A PANASZ HÁTTERE

1.         2001-ben a panaszos, egy olasz vállalat és a Bizottság az Európai Fejlesztési Alap (EFA) által finanszírozott szolgáltatási szerződést írt alá. A szerződés címe "A monroviai és vidéki területek vízellátási projektjének irányítása" volt. Célja az volt, hogy 24 hónapon keresztül (2001 októberétől 2003 októberéig) megfelelő vízellátást biztosítson Libériában a visszatérők és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára.

2.         A szolgáltatási szerződés szerinti feladatok végrehajtása érdekében a panaszost megbízták többek között egy előlegszámla kezelésével, amelyet egy helyi banknál vezetett. A projekt 2001 decemberében kezdődött, és ezzel egyidejűleg forrásokat bocsátottak az előlegszámla rendelkezésére.

3.         2003 májusában a belső biztonsági helyzet romlása miatt a Bizottság hivatalosan azt tanácsolta a programban részt vevő végrehajtó partnereinek, hogy fontolják meg a tevékenységek felfüggesztését. A panaszos azonban úgy döntött, hogy folytatja a projekttel kapcsolatos munkát.

4.         2003. június 6-án a fent említett helyi bank a monroviai polgárháború kitörése miatt beszüntette tevékenységét. Ez lehetetlenné tette a pénzeszközök átutalását a libériai bankokba. A Bizottság ezért jóváhagyta egy alternatív előlegszámla létrehozását Olaszországban.

5.         Később, 2003-ban a Bizottság elvégezte a projekt ellenőrzését és felülvizsgálatát. Ezek különböző vitákat eredményeztek a panaszossal mind technikai, mind pénzügyi kérdésekben.

6.         2004. április 7-én a panaszos benyújtotta végleges projektjelentéseit.

7.         A Bizottsággal ezt követően folytatott számos levélváltás ellenére a panaszosnak még mindig számos panasza volt vele kapcsolatban. Ezért 2005. november 4-én az európai ombudsmanhoz fordult.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

8.        Az ombudsman megindította jelenlegi vizsgálatát a panaszos alábbi állításaival és állításaival kapcsolatban.

Állítások

(1) A 2003. július 24-től 2004. október 19-ig tartó 15 hónapos időszak során a Bizottság nem válaszolt a panaszosnak az előlegszámla feltöltésére vonatkozó ismételt kéréseire.

(2) Tekintettel arra, hogy a szerződés végrehajtása során a Bizottság soha nem vádolta a panaszost nem megfelelő műszaki vagy pénzügyi teljesítménnyel, és hogy az előlegdíj összegét, indokolását és szerződéses érvényességét soha nem kérdőjelezték meg, a panaszos jogos elvárásait súlyosan megsértették, mivel nem tudta elképzelni, hogy a Bizottság a projekt befejezése után egy teljes évvel visszamenőlegesen vitatja az előlegdíjat.

(3) A Bizottságnak a projekt befejezése után egy teljes évre volt szüksége ahhoz, hogy bármilyen problémáról értesítse a panaszost, annak ellenére, hogy a problémára szerződéses könyvelők jóval korábban felhívták a figyelmét.

(4) A Bizottság figyelmen kívül hagyta a panaszosnak a) a projekt utáni költség-haszon elemzésre és technikai értékelésre, valamint b) azon elszámolásainak a panaszos részére történő visszaszolgáltatására irányuló kérelmeit, amelyek esetében a Bizottság úgy döntött, hogy nem fizeti ki azokat.

(5) Mivel a Bizottság indokolatlanul késlekedett az előlegszámla feltöltésével, a panaszos a projekt 30%-át előfinanszírozta.

(6) A panaszos szokatlan és méltánytalan bánásmódban részesült a projekt lezárása során, mivel a projekt lezárását, valamint a végleges műszaki és pénzügyi jelentéseket a projekt befejezését követően a panaszos költségére kellett elkészíteni, bár a szerződés ezt nem írta elő.

