A panasz előzményei

1. A panaszos olasz állampolgár, aki érdekelt fél egy olyan vállalatban, amely több durumbúzafajta kereskedelmi jogainak tulajdonosa.

2. 2003-ban a panaszos felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, hogy panaszt tegyen a Bizottság által akkor a durumbúzafajták minőségi indexének kiszámításához javasolt statisztikai módszerrel kapcsolatban. A Bizottság javaslata lényegében az olasz hatóságok javaslatán alapult. A módszer szerint a minőségi mutató négy különböző módon súlyozott külön paraméter összegéből származott: i. tömeg/hektoliter (az indexérték 10 %-a); ii. fehérjetartalom (az indexérték 40 %-a); gluténindex (az indexérték 30 %-a); és iv. sárga index (az indexérték 20 %-a). A panaszos véleménye szerint a módszer hibás volt és torzító hatással járt, mivel nem szabványosította az érintett paramétereket, mivel mindegyiknek eltérő volt a variációs tartománya, és az egyik paraméter lényeges változtatásai nagyon korlátozott hatást gyakorolhattak a végső indexre, míg a másik paraméter kisebb változtatásai jelentős hatást gyakorolhattak.

3. A módszert végül módosítás nélkül elfogadták a 2237/2003/EK bizottsági rendeletben [1], majd később megerősítették az 1973/2004/EK bizottsági rendeletben [2], amely hatályon kívül helyezte az előbbit.

4. A panaszos ezt követően 2003 júliusa és 2006 novembere között több alkalommal újra felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, amelyhez egy olasz egyetem statisztikai kutatójának több jelentését és műszaki tanulmányát (a továbbiakban: műszaki tanulmányok) csatolta annak érdekében, hogy bemutassa a jóváhagyott módszertan állítólagos torzító hatásait. Ugyanezen időkereten belül a francia mezőgazdasági minisztérium levelet küldött a Bizottságnak, amelyben felhívta a Bizottság figyelmét az érintett paraméterek lehetséges eltéréseinek különbségén alapuló állítólagos torzító hatásokra. A Bizottság azonban nem tartotta helyénvalónak a módszer megváltoztatását a végrehajtással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok nélkül.

5. 2009. január 1-jén, a 73/2009/EK rendelet [3] hatálybalépésével a vitatott statisztikai módszert hatályon kívül helyezték, és azt a mezőgazdasági termelők részére nyújtott egységes jövedelemtámogatási rendszer váltotta fel. Mivel a panaszos azt kívánta a Bizottságtól, hogy nyilatkozzon arról, hogy a jövőben nem fogja újra elfogadni a vitatott módszert, számos alkalommal írt a Bizottságnak, egyértelművé téve a válaszhoz fűződő érdekét.

6. 2012. október 24-én a panaszos nyolc konkrét kérdést intézett a Bizottsághoz, amelyekben arra kérte a Bizottságot, hogy foglaljon állást a módszerrel kapcsolatban, és fejtse ki, hogy a Bizottság az évek során tőle kapott információk ellenére miért nem tett lépéseket annak módosítására vagy helyesbítésére. A panaszos által feltett kérdések a következők voltak:

(1) Helyes volt-e a Bizottság által a 2237/2003/EK és az 1973/2004/EK rendeletben elfogadott, a durumbúzafajták minőségi indexének kiszámítására szolgáló módszer?

(2) Úgy véli-e a Bizottság, hogy a módszer helyes volt annak ellenére, hogy nem szabványosította az érintett adatokat? Miért?

(3) Amikor a Bizottság javaslatot tett a 73/2009/EK rendelet elfogadására, szándékában állt-e hatályon kívül helyezni a meglévő módszert, mivel azt tévesnek vagy torzítónak ítélte?

(4) Miért hagyta figyelmen kívül a Bizottság a panaszos módszerre vonatkozó ismételt és konkrét kritikáját, és miért nem válaszolt rá?

(5) Miért nem értékelte a Bizottság a módszer helyességét, amikor azt az olasz hatóságok javasolták, annak ellenére, hogy azt 1995 óta bírálták?

(6) Miért nem válaszolt soha a Bizottság a panaszos 2006. augusztus 18-i levelére, amelyben arra kérte, hogy vizsgálja felül a módszert, vagy válaszoljon a panaszos azon állításaira, hogy az helytelen?

(7) Miért nem válaszolt soha a Bizottság a panaszos 2006. november 16-i levelére, amelyben sürgette a Bizottságot, hogy foglaljon állást a módszer helyességéről?

