A PANASZ HÁTTERE

1. A panaszos a Cseh Természetvédelmi Egyesület Veronica Ökológiai Intézetét képviseli.

2. 2006. november 14-én a panaszos a fent említett intézet nevében közleményt küldött a Bizottságnak, amely a) a 2006. november 14-i keltezésű, jogsértéssel kapcsolatos panasz benyújtására szolgáló kitöltött űrlapot tartalmazott; és b) a 2006. november 22-i keltezésű, "Kiegészítő információ kérése" című, kitöltött formanyomtatvány. (E határozat mind az a), mind a b) pontra együttesen a 2006. november 14-i közleményként hivatkozik.)

3. A 2006. november 14-i közlemény szerint a břeclavskoi regionális földhasználati terv és a dél-morvaországi R52-es autópálya megépítésére vonatkozó tervek elfogadása során nem tartották be teljes mértékben a közösségi környezetvédelmi jogszabályok rendelkezéseit. Az érintett jogszabályok a következők: a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelv (a továbbiakban: SKV-irányelv), az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv (a továbbiakban: KHV-irányelv), a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv).

4. Pontosabban, a panaszos szerint az R52-es autópálya Pohořelice–Mikulov szakaszának tervezése, amely a Brno–Bécs autópálya-összeköttetés részét fogja képezni, nem veszi figyelembe az alternatív útvonalakat [1], amelyek kevésbé gyakorolnának negatív hatást a Natura 2000 területekre [2]. Nem értékeltek olyan alternatív útvonalat, amely a meglévő Brno–Břeclav D2-es autópályát és a Břeclav tervezett elkerülő útját használhatná, majd továbbhaladhatna Ausztriába.

5. Kijelenti, hogy a szóban forgó R52 szakasz útvonala szerepel a břeclavskoi regionális földhasználati tervben, amelyet a dél-morvaországi regionális közgyűlés 2006. november 9-én fogadott el.

6. Mivel a panaszos nem kapott választ a 2006. november 14-i közleményre, 2007. május 14-én és 2007. szeptember 17-én emlékeztetőket küldött a Bizottságnak, de hiába.

7. 2008. március 14-én első alkalommal tett panaszt az ombudsmannál amiatt, hogy a Bizottság nem válaszolt 2006. november 14-i közleményére és az azt követő emlékeztetőkre. Az ombudsmanhoz benyújtott első panaszát 785/2008/BU számon vették nyilvántartásba.

8. Az ombudsman beavatkozását követően a Bizottság 2008. április 23-án választ küldött a panaszosnak, amelyben:

• elnézést kért amiatt, hogy adminisztratív hiba miatt nem válaszolt a 2006. november 14‐i közleményére. Mindazonáltal biztosította arról, hogy 2006. november 14-i közleményét „megfelelően nyilvántartásba vették (2006. november 27-én az A/21576 hivatkozási szám alatt)”;
• kijelentette, hogy figyelembe vette a 2006. november 14-i közleményben szereplő információkat, és azokat „a dél-morvaországi közlekedési infrastruktúra (R43, R52 és R55 autópályák) tágabb összefüggésében” értékeli;
• megígérte, hogy tájékoztatja őt az ügy további fejleményeiről.

9. A fenti eredmény alapján az ombudsman lezárta az intézmény által lezárt 785/2008/BU számú panaszt.

10. Mivel a panaszos ezt követően nem kapott írásbeli tájékoztatást a Bizottságtól az ügy előrehaladásáról, 2009. január 9-én benyújtotta ezt a panaszt az ombudsmanhoz.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

11. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság indokolatlan késedelemmel kezelte a 2006. november 14-i közleményében felvetett kérdéseket.

12. Azt kérte, hogy a Bizottság vegye fel a kapcsolatot a Cseh Köztársaság kormányával, és emlékeztesse arra a kötelezettségére, hogy az R52-es autópályára vonatkozó kutatási tanulmányból származó valamennyi releváns változatot értékelnie kell. Ha a kormány nem tartja be a közösségi jogszabályokat, a Bizottságnak szankciókat kell kiszabnia, és le kell állítania az autópálya építésének finanszírozását mind a cseh, mind az osztrák oldalon.

A VIZSGÁLAT

13. A Bizottság 2009. május 28-án angol nyelven nyújtotta be véleményét. 2009. június 11-én cseh fordítást nyújtott be. A panaszos 2009. július 13-án nyújtotta be észrevételeit.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

A. A 2006. november 14-i közleményben felvetett kérdések kezelésének állítólagos indokolatlan késedelméről és a kapcsolódó állításról

Az ombudsman elé terjesztett érvek

14. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság indokolatlan késedelemmel kezelte a 2006. november 14-i közleményében felvetett kérdéseket.