Három jogcímen benyújtott 161 086,99 euró követelés

a) A panaszos által az adóhatóságnak benyújtott éves pénzügyi beszámolóban bevallott és teljes mértékben megadóztatott függő számlák kifizetése:

       Előfinanszírozott előlegkiadások (2 számla): 75 931,95 USD

       Technikai segítségnyújtási díjak és visszatartás (1 számla): 38 880,53 EUR

b) Nemteljesítési és kompenzációs kamat, valamint a késedelmes számlák leértékelése és előlegelőfinanszírozás (2005. december végéig alkalmazandó összegek):

       Technikai segítségnyújtás: 4 847,49 EUR

       - Az előlegszámla előfinanszírozásából származó leértékelési veszteségek: 8 495,18 USD

       Az előlegelőfinanszírozás késedelmi/kompenzációs kamata: 20 988,75 USD

c) Előre nem látható, szerződésen kívüli, projekt utáni kötelezettségek:

       A projekt befejezése után felmerült költségek és kiadások: 27 774,21 EUR

A VIZSGÁLAT

9.         2006. január 31-én az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be véleményt, amit 2006. július 28-án meg is tett. A véleményt észrevételezésre továbbították a panaszosnak, amelyet az 2006. szeptember 26-án megküldött. 2007. július 10-én az ombudsman békés megoldásra tett javaslatot. A Bizottság 2008. január 8-án válaszolt erre a javaslatra. A választ továbbították a panaszosnak, aki 2008. január 25-én nyújtotta be észrevételeit. Az ombudsman továbbította a panaszos észrevételeit a Bizottságnak, amely 2006. június 26-án kiegészítő választ küldött. 2008. július 31-én, illetve szeptember 8-án a panaszos és a Bizottság tájékoztatta az ombudsmant az ügy rendezése érdekében elért végleges megállapodásról.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

Előzetes megjegyzések

10.      Ez a vizsgálat a felek közötti sikeres rendezéssel zárult, amely az ombudsman által kiadott, békés megoldásra irányuló javaslaton alapult. Ez a javaslat a fenti 8. pontban említett állítás a) részére vonatkozott.

11.      Tekintettel e vizsgálat sikeres kimenetelére, valamint a felek által a békés rendezés érdekében tett jelentős erőfeszítésekre, e határozat fő része azokra a kérdésekre összpontosít, amelyek az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatának tárgyát képezték. Ami a további kérdéseket illeti, amelyek teljes körű értékelését az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatában már közölték a felekkel, elegendő a következőket megjegyezni.

12.      A fent említett első állítással kapcsolatban az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatában megállapította, hogy úgy tűnik, a Bizottság nem válaszolt a projekthez létrehozott előlegszámla feltöltésére irányuló két kérelemre, és hogy ez a mulasztás összeegyeztethetetlennek tűnt a vonatkozó szerződéses szabályokkal. A békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszában a Bizottság összefoglalva hangsúlyozta, hogy mit tekint kivételes körülményeknek, és hogy késedelmek merültek fel, különösen azért, mert a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében további ellenőrzésekre volt szükség. A panaszos nem nyújtott be konkrét észrevételeket a Bizottság e kiegészítő észrevételeire válaszul. E ponton meg kell jegyezni, hogy a Bizottság nem cáfolta kifejezetten az ombudsman fent említett megállapítását, amely szerint a szerződéses szabályokat nem tartották be szigorúan. Tekintettel azonban az ügy e részének másodlagos jellegére, valamint arra a tényre, hogy egyezség született, az ombudsman nem tartja szükségesnek az ügy további vizsgálatát.

13.      A fennmaradó állításokat illetően az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot a második, a harmadik, az ötödik és a hatodik állítással kapcsolatban. Ami a negyedik állítást illeti, az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő indok a további vizsgálatokra. Konkrétan az ötödik állítással kapcsolatban a panaszos a békés megoldásra irányuló javaslatot követően további anyagokat nyújtott be érveinek alátámasztására. Ha azonban ezt az anyagot figyelembe vennék az ügy e részének második értékeléséhez, az további vizsgálatokat tenne szükségessé, ami jelenleg nem lenne helyénvaló. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság saját kezdeményezésére és annak ellenére, hogy megállapította, hogy nem történt hivatali visszásság, az egyezség a probléma békés megoldása érdekében kártérítés fizetéséről szóló határozatot is tartalmazott (lásd az alábbi 28. pontot).

14.      Ami az állítást illeti, az ombudsman nem talált olyan megalapozott állítást, amely megfelelt volna az állítás b) és c) részének. Ezért ezeket nem lehetett elfogadni.

