi szereplők zárójelentéseinek egymást követő elemzéséről egy párhuzamos elemzésre tért át, ugyanazon határidővel és (szükség esetén) csak egy további információkéréssel;
• online eszközöket fejlesztett ki a kedvezményezettek számára a kifizetési kérelmek és az igazoló dokumentumok benyújtására;
• nyomonkövetési mechanizmusokat, például jelentéseket és fő teljesítménymutatókat hozott létre;
• növelte az operatív és pénzügyi szereplők tudatosságát;
• lépéseket tett a felfüggesztések hatékony alkalmazása érdekében; és
• számos kis értékű kifizetés esetében egyszerűsítette a pénzügyi folyamatokat, központosította a pénzügyi folyamatokat, és egyes esetekben e kifizetések jelentős részét olyan szolgálatokhoz irányította át, amelyek szakosodottak és hatékonyabban kezelik a nagy összegű kifizetéseket.

25. Végezetül a Bizottság a következő lépéseket határozta meg annak biztosítása érdekében, hogy a kifizetéseket csak akkor függesszék fel, ha ez helyénvaló:

• kézikönyvek, tájékoztató napok és nyitóülések, a szükséges információk bemutatására vonatkozó egyértelműbb utasítások, belső munkaértekezletek, valamint az operatív és pénzügyi szereplőknek nyújtott iránymutatás révén javította a kérelmezőknek nyújtott iránymutatást;
• az egyes költségtípusokra vonatkozóan szabványosított kiegészítő információkérésekkel rendelkezik; és
• a kifizetési folyamat egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében bevezette vagy szélesebb körben alkalmazta az egyösszegű kifizetéseket és az egységköltségeket [15].

Az ombudsman értékelése

A. A kifizetési előirányzatok 2014. évi hiánya

26. Az ombudsman megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok hiánya a Bizottság hatáskörén kívül esett, és üdvözli az annak biztosítása érdekében hozott intézkedéseket, hogy a kkv-knak és más pénzügyileg sérülékeny kedvezményezetteknek történő kifizetések elsőbbséget élvezzenek. Megjegyzi továbbá, hogy a vállalkozókra és kedvezményezettekre gyakorolt negatív hatáson túl a kifizetési előirányzatok e hiányának kezelése további adminisztratív munkát eredményezett a Bizottság számára.

B. A Bizottság teljesítményének alakulása

27. Az ombudsman a kifizetési előirányzatok hiányától eltérő tényezőkből eredő késedelmes kifizetésekre összpontosít, és az alábbi i. ábrán látható.

i. - A késedelmes kifizetések százalékos aránya a Bizottság által teljesített összes kifizetés között

* A kifizetési előirányzatok hiánya miatti késedelmes kifizetések kivételével

28. Az ombudsman tisztában van azzal, hogy a késedelmes kifizetések arányának 2013-tól kezdődő növekedése (összes számban és értékben egyaránt) főként a jelenlegi költségvetési rendelet által bevezetett rövidebb határidőknek tudható be. A Bizottság teljesítménye abszolút értékben nem változott negatívan; éppen ellenkezőleg, a Bizottság nettó fizetési ideje az évek során csökkent. Az ombudsman ugyanakkor rámutat arra, hogy a Bizottságnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie a jelenlegi jogszabályi határidők betartása érdekében. Bár a jelenlegi, rövidebb határidők segítenek megmagyarázni a késedelmes fizetések megnövekedett arányát, nem szolgálhatnak indokolásul.

C. A Bizottság által a kifizetési folyamat általános javítása érdekében hozott intézkedések

29. A javításra irányuló javaslatok megtétele előtt fontos alaposabban megvizsgálni azt a tényt, hogy a Bizottságon belül igen eltérő a helyzet, amint azt a Bizottság éves tevékenységi jelentései ^[16] is mutatják. A késedelmes kifizetések százalékos aránya (szám szerint) a 2015. évi kevesebb mint 3%-tól (több főigazgatóság és végrehajtó ügynökség) a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága (DEVCO) esetében 24%-ig terjedt. Míg a Bizottság megjegyzi, hogy a számvitelért felelős tisztviselő nyomon követi a relatív teljesítményt, és nyomon követési intézkedésekre kerül sor azokban az esetekben, amikor egyes főigazgatóságoknál problémákat tárnak fel, az ombudsman megjegyzi, hogy egyes főigazgatóságokon 2013 óta magas a késedelmes kifizetések aránya. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a legmagasabb átlagokkal rendelkező főigazgatóságok a legproblémásabbak, mivel egyesek nagyon összetett finanszírozási programokat kezelnek, míg mások egyszerűbb szerződéseket kezelnek. A Bizottságnak azonban különös figyelmet kell fordítania a harmadik országokkal foglalkozó igazgatóságokra (például a DG DEVCO-ra, a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságára (DG ECHO)) vagy a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálatra (FPI), amelyek esetében a késedelmes kifizetések több év alatt az összes kifizetés 15–25%-át teszik ki. Ugyanakkor az ombudsman elismeri, hogy ezek az igazgatóságok sajátos nehézségekkel szembesülhetnek abból adódóan, hogy kiadásaik nagy része harmadik országokban történik.  

30. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a Bizottság által említett egyes intézkedések – nevezetesen a pénzügyi és operatív ellenőrzések közötti jobb koordináció, valamint a szakértőknek történő kifizetések felgyorsítása – olyan visszatérő kérdések, amelyek már szerepeltek az ombudsman által az OI/1/2009/GG [17] hivatalból indított vizsgálat keretében 2010-ben indított konzultációra adott válaszokban.

31. Az ombudsman vizsgálata feltárta, hogy a kifizetési késedelmek pénzügyi és operatív szinten egyaránt különböző okokra vezethetőek vissza: a munkafolyamat félreértése, a pénzügyi szolgálat személyzetének hiánya, a külső szakértő általi technikai értékelés késedelmes benyújtása vagy a kifizetési dosszié késedelmes jóváhagyása operatív szinten.

32. A vizsgálat során az ombudsman azt is megállapította, hogy a Bizottság szorosan nyomon követi a kifizetési időkre vonatkozó fő teljesítménymutatóit, és számos bevált gyakorlatot vezetett be, például az operatív és pénzügyi ellenőrzésre szolgáló ellenőrzőlisták szisztematikus használatát, a kutatási programok közös támogatási központjának létrehozását és a határidők szigorúbb alkalmazását a külső technikai ellenőrzés igénybevételekor. A szakértőknek történő kifizetések esetében, amelyek a késedelmes kifizetések túlnyomó többségét teszik ki, a Bizottság számos online eszközt fejlesztett ki a szakértők számára a kifizetési kérelmek benyújtására, ami az ombudsman véleménye szerint felgyorsítja a folyamatot.

33. Az ombudsman elismeri, hogy vizsgálata korlátozott számú aktát érintett, és nem volt teljes körű. Emellett a Bizottság szolgálatai közötti helyzetek sokfélesége eltérő megoldásokat tehet szükségessé. Mindazonáltal a Bizottság gyakorlatainak összehasonlításakor az ombudsman három konkrét területen tárt fel javítási lehetőségeket:

i. A projektek operatív részével foglalkozó bizottsági szolgálatok és a pénzügyi szempontokat kezelő szolgálatok közötti együttműködés további erősítése. Ez a kérdés, amelyet az ombudsman által 2010-ben indított konzultáció már említett, felmerült a DG ECHO-nál végzett ellenőrzés során, amely lépéseket tett a helyzet javítása érdekében.

ii. Papírmentes folyamatok bevezetése a számlák feldolgozásához (az ombudsman munkatársai által felkeresett egyes főigazgatóságok továbbra is papíralapú aktákra támaszkodnak). Az ombudsman tisztában van azzal, hogy előrelépés történt ezen a területen, mivel a költségelszámolások és az igazoló dokumentumok benyújtásának teljes folyamata más főigazgatóságokon elektronikus.

iii. Annak biztosítása, hogy a Bizottságnak a számlák nyilvántartásba vételére vonatkozó, hét naptári napos belső határidejét – amely a kifizetési folyamat első lépése – mindig betartsák. Ez a kérdés különösen fontos a DG DEVCO számára, és a főigazgatóság fő teljesítménymutatóit elemző belső jelentésekben is azonosították.

34. Végezetül az ellenőrzés kimutatta, hogy a pénzügyi és operatív egységeken belüli személyzeti fluktuáció késedelmet okozhat a több évre tervezett összetett projektek esetében. Az ombudsman elismeri, hogy erre a problémára nincs egyszerű vagy rövid távú megoldás. Ezt azonban az ombudsman vizsgálata során általános összefüggésben fontos kérdésként említették, különösen a kutatás területén [18].

