A PANASZ HÁTTERE

1. A panaszos egyetemi tanár. 2004-ben első alkalommal kötött szolgáltatási szerződést az Európai Szakképzés-fejlesztési Központtal (Cedefop). A Cedefop egy európai ügynökség, amely segíti a szakképzés előmozdítását és fejlesztését az Európai Unióban. E szerződés alapján tudományos tanulmányt (a továbbiakban: 2004-es jelentés) készített, amelyet később a Cedefop tett közzé. A fedőlapon a panaszost jelölték meg szerzőként [1].

2. 2006. június 15-én a panaszos újabb szolgáltatási szerződést [2] (a továbbiakban: a szerződés) írt alá a Cedefoppal egy új tudományos dokumentum (a továbbiakban: a 2006. évi jelentés) elkészítésére.

3. A panaszos 2006-os jelentését 2007 márciusában fogadták el közzétételre, és 2008-ban tették közzé From policy to practice, A systemic change to lifelong guidance in Europe (A politikától a gyakorlatig: Az egész életen át tartó pályaorientáció rendszerszintű változása Európában) címmel. [3] Neve azonban nem szerepelt a fedőlapon. Ehelyett csak az egyik közreműködőként említették a jelentés "Elismerések" szakaszában.

4. 2008 januárjában a panaszos kérdésére válaszolva a Cedefop kifejtette, hogy 2007 októberében megváltoztatta idézési politikáját. Ennek következtében a Cedefop kiadványaiban már nem ismerték el a külső jelentések szerzőségét.

5. 2008. február 10-én a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

6. A panaszos azt állította, hogy az, hogy a Cedefop nem ismerte el őt a 2006-os jelentés szerzőjeként, összeegyeztethetetlen volt a Központ korábbi gyakorlatával, és tisztességtelen volt.

7. A panaszos azt állította, hogy a Cedefopnak a vele egyeztetett feltételeknek megfelelően el kell ismernie szerzőségét a jelentés „Elismerések” szakaszában.

A VIZSGÁLAT

8. 2008. április 16-án az ombudsman felkérte a Cedefopot, hogy nyújtson be véleményt, amit 2008. július 24-én meg is tett. A véleményt észrevételezés céljából továbbították a panaszosnak, aki azt 2008. október 16-án megküldte.

9. 2009. február 10-én az ombudsman szolgálatai kapcsolatba léptek a panaszossal, hogy megvitassák a békés megoldásra irányuló javaslatot.

10. 2009. március 19-én az ombudsman javaslatot tett a Cedefop békés megoldására.

11. 2009. május 7-én a Cedefop jelezte, hogy nem tudja elfogadni az ombudsman javaslatát.

12. 2009. június 9-én a panaszos megküldte észrevételeit a Cedefopnak az ombudsman javaslatára adott válaszára.

13. 2010. január 5-én az ombudsman ajánlástervezetet terjesztett a Cedefop elé.

14. 2010. január 15-én a Cedefop elfogadta az ombudsman ajánlástervezetét.

15. 2010. március 18-án a panaszos jelezte, hogy elégedett az eredménnyel, és őszintén köszönetet mondott az ombudsmannak és csapatának.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

A. A CEDEFOP ÁLTAL VALÓSZÍNŰEN ÉS FOLYAMATLANUL TÖRTÉNŐ ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLÁSFOGLALÁS

Az ombudsman elé terjesztett érvek

16. A panaszos azt állította, hogy az, hogy a Cedefop nem ismerte el őt a 2006-os jelentés szerzőjeként, összeegyeztethetetlen a korábbi gyakorlatával, és tisztességtelen.

17. Állításának alátámasztására a panaszos a következő érveket terjesztette elő:

a) A Cedefop egyértelműen elismerte őt a 2004-es jelentés szerzőjeként azáltal, hogy a 2004-es jelentés fedőlapján megemlítette a nevét. Ezt azonban a 2006. évi jelentés tekintetében nem tette meg.

b) Az a szerződés, amelynek alapján a 2004. évi jelentést megbízták, pontosan ugyanaz volt, mint a 2006. évi jelentésre vonatkozó szerződés. Ezért a 2006. évi jelentés elkészítésére vonatkozó szerződés elfogadásakor úgy vélte és elvárta, hogy a Cedefopnak a 2006. évi jelentésre vonatkozó idézési politikája megegyezzen a 2004. évi jelentésre vonatkozó idézési politikájával.

c) A Cedefop új idézési politikáját nem lett volna szabad visszamenőleges hatállyal alkalmazni.

