- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Nincs hivatali visszásság az Európai Parlament kiválasztási eljárásával kapcsolatban
Határozat
Ügy 1377/2014/DK - Vizsgálat megindítása Kedd | 02 szeptember 2014 - Határozat Csütörtök | 10 március 2016 - Érintett intézmények Európai Parlament ( Nem történt hivatali visszásság ) - Ország Olaszország
Az ügy arra vonatkozott, hogy a panaszost az Európai Parlament kizárta a kutatási adminisztrátorok kiválasztási eljárásából.
Az ombudsman érdeklődött az ügyben, és betekintett a Parlament birtokában lévő aktába.
A vizsgálat során szerzett információk alapján az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a Parlament részéről.
A panasz előzményei
1. A panasz tárgya az Európai Parlamentnél „kutatási adminisztrátorként” való munkavégzésre irányuló kérelem elutasítása [1].
2. 2014 júniusában a Parlament arról tájékoztatta a panaszost, hogy a kiválasztási eljárás során nem kapott elegendő pontot, így pályázatát elutasították. A panaszos ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Parlamenthez, amelyben vitatta a kiválasztási eljárásból való kizárását.
3. Válaszul a Parlament tájékoztatta a panaszost, hogy a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület újra megvizsgálta pályázatát, és megerősítette eredeti határozatát.
4. A panaszos ezt követően panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz.
A vizsgálat
5. Az ombudsman tudatában volt annak, hogy a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a pályázók képesítésének és szakmai tapasztalatának értékelése terén, és hogy az ilyen értékelések csak nyilvánvaló értékelési hiba esetén vizsgálhatók felül. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a jelölteknek nyújtott korlátozott tájékoztatás ténylegesen megnehezíti számukra az ilyen nyilvánvaló hibák bizonyítását, az ombudsman úgy döntött, hogy a legmegfelelőbb intézkedés a Parlament birtokában lévő ügyiratba való betekintés.
6. A vizsgálatot követően az ombudsman az alábbiakban kifejtett okok miatt úgy határozott, hogy nincs szükség arra, hogy a Parlamenttől írásbeli véleményt kérjen.
Az arra vonatkozó állítás, hogy a kiválasztási bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el
Az ombudsman elé terjesztett érvek
7. Panaszában a panaszos azzal érvelt, hogy a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület nyilvánvaló hibát követett el a következő kérdésekre adott válaszainak értékelése során:
kérdés: Van egy posztgraduális diploma egy vagy több a következő területeken: politikatudomány, közgazdaságtan, európai tanulmányok, közigazgatás, jog, társadalomtudomány, nemzetközi kapcsolatok, természettudomány, statisztika, történelem?
8. A panaszos rámutatott, hogy politikatudományból két mesterfokozattal és kommunikációtudományból egy PhD fokozattal rendelkezik, a maximális 4 pontból azonban csak 3 pontot kapott.
kérdés: Rendelkezik-e a munkaköri leírás szempontjából releváns, több mint hároméves szakmai tapasztalattal?
9. A panaszos rámutatott, hogy a pályázatok benyújtási határidejének napján 4 év, 10 hónap és 25 nap szakmai tapasztalattal rendelkezett, a maximális 4 pontból azonban csak 2 pontot kapott.
kérdés: Rendelkezik-e doktori fokozattal az 1. kérdésben említett egy vagy több területen?
10. A panaszos kiemelte, hogy doktori fokozattal rendelkezik a kommunikációtudományok területén, a maximális 4 pontból azonban csak 2 pontot kapott.
kérdés: Rendelkezik-e kutatói szakmai tapasztalattal nemzeti vagy európai agytrösztben?
11. A panaszos rámutatott arra, hogy kutatói szakmai tapasztalattal rendelkezik egy agytrösztben, és 8 hónapig vendégkutatóként dolgozott az Európai Tanulmányok Központjában kutatási projektekkel kapcsolatban, de a maximális 4 pontból csak 3 pontot kapott.
kérdés: Rendelkezik-e kutatói szakmai tapasztalattal valamely uniós intézménynél vagy szervnél, illetve valamely uniós tagállam közszolgálatában?
12. A panaszos rámutatott, hogy 2012 novembere óta dolgozik az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában, a maximális 4 pontból azonban csak 2 pontot kapott.
kérdés: Közölt-e valaha cikkeket nemzeti/nemzetközi lektorált folyóiratokban az 1a. kérdésben említett egy vagy több területen?
