# Az európai ombudsman határozata az Európai Beruházási Bank ellen benyújtott 2271/2011/OV sz. panaszra vonatkozó vizsgálat lezárásáról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2013-10-04T00:01+02:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/51897)
---
A panasz előzményei
-------------------

**1.** A jelen panasz az Európai Beruházási Bank (EBB) személyzete számára az EBB személyzeti szabályzatának 41. cikke szerinti egyeztetés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidőre vonatkozik.

**2.** A panaszos az EBB-nek dolgozik. Amikor az EBB felvette, az EBB luxembourgi székhelyén dolgozott, és jogosult volt külföldi munkavégzési támogatásra. Később áthelyezték egy másik országba. Tájékoztatták arról, hogy elveszíti a külföldi munkavégzési támogatást, mivel annak az államnak az állampolgárságával rendelkezik, amelybe áthelyezték. A következő hónapokban a panaszos a Bank személyzeti képviselőivel és humánerőforrás-osztályával folytatott megbeszélések révén próbálta megoldani az ügyet.

**3.** 2010. augusztus 16-án és 24-én a panaszos az EBB személyzeti szabályzatának 41. cikke alapján egyeztetés iránti kérelmet nyújtott be. 2010. szeptember 6-i határozatában az EBB elnöke a következőképpen határozott: 1) elfogadhatatlan, mivel azt nem ésszerű határidőn belül nyújtották be (az EBB azzal érvelt, hogy a Törvényszék szerint az ilyen kérelem benyújtásának határideje három hónap[\[1\]),](#_ftn1 ""){#_ftnref1} és 2) mindenesetre érdemben megalapozatlan, mivel rendelkezik azon állam állampolgárságával, amelybe áthelyezték. Következésképpen a panaszos egyeztetés iránti kérelmét nem nyújtották be az egyeztető testülethez. A panaszos ezt követően az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat tárgya
------------------

**4.** Az ombudsman úgy határozott, hogy vizsgálatába belefoglalja a következő állítást és állítást:

##### Állítás:

Az EBB elmulasztotta tájékoztatni a személyzetet arról, hogy az egyeztetés kérelmezésének határideje három hónap.

##### Igénypont:

Az EBB-nek tájékoztatnia kell a személyzetet arról, hogy az egyeztetés kérelmezésének határideje három hónap.

**5.** Ami a panaszos egyéb állításait és állításait illeti, az ombudsman 2011. december 6-i levelében tájékoztatta a panaszost és az EBB-t, hogy azok vagy elfogadhatatlanok, vagy nem áll rendelkezésre elegendő alap a vizsgálat megindításához. Ami közelebbről azt az állítást illeti, hogy az EBB tévesen vonta vissza a panaszos külföldi munkavégzési támogatását, valamint azt az állítást, hogy az EBB-nek biztosítania kell számára ezt a támogatást, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az EBB által az állítás és az állítás elutasítására felhozott indokok elégségesek és koherensek. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy nem indokolt vizsgálatot indítani ezzel az állítással és állítással kapcsolatban.

A vizsgálat
-----------

**6.** A panaszt véleményezésre továbbították az EBB-nek. Az EBB 2012. április 4-én küldte meg véleményét. A véleményt ezt követően továbbították a panaszosnak, aki 2012. május 30-án megküldte észrevételeit.

Az ombudsman elemzése és következtetései
----------------------------------------

### A. A személyzet egyeztetés kérelmezésének határidejéről való tájékoztatásának állítólagos elmulasztása

#### Az ombudsman elé terjesztett érvek

**7.** A panaszos azt állította, hogy az EBB nem tájékoztatta a személyzetet arról, hogy az egyeztetés kérelmezésének határideje három hónap, és azt állította, hogy az EBB-nek erről tájékoztatnia kell a személyzetet. A panaszos különösen azzal érvelt, hogy az EBB személyzeti szabályzatának 41. cikkét felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztassák az EBB alkalmazottait arról, hogy az egyeztetés iránti kérelmet három hónapon belül kell benyújtani. Rámutatott, hogy 2011. május 30-án, illetve 2011. július 29-én ő és a személyzeti képviselők írásban fordultak az emberi erőforrások igazgatójához azzal a céllal, hogy a 41. cikket úgy módosítsák, hogy az magában foglalja az egyeztetés iránti kérelmek benyújtásának határidejét. Az emberi erőforrásokért felelős igazgató azonban azt válaszolta, hogy szerinte nincs szükség ilyen módosításra.