18. A panaszos azzal is érvelt, hogy:

a) az „Iránymutatás a munkaerő fejlesztéséhez” című konferencián (Thesszaloniki, 2007. június 25–26.) a résztvevőknek kiosztott 2006-os jelentés közzététel előtti változatában a Cedefop őt jelölte meg szerzőként; és

b) még az új politika bevezetése után is, a Cedefop 2007 novemberében szerzőséget ruházott W. úrra a W. úr által ugyanabban a kiadványsorozatban közzétett publikáció tekintetében, amelyben a panaszos jelentése is szerepel.

19. Az ombudsmanhoz benyújtott véleményében a Cedefop elismerte, hogy a panaszossal mind a 2004. évi jelentésre, mind a 2006. évi jelentésre vonatkozóan kötött szerződések azonosak voltak. Az idézési politikára vonatkozó szabályokat nem tartalmaztak. A szerződések II.8. cikke azonban előírta, hogy: „Az eredmények vagy az azokra vonatkozó jogok, beleértve a szerződés teljesítése során szerzett szerzői jogokat és egyéb szellemi vagy ipari tulajdonjogokat is, kizárólag a Cedefop tulajdonát képezik, amely azokat saját belátása szerint, földrajzi vagy egyéb korlátozás nélkül felhasználhatja, közzéteheti, átruházhatja vagy átruházhatja, kivéve, ha a szerződés megkötése előtt ipari vagy szellemi tulajdonjogok állnak fenn.” Ez a rendelkezés megfelelt a költségvetési rendelet általános feltételeinek, amelyek meghatározzák, hogy az intézmény tulajdonjoggal rendelkezik szolgáltatási szerződéseinek eredményei felett, és a II.10. cikkben úgy rendelkeznek, hogy az intézmény „dönthet a szolgáltatási szerződés eredményeinek felhasználásáról, terjesztéséről és közzétételéről, beleértve azt a jogot is, hogy az eredményeket csak részben használja fel, vagy hogy az eredményeket ne tegye közzé, amennyiben azt helyénvalónak tartja.”

20. 2007-ig a Cedefop nem rendelkezett egyértelmű idézési politikával a szolgáltatási szerződések alapján készített dokumentumok tekintetében. Az erre vonatkozó döntéseket eseti alapon hozták meg. 2007 októberében a Cedefop kialakította idézési politikáját, és szigorúan betartotta azt az ezen időponttól kezdve közzétett valamennyi kiadvány tekintetében.

21. E politika eredményeként a Cedefop által szolgáltatási szerződések alapján megrendelt és általában a Cedefop szakértői által bevezetett módosítások tárgyát képező, díjazással járó jelentések szerzőit a végleges kiadványok már nem említik szerzőként. Az „Elismerések” szakaszban azonban elismerik őket az elért eredményhez való konkrét hozzájárulásuknak megfelelően, beleértve az adott szolgáltatási szerződésre való egyértelmű hivatkozást is.„A Cedefop Európai Szakképzési Folyóirat című kiadványához nem díjköteles cikkeket benyújtó szerzőket viszont szerzőként ismerik el.

22. A panaszos esetében a Cedefop kifejtette, hogy nem alkalmazza visszamenőlegesen idézési politikáját. E tekintetben megjegyezte, hogy a panaszos jelentését röviddel az új politika elfogadása után tették közzé.

23. A Cedefop arra is rámutatott, hogy az általa odaítélt szolgáltatási szerződések száma miatt nem lehetséges tájékoztatni a gyakran konzorciumok által képviselt potenciális külső vállalkozókat erről az idézési politikáról. Mindenesetre az ilyen vállalkozók nem szerzik meg azt a jogot, hogy szerzőként hivatkozzanak rájuk a Cedefop kiadványaiban.

