A panasz előzményei

1. A jelen ügy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett nyílt versenyvizsgából való állítólagos tisztességtelen kizárásra vonatkozik.

2. A panaszos szlovén állampolgár, aki részt vett a fordítási osztályvezetőknek kiírt EPSO/AD/190/10 nyílt versenyvizsgán [1].

3. 2011. április 28-án az EPSO felkérte a panaszost, hogy vegyen részt az írásbeli vizsgákon. Ez alkalommal olyan linket is biztosítottak számára, amely lehetővé tette számára, hogy hozzáférjen az írásbeli vizsgákra vonatkozó utasításokhoz.

4. 2011. május 13-án a panaszos Brüsszelben írásbeli vizsgát tett.

5. A pályázóknak 2011. április 28-án és a vizsga napján adott utasítások szerint a vizsga két fő részből állt. Az a) részben a pályázóknak nyelvi és minőségi értékelést kellett végezniük az általuk „első forrásnyelvként” megjelölt nyelven (a panaszos az angolt jelölte meg) a fő nyelvükre (a panaszos esetében szlovén) lefordított szövegről. A b) részben a pályázóknak nyelvi és minőségi értékelést kellett végezniük az általuk „második forrásnyelvként” megjelölt nyelven (a panaszos esetében németül) szlovén nyelvre lefordított szövegről. A pályázóknak szóló utasítások szerint az a) írásbeli vizsgán nyújtott teljesítményük értékelése a következő kritériumokon alapult: (i) „a [jelölt] azon képessége, hogy észlelje a hibákat, és jelezze, hogy a hibák mely kategóriákba tartoznak, valamint (ii) [a jelölt] nyelvi és minőségértékelése az első forrásnyelvén írt lefordított szövegről”.

6. 2011. augusztus 19-én az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy kizárta őt a versenyvizsgából, mivel nem teljesítette az a) írásbeli vizsgához szükséges feladatok egyikét. Az EPSO konkrétan rámutatott arra, hogy a lefordított szöveg nyelvi és minőségi értékelését nem az első forrásnyelvén írta. Következésképpen a vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem írja alá az a) írásbeli vizsgát. A panaszos b) írásbeli vizsgáját sem jelölték meg, mivel a versenyvizsga-felhívás kizárta a b) vizsga helyesbítését azon pályázók esetében, akik az a) vizsgán nem érték el a minimálisan elérendő pontszámot [2].

7. 2011. augusztus 24-én a panaszos felkérte az EPSO-t, hogy vizsgálja felül határozatát. Hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló idő korlátozottsága és a lefordított szövegben előforduló hibák rendkívül magas száma miatt csak a javításokat tudta megjelölni és megjegyzéseket fűzni a szöveghez. A nyelvi és minőségértékelést azonban nem tudta megírni.

8. 2011. szeptember 16-án, majd 2011. október 11-én az EPSO megerősítette határozatát. Hangsúlyozta, hogy a panaszos nem írt folyamatos szövegértékelést körülbelül 400 szóban az első forrásnyelven, amint azt a pályázóknak szóló utasítások előírják. Kérésre az EPSO a panaszos a) írásbeli vizsgájának egy példányát és a vonatkozó értékelőlapot is rendelkezésre bocsátotta.

9. 2011. október 19-én a panaszos a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésével összhangban panaszt nyújtott be az EPSO-hoz. Az EPSO 2012. április 30-án válaszolt a panaszosnak, és elutasította a panaszát.

10. Szintén 2011. október 19-én a panaszos benyújtotta ezt a panaszt az ombudsmanhoz.

A vizsgálat tárgya

11. 2011. december 2-án az ombudsman vizsgálatot indított a következő állítással és állítással kapcsolatban [3]:

Állítás

Az EPSO az írásbeli vizsgákat követően tévesen zárta ki a panaszost a versenyvizsgából.

Alátámasztó érvek:

i. Az EPSO jogos indok nélkül úgy határozott, hogy a panaszos a) írásbeli vizsgáján nem ítél oda pontszámot.

ii. Az EPSO nem értékelte külön az a) írásbeli vizsgát a versenyvizsga-felhívásban (és az értékelőlapon) meghatározott különböző értékelési szempontok alapján, és nem tájékoztatta a pályázókat az értékelési szempontok súlyozásáról sem.

iii. Az EPSO azáltal, hogy további utasításokat adott a fordítás minőségét értékelő pályázóknak, megsértette a versenyvizsga-felhívást.

