# Az európai ombudsman határozata az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) ellen benyújtott 2172/2011/ER sz. panasszal kapcsolatos vizsgálat lezárásáról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2012-12-26T00:01+01:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/48705)
---
A panasz előzményei
-------------------

**1.** A jelen ügy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett nyílt versenyvizsgából való állítólagos tisztességtelen kizárásra vonatkozik.

**2.** A panaszos szlovén állampolgár, aki részt vett a fordítási osztályvezetőknek kiírt EPSO/AD/190/10 nyílt versenyvizsgán[\[1\].](#_ftn1 ""){#_ftnref1}

**3.** 2011. április 28-án az EPSO felkérte a panaszost, hogy vegyen részt az írásbeli vizsgákon. Ez alkalommal olyan linket is biztosítottak számára, amely lehetővé tette számára, hogy hozzáférjen az írásbeli vizsgákra vonatkozó utasításokhoz.

**4.** 2011. május 13-án a panaszos Brüsszelben írásbeli vizsgát tett.

**5.** A pályázóknak 2011. április 28-án és a vizsga napján adott utasítások szerint a vizsga két fő részből állt. Az a) részben a pályázóknak nyelvi és minőségi értékelést kellett végezniük az általuk „első forrásnyelvként" megjelölt nyelven (a panaszos az angolt jelölte meg) a fő nyelvükre (a panaszos esetében szlovén) lefordított szövegről. A b) részben a pályázóknak nyelvi és minőségi értékelést kellett végezniük az általuk „második forrásnyelvként" megjelölt nyelven (a panaszos esetében németül) szlovén nyelvre lefordított szövegről. A pályázóknak szóló utasítások szerint az a) írásbeli vizsgán nyújtott teljesítményük értékelése a következő kritériumokon alapult: (i) „a \[jelölt\] *azon képessége, hogy észlelje a hibákat, és jelezze, hogy a hibák mely kategóriákba tartoznak, valamint* (ii) \[a jelölt\] *nyelvi és minőségértékelése az*első forrásnyelvén írt lefordított szövegről".**

**6.** 2011. augusztus 19-én az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy kizárta őt a versenyvizsgából, mivel nem teljesítette az a) írásbeli vizsgához szükséges feladatok egyikét. Az EPSO konkrétan rámutatott arra, hogy a lefordított szöveg nyelvi és minőségi értékelését nem az első forrásnyelvén írta. Következésképpen a vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem írja alá az a) írásbeli vizsgát. A panaszos b) írásbeli vizsgáját sem jelölték meg, mivel a versenyvizsga-felhívás kizárta a b) vizsga helyesbítését azon pályázók esetében, akik az a) vizsgán nem érték el a minimálisan elérendő pontszámot[\[2\].](#_ftn2 ""){#_ftnref2}

**7.** 2011. augusztus 24-én a panaszos felkérte az EPSO-t, hogy vizsgálja felül határozatát. Hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló idő korlátozottsága és a lefordított szövegben előforduló hibák rendkívül magas száma miatt csak a javításokat tudta megjelölni és megjegyzéseket fűzni a szöveghez. A nyelvi és minőségértékelést azonban nem tudta megírni.

**8.** 2011. szeptember 16-án, majd 2011. október 11-én az EPSO megerősítette határozatát. Hangsúlyozta, hogy a panaszos nem írt folyamatos szövegértékelést körülbelül 400 szóban az első forrásnyelven, amint azt a pályázóknak szóló utasítások előírják. Kérésre az EPSO a panaszos a) írásbeli vizsgájának egy példányát és a vonatkozó értékelőlapot is rendelkezésre bocsátotta.

**9.** 2011. október 19-én a panaszos a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésével összhangban panaszt nyújtott be az EPSO-hoz. Az EPSO 2012. április 30-án válaszolt a panaszosnak, és elutasította a panaszát.

**10.** Szintén 2011. október 19-én a panaszos benyújtotta ezt a panaszt az ombudsmanhoz.

A vizsgálat tárgya
------------------

**11.** 2011. december 2-án az ombudsman vizsgálatot indított a következő állítással és állítással[kapcsolatban \[3\]:](#_ftn3 ""){#_ftnref3}

**Állítás**

Az EPSO az írásbeli vizsgákat követően tévesen zárta ki a panaszost a versenyvizsgából.