24. W. közzétételét illetően a Cedefop azt állította, hogy olyan nem ellenszolgáltatás fejében fizetett hozzájárulásról van szó, amely nem kapcsolódik szolgáltatási szerződéshez. Ezért az idézési politika nem vonatkozott rá.

25. Végezetül a Cedefop fenntartotta, hogy a 2007 júniusában Thesszalonikiben tartott konferencián felhasznált jelentés panaszos általi tervezete még nem minősült „Cedefop-kiadványnak”. A fedőlapon egyértelműen fel volt tüntetve a következő szöveg: „háttérdokumentum/végleges jelentés, az angol nyelvi változatot nem vizsgálták felül”. Ez azt jelentette, hogy a dokumentumot nem szerkesztették és nem vizsgálták felül, mivel a Cedefop belső szakértői még nem tettek kiegészítéseket vagy változtatásokat.

26. Észrevételeiben a panaszos nem látta a kapcsolatot a tanulmányért járó díjazás és a szerzőség között, és azt állította, hogy a Cedefop szakértői nem járultak hozzá a 2006. évi jelentéshez. Lényegében fenntartotta eredeti állítását, érveit és állítását.

AZ OMBUDSMAN ERŐKIFEJTÉSEI A BARÁT MEGOLDÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA

A vélemény és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy a Cedefop megfelelően reagált a panaszos állításaira és állításaira.

Az ombudsman előzetes értékelése, amely békés megoldási javaslathoz vezet

27. Először is vitathatatlan, hogy ha egy tudós a Cedefop által közzéteendő jelentést készít, a tudós további előnyhöz jutna, ha nevét feltüntetnék a kiadvány fedőlapján.

28. Másodszor, a Cedefop mérlegelési jogkörén belül új idézési politikát alakíthat ki, amely megváltoztatja az idézéssel kapcsolatos gyakorlatát. Ennek során azonban a Cedefop nem sértheti azokat a szerzőket, akik tanulmányaik elkészítésekor és benyújtásakor a régi gyakorlatra támaszkodtak. E tekintetben az ombudsman rámutatott az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint az olyan jogi intézkedés visszamenőleges hatályú visszavonása, amely egyéni jogokat vagy hasonló előnyöket biztosított az egyén számára, ellentétes az általános jogelvekkel [4].

29. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszos számára ésszerű volt a Cedefop jelenlegi gyakorlatára támaszkodni, amikor 2007 márciusában benyújtotta a 2006-os jelentést.

30. A fentiek fényében az ombudsman úgy ítélte meg, hogy azáltal, hogy új idézési politikáját alkalmazta a panaszos 2006. évi jelentésére, amelyet az új politika 2007. októberi hatálybalépése előtt fogadtak el, fejeztek be és fogadtak el közzétételre, a Cedefop a) nem járt el tisztességesen, és b) nem tartotta tiszteletben a panaszosnak a Cedefop régi idézési gyakorlatán alapuló jogos elvárásait. Mivel ez hivatali visszásságnak minősülhet, az ombudsman az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a következő javaslatot tette a békés megoldásra:

A Cedefop:

Először is kérjen elnézést a panaszostól, amiért az új idézési politikát alkalmazta a 2007. október 1-je előtt elfogadott és lezárt jelentésre; és

Másodszor, ismerje el, hogy a panaszos a 2006-os jelentés szerzője, ugyanúgy, ahogyan azt az „Iránymutatási politikák a tudásalapú társadalomban: trendek, kihívások és válaszok Európa-szerte” című közleményét, és a tanulmány valamennyi, a jövőben terjesztendő változatába illesszen be egy helyesbítést.

A békés megoldásra irányuló javaslatát követően az ombudsman elé terjesztett érvek

31. A Cedefop nem értett egyet az ombudsman javaslatával. Azzal érvelt, hogy teljes mértékben betartotta a szolgáltatási szerződést, amely az egyetlen jogalap volt e kérdés kezelésére. E tekintetben rámutatott arra, hogy a 2004-ben és 2006-ban kötött szerződések nyilvánvalóan nem jogosították fel a panaszost arra, hogy nevét idézzék.

