Határozat

az Európai Csalás Elleni Hivatal ellen egy vizsgálati ügyirat nyilvánosságra hozatalának elmulasztásával kapcsolatban benyújtott 248/2016/PB sz. panasz kivizsgálásának lezárásáról

Az ügy az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak arra a döntésére vonatkozott, hogy nem ad helyt az egyes uniós alkalmazottak állítólagos jogellenes magatartására vonatkozó vizsgálati ügyirat tartalmához való nyilvános hozzáférés iránti kérelemnek.

Az ombudsman vizsgálatot indított, és betekintett az OLAF vizsgálati aktájába. Ezt követően megállapította, hogy az ügyirat tartalma nyilvánosságra hozatalának megtagadása indokolt volt, mivel a panasz benyújtásának időpontjában az OLAF vizsgálatával kapcsolatos nyomon követési munka folyamatban volt. Ezt a nyomon követési munkát aláásta volna a jelentés közzététele.

A panasz előzményei

1. A panaszos, egy egyesült királyságbeli médiacsoport 2015. szeptember 24-én felkérte az OLAF-ot, hogy bocsássa rendelkezésére az OLAF vizsgálati aktájának tartalmát. Kérelmében a vizsgálat bizonyos szempontjaira hivatkozott, amelyeket a panaszos nyilvánvalóan a forrásaiból szerzett. Ezek az információk az Unió egyes alkalmazottai által állítólagosan elkövetett jogsértésekre vonatkoztak. Az OLAF megtagadta a kért dokumentum hozzáférhetővé tételét. Kifejtette, hogy a végleges vizsgálati jelentését nyomon követés céljából megküldték az illetékes hatóságoknak. Hozzátette, hogy véleménye szerint e hatóságoknak észszerű időre van szükségük ahhoz, hogy az OLAF által részükre megküldött jelentés alapján döntsenek a meghozandó intézkedésekről. Az OLAF szerint ez az észszerű határidő nem telt le.

2. Az OLAF kivizsgálja az uniós költségvetést érintő csalásokat, a korrupciót és az európai intézményeken belüli súlyos kötelességszegéseket. Megbízatása kiterjed az uniós intézményeknél dolgozó személyzet bármely tevékenységére.  Vizsgálatot követően az OLAF tájékoztatja az érintett uniós vagy nemzeti hatóságokat megállapításairól és ajánlásairól. Ezt követően határoznak az esetlegesen szükséges megfelelő nyomonkövetési intézkedésekről [1]. Az ilyen eljárás kiterjedhet a fegyelmi eljárástól a bármely olyan személlyel szembeni bírósági eljárásig, akiről megállapították, hogy bűncselekményt követett el.

A vizsgálat

3. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és korai vizsgálatot végzett az OLAF vizsgálati aktájában. A vizsgálati jelentést megküldte a panaszosnak azzal a felhívással, hogy nyújtsa be a jelentés tartalmával kapcsolatos észrevételeit. Észrevétel nem érkezett.

A vizsgálati ügyirat tartalmához való nyilvános hozzáférés iránti kérelemnek helyt nem adó, állítólagosan jogellenes határozatról

Az ombudsman elé terjesztett érvek

4. A panaszos kijelentette, hogy a rendelkezésére álló információk alapján úgy vélte, hogy körülbelül egy évvel azt követően, hogy az OLAF lezárta a vizsgálatot, nem történt intézkedés. A panaszos véleménye szerint ez nem tette hitelessé az OLAF azon álláspontját, hogy a közzétételt a folyamatban lévő, időben történő nyomonkövetési intézkedések miatt nem lehetett engedélyezni.

5. A panaszos arra is rámutatott, hogy az OLAF éves jelentéseiben rövid összefoglalókat tesz közzé a vizsgálatokról. Feltette tehát a kérdést, hogy az OLAF nem tudna-e legalább néhány információt közzétenni a szóban forgó vizsgálatról.

Az ombudsman értékelése

6. Az ombudsman vizsgálata azt mutatta, hogy az uniós intézmény (ahol a vizsgálat alatt álló uniós személyzet dolgozott) gondosan megvizsgálta az OLAF megállapításait, és döntéseket hozott a lehetséges nyomonkövetési intézkedésekkel kapcsolatban. Ezek az információk, amelyek nem álltak a panaszos rendelkezésére, azt mutatták, hogy az OLAF vizsgálati aktája továbbra is szorosan kapcsolódik a releváns és időszerű nyomonkövetési intézkedésekhez. Az ombudsman szerint ezért indokolt volt az OLAF azon döntése, hogy nem hozza nyilvánosságra az aktát. Ami az ügyiratba való részleges betekintés lehetőségét illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az ügyirat egyes részeinek nyilvánosságra hozatala nem szolgálna értelmes célt.

7. A vizsgálati iratokba való betekintés azt is kimutatta, hogy semmi nem utal arra, hogy a dokumentumok nyilvános hozzáférhetővé tétele indokolható lenne azzal, hogy a hozzáférhetővé tételhez „nyomós közérdek” fűződik [2]. Az ombudsman úgy véli, hogy az ilyen akta közzétételét csak akkor indokolná nyomós közérdek, ha bizonyíték lenne arra, hogy a megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket blokkolták vagy más módon akadályozták. Az ombudsman vizsgálata során nem merült fel ilyen bizonyíték.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az OLAF azon döntése, hogy nem ad helyt a szóban forgó vizsgálati ügyirat nyilvánosságra hozatala iránti kérelemnek, nem minősül hivatali visszásságnak.

A panaszost és az OLAF-ot tájékoztatják erről a döntésről.

Strasbourg, 2016.10.31.

[1] Az OLAF-fal kapcsolatos további információkért lásd: http://ec.europa.eu/anti-fraud//home_en

[2] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) 4. cikkének (3) bekezdése.