# Az európai ombudsman határozata az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal ellen benyújtott 1970/2012/RA sz. panaszra vonatkozó vizsgálat lezárásáról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2013-10-03T00:01+02:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/51802)
---
A panasz előzményei
-------------------
**1.** Ez az ügy arra vonatkozik, hogy az EPSO megtagadta, hogy a panaszos részt vehessen az EPSO által 2013-ban szervezett személyzeti kiválasztási versenyvizsgákon[\[1\].](#_ftn1 ""){#_ftnref1} A versenyvizsgákat azt követően szervezték meg, hogy a Bizottság a *Pachtitis-ügyben* [\[2\]](#_ftn2 ""){#_ftnref2} elvesztette a Törvényszékhez benyújtott fellebbezését.
**2.** A panaszos 2010-ben részt vett az EPSO/AD/177/10 nyílt versenyvizsgán, amelynek célja a tanácsosok felvételére szolgáló tartaléklista létrehozása volt. A versenyvizsga első szakaszában az egyik legmagasabb pontszámot érte el, nevezetesen a számítógépes teszteket (CBT-k). Nem járt sikerrel az értékelőközpontban, így nem került fel a tartaléklistára.
**3.** A Törvényszék *Bizottság kontra Pachtitis ügyben hozott* ítéletét[\[3\]](#_ftn3 ""){#_ftnref3} követően az EPSO tájékoztatta a szakmai előmeneteli vizsgán sikertelen pályázókat a 2010. évi összes releváns nyílt versenyvizsgáról, hogy 2013-ban újrakezdhetik a vizsgákat, amikor az EPSO az általános versenyvizsgák rendes ciklusát olyan versenyvizsgákkal váltja fel, amelyek kizárólag az EPSO/AD/177/10, az EPSO/AD/178/10 és az EPSO/AD/179/10 versenyvizsga első szakaszában kizárt pályázókra irányulnak. Az EPSO tájékoztatta az érintett pályázókat, hogy az intézmények biztosítani kívánják, hogy a sikeres pályázók esélyei nagyjából megegyezzenek az eredeti kiválasztási eljárásokéval.
**4.** A határozatot 2012. március 9-én tették közzé az EPSO honlapján. Az érintett versenyvizsgák előválogatási szakaszában sikertelen pályázók EPSO-fiókjukon keresztül üzenetet is kaptak. Mivel az előválogató tesztek egyik sikeres pályázója volt, a panaszos nem kapott tájékoztatást az új vizsgákról. Az új vizsgákról azonban nem sokkal később a külügyminisztériumán keresztül szerzett tudomást. A minisztérium megkérdezte az EPSO-t, hogy a legkompetensebb pályázókat miért zárták ki az új versenyvizsgáról. A panaszos szerint az EPSO azt válaszolta, hogy a legalkalmasabb pályázók újbóli felvétele sértené az egyenlő bánásmód elvét. Indokolatlan kiváltság lenne, ha valaki másodszor is bejuthatna a verseny következő szakaszába.
**5.** A panaszos 2012. április 19-én kérte, hogy hívják meg az EPSO-t az új versenyvizsgára. Az EPSO április 26-án közölte vele, hogy nem hívják meg. A panaszos válaszában azzal érvelt, hogy bár az EPSO elkötelezte magát bizonyos pályázók meghívása mellett, semmi sem akadályozta meg abban, hogy a hozzá hasonló pályázókat is meghívja. Az EPSO egyáltalán nem indokolta azt a döntését, hogy csak azokat a pályázókat hívja meg, akik a 2010. évi versenyvizsgán ténylegesen a legrosszabbul teljesítettek. Május 10-én az EPSO tájékoztatta a panaszost, hogy határozata végleges. A panaszos ezt követően az európai ombudsmanhoz fordult.
A vizsgálat tárgya
------------------
**6.** A panaszos azt állította, hogy helytelen az EPSO azon politikája, hogy a *Pachtitis-ítélet* végrehajtása érdekében szervezett versenyvizsgákon való részvétel jogát azokra a pályázókra korlátozza, akik nem feleltek meg a CBT-nek.
