# Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 865/2008/OV sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatának lezárásáról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2010-01-22T00:01+01:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/4548)
---
> Az uniós halászat fenntarthatóságának védelme érdekében az uniós jogalkotó intézkedéseket fogadhat el a halászati erőfeszítések Unió-szerte történő korlátozására. A közösségi vizeken halászattal töltött napok számának a 2007. évre történő meghatározásáról szóló tanácsi rendeletben a Skóciától nyugatra fekvő területen halászó hajók egy adott kategóriája számára kiosztott napok számát 10%-kal -- a 2006. évi 280 napról 252 napra -- csökkentették. Ennek eredményeként az érintett terület halászait képviselő Clyde Fishermen's Association az ombudsmanhoz fordult. A panaszos azt állította, hogy az említett csökkentés az Európai Bizottság által egy „nem papíralapú dokumentumban" elkövetett adminisztratív hiba eredménye, amely az e kérdéssel kapcsolatos megbeszélések alapját képezte a Tanácsban. A panaszos szerint a Bizottság tévesen váltotta fel a Skóciától nyugatra fekvő területekre és az Északi-tengerre vonatkozó oszlopokat a javasolt csökkentéseket tartalmazó táblázatban.
> 
> Véleményében a Bizottság azzal érvelt, hogy az említett csökkentést a tagállamok megvitatták és jóváhagyták, és nem történt adminisztratív hiba.
> 
> A nem hivatalos dokumentum alapos vizsgálatát követően az ombudsman megállapította, hogy bár az említett táblázat tartalmazott egy javaslatot a Skóciától nyugatra fekvő vizekre vonatkozó halászati napok csökkentésére, a nem hivatalos dokumentumban adott magyarázatok nem irányoztak elő ilyen csökkentést. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy valóban adminisztratív hiba történt. Ezért ajánlástervezetet nyújtott be a Bizottságnak, amelyben felkérte, hogy ismerje el a hibát, és amennyire még lehetséges, tegyen korrekciós intézkedéseket.
> 
> A Bizottság elutasította az ajánlástervezetet. Megismételte azt az érvét, hogy a vonatkozó javaslatot szándékosan terjesztették elő, és olyan tudományos bizonyítékokon alapult, amelyek azt mutatták, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen élő közönséges tőkehal kritikus állapotban van. A Bizottság azt is kijelentette, hogy a nem hivatalos dokumentum nem releváns, mivel azt felváltotta a tanácsi rendeletre irányuló hivatalos javaslata. Ezenkívül, még ha hiba történt is volna, már nem lehetne korrekciós intézkedéseket hozni.
> 
> Határozatában az ombudsman rámutatott arra, hogy az a tény, hogy a nem hivatalos dokumentumot felváltotta a Bizottság hivatalos jogalkotási javaslata, nem jelenti azt, hogy már nem szükséges megvizsgálni a nem hivatalos dokumentummal kapcsolatos esetleges hivatali visszásságokat. Az ombudsman megállapította továbbá, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a szakértői testületek azt javasolták, hogy 2007-ben ne fogjanak tőkehalat sem a Skóciától nyugatra fekvő területeken, sem az Északi-tengeren. A Bizottság informális dokumentuma azonban nem a teljes tilalom mellett döntött, hanem a tőkehalállományokra legnagyobb hatást gyakorló flották csökkentését javasolta. A Skóciától nyugatra fekvő területek tekintetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a több mint 50 tonna tőkehalfogást végző flottákra vonatkozik. Úgy tűnik azonban, hogy a jelen ügyben érintett hajókategória nem tartozik ebbe a csoportba. Az ombudsman ezért megerősítette azon álláspontját, hogy a jelek szerint igazgatási hiba történt. Tekintettel arra, hogy a Bizottságnak a korrekciós intézkedések meghozatalának lehetetlenségére vonatkozó érvei észszerűnek tűntek, az ombudsman kritikai észrevétellel zárta le az ügyet.
> 
A PANASZ HÁTTERE
----------------

1. Ezt a panaszt egy skóciai székhelyű halászszövetség nyújtotta be. A panasz benyújtásának időpontjában a szövetségnek 68 tagja volt, amelyek mindegyike saját halászhajóval rendelkezett, és amelyek többsége Skócia délnyugati részén található.

2. 2002 decemberében a Tanács az EU 2003-ra vonatkozó éves halászati tervének részeként egy altervet fogadott el, amelynek célja az egészséges és fenntartható tőkehalállomány helyreállítása volt többek között a Skóciától nyugatra fekvő területeken és az Északi-tengeren. Ez az alterv a tőkehalállomány-helyreállítási terv (CRP) címet viselte, és célja az volt, hogy bizonyos hajócsoportok esetében csökkentse a kiosztott halászati napok számát. A halászati tevékenységre vonatkozó korlátozásokat a Tanács a Bizottság által benyújtott javaslat alapján évente felülvizsgálja. A Skóciától nyugatra fekvő halászati területekre 2003 óta vonatkoznak ilyen korlátozások.

3. A jelen kifogás tárgyát képező kategória olyan halászhajókra vonatkozik, amelyek a fenékvonóhálónak nevezett halászeszköz-típust használják. Az ilyen vonóhálóhoz használt háló szembősége 70 és 90 mm között van. A 2002-ben bejelentett halászati teljesítményadatok szerint az ilyen hajók olyan fogást fogtak, amelyben a tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal a teljes kirakodott mennyiség kevesebb mint 5 %-át tette ki. A hivatalos dokumentumokban erre a hajókategóriára "4.a.ii/8.1.d" néven hivatkoznak.

4. A 2006. évre vonatkozóan az 51/2006/EK tanácsi rendelet[\[1\]](#_ftn1){#_ftnref1} IIA. mellékletének I. táblázata („A hajó által egy adott területen belül tölthető maximális napok száma halászeszközönként 2006-ban") 280 halászati napot osztott ki a Skóciától nyugatra vagy az Északi-tengeren halászó hajók e kategóriájának. A vonatkozó táblázatban a Skóciától nyugatra fekvő területek allokációja a 2.d oszlopban, az Északi-tenger megfelelő allokációja pedig a 2.b-2 oszlopban található. A 2007-es évre vonatkozóan a 41/2007/EK tanácsi rendelet[\[2\]](#_ftn2){#_ftnref2} IIA. melléklete a Skóciától nyugatra fekvő területek tekintetében 252-re csökkentette az e hajókategóriára vonatkozó halászati napokat (ez 10 %-kal kevesebb, mint 2006-ban). Ezzel szemben az Északi-tengeren a halászati napok száma 280 maradt.

5. A Bizottság eredetileg a halászati napok 25 %-os csökkentését javasolta. Ez a javaslat az egyes tagállamok által bejelentett tőkehalfogások számának értékelésén alapult. Az említett értékelést a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) végezte.

6. A halászattal foglalkozó tanácsi munkacsoport 2006. november 23-i ülésén a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat a javaslattervezetről, amelyet a Tanács decemberi ülésén történő elfogadás céljából be fog nyújtani a Tanácsnak. A Bizottság felsorolta az érintett halászeszközök kategóriáit, beleértve a 4.a.ii./8.1.d. kategóriát is.

7. A halászattal foglalkozó tanácsi munkacsoport 2006. november 30-i újabb ülésén a Bizottság benyújtotta a *3. sz. informális* dokumentumot, amely a tagállamokkal folytatandó további tárgyalások kiindulópontjának tekinthető. A nem hivatalos dokumentumban szereplő számítások célja azon halászeszközök azonosítása volt, amelyek az évente kifogott tőkehal legnagyobb hányadát teszik ki. A vizsgálat két részre oszlott. Az első azonosította azokat az eszközöket, amelyek több mint egy meghatározott tonna tőkehalat fogtak (például több mint 500 tonnát az Északi-tengeren). A második csak az Északi-tengerre és a Skagerrakra vonatkozott, és a kifogott tőkehalegyedek számát vizsgálta. A nem hivatalos dokumentum tartalmazott egy táblázatot, amely nem határozta meg a halászati napok maximális számát, de megjelölte azokat a kategóriákat, amelyeket a halászati napok számának csökkenése érintene. A megfelelő rovatokat a táblázatban szürke színnel jelöltük.

8. A 4.a.ii./8.1.d. hajókategóriát illetően -- a Bizottsággal egyetértésben -- a 16991/06 tanácsi dokumentumot az *első kompromisszumos szöveg* megvitatása céljából benyújtották a tagállamoknak. Ez a Skóciától nyugatra fekvő területen folytatott halászati tevékenység 210 halászati napra történő korlátozását irányozta elő, ami 25 %-kal kevesebb, mint 2006-ban. Ebben a dokumentumban 210 halászati nap szerepel a Bizottság 3. sz. informális dokumentumának 12. oldalán szereplő táblázatban szürkével kiemelt, a Skóciától nyugatra fekvő területre vonatkozó rovatban. A 16991/06 dokumentum az Északi-tengerre vonatkozó keretes írás esetében, amely ugyanebben a táblázatban nem volt szürkén kiemelve, nem javasolta a halászati napok számának csökkentését a 2006-os 280 naphoz képest. Több más hajókategóriát illetően a 16991/06 tanácsi dokumentum egyéb rovatai, amelyek a Bizottság 3. sz. informális dokumentumában szürkével kiemelt rovatoknak felelnek meg, szintén csökkentéseket irányoztak elő, bár eltérő mértékben, egy vagy több földrajzi területre vonatkozóan. A második *kompromisszum* keretében a Bizottság megállapodott abban, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen a 4.a.ii/8.1.d kategóriának megfelelő hajók halászati napjainak javasolt csökkentését 12 %-ra, azaz 246 halászati napra korlátozza.

9. Végezetül a harmadik *kompromisszum* keretében a Bizottság megállapodott abban, hogy a 4.a.ii./8.1.d. kategóriába tartozó eszközökre csak 10 %-os csökkentési arányt alkalmaz. Következésképpen a 17046/06 tanácsi dokumentumban előirányozták, hogy az e kategóriába tartozó hajók halászati tevékenységét 252 halászati napra korlátozzák. Ezt a számot tükrözi a Tanács által 2006. december 21-én elfogadott 41/2007/EK rendelet IIA. mellékletének 1. táblázata. 2007 januárjában a skót kormány tájékoztatta a panaszost a Tanács ülésének eredményéről. A 4.a.ii./8.1.d. kategória esetében azonban nem tisztázták a halászati napok számának csökkentését.