*Alátámasztó érvek:*

i. Az EPSO jogos indok nélkül úgy határozott, hogy a panaszos a) írásbeli vizsgáján nem ítél oda pontszámot.

ii. Az EPSO nem értékelte külön az a) írásbeli vizsgát a versenyvizsga-felhívásban (és az értékelőlapon) meghatározott különböző értékelési szempontok alapján, és nem tájékoztatta a pályázókat az értékelési szempontok súlyozásáról sem.

iii. Az EPSO azáltal, hogy további utasításokat adott a fordítás minőségét értékelő pályázóknak, megsértette a versenyvizsga-felhívást.

**Igénylés**

Az EPSO-nak meg kell ítélnie a panaszosnak az a) írásbeli vizsgán szerzett érdemjegyeit.

A vizsgálat
-----------

**12.** 2011. december 2-án az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos állításával és állításával kapcsolatban, és felkérte az EPSO-t, hogy nyilvánítson véleményt. 2012. január 18-án és február 21-én a panaszos további leveleket küldött az ombudsmannak, amelyekben tisztázta, hogy panaszát úgy kell értelmezni, hogy az további alátámasztó érvet, nevezetesen a iii. érvet tartalmaz. Az EPSO-t ezért arra is felkérték, hogy véleményében foglalkozzon ezzel a harmadik érvvel. Az EPSO 2012. május 2-án továbbította véleményét a panaszosnak azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit, amelyet a panaszos 2012. május 9-én és június 29-én küldött meg.

Az ombudsman elemzése és következtetései
----------------------------------------

### Előzetes megjegyzések

**13.** Panaszában a panaszos arra kérte az ombudsmant, hogy a) nevezzen ki független nyelvi szakértőt írásbeli vizsgájának értékelésére a) annak igazolására, hogy a megadott időn belül lehetetlen volt legalább 400 szóból álló részletes értékelést írni, és b) hasonlítsa össze a panaszos a) vizsgán nyújtott teljesítményét azon pályázók teljesítményével, akik megírták az előírt értékelést.

**14.** A jelen vizsgálatot megindító levelében az ombudsman arról tájékoztatta a panaszost és az EPSO-t, hogy bár hatáskörén kívül nem tartozik annak ajánlása valamely intézmény számára, hogy jelöljön ki egy harmadik felet véleménynyilvánításra, az ombudsman mint olyan nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy szakértőket nevezzen ki a vizsgabizottságok vagy az EPSO következtetéseinek újraértékelésére. Az ombudsman ezt követően kijelentette, hogy mérlegelni fogja, hogy milyen releváns intézkedéseket lehet tenni, amennyiben a panaszos állításainak megfelelő hivatali visszásságot talál. Az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos fenntartotta kérését. Ezt a kérelmet ezért az ombudsman által az alábbiakban elvégzett érdemi értékelés keretében fogják megvizsgálni.

### A. Az az állítás, hogy az EPSO az írásbeli vizsgákat követően tévesen zárta ki a panaszost a versenyvizsgából, valamint a kapcsolódó állítás

#### Az ombudsman elé terjesztett érvek

**15.** Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában és 2012. január 18-i további levelezésében a panaszos azt állította, hogy az EPSO méltánytalanul kizárta őt az EPSO/AD/190/10 nyílt versenyvizsgáról. Állításának alátámasztására a panaszos a következő érveket hozta fel: (i) az EPSO alapos ok nélkül úgy határozott, hogy írásbeli vizsgáján nem ad pontszámot a), (ii) az EPSO nem értékelte külön az írásbeli vizsgát a) a versenyvizsga-felhívásban (és az értékelőlapon) meghatározott különböző értékelési szempontok alapján, és nem tájékoztatta a pályázókat az értékelési szempontok súlyozásáról, és (iii) a fordítás minőségét értékelő további utasításokat adott a pályázóknak, amivel megsértette a versenyvizsga-felhívást.

**16.** A jelen vizsgálatot megindító levelében az ombudsman megjegyezte, hogy a jelölteknek adott utasítások egyértelművé tették, hogy a jelölteknek két feladatot kell ellátniuk: (i) közvetlenül a lefordított szövegen észlelni és kijavítani a hibákat, és (ii) körülbelül 400 szóból álló folyamatos szövegből álló értékelést írni. Következésképpen az értékelőlap két különböző értékelési kritériumról számolt be: 1) a hibák észlelésének képessége és annak a kategóriának a megjelölése, amelybe a hibák tartoztak, valamint 2) a pályázó első forrásnyelvén írt lefordított szöveg nyelvi és minőségértékelése. Az ombudsman ezt követően rámutatott, hogy ilyen körülmények között nehéz megérteni, hogy az egyik kritérium be nem tartása hogyan eredményezheti automatikusan a másik nullás értékelését. E tekintetben az ombudsman felkérte az EPSO-t, hogy véleményében kifejezetten hivatkozzon azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket az ombudsman OI/5/2005/PB hivatalból indított vizsgálatát követően tett.