D. A felfüggesztések kezelése

35. A Bizottság 2015-ben 26 511 kifizetési kérelem felfüggesztését ^[19] állapította meg, amelyek 91%-át hiányzó dokumentumok, korrekciók, kiegészítő információk iránti kérelmek vagy a szerződés módosításának szükségessége váltotta ki. A Bizottság éves tevékenységi jelentései szerint a felfüggesztett kifizetések százalékos aránya 2015-ben (szám szerint) a főigazgatóságok között a 2015. évi kevesebb mint 5%-ról a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság esetében 35%-ra változott.

36. Az ombudsman tudatában van annak, hogy a felfüggesztések célja a szabálytalan vagy hibás kifizetések elkerülése, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításának alapvető eszközei. A felfüggesztések arra is lehetőséget adhatnak a Bizottság munkatársainak, hogy tanácsot adjanak a kedvezményezetteknek. A felfüggesztéseket azonban a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni, mivel a fizetési késedelmekhez hasonlóan a hosszú felfüggesztések káros hatással lehetnek a korlátozott pénzforgalommal rendelkező kis szervezetekre. Egyes főigazgatóságokon a felfüggesztett kifizetések magas aránya arra utal, hogy a Bizottság iránymutatásának javítására és szerződéseinek egyszerűsítésére irányuló erőfeszítései ellenére a kedvezményezettek továbbra is nehézségekkel szembesülnek költségigényléseik indokolása során.

37. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság éves tevékenységi jelentései, bár gyakran elemzik a „nettó fizetési időt”, nem mindig adnak tájékoztatást a „bruttó fizetési időről”, amely magában foglalja azokat az időszakokat is, amikor a kifizetéseket felfüggesztik ^[20]. Míg a „nettó fizetési idő” azt méri, hogy a Bizottság hogyan tartja be a jogszabályi határidőket, a „bruttó fizetési idő” azt méri, hogy a kedvezményezetteknek mennyi ideig kell várniuk a kifizetés beérkezéséig. A „bruttó fizetési időre” vonatkozó további információk közzététele hasznos mutatóként szolgálna az uniós források elosztásának további egyszerűsítésére irányuló bizottsági erőfeszítések méréséhez. Emellett növelné a Bizottság által a kifizetési kérelmek ellenőrzésére bevezetett mechanizmusok hatásának átláthatóságát [21]. Az ombudsman ennek megfelelően javaslatot tesz a Bizottságnak.

38. Végezetül a Bizottság kijelentette, hogy a kifizetési folyamat javítása érdekében végrehajtott intézkedések között szerepel, hogy a zárójelentések elemzésekor „csak egy (szükség esetén) kiegészítő információt kértek”. Az ombudsman szolgálatai által vizsgált egyik esetben azonban az időközi kifizetést 13 egymást követő információkérés előzte meg, amelyeket dokumentumalapú ellenőrzés keretében küldtek meg a kedvezményezettnek, több mint egy évre elosztva, hosszú ideig tartó adminisztratív inaktivitás mellett. Az ombudsman amellett, hogy támogatja a felfüggesztések időben történő alkalmazását mint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításának és a kifizetési határidők betartásának alapvető eszközét, úgy véli, hogy a megfelelő ügyintézés elve alapján a Bizottságnak fokoznia kell a kedvezményezetteknek küldött egymást követő kérelmek számának korlátozására irányuló erőfeszítéseit.

E. Késedelmi kamat fizetése

39. A költségvetési rendeletben megállapított határidők lejártakor a hitelezők – a tagállamok kivételével – automatikusan késedelmi kamatra jogosultak [22]. A költségvetési rendelet alkalmazási szabályai 111. cikkének (4) bekezdése [23] kimondja, hogy „[h]a azonban az első albekezdéssel összhangban kiszámított kamat nem haladja meg a 200 EUR-t, azt a hitelezőnek csak a késedelmes fizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül benyújtott kérelemre kell kifizetni”.

40. Az ombudsman abban a három ügyben vizsgálta meg az aktákat, amelyek után 2014-ben a legmagasabb késedelmi kamatot fizették ki. Következtetése szerint az ügyek egyike sem hivatali visszásságnak tudható be, mivel az egyiket bírósági határozat, a másik kettőt pedig a kifizetési előirányzatok hiánya váltotta ki.