10. A panaszos, aki elégedetlen volt ezzel a változtatással, 2007 januárjában írt a skót kormánynak. Ez utóbbi azzal válaszolt, hogy a panaszos rendelkezésére bocsátotta a Bizottság 3. sz. informális dokumentumának egy példányát. Az e dokumentumban szereplő számítást illetően a skót közigazgatási szerv úgy vélte, hogy hibát követtek el. Pontosabban rámutatott arra, hogy a 41/2007/EK rendelet IIA. melléklete I. táblázatának 2.b oszlopában (nevezetesen 280 halászati nap) és 2.d oszlopában (252 halászati nap) szereplő 4.a.ii/8.1.d hajókategóriára vonatkozó számadatokat fel kellett volna váltani, és hogy ezt a hibát a Tanács vonatkozó, 2006. decemberi ülésén folytatott végső tárgyalások során nem vették észre. A skót közigazgatás rámutatott továbbá arra, hogy ugyanez a hiba történt a hajók 4.a.v/8.1.d kategóriájával kapcsolatban, ahol a két oszlopban szereplő információkat is felcserélték. Mivel a hiba inkább adminisztratív, mint politikai jellegű volt, az adminisztráció úgy vélte, hogy azt inkább adminisztratív fellépéssel, mint politikai beavatkozással kellene korrigálni.

11. 2007 folyamán folytatódtak a megbeszélések a Bizottsággal erről a kérdésről. A Bizottság szolgálatai azonban nem fogadták el, hogy hiba történt. 2007 novemberében a panaszos levelet intézett az Egyesült Királyság minisztereihez, Borg biztoshoz (halászati és tengerügyi ügyek) és a Bizottság halászati és tengerügyi főigazgatójához, amelyben segítséget kért az állítólagos igazságtalanság orvoslásához.

12. A panaszosnak 2008. január 10-én és 21-én adott válaszában a biztos és a főigazgató rámutatott arra, hogy a 4.a.ii/8.1.d hajókategória jelentős mértékben hozzájárult a közönséges tőkehal növendék egyedeinek a Skóciától nyugatra fekvő területen történő kifogásához, és ezért a halászati tevékenység csökkentésére irányuló javaslatnak minősül. Szerintük ezt a tagállamok a Tanács 2006. decemberi ülésén megvitatták és jóváhagyták. A biztos arra is rámutatott, hogy a számadatokat ismét ellenőrizték, és úgy tűnik, hogy nem történt hiba.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA
------------------

13. A panaszos szerint a Bizottság válaszát a 3. sz. informális dokumentumban foglalt következtetésekre alapozta annak bizonyítása érdekében, hogy a 4.a.ii/8.1.d. kategóriába tartozó hajók halászati napjainak csökkentése a Skóciától nyugatra fekvő területen helyes volt. Ezek a következtetések azonban nem Skóciától nyugatra, hanem az Északi-tengerre vonatkoztak. A panaszos a Bizottság által az Egyesült Királyság Állandó Képviseletének küldött üzenetekre hivatkozott, amelyeket továbbítottak a skót kormánynak. A kifogott tőkehal egyedek számára vonatkozó kritériumot illetően (a fiatal halak mortalitása alapján) a panaszos azt állította, hogy azt nem a Skóciától nyugatra fekvő területekre, hanem az Északi-tengerre/Skagerrakra alkalmazták.

14. 2008. március 25-én a panaszos az ombudsmanhoz fordult. A panaszos állításai és állításai a következők voltak:

1. A panaszos azt állította -- és azt állította, hogy a Bizottságnak el kell fogadnia --, hogy adminisztratív hibát követett el, azaz két oszlopban helytelen számadatokat használt fel, amikor azt javasolta a Tanácsnak, hogy a 2007. évre a Skóciától nyugatra fekvő területen a „4.a.ii/8.1.d" kategóriába tartozó hajók esetében 280-ról 252-re csökkentse a halászati napok számát.
2. A panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak meg kell tennie a megfelelő lépéseket az általa elkövetett hiba kijavítására.

A VIZSGÁLAT
-----------

15. A panaszt véleményezésre továbbították a Bizottságnak. A Bizottság 2008. június 27-én nyilvánított véleményt. A véleményt továbbították a panaszosnak, aki 2008. augusztus 18-án megküldte észrevételeit.

16. 2009. február 16-án az ombudsman ajánlástervezetet nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság 2009. június 18-án küldte meg részletes véleményét. A részletes véleményt továbbították a panaszosnak, aki 2009. július 20-án megküldte észrevételeit.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI
----------------------------------------

### Előzetes megjegyzések

17. A vizsgálatot megindító, a Bizottsághoz intézett 2008. április 9-i levelében az ombudsman rámutatott arra, hogy a jelen panasz a Bizottság által tett javaslattal kapcsolatos állítólagos igazgatási hibára vonatkozik, amely a Tanács által később elfogadott rendelet alapját képezte. Az EK-Szerződés korábbi 195. cikke (később az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikke) szerint az ombudsman csak hivatali visszásságokat vizsgálhat ki. Ennélfogva nem jogosult a közösségi szabályozás megalapozottságának vizsgálatára. A panaszos azonban azzal érvelt, hogy a jelen ügy a Bizottság javaslatában szereplő *adminisztratív* hibára vonatkozott. Az ombudsman ezért úgy vélte, hogy első ránézésre különbséget lehetne tenni a rendelet mint olyan és bizonyos, végül a rendeletbe foglalt adatok előállítása között. Ilyen körülmények között az ombudsman helyénvalónak tartotta, hogy vizsgálatot indítson a kérdés tisztázása érdekében. A Bizottsághoz és a panaszoshoz intézett leveleiben az ombudsman jelezte, hogy ezért a Bizottság véleményének kézhezvételéig nem hoz végleges döntést arról, hogy a jelen panasz a hatáskörébe tartozik-e.

18. Véleményében a Bizottság nem tett észrevételt a fentiekkel kapcsolatban, és nem kérdőjelezte meg a panasz elfogadhatóságát[\[3\].](#_ftn3){#_ftnref3} Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy a jelen panasz valóban az ő hatáskörébe tartozik.

### A. Adminisztratív hibára vonatkozó állítás és a kapcsolódó állítás

*Az ombudsman elé terjesztett érvek*

19. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság adminisztratív hibát követett el, azaz két oszlopban téves számadatokat használt, amikor azt javasolta a Tanácsnak, hogy a 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó hajók halászati napjainak számát a 2007. évre 280-ról 252-re csökkentse a Skóciától nyugatra fekvő területeken. Azt kérte, hogy a Bizottság tegye meg a megfelelő lépéseket az általa elkövetett hiba kijavítása érdekében.

20. Véleményében a Bizottság megállapította, hogy a II. melléklet felülvizsgálati folyamata során a 4.a.ii./8.1.d. kategóriába tartozó hajók esetében a halászati napok számának alakulása tudományos és műszaki bizonyítékokkal alátámasztott kritériumokon alapult. A tagállamok által szolgáltatott és a HTMGB által elemzett adatok szerint a 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó hajók több mint 50 tonna tőkehalat fogtak a Skóciától nyugatra fekvő területen. E közönséges tőkehalak közül több mint 10 000 egyed 1 éves[\[4\]](#_ftn4){#_ftnref4} és több mint 4 000 egyed 2 éves volt 2005-ben, a referenciaévben. Ugyanebben az évben az 1 és 2 éves közönséges tőkehal a Skóciától nyugatra fekvő területen a 4.a.ii/8.1.d. hajók által kifogott tőkehalegyedek több mint 95 %-át tette ki. Mind a tanácsi munkacsoport üléseit megelőzően, mind a tanácsi munkacsoportban, a COREPER-ben és a Tanács plenáris ülésén folytatott megbeszélések során valamennyi elemet benyújtották a tagállamoknak a tárgyalások különböző szakaszaiban. A Skóciától nyugatra fekvő területen a 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó hajók esetében a halászati napok számának csökkentésére a tárgyalások e szakaszaiban elfogadott csökkentési arányok alapján került sor. A folyamat végén a tagállamok elfogadták a harmadik kompromisszumot.

21. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Tanács által 2006 decemberében elfogadott határozat a tagállamok és a Bizottság közötti, a rendelkezésre álló legújabb tudományos és műszaki bizonyítékokkal alátámasztott mélyreható megbeszélések eredménye. Ezért nem értett egyet a panaszos azon állításával, hogy adminisztratív hiba történt a Bizottság javaslatával kapcsolatban vagy az elfogadási folyamat során. Ennek megfelelően a Bizottság felkérte az ombudsmant az ügy lezárására.

22. Észrevételeiben a panaszos elfogadta, hogy a 3. sz. informális dokumentumban szereplő táblázat a vonatkozó, szürkével kiemelt rovatot tartalmazza. A panaszos azt is elfogadta, hogy az első, a második és a harmadik kompromisszum csökkentéseket javasolt az érintett kategóriában. Hangsúlyozta azonban, hogy a táblázatot és a kompromisszumokat csak a közelmúltban bocsátották a rendelkezésére. Sem ezeket, sem a 3. sz. informális dokumentumot nem bocsátották a Bizottság rendelkezésére a 41/2007 rendelet elfogadása előtt.