Igénylés

Az EPSO-nak meg kell ítélnie a panaszosnak az a) írásbeli vizsgán szerzett érdemjegyeit.

A vizsgálat

12. 2011. december 2-án az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos állításával és állításával kapcsolatban, és felkérte az EPSO-t, hogy nyilvánítson véleményt. 2012. január 18-án és február 21-én a panaszos további leveleket küldött az ombudsmannak, amelyekben tisztázta, hogy panaszát úgy kell értelmezni, hogy az további alátámasztó érvet, nevezetesen a iii. érvet tartalmaz. Az EPSO-t ezért arra is felkérték, hogy véleményében foglalkozzon ezzel a harmadik érvvel. Az EPSO 2012. május 2-án továbbította véleményét a panaszosnak azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit, amelyet a panaszos 2012. május 9-én és június 29-én küldött meg.

Az ombudsman elemzése és következtetései

Előzetes megjegyzések

13. Panaszában a panaszos arra kérte az ombudsmant, hogy a) nevezzen ki független nyelvi szakértőt írásbeli vizsgájának értékelésére a) annak igazolására, hogy a megadott időn belül lehetetlen volt legalább 400 szóból álló részletes értékelést írni, és b) hasonlítsa össze a panaszos a) vizsgán nyújtott teljesítményét azon pályázók teljesítményével, akik megírták az előírt értékelést.

14. A jelen vizsgálatot megindító levelében az ombudsman arról tájékoztatta a panaszost és az EPSO-t, hogy bár hatáskörén kívül nem tartozik annak ajánlása valamely intézmény számára, hogy jelöljön ki egy harmadik felet véleménynyilvánításra, az ombudsman mint olyan nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy szakértőket nevezzen ki a vizsgabizottságok vagy az EPSO következtetéseinek újraértékelésére.  Az ombudsman ezt követően kijelentette, hogy mérlegelni fogja, hogy milyen releváns intézkedéseket lehet tenni, amennyiben a panaszos állításainak megfelelő hivatali visszásságot talál. Az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos fenntartotta kérését. Ezt a kérelmet ezért az ombudsman által az alábbiakban elvégzett érdemi értékelés keretében fogják megvizsgálni.

A. Az az állítás, hogy az EPSO az írásbeli vizsgákat követően tévesen zárta ki a panaszost a versenyvizsgából, valamint a kapcsolódó állítás

Az ombudsman elé terjesztett érvek

15. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában és 2012. január 18-i további levelezésében a panaszos azt állította, hogy az EPSO méltánytalanul kizárta őt az EPSO/AD/190/10 nyílt versenyvizsgáról. Állításának alátámasztására a panaszos a következő érveket hozta fel: (i) az EPSO alapos ok nélkül úgy határozott, hogy írásbeli vizsgáján nem ad pontszámot a), (ii) az EPSO nem értékelte külön az írásbeli vizsgát a) a versenyvizsga-felhívásban (és az értékelőlapon) meghatározott különböző értékelési szempontok alapján, és nem tájékoztatta a pályázókat az értékelési szempontok súlyozásáról, és (iii) a fordítás minőségét értékelő további utasításokat adott a pályázóknak, amivel megsértette a versenyvizsga-felhívást.

16. A jelen vizsgálatot megindító levelében az ombudsman megjegyezte, hogy a jelölteknek adott utasítások egyértelművé tették, hogy a jelölteknek két feladatot kell ellátniuk: (i) közvetlenül a lefordított szövegen észlelni és kijavítani a hibákat, és (ii) körülbelül 400 szóból álló folyamatos szövegből álló értékelést írni. Következésképpen az értékelőlap két különböző értékelési kritériumról számolt be: 1) a hibák észlelésének képessége és annak a kategóriának a megjelölése, amelybe a hibák tartoztak, valamint 2) a pályázó első forrásnyelvén írt lefordított szöveg nyelvi és minőségértékelése. Az ombudsman ezt követően rámutatott, hogy ilyen körülmények között nehéz megérteni, hogy az egyik kritérium be nem tartása hogyan eredményezheti automatikusan a másik nullás értékelését. E tekintetben az ombudsman felkérte az EPSO-t, hogy véleményében kifejezetten hivatkozzon azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket az ombudsman OI/5/2005/PB hivatalból indított vizsgálatát követően tett.