(8) Miért nem vizsgálta felül, módosította vagy javította ki a Bizottság a módszert annak ellenére, hogy a francia mezőgazdasági minisztérium feljegyzése rámutatott a torzulások kockázatára, és javasolta az érintett adatok szabványosítását?

7. Válasz hiányában a panaszos panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz. A panaszt 456/2013/ER hivatkozási számon vették nyilvántartásba. Az ombudsman felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, és miután a panaszos 2013. június 14-én megkapta a választ, lezárta az ügyet.

8. Válaszában a Bizottság elnézést kért a késedelmes válaszadásért, valamint azért, hogy korábbi válaszaiban nem foglalkozott kifejezetten a módszer helyességének kérdésével. Mivel a panaszosnak a 2237/2003/EK és az 1973/2004/EK rendelettel kapcsolatos kérdései annak megállapítására irányultak, hogy a módszer hibás, és így az említett rendeletek jogellenesek, rámutatott arra, hogy nem a Bizottság, hanem kizárólag az Európai Unió Bírósága (EUB) feladata a jogalkotási aktusok jogszerűségének felülvizsgálata. Ha a Bizottság úgy döntött volna, hogy értékeli a módszer érvényességét, megsértette volna az EUB hatáskörét. Továbbá, mivel a panaszos az említett rendeletek jogszerűségének kérdését egy közigazgatási bíróság előtti nemzeti bírósági eljárás keretében vetette fel, helyénvaló volt, hogy a Bizottság ne foglalkozzon a módszer helyességének kérdésével.

9. A panaszos által említett műszaki tanulmányokat illetően a Bizottság azt állította, hogy azok nem azt kifogásolták, hogy a minőségi mutatót a négy kritérium súlyozott összegeként határozták meg, hanem azt, hogy a különböző kritériumokat nem szabványosították. Hozzátette, hogy a tanulmányokban szereplő érvek és kritikák „nem abszolútak”, és „jellemzően tudományos elemzésre vonatkoznak”, a tervezett megoldások „szigorúan matematikai vagy statisztikai jellegűek”, és azokat „hipotetikus vagy alternatív kifejezésekkel” mutatják be. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nincs kapcsolat a tanulmányokban felhozott érvek és a panaszos „radikális kijelentései” között. A francia hatóságok szintén nem hivatkoztak erre a kérdésre. Mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az új magyarázatok „indokolták a panaszosnak a 2237/2003/EK és az 1973/2004/EK rendeletre vonatkozó kérdéseivel kapcsolatos magatartását”, az e rendeletek hatályon kívül helyezésével kapcsolatos kérdése elavulttá vált. A Bizottság azonban elnézést kért a panaszostól a válaszadás elmulasztása miatt, amelyre egy tévedés miatt került sor.

10. A Bizottságtól kapott válaszokkal elégedetlen panaszos 2013. július 10-én nyújtotta be panaszát az európai ombudsmanhoz.

A vizsgálat

11. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állítást és állítást azonosította:

1) A Bizottság nem adott teljes körű és ésszerű választ a panaszos 2012. október 24-i levelére. A Bizottság különösen i. nem válaszolt a panaszos által felhozott azon érvekre, amelyek szerint a durumbúzafajták minőségi indexének kiszámítási módszere helytelen volt, és ii. nem indokolta érvényesen, hogy miért nem módosította ezt a módszert.

2) A Bizottságnak teljes körű és ésszerű választ kell adnia a panaszos levelére, és különösen el kell ismernie, hogy: i. a 2237/2003/EK és az 1973/2004/EK rendelettel összhangban a durumbúzafajták minőségi indexére alkalmazott számítási módszer hibás és torzító volt; és ii. a Bizottság nem módosította ezt a módszert.

12. A nyitó levélben az ombudsman arra is felkérte a Bizottságot, hogy foglalkozzon a következő konkrét kérdésekkel:

1) Először is, a Bizottság 2013. június 14-i válaszában azzal érvelt, hogy nem tartja helyénvalónak a panaszos által említett műszaki tanulmányok figyelembevételét pusztán matematikai vagy statisztikai jellegük, illetve a megszövegezésük során használt hipotetikus vagy műszaki nyelvezetük miatt. Az ombudsman először is nehezen értette meg, hogy a matematikai vagy statisztikai érvek miért ne lennének relevánsak a statisztikai módszer érvényességének értékelésekor.

