A PANASZ HÁTTERE

1. 2007. január 17-én a Parlament ajánlati felhívást tett közzé (1) egy „Nyílt Levegő Rendezvény” megszervezésére a) az Európai Parlament által Brüsszelben szervezett Európa Fesztivál és b) a kapcsolódó kommunikációs tevékenységek (EP/DG Info/Unité Evénements/01/2007) keretében.

2. 2007. február 12-én a panaszos benyújtotta ajánlatát a Parlamentnek. 2007. február 28-án a Parlament arról tájékoztatta a panaszost, hogy nem nyerte el az ajánlatot. A panaszos kérésére adott 2007. március 14-i válaszában a Parlament további tájékoztatást adott a panaszosnak ajánlata elutasításának okairól.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

3. A panaszos azt állította, hogy a Parlament nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor a fent említett ajánlati felhívás keretében értékelte ajánlatát.

A VIZSGÁLAT

4. 2007. november 28-án a panaszos nevében eljárva egy ügyvéd panaszt (3042/2007/ELB) nyújtott be az ombudsmanhoz az Európai Parlament ellen a fent említett ajánlati felhívással kapcsolatban. Az ombudsman először úgy ítélte meg, hogy nincs elegendő alap az említett panasz kivizsgálására, és 2008. január 21-én ennek megfelelően tájékoztatta a panaszost.

5. A 3042/2007/ELB sz. panaszt további, 2008. február 27-én és 2008. április 14-én kelt levelezés követte (amelyet új hivatkozási számon vettek nyilvántartásba: 1235/2008/ELB), valamint a panaszos és az ombudsman szolgálatai közötti találkozó, amelyet kivételesen engedélyeztek a panasz tartalmának tisztázása céljából. Tekintettel az említett ülésen benyújtott további dokumentumokra és pontosításokra, az ombudsman úgy határozott, hogy vizsgálatot indít a panasszal kapcsolatban.

6. 2008. május 19-én az ombudsman tájékoztatta a Parlamentet a panaszról, és kérte, hogy engedélyezze szolgálatai számára a közbeszerzési eljárással kapcsolatos iratokba való betekintést.

7. Az ellenőrzésre 2008. június 25-én került sor. 2008. július 8-án a panaszost tájékoztatták erről az ellenőrzésről, és megkapta az ellenőrzési jelentés egy példányát. 2008. július 14-én a panaszos visszaigazolta az említett jelentés kézhezvételét.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

Előzetes megjegyzés

8. A jelen ügyben és a vizsgálat gyors előrehaladása érdekében az ombudsman helyénvalónak tartotta, hogy szolgálatai betekintsenek a Parlament aktájába, mielőtt véleményt kérne tőle a panaszról. Szolgálatai ellenőrzésének eredményére tekintettel az ombudsman arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs szükség a Parlament véleményének kikérésére.

A. A panaszos ajánlatának Parlament általi értékelése során elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára vonatkozó állítás Az ombudsmanhoz benyújtott

érvek

9. A panaszos úgy vélte, hogy a Parlament nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor az ajánlatok összehasonlító értékelése során kevesebb mint 60 pontot adott neki.

10. Először is emlékeztetett arra, hogy ő volt a „Nyílt Levegő Rendezvény” „koncepciójának” megalkotója, amelyet a Parlament már több éve szervez. Ezért nem értette, hogy a Parlament miért vélte úgy, hogy ajánlatából hiányzik az erős „koncepció” és a „vezető téma”. Emlékeztetett arra, hogy az általa kidolgozott „koncepciót” ténylegesen leírták az ajánlati felhívásban.

11. Másodszor, ami a Parlament azon véleményét illeti, hogy „módszertana” gyenge, a panaszos emlékeztetett arra, hogy 26 nagykövetséggel és számos más érdekelt féllel is felvette a kapcsolatot, különösen egy hasonló rendezvény megszervezésének köszönhetően. Ezenkívül a panaszos a múltban bizonyította, hogy képes összegyűjteni a szükséges partnereket. A panaszos nem értette, hogy milyen egyéb garanciákat nyújthatott volna.