A. Fizetési kérelem

Tények és értékelés

15.       A fent említettek szerint a panaszos többek között a következőket állította:

a) A panaszos által az adóhatóságnak benyújtott éves pénzügyi beszámolóban bevallott és teljes mértékben megadóztatott, még ki nem fizetett számlák kifizetése.  Ezek a következők voltak:

Előfinanszírozott előlegkiadások (2 számla): 75 931,95 USD

Technikai segítségnyújtási díjak és visszatartás (1 számla): 38 880,53 EUR

16.       Ezzel az állítással kapcsolatban a Bizottság véleményében megjegyezte, hogy sikertelenül próbálta rendezni a függőben lévő kifizetést a panaszossal. Az összes kiadás ellenőrzése összesen 1 927 868,92 USD-t eredményezett. A beérkezett feltöltések összege 1 856 703,09 USD volt. A panaszos javára fennálló egyenleg az előlegszámlán 71 165,83 USD volt. 38 880,53 EUR összegű függőben lévő számla is volt. A Bizottság kijelentette, hogy kész elfogadni, hogy a panaszossal aláírt szerződés a szolgáltatási szerződés keretében nyújtott díjazáson felül az előlegszámla kezeléséért is díjat irányzott elő. Ebben az összefüggésben pontosította továbbá, hogy a szolgáltatási szerződés II. A. mellékletének rendelkezései erre a célra 216 000 euró összegű külön díjat állapítanak meg (a II. C. mellékletben foglaltak szerint). Azt is megjegyezte azonban, hogy ez a szolgálatai által elkövetett nyilvánvaló hiba volt, mivel ugyanazt a szolgálatot soha nem szabad kétszer ellentételezni, és ez volt az oka annak, hogy a könyvvizsgálók arra a következtetésre jutottak, hogy a kérelmeket el kell utasítani. Rámutatott továbbá, hogy ezen összeg rendezése előtt meg kell oldani a projektalapokból vásárolt és a panaszos lakóhelyén használt berendezésekkel és bútorokkal kapcsolatos kiadások igazolásának kérdését. Sikertelenül próbálta lezárni a számlákat, sürgetve a panaszost, hogy rendezze az indokolatlan kiadások kérdését.

17.       Az ombudsman a következőképpen foglalkozott az előlegszámla kezelési díjának kérdésével.

18.       A szóban forgó szerződés címe "A monroviai és vidéki területek vízellátási projektjének irányítása". A szerződési forma szerint a szerződés ára 270 180 euró. Amennyiben a különböző dokumentumok rendelkezései között eltérés áll fenn, azokat a különös szerződési feltételek 3. cikkében meghatározott elsőbbségi sorrendnek megfelelően kell értelmezni. E cikk szerint:

„Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció elsőbbségi sorrendje a következő:

A szerződési forma,

a szerződés különös feltételei,

- I. melléklet T/A. feladatmeghatározás.

- IIA. melléklet Költségvetés-irányítási eljárások.

IIB. melléklet Műszaki előírások.

- IIC. melléklet Az előlegszámla költségbecslése.

III. melléklet Szerződéses ár szerinti bontás.

IV. melléklet – Adó- és vámrendelkezések.

Az Európai Fejlesztési Alap által finanszírozott szolgáltatási szerződések általános feltételei (az AKCS/EGK Miniszterek Tanácsa 1990. március 29-i 3/90 határozatának IV. melléklete)”

19.       A 2. cikk szerint a szerződésre a belga jogot kell alkalmazni. A szerződés I. melléklete szerint a szerződés időtartama „24 hónapos időszak alatt Libériában legfeljebb 360 nap, Olaszországban pedig legfeljebb 120 nap”. A szerződés IIA. mellékletének 1. pontja többek között a következőket írja elő:

„A szerződés a monroviai és vidéki területek tiszta vizekhez való hozzáférésének javítását célzó program előlegszámlán keresztül történő irányítására és felügyeletére vonatkozik (...) Az EFA forrásait egy garantált előlegszámlán keresztül bocsátják rendelkezésre (...) Az EUR-ban kifejezett költségbecslést a IIC. melléklet ( ...) tartalmazza.”

