A panasz előzményei

1. Ez a panasz az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) küldöttsége ellen irányul, és a panaszos ajánlati javaslatának „Az Európai Unió pakisztáni küldöttségének biztonsági tanácsadási és irányítási szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződésére” irányuló felhívást követő értékelésére vonatkozik.

2. 2014. december 26-án a küldöttség arról tájékoztatta a panaszost, hogy ajánlata nem volt sikeres, mivel nem az volt a gazdaságilag legelőnyösebb. A küldöttség tájékoztató levele a határozat indokolását is tartalmazta egy táblázatban, amely a következőket tartalmazta: i. az odaítélt pontszámok; ii. az értékelők észrevételei; és iii. az egyes értékelési kritériumok alapján elérték-e a küszöbértéket.

3. 2015. január 5-én a panaszos levelet írt a küldöttségnek, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „ajánlatát indokolatlanul kezelték és keményen pontozták”, és hogy „az értékelők nem olvasták el kellő részletességgel a technikai javaslatot, ami egyébként magasabb pontszámot eredményezhetett volna”. A panaszos ezért ajánlatának újraértékelését és a nyertes ajánlattevőre vonatkozó további információkat kért.

4. 2015. január 19-én a küldöttség válaszolt a panaszosnak, és tájékoztatta a nyertes ajánlattevőről. A panaszos rendelkezésére bocsátott továbbá egy táblázatot, amelyben minden egyes értékelési szempont tekintetében összehasonlítják a nyertes ajánlatot és a panaszos ajánlatát. Emellett kifejezett válaszokat adott a panaszos 2015. január 5-i levelében felvetett konkrét kérdésekre.

5. 2015. január 21-én a panaszos panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. A panaszos azt állította, hogy a küldöttség nem végezte el ajánlatának megfelelő elemzését, és azt állította, hogy a küldöttségnek megfelelően értékelnie kell ajánlatát, és addig le kell állítania a szerződés odaítélését.

Az ombudsman értékelése és következtetései

A vizsgálat

6. Az ombudsman megállapította, hogy a panaszos állításai és állításai tekintetében valamennyi elfogadhatósági feltétel teljesült, ezért a panasz elfogadható volt. Az ombudsman ezért vizsgálatot indított a panaszos állításával és állításával kapcsolatban azáltal, hogy elemezte a panaszos által benyújtott információkat, beleértve a küldöttség által a panaszos újraértékelés iránti kérelmére adott válaszokat is. Ezen elemzés alapján első ránézésre úgy tűnt, hogy a küldöttség által megadott indokok relevánsak és megfelelőek.

7. Ezért 2015. február 19-i levelében az ombudsman felkérte a panaszost, hogy fejtse ki, miért állítja, hogy a küldöttség nem végezte el ajánlatának megfelelő elemzését. 2015. március 9-i e-mailjében a panaszos benyújtotta pontosításait.

8. Az alábbi 21–31. bekezdésben kifejtett okok miatt az ombudsman nem tartotta szükségesnek, hogy a panaszról véleményt kérjen az EKSZ-től.

A. Az az állítás, hogy a küldöttség nem végezte el a panaszos ajánlatának megfelelő elemzését

Az ombudsman által megvizsgált elemek

9. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azzal érvelt, hogy a küldöttség nem végezte el ajánlatának megfelelő elemzését, mivel az értékelők nem olvasták el megfelelően ajánlatát, és ezért tévesen értékelték ezt a javaslatot.

10. Először is, az értékelők tévesen vélték úgy, hogy a javaslat nem tartalmazott részletes leírást arról, hogy mit kellene tenni gyakorlatilag incidens esetén. A panaszos azzal érvelt, hogy a standard operatív eljárások nem lehetnek egyértelműek abban a tekintetben, hogy pontosan milyen intézkedéseket kell tenni minden helyzetben. Ez az oka annak, hogy ezek az eljárások olyan keretet biztosítanak, amely alapján a vezetők és a vezetők különböző helyzetekben döntéseket hoznak.

11. Másodszor, az értékelők tévesen vélték úgy, hogy a javaslat nem tartalmazott információt a beavatkozás időzítéséről, mivel a javaslat egyértelműen tartalmazta a releváns információkat.

12. Harmadszor, az értékelők tévesen úgy vélték, hogy az optimális rotációs rendszer a panaszos által javasolt 9 hetes munka / 3 hetes szabadság rotációs rendszere helyett 8 hét munka / 4 hét szabadság lenne. A panaszos úgy vélte, hogy ha a 8 hetes munka / 4 hetes szabadság rotációs rendszert részesítették volna előnyben, ezt fel kellett volna tüntetni a pályázati dokumentációban.