13. A panaszos kiemelte, hogy társadalomtudományi szakfolyóiratokban 3 publikációja van, a maximális 4 publikációból azonban csak 3 pontot kapott.
kérdés: Kiadott-e valaha könyvet olyan témában, amely az 1. kérdésben említett egy vagy több területhez kapcsolódik?
14. A panaszos rámutatott, hogy 3 könyvet írt, további 3 könyvhöz járult hozzá, egy könyv társszerkesztője volt, és egy további könyv társszerkesztője és közreműködője is volt, de a maximális 4 könyvből csak 2 pontot kapott.
kérdés: Van-e tapasztalata dokumentumok (jelentések, feljegyzések, cikkek stb.) német, angol vagy francia nyelven történő megszövegezésében?
15. A panaszos rámutatott, hogy különböző típusú dokumentumok (feljegyzések, beszédek, jelentések és tudományos cikkek) angol nyelven történő megszövegezésében van tapasztalata, a maximális 4 pontból azonban csak 1 pontot kapott.
Az ombudsman értékelése
16. A kiválasztási eljárások során a felvételi bizottságok (testületek) határozatainak felülvizsgálata tekintetében az alábbi megfontolásokat kell figyelembe venni.
17. A vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak meghatározása tekintetében, hogy a pályázók képesítése és szakmai tapasztalata megfelel-e a személyzeti szabályzatban és magában a versenyvizsga-felhívásban előírt szintnek [2]. A vizsgabizottság álláspontja csak akkor vizsgálható felül, ha e mérlegelési jogkör gyakorlása nyilvánvaló jogi vagy ténybeli hibát tartalmaz [3]. A versenyvizsga-felhívás feltételei alkotják mind a vizsgabizottság eljárásának jogi keretét, mind a pályázók értékelésének értékelési keretét [4].
18. Ezenkívül a versenyvizsga-felhívásban meghatározott felvételi követelményeket a versenyvizsga céljával összhangban kell értelmezni, amely a betöltendő álláshelyekre vonatkozó feladatok leírásából következik. Következésképpen a versenyvizsga-felhívásnak a feladatok jellegét leíró részét és a felvételi követelményekre vonatkozó részét együttesen kell vizsgálni [5]. Másként fogalmazva, a versenyvizsga-felhívás (vagy a jelen ügyben a felhívás) nyújt tájékoztatást a pályázóknak az intézmények által keresett profilokról, és képezi mind a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület eljárásának jogi keretét, mind pedig a pályázók értékelésének értékelési keretét. Következésképpen a versenyvizsga-bizottságok nem alkalmazhatnak olyan feltételeket, amelyek nem szerepelnek a versenyvizsga-felhívásban, és a versenyvizsga-felhívás feltételeinek meg kell adniuk szokásos és természetes jelentésüket, és a versenyvizsga-felhívás általuk adott értelmezése nem térhet el a figyelmes pályázó értelmezésétől [6].
19. Fontos figyelembe venni a felhívás [7] jelen ügyben releváns rendelkezéseit is.
20. A pályázati felhívás IV. pontja (Támogathatóság) meghatározott feltételek mellett azzal a feltétellel, hogy a pályázóknak az előírt képesítések és munkatapasztalat tekintetében legalább hároméves, befejezett felsőoktatási tanulmányoknak megfelelő, hivatalosan elismert oklevéllel kell rendelkezniük az alábbi területek egyikén: politikatudomány, közgazdaságtan, európai tanulmányok, közigazgatás, jog, társadalomtudományok, nemzetközi kapcsolatok, természettudományok, statisztika, történelem; és legalább három (3) éves, a munkaköri leírás szempontjából releváns szakmai tapasztalat.„Az előírt nyelveket illetően ugyanez a pont előírta, hogy a pályázóknak alaposan ismerniük kell az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét, és nagyon jól kell ismerniük az angolt, a franciát vagy a németet.