2) Másodszor, a Bizottság azzal érvelt, hogy csak az EUB vizsgálhatja felül az uniós jogalkotási aktusok jogszerűségét. A panaszos azonban egyértelművé tette, hogy kérelme annak megállapítására irányult, hogy a módszer hibás volt-e, nem pedig arra, hogy a vonatkozó rendeletek érvénytelenek-e. Ezenkívül úgy tűnik, hogy az EUB-nak az uniós jogalkotási aktusok jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó hatásköre nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy módosításokat javasoljon a meglévő jogszabályokhoz.

13. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság véleményét a panaszról, majd ezt követően a panaszos észrevételeit a Bizottság véleményére válaszul. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

Az az állítás, hogy a Bizottság nem adott teljes körű és észszerű választ a panaszosnak, valamint a kapcsolódó állítás

Az ombudsman elé terjesztett érvek

14. A panaszos azzal érvelt, hogy azt szeretné, ha a Bizottság hibásnak nyilvánítaná a módszert annak elkerülése érdekében, hogy azt helyesnek tekintsék és a Bizottság a jövőben újra elfogadja. Pontosította, hogy soha nem kérte a Bizottságot, hogy nyilvánítsa érvénytelennek a 2237/2003/EK és az 1973/2004/EK rendeletet, hanem csak annak megerősítésére, hogy a módszer a szükséges lépések megtétele érdekében hibás volt. Véleménye szerint az a tény, hogy az EUB törvényes hatáskörrel rendelkezik az uniós jogi aktusok jogszerűségének felülvizsgálatára, nem akadályozza meg a jogi aktust elfogadó intézményt abban, hogy módosítsa, helyesbítse vagy visszavonja azt. Azt is állította, hogy az a tény, hogy a kérdést a nemzeti bírósági eljárások keretében vetette fel, nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy uniós szinten fellépjen. Ezenkívül a szóban forgó bírósági eljárást csak 2007-ben, vagyis jóval azt követően indították meg Olaszországban, hogy a Bizottságot tájékoztatták a módszer hibáiról.

15. A módszer kritikájának megalapozottságát illetően a panaszos azzal érvelt, hogy kérelmei tudományos nyelven megfogalmazott műszaki tanulmányok eredményein alapultak, és hipotetikus példákra és valós adatokra hivatkozott. Véleménye szerint kritikája egyértelmű és pontos volt, de a Bizottság nem foglalkozott vele.

16. Véleményében a Bizottság elfogadhatatlansági kifogást emelt az EUMSZ 228. cikke (1) bekezdése második albekezdésének első mondata [4] és az európai ombudsman alapokmánya 2. cikkének (7) bekezdése [5] alapján. Mivel 2007-ben a panaszos bírósági eljárást indított egy olasz bíróság előtt egy olyan ügyben, amelynek tárgya lényegében azonos volt a panaszával, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ombudsmannak be kell fejeznie a panasz vizsgálatát. E tekintetben a Bizottság az ombudsman 1047/2013/BEH ügyben [6] hozott határozatára hivatkozott, amelyben az ombudsman úgy ítélte meg, hogy nem indokolt a panasz további vizsgálata, mivel annak fő vonatkozásai folyamatban lévő bírósági eljárás tárgyát képezték. A Bizottság továbbá rámutatott arra, hogy a panaszos és egy családtagja 2004-ben ugyanebben a tárgyban petíciót nyújtott be az Európai Parlamenthez, ami szintén elfogadhatatlanná tenné ezt az ombudsmanhoz benyújtott panaszt. Ezen álláspont alátámasztására a Bizottság az ombudsman 1821/2012/ANA ügyben hozott határozatára [7] hivatkozott.

17. A Bizottság azonban hozzátette, hogy abban az esetben, ha az ombudsman nem ad helyt a Bizottság elfogadhatatlansági kifogásának, a panaszos érdemi észrevételeivel szemben az alábbiak szerint kíván fellépni. A Bizottság már számos érdemi választ adott a panaszosnak a kérdéseire. A közös agrárpolitika (KAP) területén a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ezt az EUB is megerősítette. Az ítélkezési gyakorlat szerint annak megállapításához, hogy a Bizottság hivatali visszásságot követett el, bizonyítani kell a mérlegelési jogkörének gyakorlása során elkövetett nyilvánvaló hiba fennállását. A Bizottság ezt követően megállapította, hogy mérlegelési jogkörét az ombudsman is elismerte határozataiban [8]. A panaszos azonban nem nyújtott be ilyen nyilvánvaló hibára vonatkozó bizonyítékot.