**8.** A vélemény kísérőlevelében az EBB elnöke megköszönte az ombudsmannak, hogy felhívta a figyelmét az egyeztetés kérelmezésének határidejével kapcsolatos kérdésre, és kijelentette, hogy azt az elvet, hogy a kérelmet három hónapon belül kell benyújtani, az EBB személyzeti szabályzatában kodifikálják, összhangban a 2011--2013-as időszakra szóló emberierőforrás-stratégiával és cselekvési tervvel. Az EBB elnöke kijelentette továbbá, hogy az EBB az intraneten további információkat tett közzé, amelyek kifejezetten utalnak az uniós bíróságok által megállapított három hónapos határidőre. Ez felhívta az EBB valamennyi alkalmazottjának figyelmét arra, hogy az uniós bíróságok szigorúan értelmezik az ésszerű határidő elvét a három hónapos határidőnek az EBB személyzeti szabályzatában történő hivatalos kodifikációja előtt.

**9.** Ami a panaszos állítását illeti, az EBB kijelentette, hogy az a kérdés, hogy nem tájékoztatta-e alkalmazottait az egyeztetés kérelmezésének három hónapos határidejéről, nyilvánvalóan nem releváns a panaszos esetében, mivel a külföldi munkavégzési támogatásának csökkentésére vonatkozó határozattal szembeni egyeztetés iránti kérelmét érdemben, nem pedig annak egyértelmű elfogadhatatlansága alapján utasították el. Miután felhívta a panaszos figyelmét arra, hogy az egyeztetés iránti kérelmét 17 hónap elteltével nyújtotta be, tehát jóval az EBB igazgatási határozatainak megtámadására rendelkezésre álló észszerű határidőn túl, az EBB érdemben megvizsgálta az ügyet, és arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos kérelme megalapozatlan. Az EBB a kérelem érdemi elutasításával lemondott az elfogadhatatlanság kérdéséről, amely tehát a jelen ügyben már nem képezheti tárgyát.

**10.** Az EBB a személyzeti szabályzatának 41. cikkére hivatkozott:

"1.*A Bank és az egyes alkalmazottak közötti bármilyen természetű jogvitát az Európai Közösségek Bírósága elé kell terjeszteni.*

*2. A Bíróság előtt indított eljárásokon kívül a 38. cikkben előírt fegyelmi intézkedések alkalmazásából eredő vitáktól eltérő jogviták békés rendezését a Bank Békéltető Testülete előtt kell kérni.*

*3. Az egyeztető testület három tagból áll. Ha az Igazgatótanács köteles ülésezni, egyik tagját a Bank elnöke, a másikat az érintett tisztviselő nevezi ki, mindkét jelölést az egyik fél kérésétől számított egy héten belül kell megtenni. A harmadik tagot, aki az Igazgatótanács elnöke, az első két jelölt nevezi ki a jelölését követő egy héten belül. Nem kell a bank tagjának lennie. Ha a jelölést követő egy héten belül az első két tag nem tud megállapodni az elnök kinevezéséről, a jelölést az Európai Közösségek Bíróságának elnöke végzi el. Az egyeztetési eljárás eredménytelennek minősül, ha:*

*a Bíróság elnöke nem jelölte ki az előző bekezdésben említett elnököt a Bank elnöke ilyen értelmű petíciójának közlésétől számított négy héten belül;*

*az egyeztetőbizottság a megalakulását követő két héten belül nem jut mindkét fél számára elfogadható megállapodásra"*(utólagos kiemelés).