Következtetések

41. Az ombudsman üdvözli a késedelmes kifizetések számának és értékének csökkentése terén 2015-ben – a 2014-ben elért csúcsot követően – elért eredményeket. Elismeri, hogy a kifizetési előirányzatok 2014-es hiányát a Bizottság nem tudta befolyásolni. Különösen üdvözli a Bizottság által ezzel összefüggésben bevezetett intézkedéseket, amelyek célja a pénzügyileg sérülékeny kedvezményezettek előnyben részesítése. Elismeri továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok e hiányának kezelése további adminisztratív munkát eredményezett a Bizottság számára. Ezt a kivételes tényezőt leszámítva az ombudsman úgy véli, hogy a késedelmes kifizetések 2013-tól megemelkedett átlaga sem számban, sem értékben nem jelenti azt, hogy a Bizottság teljesítménye abszolút értékben romlott volna. Ezek azonban azt mutatják, hogy a Bizottságnak fokoznia kell erőfeszítéseit, ha be kívánja tartani a 2013 januárja óta hatályos szigorúbb jogszabályi határidőket.

42. Az ombudsman az egyéni kedvezményezettek vagy vállalkozók panaszainak kezelése során tisztában van azzal, hogy egyes kkv-k és kisebb nem kormányzati szervezetek nehezen birkóznak meg a Bizottság szigorú pénzügyi beszámolási követelményeinek való megfelelés terhével. Fennáll annak a kockázata, hogy a kisebb gazdasági szereplőket pusztán annak kockázata visszatartja az uniós finanszírozású projektekben való részvételtől, hogy a felmerült költségeket a Bizottság nem engedélyezi. Miközben értékeli, hogy a Bizottságnak óvakodnia kell az uniós forrásokkal való visszaéléstől, az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak van némi mozgástere ahhoz, hogy a kisebb gazdasági szereplők esetében tovább igazítsa követelményeit. Valójában hasznos lenne, ha a Bizottság külső tanácsokat kapna arra vonatkozóan, hogy miként igazíthatná ki a követelményeit annak érdekében, hogy jobban megkönnyítse a kisebb gazdasági szereplők igényeit.

43. Az ombudsman ezért lezárja a vizsgálatot, és a következő javaslatokat [24] teszi a Bizottságnak:

1. A Bizottságnak folytatnia kell az alábbiakra irányuló erőfeszítéseit:

• a számlák nyilvántartásba vételének felgyorsítása, ami a fizetési folyamat első lépése;
• a pénzügyi és operatív ellenőrzések jobb összehangolása;
• a papírmentes beadványok és a papírmentes áramkörök továbbfejlesztése;
• vizsgálja meg, hogy milyen további kiigazítások lehetségesek a kisebb gazdasági szereplők igényeinek kielégítése érdekében;
• biztosítsa, hogy a kedvezményezetteknek küldött, egymást követő pontosítás iránti kérelmek száma a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon; és
• irányítja a személyzet mobilitását a túlzott személyzeti fluktuáció negatív következményeinek minimalizálása érdekében.

2. A Bizottságnak éves tevékenységi jelentéseiben több információt kell közzétennie bruttó kifizetési idejéről.

 

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2016. december 19.

 

 

[1] Lásd például a Bizottság 531. sz. gazdasági dokumentumát a késedelmes fizetések gazdasági hatásáról, 2014. szeptember.

[2] A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 48., 1. o.). Ennek az irányelvnek az uniós tagállamok a címzettjei, de az ombudsman úgy véli, hogy a javaslatot készítő Bizottságnak jó példával kell elöl járnia.

[3] A közvetlen irányítás alá tartozó programok esetében a Bizottság felel valamennyi költségvetés-végrehajtási feladatért. A közvetett irányítás alá tartozó programok esetében a Bizottság a költségvetés végrehajtásával partnerországokat, állami fejlesztési ügynökségeket vagy nemzetközi szervezeteket bíz meg. A megosztott irányítás alá tartozó programok esetében a Bizottság a végrehajtási feladatokat az uniós tagállamokra ruházza át.

[4] Lásd a 2001. február 16-án lezárt OI/5/99/(IJH)GG vizsgálatot; OI/5/2007/GG, 2008. június 20-án zárva; OI/1/2009/GG, 2001. február 8-án zárva; és OI/2/2013/EIS, lezárva 2013. december 17-én.

[5] Az ellenőrzött akták arra a három esetre vonatkoztak, amelyekben 2014-ben a legnagyobb volt a nem állami kedvezményezetteknek történő kifizetések késedelme, arra a három esetre, amikor a legmagasabb kamatösszeget fizették ki a magánkedvezményezetteknek, arra a három esetre, ahol a legnagyobb volt az egymást követő felfüggesztések száma, három ügyre, amelyek a kkv-knak történő késedelmes kifizetésekre vonatkoztak, valamint négy ügyre, amelyeket a Bizottság példaértékűnek tartott.