20.       A IIA. melléklet 2.4.2. pontja úgy rendelkezik, hogy „[f]vagy az előlegszámlá(k) kezelése és az elkülönített pénzügyi források költsége esetében a szerződő fél a IIC. mellékletben meghatározott díjat kapja. Ez a díj nem képezheti visszatartás tárgyát, és az egyes jelentéstételi időszakok végén a számláról arányosan lehívható.”

21.       A IIC. melléklet tartalmazza a "PROGRAMGAZDÁLKODÁS" című "E" szakaszt, amely 216 000 EUR összeget ír elő (24 hónap x 9 000 EUR). A IIC. melléklet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kifejezetten utalna „az előlegszámla kezeléséért” fizetendő díjra. A IIA. melléklet 2.4.2. pontjában említett előlegszámla kezeléséért fizetendő díj tehát úgy tűnik, hogy a program kezeléséért a IIC. melléklet E. szakaszában feltüntetett összegre vonatkozik, figyelembe véve, hogy a IIC. melléklet nem tartalmaz külön rendelkezést az előlegszámla kezeléséért fizetendő díjra vonatkozóan, és hogy a szerződés egy vízellátási program előlegszámla útján történő kezelésére vonatkozott.

22.       A "Szerződéses árak bontása" című III. melléklet különösen a következő adatokat tartalmazza:

                   „A szolgálati idő embernapjaira vonatkozó díjak (elvesztés)

a) Craig Smith úr szolgáltatásai:

Libériában: EURO

Díjak emberenként/nap 300 napig 425 EUR/nap 127 500 EUR/nap

Napidíj emberenként/nap 300 napon keresztül 138 EUR/nap 41.400

Olaszországban:

Díjak emberenként/nap 120 napig 350 EUR/nap 42 000 EUR/nap

b) Libériában nyújtott szolgáltatások jóváhagyott rövid távú szakértők számára

Díjak emberenként/nap 300 napig 300 EUR/nap 18.000

Napidíj emberenként/nap 300 napon át 138 EUR/nap 8.280

Utazási költségek ...

Összesen 270,180 „.

23.       A fentiek fényében az ombudsman ésszerűnek ítélte a Bizottság álláspontját ebben az ügyben, nevezetesen azt, hogy a panaszos érintett személyzetének a III. mellékletben említett szolgálatai nem különböztethetők meg a IIC. melléklet E. szakaszában említett „programirányítástól”. Ezért úgy tűnt, hogy a szerződés kettős díjat írt elő ugyanazokért a szolgáltatásokért, amelyeket a panaszosnak a vízellátási program irányításával kapcsolatban kellett nyújtania. Következésképpen úgy tűnt, hogy a szerződés vonatkozó rendelkezései között logikai következetlenség áll fenn, és hogy a Bizottság által a szerződés megkötésekor tett, a szerződő félnek a program irányításáért járó díjazására vonatkozó akaratnyilatkozat nem volt hibamentes. Amint azt a Bizottság véleményében kifejtette, ez a probléma a szolgálatai által elkövetett nyilvánvaló hibának tudható be.

24.       A panaszos első állítására adott válaszában a Bizottság elfogadta, hogy az előlegszámlán 71 165,83 USD összegű egyenleg, valamint a technikai segítségnyújtási díjakra vonatkozó, függőben lévő, 38 880,53 EUR összegű számla áll a panaszos rendelkezésére. Úgy tűnik, hogy a panaszossal fennálló vitájának békés rendezése érdekében a Bizottság kijelentette, hogy kész elfogadni, hogy a panaszossal aláírt szerződés a szolgáltatási szerződés keretében nyújtott díjazáson felül díjat irányoz elő az előlegszámla kezelésére. Rámutatott azonban arra, hogy a vonatkozó összeg rendezése előtt meg kell oldani a projektalapokból vásárolt és a panaszos lakóhelyén használt berendezésekkel és bútorokkal kapcsolatos kiadások indokolásának kérdését. E tekintetben a Bizottság jelezte, hogy 2003. június 26-i levelében felvetette a kérdést. A Bizottság azonban véleményében nem jelezte, hogy e levél egy példánya szerepelt volna a panaszhoz csatolt terjedelmes dokumentációban. Ez a levél nem szerepelt a Bizottság véleményéhez csatolt mellékletek jegyzékében sem. Emellett a panaszossal közölt és a panaszhoz csatolt félidős ellenőrzési felülvizsgálat megállapításai nem tartalmaztak ilyen problémát. Ezenkívül a Bizottság egyáltalán nem hivatkozott az érintett pénzösszegre.