18. A vitatott támogatási rendszert illetően a Bizottság megállapította, hogy a kizárólag búzadara- és tésztatermékek előállítására alkalmas durumbúza termesztése támogatható e támogatásból. Ezt a politikai döntést, valamint a súlyozott minőségi kritériumokat tekintették a legmegfelelőbbnek a különböző érdekek, például a versenyképesség, a hatékonyság, a termelési övezetek fenntartása és a pénzügyi követelmények figyelembevétele céljából. A Bizottság által a panaszosnak benyújtott különböző dokumentumok rámutattak a különböző szereplők és érdekelt felek által az 1973/2004/EK rendelet elfogadásához vezető eljárás során kifejezett különböző érdekekre. A Bizottság alaposan elemezte a rendelet technikai vonatkozásait, a növényi terméshozamoktól és azok variációitól a termékek minőségi, kereskedelmi és technológiai szempontjaiig. Ezenkívül levélváltásra került sor a döntéshozók közigazgatási és politikai szintje között. Ebből a szempontból a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vitatott módszer teljes mértékben jogszerű, és összhangban van a jogi keret céljaival és követelményeivel. A Bizottság továbbá nem osztotta a francia kormány által a Bizottságnak küldött, a vitatott módszer állítólagos torzító hatásairól szóló levél panaszos általi értelmezését, amely az érintett paraméterek lehetséges eltéréseinek különbségén alapult, mivel a levél csupán egy „potenciális” jövőbeli kockázatra vagy a nemzeti szakértők által a módszer alkalmazását követően elért legelső eredményeken alapuló kockázatra mutatott rá.

19. Ami a panaszos által felhozott technikai érveket illeti, a Bizottság elutasította azt az álláspontot, hogy azokat nem tartotta helyénvalónak figyelembe venni. Hivatkozott a panaszoshoz intézett 2013. június 14-i levelének tartalmára, amelyben kifejtette, hogy a panaszosnak a vitatott rendszerrel és az érvényességre vonatkozó állításokkal szemben felhozott általános érvei ebben az összefüggésben nem vehetők figyelembe, mivel azok az EUB, nem pedig a Bizottság hatáskörét érintik. A Bizottság továbbá rámutatott arra, hogy a panaszos a saját szemszögéből érvelt, míg a Bizottság általánosabb álláspontot képviselt: a panaszos például a kenyérgyártásra hivatkozott, amelyet a jogalkotó ebben a konkrét összefüggésben kifejezetten kizárt a program hatálya alól. A panaszos által említett szakértőket illetően a Bizottság kifejtette, hogy egyértelmű, hogy az általuk javasolt megoldásokat vagy következtetéseket gyakran alternatívaként, hipotézisként vagy lehetőségként mutatták be, és a panaszos által említett professzor nem vitatta a módszerben használt négy paramétert. Mindent egybevetve, a panaszos által nyújtott technikai magyarázatok nem támasztották alá jogi érveit. Bár a Bizottság elismerte, hogy a panaszos technikai érveit nem lehet röviden elutasítani, a módszerrel kapcsolatos kritikának pontosnak, egyértelműnek és meggyőzőnek kell lennie. A panaszos kritikája nem volt, mivel nem kapcsolódott kifejezetten a módszernek a hatályon kívül helyezett 1973/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott kritériumaihoz vagy célkitűzéseihez.

20. Észrevételeiben a panaszos megismételte azon véleményét, hogy a Bizottság szándékosan értelmezte a kifejezés jogi értelmében vett "érvényességgel" kapcsolatos észrevételeit, bár kezdettől fogva egyértelművé tette, hogy matematikai/statisztikai összefüggésben hivatkozik a kifejezésre. Azzal érvelt, hogy a Bizottság még mindig nem igazolta az általa elfogadott számítási módszer matematikai érvényességét, annak ellenére, hogy a francia kormány is aggályokat vetett fel. A panaszos arra is rámutatott, hogy soha nem kívánta megkérdőjelezni a Bizottság mérlegelési jogkörét e tekintetben, csupán az adatok szabványosításának hiánya miatt téves és torzító matematikai számításokra hivatkozott, amelyek véleménye szerint – az eltérő súlyozású külön paraméterek választásával ellentétben – nem mérlegelési jogkörbe tartoznak.