32. A Cedefop azzal is érvelt, hogy a bizalomvédelem jogi elve a jelen ügyben nem releváns, mivel 2007 októbere előtt nem létezett tartós hivatkozási gyakorlat. Az idézésekkel kapcsolatos döntéseket inkább eseti alapon hozták meg. Ebben az összefüggésben egyetlen esemény nem minősül "következetes gyakorlatnak".[5] Ezenkívül a Cedefop semmilyen biztosítékot nem adott arra vonatkozóan, hogy a panaszost fogják a 2006-os jelentés szerzőjeként említeni.

33. A Cedefop szerint a szerződések kifejezetten és átfogóan a Cedefopra ruházták a szellemitulajdon-jogokat. A panaszos egyértelműen tisztában volt ezzel. Ezért nem járt el jóhiszeműen. Ezen túlmenően a Cedefop szerint a panaszos a Cedefophoz benyújtott panaszaiban elismerte, hogy formális és jogi szempontból nem létezik szerzői jog.[6] Ennek következtében a panaszosnak nem lehetett jogos elvárása arra, hogy olyan előnyhöz jusson, amely valójában ellentétes lett volna az egyértelműen meghatározott szerződéses rendelkezésekkel. A jogbiztonság elvét betartották, mivel a jogi szabályok egyértelműek és pontosak voltak.[7] A Cedefop hangsúlyozta, hogy nincs olyan ítélkezési gyakorlat sem, amely alátámasztaná azt a nézetet, hogy egy rendelkezés helytelen alkalmazása egyetlen korábbi szolgáltatási szerződésben jogos bizalmat keltene. Valójában egy szerződés helytelen alkalmazása soha nem keletkeztethet egyéni jogokat.

34. A Cedefop továbbá azzal érvelt, hogy egy külső vállalkozó, aki szolgáltatási szerződést ír alá a Központtal, ezt szolgáltatói minőségében teszi, nem pedig tudományos minőségében. Összefoglalva, nagyon konkrét szerződéses rendelkezésekkel összhangban nyújt szolgáltatásokat, és nem nyújt tudományos dokumentumot. A Cedefopnak nyújtandó szolgáltatásokat a szolgáltatási szerződés részletezi, beleértve a pontos tárgyat, a kutatás fókuszát és a Cedefopnak benyújtandó jelentés hosszát. A vonatkozó ajánlattételhez szükséges dokumentáció, amely a szolgáltatási szerződés részét képezi, pontos utasításokat tartalmaz a szóban forgó jelentés terjedelmére és tartalmára vonatkozóan. Annak biztosítása érdekében, hogy a külső vállalkozó teljes mértékben megfeleljen a pályázati előírásoknak, a Cedefop személyzete lépésről lépésre felügyeli és nyomon követi a vállalkozók feladatait, iránymutatást és utasításokat adva a szolgáltatóknak/külső vállalkozóknak. Ráadásul a szolgáltatási szerződés eredménye, azaz a jelentés teljesen módosított változatban vagy az eredeti változatban is közzétehető. A Cedefop dönthet úgy, hogy saját belátása szerint átírja a jelentést, mivel az a Cedefop szellemi tulajdona. A Cedefop dönt arról, hogy mikor és mikor teszi közzé a jelentést, és dönthet úgy is, hogy soha nem tesz közzé jelentést.

35. A Cedefop kijelentette, hogy az idézési politika határideje 2007 októbere volt. Ezt a Cedefop szigorúan és kivétel nélkül alkalmazta. Mindenesetre 2007 októbere előtt nem létezett idézési politika, a panaszos ezzel ellentétes feltételezései ellenére.

36. A Cedefop jelezte, hogy mérlegelési jogkörébe tartozik az idézési politika meghatározása.

37. A Cedefop kijelentette továbbá, hogy az idézés kérdése a Cedefop belső ügye. Belső jellege miatt a Cedefop idézési politikáját nem közölték a panaszossal. A külső vállalkozók számára az egyetlen releváns és jogilag kötelező erejű dokumentum a szolgáltatási szerződés.