**7.** A panaszos azt állította, hogy az EPSO-nak azt is lehetővé kellene tennie, hogy a CBT-ket sikeresen teljesítő pályázók részt vehessenek a *Pachtitis-ítélet* végrehajtása érdekében szervezett versenyvizsgákon.
A vizsgálat
-----------
**8.** A panaszt 2012. október 1-jén nyújtották be az ombudsmanhoz. 2012. november 13-án kelt levelében az ombudsman felkérte az EPSO-t, hogy nyilvánítson véleményt az ügyben, és válaszoljon a következő két kérdésre:
1) Úgy véli-e az EPSO, hogy a vonatkozó nyílt versenyvizsgákon 2010-ben a CBT-ket sikeresen teljesítő pályázóknak a *Pachtitis* ítélet végrehajtása céljából szervezett AD versenyvizsgákon való részvételre való meghívása sértene bármilyen jogi szabályt vagy elvet? Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát.
2 ) Ha az EPSO úgy ítéli meg, hogy nem jogellenes a CBT-ket sikeresen teljesítő pályázók meghívása a Közszolgálati Törvényszék F-35/08. sz., *Pachtitis kontra Bizottság ügyben hozott* ítéletének végrehajtása céljából szervezett AD versenyvizsgákon való részvételre, kifejtené-e az EPSO azokat az okokat, amelyek miatt úgy döntött, hogy a részvételt a sikertelen pályázókra korlátozza?
**9.** Az EPSO ebben az ügyben 2013. március 26-án küldte meg véleményét az ombudsmannak, míg a panasz 2013. április 11-én nyújtotta be észrevételeit az EPSO véleményével kapcsolatban.
Az ombudsman elemzése és következtetései
----------------------------------------
### A. Téves az EPSO-nak az egyes AD versenyvizsgákon való részvételi jog korlátozására vonatkozó politikája, és az ehhez kapcsolódó állítás
#### Az ombudsman elé terjesztett érvek
**10.** A panaszos vitatta, hogy az EPSO/AD/177/10 versenyvizsga azon résztvevői, akik az előválogató teszteken a legmagasabb pontszámot érték el, nem vehetnek részt a 2013. évi versenyvizsgán. Rámutatott, hogy az EPSO/AD/177/10 versenyvizsgát kísérő, a nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutató kimondja, *hogy a versenyvizsgák megszervezése „garantálja az **érdemeken alapuló kiválasztást,** miközben tiszteletben tartja az egyenlő bánásmód elvét"* (kiemelés a panaszostól). Ezenkívül az EPSO „fejlesztési tervében" hangsúlyozza, hogy a tesztelési folyamat kezdeti szakaszában az előválogató tesztek kompetenciaalapúak, ami biztosítja, hogy csak a **legkompetensebb** pályázók kerüljenek be a következő szakaszba (kiemelés a panaszostól). Azáltal, hogy a legkompetensebb pályázókat kizárta az új versenyvizsgából, az EPSO a kevésbé kompetens pályázókat részesítette előnyben, figyelmen kívül hagyva ezáltal az érdemeken alapuló kiválasztás és az egyenlő bánásmód elvét. A panaszos véleménye szerint nincs értelme kizárni az új versenyvizsgából a legkompetensebb (51 639 pályázóból álló) 992 pályázót, és ez az adófizetők pénzének pazarlása.
**11.** Véleményében az EPSO azzal érvelt, hogy a panaszos által említett 2013. évi AD versenyvizsgákat nem a *Pachtitis* ítélet végrehajtása érdekében szervezték. Sokkal inkább úgy szervezték meg őket, hogy érvényt szerezzenek az uniós intézmények azon egyoldalú kötelezettségvállalásának, hogy ugyanazon indokok alapján előzik meg a fellebbezéseket, mint amelyeket az említett ítéletben megerősítettek.
**12.** Az EPSO kifejtette, hogy a *Pachtitis-ügyben* hozott megsemmisítési ítéletet követően az EPSO-nak a szigorú jogi értelemben vett egyetlen kötelezettsége magával a felperessel szemben állt[fenn \[4\],](#_ftn4 ""){#_ftnref4} mivel ő volt az egyetlen közvetlenül érintett személy. Az EPSO e tekintetben úgy hajtotta végre az ítéletet, hogy új előválogató tesztekre hívta, amelyeket ezúttal az EPSO/AD/77/06 versenyvizsga vizsgabizottságának részvételével szerveztek meg.