15. Rámutatott, hogy a fenti közleményt 2006. november 14-én küldte meg. A 2008. április 23-i levélen kívül azonban, amelyet a Bizottság az ombudsman beavatkozását követően küldött neki, az intézmény nem oldotta meg az ügyet, és nem is tájékoztatta arról, hogyan kezeli azt.

16. Ezenkívül a panaszos telefonon, valamint Brüsszelben tett személyes látogatás útján felvette a kapcsolatot a Környezetvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Környezetvédelmi Főigazgatóság) „B” Igazgatóságának (Természet) igazgatójával, aki azt mondta neki, hogy az ügy 2009-ben nem oldódik meg.

17. Véleményében a Bizottság kijelentette, hogy a panaszos által benyújtott bizonyítékok több okból sem indokolják a 2006. november 14-i közleményének panaszként való nyilvántartásba vételét. Először is, a Bizottság szerint az érintett projektre vonatkozó KHV-eljárás hivatalosan a Cseh Köztársaság EU-hoz való csatlakozása előtt kezdődött, és ezért nem tartozik a közösségi jog hatálya alá [3] Következésképpen teljesen helyénvaló lett volna, ha a Bizottság lezárja az ügyet.

18. Másodszor, a Bizottság kijelentette, hogy „még így is” gondosan értékelte a panaszos által felvetett kérdéseket.

19. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy „tanulmányokból” nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az R52-es autópálya előnyben részesített változata jelentős hatást gyakorolna a Natura 2000 területekre.

20. Ezenkívül ebben a szakaszban az R52-es autópálya-projektet még nem engedélyezték („az építési engedélyt még nem adták ki”). A cseh hatóságok ezért még nem hoztak olyan intézkedést, amely a közösségi jog megsértésének minősülhetne.

21. A Bizottság azt is elismerte, hogy a panaszosnak küldött 2008. április 23-i első levelében kifejthette volna, hogy nem tud további információkkal szolgálni az értékelés állásáról vagy a további eljárásról, amíg a dél-morvaországi közlekedési infrastruktúra e levélben említett szélesebb körű értékelése folyamatban van.

22. A Bizottság azonban rámutatott arra, hogy a panaszos 2007 és 2008 folyamán kapcsolatban állt a Bizottság képviselőivel, és ezt az ombudsmanhoz benyújtott panaszaiban elismerte. Így tudatában volt annak, hogy a 2006. november 14-i közleményében felvetett kérdések kezelése folyamatban van. Nincs tehát ok azt feltételezni, hogy a Bizottság nem tájékoztatta őt megfelelő módon az ügyiratának nyomon követéséről.

23. Ami a dél-morvaországi közlekedési infrastruktúra szélesebb körű értékelésének elvégzéséhez szükséges időt illeti, a Bizottság rámutatott, hogy ez egy nagyon összetett kérdés, ezért az értékeléshez több időre van szükség. A Bizottság szolgálatai jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy alaposan kivizsgálják a dél-morvaországi autópálya-infrastruktúrával kapcsolatos ügyek különböző műszaki és jogi vonatkozásait, és azokat a lehető leghatékonyabban kezeljék.

24. Ez a szélesebb körű értékelés egy másik cseh egyesület, a Környezetvédelmi Jogi Szolgálat (EPS) által benyújtott másik panasz hivatalos nyilvántartásba vételének eredménye. A panasz címe a következő volt: "A 2001/42/EK irányelv (SKV-irányelv) követelményeinek való meg nem felelés a břeclavskoi regionális földhasználati terv elfogadása során". 2008. június 6-án hivatalosan 2008/4493. számon vették nyilvántartásba, és az R52-es autópályára is vonatkozik [4].

25. A Bizottság véleményében ígéretet tett arra, hogy figyelemmel kíséri az R52-es autópályával kapcsolatos kérdéseket, és ebben az esetben tájékoztatja a panaszost a fenti 2008/4493-as panasszal kapcsolatban hozott bármely határozatról.

26. A Bizottság a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága előtt ugyanezen ügyben folyamatban lévő bírósági eljárásra is hivatkozott.