21. Ami a kiválasztási eljárást illeti, a felhívás VI. pontja előírta, hogy a kiválasztási eljárás magában foglalja a képesítések alapján történő kiválasztást és a pályázóknak a jelentkezési lapon szereplő kérdőívre adott részletes válaszainak értékelését. Előírta továbbá, hogy a pályázókat a következő kritériumok alapján értékelik:
1. posztgraduális diploma birtoklása az alábbi területek közül egy vagy több területen: politikatudomány, közgazdaságtan, európai tanulmányok, közigazgatás, jog, társadalomtudományok, nemzetközi kapcsolatok, természettudományok, statisztika, történelem;
2. több mint hároméves szakmai tapasztalat a munkaköri leírás szempontjából releváns területen;
3. doktori fokozat megszerzése az alábbiakkal kapcsolatos témában: politikatudomány, közgazdaságtan, európai tanulmányok, közigazgatás, jog, társadalomtudományok, nemzetközi kapcsolatok, természettudományok, statisztika, történelem;
4. nemzeti vagy európai agytrösztben kutatóként szerzett szakmai tapasztalat;
5. európai uniós intézménynél vagy szervnél, illetve az Európai Unió valamely tagállamának közszektorbeli szervénél kutatóként szerzett szakmai tapasztalat;
6. a lektorált nemzeti/nemzetközi folyóiratokban a fenti 3. pontban felsorolt egy vagy több területhez kapcsolódó témában megjelent cikkek szerzője;
7. a fenti 3. pontban felsorolt egy vagy több területhez kapcsolódó témáról szóló könyv szerzője;
8. dokumentumok (jelentések, feljegyzések, cikkek stb.) megszövegezésében szerzett tapasztalat;
9. angol, francia vagy német nyelvű dokumentumok (jelentések, feljegyzések, cikkek stb.) megszövegezésében szerzett tapasztalat.
22. A felhívás ezt követően kifejtette, hogy a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület a kérdőívben szereplő minden egyes kérdésre 1 és 3 közötti súlyozást alkalmaz, és minden egyes részletes válaszért 0–4 pontot ad. A végleges pontszámot úgy kapjuk meg, hogy az egyes válaszokért kapott pontokat megszorozzuk az adott kérdés súlyozásával.
23. Ezenkívül a panaszos felülvizsgálati kérelmére adott 2014. július 24-i válaszában a Parlament kifejtette, hogy a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület egy előre meghatározott értékelési táblázat segítségével meghatározta, hogy e kiválasztási eljárás szempontjából mely képesítések a legrelevánsabbak.
24. Az ellenőrzés során az ombudsman szolgálatai gondosan megvizsgálták a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület által létrehozott értékelési táblázatot, és részletes magyarázatot kaptak arról. Az ombudsman szolgálatai megvizsgálták a panaszos által a kérdőívre adott 9 választ, valamint a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület által kiosztott súlyozást és pontszámokat is. Végezetül az ombudsman szolgálatai megkapták annak az 53 pályázónak a pályázatait is, akiknek a neve szerepelt a sikeres pályázók adatbázisában, a kiválasztási bizottság értékeléseivel együtt.
25. Az ombudsman véleménye szerint a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek a panaszos 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 9. kérdésre adott válaszaival kapcsolatos részletes észrevételei nem tárnak fel nyilvánvaló értékelési hibát. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület értékelési táblázata az ombudsman véleménye szerint kellően részletes volt ahhoz, hogy még egy viszonylag szűk, 0–4 pontos skálán is tükrözze a pályázók képzettsége és szakmai tapasztalata közötti lehetséges különbségeket. Megállapította ugyanis, hogy a felhívásban előírt képesítéseknek és szakmai tapasztalatnak megfelelő pályázó minimális pontszámot kap, ami lehetővé teszi, hogy további pontokat adjanak, ha a pályázó további oklevelekkel és kiterjedtebb szakmai tapasztalattal rendelkezik.
26. A panaszos konkrét sérelmeit illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos úgy véli, hogy maximális pontszámot kellett volna kapnia a felhívásban meghatározott minimumkövetelmények teljesítéséért.
27. E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy a felhívás előírta a pályázók számára, hogy négy szempontból teljesítsenek bizonyos minimumfeltételeket: i. képesítések (1. és 3. értékelési kritérium); ii. szakmai tapasztalat (2., 4., 5. és 8. értékelési kritérium), iii. kiadványok (6. és 7. értékelési kritérium) és iv. nyelvhasználat (9. értékelési kritérium).
28. A képesítéseket illetően a felhívás kimondta, hogy a pályázóknak a felsorolt 10 terület közül egy vagy több területen posztgraduális diplomával kell rendelkezniük.