**11.** Az EBB azzal érvelt, hogy bár ez a rendelkezés nem határozott meg kifejezetten olyan határidőt, amelyen belül az egyeztetés iránti kérelmet be kell nyújtani, az észszerű határidő megléte az uniós ítélkezési gyakorlatban bevett elv. Az EBB megjegyezte, hogy ezt az elvet a Törvényszék 2001-ben állapította meg[\[2\],](#_ftn2 ""){#_ftnref2} és azóta többször is megerősítette, valamint tovább pontosította. Az EBB azzal érvelt, hogy a bőséges ítélkezési gyakorlatra tekintettel az elv jól ismert volt az alkalmazottai számára. Mivel az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata az uniós jog forrása, és mivel ez az ítélkezési gyakorlat könnyen hozzáférhető, az ilyen ítélkezési gyakorlat puszta létezése elegendő információ volt a meghatalmazottak számára arra vonatkozóan, hogy az egyeztetés iránti kérelem benyújtásakor észszerű határidőt kell betartani. Az EBB ezért a múltban következetesen támaszkodott erre a (saját alkalmazottaira vonatkozó) állandó ítélkezési gyakorlatra, amely egyértelművé tette, hogy a panaszokat észszerű, három hónapos határidőn belül kell benyújtani.

**12.** Az EBB kijelentette továbbá, hogy a Közszolgálati Törvényszék 2011. február 4-i végzésében nem ítélte relevánsnak azt a tényt, hogy az EBB még nem frissítette jogi keretét az uniós ítélkezési gyakorlat ezen bevett elvének kodifikálása érdekében[\[3\],](#_ftn3 ""){#_ftnref3} és a Közszolgálati Törvényszék a jogbiztonság érdekében rendkívül szigorúan értelmezte a három hónapos határidőt.

**13.** A panaszos állítását illetően az EBB azzal érvelt, hogy tekintettel az uniós ítélkezési gyakorlat sajátos funkciójára, jogi szempontból nincs közvetlen szükség arra, hogy a személyzetet kifejezetten tájékoztassák az egyeztetés iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló három hónapos észszerű határidőről. Az EBB azonban kijelentette, hogy az átláthatóság érdekében kívánatos ezt a határidőt kifejezetten megemlíteni az egyeztetési eljárásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatakor. Véleményében az EBB rámutatott arra, hogy az egyeztetési eljárás felülvizsgálatát belefoglalták a 2011--2013-as időszakra szóló, 2010. szeptemberi emberierőforrás-stratégiába és cselekvési tervbe, amely kimondja:

„3.2 ***Munkahelyi jóllét:*** A tisztelet, az együttműködés és a bizalom által jellemzett munkakörnyezet, ahol a támogatás és a megelőzés segít a biztonságos és egészséges munkahely megteremtésében, lehetővé teszi a Bank számára, hogy a lehető legjobban kihasználja az egyes munkatársak hozzájárulását. A HR az elmúlt évben felülvizsgálta a rugalmas munkafeltételeket, növelve a rugalmas munkaidő, a távmunka és a részmunkaidő rendelkezésre állását. A hangsúly most ezeknek a politikáknak a gyakorlatba való átültetésén van, gondosan egyensúlyt teremtve az egyéni és az üzleti igények között. Folyamatban van az egészségügyi problémák és a munkahelyi stressz okainak részletes tanulmányozása, és az eredményeket egy konkrét cselekvési programba fogják átültetni. A nem kívánatos munkahelyi magatartásformákat és konfliktusokat meg kell előzni és kezelni kell. A konfliktusmegelőzés és -megoldás kiemelt terület a HR számára.

*A már régóta létező eljárásokat (munkahelyi méltóság, értékelési fellebbezési eljárás, egyeztető eljárás) felül kell vizsgálni, hogy hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék azokat. Ennek eredményeként létre kell hozni a belső jogorvoslati eljárások átfogó, koherens rendszerét"*(kiemelés az eredetiben).