27. Végül a Bizottság jelezte, hogy 2009. április 27-én új levelet küldött a panaszosnak. E levélben, amelynek másolatát csatolta, arról tájékoztatta a felperest, hogy nem veszi nyilvántartásba panaszként a 2006. november 14‐i közlését, és megindokolta ennek elmaradását:

• A Bizottság először tisztázta a KHV-irányelv hatályát az alternatív megoldásokra vonatkozó követelmény tekintetében [5].
• Kijelentette továbbá, hogy a KHV-irányelv nem alkalmazandó erre a projektre, mivel a vonatkozó R52 szakasz megépítésére irányuló eljárás hivatalosan a Cseh Köztársaság EU-hoz való csatlakozása előtt kezdődött (a projekt bejelentése [6], 2003. január 29.). Ezenkívül a Bizottság rendelkezésére álló információk szerint „a Poho řelice–Mikulov R52-es autópálya projektjére vonatkozó építési engedélyt az illetékes cseh hatóságok még nem adták ki”.
• A Bizottság a fenti 24. pontban említett, hivatalosan nyilvántartásba vett 2008/4493. sz. panaszra hivatkozott. Bár a panasz alapjául szolgáló tények nem feltétlenül azonosak a panaszos 2006. november 14-i közleményében felvetett kérdésekkel, azok valóban kapcsolódnak egymáshoz. Ezért a Bizottság a panaszos által felvetett kérdéseket csatolta a 2008/4493. sz. panaszra vonatkozó aktához.
• A végleges engedély kiadásáig a Bizottság nem tudta értékelni, hogy a madárvédelmi irányelvből és az élőhelyvédelmi irányelvből eredő kötelezettségek teljesültek-e a „Střední nádrž Vodního díla Nové Mlýny” és a „Pálava” különleges madárvédelmi területek, valamint a javasolt „Mušovský luh” közösségi jelentőségű természeti terület tekintetében, amelyeket a javasolt R52 szakasz valószínűleg érint.
• Ami a projekt lehetséges határokon átnyúló hatását illeti, a Bizottság nem kapott tájékoztatást arról, hogy az érintett tagállam (Ausztria) kérelmezné a KHV-irányelv 7. cikkében előírt eljárás alkalmazását [7]. Ez az eljárás csak akkor alkalmazható, ha a projekt várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre egy másik tagállamban. A Bizottság e tekintetben nem rendelkezik bizonyítékkal.

28. Észrevételeiben, amelyeket azt követően küldött meg, hogy megkapta a Bizottság fenti levelét és a vélemény egy példányát, a panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy a Bizottság ne szolgáltasson elegendő információt a 2006. november 14-i közleménye kezelésének előrehaladásáról. Azzal is érvelt, hogy két évig gyakorlatilag inaktív volt az ügyben. Ezt követően azzal érvelt, hogy a Bizottság érveinek alátámasztása érdekében nem hivatkozhat a Környezetvédelmi Főigazgatóság B igazgatóságának (Természet) igazgatójával folytatott informális kapcsolataira. Az igazgató csupán azt közölte a panaszossal, hogy a főigazgatóság kapta meg a 2006. november 14-i közleményt, de nem tudta, hogy a főigazgatóság hogyan kezeli azt. A panaszos ezt az információt csak azt követően kapta meg, hogy feltette azt a kérdést, hogy mikor fog írásbeli választ kapni a brüsszeli személyes látogatása során feltett közleményére.

29. A panaszos elutasította, hogy a Bizottság miért nem vette panaszként nyilvántartásba 2006. november 14-i közleményét. Először is nem értett egyet azzal, hogy a projektre vonatkozó KHV-eljárás hivatalosan a Cseh Köztársaság uniós csatlakozása előtt kezdődött. A panaszos szerint a břeclavskoi regionális földhasználati terv előkészítési folyamata két megrendeléssel kezdődött, amelyeket 2005. február 25-én küldtek meg a földhasználati terv szállítójának és a környezeti hatásvizsgálat szállítójának. Ezenkívül a dél-morvaországi regionális közgyűlés egyetlen határozata, amely megemlíti a szóban forgó terület földhasználati dokumentációját (a dél-morvaországi régió földhasználati dokumentációja beszerzésének stratégiája, ref. 1204/04/Z27), 2004. szeptember 23-i keltezésű. Ez a Cseh Köztársaság uniós csatlakozása után is így van.

30. Másodszor, a panaszos utalt a Bizottság azon érvére, hogy bár a projektre vonatkozó KHV-eljárás nem tartozik a közösségi jog hatálya alá, továbbra is gondosan értékelte az általa felvetett kérdéseket. Indokolatlannak tartotta, hogy a Bizottság ezt az érvet használta fel annak egyik okaként, hogy 2006. november 14-i közleményét nem panaszként vette nyilvántartásba.