29. Az ombudsman megjegyzi, hogy ha egy jelölt nem felelt volna meg a kritériumra vonatkozóan fent meghatározott minimumkövetelményeknek, nem szerzett volna pontot e kritériummal kapcsolatban. Meg kell azonban állapítani, hogy ha a pályázó megfelelt volna a kritériumnak, nem kapott volna automatikusan teljes pontszámot e kritérium tekintetében. Ha ez lenne a helyzet, az azt jelentené, hogy a Parlamentnek nem lenne mozgástere annak értékelésére, hogy a jelöltek szakmai képesítései milyen mértékben relevánsak a Parlament munkaigényei szempontjából. Elképzelhető, sőt elvárható, hogy bizonyos típusú tapasztalatok relevánsabbak legyenek a Parlament munkakövetelményei szempontjából.
30. Egyértelműen a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület mérlegelési jogkörébe tartozik például annak megítélése, hogy a panaszos PhD-je nem volt olyan releváns a Parlament munkája szempontjából, mint más jelöltek PhD-je. Mint ilyen, az ombudsman nem állapít meg nyilvánvaló értékelési hibát a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület részéről, amikor nem ítélte oda a maximális pontszámot a panaszosnak az 1. és 3. kérdésre adott válaszaiért.
31. Ami a szakmai tapasztalatot illeti, a pályázati felhívás kimondta, hogy a pályázóknak rendelkezniük kell a munkaköri leírás szempontjából releváns minimális évszámmal (3). A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek ismét értékelnie kellett a pályázók szakmai tapasztalatának relevanciáját, és ezt összehasonlító alapon kellett elvégeznie. Az ombudsman ezért nem állapít meg nyilvánvaló értékelési hibát a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület részéről abban, hogy e tekintetben nem ítélte oda a maximális pontszámot a panaszosnak, és ezáltal fenntartotta a jogot arra, hogy több pontot ítéljen oda azoknak a pályázóknak, akiknek szakmai tapasztalatát az érintett feladatok szempontjából relevánsabbnak találta, vagy akik több év ilyen szakmai tapasztalattal rendelkeztek.
32. Ami a kiadványokat illeti, ugyanazok a megfontolások érvényesek, mint a fentiekben. Nevezetesen a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek a pályázók kiadványaira vonatkozó összehasonlító értékelése szükségessé tette, hogy több pontot adhasson azoknak a pályázóknak, akiknek a kiadványait a panaszoshoz képest relevánsabbnak találta a keresett profil szempontjából. Az ombudsman ezért e tekintetben sem állapít meg nyilvánvaló értékelési hibát.
33. Végül, ami a nyelvhasználatot illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy a pályázati felhívás előírta, hogy a pályázóknak tapasztalattal kell rendelkezniük a dokumentumok angol, francia vagy német nyelven történő megszövegezésében. A panaszos 2 pontot kapott a 9. kérdésre adott válaszáért, mivel azt állította, hogy tapasztalattal rendelkezik a dokumentumok angol nyelven történő megszövegezésében, de nem hivatkozott a dokumentumoknak a másik két nyelv egyikén történő megszövegezésére sem. Az ombudsman nem talált nyilvánvaló értékelési hibát a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület részéről, amikor úgy döntött, hogy csak 2 pontot ad a panaszosnak azokhoz a pályázókhoz képest, akik több nyelven, angolul, franciául vagy németül fogalmaztak dokumentumokat.
34. Ilyen körülmények között az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot a Parlament részéről.
Következtetés
E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:
Az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot a Parlament részéről.
A panaszost és a Parlamentet tájékoztatják erről a döntésről.
Emily O'Reilly
Strasbourg, 2016. március 10.
[1] Közzétéve: HL 2014. C 55. A, 1. o.
[2] A T-332/01. sz., Pujals Gomis kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2002., I-A 233. o.) 39–41. pontja.
[3] Az F-4/08. sz., Hambura kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2009., I-A-101. o. és II-A-447. o.) 24. pontja.
[4] A T-80/96. sz., Fernandes Leite Mateus kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 1997., I-A 87. o.) 27. pontja.
[5] a T‑146/99. sz., Teixeira Neves kontra Bíróság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2000., I-A-159. o. és II-731. o.) 34–36. pontja.
[6] A 255/78. sz., Andrée Anselme és Roger Constant kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1979., 2323. o.) 9–10. pontja.
[7] A teljes szöveg a következő internetcímen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:C2014/055A/01&from=EN