**13.** Ami a *Pachtitis-ügyben* hozott ítéletnek az EPSO/AD/77/06 versenyvizsga többi pályázójára gyakorolt következményeit illeti, az EPSO azzal érvelt, hogy a jogbiztonság elve kizárja, hogy a megsemmisítés érintse a sikeres pályázók helyzetét[\[5\].](#_ftn5 ""){#_ftnref5} Hasonlóképpen, a sikertelen pályázók nem hivatkozhattak a megsemmisítésről szóló határozatra a már lejárt fellebbezési határidők újbóli megnyitása[érdekében \[6\].](#_ftn6 ""){#_ftnref6} Az a tény, hogy a megsemmisítési ok az EPSO/AD/77/06 versenyvizsga valamennyi pályázójára potenciálisan alkalmazandó általános szempont volt, nem befolyásolhatja ezt a következtetést.
**14.** Az EPSO szerint azonban más volt a helyzet a Közszolgálati Törvényszék F-35/08. sz., *Pachitis kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének meghozatalakor folyamatban lévő versenyvizsgák esetében.* A Közszolgálati Törvényszék által az említett ügyben kifogásolt ugyanazon ténybeli helyzet az említett versenyvizsgákra vonatkozott, vagyis az előválogató teszteket kizárólag az EPSO felelősségi körében, a vizsgabizottság bevonása nélkül bonyolították le. Három ilyen verseny volt: EPSO/AD/177/10 (amelyben a panaszos részt vett), EPSO/AD/178/10 és EPSO/AD/179/10. Ezeken a versenyvizsgákon összesen mintegy 37 000 pályázó vett részt. E versenyvizsgák előválogató tesztjeit már az F-35/08. *sz., Pachitis kontra Bizottság ügyben hozott* ítélet meghozatalakor elvégezték, de az eredmények vitatására vonatkozó fellebbezési határidők még nem kezdődtek meg. Ez azt jelentette, hogy bármely pályázó, aki e versenyvizsgák egyikén sikertelen előválogató vizsgát tett, potenciálisan fellebbezést nyújthatott be ugyanazon indokokra hivatkozva, mint amelyek a *Pachtitis-ítélet* megsemmisítéséhez vezettek, nevezetesen a vizsgákat szervező szervezet hatáskörének hiányából eredő eljárási szabálytalanságra.
**15.** Ebben az összefüggésben az uniós intézmények az EPSO igazgatótanácsába delegált képviselőiken keresztül és a Bizottság Jogi Szolgálatának kedvező véleményét követően vállalták, hogy amennyiben a *Pachtitis-ítéletet* fellebbezés esetén helybenhagyják, az előválogató tesztek eredményei alapján új vizsgákat szerveznek az EPSO/AD/177/10, EPSO/AD/178/10 és EPSO/AD/179/10 versenyvizsgákból kizárt valamennyi pályázó számára. E kötelezettségvállalásnak három célja volt: i. megakadályozzák, hogy a *Közszolgálati Törvényszék által a Pachtitis-ügyben* elfogadott indokok alapján kizárt pályázók közül akár több ezret is érintő panaszokat és fellebbezéseket nyújtsanak be, miközben teljes mértékben védik érdekeiket abban az esetben, ha a Bizottság Törvényszékhez benyújtott fellebbezését elutasítanák; ii. a három versenyvizsga következő szakaszába felvett pályázók érdekeinek védelme a versenyvizsga menetrendjének fenntartásával; és iii. a szolgálat érdekeinek védelme azáltal, hogy az uniós intézmények számára az előre meghatározott határidőn belül megfelelő számú sikeres pályázót biztosítanak.