31. Harmadszor, a panaszos úgy vélte, hogy félrevezető a Bizottság azon állítása, amely szerint az előnyben részesített R52 variáns Natura 2000 területekre gyakorolt jelentős hatásáról szóló tanulmányokból származó bizonyítékok nem elegendőek. Ennek az az oka, hogy a Bizottság nem határozta meg pontosan azokat a tanulmányokat, amelyekre utalt. A panaszos szerint a Břeclavsko regionális földhasználati tervre vonatkozó egyetlen Natura 2000 tanulmány Mgr. Mudra 2005-ös tanulmánya. E tanulmány szerint a Břeclavsko-vidék prognózisa összességében jelentős negatív hatással lesz a Natura 2000 rendszerre. A tanulmány azt is megállapítja, hogy az R52 szakasz jelentős negatív hatással lesz a „Střední nádrž Vodního díla Nové Mlýny” különleges madárvédelmi területre. Ezenkívül a Bizottságnak több tanulmány is a birtokában van, amelyek bizonyítják, hogy a Břeclavon áthaladó alternatív útvonal gazdaságilag és ökológiailag is előnyösebb lenne. Például a Bizottságnak van egy 2007-es tanulmánya Wolf úrról [8], amelyre a 2008. május 29-én a cseh közlekedési miniszternek küldött REGIO F.2/MBO/vk D(2008) 790085 hivatkozási számú levelének mellékletében hivatkozott [9]. A Bizottság e levél mellékletében azt kérdezte a minisztertől, hogy a több szakértői tanulmányban megfogalmazott ajánlások ellenére miért tűnik úgy, hogy a fenti alternatív útvonalat figyelmen kívül hagyták.

32. Negyedszer, a panaszos valótlannak és félrevezetőnek találta a Bizottság azon érvét, hogy az R52-es autópálya-projektet még nem engedélyezték, és ezért még nem hoztak olyan intézkedést, amely a közösségi jog megsértésének minősülhetne. A břeclavskoi regionális földhasználati terv elfogadása általános jellegű intézkedés. E földhasználati terv elfogadásával megsértették a közösségi jogszabályokat, és a Bizottság nem mentheti fel tétlenségét azzal, hogy egy esetleges jövőbeli építési engedélyre hivatkozik. A Bizottság természetesen tisztában van azzal, hogy az építési engedélyt földhasználati engedély előzi meg, amelyet követően visszafordíthatatlan lépésekre, például kivásárlásokra vagy földkisajátításokra kerül sor. Emellett az önkormányzatok földhasználati terveit összhangba kell hozni a břeclavskoi regionális földhasználati tervvel, amely szintén visszafordíthatatlan lépés, amely érinti a polgárok jogait és kötelezettségeit. Szerencsére ilyen visszafordíthatatlan lépésekre még nem került sor [10].

33. Ami a Bizottságnak a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága előtt folyamatban lévő bírósági eljárásra való hivatkozását illeti, a panaszos kijelentette, hogy a jogsértési panaszok kivizsgálásának mechanizmusa nem követeli meg, hogy az üggyel először a cseh bíróságok foglalkozzanak.

34. A panaszos a Cseh Köztársaság Legfőbb Ellenőrzési Hivatala (a továbbiakban: NKÚ) által végzett ellenőrzés eredményeire is rámutatott (08/26. sz., „Pénzügyi források a Brno–Bécs autópálya-összeköttetés (R52) beszerzéséhez”). A panaszos csatolta az NKÚ megállapításainak kinyomtatott változatát, amely több hiányosságra is rámutat [11]. Hozzátette, hogy a Bizottság birtokában van a cseh jogvédő kritikai jelentése is, amelyet a jogvédő benyújtott a dél-morvaországi régiónak, de amelyet továbbra sem vesznek figyelembe [12].

Az ombudsman értékelése

35. Elöljáróban az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos 2006. november 14-én nyújtotta be közleményét a Bizottságnak, és a Bizottság az ombudsman beavatkozását követően 2008 áprilisában visszaigazolta annak kézhezvételét. 2008. áprilisi levelében a Bizottság kijelentette, hogy a panaszos 2006. november 14-i közleményét 2006. november 27-én egyedi hivatkozási számon vették nyilvántartásba. Ugyanakkor nem fejtette ki egyértelműen, hogy a közleményt nem panaszként vette nyilvántartásba. A Bizottság csak a jelen panaszra vonatkozó véleményében, valamint a panaszoshoz intézett 2009. április 27-i második levelében tájékoztatta a panaszost arról, hogy 2006. november 14-i közleményét nem vette nyilvántartásba panaszként, és kifejtette ennek okait.

36. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és az európai ombudsmanhoz intézett, a közösségi jog megsértése tekintetében a panaszossal fenntartott kapcsolatokról szóló közleménye (COM/2002/0141 végleges) (a továbbiakban: a közlemény) nem ír elő határidőt, amelyen belül a Bizottságnak tájékoztatnia kellene a panaszosokat arról, hogy nem fogja hivatalosan panaszként nyilvántartásba venni levelezésüket [13]. Mindazonáltal az ombudsman úgy véli, hogy ilyen helyzetben a vonatkozó általános szabályok alkalmazandók. A helyes hivatali magatartás európai kódexének [14] 17. cikke szerint a tisztviselő biztosítja, hogy minden kérelemről vagy panaszról ésszerű határidőn belül, haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított két hónapon belül határozatot hozzanak. Ha a kérelemről vagy panaszról az általa felvetett kérdések összetettsége miatt a fent említett határidőn belül nem lehet határozni, a tisztviselő erről a lehető leghamarabb tájékoztatja a szerzőt. Ezenkívül az Európai Bizottság személyzetének a nyilvánossággal való kapcsolattartás során tanúsított helyes hivatali magatartásáról szóló kódex (a továbbiakban: a Bizottság kódexe) 4. pontja szerint a Bizottság köteles a levélváltásra annak a Bizottság illetékes szervezeti egységéhez való beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül válaszolni. Ha a válasz nem küldhető el a fenti határidőn belül, és minden olyan esetben, amikor a válasz további munkát igényel, például osztályközi konzultációt vagy fordítást, a Bizottságnak ideiglenes választ kell küldenie, megjelölve azt az időpontot, ameddig a címzett válaszra számíthat [15].

37. Az ombudsman véleménye szerint a panaszosok ésszerűen számíthatnak arra, hogy az a határidő, amelyen belül a Bizottság tájékoztatja őket arról a döntéséről, hogy nem veszi nyilvántartásba panaszként levelezésüket, nem lesz lényegesen hosszabb egy naptári hónapnál, amelyet a közlemény a hivatalosan panaszként nyilvántartásba vett levelezésre irányoz elő. A panaszosok mindenesetre számíthatnak arra, hogy a Bizottság a helyes hivatali magatartás európai kódexének 17. cikkében meghatározott két hónapos határidőn belül tájékoztatja őket arról a döntéséről, hogy nem veszi nyilvántartásba panaszként levelezésüket.

38. Ha a Bizottság tudomására jut, hogy a levelezésben felvetett ügy összetettsége jelentősen megnöveli az annak eldöntéséhez szükséges időt, hogy panaszként nyilvántartásba vegye-e a levelezést, a helyes hivatali magatartás európai kódexének 17. cikkében és a Bizottság kódexének 4. pontjában előírtak szerint tájékoztatnia kell a panaszost.

39. A jelen ügyben, bár a Bizottság 2006. november 27-én nyilvántartásba vette a panaszos 2006. november 14-i közleményét, csak 2009. április 27-én tájékoztatta őt arról, hogy ezt a levelezést nem vette nyilvántartásba panaszként, és csak ez utóbbi időpontban indokolta meg ezt a határozatot. Ezenkívül a Bizottság nem adott írásbeli tájékoztatást a panaszosnak az ügy állásáról 2008. április 23. (az eredeti visszaigazolás időpontja, amelyben ígéretet tett erre) és 2009. április 27. (a levelezés panaszként való nyilvántartásba vételét elutasító határozat) között. Amint arra a panaszos helyesen rámutatott, az ilyen írásbeli tájékoztatás nem helyettesíthető a Bizottság tisztviselőivel való személyes kapcsolatfelvétellel, amelyre saját kezdeményezésére került sor. A Bizottság fenti mulasztása sérti a helyes hivatali magatartás európai kódexének 17. cikkét és a Bizottság kódexének 4. pontját, és így hivatali visszásságnak minősül. Tekintettel arra, hogy a jelen ügy ezen aspektusa múltbeli konkrét eseményekre vonatkozik, és a Bizottság végül 2009. április 27-i levelében tájékoztatta a panaszost, az ombudsman nem tartja helyénvalónak, hogy e tekintetben békés megoldást keressen vagy ajánlástervezetet készítsen. Az alábbiakban azonban kritikus megjegyzést tesz.

40. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos nem ért egyet a Bizottság azon indokaival, amelyek miatt 2006. november 14-i közleményét nem vette nyilvántartásba panaszként.