13. A panaszos újraértékelés iránti kérelmére adott válaszában a küldöttség a következőket fejtette ki.

14. Az első pontot illetően kifejtette, hogy az értékelők úgy vélték, hogy a válsághelyzet vagy súlyos váratlan esemény kezelésére vonatkozó tervnek általános megközelítési elemek, valamint konkrét gyakorlati elemek kombinációját kell tartalmaznia. A küldöttség hangsúlyozta, hogy az értékelők megfelelően figyelembe vették a panaszos ajánlatában szereplő releváns elemeket.

15. A második pontot illetően a küldöttség kifejtette, hogy az értékelők úgy vélték, hogy a panaszos ajánlatában említett 10–20 perces válaszadási idő „egy azonnali eseményre vagy helyzetre adott első válaszra” vonatkozott, és azt megfelelően figyelembe vették. Egyértelműsítésképpen megállapította, hogy az értékelők észrevételei „a több napra vagy hosszabb időszakra kiterjedő válsághelyzet vagy súlyos váratlan esemény esetén a beavatkozási intézkedések időzítésének hiányára vonatkoztak, mint például a további személyzet megszervezésének vagy rendelkezésre bocsátásának időzítése”.

16. Ami a harmadik pontot illeti, a küldöttség kifejtette, hogy az egyes ajánlattevők maguk határozhatják meg saját javaslataikat, beleértve a rotációs rendszert is, és nem határoztak meg előre konkrét rotációs rendszert. Az értékelők megállapították, hogy a munkaidő és a szabadság közötti jobb egyensúlyt biztosító rotáció jobb szolgáltatásnyújtást eredményezne.

17. Az ombudsman arra vonatkozó felvilágosításkérését követően, hogy miért véli úgy, hogy a küldöttség nem végezte el ajánlatának megfelelő elemzését, a panaszos a következő pontosításokat nyújtotta be.

18. Ami az arra vonatkozó információk állítólagos hiányát illeti, hogy mit kell tenni incidens esetén, a panaszos rámutatott arra, hogy ajánlati javaslata valóban részletes beszámolót tartalmaz az ilyen esetekben követendő eljárásokról. Az értékelők ezért e tekintetben hibát követtek el.

19. Ami a beavatkozás időzítésére vonatkozó információk állítólagos hiányát illeti, a panaszos hangsúlyozta, hogy technikai javaslatának 4.2.2. pontja nagyon pontos válaszidőt tartalmazott. Az ott feltüntetett kezdeti válaszidő minden rendkívüli súlyosságú vagy viszonylag jelentéktelen eseményre vonatkozik. Emellett a javaslat 63–64. oldala tovább részletezi a súlyosabb válságokra való reagálás időzítését.

20. A rotációs rendszert illetően a panaszos azzal érvelt, hogy a 9 hetes munka / 3 hetes szabadság rotációs rendszere az általánosan elfogadott rendszer az ellenséges környezetben, például Afganisztánban és Jemenben működő nemzetközi vállalatok számára. Ezért úgy ítélte meg, hogy az értékelők tévesen vontak le 10 pontot az e kritérium alapján kapott pontszámból.

Az ombudsman értékelése

21. Az ombudsman megjegyzi, hogy az uniós bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata [1] szerint a vizsgabizottságok (jelen esetben az értékelő bizottság) széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, és határozataikat érdemi szempontból csak akkor lehet felülvizsgálni, ha azokat nyilvánvaló értékelési hiba érinti .

22. A jelen ügyben a panaszos azzal érvelt, hogy az értékelő bizottság nyilvánvaló hibákat követett el három konkrét pont értékelése során.

23. Az első pontot (az arra vonatkozó információk hiánya, hogy mit kell tenni egy biztonsági esemény esetén) illetően az értékelők úgy vélték, hogy a válságeseményre vagy -helyzetre vonatkozó cselekvési tervnek általános megközelítési elemek, valamint konkrét gyakorlati elemek kombinációját kell tartalmaznia. A panaszos azzal érvelt, hogy javaslatának 63–64. oldala valóban részletes cselekvési tervet tartalmazott.