21. Ami a Bizottság által felhozott elfogadhatatlansági kifogásokat illeti, a panaszos azt állította, hogy az ombudsmanhoz benyújtott panasza a Bizottság helytelen igazgatási magatartására vonatkozott. Az olasz bíróság előtt folyamatban lévő bírósági eljáráson alapuló első elfogadhatatlansági kifogást illetően a panaszos azzal érvelt, hogy az ügy tárgya az olasz minisztérium eljárásainak jogszerűségére vonatkozott, míg az ügy vizsgálata arra a kérdésre vonatkozott, hogy a Bizottság teljes körű és észszerű választ adott-e a panaszos levelére. A folyamatban lévő olasz ügyben azonban nem terjesztettek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet az EUB elé.

22. A panaszos és egy családtagja által az Európai Parlament Petíciós Bizottságához benyújtott petícióval kapcsolatban a Bizottság által előterjesztett második elfogadhatatlansági kifogást illetően a panaszos rámutatott, hogy a petíció tárgya nem a Bizottság magatartására vonatkozik. Petíciójában lényegében a durumbúza vetőmagpiacán fennálló verseny állítólagos torzulásával kapcsolatos érveket hozott fel. Valójában a Bizottság a Petíciós Bizottságnak adott 2005. november 30-i válaszában még csak nem is foglalkozott a számítási módszer és a számítások matematikai helyességének kérdésével.

23. Következésképpen a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottság által felhozott érvek megalapozatlanok és félrevezetőek voltak, mivel azáltal, hogy a számítási módszer helyett a súlyozott külön paraméterekre összpontosított, a Bizottság rossz irányba terelte a vitát. Azt is bírálta, hogy a Bizottság nem ismeri kellőképpen a téma sajátosságait, mivel figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy mind a tésztát, mind a kenyeret búzadarából állítják elő.

Az ombudsman értékelése

A Bizottság elfogadhatatlansági kifogásairól

24. Az ombudsman úgy véli, hogy észrevételeiben a panaszos kellően tisztázta az olasz bíróság előtti eljárás tárgyát és a Parlamenthez benyújtott petícióját. E pontosítások fényében a kifogások nem megalapozottak.

A panasz érdemét illetően:

25. Amint arra a Bizottság helyesen rámutatott, széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a mezőgazdaság területén [9]. Az ombudsman következetesen azon az állásponton volt, hogy minden olyan esetben, amikor valamely intézmény mérlegelési jogkörét gyakorolja, csak akkor állapíthat meg hivatali visszásságot, ha bizonyítást nyer, hogy e mérlegelési jogkör gyakorlása során nyilvánvaló mérlegelési hiba történt. Az ombudsman nem helyettesíti a Bizottság értékelését a sajátjával, de amennyiben hivatali visszásságot talál, kérheti, hogy az intézmény vizsgálja felül az ügyet a vitatott kérdések kezelése érdekében.

26. Az ombudsman azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mérlegelési jogkör gyakorlása nem vezethet önkényességhez [10]. Ez azt jelenti, hogy a hatóságnak mindig képesnek kell lennie arra, hogy megmagyarázza, miért választott egy adott cselekvési módot, és jó okoknak kell lenniük arra, hogy az egyik cselekvési módot válasszák a másik helyett. Ebben az esetben a kérdés az, hogy a Bizottság megfelelő választ adott-e azon álláspontjának alátámasztására, hogy a panaszos állításával ellentétben a módszer helyes volt, és az új rendelet elfogadása előtt nem volt szükség annak módosítására.

27. Álláspontjának alátámasztására a panaszos lényegében i. a jóváhagyott módszer állítólagos torzító hatásaira, valamint ii. a helytelen matematikai számítási módszerekre hivatkozott. Azt is előadta, hogy az adatok szabványosításának hiányán alapuló, állítólagosan téves és torzító matematikai számítások nem mérlegelési jogkörbe tartoznak. Az ombudsman nem osztja ezt az álláspontot. Ebben az esetben a Bizottság egyetértett azzal, hogy az egyes paraméterek eltérő mértékben térnek el egymástól. Ennek megfelelően abban is egyetértett, hogy lehetséges, hogy az egyik paraméter lényeges változtatásai korlátozott hatást gyakorolhatnak a végleges indexre, míg egy másik paraméter kisebb változtatásai jelentős hatást gyakorolhattak volna. Az ombudsman nem érti, hogy ezt a választást miért kellene ésszerűtlennek tekinteni, és a Bizottság minden esetben mérlegelési jogkörében járt el, amikor arról döntött.