**16.** A fent említett kötelezettségvállalás azokra a pályázókra korlátozódott, akik a szóban forgó három versenyvizsga előválogatási szakaszában sikertelennek bizonyultak, vagy azért, mert egy vagy több vizsgán nem érték el a minimálisan elérendő pontszámot, vagy azért, mert nem szerepeltek azon pályázók között, akik a legmagasabb összpontszámokat érték el, és akiket ezért meg lehetett hívni a versenyvizsga következő szakaszára. Az EPSO szerint ez a korlátozás logikusan következik a kötelezettségvállalást alátámasztó, fent vázolt első indokból, amely azon pályázók jogainak megőrzésére irányult, akiket az előválogató teszteket érintő eljárási szabálytalanság hátrányosan érinthetett, és akiknek következésképpen a *Pachtitis-ügyben* elfogadott indokok alapján joguk lett volna vitatni e tesztek eredményeit. Nyilvánvaló, hogy csak azok a pályázók voltak sikeresek, akik a három versenyvizsga előválogatási szakaszában nem jártak sikerrel.
**17.** Az intézmények kötelezettségvállalása olyan jellegű volt, hogy amennyiben a *Pachtitis-ügyben* hozott ítéletet fellebbezés keretében helybenhagyják, e pályázók ugyanolyan helyzetbe kerültek volna, mint amelyben akkor lettek volna, ha úgy döntöttek volna, hogy az előválogató teszt eredményei alapján a versenyvizsgából való kizárásukról szóló határozattal szemben bírósági fellebbezést nyújtanak be. Ha úgy döntöttek volna, hogy fellebbezést nyújtanak be, és sikerrel jártak volna, az EPSO köteles lett volna felhívni őket a vizsgabizottság által felügyelt új előválogató teszteken való részvételre, ahogyan azt P. Pachtitis esetében is meg kellett volna tennie. A kötelezettségvállalás célja tehát a sikeres fellebbezés hatásainak megismétlése volt, anélkül hogy az érintett pályázóknak fellebbezést kellett volna benyújtaniuk.
**18.** Ezzel szemben az előválogató teszteken sikeres pályázókat, akik így felvételt nyertek a versenyvizsgáik következő szakaszába, nem érte sérelem az előválogató tesztek megszervezésének módja miatt. Ezért nem volt okuk arra, hogy e vizsgálatok eredményét eljárási szabálytalanságra vonatkozó állításokra hivatkozva vitassák[\[7\].](#_ftn7 ""){#_ftnref7}
**19.** Az EPSO szerint tehát e két pályázói kör ténybeli és jogi helyzete egyértelműen eltérő. E különbséget illetően, és figyelembe véve különösen az új előválogató tesztek elindításával elérni kívánt célt, a második kategóriába tartozó pályázók számára az új teszteken való részvétel lehetővé tétele nem lett volna összeegyeztethető az egyenlő bánásmód elvével.
**20.** Észrevételeiben a panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy ebben az esetben csak két jogi megoldás létezik: i. annak biztosítása, hogy az eredeti versenyvizsga küszöbértékeit fenntartsák az új versenyvizsgák esetében[\[8\],](#_ftn8 ""){#_ftnref8} vagy ii. az eredeti versenyvizsga valamennyi pályázójának újbóli részvétele. Ami az i. pontot illeti, a panaszos vitatta az EPSO azon állítását, amely szerint a szándék az, hogy*a pályázókat „ugyanabba a helyzetbe hozzák, mint amelyben akkor lettek volna, ha úgy döntöttek volna, hogy az előválogató teszt eredményei alapján a versenyvizsgából való kizárásukról szóló határozat ellen bírósági fellebbezést nyújtanak be".* Amint arra maga az EPSO is rámutatott, ha ezek a pályázók sikeres fellebbezést nyújtottak volna be, az EPSO köteles lett volna meghívni őket a vizsgabizottság által felügyelt új előválogató teszteken való részvételre, ahogyan azt P. Pachtitis esetében is meg kellett volna tennie. Az EPSO azonban azt tervezi, hogy teljesen új versenyvizsgát szervez kizárólag az eredeti versenyvizsgán sikertelen pályázók számára, amely pontosan ugyanannyi helyet kínál a tartaléklistán, miközben enyhíti a versenyvizsga-követelményeket[\[9\].](#_ftn9 ""){#_ftnref9} Ami a ii. pontot illeti, a kompetensebb pályázók kizárása nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az egyenlő bánásmód elvével, mivel a kevésbé kompetens pályázókat részesíti előnyben. Amint azt a panaszos már kifejtette, nem garantálja az érdemeken alapuló kiválasztást sem, és mivel nem biztosítja az uniós intézmények számára a rendelkezésre álló legjobb jelölteket, hosszú távon az adófizetők pénzének pazarlását jelenti.
