FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Az európai ombudsman határozata az Európai Beruházási Bank ellen benyújtott 2145/2009/RT sz. panaszra vonatkozó vizsgálat lezárásáról

A panaszos olyan nem kormányzati szervezet, amely a honlapján elérhető információk szerint figyelemmel kíséri a nemzetközi pénzintézetek tevékenységét Közép- és Kelet-Európában.

2009. február 27-én hozzáférést kért az Európai Beruházási Banktól (EBB) az EBB és a Tádzsik Köztársaság között 2009. február 11-én megkötött keretmegállapodáshoz (a továbbiakban: a megállapodás). Az EBB megtagadta a megállapodáshoz való hozzáférést azzal az indokkal, hogy azt még nem erősítették meg az illetékes tádzsik hatóságok. A panaszos ezt követően az ombudsmanhoz fordult.

A panaszos megjegyezte, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok (1049/2001/EK rendelet és az EBB nyilvánosságra hozatali politikája) nem említik a fenti kivételt. Azt állította, hogy az EBB nem indokolta megfelelően a megállapodás hozzáférhetővé tételének megtagadására vonatkozó határozatát, és azt kérte, hogy az EBB tegye hozzáférhetővé azt.

Véleményében az EBB kifejtette, hogy a Tádzsik Köztársaság nemzeti hatóságaival való további kapcsolatfelvételt követően a megállapodást 2009. december 16-án közzétették a Tádzsik Köztársaság Belga Királyságba akkreditált nagykövetségének honlapján. Másnap az EBB a panaszos rendelkezésére bocsátotta a megállapodás angol nyelvű változatára mutató internetes hivatkozást.

Észrevételeiben a panaszos megerősítette, hogy az EBB eleget tett a megállapodáshoz való hozzáférés iránti kérelmének.

A fentiek fényében az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az EBB lépéseket tett az ügy rendezésére. Ezért lezárta az ügyet.

A PANASZ HÁTTERE

1. A panaszos olyan nem kormányzati szervezet, amely figyelemmel kíséri a nemzetközi pénzügyi intézmények tevékenységét Közép- és Kelet-Európában [1].

2. 2009. február 27-én hozzáférést kért az Európai Beruházási Banktól (EBB) az EBB és a Tádzsik Köztársaság által 2009. február 11-én aláírt keretmegállapodáshoz [2] (a továbbiakban: a megállapodás).

3. 2009. március 24-én az EBB a Bank közzétételi politikájának (PDP) [3] 33. cikke alapján megtagadta a megállapodáshoz való hozzáférést. Az EBB tájékoztatta a panaszost, hogy a dokumentum harmadik féltől származó dokumentum, és hogy a tádzsik hatóságok nem járultak hozzá a közzétételhez.

4. 2009. március 25-én a panaszos panaszt nyújtott be az EBB panaszirodájához, amelyben vitatta az EBB azon döntését, hogy nem hozza nyilvánosságra a megállapodást.

5. 2009. május 4-én az EBB főtitkára válaszolt a panaszra, és megküldte számára az EBB panaszirodájának következtetéseiről szóló jelentést. Jelentésében az EBB Panaszirodája elismerte, hogy a panaszos kérelmének elutasítása nem volt megfelelően megalapozott a megállapodás harmadik féltől származó dokumentumként való minősítését illetően. Az EBB azonban nem hozhatta nyilvánosságra a megállapodást, mivel azt az illetékes tádzsik hatóságok még mindig ratifikálják. Az EBB azt is kijelentette, hogy szolgálatai felveszik a kapcsolatot Tádzsikisztán nemzeti hatóságaival annak ellenőrzése érdekében, hogy a kért dokumentum hozzáférhetővé tételével kapcsolatos kifogásuktól el lehet-e tekinteni a ratifikációs folyamat befejezését követően. Jelezte, hogy tájékoztatni fogja a panaszost kérelmének állásáról.

6. 2009. augusztus 26-án a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

7. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos a következő állítást és állítást nyújtotta be.

Állítás:

Az EBB nem indokolta megfelelően a Tádzsik Köztársasággal kötött keretmegállapodás nyilvánosságra hozatalának megtagadására vonatkozó döntését, megsértve ezzel az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseit és az EBB nyilvánosságra hozatali politikáját.

Igénypont:

Az EBB-nek közzé kell tennie a Tádzsik Köztársasággal 2009. február 11-én kötött keretmegállapodást.

A VIZSGÁLAT

8. 2009. szeptember 15-én az ombudsman vizsgálatot indított. 2009. december 22-én az EBB megküldte véleményét, amelyet az észrevételek megtételére való felhívással együtt továbbítottak a panaszosnak.

9. A panaszos 2010. február 1-jén küldte meg észrevételeit.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

A. A vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó állítás és a kapcsolódó kérelem

Az ombudsman elé terjesztett érvek

10. Állításának alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy az EBB a kérelmét elutasító határozatában nem hivatkozott az 1049/2001/EK rendelet vagy a PDP egyetlen olyan rendelkezésére sem, amely indokolná a megállapodás bizalmas kezelését annak a tádzsik hatóságok általi megerősítéséig.

