A panasz előzményei

1. 2011 júliusában egy konzorcium szolgáltatási szerződést kötött az Európai Unió bangladesi küldöttségével (a továbbiakban: a küldöttség) egy biztonsági projektre vonatkozóan. A konzorcium egyik tagját jelölték ki vállalkozónak. A vállalkozó ezt követően a panaszost nevezte ki a projekt csoportvezetőjének.

2. 2012 januárjában a küldöttség felkérte a vállalkozót, hogy helyettesítse a panaszost csoportvezetőként, mivel úgy ítélte meg, hogy nem látja el megfelelően feladatait. 2012. január 16-i levelében a vállalkozó 30 napos felmondási idővel értesítette a panaszost, és felkérte, hogy 2012. február 16-ig hagyja el a projektet. A panaszos 2012. február 6-án hagyta el a projektet.

3. 2012 októberében a panaszos levelet írt a küldöttségnek, amelyben vitatta a csoportvezetői posztjának betöltését.

4. 2013 márciusában a panaszos azt panaszolta az európai ombudsmannak, hogy a küldöttség nem válaszolt a levelére. Az ombudsman egyszerűsített eljárást indított annak érdekében, hogy választ kapjon a küldöttségtől. A küldöttség 2013. június 6-i külön kérésére az ombudsman a vizsgálatot az Európai Bizottsághoz irányította át. Amikor a Bizottság nem válaszolt a panaszosnak az egyszerűsített eljárás keretében, az ombudsman teljes körű vizsgálatot indított az ügyben.

A vizsgálat

5. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állítást és állítást azonosította:

1) A Bizottság tévesen döntött úgy, hogy csoportvezetőként leváltja a panaszost.

2) A panaszost pénzügyileg meg kell téríteni az elszenvedett veszteségért.

6. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság véleményét, majd a panaszos ezzel kapcsolatos észrevételeit. Vizsgálata során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

Az az állítás, hogy a Bizottság tévesen döntött úgy, hogy a panaszost váltja fel a projekt csoportvezetőjeként

Az ombudsman elé terjesztett érvek

7. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság tévesen döntött úgy, hogy leváltja őt csoportvezetőként, mivel nem volt oka arra a következtetésre jutni, hogy nem látja el feladatait. Ezenkívül a Bizottság az általános feltételek [1] 17. cikkének (2) bekezdésére támaszkodott, amely előírja, hogy a Bizottság elrendelheti az alkalmazott leváltását, ha úgy ítéli meg, hogy az alkalmazott nem hatékony, vagy nem megfelelően látja el feladatait. A panaszos azonban kijelentette, hogy nem tartozik a „vállalkozó személyzetének” kategóriájába. Ezenkívül azzal érvelt, hogy mivel nem állt fenn szerződéses kapcsolat közte és a Bizottság között, ez utóbbi nem kérheti a helyettesítését. Mindenesetre, még ha szerződéses kapcsolatban állt is a Bizottsággal, a Bizottság csak akkor rendelhette volna el a helyettesítését, ha a szerződő fél megszegte volna a szerződést, és a szerződésszegés orvoslása érdekében a szerződő fél javasolta volna a helyettesítését. Ezenkívül a küldöttség 2012. január 16-i levele hiányos volt, mivel nem indokolta kellőképpen a helyettesítésére irányuló kérelmet. A panaszos észrevételeit sem kérte ki. Ezenkívül úgy tűnt, hogy a Bizottság kérése a jelentés első tervezetének értékelésén alapult, amelyet csak informálisan nyújtott be. A panaszos végül azzal érvelt, hogy a Bizottság személyzetének egyik tagja a projekt megkezdése előtt negatívan nyilatkozott a vállalkozóval szembeni hatásköréről, és hogy ez a kritika kellett, hogy ahhoz vezessen, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy le kell váltani.

8. Véleményében a Bizottság kijelentette, hogy nem áll szerződéses kapcsolatban a panaszossal [2], és ezért panaszaival közvetlenül a vállalkozóhoz kell fordulnia.

9. A szerződéses kapcsolat hiányától függetlenül azonban a Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy helyesen alkalmazza az általános feltételek vonatkozó cikkeit. A 16. cikk (1) bekezdése alapján ugyanis a panaszos a személyzet kategóriájába tartozott, és így a Bizottság helyesen alkalmazta az általános feltételek 17. cikkének (2) bekezdését, amely lehetővé teszi számára, hogy kérelmezze a személyzet valamely tagjának leváltását, ha és amikor úgy ítéli meg, hogy e személy nem megfelelően látja el feladatait.

10. A panaszos állításával ellentétben a szerződésszegés vállalkozó általi előzetes megállapítása és bejelentése nem volt előfeltétele annak, hogy a Bizottság a csoportvezető leváltását kérje.