**17.** Véleményében az EPSO utalt az ombudsmannak az OI/5/2005/PB hivatalból indított vizsgálat során hozott határozatára, amely szerint az EPSO vállalta, hogy javaslatot tesz a vizsgabizottságnak arra, hogy a pályázók rendelkezésére bocsásson egy értékelőlap-mintát, amely tartalmazza a) a közzétett versenyvizsga-felhívásokban meghatározott értékelési szempontokat (beleértve azokat a különböző szempontokat, amelyeket a vizsgabizottság az egyes szempontok tekintetében értékelhet) és az elért teljesítményszintet (a kiválótól az elégtelenig), valamint b) a teljes pontszámon felül a vizsgabizottság által a versenyvizsga-felhívásban meghatározott egyes szempontok tekintetében adott részpontokat.

**18.** Az EPSO ezt követően megemlítette azokat az intézkedéseket, amelyeket az ombudsman ajánlásaival összhangban a kiválasztási eljárások átláthatóságának fokozása érdekében fogadott el. Az EPSO hangsúlyozta, hogy „a*vizsgabizottságok teljesen függetlenül járnak el és hoznak döntéseket, és -- amint azt az állandó ítélkezési gyakorlat is megerősíti -- széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a korrekciós módszerek megválasztását és a vizsgák előtti pontozási kritériumok megállapítását illetően".* Ezenkívül az EPSO rámutatott arra, hogy a versenyvizsga-eljárás reformját követően a pályázók két dokumentumot kapnak, nevezetesen a versenyvizsga-felhívást és a nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutatót, amelyek részletesen tájékoztatják őket a versenyvizsgát alkotó különböző vizsgák és gyakorlatok jellegéről.

**19.** Ami a panaszos ügyét illeti, az EPSO kijelentette, hogy a vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem teszi le írásbeli vizsgáját a) mivel a versenyvizsga-felhívásban és a pályázóknak adott utasításokban előírtaknak megfelelően nem az „első forrásnyelven" írta meg a nyelvi és minőségértékelést. Az EPSO szerint a panaszos tesztdokumentumának tartalma nem tekinthető a szükséges írásbeli értékelésnek, mivel „a*panaszos tesztdokumentumában szereplő megjegyzéseket a fő nyelvén, szlovénül írták, néhány szó és/vagy hiányos mondat kivételével az első forrásnyelvén, angolul".*

**20.** Az EPSO ezt követően rámutatott arra, hogy a vizsgabizottság a vizsgákat megelőzően kidolgozott objektív értékelési kritériumokat alkalmazott, de azt is megállapította, hogy a pályázók alkalmasságának értékelése összehasonlító jellegű. Mivel az ilyen eljárások titkosak, nem fedhetők fel. Az EPSO szerint az általa kapott pontszámoknak a panaszossal való közlése elegendő indokolást jelentene a vizsgabizottság döntéséhez. A vizsgabizottság azonban tájékoztatta a panaszost a döntéséről és az azt alátámasztó indokokról. Ezenkívül a panaszos megkapta az a) tesztjének egy példányát.

**21.** Az ombudsman fenti 16. pontban említett nyilatkozatára válaszul az EPSO azt állította, hogy a panaszos esetében „a*vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem tesz pontot az a) írásbeli vizsgán, ezért nem került sor értékelésre".* Az EPSO hangsúlyozta, hogy a vizsgabizottság határozata összhangban van az alkalmazandó ítélkezési gyakorlattal, mivel a vizsgabizottság hatáskörrel rendelkezik annak megállapítására, hogy a pályázó megsértette a versenyvizsga szabályait, különösen a versenyvizsga-felhívás rendelkezéseit, és ezen az alapon kizárhatja őt a versenyvizsgából.

**22.** Ami a panaszos harmadik érvét illeti, amely szerint az EPSO túllépte a versenyvizsga-felhívásban megszabott korlátokat, az EPSO megjegyezte, hogy a vizsgabizottság úgy határozott, hogy a vizsgája megjelölése nélkül kizárja őt a versenyvizsgából, mivel nem nyújtott nyelvi és minőségi értékelést az első forrásnyelvén. E tekintetben az EPSO rámutatott arra, hogy ezt a követelményt egyértelműen rögzítették a versenyvizsga-felhívásban, az írásbeli vizsgára való felhíváshoz csatolt, a pályázóknak szóló utasításokban, valamint magában a vizsgaanyagban.