17. Véleményében az EPSO utalt az ombudsmannak az OI/5/2005/PB hivatalból indított vizsgálat során hozott határozatára, amely szerint az EPSO vállalta, hogy javaslatot tesz a vizsgabizottságnak arra, hogy a pályázók rendelkezésére bocsásson egy értékelőlap-mintát, amely tartalmazza a) a közzétett versenyvizsga-felhívásokban meghatározott értékelési szempontokat (beleértve azokat a különböző szempontokat, amelyeket a vizsgabizottság az egyes szempontok tekintetében értékelhet) és az elért teljesítményszintet (a kiválótól az elégtelenig), valamint b) a teljes pontszámon felül a vizsgabizottság által a versenyvizsga-felhívásban meghatározott egyes szempontok tekintetében adott részpontokat.

18. Az EPSO ezt követően megemlítette azokat az intézkedéseket, amelyeket az ombudsman ajánlásaival összhangban a kiválasztási eljárások átláthatóságának fokozása érdekében fogadott el. Az EPSO hangsúlyozta, hogy „a vizsgabizottságok teljesen függetlenül járnak el és hoznak döntéseket, és – amint azt az állandó ítélkezési gyakorlat is megerősíti – széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a korrekciós módszerek megválasztását és a vizsgák előtti pontozási kritériumok megállapítását illetően”. Ezenkívül az EPSO rámutatott arra, hogy a versenyvizsga-eljárás reformját követően a pályázók két dokumentumot kapnak, nevezetesen a versenyvizsga-felhívást és a nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutatót, amelyek részletesen tájékoztatják őket a versenyvizsgát alkotó különböző vizsgák és gyakorlatok jellegéről.

19. Ami a panaszos ügyét illeti, az EPSO kijelentette, hogy a vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem teszi le írásbeli vizsgáját a) mivel a versenyvizsga-felhívásban és a pályázóknak adott utasításokban előírtaknak megfelelően nem az „első forrásnyelven” írta meg a nyelvi és minőségértékelést. Az EPSO szerint a panaszos tesztdokumentumának tartalma nem tekinthető a szükséges írásbeli értékelésnek, mivel „a panaszos tesztdokumentumában szereplő megjegyzéseket a fő nyelvén, szlovénül írták, néhány szó és/vagy hiányos mondat kivételével az első forrásnyelvén, angolul”.

20. Az EPSO ezt követően rámutatott arra, hogy a vizsgabizottság a vizsgákat megelőzően kidolgozott objektív értékelési kritériumokat alkalmazott, de azt is megállapította, hogy a pályázók alkalmasságának értékelése összehasonlító jellegű. Mivel az ilyen eljárások titkosak, nem fedhetők fel. Az EPSO szerint az általa kapott pontszámoknak a panaszossal való közlése elegendő indokolást jelentene a vizsgabizottság döntéséhez. A vizsgabizottság azonban tájékoztatta a panaszost a döntéséről és az azt alátámasztó indokokról. Ezenkívül a panaszos megkapta az a) tesztjének egy példányát.

21. Az ombudsman fenti 16. pontban említett nyilatkozatára válaszul az EPSO azt állította, hogy a panaszos esetében „a vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem tesz pontot az a) írásbeli vizsgán, ezért nem került sor értékelésre”. Az EPSO hangsúlyozta, hogy a vizsgabizottság határozata összhangban van az alkalmazandó ítélkezési gyakorlattal, mivel a vizsgabizottság hatáskörrel rendelkezik annak megállapítására, hogy a pályázó megsértette a versenyvizsga szabályait, különösen a versenyvizsga-felhívás rendelkezéseit, és ezen az alapon kizárhatja őt a versenyvizsgából.

22. Ami a panaszos harmadik érvét illeti, amely szerint az EPSO túllépte a versenyvizsga-felhívásban megszabott korlátokat, az EPSO megjegyezte, hogy a vizsgabizottság úgy határozott, hogy a vizsgája megjelölése nélkül kizárja őt a versenyvizsgából, mivel nem nyújtott nyelvi és minőségi értékelést az első forrásnyelvén. E tekintetben az EPSO rámutatott arra, hogy ezt a követelményt egyértelműen rögzítették a versenyvizsga-felhívásban, az írásbeli vizsgára való felhíváshoz csatolt, a pályázóknak szóló utasításokban, valamint magában a vizsgaanyagban.