28. A Bizottság álláspontjának indokolását illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság elismerte, hogy a panaszos technikai érveit nem lehet röviden elutasítani, de úgy ítélte meg, hogy a módszerre vonatkozó kritikája nem volt pontos, egyértelmű és meggyőző, mivel nem kapcsolódott kifejezetten a módszernek a hatályon kívül helyezett 1973/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott kritériumaihoz vagy célkitűzéseihez. Úgy tűnt, hogy a panaszos azzal érvelt, hogy a matematikai érvek függetlenek a jogi vagy politikai kritériumoktól és célkitűzésektől, és hogy a számítási módszer ebben az esetben matematikai szempontból hibás volt.

29. Bár az ombudsman megjegyzi, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexének 18. cikke kötelezi az intézményeket a határozatok indokolására, egyértelműen megjelölve a vonatkozó tényeket és a határozat jogalapját, ez a kötelezettség nem korlátlan. Ebben az esetben a Bizottság kifejtette i. a vitatott program célját és azt, hogy miért nem tartotta helyénvalónak álláspontjának megváltoztatását a panaszos érvei alapján, valamint ii. hogy valóban figyelembe vette a panaszos technikai érveit, de azok előterjesztésének módja nem támasztotta alá jogi érveit. Mindezek alapján az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság megindokolta álláspontját a panaszos matematikai érveivel kapcsolatban, és megfelelően megválaszolta az ombudsmannak a matematikai vagy statisztikai érvek érvényességére vonatkozó kérdését is.

30. Végül a panaszos azon kritikáját illetően, hogy a Bizottság nem ismeri az érintett területet, a Bizottság kifejezetten kifejtette, hogy a kenyér előállításához használt durumbúza nem jogosult a támogatásra. A panaszos azon észrevétele, hogy mind a tésztát, mind a kenyeret búzadarából állítják elő, nem kérdőjelezi meg ezt a magyarázatot, mivel a támogathatósághoz a terméknek alkalmasnak kellett lennie búzadara és tésztakészítmények előállítására.

31. E megfontolások fényében semmi nem utal arra, hogy a Bizottság intézkedései ne tartoztak volna jogi hatáskörének korlátai közé. A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy ebben az ügyben nem történt nyilvánvaló hiba, és a Bizottság észszerű választ adott a panaszosnak. Ezért arra a következtetésre jut, hogy ebben az ügyben nem történt hivatali visszásság a Bizottság magatartásában.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A Bizottság magatartásában nem merült fel hivatali visszásság.

 

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2015. március 25.

 

[1] A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. címében meghatározott egyes támogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. december 23-i 2237/2003/EK bizottsági rendelet (HL 2003. L 339., 52. o.).

[2] Az 1782/2003/EK tanácsi rendeletnek az említett rendelet IV. és IVa. címében meghatározott támogatási rendszerek, valamint a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használata tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rendelet (HL 2004. L 345., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 34. kötet, 331. o.).

[3] A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 30., 16. o.).

[4] "Az ombudsman feladataival összhangban saját kezdeményezésére vagy közvetlenül vagy európai parlamenti képviselőn keresztül hozzá benyújtott panaszok alapján lefolytatja az általa indokoltnak ítélt vizsgálatokat, kivéve, ha az állítólagos tények bírósági eljárás tárgyát képezik vagy képezték"(utólagos kiemelés).

[5] "Amennyiben az ombudsmannak folyamatban lévő vagy befejezett bírósági eljárás miatt az előterjesztett tényekre vonatkozóan egy panaszt elfogadhatatlannak kell nyilvánítania, vagy annak vizsgálatát meg kell szüntetnie, az addig elvégzett vizsgálatok eredményét véglegesen be kell nyújtani"(utólagos kiemelés).

[6] Elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/51888/html.bookmark

[7] Elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/50793/html.bookmark

[8] E tekintetben a Bizottság hivatkozott az ombudsmannak az 526/2011/(ELB)RA sz. panasz vizsgálatát lezáró határozatára, amely a következő címen érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/50802/html.bookmark

[9] Lásd a C-295/03. P. sz., Alessandrini Srl és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., I-5673. o.) 75. pontját.

[10] Lásd az ombudsman 3307/2006/(PB)JMA panasszal kapcsolatos határozatait (http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/4653/html.bookmark); a 995/98/OV sz. panaszról ( http://www.ombudsman.europa.eu/decision/en/980995.htm); az 1999/2007/FOR panaszról (http://www.ombudsman.europa.eu/decision/en/071999.htm); valamint az 526/2011/RA sz. panaszról (http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/50802/html.bookmark).