**14.** Az EBB jelezte továbbá, hogy személyzeti szabályzata 2011/2012-re tervezett reformjának részeként az emberi erőforrások változtatásokat készítettek elő az EBB személyzeti jogorvoslati rendszerében, amely magában foglalja az egyeztetési eljárást is. Az egyeztetési eljárás tervezete tartalmazza a három hónapos határidő kifejezett beillesztését. Ez a kifejezett beillesztés szükségessé teszi az EBB személyzeti szabályzatának módosítását. Ezeket azonban csak az EBB Igazgatótanácsa módosíthatja. A stabilitás érdekében csak globális felülvizsgálatok keretében módosítja a személyzeti szabályzatot. Az egyeztetés kérelmezésére vonatkozó három hónapos határidő kifejezett beillesztése egy ilyen átfogó felülvizsgálat részét képezi. A felülvizsgálati folyamat adminisztratív előkészületei a vélemény kidolgozásakor már folyamatban voltak. A személyzeti szabályzat 41. cikkének az egyeztetési eljárást szabályozó módosításai a személyzeti szabályzat új, annak végrehajtására vonatkozó mellékletét is eredményeznék. Amíg az igazgatótanács jóvá nem hagyja a vitarendezési mechanizmusok tervezett reformját, valamint a három hónapos határidővel kapcsolatos kérdés tisztázása érdekében az EBB jelezte, hogy intranetes oldalain („Fegyelmi*eljárások és jogviták")* közleményt tett közzé a személyzet számára egy magyarázó szöveggel, amely egyértelművé teszi, hogy az egyeztető eljárás megindításának határideje három hónap: „A személyzeti szabályzat 41.*cikke békéltető testület formájában történő békés vitarendezési eljárást ír elő. Az ilyen kérelmet, amelynek tartalmaznia kell az indokolást, a bank elnökéhez kell címezni, és a megtámadott határozat vagy intézkedés írásbeli közlésétől számított három hónapon belül kell benyújtani."*

**15.** Észrevételeiben a panaszos először megköszönte az ombudsmannak, hogy meggyőzte az EBB-t személyzeti szabályzata 41. cikkének módosításáról annak érdekében, hogy az alkalmazottakat megfelelően tájékoztassák az egyeztetési kérelem benyújtásának pontos határidejéről. A panaszos ezzel összefüggésben a helyes hivatali magatartás európai kódexének 19. cikkére hivatkozott. A panaszos azonban arra is rámutatott, hogy mivel az EBB személyzeti szabályzatának 41. cikke általánosabban foglalkozik a jogvitákkal, célszerű lett volna megragadni az alkalmat arra, hogy az EBB személyzetét is tájékoztassák az ügyek Európai Unió Bírósága elé terjesztésének határidejéről. A panaszos azt is sajnálatát fejezte ki, hogy a személyzeti képviselőkkel nem konzultáltak.

**16.** A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy az EBB által említett bírósági ügyek egyike sem volt közvetlenül releváns az ügye szempontjából, mivel azok az EBB alkalmazottai által a Törvényszék vagy a Közszolgálati Törvényszék előtt, nem pedig az EBB békéltető testülete -- egy nagyon eltérő joghatóság -- előtt indított jogvitákhoz kapcsolódtak. A panaszos rámutatott például arra, hogy a T-7/98. és T-208/98. sz., *De Nicola kontra EBB* egyesített ügyekben még arra is hivatkoztak, hogy a munkavállalónak „a*fellebbezési eljárás befejezését követően észszerű időn belül békéltetés iránti kérelmet" kell benyújtania.*

**17.** A panaszos végül azzal érvelt, hogy őt és a személyzeti képviselőket megfosztották az aktájában szereplő nagyon fontos és releváns információkhoz, nevezetesen az EBB jogi osztályának jogi véleményeihez való hozzáféréstől. Rámutat arra, hogy ez ellentétes minden munkavállaló azon alapvető jogával, hogy hozzáférjen az aktájához.