38. Ami a panaszosnak a szerzőként idézett W. hozzászólására való hivatkozásait illeti, a Cedefop kijelentette, hogy ez a hozzászólás nem kapcsolódott semmilyen, a Cedefoppal kötött szolgáltatási szerződéshez. Inkább W. úr önálló munkáját képezte. A Cedefop hozzátette, hogy W. úr természetesen követelheti e mű szerzőségét. Ezzel szemben a külső vállalkozókra, köztük a panaszosra is vonatkoznak a Cedefoppal kötött szolgáltatási szerződéseik rendelkezései. Más szóval hozzájárulásuk a szolgáltatási szerződésben meghatározott pontos utasítások és jelzések eredménye, beleértve a Cedefop személyzete által nyújtott iránymutatást, felülvizsgálatot és korrekciókat. Így a Cedefop személyzetének az ilyen munkához való hozzájárulása vitathatatlan.

39. A Cedefop felhívta az ombudsman figyelmét arra, hogy a panaszos hét panaszlevelet küldött a Cedefopnak. A Cedefop részletesen válaszolt mindegyiknek, annak ellenére, hogy ezek a levelek ismétlődőek voltak, és számos megalapozatlan állítást és állítást tartalmaztak.

40. A Cedefopot meglepte, hogy úgy tűnik, a panaszos nem értékeli, hogy hozzájárulása megfelelően tükröződik a közzétett jelentés elismerésekről szóló részében. Rámutatott arra, hogy az ilyen elismerések használata bevett gyakorlat az Európai Unióban.

41. Tekintettel arra, hogy a szerződéses rendelkezések, amelyek egyértelműek és konkrétak voltak, és amelyeket a Cedefop a levél után követett, képezték az egyetlen releváns jogalapot, a Cedefop nem értett egyet a békés megoldásra irányuló javaslattal.

42. A Cedefop sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a panaszos megalapozatlan és ésszerűtlen elvárásokat fogalmazott meg. Kijelentette továbbá, hogy levelezésének hangvétele és tartalma komoly kétségeket ébresztett a panaszosnak az ügy békés megoldásához fűződő érdekét illetően.

43. Következésképpen a Cedefop arra kérte az ombudsmant, hogy vizsgálja felül értékelését, és a vizsgálatot hivatali visszásság megállapítása nélkül zárja le.

44. Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát, és arra a következtetésre jutott, hogy az ombudsman rendelkezik a döntés meghozatalához szükséges valamennyi információval.

Az ombudsman értékelése a békés megoldásra irányuló javaslatát követően

45. Az ombudsman megjegyezte, hogy a Cedefop a békés megoldásra irányuló javaslatának elutasítására vonatkozó érveit kizárólag a panaszos szerződéses jogaira és kötelezettségeire alapozta.

46. Az ombudsman megállapította, hogy a panaszossal 2004-ben és 2006-ban kötött szerződések azonosak. Egyik szerződés sem biztosított szerződéses jogot a panaszosnak arra, hogy a nevét egy kiadvány szerzőjeként említsék. A szerződések azonban arra sem kötelezték a Cedefopot, hogy ne hivatkozzon a panaszosra publikáció szerzőjeként. A Cedefop kihasználta ezt a szerződéses rugalmasságot azáltal, hogy először a panaszost jelölte meg a 2004-es jelentés szerzőjeként, majd 2007-ben új idézési szabályokat adott ki, amelyek kimondták, hogy a Cedefop által fizetett jelentések nem hivatkoznak a szerzőkre. A Cedefop által választott lehetőségek egyike sem vezetett szerződésszegéshez a Cedefop (vagy a panaszos) részéről.

47. Mivel a Cedefop azon döntése, hogy a panaszost idézi a 2004. évi jelentés szerzőjeként, nem volt ellentétes a 2004. évi szolgáltatási szerződéssel, a panaszos nem tévedett, amikor azt hitte, hogy a 2006. évi jelentés, amelyet azonos szolgáltatási szerződéssel összhangban nyújtott be, szintén lehetővé tette a Cedefop számára, hogy a panaszost idézze a 2006. évi jelentés szerzőjeként.

48. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszos részéről ésszerű volt jóhiszeműen azt hinni, hogy a Cedefop – a 2004-es jelentéshez hasonlóan – úgy dönthet, hogy őt jelöli meg a 2006-os jelentés szerzőjeként. E tekintetben emlékeztet arra, hogy a 2006-os jelentést a panaszos 2007 márciusában nyújtotta be, azaz hét hónappal azelőtt, hogy a Cedefop ismertette volna új idézési politikáját. Az ombudsman azon a véleményen volt, hogy a Cedefop nem sértheti azokat a szerzőket, akik tanulmányaik elkészítésekor és benyújtásakor a régi gyakorlatra támaszkodtak.

49. Míg az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ésszerű volt, hogy a panaszos a Cedefop jelenlegi gyakorlatára támaszkodjon, amikor 2007 márciusában benyújtotta a 2006-os jelentést, az ombudsmannak hangsúlyoznia kellett, hogy a 2007 októbere előtt hatályos politika nem követelte meg a Cedefoptól, hogy minden esetben hivatkozzon egy szerző nevére kiadványainak fedőlapján. Amint azt a Cedefop jelezte, 2007 októbere előtt az idéző szerzőkkel kapcsolatos döntéseket eseti alapon hozták meg. Mint ilyen, ebben az időszakban a Cedefop mérlegelési jogkörébe tartozott, hogy a szerzők nevét a kiadványainak fedőlapján megemlítse, vagy tartózkodjon ettől. Az ombudsman azonban következetesen kijelentette, hogy a mérlegelési jogkör nem azonos az önkényes jogkörrel. A mérlegelési mozgástérrel rendelkező közigazgatási szervnek mindig képesnek kell lennie arra, hogy objektív kritériumok alapján megindokolja, miért választ egy adott lehetőséget. Ily módon, ha a Cedefop 2007 októbere előtt eseti alapon hozott volna döntéseket a szerzőkre való hivatkozásról vagy annak mellőzéséről, biztosítania kellett volna, hogy objektív kritériumok alapján igazolni tudja e határozatokat. Az ilyen határozatok objektív kritériumok alapján történő igazolásának fontossága abban áll, hogy az adminisztráció ily módon biztosítani tudja, hogy a szerzők idézésére vonatkozó határozatai ne legyenek hátrányosan megkülönböztetőek vagy aránytalanok. A Cedefop azonban ebben az esetben nem adott elő objektív indokokat arra vonatkozóan, hogy miért nem a panaszost jelölte meg a 2006. évi jelentés szerzőjeként.[8] Ehelyett (tévesen) csak az új idézési politikára és szerződéses kötelezettségeinek téves értelmezésére támaszkodik a panaszossal kapcsolatos álláspontjának igazolása érdekében. Amint fentebb megjegyeztük, i. az új idézési politikát nem szabad visszamenőlegesen alkalmazni azokra a jelentésekre, amelyeket abban az időszakban nyújtottak be, amikor a régi idézési politika még hatályban volt, és ii. a szolgáltatási szerződések nem kötelezik a Cedefopot arra, hogy ne idézzen szerzőket kiadványainak fedőlapján.

50. Az ombudsman elutasította a Cedefop azon állítását, amely szerint a panaszos rosszhiszeműen járt el, amikor vitatta a 2007. évi idézési szabályoknak a 2006. évi jelentésre való alkalmazását (lásd a fenti 30. pontot). A Cedefop azon állítását, hogy a panaszos rosszhiszeműen járt el, arra a tényre alapozta, hogy a szolgáltatási szerződések kifejezetten és átfogóan biztosítják a szellemi tulajdonjogokat a Cedefop számára. Azzal érvelt, hogy mivel a panaszos egyértelműen ismerte a szerződések feltételeit, nem járhatott el jóhiszeműen. Az ombudsman megjegyezte, hogy a panaszos a 2004. évi jelentés benyújtásakor tudott a 2004. évi szolgáltatási szerződés szerződéses rendelkezéseiről. Ez a szerződés, amely a 2004. évi jelentéssel kapcsolatban szellemi tulajdonjogokat biztosított a Cedefopnak, nem akadályozta meg a Cedefopot abban, hogy e jelentés szerzőjeként a panaszost jelölje meg. A Cedefop kihasználta ezt a szerződéses rugalmasságot, amikor a 2004-es jelentés szerzőjeként a panaszosra hivatkozott. A 2006. évi szolgáltatási szerződés megegyezett a 2004. évi szolgáltatási szerződéssel. Így nem volt oka annak, hogy a panaszos ne értette volna meg jóhiszeműen, hogy a Cedefop őt a 2006. évi jelentés szerzőjeként is fel tudja és fel is fogja idézni.