11. Ami az általános feltételek 17. cikkének (2) bekezdésében foglalt azon követelményt illeti, amely szerint a helyettesítés iránti kérelemnek kellően indokoltnak és indokoltnak kell lennie, a Bizottság jelezte, hogy 2012. január 16-i levele olyan írásbeli kérelemnek minősül, amely tartalmazta a helyettesítés iránti kérelmének indokolását és megfelelő indokolását. Ebben a levélben a Bizottság arra is felkérte a szerződő felet, hogy kérje fel a panaszost, hogy nyújtsa be a kérelmével kapcsolatos észrevételeit. A szerződő fél ezt követően tájékoztatta szolgálatait, hogy a panaszos nem kíván észrevételeket benyújtani, és a kértnél korábban elhagyta a projektet.

12. A Bizottság arra is rámutatott, hogy a panaszos teljesítményének értékelését a végleges bevezető jelentésre alapozta, nem pedig a jelentéstervezetre, amint azt a panaszos az ombudsmanhoz benyújtott panaszában állította. A bevezető jelentést azonban annyira rosszul fogalmazták meg, hogy annak tartalma még azt követően is elfogadhatatlan volt, hogy a vállalkozó jelentős javításokat hajtott végre. A Bizottság azt állította, hogy nem a bevezető jelentés formátumát, hanem annak tényleges tartalmát tekintette elfogadhatatlannak.

13. A Bizottság szerint ugyanis a bevezető jelentés legalább három területen alapvető félreértéseket tartalmazott a szolgáltatási szerződés célját illetően. Ezek a területek, amelyek fontosak a szerződés sikeres végrehajtásának biztosításához, a következők voltak: a kedvezményezettek képzése, a technikai segítségnyújtás, az élelmezés- és megélhetésbiztonság – projektmunkacsoport és a végrehajtó partnerek szerepe, valamint a nyomonkövetési követelmények. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a panaszos nem lépett kellő mértékben kapcsolatba a szerződés kedvezményezettjével és a küldöttséggel. Ez rontotta a projekt minőségét és a megvalósítás határidejét. Ezért ezek az okok indokolták a Bizottság helyettesítés iránti kérelmét. Ezenkívül a szerződő fél teljes mértékben egyetértett a panaszos teljesítményének Bizottság általi értékelésével és a helyettesítés iránti kérelmével.

14. Ami a Bizottság egyik munkatársa által a projekt megkezdése előtt a panaszossal kapcsolatban tett állítólagos negatív észrevételeket illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a panaszos e tekintetben nem nyújtott be bizonyítékot. A Bizottság tudomása szerint a panaszossal vagy annak illetékességével kapcsolatban nem tettek ilyen negatív észrevételeket.

15. Ami a panaszosnak az őt ért kár pénzügyi megtérítésére irányuló kérelmét illeti, a Bizottság ismételten megjegyezte, hogy a panaszossal nem áll szerződéses kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem követett el jogellenes magatartást, a szerződésen kívüli felelőssége nem állhat fenn. Ezenkívül a Bizottság megfelelően kifizette a vállalkozónak a panaszos által a projekt elhagyásáig elvégzett munkát. A Bizottság ezért elutasította a panaszos állítását.

16. Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát.

Az ombudsman értékelése

17. Amint azt mind a panaszos, mind a Bizottság elismerte, az ombudsman megjegyzi, hogy nincs szerződéses kapcsolat a Bizottság és a panaszos között, mivel a szolgáltatási szerződést a Bizottság és a vállalkozó írta alá. A panaszos külön szerződést írt alá a vállalkozóval a csoportvezetői feladatok ellátására.

18. Az ombudsman elemzése annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy a Bizottság ésszerűen járt-e el, amikor felkérte a vállalkozót a panaszos helyettesítésére.

19. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottságnak a panaszos helyettesítésére irányuló kérelme a szolgáltatási szerződés általános feltételei [3] , 17. cikkének (2) bekezdésén - "Személyzet helyettesítése" - alapult, amely a következőképpen rendelkezik:

„A teljesítés során, valamint írásbeli és indokolt kérelem alapján az ajánlatkérő szerv kérheti a helyettesítést, ha úgy ítéli meg, hogy a személyzet valamely tagja nem hatékony, vagy nem teljesíti a szerződés szerinti feladatait.”

20. A „személyzet tagja” kifejezés magában foglalja a projekten dolgozó valamennyi személyt. Következésképpen a Bizottság helyesen értelmezte a vonatkozó jogi rendelkezéseket, amikor megállapította, hogy a panaszos a "személyzet" kategóriájába tartozik.

21. A panaszos azzal is érvelt, hogy a Bizottság csak akkor rendelhette volna el a helyettesítését, ha megállapította, hogy a vállalkozó szerződésszegést követett el, és közölte ezt a következtetést. E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy az általános feltételek nem írnak elő ilyen kötelezettséget a Bizottság vagy a szerződő fél számára. A fentieknek megfelelően az általános feltételek egyszerűen azt írják elő, hogy az ajánlatkérő szerv (ebben az esetben a Bizottság) kérheti a helyettesítést, ha úgy ítéli meg, hogy a személyzet valamely tagja „nem hatékony, vagy nem teljesíti a szerződés szerinti feladatait”.