23. A panaszos véleménye szerint a Bizottság nem hagyhatta figyelmen kívül a saját 3. sz. nem hivatalos dokumentumában foglaltakat. A Bizottság nem adott magyarázatot arra, hogy a nem hivatalos dokumentum szövege miért nem hivatkozik a Skóciától nyugatra fekvő területekre vonatkozó 4.a.ii/8.1.d kategóriára. A panaszos megkérdőjelezte, hogy a Bizottság a Skóciától nyugatra fekvő területek tekintetében összetéveszthette-e a 4.a.ii/8.1.d kategóriát a 4.a. iv/8.1.d kategóriával, amelyet az említett informális dokumentum harmadik oldalán azonosítottak. Egy, a kifogott tőkehalegyedekkel kapcsolatos gyakorlatra valóban hivatkoztak ott, de ez az Északi-tengerre vonatkozott. E vizsgálat során a 4.a.ii/8.1.d kategóriát úgy azonosították, mint amely több mint 400 000 tőkehalat fogott az Északi-tengeren. A nem hivatalos dokumentum ezért azt javasolta, hogy a 4.a.ii./8.1.d. kategóriába tartozó hajók esetében az Északi-tenger tekintetében csökkentsék a halászati napok számát. Ezen ajánlás ellenére az említett kategóriának megfelelő keretes írás nem volt szürkével kiemelve a 3. sz. informális dokumentum 12. oldalán található táblázatban, és a Tanács ülésein megvitatott kompromisszumok sem irányoztak elő ilyen csökkentést. Az Északi-tenger tekintetében a 41/2007/EK rendelet 2007-re nem írta elő a 4.a.ii/8.1.d kategóriára kiosztott halászati napok számának csökkentését, ahogyan az 2006-ban történt.

24. A panaszos előadta, hogy a Bizottság egyértelművé tette, hogy a 3. sz. informális dokumentum szövegében szerepel a csökkentés iránti kérelem. Hozzátette azonban, hogy ebben a szövegben nem található hivatkozás a 4.a.ii/8.1.d kategóriára a Skóciától nyugatra fekvő terület vonatkozásában. Amennyiben -- amint azt a Bizottság állította -- a Skóciától nyugatra fekvő területen folytatott tőkehalhalászatra vonatkozó adatokat a tagállamok szolgáltatták és a HTMGB elemezte, és ennek következtében a halászati napok számának csökkentésére irányuló javaslatra van szükség, ezt a javaslatot a 3. sz. informális dokumentumban kellett volna előterjeszteni. A panaszos hangsúlyozta, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy a nem hivatalos dokumentumban miért nem tettek ilyen javaslatot a Skóciától nyugatra fekvő területek tekintetében. Ezzel szemben a nem hivatalos dokumentum egyértelműen utalt az Északi-tengerrel kapcsolatos releváns kategóriára, és ugyanilyen egyértelmű csökkentési ajánlást tartalmazott. Ezt azonban később nem fogadták el.

25. A panaszos azt állította, hogy az a tény, hogy általában a tagállamok és különösen az Egyesült Királyság elmulasztották észrevenni, hogy hiba történt, nem menti fel a Bizottságot adminisztratív hibája alól. Egyetértett a Bizottsággal abban, hogy a javasolt csökkentéseket tudományos bizonyítékokra kell alapozni. A panaszos hozzátette, hogy amennyiben bármilyen további bizonyítékra lenne szükség azon állításához, hogy a kategóriák és a területek közötti összetévesztés következtében adminisztratív hiba történt, azt az a tény szolgáltatta, hogy ugyanazt a hibát megismételték a 4.a.v/8.1.d kategória tekintetében. A panaszos végül felkérte az ombudsmant, hogy kérje fel a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a hiba hatásának visszafordítására.

*Az ombudsman ajánlástervezethez vezető értékelése*

26. Az ombudsman megjegyezte, hogy a 41/2007/EK rendelet IIA. mellékletében a 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó hajók számára a Skóciától nyugatra fekvő területek számára kiosztott 252 halászati nap (szemben a 2006. évi 280 nappal) a Bizottság javaslatának eredménye volt, amelyet ezt követően a Tanács elfogadott. E tekintetben a vonatkozó bizottsági dokumentum a Bizottság *2006. november 30-i 3. sz. informális dokumentuma,* amelyet a Tanács munkacsoportja ugyanazon a napon megvitatott, és amely a tagállamok közötti további megbeszélések alapját képezte.

27. Az informális dokumentum felsorolja a Bizottság által az 51/2006/EK rendelet IIA., IIB. és IIC. melléklete tekintetében javasolt főbb változtatásokat. A jelen vizsgálat szempontjából releváns részek a nem hivatalos dokumentum 2--4. oldala, valamint a 12. oldal, amely a 2007. évre tervezett maximális halászati napokat tartalmazó táblázattervezetet tartalmazza a különböző hajókategóriák tekintetében a következő négy földrajzi területen: (1) Kattegat; (2) az Északi-tenger, három aloszlopra osztva (beleértve a Skagerrakot is); (3) az Ír-tenger; és 4. Skóciától nyugatra. A nem hivatalos dokumentumban szereplő táblázat még nem tartalmazta a maximális halászati napokra vonatkozó pontos számadatokat, mivel a csökkentési arány még mindig osztályközi konzultáció tárgyát képezte. Szürkén kiemelték azonban az azon kategóriákra és területekre vonatkozó keretes írásokat, amelyek esetében a Bizottság már javasolta a halászati napok számának csökkentését. Ami a 4.a.ii/8.1.d kategóriát illeti, a Skóciától nyugatra fekvő területnek megfelelő rovat szürke színű volt, ami azt jelenti, hogy a 2006-ra megállapított 280 tengeren töltött naphoz képest csökkentést javasoltak.

28. A nem hivatalos dokumentum szerint a halászati napoknak a CRP értelmezéséből eredő csökkentése hatékonyabb lenne, ha azt csak azokra a flottákra alkalmaznák, amelyek a halpusztulás többségét teszik ki. Ennek alapján választották ki az egy adott küszöbértéket meghaladó tőkehalfogást (tonnában) elszámoló flottákat. Maguk a küszöbértékek a négy érintett területen kifogott tőkehal összmennyiségétől függtek. Az STEC által gyűjtött adatok alapján négy földrajzi táblázatot állítottak össze, amelyek a négy földrajzi területnek felelnek meg, és felsorolják azokat a hajókategóriákat, amelyek meghaladták a tonnában kifejezett küszöbértékeket (a nem hivatalos dokumentum 2--3. oldala). Ami a Skóciától nyugatra fekvő területeket illeti (amelyek esetében a rögzített küszöbérték 50 tonna tőkehal volt), a 4.a.ii/8.1.d. hajókategóriát nem sorolták fel ebben a táblázatban. Ez azt jelentette, hogy nem tartozott azon hajókategóriák közé, amelyek több mint 50 tonna tőkehalat fogtak, és így nem vették figyelembe a halászati napok lehetséges csökkentését.

29. A nem hivatalos dokumentumban szereplő négy földrajzi táblázatot egy ötödik táblázat követte (4. oldal). Ez a táblázat csak az Északi-tengerre és a Skagerrakra vonatkozott, amelyek esetében második alkalommal is sor került a több mint 400 000 tőkehalat fogó halászeszközök kiválasztására. Ez a megközelítés lehetővé tette a fiatal halak elhullásán alapuló kritérium beillesztését is. Ebben a táblázatban a 4.a.ii/8.1.d és a 4.a.v/8.1.d hajókategóriákat félkövér betűtípus jelöli, ami azt jelenti, hogy a halászati napok számának csökkentését javasolják számukra. A nem hivatalos dokumentum a következőket állapította meg:

„Ezért*azt javasolták, hogy a fent említett halászeszközök vegyék figyelembe a \[Bizottság\]*szolgálatai által javasolt csökkentést,*míg a többi halászeszköz a 2006-os szinten maradjon. A tengeren töltött napokra vonatkozó megfelelő nettó számadatok még nem szerepelnek a következő fejezet 1. táblázatában, mivel a csökkentési arány még mindig osztályközi konzultáció tárgyát képezi."*

30. A fentiek alapján úgy tűnt, hogy a 4.a.ii/8.1.d hajókategóriára vonatkozó halászati napok számának a Bizottság által javasolt csökkentése csak az Északi-tengert és a Skagerrakot érinti. A nem hivatalos dokumentum 12. oldalán szereplő, a halászati napok tervezett maximális számát tartalmazó táblázatban azonban a szürke színnel kiemelt rovat a Skóciától nyugatra fekvő területek esetében a d) oszlopnak, nem pedig az Északi-tenger és a Skagerrak esetében a b) oszlopnak felelt meg. Ezért úgy tűnt, hogy a 4.a.ii/8.1.d hajókategóriát illetően a nem hivatalos dokumentum 12. oldalán szereplő táblázat helytelenül tükrözte a Bizottságnak a nem hivatalos dokumentum 3. és 4. oldalán szereplő következtetéseit. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy valójában adminisztratív hiba történt. Úgy tűnik, hogy ugyanez a hiba történt a hajók 4.a.v/8.1.d kategóriája tekintetében is. Bár a nem hivatalos dokumentum 4. oldalán található táblázat az Északi-tengeren és a Skagerrakban található hajók e kategóriáját jelölte meg a csökkentés által potenciálisan érintettként, a 12. oldalon található táblázat nem szürkével jelölte meg, hanem inkább azt jelezte, hogy a csökkentés potenciálisan érintheti az e kategóriába tartozó hajókat Nyugat-Skóciában. Ez volt az oka annak, hogy a panaszos úgy vélte, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területekre, valamint az Északi-tengerre és a Skagerrakra vonatkozó két oszlopot felcserélték.

31. Véleményében a Bizottság kijelentette, hogy a 4.a.ii./8.1.d. kategóriába tartozó hajók esetében a halászati napok számának 25 %-os csökkentését javasolta, és ezt követően beleegyezett abba, hogy a javasolt csökkentést 12 %-ra, majd később 10 %-ra csökkentse. A Bizottság azonban véleménye szerint nem tett észrevételt a két oszlop esetleges megfordításával kapcsolatban. Csupán azt állította, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen a 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó hajók halászati napjainak csökkentésére irányuló javaslata a tagállamok által szolgáltatott és a HTMGB által elemzett adatokra vonatkozó tudományos és műszaki bizonyítékokkal alátámasztott kritériumokon alapul. Nem tért ki arra a kérdésre, hogy ezt miért nem említi a 3. sz. informális dokumentuma. A Bizottság arra sem adott magyarázatot, hogy az e hajókategóriába tartozó északi-tengeri flottát -- amelyet a nem hivatalos dokumentum 3. oldalán található táblázatban azonosított -- miért nem jelölték meg a tárgyalások során és a végleges rendeletben a 12. oldalon található táblázat csökkentése által potenciálisan érintett hajóként.