**23.** A fenti érvelés fényében az EPSO arra a következtetésre jutott, hogy i. a vizsgabizottság mérlegelési jogkörének korlátain belül és az alkalmazandó jogi rendelkezéseknek megfelelően járt el, amikor úgy határozott, hogy a panaszost az a) írásbeli vizsgájának megjelölése nélkül kizárja a versenyvizsgáról, és ii. nem sértette meg a versenyvizsga-felhívást.

**24.** Észrevételeiben a panaszos foglalkozott az állításának alátámasztására felhozott valamennyi érvvel, és részletesebben kifejtette azokat. Az első érvvel kapcsolatban a panaszos azt állította, hogy az EPSO nem válaszolt helyesen az ombudsman 16. pontban említett nyilatkozatára. E tekintetben rámutatott, hogy az EPSO válasza, amely szerint „a \[panaszos\]*esetében a vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem jegyzi meg az a) írásbeli vizsgáját, így nem került sor értékelésre",* ellentmondásos, és nem foglalkozik megfelelően az üggyel.

**25.** Második érvét illetően a panaszos azt állította, hogy az EPSO nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a pályázóknak adott utasítások szerint a pályázókat „az*általuk*észlelt hibákon és az*átfogó értékelésükön**egyaránt megjelölik".*

**26.** E tekintetben a panaszos azzal is érvelt, hogy az EPSO nem indokolta észszerűen, hogy miért nem tájékoztatta a pályázókat i. az a) teszt egyes részeinek súlyozásáról, nevezetesen a lefordított szöveg nyelvi és minőségi értékeléséről, valamint arról, hogy e tekintetben 400 szavas folyamatos szöveget írjon, és ii. e részek egyikének kitöltésének elmulasztása a versenyvizsgából való automatikus kizáráshoz vezetne, anélkül, hogy a másik részt megjelölték volna.

**27.** Harmadik érvével kapcsolatban, amely szerint a vizsgabizottság megsértette a versenyvizsga-felhívást azáltal, hogy további utasításokat adott a pályázóknak, amelyek arra kötelezték őket, hogy 400 szavas angol nyelvű szöveget írjanak, a panaszos kijelentette, hogy az EPSO véleményében nem foglalkozott ezzel az érvvel. E tekintetben a panaszos rámutatott, hogy a versenyvizsga-felhívás*szerint az írásbeli vizsgák célja „annak ellenőrzése, hogy a pályázó képes-e értékelni a lefordított szöveg minőségét",* nem pedig annak értékelése, hogy képes-e angolul írni. A panaszos szerint minden egyéb készséget, például a pályázó angol nyelvtudását külön vizsgákkal kell ellenőrizni. Azt is kijelentette, hogy az utasításokat csak a tesztek napján kapta meg.

**28.** A panaszos végül észrevételt tett az EPSO azon véleményével kapcsolatban, hogy nem töltötte ki megfelelően az a) teszt első részét, mivel csupán a fő nyelvére, szlovénre lefordított szöveget kommentálta, néhány szó és/vagy hiányos mondat kivételével az első forrásnyelvén, azaz angolul. E tekintetben a panaszos kifejtette, hogy az általa használt szlovén szavak és kifejezések nem észrevételek voltak, hanem az eredeti szlovén szöveg javítását javasolták, míg az angol nyelvű szavak képezték a tényleges értékelést. Kifejtette továbbá, hogy a vizsga elvégzésének módja megfelel a versenyvizsga-felhívásban meghatározott követelményeknek. Mivel ez a dokumentum nem határozta meg, hogy hány szót kell használni az értékeléshez, vagy hogy az értékelésnek folyamatos szöveg formájában kell történnie, a panaszos úgy vélte, hogy az EPSO túllépte a versenyvizsga-felhívásban meghatározott korlátokat, amikor előírta a pályázók számára, hogy 400 szóból álló folyamatos szöveget írjanak angol nyelven.