41. Az ombudsman e tekintetben emlékeztet arra, hogy a közlemény 3. pontja kimondja, hogy a levelezés nem vehető nyilvántartásba panaszként, ha:

"- névtelen, nem tünteti fel a feladó címét, vagy hiányos címet mutat;

nem utal kifejezetten vagy hallgatólagosan arra a tagállamra, amelynek a közösségi joggal ellentétes intézkedések vagy gyakorlat tulajdonítható;

felrója valamely magánszemély vagy szervezet cselekményeit vagy mulasztásait [...];

nem állapít meg sérelmet;

olyan sérelmet fogalmaz meg, amellyel kapcsolatban a Bizottság egyértelmű, nyilvános és következetes álláspontot fogadott el [...];

olyan sérelmet fogalmaz meg, amely egyértelműen kívül esik a közösségi jog hatályán.”(utólagos kiemelés)

42. Még ha az ombudsman rendelkezésére álló bizonyítékok nem is teszik lehetővé számára, hogy érdemben értékelje a Bizottság azon álláspontját, amely szerint a közösségi jog nem volt alkalmazandó a jelen ügyre, ez az ok főszabály szerint önmagában elegendő indok lenne arra, hogy a panaszos 2006. november 14-i levelét ne vegyék panaszként nyilvántartásba.

43. Az Ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak a panaszoshoz intézett 2009. április 27-i levelében és a jelen panasszal kapcsolatos véleményében foglalt további érvei nem képeznek további indokot arra, hogy miért nem vette nyilvántartásba panaszként a panaszos 2006. november 14-i közleményét. Ellenkezőleg, az ombudsman úgy értelmezi, hogy ezen érvek előterjesztésével a Bizottság azt kívánta bizonyítani, hogy a panaszos által elé terjesztett üggyel tágabb összefüggésben foglalkozott.

44. A Bizottság azon érve, amely szerint a rendelkezésére álló információk szerint a szóban forgó R52 szakasz építési engedélyét még nem adták ki, azt mutatja, hogy a Bizottság legalább figyelemmel kíséri a helyzetet.

45. Ezenkívül a panaszos észrevételeihez csatolt dokumentumokból kitűnik, hogy a dél-morvaországi közlekedési infrastruktúra szélesebb körű értékelése keretében a Bizottság 2008. május 29-i levelében felvette a kapcsolatot a cseh közlekedési miniszterrel, és felkérte a minisztert, hogy tegye meg észrevételeit az R52-es autópályával kapcsolatos alábbi kérdésekkel kapcsolatban:

„...A Bizottság szolgálatai tájékoztatást kívánnak kapni arról, hogy a cseh hatóságok mérlegelik-e a „Brno-Mikulov-Bécs” és a „Brno-Breclav-Bécs” közötti alternatív kiigazításokra vonatkozó összehasonlító tanulmány elkészítését. Az elfogadott „Közlekedés” operatív program szerint a támogatási kérelem Bizottsághoz történő benyújtása előtt össze kell hasonlítani az alternatív útvonalakat, és az összehasonlítás gazdasági és környezetvédelmi megállapításait bele kell foglalni a támogatási kérelembe. Számos nem kormányzati szervezet azonban azt az álláspontot védi, hogy a Közlekedési Minisztérium kormányzati szinten megpróbálja áttörni a "Brno-Mikulov-Bécs" változatot anélkül, hogy előzetesen teljes körűen értékelné a fent említett két alternatív útvonalat. Ezenkívül arról is értesültünk, hogy az RSD [Ředitelství silnic a dálnic, Autópálya- és Autópálya-igazgatóság] által eddig elvégzett gazdasági elemzés alapján úgy tűnik, hogy a „Brno-Breclav-Bécs” fenntarthatóbbnak tekinthető. Ez felveti a kérdést, hogy miért tűnik úgy, hogy egy alternatív változatot, a Břeclavon keresztül, figyelmen kívül hagytak számos szakértői tanulmány ajánlásai ellenére...”

A Bizottság ezt követően három tanulmányra hivatkozott, köztük Wolf Mgr. tanulmányára, amelyet a panaszos észrevételeiben említett.

46. Az ombudsman továbbá megérti a Bizottság hivatkozását a Cseh Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt folyamatban lévő bírósági eljárásra [16] annak magyarázataként, hogy ebben a szakaszban miért nincs szükség a Bizottság részéről további intézkedésekre. Az ombudsman ezt a megközelítést ésszerűnek tartja. Úgy tűnik tehát, hogy a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó helyzet nemzeti szinten még orvosolható. Az ombudsman e tekintetben emlékeztet arra, hogy a közösségi jog végrehajtásáért elsődlegesen a tagállamok felelősek, és a kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamokat önkéntesen a közösségi jog betartására késztessék. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy a nemzeti bíróságok a közösségi jog tiszteletben tartását biztosító európai joghatósági rendszer részét képezik.