[6] Annak érdekében, hogy ezeket az adatokat tágabb kontextusba helyezzük, lehetőség szerint hozzáadtuk őket az ombudsman korábbi vizsgálatai során szerzett adatokhoz. A Bizottság által rendelkezésre bocsátott eredeti táblázatok elérhetők az ombudsman honlapján, a következő címen: http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/68950/html.bookmark http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/68951/html.bookmark

[7] A kifizetéshez szükséges napok átlagos száma, figyelmen kívül hagyva a felfüggesztéseket.

[8] Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL 2002. L 357., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.) 106. cikkének (5) bekezdése.

[9] Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.).

[10] Az uniós költségvetés „kötelezettségvállalási előirányzatokból” és „kifizetési előirányzatokból” áll. A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a pénzügyi évben aláírható jogi kötelezettségek (szerződések, támogatási megállapodások stb.) teljes költségét fedezik. A kifizetési előirányzatok az ugyanabban az évben vagy korábban aláírt jogi kötelezettségvállalásokból eredő, a folyó évben esedékes összegeket fedezik.

[11] A 2342/2002/EK rendelet 106. cikke.

[12] A Bizottság 2016. szeptember 14-én új költségvetési rendeletre irányuló javaslatot terjesztett elő. A fizetési határidőkre és a késedelmi kamatok megfizetésére vonatkozó rendelkezések azonban nagyrészt változatlanok maradnak.

[13] Lásd például: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-14-550_en.htm

[14] Továbbá 2015. május 19-én a Bizottság javaslatát követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott a "2015-2016 közötti időszakra vonatkozó kifizetési tervről szóló közös nyilatkozatról".

[15] Az egységköltségek esetében a visszatérítést a leszállított mennyiség és az egységköltség szorzata alapján számítják ki. Az egyösszegű átalány olyan rögzített összeg, amelyet akkor térítenek vissza, ha a tevékenységekről vagy outputokról szóló megállapodás feltételei teljesültek.

[16] A költségvetési rendelet alkalmazási szabályai 111. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság szolgálatai éves tevékenységi jelentésükben, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott összefoglalóban tájékoztatást tesznek közzé a fizetési határidők betartásáról. Lásd a 2015. évi éves tevékenységi jelentéseket (3. melléklet, 6. táblázat): http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/amp/mplans2015_en.htm

[17] http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/decision.faces/en/10076/html.bookmark

[18] Egy megvizsgált ügyben az ombudsman megállapította, hogy 2011. január 1. és 2014. június 30. között négy egymást követő projektfelelős volt felelős egy projekt nyomon követéséért, ami tisztviselőnként átlagosan kevesebb mint egy évet jelent.

[19] A költségvetési rendelet 92. cikkének (2) bekezdése értelmében a bizottsági szolgálatoknak jogukban áll felfüggeszteni a kifizetési határidőt, ha a kifizetési kérelem összege nem esedékes, vagy ha nem nyújtották be a megfelelő igazoló dokumentumokat.

[20] A „bruttó fizetési idő” csak néhány főigazgatóság és végrehajtó ügynökség éves tevékenységi jelentésében jelenik meg, főként a kutatás területén.

[21] A kifizetési kérelmek kiterjedt előzetes ellenőrzése valóban csökkentheti a hibák számát, de valószínűleg növeli a bruttó kifizetési időt is. Éppen ellenkezőleg, a szelektív ellenőrzések valószínűleg csökkentik a bruttó kifizetési időt, de nagyobb számú hibás kifizetést eredményezhetnek.

[22] A késedelmi kamatok célja kettős. Először is, célja, hogy kompenzálja a szerződő felet/kedvezményezettet a késedelmes fizetés által okozott költségekért (például ha csökkent a pénzforgalmuk, vagy időközben pénzkölcsönt kellett felvenniük). Másodszor, a késedelmes fizetésért felelős intézménnyel szemben alkalmazott költségvetési szankcióról van szó, amely az időben történő fizetésre ösztönöz.

[23] Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2012. L 362., 1. o.).

[24] Tekintettel a Bizottságon belüli teljesítménybeli különbségekre, az ombudsman elismeri, hogy e javaslatok némelyike nem feltétlenül releváns a Bizottság egyes főigazgatóságai számára.