32. A Tanácson belüli különböző tárgyalások alapjául szolgáló 16991/06. és 17046/06. sz. tanácsi dokumentumokból az is kiderült, hogy a későbbi csökkentéseket más hajókategóriákra is alkalmazták, amelyek esetében a Bizottság 3. sz. nem hivatalos dokumentumában a dobozok szürkével voltak kiemelve, bár eltérő mértékben, mint a 4.a.ii./8.1.d. hajókategóriára. Úgy tűnt, hogy a halászati napok számának a 4a.ii/8.1.d hajókategóriára vonatkozó, a 16991/06 és 17046/06 tanácsi dokumentumokban, valamint a 41/2007/EK tanácsi rendelet IIA. mellékletében szereplő táblázatban szereplő csökkentése egyszerűen a Bizottság által az eljárás megfelelő szakaszaiban, a három kompromisszum keretében előterjesztett javaslatokat tükrözte.

33. A fentiek alapján úgy tűnt, hogy a Bizottság hibája a 3. sz. informális dokumentum táblázatában megismétlődött a tanácsi dokumentumokban. Bár a Bizottság azzal érvelt, hogy a Tanács által elfogadott végleges határozat a tagállamok közötti mélyreható megbeszélések eredménye volt, semmi nem utalt arra, hogy ez a megbeszélés az egész javaslat alapját érintette volna, vagyis azt a kérdést, hogy mely területekre terjedjen ki az e kategóriába tartozó hajók halászati napjainak javasolt csökkentése. Ha a Tanács megvizsgálta volna ezt a kérdést, a legnehezebb lett volna megmagyarázni, hogyan lehetett volna figyelmen kívül hagyni a Bizottság hibáját. Ami azt illeti, ez a hiba elég nyilvánvaló volt. Ezt bizonyítja a Bizottság 3. sz. nem hivatalos dokumentumának 3. és 4. oldalán szereplő, az Északi-tengeren és nem a Skóciától nyugatra fekvő vizeken közlekedő hajók 4.a.ii/8.1.d. kategóriájának lefedését javasló adatok és a nem hivatalos dokumentum 12. oldalán szereplő táblázat (és az ezeket az adatokat tükröző későbbi tanácsi dokumentumok) közötti éles ellentmondás, ahol az érintett területek pontosan az ellenkezőjét jelentették, nevezetesen a Skóciától nyugatra fekvő területeket, nem pedig az Északi-tengert.

34. A fenti megfontolások alapján az ombudsman a következő ajánlástervezetet terjesztette a Bizottság elé:

„A*Bizottságnak el kell ismernie, hogy adminisztratív hibát követett el, amikor a 3. sz. informális dokumentumának 12. oldalán található szövegdobozban azt javasolta, hogy a 4.a.ii./8.1.d. kategóriába tartozó hajók esetében csökkentsék a halászati napok számát a Skóciától nyugatra fekvő területek tekintetében, még akkor is, ha az ebben az informális dokumentumban foglalt érdemi megfontolások azt mutatják, hogy a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezt a csökkentést.*

*A Bizottságnak lehetőség szerint meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket az említett hiba kijavítására."*

*Az ombudsmanhoz az ajánlástervezetét követően benyújtott érvek*

35. Részletes véleményében a Bizottság megállapította, hogy a halászati tevékenység korlátozásáról szóló éves rendelet elfogadásának jogalkotási folyamatára irányadó jogi szabályokat a 2371/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet)[\[5\]](#_ftn5){#_ftnref5} állapítja meg. Rámutatott különösen arra, hogy az alaprendelet 20. cikke különleges eljárást állapít meg, amelynek keretében a Tanács a Bizottság javaslata alapján határoz a fogási és/vagy halászati erőkifejtési korlátokról, valamint a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásáról. Az alaprendelet 4. cikke előírja, hogy a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférést és a halászati tevékenységek fenntartható végzését szabályozó valamennyi intézkedést különösen a HTMGB jelentéseinek figyelembevételével kell meghatározni. Ezzel párhuzamosan a biztonságos biológiai határértékeken kívül eső állományok esetében az alaprendelet 5. cikke előírja a Tanács számára, hogy helyreállítási tervek formájában fogadjon el kiemelt intézkedéseket. A 423/2004/EK tanácsi rendeletnek[\[6\]](#_ftn6){#_ftnref6} a Tanács eljárási szabályzatára vonatkozó rendelkezései többek között a Skóciától nyugatra fekvő területen élő tőkehalállományt helyreállítási tervtől tették függővé.

36. 2006. október 20-án elérhetővé vált a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) halászati gazdálkodási tanácsadó bizottságának (ACFM) jelentése. A Skóciától nyugatra fekvő területen élő közönséges tőkehalat kritikus állapotban lévőnek minősítette, és azt javasolta, hogy 2007-ben ne folytassanak halászatot ezen a tőkehalállományon. A HTMGB halászati erőkifejtés-gazdálkodással foglalkozó alcsoportja 2006. június 5--9. és 2006. október 9--13. között ülésezett a tagállamok által szolgáltatott adatok elemzése céljából. Ennek során a Bizottság a különböző halállományok állapotáról rendelkezésre álló információk fényében értékelte a különböző hajókategóriáknak a CRP hatálya alá tartozó állományokra gyakorolt hatását, valamint a 2007-re tervezett erőkifejtési korlátozások ebből eredő következményeit is. A HTMGB egy 2006 novemberében tartott ülésen[\[7\]](#_ftn7){#_ftnref7} közölte megállapításait és szakvéleményét a Bizottsággal. Ez többek között azt mutatta, hogy a Skóciától nyugatra található hajók 4.a.ii/8.1.d kategóriája egyértelműen a 2007. évi halászati erőkifejtés csökkentésének jelöltje lenne.

37. A 41/2007/EK rendelet Tanács általi, 2006. december 21-i elfogadását eredményező jogalkotási folyamat során előzetes megbeszélésekre került sor a Tanács belső halászati politikával foglalkozó munkacsoportjában. Az erőkifejtés korlátozásának kérdését, beleértve a 4.a.ii/8.1.d kategóriára vonatkozókat is, két munkacsoporti ülésen vitatták meg 2006. november 23-án és 30-án. Ez utóbbi ülésen a megbeszélések a Bizottság szolgálatai által erre a célra készített 3. sz. informális dokumentum alapján folytak. Ez a dokumentum számításokat tartalmazott a különböző hajókategóriáknak a CRP hatálya alá tartozó tőkehalállományokra gyakorolt hatásáról, valamint olyan kategóriákat jelölt meg, amelyek indokolhatják a 2007. évi halászati napok számának csökkentését.

38. 2006. december 5-én a Bizottság előterjesztette a 41/2007/EK rendeletre vonatkozó jogalkotási javaslatát. Ezzel hivatalosan megkezdődtek a tanácskozások és a tárgyalások a Tanácsban. A Bizottság javaslata az volt, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen tevékenységet folytató hajók 4.a.ii/8.1.d kategóriájában 25 %-kal, azaz a 2006. évi 280 napról 2007-ben 210 napra csökkentsék a halászati napok számát. Ezzel szemben a Bizottság javaslata azt irányozta elő, hogy az Északi-tengeren ugyanarra a hajókategóriára vonatkozó halászati napok száma (280 nap) változatlan maradjon.

39. A további jogalkotási folyamat során a Skóciától nyugatra fekvő területen a 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó hajókra vonatkozó halászati napok számának csökkentésére irányuló javaslat néhány módosításon ment keresztül. Az *első kompromisszumban* a csökkentés 25 % maradt. A *második kompromisszumban* a Bizottság 12 %-os csökkentésben állapodott meg (246 nap alatt). A *végső kompromisszumban,* amelyet „csomagmegállapodásként" fogadtak el, a Bizottság 10 %-os csökkentési arányról állapodott meg. A Tanács ezért a 2007. évi gazdálkodási időszakra (2007. február 1-jétől 2008. január 31-ig) 252 napban határozta meg az e hajókategóriára vonatkozó halászati napok maximális számát a Skóciától nyugatra fekvő területen.

40. A Bizottság kifejtette továbbá, hogy amikor a panaszos megkérdőjelezte a Skóciától nyugatra fekvő vizeken halászattal töltött napok számának csökkentését, a skót közigazgatás átadta neki a 3. sz. nem hivatalos dokumentum másolatát, és feltételezte, hogy a Bizottság adminisztratív hibát követett el, amikor a szóban forgó halászati erőkifejtés-csökkentésre tett javaslatot. A skót közigazgatás hibát vélt felfedezni abban, hogy a 3. sz. informális dokumentum a 12. oldalon a 4.a.ii/8.1.d. kategóriába tartozó hajók Skóciától nyugatra eső részére vonatkozó halászati napok számának csökkentését jelezte. A 4. oldalon azonban a nem hivatalos dokumentum ugyanazon hajókategória halászati erőkifejtésének csökkentése mellett érvelt - nem Skóciától nyugatra, hanem az Északi-tengeren.

41. A Bizottság azzal érvelt, hogy mind a panaszban, mind az ombudsman ajánlástervezetében kifejtett érvelés kizárólag a 3. sz. informális dokumentumra összpontosított, amelyet szolgálatai a jogalkotási folyamat korai szakaszában a Tanácsban képviselt tagállamok rendelkezésére bocsátottak. A Bizottság szerint az ombudsman tévesen minősítette a nem hivatalos dokumentumot a jogalkotási folyamat szempontjából releváns bizottsági dokumentumnak. A releváns dokumentum ugyanis nem a nem hivatalos dokumentum volt, hanem a Bizottság által 2006. december 5-én elfogadott és a Tanácsnak továbbított hivatalos jogalkotási javaslat. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nem hivatalos dokumentumnak egyáltalán nincs státusza a jogalkotási folyamatban. Rámutatott arra, hogy a nem papíralapú dokumentum az írásbeli információk továbbításának nagyon informális eszköze. A nemzetközi gyakorlatban a nem papírokat nagyrészt segélymemóriaként használják a már megtett vagy a jövőben elkészülő pontokhoz. Ezek nem idézésre vagy hozzárendelésre szolgálnak, mivel nem jelentenek olyan hiteles nyilatkozatot, amely bármilyen módon elkötelezné a kezdeményező küldöttség országát. A Bizottság gyakorlatában a nem hivatalos dokumentumokat gyakran használják az összetett jogalkotási folyamatokban az alábbiak nem hivatalos vagy nem hivatalos eszközeként: i. a tagállamok megismertetése összetett és érzékeny témákkal a folyamat lehető legkorábbi szakaszában; ii. annak feltárása, hogy ebben a szakaszban milyen lehetőségek kínálkoznak a tagállamokkal; valamint iii. a Bizottság jogalkotási javaslata kidolgozásának, valamint a Tanácsban ezt követően folytatott tanácskozásoknak és tárgyalásoknak a megkönnyítése. A Bizottság véleménye szerint a nem hivatalos dokumentumok és az azok alapján folytatott megbeszélések -- teljesen nem hivatalos jellegük miatt -- nem kifogásolhatók vele szemben. Ezenkívül semmilyen módon nem korlátozhatják azt a mérlegelési mozgásteret, amellyel a Bizottság rendelkezik a hivatalos jogalkotási javaslatainak lehetséges választási lehetőségei közötti választás során.