**21.** A panaszos továbbá megkérdőjelezte az EPSO igazgatótanácsának azon hatáskörét, hogy kizárja a pályázókat a 2013. évi versenyvizsgákon való részvételből. Rámutatott, hogy a személyzeti szabályzat értelmében a vizsgákra való felvétel kizárólag a vizsgabizottság feladata.
#### Az ombudsman értékelése
**22.** Az ombudsman emlékeztet arra, hogy az uniós intézmények az EPSO igazgatótanácsába delegált képviselőiken keresztül kötelezettséget vállaltak minden olyan pályázóval szemben, aki az EPSO/AD/177/10, az EPSO/AD/178/10 és az EPSO/AD/179/10 versenyvizsgán nem felelt meg a szakmai előmeneteli vizsgán, és akit ennek következtében kizártak e versenyvizsgákból, hogy amennyiben a Törvényszék megerősíti a Közszolgálati Törvényszék *Pachtitis-ügyben* hozott ítéletét, lehetőséget kapnak e vizsgák újbóli letételére. Miután a Törvényszék helybenhagyta a Közszolgálati Törvényszék ítéletét, az EPSO tájékoztatta azokat a személyeket, akik a fent említett nyílt versenyvizsgákon sikertelenül vettek részt, hogy 2013-ban újrakezdhetik a vizsgákat, amikor az EPSO az általános versenyvizsgák rendes ciklusát olyan versenyvizsgákkal váltja fel, amelyek kizárólag a fent említett versenyvizsgák első szakaszában kizárt pályázókra irányulnak. Az EPSO tájékoztatta az érintett pályázókat, hogy az intézmények biztosítani kívánják, hogy a sikeres pályázók esélyei nagyjából megegyezzenek az eredeti kiválasztási eljárásokéval.
**23.** Az ombudsman megjegyzi, hogy a fenti kötelezettségvállalás és e kötelezettségvállalás EPSO általi teljesítése fontos szerepet játszott a sikertelen pályázók igazságszolgáltatáshoz való alapvető jogának védelmében. Ha az EPSO nem tartotta volna be az e sikertelen pályázóknak tett ígéretét, e pályázókat tévesen arra ösztönözték volna, hogy lemondjanak a versenyvizsgákról való kizárásukról szóló határozatok elleni fellebbezés lehetőségéről. Így jogilag és etikailag helyes volt az EPSO azon döntése, hogy a Törvényszék *Pachtitis-ügyben* hozott ítéletét követően lehetővé tette e pályázók számára a szakmai előmeneteli vizsgán való részvételt.
**24.** A megfelelő ügyintézés elvei azonban túlmutatnak a törvényen. Többet követelnek meg az uniós intézményektől, mint pusztán jogi kötelezettségeik betartását. Az ombudsman különösen arra emlékeztet, hogy a különböző jogi lehetőségekkel szembesülve a megfelelő ügyintézés indokolja, hogy miért a választott lehetőség a legmegfelelőbb. A választott lehetőség igazolása több tényezőt is figyelembe vehet, mint például a jelen ügyben a szolgálat magas színvonalú személyzet felvételével kapcsolatos igényeit, valamint az előző versenyvizsga valamennyi pályázójának jogos elvárásait.
**25.** Azokat a pályázókat (például a panaszost) illetően, akik a CBT-k első megszervezésekor megfeleltek, de az értékelőközponti szakaszt követően végül sikertelenek voltak a versenyvizsgákon, az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos azzal érvel, hogy a kompetensebb pályázók kizárása összeegyeztethetetlen az egyenlő bánásmód elvével, mivel a kevésbé kompetens pályázókat részesíti előnyben. Ennek következtében nem garantálja az érdemeken alapuló kiválasztást sem.