23. A fenti érvelés fényében az EPSO arra a következtetésre jutott, hogy i. a vizsgabizottság mérlegelési jogkörének korlátain belül és az alkalmazandó jogi rendelkezéseknek megfelelően járt el, amikor úgy határozott, hogy a panaszost az a) írásbeli vizsgájának megjelölése nélkül kizárja a versenyvizsgáról, és ii. nem sértette meg a versenyvizsga-felhívást.

24. Észrevételeiben a panaszos foglalkozott az állításának alátámasztására felhozott valamennyi érvvel, és részletesebben kifejtette azokat. Az első érvvel kapcsolatban a panaszos azt állította, hogy az EPSO nem válaszolt helyesen az ombudsman 16. pontban említett nyilatkozatára. E tekintetben rámutatott, hogy az EPSO válasza, amely szerint „a [panaszos] esetében a vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem jegyzi meg az a) írásbeli vizsgáját, így nem került sor értékelésre”, ellentmondásos, és nem foglalkozik megfelelően az üggyel.

25. Második érvét illetően a panaszos azt állította, hogy az EPSO nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a pályázóknak adott utasítások szerint a pályázókat „az általuk észlelt hibákon és az átfogó értékelésükön egyaránt megjelölik”.

26. E tekintetben a panaszos azzal is érvelt, hogy az EPSO nem indokolta észszerűen, hogy miért nem tájékoztatta a pályázókat i. az a) teszt egyes részeinek súlyozásáról, nevezetesen a lefordított szöveg nyelvi és minőségi értékeléséről, valamint arról, hogy e tekintetben 400 szavas folyamatos szöveget írjon, és ii. e részek egyikének kitöltésének elmulasztása a versenyvizsgából való automatikus kizáráshoz vezetne, anélkül, hogy a másik részt megjelölték volna.

27. Harmadik érvével kapcsolatban, amely szerint a vizsgabizottság megsértette a versenyvizsga-felhívást azáltal, hogy további utasításokat adott a pályázóknak, amelyek arra kötelezték őket, hogy 400 szavas angol nyelvű szöveget írjanak, a panaszos kijelentette, hogy az EPSO véleményében nem foglalkozott ezzel az érvvel. E tekintetben a panaszos rámutatott, hogy a versenyvizsga-felhívás szerint az írásbeli vizsgák célja „annak ellenőrzése, hogy a pályázó képes-e értékelni a lefordított szöveg minőségét”, nem pedig annak értékelése, hogy képes-e angolul írni. A panaszos szerint minden egyéb készséget, például a pályázó angol nyelvtudását külön vizsgákkal kell ellenőrizni. Azt is kijelentette, hogy az utasításokat csak a tesztek napján kapta meg.

28. A panaszos végül észrevételt tett az EPSO azon véleményével kapcsolatban, hogy nem töltötte ki megfelelően az a) teszt első részét, mivel csupán a fő nyelvére, szlovénre lefordított szöveget kommentálta, néhány szó és/vagy hiányos mondat kivételével az első forrásnyelvén, azaz angolul. E tekintetben a panaszos kifejtette, hogy az általa használt szlovén szavak és kifejezések nem észrevételek voltak, hanem az eredeti szlovén szöveg javítását javasolták, míg az angol nyelvű szavak képezték a tényleges értékelést. Kifejtette továbbá, hogy a vizsga elvégzésének módja megfelel a versenyvizsga-felhívásban meghatározott követelményeknek. Mivel ez a dokumentum nem határozta meg, hogy hány szót kell használni az értékeléshez, vagy hogy az értékelésnek folyamatos szöveg formájában kell történnie, a panaszos úgy vélte, hogy az EPSO túllépte a versenyvizsga-felhívásban meghatározott korlátokat, amikor előírta a pályázók számára, hogy 400 szóból álló folyamatos szöveget írjanak angol nyelven.