42. A Bizottság továbbá azzal érvelt, hogy mivel a nem hivatalos dokumentumok csak a szolgálatai által létrehozott és a jogalkotási folyamatban részt vevő valamennyi fél által ekként értelmezett munkadokumentumok, az ilyen dokumentumok csak az adott időpontban fennálló helyzetet tükrözik. Ezért előfordulhat, hogy nem átfogóak, és következetlenségeket is tartalmazhatnak. A szóban forgó jogalkotási folyamat egyéb elemeitől elszigetelten vizsgálva a 3. sz. informális dokumentum valóban tartalmazott ilyen ellentmondásokat. Valójában a panaszos által a jelen ügyben említett következetlenség, nevezetesen a 4.a.ii/8.1.d. kategóriába tartozó hajók számára a Skóciától nyugatra fekvő területen biztosított halászati napok számának csökkentésével kapcsolatos részletes megfontolások hiánya a nem hivatalos dokumentum fő részében nem volt az egyetlen, amelyet a 3. nem hivatalos dokumentum tartalmazott. Hasonló eltérés volt a 2. oldalon szereplő, a 4.a.iii/8.1.a hajókategóriára vonatkozó halászati napok csökkentését javasló adatok és a 11. oldalon szereplő táblázat között, amely ehelyett a 4.a.iv/8.1.a hajókategóriára vonatkozó csökkentést javasolta. A Bizottság azonban fenntartotta, hogy a 3. sz. informális dokumentumban szereplő esetleges következetlenségek semmilyen módon nem érinthetik a panaszost. Ennek oka nemcsak az volt, hogy a nem hivatalos dokumentum nem rendelkezett jogi státusszal, hanem az is, hogy a Bizottság 2006. december 5-i hivatalos jogalkotási javaslatának elfogadását és előterjesztését követően megszűnt. Ettől a pillanattól kezdve a 3. sz. nem-papír hatástalanná vált. Sem a jogalkotási javaslat, sem maga a rendelet nem tükrözi egyszerűen a 3. sz. informális dokumentumot, vagy ami azt illeti, az elkészítésükhöz használt dokumentumok egyikét sem. Ellentétben azzal, amit a panaszos állított, és amit az ombudsman bizonyítottként elfogadott, a Bizottság szolgálatai alaposan ellenőrizték és adott esetben helyesbítették az előkészítő dokumentumokban szereplő számadatokat, mielőtt azokat belefoglalták volna a 41/2007/EK rendeletre irányuló hivatalos jogalkotási javaslatba. Ezzel összefüggésben a Bizottság kiemelte, hogy a Kattegatban folytatott halászat tekintetében a 4.a.iii./8.1.a. és a 4.a.iv./8.1.a. kategória közötti, a 3. sz. informális dokumentumban szereplő inverziót hivatalos javaslatában helyesbítette.

43. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen tartózkodó hajók 4.a.ii/8.1.d kategóriájára vonatkozó halászati napok csökkentésére irányuló javaslatát szándékosan az ICES-től kapott tudományos szakvélemény, valamint a HTMGB által készített tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemény alapján terjesztette elő. Kellő figyelmet fordítottak a szóban forgó halászatot körülvevő összetett gazdasági és társadalmi körülményekre is. Ami magát a rendeletet illeti, a Tanácsban e jogalkotási javaslatról folytatott megbeszélések ismételten érintették ezt a pontot, és a tárgyalások előrehaladtával a Bizottság által eredetileg javasolt csökkentés százalékos arányát 25 %-ról 10 %-ra csökkentették.

44. A Bizottság elutasította a panaszos azon érvét, amely szerint a 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó hajók halászati napjainak a Skóciától nyugatra fekvő vizeken történő csökkentésére irányuló bizottsági javaslat egyetlen logikus magyarázata az volt, hogy a 3. sz. nem hivatalos dokumentum 12. oldalán található táblázatban véletlenül felcserélte az Északi-tengerre és a Skóciától nyugatra fekvő vizekre vonatkozó két oszlopot. Ez annak a ténynek a fényében történt, hogy az említett informális dokumentum 3. és 4. oldalán a csökkentésre vonatkozó érvet csak az Északi-tenger tekintetében hozták fel. A Bizottság több alkalommal is cáfolta az „inverziós*elméletet".* A két földrajzi terület ilyen összetévesztése elképzelhetetlen volt mindazok számára, akik jártasak voltak a halászati gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben. Valójában ez a kérdés két nagyon különböző halállományt érintett, és a vonatkozó adatok és tudományos szakvélemények eltérőek voltak. Mind a Bizottság szolgálatai, mind a Tanácsban képviselt tagállamok tisztában voltak ezekkel a témákkal. Ezenkívül a Bizottság hangsúlyozni kívánta, hogy a 3. sz. nem hivatalos dokumentumban az Északi-tenger lehetséges csökkentéséről folytatott vita csak azt mutatta, hogy ezen elemzés időpontjában szolgálatai az Északi-tengert is a szóban forgó intézkedés potenciális célpontjának tekintették. A 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó halászhajók által a Skóciától nyugatra fekvő területen fogott tőkehal egyedek számára vonatkozó részletes vizsgálatnak a 3. sz. nem hivatalos dokumentumban való hiánya nem értelmezhető annak bizonyítékaként, hogy a Bizottság nem szándékosan és megalapozott döntés alapján járt el a Skóciától nyugatra fekvő területen az e hajókategóriára vonatkozó halászati erőkifejtés csökkentése érdekében. Ami azt illeti, a HTMGB halászatierőkifejtés-gazdálkodással foglalkozó alcsoportjának jelentése egyértelműen kimutatta, hogy ez a hajókategória volt a második legnagyobb hatással az 1 és 2 éves tőkehalivadékok mortalitására a 4.a.v./nincs kategória után, amelyet szintén csökkentésre javasoltak[\[8\].](#_ftn8){#_ftnref8}

45. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen élő tőkehalállományra vonatkozó kedvezőtlen tudományos szakvélemények alapján az e földrajzi területen tartózkodó hajók 4.a.ii/8.1.d kategóriája egyértelműen a 2007. évi halászati erőkifejtés csökkentésének jelöltje. Ezt a tanácsot a jogalkotási folyamatban részt vevő valamennyi fél ismerte, még 2006 novemberének korai szakaszában is. A HTMGB halászati erőkifejtés-gazdálkodással foglalkozó alcsoportjának az említett hajókategóriára vonatkozó megállapításai szintén közismertek voltak a Skóciától nyugatra fekvő területen. Következésképpen nem volt indokolt a 3. sz. nem hivatalos dokumentum 12. oldalán szereplő, az e hajókategóriára vonatkozó halászati napok esetleges csökkentésére vonatkozó utalásokat külön táblázatokkal és érvekkel alátámasztani a dokumentum fő szövegében.

46. Ami az Északi-tengeren ugyanazon hajókategóriával való bánásmódot illeti, a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a HTMGB 2007-re vonatkozó tudományos szakvéleménye a vegyes halászat tekintetében nagyon pesszimista értékelést adott mindkét tőkehalállományról, de egyértelműen szigorúbb volt a Skóciától nyugatra fekvő területeken, mint az Északi-tengeren. A tudományos szakvélemény a Skóciától nyugatra fekvő területek esetében „a*közönséges tőkehal fogása és visszadobása nélkül a VI alterületen", míg az Északi-tengerre* vonatkozó ajánlás „a*közönséges tőkehal minimális járulékos fogása vagy visszadobása"* volt (kiemelés a Bizottságtól)[\[9\].](#_ftn9){#_ftnref9} A vonatkozó tudományos szakvélemények közötti különbség döntő tényező volt annak magyarázatában, hogy a Bizottság végül -- a jogalkotónak a halászati politika területén egy összetett kérdés értékelésével kapcsolatos széles mérlegelési jogkörére tekintettel -- miért nem javasolta a halászati napok csökkentését az Északi-tengeren a 4.a.ii./8.1.d. kategóriába tartozó hajók esetében.

47. Ami az ombudsman azon ajánlását illeti, hogy a Bizottság tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket „amennyire*még lehetséges",* az ombudsman kijelentette, hogy a jogorvoslat minden esetben lehetetlen. A Bizottság szerint a jogorvoslat lehetetlensége nemcsak abból eredt, hogy -- amint azt az ombudsman már kiemelte -- „a*halászati napok vitatott csökkentésének tárgyát képező 2007. év már eltelt". Minden jogorvoslat vagy helyesbítés mindenekelőtt a 41/2007/EK rendelet módosítását tenné szükségessé, amelyet a Tanács 2006. december 21-én fogadott el.* A Bizottság azonban nem rendelkezett hatáskörrel az említett rendelet módosítására.

48. A Bizottság számára az egyetlen jogorvoslati lehetőség a 41/2007/EK rendelet megfelelő módosítására irányuló jogalkotási javaslat benyújtása lenne. A fentiekben ismertetett érdemi okok miatt azonban a Bizottság nem látott alapot ilyen jogalkotási javaslatra. A Bizottság hozzátette, hogy amennyiben ilyen javaslatot tenne, nagyon bizonytalan lenne, hogy megszerzi-e a szükséges többséget a Tanácsban. A Bizottság véleménye szerint ez egyértelműen azt mutatta, hogy ez az ügy a politika területére tartozik, és ezért adminisztratív megfontolásokkal és mechanizmusokkal nem kezelhető.