**26.** Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nem terjesztett elő meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az EPSO által választott rendszer összeegyeztethetetlen az egyenlő bánásmód elvével és a személyzet érdemeken alapuló kiválasztásának elvével. Az ombudsman nem kapott semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az EPSO a panaszos javaslatának megfelelően teljesen új versenyvizsgát kíván szervezni kizárólag az eredeti versenyvizsgán sikertelen pályázók számára, pontosan ugyanannyi helyet kínálva a tartaléklistán, miközben enyhíti a versenyvizsga-követelményeket. Az ombudsman értelmezése szerint az EPSO újraindította volna a meglévő versenyvizsgákat (a panaszos esetében az EPSO/AD/177/10 nyílt versenyvizsgát), ami azt jelentené, hogy a versenyvizsga eredményeként a tartaléklistákra felvehető személyek maximális száma nem változott volna (ezek a következők voltak: Európai közigazgatás, 105; törvény, 43; közgazdaságtan, 39; ellenőrzés, 64. pont; valamint az információs és kommunikációs technológia, 72. o.). Feltételezve, hogy az említett versenyvizsgák tartaléklistái már megteltek[\[10\],](#_ftn10 ""){#_ftnref10} a megújított versenyvizsgák valamely pályázója csak akkor kerülhetett fel a tartaléklistára, ha legalább olyan kompetens volt, mint a már teljes tartaléklistán szereplő, legalacsonyabb pontszámot elért pályázó.
**27.** Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy ha az EPSO az eredeti CBT-kben sikeres pályázókat, például a panaszost is felvenné az újrakezdett versenyvizsgára, egyenlőtlen bánásmóddal lehetne vádolni, mivel e pályázók már részt vettek a versenyvizsga értékelőközpontjának szakaszában, és így tisztességtelen előnyhöz jutnának azokkal a sikertelen CBT-jelöltekkel szemben, akik nem vettek részt a versenyvizsga értékelőközpontjának szakaszában.
**28.** Azzal kapcsolatban, hogy a panaszos megkérdőjelezte az EPSO igazgatótanácsának arra vonatkozó hatáskörét, hogy kizárja a pályázókat a 2013. évi versenyvizsgákon való részvételből, az ombudsman úgy véli, hogy ezeket a pályázókat az érintett vizsgabizottságok valójában kizárták a szóban forgó versenyvizsgákról, mivel úgy ítélték meg, hogy ezek a pályázók nem feleltek meg az említett versenyvizsgák értékelőközponti szakaszának.
**29.** A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy nem történt hivatali visszásság.
### B. Következtetések
E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:
**A jelen ügyben nem történt hivatali visszásság.**
A panaszost és az EPSO-t tájékoztatják erről a döntésről.
P. Nikiforos Diamandouros
Kelt Strasbourgban, 2013. szeptember 20-án.
*** ** * ** ***
[\[1\]](#_ftnref1 ""){#_ftn1} Ez az ügy nagyon hasonlít az 1831/2012/RA sz. panaszhoz.