25.       A Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos:

a) megjegyzi, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az utolsó, 4766,12 USD összegű előlegszámlákat, amelyeket a zárójelentéssel együtt igazoltan benyújtottak;

b) rámutatott, hogy a fent említett összeg kivételével egyetértett a Bizottsággal a javára szóló egyenleg és a függőben lévő számla tekintetében;

c) üdvözölte a Bizottság nyilatkozatát, miszerint kész elfogadni, hogy a szerződés díjat ír elő az előlegszámla kezeléséért; és

d) hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a Bizottság első alkalommal tett fenntartást a berendezésekkel kapcsolatban, és azzal érvelt, hogy ez egyértelműen egy másik olyan szerződésre utalt, amelyet már régóta rendeztek a panaszos javára, valamint egy, a Bizottsággal aláírt megállapodási jegyzőkönyvre.

26.       Az ombudsman megjegyezte, hogy:

a) véleménye szerint a Bizottság nem tett észrevételt a panaszos állításának azon részével kapcsolatban, amely az utolsó, 4766 USD összegű előlegszámlák kifizetésére vonatkozott. 12;

b) a panaszos és a Bizottság egyetértett abban, hogy az előlegszámlán 71 165,83 USD összegű egyenleg, valamint egy függőben lévő, 38 880,53 EUR összegű számla áll a panaszos rendelkezésére;

c) a Bizottság kész volt elfogadni, hogy a szerződés díjat írt elő az előlegszámla kezelésére (elkülönítve a panaszosnak a program irányításáért fizetett díjazásától), de a követelés rendezését a projektalapokból vásárolt és a panaszos lakóhelyén használt berendezésekkel és bútorokkal kapcsolatos kiadások indokolására vonatkozó kérdés megoldásától tette függővé;

d) véleménye szerint a Bizottság nem bizonyította, hogy ezt a kérdést a jelenlegi vizsgálat előtt felvetette a panaszosnak, és nem szolgáltatott további információkat erről az ügyről;

a Bizottság azt sem fejtette ki, hogy ez az ügy miért akadályozza meg abban, hogy legalább részben eleget tegyen a panaszos állításának; és

f) a panaszos rámutatott, hogy a Bizottság véleményében először vetette fel ezt az ügyet, és megjegyezte, hogy egy másik, már rendezett szerződés teljesítésére utal.

27.       A fentiek fényében az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság nem indokolta megfelelően, hogy miért nem fizette ki legalább részben a panaszosnak az első követelésének megfelelő pénzösszeget. Ez a mulasztás hivatali visszásságnak minősülhetett volna. Az ombudsman ezért békés megoldásra a következő javaslatot tette:

A fenti [26.] pontban tett megjegyzései fényében az ombudsman azt javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja felül azon döntését (az indokolásával együtt), hogy részben is megtagadja a panaszos első pénzügyi követelésének teljesítését. E felülvizsgálattal összefüggésben a Bizottság figyelembe veheti az ombudsman fenti [18–23.] pontban foglalt észrevételeit és a szerződésre alkalmazandó vonatkozó belga jogot is. A Bizottság felkérést kap, hogy hívja meg a panaszost egy találkozóra annak érdekében, hogy megkönnyítse a jogi helyzet tisztázását és a mindkét fél számára elfogadható megoldás keresését.

A békés megoldásra irányuló javaslatát követően az ombudsmanhoz benyújtott beadványok