#### Az ombudsman értékelése

**18.** Előzetes megjegyzésként az ombudsman hangsúlyozza, hogy a jelen vizsgálat hatálya az ombudsman 2011. december 6-i levelében meghatározott és a fenti 4. pontban ismertetett állításra és állításra korlátozódik. Észrevételeiben a panaszos több észrevételt is tett azzal az állítással kapcsolatban, hogy az EBB tévesen utasította el az egyeztetés iránti kérelmét és azt az állítását, hogy el kell fogadnia ezt a kérelmet. A panaszos kifejezetten kérte az ombudsmant, hogy javasolja az EBB elnökének annak elfogadását, hogy a vitát az egyeztető testület elé terjesszék. 2011. december 6-i levelében az ombudsman arról tájékoztatta a panaszost, hogy a többi állítás és állítás elfogadhatatlan, vagy hogy nincs elegendő indok azok kivizsgálására. Az ombudsman ezért a jelen vizsgálat keretében nem foglalkozik ezekkel az állításokkal és állításokkal. Ami azonban a panaszos által az észrevételeiben felhozott új állításokat illeti, nevezetesen azt, hogy megtagadták tőle az aktájában szereplő bizonyos dokumentumokhoz és más dokumentumokhoz való hozzáférést, az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszosnak az Alapjogi Charta 41. cikkével összhangban joga van hozzáférni a személyes aktájához. A petíció benyújtójának ezért azt tanácsoljuk, hogy éljen ezzel a jogával azáltal, hogy személyes aktájához való hozzáférés iránti kérelmet nyújt be az EBB-hez. Abban az esetben, ha a panaszos olyan dokumentumokhoz kíván hozzáférni, amelyek személyes adatait tartalmazzák, de nem szerepelnek a személyes aktájában, a 45/2001/EK rendelet[\[4\]](#_ftn4 ""){#_ftnref4} 13. cikke („Hozzáférési*jog") alapján kérelmet nyújthat be az EBB-hez.* Végezetül minden egyéb dokumentum esetében a panaszos az 1049/2001/EK rendelet[\[5\]](#_ftn5 ""){#_ftnref5} alapján kérheti az EBB-től a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést.

**19.** Ami a vizsgálat tárgyát képező állítást és állítást illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az EBB-t nem terheli jogi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy kifejezetten jelezze személyzetének, hogy az egyeztetési kérelmeket három hónapon belül kell benyújtania. Helyes adminisztratív magatartás azonban tájékoztatni a személyzetet azokról a határidőkről, amelyeken belül jogorvoslattal lehet élni. Ez lehetővé teszi a személyzet tagjai számára, hogy határidőn belül éljenek a rendelkezésükre álló egymást követő fellebbezési lehetőségekkel. Az alkalmazandó határidők egyértelmű feltüntetésének elmulasztása azzal a kockázattal jár, hogy a személyzet tagjai elmulasztják a határidőket, ami frusztrációt okozhat számukra. Ez természetesen nem áll az őket foglalkoztató intézmény érdekében. A proaktív emberierőforrás-politikának meg kell akadályoznia az ilyen helyzetek kialakulását. Ez egyszerűen úgy érhető el, ha a személyzetet tájékoztatják az alkalmazandó határidőkről. E tekintetben a helyes hivatali magatartás európai kódexének 19. cikke kimondja, hogy „Az intézmény olyan*határozatának, amely hátrányosan érintheti egy magánszemély jogait vagy érdekeit, tartalmaznia kell a határozat megtámadására rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. Meg kell jelölnie különösen a jogorvoslatok jellegét, azokat a szerveket, amelyek előtt azok gyakorolhatók, **valamint a gyakorlásukra vonatkozó határidőket"***(utólagos kiemelés). Abban az esetben, ha az alkalmazott elmulaszt egy olyan határidőt, amelyet előzetesen egyértelműen közöltek az alkalmazottal, az alkalmazott nem hibáztathatja az intézményt.