49. A Bizottság elutasította a panaszos azon véleményét, hogy a halászati erőkifejtés egy év alatt történő csökkentése dominóhatást gyakorolhat a jövőbeli kiosztásokra. A Bizottság szerint a közösségi halászati gazdálkodás tekintetében az egyetlen objektív iránymutatás az állományok állapotát értékelő és azok fenntartható kiaknázását biztosító intézkedéseket javasló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemény volt. A Skóciától nyugatra fekvő területen élő tőkehalállomány rossz állapota volt az, ami 2008-ban a halászati erőkifejtés ugyanazon korlátozásának fenntartásához vezetett, és 2007-től semmilyen dominóhatást nem váltott ki. Ilyen körülmények között valószínűtlen, ha nem kizárt, hogy a Tanács valaha is készen állna a 2007-re vonatkozóan ebben a helyzetben hozott intézkedések módosítására.

50. Végül a Bizottság felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy még ha lehetőség is lenne kereset útján történő jogorvoslatra, ez a jelen ügyben nem lenne szükséges. A Bizottság szerint a birtokában lévő adatok azt mutatták, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen működő 136 egyesült királyságbeli hajó halászati napjainak átlagos száma 2007-ben 118,79 volt. Ez jóval elmaradt a 41/2007/EK rendelet által engedélyezett 252 halászati naptól. Következésképpen a panaszost nem érte tényleges kár a 2007. évi halászati napok számának csökkenése miatt.

51. A Bizottság végezetül kijelentette, hogy a jelen ügyben nem sértett meg egyetlen olyan szabályt vagy elvet sem, amely igazolná a hivatali visszásság megállapítását. Ezért nem tudta elfogadni az ombudsman ajánlástervezetét, és azt sem tudta elismerni, hogy ebben az ügyben adminisztratív hibát követett el. Következésképpen a Bizottság előadta, hogy a panaszt mint megalapozatlant el kell utasítani.

52. Észrevételeiben a panaszos rámutatott arra, hogy bár széles körben ismert, hogy a tőkehalállomány komoly aggodalomra ad okot, semmi nem utal arra, hogy a hajók 4.a.ii/8.1.d kategóriája hozzájárult volna a tőkehalállomány rossz helyzetéhez. A panaszos tisztázta, hogy a skót hatóságok nem feltételezték, hogy a Bizottság adminisztratív hibát követett el. Csak miután felhívták a figyelmüket a nem hivatalos dokumentum következetlenségeire, kényszerültek ugyanarra a következtetésre jutni, mint a panaszos, majd később az ombudsman.

53. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság azon érve, amely szerint a 3. sz. nem hivatalos dokumentum nem rendelkezik kereshetőségi joggal, irreleváns, mivel 2008. június 27-i véleményében a Bizottság arra támaszkodott, amit akkor úgy értett, hogy a nem hivatalos dokumentum tartalmaz, és amely alapján felkérte az ombudsmant a panasz elutasítására. Bár a jogalkotási folyamat során a nem hivatalos dokumentumot felválthatta volna, a Bizottság nem tehetett úgy, mintha az indokolta volna a Skóciától nyugatra fekvő vizeken közlekedő hajók 4.a.ii/8.1.d kategóriájára alkalmazandó napok számának csökkentését. Hasonlóképpen nem hagyhatta figyelmen kívül azt a tényt, hogy a nem hivatalos dokumentum indokolást tartalmazott az Északi-tengeren/Skagerrakban alkalmazott ugyanazon halászeszköz-kombináció csökkentésére vonatkozóan, amelyet később nem javasoltak. A panaszos hangsúlyozta, hogy nem kifogásolta, hogy a 3. sz. informális dokumentum főszövege nem tartalmaz részletes megfontolásokat az e kategóriára vonatkozó halászati napok számának a Skóciától nyugatra fekvő területen történő csökkentésével kapcsolatban. Ezzel szemben az ilyen megfontolások hiányát kifogásolta.

54. A panaszos azzal érvelt, hogy az ombudsmannak nem azt a kérdést kell megvizsgálnia, hogy a nem hivatalos dokumentumnak van-e joghatása, hanem azt, hogy a 41/2007/EK rendelet vonatkozó része adminisztratív hiba eredménye-e. Annak megítéléséhez, hogy ez volt-e a helyzet, a nem papíralapú dokumentumra kellett hivatkozni, kivéve, ha valamilyen hihető alternatívát nyújtottak be. Ilyen hihető alternatívát azonban nem jeleztek. Az a tény, hogy egy másik hibát fedeztek fel, nem támaszthatja alá azt a nézetet, hogy ebben az esetben nem történt hiba. A panaszos hangsúlyozta, hogy a Bizottság egyetlen olyan bizonyítékot sem nyújtott be, amelyre a Skóciától nyugatra fekvő vizeken közlekedő hajók 4.a.ii/8.1.d kategóriája esetében a halászati napok számának csökkentését indokolta volna. Ezért lehetetlen volt e kategóriára vonatkozóan következtetést levonni, nemhogy javaslatot tenni.

55. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság azt akarta, hogy mind maga, azaz a panaszos, mind az ombudsman azt higgye, hogy adminisztratív hiba nem fordulhatott elő, mivel az érintett földrajzi területek összetévesztése elképzelhetetlen volt. Viszonylag egyszerű és gyakori volt azonban, hogy a kiemeléseket és a számokat helytelen oszlopba illesztettük. Az ombudsmannak el kell döntenie, hogy el tudja-e fogadni azt a javaslatot, hogy az eredmény mindazonáltal indokolt volt a Bizottság rendelkezésére álló, de a nem hivatalos dokumentumban nem szereplő ismeretek alapján. Ugyanez a dokumentum természetesen tartalmazott egy jól megindokolt érvet az Északi-tengeren ugyanennek a kategóriának a csökkentésére. Ezzel összefüggésben azt sugallni, hogy az Északi-tengeren nem került sor csökkentésre azon az alapon, hogy a halászatra rendelkezésre álló napok száma valamilyen módon releváns volt a közönséges tőkehal visszadobása szempontjából, *„a hitetlenség határait a töréspontig kitágította".*

56. A panaszos kijelentette, hogy a Bizottságnak óvatosabban kellene eljárnia, amikor más feleknek tulajdonítja a tudást. Részletes véleményében a Bizottság azt javasolta, hogy az általa hivatkozott kedvezőtlen tudományos szakvélemény „a*jogalkotási folyamatban részt vevő valamennyi fél számára ismert legyen, még 2006 novemberének korai szakaszában is".* A panaszos hangsúlyozta, hogy teljes mértékben nem tudja, és továbbra sem tudja, hogy a 4.a.ii/8.1.d. hajókategória miért indokolt jelölt a Skóciától nyugatra fekvő területen a halászati napok számának csökkentésére. Hozzátette, hogy sem a skót hatóságok tisztviselői, sem az Egyesült Királyság közigazgatásának tisztviselői nem kísérelték meg a csökkentést a nem hivatalos dokumentumra való hivatkozástól eltérő módon igazolni.

57. A panaszos arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság nem foglalkozott érdemben az ajánlástervezettel. Elismerte azonban, hogy az érintett hajók számára már nem lehetséges a visszatérítés, nemcsak az idő múlása miatt, hanem azért sem, mert a halászati erőkifejtés irányításának alapját radikálisan módosították. Álláspontja szerint azonban a becsületet meg lehetne menteni, ha a Bizottság elismerné, hogy ilyen visszatérítést hajtott volna végre, ha módjában állt volna. A panaszos ezért arra kérte az ombudsmant, hogy utasítsa el a Bizottság további észrevételeit, és erősítse meg ajánlástervezetét.

*Az ombudsman értékelése az ajánlástervezetét követően*

58. Az ombudsman ajánlástervezete azon a megállapításon alapult, hogy a 3. sz. informális dokumentum hibát tartalmazott. Igaz, hogy ez a nem hivatalos dokumentum csak előkészítő dokumentum volt, és azt a Bizottság ezt követő, 2006. december 5-i, tanácsi rendeletre irányuló hivatalos javaslata váltotta fel. Az ombudsman véleménye szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy már nincs szükség vagy lehetőség a nem hivatalos dokumentummal kapcsolatos esetleges hivatali visszásságok vizsgálatára. Az ombudsman megjegyzi, hogy a vonatkozó informális dokumentum 12. oldalán az érintett kategóriára vonatkozó halászati napok számának csökkentését javasolta a Skóciától nyugatra fekvő területen. Bár a javasolt csökkentés mértékét az azt követő jogalkotási folyamat során számos változtatás kísérte, a csökkentés elvét mint olyat ezek a módosítások nem érintették. Ezt az elvet azonban a nem hivatalos dokumentum rögzítette. Ezért nem meggyőző a Bizottság azon érve, amely szerint a 3. sz. informális dokumentumban foglalt esetleges következetlenségek nem érinthetik a panaszost, mivel ez a dokumentum a Bizottság 2006. december 5-i hivatalos jogalkotási javaslatának elfogadása és benyújtása után megszűnt létezni.