28.       A Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy javaslatát követően és az ügy rendezésére irányuló lépések megtétele érdekében újraértékelte az ügyet, és elfogadta az ombudsman javaslatát. A Bizottság az alábbi (összefoglaló) tájékoztatást adta arról, hogy miként kíván reagálni a javaslatra. Először is eleget tenne a követelés a) részében említett kifizetéseknek. Másodszor, maga a Bizottság állapított meg egy további releváns kifizetést.  Ez az előlegelőfinanszírozás 2 066,87 USD összegű késedelmi és kompenzációs kamatából állt. Ezzel kapcsolatban a Bizottság kifejtette, hogy annak ellenére, hogy eredeti álláspontja szerint nem nyújtott ilyen kompenzációt, és az ombudsman azon következtetése ellenére, hogy az erre a pontra vonatkozó állítás nem volt megalapozott, a Bizottság mégis úgy határozott, hogy javasolja a fent említett kifizetést a panaszos előfinanszírozási költségeinek ellentételezésére. A Bizottság rámutatott, hogy ezt a kifizetést kizárólag a békés rendezés érdekében javasolta. Ezt követően megállapította, hogy az említett kifizetés nem értelmezhető a panaszos által az ombudsmanhoz intézett észrevételeiben megfogalmazott állítások és vádak elismeréseként vagy elismeréseként.

29.       A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az ombudsmanhoz benyújtott beadványaiban a panaszos számos rendkívül kritikus észrevételt tett a Bizottsággal és annak szolgálataival kapcsolatban. A Bizottság ezekre nem kívánt válaszolni, kivéve egy észrevételt, amelyben a panaszos azt javasolta, hogy a Bizottság szolgálatai meghamisítottak egy levelet. A Bizottság az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatának elfogadását attól tette függővé, hogy a panaszos visszavonja-e ezt a vádat.

30.       Az ombudsman javaslatára adott bizottsági válaszra vonatkozó észrevételeiben a panaszos üdvözölte, hogy a Bizottság hajlandó békés megoldást találni. Emellett további konkrét követeléseket fogalmazott meg, többek között kamatköveteléseket és az árfolyam-ingadozások ellentételezését. Ugyanakkor kifejezetten lemondott a jelen vizsgálatban megfogalmazott egyik állításáról, és kifejezetten visszavonta a fenti 28. pontban említett vádjait.

31.       A panaszos új állításainak fényében az ombudsman megküldte észrevételeit a Bizottságnak. Javasolja, hogy a Bizottság vegye fel a kapcsolatot a panaszossal a végleges rendezés érdekében.

32.       2008. június 26-i válaszában a Bizottság kijelentette, hogy kész részben eleget tenni a panaszos további követeléseinek (összesen 36 600 USD és 747,89 EUR) annak érdekében, hogy „mindkét fél számára kielégítő békés rendezést” találjon. Nem tudott azonban helyt adni bizonyos további kamatokra vonatkozó kérelmeknek, kifejtve, hogy ezek az érintett tagállam adózási körülményeire, illetve az ügy egy olyan részére vonatkoztak, amellyel kapcsolatban az ombudsman megállapította, hogy nem történt hivatali visszásság.

33.       A Bizottság jelezte, hogy megküldte a panaszosnak a vitarendezési javaslatát tartalmazó jegyzőkönyvet.

34.       2008. július 3-án a panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy alá kívánja írni a jegyzőkönyvet. A panaszos és a Bizottság közötti egyezséget végül mindkét fél 2008. július 31-én, illetve szeptember 8-án megerősítette. Az elszámolás azt jelentette, hogy a projektszámla egyenlegét 48 486,79 EUR és 101 938,40 USD összegű kifizetésekkel zárták le a panaszos részére.

Az ombudsman értékelése a békés megoldásra irányuló javaslatát követően

35.       A feleknek az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatát követő beadványai fényében az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy javaslata sikeres volt.

36.       Az ombudsman hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bizottság válasza ebben az ügyben példaértékű volt. A Bizottság már véleményének benyújtásakor megragadta az alkalmat, hogy alaposan megvizsgálja a releváns eseményeket és felülvizsgálja szolgálatainak intézkedéseit. Megállapította a hiányosságokat, nyíltan elismerte azokat, és kifejezte hajlandóságát korrekciós intézkedések meghozatalára. Amikor a Bizottság ezt követően válaszolt az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára, szintén nagyon alapos és konstruktív megközelítést fogadott el. A Bizottságot különösen dicséret illeti azért, hogy kész teljes mértékben és konstruktívan alkalmazni az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (5) bekezdését, amelynek célja többek között az, hogy nyílt és nem jogi párbeszéd keretében előmozdítsa a békés megoldásokat.

C. Következtetések

Az ombudsman megállapítja, hogy békés rendezésre került sor.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2008. december 1-jén.