51. Ami a Cedefopnak a panaszos békés megoldáshoz fűződő érdekével kapcsolatos „komoly kétségeit” illeti (lásd a fenti 42. pontot), az Ombudsman azon a véleményen volt, hogy távolról sem merültek fel kétségek a panaszosnak az egyeztető állásfoglalás elfogadásához fűződő érdekével kapcsolatban, az Ombudsman megjegyezte, hogy a panaszos valójában, amikor értesült az Ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatáról, kifejezte egyetértését a javaslattal.

52. Ilyen körülmények között az ombudsman szükségesnek tartotta, hogy megerősítse a hivatali visszásságra vonatkozó előzetes megállapításait (lásd a fenti 30. pontot), és ajánlástervezetet tegyen a Cedefopnak a jelen ügyben megállapított hivatali visszásság megszüntetése érdekében.

AZ EURÓPAI OMBUDSMAN AJÁNLÁSTERVEZETE

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő ajánlástervezetet készítette:

A Cedefopnak ugyanolyan módon kell elismernie a 2006-os jelentés panaszos általi szerzőségét, mint ahogyan azt a 2004-es jelentés elismerte, és ezért helyesbítést kell beillesztenie a tanulmány valamennyi, a jövőben terjesztendő változatába.

Az ombudsmanhoz az ajánlástervezetét követően benyújtott érvek

53. A Cedefop elfogadta az ombudsman ajánlástervezetét, és beleegyezett abba, hogy 2010. január 20-tól végrehajtja azt egy helyesbítésnek a tanulmány ezen időpontot követően kiosztott valamennyi példányába történő beillesztésével.

54. A panaszos elégedett volt az eredménnyel, és őszintén köszönetet mondott az ombudsmannak és csapatának.

Az ombudsman értékelése az ajánlástervezetét követően

Az ombudsman üdvözli, hogy a Cedefop elfogadta ajánlástervezetét.

B. Következtetés

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A Cedefop elfogadta az ajánlástervezetet, és megtette a megfelelő lépéseket annak végrehajtására.

A panaszost és a Cedefopot tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2010. április 8-án.

---

[1] Iránymutatási politikák a tudásalapú társadalomban: Trends, challenges and responses across Europe (Trendek, kihívások és válaszok Európa-szerte), A Cedefop Synthesis Report (A Cedefop összefoglaló jelentése), [a panaszos, S. úr], Cedefop Panorama sorozat; 85. szám, 2004., Luxemburg.

[2] Szolgáltatási szerződés száma: 2006-0078/AO/B/JWA/-RLAR/CouncilRes/011/06.

[3] From policy to practice, A systemic change to lifelong guidance in Europe (Az egész életen át tartó pályaorientáció rendszerszintű változása Európában), Cedefop Panorama sorozat; 149., 2008., Luxemburg.

[4] Lásd e tekintetben a 159/82. sz., Verli-Wallace kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1983., 2711. o.) 8. pontját; A T-123/89. sz., Chomel kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., II-131. o.) 34. pontja, a T-197/99. sz., Gooch kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2000., I-A-271. o. és II-1247. o.) 53. pontja és a T-251/00. sz., Lagardère SCA és Canal+ SA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., II-4825. o.) 139. pontja.

[5] A T-20/91. sz., Holtbecker kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., II-2599. o.) 53. pontja.

[6] A C-188/88. sz., NMB (Deutschland) GmbH kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., I-1689. o.) 53. pontja.

[7] A C-107/97. sz. Rombi & Arkopharama ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-3367. o.) 66. pontja.

[8] A Cedefop által előadott objektív okok hiányában az ombudsman úgy véli, hogy ilyen objektív okok nem állnak fenn. Az ombudsman megjegyzi, hogy ezzel szemben a Cedefop objektív indokokat hozott fel az ombudsmanhoz benyújtott hasonló ügyben, nevezetesen az 1874/2008/BB ügyben.