59. Ami a Bizottság azon érvét illeti, hogy a szóban forgó nem hivatalos dokumentumnak nem volt státusza a jogalkotási folyamatban, és hogy pusztán informális és nem hivatalos vitadokumentumról van szó, az ombudsman elismeri, hogy a nem hivatalos dokumentumok nem minősülnek hivatalos dokumentumoknak. Úgy véli azonban, hogy a nem hivatalos dokumentumok informális jellege nem jelenti azt, hogy az azokban szereplő adminisztratív hibákat irrelevánsnak kell tekinteni. A jelen ügyben a releváns informális dokumentum egyértelműen a Tanácsban folytatott megbeszélések alapjául szolgált. A Bizottság ezt 2008. június 27-i véleményében megerősítette, amelyben kijelentette, hogy 2006. november 30-án benyújtotta a tagállamoknak a nem hivatalos dokumentumot, és hogy ezt a dokumentumot „a*tagállamokkal folytatandó további megbeszélések kiindulópontjának tekintik".*

60. Az ajánlástervezetre vonatkozó részletes véleményében a Bizottság elismerte, hogy a 3. sz. informális dokumentumban ellentmondás van, mivel az informális dokumentum fő része (nevezetesen annak 3. és 4. oldala) nem tartalmazott részletes megfontolásokat a 4.a.ii/8.1.d hajókategóriára vonatkozó halászati napok számának a Skóciától nyugatra fekvő vizeken történő csökkentésére vonatkozóan, amelyet a 12. oldalon található táblázat említ. A Bizottság hozzátette, hogy a nem hivatalos dokumentum egy másik kérdésben további következetlenséget tartalmazott, és hangsúlyozta, hogy ezt a másik következetlenséget a 2006. december 5-i jogalkotási javaslatában kijavította. Úgy tűnik tehát, hogy a Bizottság azzal kívánt érvelni, hogy az a tény, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területekre vonatkozóan a nem hivatalos dokumentum 12. oldalán javasolt csökkentést a jogalkotási javaslat nem módosította, azt mutatja, hogy a vonatkozó javaslatot szándékosan terjesztették elő. Ez az érvelés nem megalapozatlan. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a többi következetlenség kijavítása önmagában csak azt bizonyítja, hogy az e következetlenség által érintett kérdést újraértékelték. Erre vonatkozó további utalások hiányában ez a helyesbítés nem bizonyítja, hogy a Skóciától nyugatra fekvő vizeken közlekedő hajók 4.a.ii/8.1.d kategóriájára vonatkozó, a nem hivatalos dokumentum 12. oldalán szereplő utalás szándékos volt.

61. A Bizottság azon érve, amely szerint a Tanácsban a jogalkotási javaslatával kapcsolatban folytatott megbeszélések ismételten érintették a 4.a.ii./8.1.d. kategóriába tartozó hajók halászati napjainak a Skóciától nyugatra fekvő területen javasolt csökkentését. A tárgyalások előrehaladtával a Bizottság által eredetileg javasolt csökkentés arányát 25%-ról 10%-ra csökkentették. Az ombudsman a 16991/06 és a 17046/06 tanácsi dokumentumokból megállapítja, hogy a Tanács valóban megvizsgálta a különböző hajókategóriákra vonatkozó csökkentések százalékos arányát, amelyek esetében a Bizottság 3. sz. informális dokumentumában a dobozokat szürkével jelölték. Megjegyzi továbbá, hogy a hajókategóriától függően a csökkentés százalékos aránya a Skóciától nyugatra fekvő területen a 4.a.ii./8.1.d. hajókategóriára alkalmazott mértéktől eltérő mértékben változott. Úgy tűnik tehát, hogy a Tanács megvitatta a kategóriánkénti csökkentéseket, és a Skóciától nyugatra található hajók 4.a.ii./8.1.d. kategóriáját illetően úgy vélte, hogy a kezdeti 25%-os csökkentést 10%-ra kell csökkenteni. Az ombudsman azonban rá kíván mutatni arra, hogy az a tény, hogy a Tanács úgy ítélte meg, hogy a Skóciától nyugatra fekvő vizeken közlekedő hajók 4.a.ii./8.1.d kategóriája tekintetében csökkentésre van szükség, nem jelenti azt, hogy a Bizottság 3. sz. informális dokumentuma, amely az erre irányuló javaslat intézményének alapjául szolgált, nem tartalmazhatott volna hibát.

62. Ami a Bizottság azon érvét illeti, amely szerint a két érintett földrajzi terület, nevezetesen a Skóciától nyugatra fekvő terület és az Északi-tenger összetévesztése elképzelhetetlen bárki számára, aki jártas a halászati gazdálkodásban, az ombudsman megjegyzi, hogy ez az érv lényegében azt feltételezi, hogy semmilyen hiba nem történhetett. Ezt a kérdést azonban az ügy tényállásának fényében kell értékelni, nem pedig egy általános elméletre hivatkozva. Ezen álláspontot alátámasztó egyéb elemek hiányában a Bizottság érvelése nem meggyőző.

63. Ami a Bizottság azon érvét illeti, amely szerint a Skóciától nyugatra fekvő területen halászó halászokat nem érte kár a 2007. évi halászati napok számának csökkenése miatt, mivel a rendelkezésére álló adatok alapján úgy tűnt, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen működő 136 egyesült királyságbeli hajó halászati napjainak átlagos száma 2007-ben 118,79 volt, és így mindenképpen jóval kevesebb, mint a 41/2007/EK rendelet IIA. mellékletében előirányzott 252 nap, az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos észrevételeiben nem kérdőjelezte meg ezt a számot. Úgy véli azonban, hogy az a tény, amelyre a Bizottság hivatkozott, nem jelenti azt, hogy az ombudsman figyelembe veheti vagy többé nem veheti figyelembe azt a hibát, amely véleménye szerint a nem hivatalos dokumentumban történt.

64. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság által annak bizonyítására használt fő érv, hogy a 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó hajók számára a Skóciától nyugatra fekvő területen a halászati napok számának csökkentésére irányuló javaslatát szándékosan terjesztette elő, az, hogy a javaslat összhangban volt a tudományos szakvéleményekkel.

65. E szakvéleményt illetően a Bizottság hivatkozott egy ACFM-jelentésre, amely 2006 októberében vált elérhetővé. A Bizottság szerint ez a jelentés a Skóciától nyugatra fekvő területen élő közönséges tőkehalat kritikus állapotban lévőnek minősítette, és azt javasolta, hogy 2007-ben ne folytassanak halászatot ezen a tőkehalállományon. A Bizottság nem nyújtotta be ezt a jelentést az ombudsmannak. A jelentés egy példányát azonban megtalálta az ICES honlapján. Ebben a jelentésben az ICES valójában azt javasolta, hogy 2007-ben a Skóciától nyugatra fekvő területen nullára csökkentsék a tőkehalfogást[\[10\].](#_ftn10){#_ftnref10}

66. A Bizottság hivatkozott továbbá a HTMGB halászatierőkifejtés-gazdálkodással foglalkozó alcsoportján belül 2006. június 5. és 9., valamint 2006. október 9. és 13. között folytatott megbeszélésekre. Rámutatott továbbá azokra a megállapításokra, amelyeket a HTMGB ezt követően egy 2006 novemberében tartott ülésen első jelentésében \[11\] közölt vele. A Bizottság szerint a HTMGB által szolgáltatott információk többek között azt mutatták, hogy a Skóciától nyugatra fekvő vizeken halászó hajók 4.a.ii/8.1.d kategóriája egyértelműen a 2007. évi halászati erőkifejtés csökkentésének jelöltje. A Bizottság egy második HTMGB-jelentésből[\[12\]](#_ftn12){#_ftnref12} is idézett.{#_ftnref11}

67. Az ombudsman megjegyzi, hogy a HTMGB vonatkozó jelentéseit a Bizottság nem nyújtotta be neki. Az interneten azonban sikerült megtalálnia e jelentések második változatának egy változatát. E jelentésből[\[13\]](#_ftn13){#_ftnref13} az derül ki, hogy az ICES 2007-ben nulla tőkehalfogást javasolt a Skóciától nyugatra fekvő területen, mivel a tőkehal kritikus állapotban volt, és a HTMGB egyetértett az ICES szakvéleményével. Ami a Skóciától nyugatra fekvő területet illeti, a közönséges tőkehal tekintetében nulla fogást („a*közönséges tőkehal fogása és visszadobása nélkül")* ajánlottak. Az Északi-tengert illetően az ICES azt javasolta, hogy fel kell függeszteni a közönséges tőkehal halászatát mindaddig, amíg meg nem állapítják a közönséges tőkehal szaporodóképes állományának biomasszáját (SSB). A HTMGB egyetértett ezzel a tanáccsal. Az Északi-tengert illetően ezért azt ajánlotta, hogy a közönséges tőkehalat egyáltalán ne fogják ki („a*közönséges tőkehal minimális járulékos fogásával vagy visszadobásával").*

68. Az ombudsman megjegyzi, hogy részletes véleményében a Bizottság előadta továbbá, hogy a HTMGB halászatierőkifejtés-gazdálkodással foglalkozó alcsoportjának a 2006. júniusi és októberi ülésekre vonatkozó jelentése egyértelműen kimutatta, hogy a csökkentésre javasolt 4.a.v./nincs kategória után a jelen ügyben érintett hajókategória gyakorolta a második legnagyobb hatást az 1 és 2 éves tőkehalivadékok mortalitására. Az ombudsman nem tudta ellenőrizni ezeket az információkat, mivel i. nem nyújtották be hozzá a vonatkozó jelentés másolatát, és ii. ez a jelentés nem volt megtalálható az interneten.

69. Bár az ombudsman így nem kapott meg minden olyan bizonyítékot, amelyre úgy tűnik, hogy a Bizottság támaszkodott, úgy véli, hogy a tudományos szakvélemény valóban feljogosította a Bizottságot arra, hogy javasolja, hogy 2007-ben ne fogjanak tőkehalat a Skóciától nyugatra fekvő területeken és az Északi-tengeren. Ennek alapján nem zárható ki, hogy a Bizottság jogosult lett volna javaslatot tenni a 4.a.ii/8.1.d hajókategória halászati erőkifejtésének csökkentésére a Skóciától nyugatra fekvő vizeken.

70. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a Bizottság által a nem hivatalos dokumentumában meghatározott megközelítés más előfeltevésen alapul. A Bizottság valójában a következőket állapítja meg:

„A*Bizottság szolgálatai azt javasolják, hogy a halászati napoknak a tőkehalállomány-helyreállítási terv értelmezéséből és a politikai nyilatkozatból eredő csökkentése hatékonyabbá tehető, ha azt csak azokra a flottákra alkalmazzák, amelyek a tőkehalállomány halászati mortalitásának legnagyobb részét teszik ki.*

Ennek az érvelésnek *megfelelően választották ki azokat a flottákat, amelyek egy adott küszöbértéket meghaladó tőkehalfogást (tonnában) tesznek lehetővé. A küszöbértékeket az érintett területen ejtett összes tőkehalfogás nagyságától függően választották ki, és azok a következők voltak: 500 tonna az Északi-tenger és a Skagerrak, 100 tonna az Ír-tenger és 50 tonna a Kattegat és a Skóciától nyugatra fekvő területek esetében. A halászati erőkifejtés elemzésével foglalkozó HTMGB-alcsoport által gyűjtött adatok alapján a következő táblázatok készültek, amelyek szerepelnek a HTMGB-nek a HTMGB honlapján található jelentésében."*

Egyértelmű tehát, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területeket illetően csak azon flották esetében kell csökkentéseket javasolni, amelyek fogásai több mint 50 tonna tőkehalat tesznek ki.