Az ombudsman értékelése

29. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága következetesen úgy ítélte meg, hogy a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a versenyvizsga részét képező vizsgák részletes tartalmát illetően. A Bíróságnak nem feladata e tartalom kifogásolása, kivéve, ha a vizsgabizottság túllépi a versenyvizsga-felhívás korlátait, vagy nem felel meg a versenyvizsga tesztje céljainak [4]. Erre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy feladata annak megállapítására korlátozódik, hogy a vizsgabizottság értékelése nem tartalmazott-e nyilvánvaló értékelési hibát. Az ombudsman szerepe nem az, hogy saját értékelésével helyettesítse a felvételi bizottság értékelését [5].

30. Ebben az esetben az ombudsman értékelése ezért arra összpontosít, hogy az EPSO vizsgabizottsága nyilvánvaló értékelési hibát követett-e el, amikor nem jelölte meg a panaszos írásbeli szövegét a) és így kizárta őt a versenyvizsgából.

31. Az ombudsman először is megjegyzi, hogy a versenyvizsga-felhívás nem határozta meg az a) írásbeli vizsga megszervezésének módját. A pályázóknak a vizsgaidőpont előtt e-mailben küldött és az írásbeli vizsga napján ismét kiosztott utasítások azonban egyértelművé tették, hogy a pályázókat nemcsak arra kérték fel, hogy a hibákat közvetlenül a lefordított szövegen tüntessék fel és javítsák ki, hanem arra is, hogy írjanak külön értékelést, amely körülbelül 400 szóból álló folyamatos szövegből áll. Ez a követelmény nem tűnik ellentétesnek a versenyvizsga-felhívásban szereplő információkkal, mivel a pályázóknak adott utasítások csupán a vizsga felépítését határozták meg. Ezért nem meggyőzőek a panaszos azon kifogásai, hogy az EPSO megsértette a versenyvizsga-felhívást azáltal, hogy további utasításokat adott a pályázóknak, és hogy csak a vizsga napján tájékoztatta a pályázókat a vizsga részletes felépítéséről.

32. A jelen ügyben a panaszos nem vitatja, hogy nem írt a lefordított szöveg minőségét értékelő folyamatos szöveget. A panaszos azonban azzal érvelt, hogy az EPSO-nak a szöveggel kapcsolatban angolul írt észrevételeit kellene a tényleges értékelésének tekintenie. Mivel nem vitatott, hogy ezek az észrevételek csak néhány szóból álltak, ésszerűnek tűnik az EPSO azon álláspontja, amely szerint a panaszos megjegyzései nem feleltek meg a folyamatos szöveg követelményének.

33. Az ombudsmannak azonban azt is értékelnie kell, hogy a vizsgabizottság úgy döntött-e, hogy nem ad pontot a panaszosnak az a) írásbeli vizsgáért, mivel nem írt folyamatos szöveget, amelyben értékelte volna a fordítás minőségét.

34. Először is úgy tűnik, hogy egy ilyen döntés nehezen egyeztethető össze a pályázóknak szóló utasítások szövegével, amelyek egyértelművé tették, hogy a pályázókat „az Ön által észlelt hibákon és az Ön általános értékelésén egyaránt megjelölik”. E nyilatkozattal összhangban az értékelőlap két különböző értékelési kritériumot is felsorolt: i. a hibák észlelésének képessége és annak jelzése, hogy azok melyik kategóriába tartoznak, valamint ii. a pályázó első forrásnyelvén írt lefordított szöveg nyelvi és minőségi értékelése.

35. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az a) írásbeli vizsgára egyáltalán nem adható pontszám, mivel a pályázó nem teljesítette a két előírt feladat egyikét, nincs összhangban a versenyvizsga-felhívással, a pályázóknak adott utasításokkal és az EPSO által tett kötelezettségvállalásokkal. Nehéz ugyanis megérteni, hogy az értékelőlapon meghatározott értékelési kritériumok egyikének be nem tartása hogyan hatalmazhatja fel automatikusan a Testületet arra, hogy a másikkal szemben nulla pontot ítéljen oda. Ezt a megfontolást erősíti az a tény, hogy úgy tűnik, a két kritériumot úgy alakították ki, hogy azokat a két előírt feladathoz képest külön-külön értékeljék.