**20.** Az ombudsman határozottan üdvözli az EBB e panaszra adott válaszát, és különösen azt, hogy a 2011--2013-as időszakra szóló emberierőforrás-stratégiában és cselekvési tervben foglalt egyeztetési eljárás felülvizsgálata keretében kész módosítani személyzeti szabályzata 41. cikkét. Az ombudsman tudomásul veszi, hogy az EBB személyzeti szabályzata 41. cikkének felülvizsgált változata most kifejezetten megemlíti, hogy az egyeztetési kérelmeket három hónapon belül kell benyújtani. Az ombudsman üdvözli továbbá, hogy e változtatásoknak az EBB igazgatótanácsa általi jóváhagyásáig az EBB az intraneten („Fegyelmi*eljárások és viták")* keresztül tájékoztatta személyzetét arról, hogy az egyeztetési kérelmek benyújtásának határideje a vitatott határozat vagy intézkedés közlésétől számított három hónap. A fentiek azt mutatják, hogy az ombudsman e panaszról való tájékoztatását követően az EBB megfelelően megvizsgálta az ügyet, és azonnal és proaktívan intézkedéseket hozott meglévő eljárásainak javítása érdekében.

**21.** Ami a panaszos azon érvét illeti, hogy az EBB véleményében említett bírósági ügyek egyike sem volt releváns az ügye szempontjából, az ombudsman hangsúlyozni kívánja, hogy a legutóbbi ilyen ügyekben, nevezetesen 2011. szeptember 28-i ítéletében a Közszolgálati Törvényszék a 64. pontban egyértelműen kimondta, hogy az egyeztetés iránti kérelem benyújtásának észszerű határideje három hónap: "...*le requérant n'a pas **saisi dans le délai raisonnable de trois mois la commission de conciliation** prévue par les dispositions de l'article 41 du règlement du personnel* ..."[\[6\]](#_ftn6 ""){#_ftnref6} (utólagos kiemelés). Ebben az ügyben a Közszolgálati Törvényszék úgy határozott, hogy a vitatott határozat közlésétől számított több mint öt hónapon belül benyújtott békéltetés iránti kérelmet nem észszerű határidőn belül nyújtották be.

**22.** A fenti megfontolások alapján az ombudsman megállapítja, hogy a panaszos, bár megköszönte az ombudsmannak, hogy meggyőzte az EBB-t személyzeti szabályzata 41. cikkének módosításáról, nem teljesen elégedett. Mivel azonban az EBB elfogadta a panaszos állítását és állítását, az ombudsman úgy véli, hogy az ügyet rendezték.

### B. Következtetés

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

**Az EBB rendezte az ügyet.**

A panaszost és az EBB-t tájékoztatják erről a döntésről.

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2013. szeptember 27-én.

*** ** * ** ***

[\[1\]](#_ftnref1 ""){#_ftn1} Az EBB hivatkozott a T-7/98. és T-208/98. sz., *De Nicola kontra EBB egyesített ügyekre* \[2001\] ECS-SC I-A-49 és II-185.

[\[2\]](#_ftnref2 ""){#_ftn2} A T-7/98. és T-208/98. sz., *De Nicola kontra EBB egyesített ügyekben hozott* ítélet (EBHT-KSZ 2001., I-A-49. o., II-185. o.) 98. és 107. pontja.

[\[3\]](#_ftnref3 ""){#_ftn3} Az F-34/10. sz., *Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben* 2011. február 4-én hozott végzés.

[\[4\]](#_ftnref4 ""){#_ftn4} A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 8., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 102. o.).

[\[5\]](#_ftnref5 ""){#_ftn5} Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

[\[6\]](#_ftnref6 ""){#_ftn6} Az F-13/10. sz., *De Nicola kontra EBB ügyben* 2011. szeptember 28-án hozott ítélet 62--64. pontja (az EBHT-ban még nem tették közzé), a T‑618/11. P. sz., *EBB kontra De Nicola* ügyben 2013. szeptember 16-án hozott ítélet 78--79. pontja (az EBHT-ban még nem tették közzé).