[\[2\]](#_ftnref2 ""){#_ftn2} Az F-35/08. *sz., Pachitis kontra Bizottság* ügyben a Közszolgálati Törvényszék megállapította, hogy anélkül, hogy a személyzeti szabályzat módosítása kifejezetten az EPSO-ra ruházná a korábban a vizsgabizottságra bízott feladatokat, az EPSO nem rendelkezik hatáskörrel olyan feladatok elvégzésére, amelyek a tisztviselők felvétele esetén befolyásolják a vizsgák tartalmának meghatározását és kijavítását, beleértve a szóbeli és numerikus készséget és/vagy az Európai Unió általános ismereteit és ismereteit értékelő feleletválasztós kérdéseket tartalmazó vizsgákat, még akkor sem, ha ezeket a vizsgákat a pályázóknak a versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgáira való „belépésére" szolgáló vizsgaként mutatják be. A Közszolgálati Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy a felperest, P. Pachtitist az eljárás lefolytatására hatáskörrel nem rendelkező hatóság által lefolytatott eljárás kizárta a szóban forgó versenyvizsga második szakaszából. A Közszolgálati Törvényszék megsemmisítette az eljárás eredményeként hozott határozatot, vagyis azt a határozatot, amely megtagadta G. Pachtitis felvételét a versenyvizsga következő szakaszába. A Közszolgálati Törvényszék ezt követően emlékeztetett arra, hogy a Bizottságnak végre kell hajtania a megtámadott határozatok Közszolgálati Törvényszék általi megsemmisítését, és hatályon kívül kell helyeznie minden kapcsolódó jogi aktust, amennyiben az ilyen hatályon kívül helyezést az EUMSZ 266. cikk előírja (lásd a Közszolgálati Törvényszék ítéletének 70. és 73. pontját). A Bizottság jelen ügyben benyújtott fellebbezését követően a Törvényszék megerősítette, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor megállapította, hogy a pályázót (M. Pachtitis) hatáskörrel nem rendelkező hatóság által lefolytatott eljárás kizárta a versenyvizsga második szakaszából (lásd a Törvényszék ítéletének 58. pontját).
[\[3\]](#_ftnref3 ""){#_ftn3} Lásd a T-361/10 P. sz., *Bizottság kontra Pachitis ügyben hozott ítéletet* (EBHT 2011., II-8225. o.). Ezt az ítéletet a Közszolgálati Törvényszék F-35/08. sz., *Pachitis kontra Bizottság ügyben 2010. június 15-én hozott ítéletével (az EBHT-ban még nem tették közzé) kapcsolatban a Bizottság* által benyújtott fellebbezést követően hozták meg.
[\[4\]](#_ftnref4 ""){#_ftn4} Az EPSO rámutatott arra, hogy a megsemmisítést kimondó bírósági ítélet joghatásai a szóban forgó intézkedés által közvetlenül érintett jogalanyokra korlátozódnak. Lásd a 43--64. sz. Müller *kontra Tanács ügyet;* 50., 51., 53., 54. ésamp; 57--64. *sz., Loebisch et al. kontra Tanács egyesített ügyek;* 46--64. sz. Schoffer *kontra Bizottság ügy.* Az ítéletben foglaltak teljesítése érdekében e jogalanyokat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a megsemmisített jogi aktust soha nem fogadták volna el.
[\[5\]](#_ftnref5 ""){#_ftn5} Az EPSO a C-90/95 P. sz. Compte *kontra Parlament ügyben hozott ítéletre* hivatkozott.
[\[6\]](#_ftnref6 ""){#_ftn6} Az EPSO a 15/73. sz. Schots-Kortner *és társai kontra Tanács és társai ügyre* hivatkozott.
[\[7\]](#_ftnref7 ""){#_ftn7} Az EPSO a C-9/76. sz., *Morello kontra Bizottság ügyben hozott* ítélet 11. pontjára és a 124/75. sz., *Perinciolo kontra Tanács ügyben hozott ítélet* 26. pontjára hivatkozott.
[\[8\]](#_ftnref8 ""){#_ftn8} Véleménye szerint ez a sikeres pályázók nagyon alacsony számát fogja eredményezni, ami azt jelenti, hogy az EPSO-nak 2013-ban az eredeti terveknek megfelelően általános AD versenyvizsgát kell szerveznie.
[\[9\]](#_ftnref9 ""){#_ftn9} A panaszos hivatkozott az *EPSO/AD/177/10 (2013/C 82 A/01) nyílt versenyvizsga-felhívás helyesbítésére,* amely szerint nem kerül sor helyzetmegítélési tesztre, amely az eredeti versenyvizsga részét képezte. Ráadásul az esettanulmányra valószínűleg nem ugyanazon a napon kerül sor, mint az értékelőközpontra, ami nagyban enyhíti az értékelőközpontban tapasztalható stresszt - mondta.
[\[10\]](#_ftnref10 ""){#_ftn10} Azok a pályázók, akiket az említett versenyvizsgák eredeti megrendezése idején lebonyolított vizsgákat követően vettek fel a tartaléklistákra, továbbra is e tartaléklistákon maradnak.