11. Véleményében az EBB rámutatott arra, hogy az aarhusi rendelet [4] 12. francia bekezdése szerint az 1049/2001/EK rendelet rendelkezései csak akkor alkalmazandók az EBB-re, ha környezeti információkat kérnek. A megtámadott dokumentum azonban nem tartalmaz környezeti információkat. Az ElB kifejtette, hogy szolgálatai határozatukban nem hivatkoztak a rendelet egyetlen rendelkezésére sem, mivel az a panaszos kérésének időpontjában nem vonatkozott az EBB-re [5].

12. Ami a PDP állítólagos megsértését illeti, az EBB hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem tekinthető más EBB-dokumentumnak. Inkább a szerződéses megállapodások kategóriájába tartozik, mivel tartalmát a két fél közös akarata határozza meg. Az ilyen szövetség akkor lép hatályba, amikor a vonatkozó akaratok teljesen kialakultak. Ebben az esetben a megállapodás jogilag kötelező erejűvé válna, amint Tádzsikisztán nemzeti hatóságai megerősítik azt.

13. Az ElB véleménye szerint a keretmegállapodásokra az egyéb megállapodásokra és harmadik felek dokumentumaira vonatkozó szabályoknak kell vonatkozniuk [6]. E tekintetben az EBB jelezte, hogy a panaszos keretmegállapodáshoz való hozzáférés iránti kérelmének kezelése során a 2007. évi PDP jól meghatározott hiányossága miatt nem hivatkozott a PDP konkrét rendelkezésére. Ezt követően 2009-ben nyilvános konzultációra került sor az ElB átláthatósággal és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos politikáiról. Mivel a 2007. évi PDP nem tartalmaz a keretmegállapodásokra vonatkozó kifejezett rendelkezést, az EBB úgy ítélte meg, hogy a dokumentumot csak a (társ)szerző véleményének értékelését követően kellett volna közzétenni, kivéve, ha már egyértelmű volt, hogy a dokumentumot közzé kellett volna tenni vagy nem kellett volna közzétenni. Hangsúlyozta, hogy „ezt az eljárást a dokumentum jóváhagyási folyamatának státuszától függetlenül kell alkalmazni, de ez utóbbi – más tényezőkkel együtt – befolyásolhatja az ElB döntését a dokumentum aláírója által kifejezett bizalmas kezelés iránti kérelemről”.

14. A jelen ügyet illetően több tényező is indokolta, hogy az EBB a panaszos kérésének időpontjában megtagadta a kért dokumentum hozzáférhetővé tételét. E tekintetben az EBB utalt a folyamatban lévő ratifikációs folyamatra, arra, hogy a tádzsik hatóságok nem állapodtak meg a megállapodás ratifikáció előtti nyilvánosságra hozataláról, valamint az összetett geopolitikai helyzetre, amely végső soron az EBB régión belüli nemzetközi kapcsolatainak romlását okozhatta volna, ha a megállapodást a ratifikáció előtt nyilvánosságra hozták volna.

15. Az EBB jelezte továbbá, hogy 2009. október 1-jén a tádzsik parlament megerősítette az EBB-vel kötött keretmegállapodást. A megerősítést követően a keretmegállapodás tádzsikisztáni változatát megküldték az EBB-nek.

16. Az EBB és a tádzsik nemzeti hatóságok közötti további kapcsolatfelvételt követően az utóbbiak 2009. december 15-én megállapodtak abban, hogy a keretmegállapodást közzéteszik a Tádzsik Köztársaság Belga Királyságba akkreditált nagykövetségének honlapján. 2009. december 16-án az EBB a panaszos rendelkezésére bocsátotta a keretmegállapodás angol nyelvű változatára mutató internetes hivatkozást.

17. Észrevételeiben a panaszos megerősítette, hogy az EBB eleget tett a megállapodáshoz való hozzáférés iránti kérelmének, és felkérte az ombudsmant az ügy lezárására.

Az ombudsman értékelése

18. A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy az EBB megfelelő lépéseket tett az ügy rendezése érdekében, és ezáltal elégedett a panaszossal.

B. Következtetések

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az Európai Beruházási Bank lépéseket tett az ügy rendezésére, és ezzel elégedetté tette a panaszost.

A panaszost és az EBB-t tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2010. március 12-én.


[1] A panaszos honlapján elérhető információk szerint.

[2] Az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az EBB-nek nyújtott uniós garanciáról szóló, 2006. december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozat (HL 2006. L 414., 95. o.) alapján megkötött megállapodás szabályozza az EBB jövőbeli tádzsikisztáni hitelezését.

[3] Az EBB PDP-jének 33. cikke a következőképpen szól: „A harmadik felek dokumentumait illetően a Bank konzultál a harmadik féllel annak értékelése érdekében, hogy a dokumentumban szereplő információk bizalmasak-e, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető vagy nem tehető közzé.”(utólagos kiemelés).

[4] A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).

[5] Az EBB kijelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően az 1049/2001/EK rendelet a kért információk típusától függetlenül az EBB-re is alkalmazandó.

[6] Az EBB a PDP 27. és 33. cikkére hivatkozott, amelyek előírják, hogy az EBB konzultál a partnerrel a dokumentumok közzététele tekintetében.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!