47. Végezetül az ombudsman ésszerűnek tartja a Bizottság azon eljárási határozatát, hogy a panaszos ügyét csatolja a 2008/4493. sz., "A 2001/42/EK irányelv (SKV-irányelv) követelményeinek való meg nem felelés a Břeclavsko regionális földhasználati terv elfogadása során" című panasszal kapcsolatos aktához, amelyet hivatalosan nyilvántartásba vett, és amely az R52-es autópályát is érinti. A 2008/4493. sz. panasz, amely a 822/2009/BU panasz aktájában az ombudsman rendelkezésére áll, a közösségi jog (az SKV-irányelv, az élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv) Cseh Köztársaság (Dél-morvaországi Regionális Közgyűlés és a Környezetvédelmi Minisztérium) általi megsértésére vonatkozik a břeclavskoi regionális földhasználati terv előkészítése és jóváhagyása során. Az ombudsman egyetért a Bizottsággal abban, hogy a panaszos 2006. november 14-i közleményében felvetett kérdések kapcsolódnak a 2008/4493. sz. panaszban felvetett kérdésekhez. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy 2006. november 14-i közleményében a panaszos az EPS (a Bizottsághoz benyújtott 2008/4493. sz. és az ombudsmanhoz benyújtott 822/2009/BU. sz. panasz szerzője) által nemzeti szinten hozott intézkedésekre hivatkozott. Ehhez kapcsolódóan a 2008/4493. sz. panaszban az EPS hivatkozott a panaszos 2006. november 14-i közleményére „a břeclavskoi regionális földhasználati terv környezeti hatásvizsgálata során az Európai Közösségek jogának megsértésével kapcsolatos hasonló ügyben”.

48. E tekintetben az ombudsman bízik abban, hogy a Bizottság a jövőben folyamatosan tájékoztatja a panaszost a 2008/4493. sz. panasz kezelése terén elért előrehaladásról. Az ombudsman azt javasolja, hogy a Bizottság fogadjon el olyan általános politikát, amely szerint a nyilvántartásba vett jogsértési panasz kezelése terén elért előrehaladásról nemcsak az azt benyújtó panaszosnak nyújt tájékoztatást, hanem azoknak az érdekelt polgároknak és egyesületeknek is, akiknek panaszait – bár hivatalosan nem vették nyilvántartásba – csatolták a nyilvántartásba vett panasz aktájához. Az ombudsman e tekintetben az alábbiakban további észrevételt tesz.

49. A fenti 44–48. pontban foglalt megfontolások fényében az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy a panaszos követelése nem tartható fenn.

B. Következtetés

A panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman a következő kritikai észrevételt teszi:

2008. április 23. (a panaszos 2006. november 14-i közleményére vonatkozó átvételi elismervény dátuma) és 2009. április 27. között a Bizottság nem tájékoztatta a panaszost arról a döntéséről, hogy nem veszi nyilvántartásba panaszként a 2006. november 14-i közleményt, és ennek okairól sem. Következésképpen a Bizottság a fenti időszakban nem nyújtott írásbeli tájékoztatást a panaszosnak az ügyben elért előrehaladásáról. Ez sérti a helyes hivatali magatartás európai kódexének 17. cikkét és az Európai Bizottság személyzetének a nyilvánossággal való kapcsolattartás során tanúsított helyes hivatali magatartására vonatkozó kódex 4. pontját, és így hivatali visszásságnak minősül.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

További megjegyzés

A Bizottság fontolóra vehetné egy olyan általános politika elfogadását, amelynek keretében tájékoztatást nyújt a nyilvántartásba vett jogsértési panaszok kezeléséről a következők számára:

• a szóban forgó panaszt benyújtó panaszos(ok); és
• azok az érdekelt polgárok és egyesületek, akiknek a panaszait, bár hivatalosan nem vették nyilvántartásba, csatolták a nyilvántartásba vett jogsértési panasz aktájához.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2009. november 26-án.

---

[1] Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (4) bekezdése: „Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közérdeken alapuló kényszerítő indok miatt – alternatív megoldás hiányában – mégis végre kell hajtani egy tervet vagy projektet, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének védelme érdekében.”(utólagos kiemelés)

[2] A http://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/ szerint a Natura 2000 az élőhelyvédelmi irányelv alapján létrehozott természetvédelmi területek uniós szintű hálózata. Célja, hogy biztosítsa Európa legértékesebb és legveszélyeztetettebb fajainak és élőhelyeinek hosszú távú fennmaradását. Magában foglalja a tagállamok által az élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölt különleges természetmegőrzési területeket és a madárvédelmi irányelv alapján kijelölt különleges madárvédelmi területeket.