24. Az ombudsman figyelmesen elolvasta a panaszos ajánlatának vonatkozó oldalait, és úgy találta, hogy az értékelők azon észrevételei, amelyek szerint a javaslat nem tartalmazott általános megközelítési elemeket és konkrét gyakorlati elemeket, megfelelőek, mivel meglehetősen általános módon írja le a reagálási terveket. Meg kell jegyezni, hogy az ombudsman nem helyettesítheti saját értékelésével az értékelők értékelését, akik rendelkeznek a szükséges technikai készségekkel és ismeretekkel ahhoz, hogy teljes mértékben értékeljék a panaszos által az ajánlatának e pontja keretében előterjesztett különböző elemeket. Ezenkívül a panaszos pontosításaiban egyszerűen azt állította, hogy javaslata valóban tartalmazott ilyen vegyes megközelítést, anélkül, hogy ténylegesen rámutatott volna a javaslat bármely olyan konkrét elemére, amely indokolhatná ezt az állítást.

25. Ilyen körülmények között az ombudsman megállapítja, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy a panasz e vonatkozását illetően nyilvánvaló értékelési hiba történt.

26. A második pontot (a beavatkozás időzítésére vonatkozó információk hiánya) illetően az értékelők úgy vélték, hogy a panaszos ajánlatában említett 10–20 perces válaszadási idő azonnali eseményre vonatkozott, míg válság vagy súlyos esemény vagy helyzet esetén nem biztosított beavatkozási válaszadási időt. A panaszos azzal érvelt, hogy technikai javaslatának 4.2.2. pontja tartalmazta az azonnali eseményre vagy helyzetre való pontos reagálási időt, míg javaslatának 63–64. oldala valóban tartalmazta a súlyos helyzetre vagy válsághelyzetre való reagálási időt.

27. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszosnak a technikai javaslat 4.2.2. pontja szerinti javaslata kimondta, hogy „az eredeti értesítés időpontjától számítva 10–20 perc áll rendelkezésre a … gyorsreagálású válaszához. A reagálási idő a közlekedési feltételektől és a válság vagy esemény mértékétől függ. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a panaszos ajánlati javaslatának 61–64. oldala három különböző beavatkozási eljárást ír le az incidens súlyosságától függően: tömeges balesettel járó események, amelyek a biztonsági személyzet legfeljebb 10 %-át érintik; tömeges balesettel járó események, amelyek a biztonsági személyzet legfeljebb 50 %-át érintik; és iii. tömeges balesetet okozó események, amelyek során a biztonsági személyzet a legnagyobb veszteségeket szenvedi el. Az ombudsman megjegyzi, hogy a javaslat az i. pontban megemlíti, hogy az érintett személyzetet azonnal leváltják; konkrét beavatkozási időt azonban nem említenek. Mindazonáltal ez a kérdés a technikai javaslat 4.2.2. pontjának hatálya alá tartozik. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a ii. alpontban a panaszos javaslata kimondja, hogy egy operatív tartalékot „azonnal bevetnek a …-ba azzal a céllal, hogy 6 órán belül helyreállítsák a biztonsági műveletet”, és „a rendes szolgáltatást 4 héten belül folytatni kell”. A pontos beavatkozási (válaszadási) időről azonban nincs konkrét említés. A iii. pontban a javaslat nem jelöl meg semmilyen időkeretet a beavatkozásra.

28. Ezenkívül a panaszos nem fejtette ki, hogy javaslata hogyan és hol tartalmazott pontos információkat e tekintetben, hanem egyszerűen a javaslat bizonyos részeire (4.2.2. pont és 63–64. oldal) hivatkozott, mint amelyek „tartalmazzák” a szükséges információkat.

29. Ilyen körülmények között az ombudsman megállapítja, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy a panasz e vonatkozását illetően nyilvánvaló értékelési hiba történt volna.

30. A harmadik pontot (a rotációs rendszert) illetően az ombudsman megállapítja, hogy a panaszos a panaszában már említettekhez képest nem hozott fel új érveket. A panaszos azon érve, hogy a 9 hetes munka / 3 hetes szabadság rotációs rendszere az ellenséges környezetben működő nemzetközi vállalatok általánosan elfogadott rendszere, nem elegendő annak bizonyításához, hogy az értékelő testület e tekintetben nyilvánvaló értékelési hibát követett el.

31. A fentiek fényében az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot a küldöttség részéről.

Következtetés

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a küldöttség részéről.

Ezért lezárja az ügyet.

A panaszost és az Európai Külügyi Szolgálatot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2015. május 7.

[1] A T-25/03. sz., de Stefano kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-125. o. és II-573. o.) 34. pontja.