22. Ebben az esetben a Bizottság 2012. január 16-i levelében felkérte a vállalkozót, hogy váltsa fel a panaszost csoportvezetőként, mivel úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem látja el megfelelően feladatait. Az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság az általános feltételekkel összhangban járt el, amelyek valóban biztosítják ezt a lehetőséget.

23. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az általános feltételek azt is előírják, hogy a személyzet valamely tagjának helyettesítésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani, és azt indokolni kell.

24. A megfelelő indokolást illetően az ombudsman először is megjegyzi, hogy a 2011. november 29-én tartott első ülésen a panaszos beleegyezett abba, hogy a kezdeti időszakban a következő feladatokat látja el: i. ellátja a feladatmeghatározásban meghatározott feladatokat; ii. segíti a kedvezményezettet a támogatási szerződések sürgős véglegesítésében és a sürgős indulási programra vonatkozó becslés elkészítésében; és iii. bevezető jelentést készít a fenti tevékenységekről. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a feladatmeghatározás (4.2. pont) kifejezetten megemlíti ezeket a tevékenységeket [4].

25. Másodszor, az ombudsman megjegyzi, hogy 2012. január 16-i levelében a Bizottság kifejtette, hogy i. a panaszos által készített bevezető jelentés elfogadhatatlan volt, mivel nem azon a szervezeti és módszertani struktúrán alapult (a szolgáltatási szerződés III. melléklete), amely alapján a vállalkozó a műszaki értékelés során a legmagasabb pontszámot kapta; a bevezető jelentés alapvető félreértéseket tartalmazott a kedvezményezettek képzése, a technikai segítségnyújtás, az élelmezés- és megélhetésbiztonság – projektmunkacsoport és a végrehajtó partnerek szerepe, valamint a nyomonkövetési követelmények tekintetében; iii. a panaszos nem segítette megfelelően a Nőügyi Minisztériumot és a küldöttséget a támogatási szerződések véglegesítésében és az induló programra vonatkozó becslés elkészítésében; és iv. a panaszos nem volt kellően proaktív a munkájában.

26. Az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság elegendő indokolást nyújtott be, mivel a fenti nyilatkozatok egyértelműek és tömörek. Ezenkívül pontosan tükrözik a panaszos kötelezettségeit és azokat az okokat, amelyek miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e kötelezettségeket nem megfelelően hajtották végre. Ezenkívül az ombudsman rámutat arra, hogy a panaszos – annak ellenére, hogy kifejezetten felkérték – megtagadta, hogy észrevételeket nyújtson be ezekkel a nyilatkozatokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy megkérdőjelezze azok megfelelőségét vagy tényszerű pontosságát.

27. A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság jogosult volt a panaszos csoportvezetői posztjának betöltését kérni, és ennek során helyesen alkalmazta a vonatkozó jogi rendelkezéseket. A Bizottság ragaszkodott ahhoz az eljárási biztosítékhoz is, hogy felkérjék a szerződő felet, hogy adjon lehetőséget a panaszosnak észrevételei benyújtására [5].

28. Végül, ami azt a kérdést illeti, hogy a Bizottság megfelelően értékelte-e a panaszos teljesítményét, az ombudsman megjegyzi, hogy a vállalkozó, akivel a panaszos ténylegesen szerződéses kapcsolatban állt, teljes mértékben egyetértett a Bizottságnak a panaszos teljesítményére vonatkozó állításaival.

29. A fentiek fényében az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot a Bizottság részéről.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az ombudsman nem talált a Bizottság részéről hivatali visszásságot.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly
Strasbourg, 2015. február 24.

[1] Az EU vagy az EU Fejlesztési Alapja által finanszírozott külső fellépésekre vonatkozó szolgáltatási szerződések általános feltételei.

[2] A Bizottság szolgáltatási szerződést írt alá a vállalkozóval, a vállalkozó pedig egy másik szolgáltatási szerződést írt alá a panaszossal.

[3] A szerződés általános feltételeit a szerződés I. melléklete tartalmazza.

[4] "A csoportvezető segíti az előlegszámla-kezelőt (programigazgatót) a programbecslések és a jelentések elkészítésében. A csoportvezető a programigazgató általi elfogadás előtt ellenőrzi a programbecsléseket, a jelentéseket, az ajánlatokat, a dokumentációkat, a szerződéseket, valamint a programszámláról származó kifizetési javaslatokat. „

[5] A Bizottság 2012. január 16-i levelének vonatkozó része a következőképpen szól: „Kérjük, hogy legkésőbb 2012. január 20-ig juttassa el hozzánk [az Ön] és a csoportvezető észrevételeit, valamint a javasolt következő lépéseket.”