36. Kétségtelen, hogy a versenyvizsgák szervezésére vonatkozó mérlegelési jogkörének gyakorlása során az EPSO dönthet úgy, hogy a versenyvizsga-felhívásban csak akkor utasítja a vizsgabizottságot a vizsga kijavítására, ha a pályázó egy másik versenyvizsgán elegendő pontszámot szerez. Ez a jelen ügyben a panaszos b) írásbeli vizsgája kapcsán történt, amelyet csak abban az esetben kellett megjelölni, ha a pályázó elegendő pontot szerzett az a) írásbeli vizsgán. Ha azonban az EPSO azt kívánta volna, hogy a vizsgabizottság így járjon el, e következmény súlyosságára tekintettel ezt egyértelműen fel kellett volna tüntetni a versenyvizsga-felhívásban, amint az a b) írásbeli vizsga esetében is történt.

37. Az ombudsman emlékeztet továbbá arra, hogy az uniós munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságára vonatkozó, OI/5/2005/PB számú, hivatalból indított vizsgálatát követően az EPSO vállalta, hogy javasolja a vizsgabizottságoknak, hogy írásbeli vizsgák esetében használjanak egy értékelőlap-mintát, amelyet a pályázók kérésre beszerezhetnek, és amely tartalmazza a) a közzétett versenyvizsga-felhívásokban meghatározott értékelési kritériumokat (beleértve a vizsgabizottság által az egyes kritériumok tekintetében végső soron értékelt különböző elemeket) és az elért teljesítményszintet (a kiválótól az elégtelenig terjedően), valamint b) az összesített pontszámon kívül a részpontokat is.

38.  Annak ellenére azonban, hogy a különböző kiválasztási kritériumokat mind a versenyvizsga-felhívásban, mind az értékelőlapon meghatározták, a vizsgabizottság nem részletezte a pályázó teljesítményét, és ehelyett úgy döntött, hogy nem ad pontot a panaszos a) tesztjének.

39. Az ombudsman ezért – anélkül, hogy külső szakértőt kellene kijelölnie, amint azt a panaszos a fenti 13. pontban javasolta – megállapítja, hogy az EPSO vizsgabizottsága nyilvánvaló értékelési hibát követett el azáltal, hogy nem nyújtott be külön értékelést az a) teszt két részére vonatkozóan. Ez hivatali visszásságnak minősül.

40. Amennyiben az ombudsman megállapítja, hogy hivatali visszásság történt, amennyiben megvalósítható, békés megoldásra irányuló javaslatot vagy ajánlástervezetet nyújt be az érintett intézménynek. A jelen ügyben azonban az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO/AD/190/10 nyílt versenyvizsgát már lezárták, és létrehoztak egy tartaléklistát. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az ajánlástervezet elkészítése nem szolgálna hasznos célt. Ezért az alábbiakban kritikus megjegyzést tesz.

B. Következtetés

A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő kritikai észrevétellel zárja le a panaszt:

A megfelelő ügyintézés elve megköveteli, hogy a vizsgabizottságok a pályázók vizsgáinak értékelésekor tartsák tiszteletben a versenyvizsga-felhívás és a pályázóknak adott utasítások rendelkezéseit. A jelen ügyben a vizsgabizottság úgy határozott, hogy nem jelöli meg a panaszos írásbeli vizsgáját a) azzal az indokkal, hogy a panaszos nem teljesítette a vizsgából álló két feladat egyikét, jóllehet a versenyvizsga-felhívás vagy a pályázóknak adott utasítások nem írtak elő ilyen lehetőséget. Ez hivatali visszásságnak minősül az EPSO tevékenysége során.

Az EPSO és a panaszos tájékoztatást kap erről a döntésről.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2012. december 19-én.

---

[1] EPSO/AD/190/10 (AD9) versenyvizsga-felhívás, HL 2010. C 242/A., 1. o.

[2] A versenyvizsga-felhívás V.2. pontja.

[3] A 12. pontban meghatározottak szerint a panaszos a iii. érvet csak a vizsgálat megindítását követően hozta fel.

[4] A T-285/02. és T-395/02. sz., Vega Rodríguez kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2004., I-A-333. o. és II-1527. o.) 35. pontja.

[5] Lásd az ombudsmannak az 1370/2010/(KM)BEH sz. panasz kivizsgálását lezáró határozatainak 40. pontját, az 1592/2009/ELB sz. panasz 29. pontját és a 2965/2008/(VL)BEH sz. panasz 20. pontját.