[3] A Bizottság a C-209/04. sz., Bizottság kontra Ausztria ügyben hozott ítélet (EBHT 2006., I-2755. o.) 56. pontjára hivatkozott, amely a következőképpen szól: „A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az az elv, amely szerint a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projekteket környezeti vizsgálatnak kell alávetni, nem alkalmazható abban az esetben, ha a projekt engedélyezése iránti kérelmet hivatalosan az irányelv átültetésére előírt határidő lejárta előtt nyújtották be (lásd az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv [HL 1985. L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.] tekintetében a C-431/92. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 1995. április 29-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-2189. o.] 29. és 32. pontját, valamint a C-81/96. sz., Gedeputeerde Staten van Noord-Holland ügyben 1998. június 27-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-3923. o.] 23. pontját).”

[4] 2009. március 24-én az EPS panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz is, aki azt 822/2009/BU számon nyilvántartásba vette. Az EPS azt állította, hogy a 2008/4493. sz. panasz Bizottság általi kezelése indokolatlan késedelmet szenvedett. E határozat meghozatalának időpontjában az ombudsmannak a 822/2009/BU sz. panasszal kapcsolatos vizsgálata még folyamatban van.

[5] A Bizottság kifejtette, hogy az alternatív megoldás vizsgálatának hiánya a projekt Natura 2000 környezeti hatásvizsgálata során nem jelenti azt, hogy a KHV-eljárás érvénytelen.

[6] csehül: "oznámení projektu".

[7] "Ha egy tagállamnak tudomása van arról, hogy egy projekt valószínűleg jelentős hatást gyakorol a környezetre egy másik tagállamban, vagy ha egy tagállam, amelyet valószínűleg jelentős hatás ér, ezt kéri, az a tagállam, amelynek területén a projektet végre kívánják hajtani, az 5. cikk szerint összegyűjtött információkat továbbítja a másik tagállamnak, azzal egyidejűleg, hogy azokat saját állampolgárai számára hozzáférhetővé teszi. Ezek az információk szolgálnak alapul a két tagállam közötti kétoldalú kapcsolatok keretében szükséges, kölcsönös és egyenértékű konzultációkhoz.”

[8] A panaszos észrevételeihez csatolta e tanulmány absztraktját, amely szerint az R52 variáns rosszabb hatással van a Natura 2000 területekre, mint a Břeclavon keresztüli variáns.

[9] A panaszos csatolta e levél másolatát. Ebben a levélben a Bizottság többek között a következőket fejtette ki: „Szolgálataink értesültek a Cseh Számvevőszék (NKU) egyes csehországi közlekedési projektek kivitelezésével kapcsolatos megállapításairól. Az NKU megállapításai szerint a Cseh Köztársaságban a közlekedési projektek végrehajtásával kapcsolatban eljárási hibák tapasztalhatók. A megállapítások egy része olyan projektekhez kapcsolódik, amelyek társfinanszírozását a strukturális alapokból tervezik, ezért nagyon fontos számunkra, hogy megértsük az Ön álláspontját ezekben a kérdésekben. Ezen túlmenően e projektek némelyikével kapcsolatban számos panaszt nyújtottak be a Bizottsághoz. Ezért a csatolt mellékletben felsoroljuk azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban kérjük [sic], hogy közvetlenül az Önök szolgálataitól kapjon részletes választ.”

[10] A panaszos ezt 2009. szeptember 30-i kapcsolódó közleményében megerősítette.

[11] Az NKÚ megállapításai megtalálhatók a honlapján: http://www.nku.cz/kon-zavery/K08026.pdf.

[12] A 2008/4493. sz. panasz az állampolgári jogok biztosának három, 2006. novemberi, 2007. áprilisi és 2008. februári jelentését említi.

[13] A közlemény 4. pontjának második bekezdése csak egy hónapos határidőt ír elő (az eredeti visszaigazolás időpontjától számítva) a Bizottság által panaszként hivatalosan nyilvántartásba vett levelezés újbóli visszaigazolására.

[14] Ez az európai kódex elérhető az ombudsman honlapján: http://www.ombudsman.europa.eu/resources/code.faces

[15] HL 2000. L 267., 64. o. Lásd a "Correspondence" cím alatti második és harmadik bekezdést.

[16] A Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz benyújtott kereset az ombudsman rendelkezésére áll a 822/2009/BU panasz aktájában. A „Javaslat általános jellegű jogi aktus – a dél-morvaországi régió közgyűlésének 2006. november 9-i 921/06/Z 14. sz. határozatával jóváhagyott břeclavskoi regionális földhasználati terv – megsemmisítésére” címet viseli, és a dél-morvaországi régió mint alperes ellen irányul. A keresetben a felperesek azt állították, hogy a břeclavskoi regionális földhasználati tervet nem csak a cseh jog, hanem az SKV-irányelv, a KHV-irányelv, a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv alapján is jóváhagyták. A felperesek a břeclavskoi regionális földhasználati terv egészének megsemmisítését kérték.