#### Az ombudsman értékelése

**29.** Az ombudsman emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága következetesen úgy ítélte meg, hogy a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a versenyvizsga részét képező vizsgák részletes tartalmát illetően. A Bíróságnak nem feladata e tartalom kifogásolása, kivéve, ha a vizsgabizottság túllépi a versenyvizsga-felhívás korlátait, vagy nem felel meg a versenyvizsga tesztje céljainak[\[4\].](#_ftn4 ""){#_ftnref4} Erre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy feladata annak megállapítására korlátozódik, hogy a vizsgabizottság értékelése nem tartalmazott-e nyilvánvaló értékelési hibát. Az ombudsman szerepe nem az, hogy saját értékelésével helyettesítse a felvételi bizottság értékelését[\[5\].](#_ftn5 ""){#_ftnref5}

**30.** Ebben az esetben az ombudsman értékelése ezért arra összpontosít, hogy az EPSO vizsgabizottsága nyilvánvaló értékelési hibát követett-e el, amikor nem jelölte meg a panaszos írásbeli szövegét a) és így kizárta őt a versenyvizsgából.

**31.** Az ombudsman először is megjegyzi, hogy a versenyvizsga-felhívás nem határozta meg az a) írásbeli vizsga megszervezésének módját. A pályázóknak a vizsgaidőpont előtt e-mailben küldött és az írásbeli vizsga napján ismét kiosztott utasítások azonban egyértelművé tették, hogy a pályázókat nemcsak arra kérték fel, hogy a hibákat közvetlenül a lefordított szövegen tüntessék fel és javítsák ki, hanem arra is, hogy írjanak külön értékelést, amely körülbelül 400 szóból álló folyamatos szövegből áll. Ez a követelmény nem tűnik ellentétesnek a versenyvizsga-felhívásban szereplő információkkal, mivel a pályázóknak adott utasítások csupán a vizsga felépítését határozták meg. Ezért nem meggyőzőek a panaszos azon kifogásai, hogy az EPSO megsértette a versenyvizsga-felhívást azáltal, hogy további utasításokat adott a pályázóknak, és hogy csak a vizsga napján tájékoztatta a pályázókat a vizsga részletes felépítéséről.

**32.** A jelen ügyben a panaszos nem vitatja, hogy nem írt a lefordított szöveg minőségét értékelő folyamatos szöveget. A panaszos azonban azzal érvelt, hogy az EPSO-nak a szöveggel kapcsolatban angolul írt észrevételeit kellene a tényleges értékelésének tekintenie. Mivel nem vitatott, hogy ezek az észrevételek csak néhány szóból álltak, ésszerűnek tűnik az EPSO azon álláspontja, amely szerint a panaszos megjegyzései nem feleltek meg a folyamatos szöveg követelményének.

**33.** Az ombudsmannak azonban azt is értékelnie kell, hogy a vizsgabizottság úgy döntött-e, hogy nem ad pontot a panaszosnak az a) írásbeli vizsgáért, mivel nem írt folyamatos szöveget, amelyben értékelte volna a fordítás minőségét.

**34.** Először is úgy tűnik, hogy egy ilyen döntés nehezen egyeztethető össze a pályázóknak szóló utasítások szövegével, amelyek egyértelművé tették, hogy a pályázókat „az*Ön által észlelt hibákon és az Ön általános értékelésén egyaránt megjelölik".* E nyilatkozattal összhangban az értékelőlap két különböző értékelési kritériumot is felsorolt: i. a hibák észlelésének képessége és annak jelzése, hogy azok melyik kategóriába tartoznak, valamint ii. a pályázó első forrásnyelvén írt lefordított szöveg nyelvi és minőségi értékelése.

**35.** Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az a) írásbeli vizsgára egyáltalán nem adható pontszám, mivel a pályázó nem teljesítette a két előírt feladat egyikét, nincs összhangban a versenyvizsga-felhívással, a pályázóknak adott utasításokkal és az EPSO által tett kötelezettségvállalásokkal. Nehéz ugyanis megérteni, hogy az értékelőlapon meghatározott értékelési kritériumok egyikének be nem tartása hogyan hatalmazhatja fel automatikusan a Testületet arra, hogy a másikkal szemben nulla pontot ítéljen oda. Ezt a megfontolást erősíti az a tény, hogy úgy tűnik, a két kritériumot úgy alakították ki, hogy azokat a két előírt feladathoz képest külön-külön értékeljék.