71. A Skóciától nyugatra fekvő területekre vonatkozó, a nem hivatalos dokumentum 3. oldalán található táblázat következésképpen felsorolta azokat a kategóriákat, amelyek több mint 50 tonna tőkehalat fognak ki. Ez a táblázat három kategóriát sorol fel, amelyek együttesen (és az ott feltüntetett adatok szerint) az adott terület teljes tőkehalfogásának (beleértve mind a kirakodott, mind a visszadobott tőkehalakat) 72,5 %-át teszik ki. A 4.a.ii/8.1.d kategória nem szerepel ebben a táblázatban. Ez csak azt jelentheti, hogy ez a kategória kevesebb mint 50 tonna kifogott tőkehalat tartalmazott, és ezért nem merült fel a halászati erőkifejtés korlátozásának szükségessége.

72. Ezenkívül a nem papíralapú dokumentum a következőket határozza meg:

„Az*Északi-tenger és a Skagerrak esetében második alkalommal is sor került a több mint 400 000 tőkehalat fogó halászeszközök kiválasztására, ami lehetővé tette a fiatal halak mortalitásán alapuló kritérium beillesztését is (lásd az alábbi táblázatot). Ez lehetővé tette a 4aii és 4av sebességfokozatok azonosítását az IIA81d különleges feltétel alkalmazásával (5 %-nál kevesebb történelmi adat), amelyet félkövér betűtípus jelöl az alábbi táblázatban."*

73. Ez a nyilatkozat egyértelművé teszi, hogy az 1 és 2 éves tőkehalivadékok mortalitására gyakorolt hatást egyáltalán nem vették figyelembe általában a Skóciától nyugatra fekvő területek, és különösen a 4.a.ii/8.1.d kategória tekintetében.

74. A fentiekre tekintettel az ombudsman csak megerősíteni tudja azon megállapítását, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen a 4.a.ii/8.1.d kategóriára vonatkozó halászati erőkifejtés csökkentésére irányuló javaslat, amely a nem hivatalos dokumentum 12. oldalán található, e dokumentum magyarázó részében nem talál alapot. Álláspontja szerint a Bizottság tehát adminisztratív hibát követett el, amikor a 3. sz. informális dokumentumának 12. oldalán található keretes írásban azt javasolta, hogy a 4.a.ii/8.1.d kategóriába tartozó hajók halászati napjainak számát a Skóciától nyugatra fekvő területek tekintetében csökkentsék, még akkor is, ha az informális dokumentumban kifejtett érdemi megfontolások azt mutatják, hogy a Bizottság nem tartotta szükségesnek az ilyen csökkentést.

75. Emellett, ha a Bizottság informális dokumentuma valóban a Bizottság által hivatkozott tudományos bizonyítékokon alapult volna, még nehezebb lenne megérteni, hogy miért nem javasoltak korlátozásokat az Északi-tengerre vonatkozóan, annak ellenére, hogy az informális dokumentum 4. oldala kimondta, hogy ezeket a korlátozásokat végre kell hajtani. Ezzel a kérdéssel azonban a jelen vizsgálat nem foglalkozik.

76. Mindazonáltal az ombudsman hasznosnak tartja egy általánosabb megjegyzés beillesztését. A fent ismertetett érvelés, amely az ombudsman ajánlástervezetében kifejtett érvelés is, és amely megfelel a panaszos által kifejtett álláspontnak, azon a megállapításon alapul, hogy a Bizottság adminisztratív hibát követett el a 3. sz. informális dokumentumban. Egyszerűbben fogalmazva, az ombudsman valószínűnek tartotta, hogy a nem hivatalos dokumentumának 12. oldalán a Bizottság jelezte, hogy a 4.a.ii/8.1.d kategória tekintetében csökkentésre van szükség Nyugat-Skóciában. Ugyanakkor az ugyanezen dokumentum 3. oldalán kifejtettek alapján a Bizottságnak nem állt szándékában ilyen csökkentést végrehajtani. Részletes véleményében azonban a Bizottság határozottan azzal érvelt, hogy ilyen hiba nem történt, és hogy javaslatát szándékosan tették. Ha ez a beszámoló helytálló lenne, az azt jelentené, hogy a Bizottság által a nem hivatalos dokumentum 12. oldalán, majd ezt követően a 2006. december 5-i hivatalos jogalkotási javaslatában tett javaslat nem felelt meg magának az általa elfogadott megközelítésnek, amelyet a nem hivatalos dokumentum 3. és 4. oldala tartalmazott. Ez azt jelentené, hogy éles ellentmondás állna fenn a javasolt intézkedés és a javaslat alapjául szolgáló okok között. Az ombudsman ezért ésszerűnek tartja azt feltételezni, hogy a jelen ügy tényállását nem így kell megmagyarázni.

77. Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia a hiba kijavítására, a Bizottság kifejtette, miért véli úgy, hogy ha valóban hiba történt volna, akkor most már lehetetlen lenne helyesbítő intézkedéseket hozni. Az ombudsman meggyőzőnek tartja ezeket a magyarázatokat.

78. A fenti megfontolások alapján az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság azáltal, hogy nem ismerte el, hogy adminisztratív hibát követett el, elmulasztott egy jó lehetőséget a hivatali visszásság elismerésére. Mivel azonban úgy tűnik, hogy a felmerült hibát már nem lehet kijavítani, az ombudsman úgy véli, hogy ebben az ügyben nincs szükség külön jelentés készítésére a Parlament számára. Az ombudsman azonban az alábbiakban kritikai észrevételt tesz.

### B. Következtetés

79. A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő kritikai észrevétellel zárja le a panaszt:

{#CR03/2010}

A Bizottság adminisztratív hibát követett el, amikor a 3. sz. informális dokumentumának 12. oldalán található keretes írásban azt javasolta, hogy a 4.a.ii./8.1.d. kategóriába tartozó hajók esetében csökkentsék a halászati napok számát a Skóciától nyugatra fekvő területek tekintetében, még akkor is, ha az ebben a informális dokumentumban kifejtett érdemi megfontolások azt mutatják, hogy a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezt a csökkentést.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2010. január 15-én.

*** ** * ** ***

[\[1\]](#_ftnref1){#_ftn1} A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 51/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006. L 16., 1. o.).

[\[2\]](#_ftnref2){#_ftn2} A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007. L 15., 1. o.).

[\[3\]](#_ftnref3){#_ftn3} Az ombudsman fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy egy hasonló ügyben (1102/2008/(SL)OV), amely szintén egy bizottsági rendelettel kapcsolatos állítólagos adminisztratív hibára vonatkozott, a Bizottság arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy intézkedéseket hozott a hiba kijavítására.

[\[4\]](#_ftnref4){#_ftn4} Az 1 és 2 éves referenciaévek a fiatal halak mortalitására vonatkoznak.

[\[5\]](#_ftnref5){#_ftn5} A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 358., 59. o.).

[\[6\]](#_ftnref6){#_ftn6} A


tőkehalállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 26-i 423/2004/EK tanácsi rendelet, HL L 70., 8. o.

[\[7\]](#_ftnref7){#_ftn7} HTMGB, 2006. A HTMGB halászatierőkifejtés-gazdálkodással foglalkozó alcsoportjának jelentése, Barza d'Ispra, Olaszország, 2006. június 5--9. és Lisszabon, Portugália, 2006. október 9--13., HTMGB-jelentés, JRC (szerk.), Ispra.

[\[8\]](#_ftnref8){#_ftn8} HTMGB, 2006. A HTMGB halászatierőkifejtés-gazdálkodással foglalkozó alcsoportjának jelentése, Barza d'Ispra, Olaszország, 2006. június 5--9. és Lisszabon, Portugália, 2006. október 9--13., HTMGB-jelentés, JRC (szerk.), Ispra, 108. o.

[\[9\]](#_ftnref9){#_ftn9} HTMGB, 2006. A 2007. évi tudományos szakvélemények felülvizsgálata -- 2. rész, a mélytengeri erőforrásoktól eltérő halállományokra és a balti-tengeri állományokra vonatkozó szakvélemények; HTMGB-jelentés, JRC (szerk.), Barza d'Ispra, 265--267. o.

[\[10\]](#_ftnref10){#_ftn10} <http://www.ices.dk/committe/acom/comwork/report/2006/oct/cod-scow.pdf>, a jelentés „5.4.21*Cod in Division VIa (West of Scotland)"* című szakasza, 154. o.

[\[11\]](#_ftnref11){#_ftn11} HTMGB, 2006. A HTMGB halászatierőkifejtés-gazdálkodással foglalkozó alcsoportjának jelentése, Barza d'Ispra, Olaszország, 2006. június 5--9. és Lisszabon, Portugália, 2006. október 9--13., HTMGB-jelentés, JRC (szerk.), Ispra.

[\[12\]](#_ftnref12){#_ftn12} HTMGB, 2006. A 2007. évi tudományos szakvélemények felülvizsgálata -- 2. rész, a mélytengeri erőforrásoktól eltérő halállományokra és a balti-tengeri állományokra vonatkozó szakvélemények; HTMGB-jelentés, JRC (szerk.), Barza d'Ispra, 265--267. o.

[\[13\]](#_ftnref13){#_ftn13} Lásd a 11. lábjegyzetet. Az ombudsman megjegyzi, hogy a HTMGB honlapján (https://stecf.jrc.ec.europa.eu/docs)[](https://stecf.jrc.ec.europa.eu/docs) található jelentés a 2006. október 23--27-i dátumokat említette, és az „előzetes*másolat a SEC-szám függvényében"* volt. A jelentés, amelyre a Bizottság részletes véleményének lábjegyzetében hivatkozott, eltérő változatnak tűnik.