**36.** Kétségtelen, hogy a versenyvizsgák szervezésére vonatkozó mérlegelési jogkörének gyakorlása során az EPSO dönthet úgy, hogy a versenyvizsga-felhívásban csak akkor utasítja a vizsgabizottságot a vizsga kijavítására, ha a pályázó egy másik versenyvizsgán elegendő pontszámot szerez. Ez a jelen ügyben a panaszos b) írásbeli vizsgája kapcsán történt, amelyet csak abban az esetben kellett megjelölni, ha a pályázó elegendő pontot szerzett az a) írásbeli vizsgán. Ha azonban az EPSO azt kívánta volna, hogy a vizsgabizottság így járjon el, e következmény súlyosságára tekintettel ezt egyértelműen fel kellett volna tüntetni a versenyvizsga-felhívásban, amint az a b) írásbeli vizsga esetében is történt.

**37.** Az ombudsman emlékeztet továbbá arra, hogy az uniós munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságára vonatkozó, OI/5/2005/PB számú, hivatalból indított vizsgálatát követően az EPSO vállalta, hogy javasolja a vizsgabizottságoknak, hogy írásbeli vizsgák esetében használjanak egy értékelőlap-mintát, amelyet a pályázók kérésre beszerezhetnek, és amely tartalmazza a) a közzétett versenyvizsga-felhívásokban meghatározott értékelési kritériumokat (beleértve a vizsgabizottság által az egyes kritériumok tekintetében végső soron értékelt különböző elemeket) és az elért teljesítményszintet (a kiválótól az elégtelenig terjedően), valamint b) az összesített pontszámon kívül a részpontokat is.

**38.** Annak ellenére azonban, hogy a különböző kiválasztási kritériumokat mind a versenyvizsga-felhívásban, mind az értékelőlapon meghatározták, a vizsgabizottság nem részletezte a pályázó teljesítményét, és ehelyett úgy döntött, hogy nem ad pontot a panaszos a) tesztjének.

**39.** Az ombudsman ezért -- anélkül, hogy külső szakértőt kellene kijelölnie, amint azt a panaszos a fenti 13. pontban javasolta -- megállapítja, hogy az EPSO vizsgabizottsága nyilvánvaló értékelési hibát követett el azáltal, hogy nem nyújtott be külön értékelést az a) teszt két részére vonatkozóan. Ez hivatali visszásságnak minősül.

**40.** Amennyiben az ombudsman megállapítja, hogy hivatali visszásság történt, amennyiben megvalósítható, békés megoldásra irányuló javaslatot vagy ajánlástervezetet nyújt be az érintett intézménynek. A jelen ügyben azonban az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO/AD/190/10 nyílt versenyvizsgát már lezárták, és létrehoztak egy tartaléklistát. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az ajánlástervezet elkészítése nem szolgálna hasznos célt. Ezért az alábbiakban kritikus megjegyzést tesz.

### B. Következtetés

A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő kritikai észrevétellel zárja le a panaszt:

{#CR56/2012}

**A megfelelő ügyintézés elve megköveteli, hogy a vizsgabizottságok a pályázók vizsgáinak értékelésekor tartsák tiszteletben a versenyvizsga-felhívás és a pályázóknak adott utasítások rendelkezéseit. A jelen ügyben a vizsgabizottság úgy határozott, hogy nem jelöli meg a panaszos írásbeli vizsgáját a) azzal az indokkal, hogy a panaszos nem teljesítette a vizsgából álló két feladat egyikét, jóllehet a versenyvizsga-felhívás vagy a pályázóknak adott utasítások nem írtak elő ilyen lehetőséget. Ez hivatali visszásságnak minősül az EPSO tevékenysége során.**

Az EPSO és a panaszos tájékoztatást kap erről a döntésről.

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2012. december 19-én.

*** ** * ** ***

[\[1\]](#_ftnref1 ""){#_ftn1} EPSO/AD/190/10 (AD9) versenyvizsga-felhívás, HL 2010. C 242/A., 1. o.

[\[2\]](#_ftnref2 ""){#_ftn2} A versenyvizsga-felhívás V.2. pontja.

[\[3\]](#_ftnref3 ""){#_ftn3} A 12. pontban meghatározottak szerint a panaszos a iii. érvet csak a vizsgálat megindítását követően hozta fel.

[\[4\]](#_ftnref4 ""){#_ftn4} A T-285/02. és T-395/02. sz., *Vega Rodríguez kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet* (EBHT-KSZ 2004., I-A-333. o. és II-1527. o.) 35. pontja.

[\[5\]](#_ftnref5 ""){#_ftn5} Lásd az ombudsmannak az 1370/2010/(KM)BEH sz. panasz kivizsgálását lezáró határozatainak 40. pontját, az 1592/2009/ELB sz. panasz 29. pontját és a 2965/2008/(VL)BEH sz. panasz 20. pontját.