12. Ami a Parlament azon véleményét illeti, hogy a panaszos ajánlatában nem szerepel a külső személyzet önéletrajza, a panaszos megjegyezte, hogy a feladatmeghatározásban foglalt különös feltételek szerint a nem a vállalathoz tartozó személyzet esetében nem kötelező ilyen dokumentumokat benyújtani. Ezenkívül az alvállalkozók bevonására igazoló dokumentumok benyújtása nélkül is sor kerülhetett. A panaszos ezért azzal érvelt, hogy egy ilyen szabály alkalmazása esetén valamennyi ajánlattevő köteles lenne valamennyi alvállalkozója önéletrajzát benyújtani, ami nyilvánvalóan aránytalan lenne, és ellentétes lenne a szerződéses dokumentumok rendelkezéseivel és a jogbiztonság elvével.

13. Ami a Parlament azon kritikáját illeti, hogy a panaszos ajánlata csak 2007. március 1-jéig volt érvényes, a panaszos felhívta a figyelmet az ajánlati felhívás közzététele és az esemény időpontja közötti korlátozott időszakra. Ebben az összefüggésben úgy ítélte meg, hogy 2007. március 1-jéig a Parlament válaszára van szükség ahhoz, hogy elvégezhesse az esemény előkészületeit.

14. A panaszos azzal is érvelt, hogy a Parlament 2007. március 14-i levelében nem volt jogosult az ajánlat elutasításának olyan indokaira hivatkozni, amelyeket a Parlament 2007. február 28-i levelében még nem említett. Ezt követően emlékeztetett arra, hogy a 2007. február 28‐i levélben az szerepelt, hogy ajánlatát azért utasították el, mert az nem volt a legjobb, és az ajánlat elutasításának okaként nem hivatkozott valamely alaki követelmény be nem tartására. Ezeket a további érveket a Parlament 2007. március 14-i levele tartalmazta. A panaszos azzal érvelt, hogy a Parlament által az említett 2007. március 14-i levélben adott további indokokat nem támasztották alá olyan dokumentumokkal, amelyekhez a panaszos hozzáférhetett volna, sem pedig „nyilvánvaló hibától” mentes értékeléssel.

15. A panaszos azzal érvelt, hogy a kiválasztott ajánlat ára sokkal magasabb volt, mint a saját ára, és úgy vélte, hogy ez a magasabb ár nem volt indokolt, tekintettel az esemény 2007. május 5-i tényleges megszervezésére.

Az ombudsman értékelése

16. Az ajánlati felhívást szervező közigazgatási szerv feladata annak értékelése, hogy a felperesek megfelelnek-e az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek, valamint az ajánlatok összehasonlító értékelése. Az ombudsman nem helyettesítheti az igazgatás értékelését saját értékelésével (2). Az ombudsman felülvizsgálata ilyen esetekben annak értékelésére korlátozódik, hogy az adminisztráció eljárási hibákat vagy nyilvánvaló értékelési hibákat követett-e el.

17. Az ombudsman szolgálatai megvizsgálták az értékelő bizottság jelentését annak értékelése érdekében, hogy a panaszos érvei megalapozottak voltak-e. Ezzel összefüggésben az ombudsman szolgálatai gondosan megvizsgálták a többi benyújtott ajánlattal kapcsolatban tett észrevételeket, valamint a kiválasztott ajánlattal kapcsolatban tett észrevételeket.

A panaszos „koncepciójának” és módszertanának értékelése

18. A Parlament által a panaszosnak 2007. február 28-i és 2007. március 14-i levelében szolgáltatott információk szerint az értékelő bizottság nem határozott meg olyan „koncepciót” vagy fő témát, amely összekapcsolná a panaszos ajánlatában szereplő különböző tevékenységeket. A Parlament kijelentette, hogy a) az ajánlat elsősorban múltbeli tapasztalatokon alapult; b) nem volt magyarázat az általános "fogalomra" vonatkozóan; c) a panaszos vállalata által az eseményre tett javaslatok többsége mellékes témákon alapult; a javasolt módszertan gyenge volt, mivel csak személyes kapcsolatokon alapult; és e) a csoport négy tagjának szerepét és konkrét feladatait nem fejtették ki.

19. Az ombudsman szolgálatai gondosan megvizsgálták az értékelő bizottság jelentését annak értékelése érdekében, hogy a Parlament magyarázata elegendő és koherens volt-e. Ezzel összefüggésben az ombudsman szolgálatai gondosan megvizsgálták a jelentésben a többi benyújtott ajánlattal kapcsolatban tett észrevételeket, valamint a kiválasztott ajánlattal kapcsolatban tett észrevételeket.

20. Az ombudsman megjegyzi, hogy a különös feltételek meghatározták az odaítélési szempontok listáját, amely a következőket tartalmazta:

a szerződés céljainak és az elvégzendő feladatoknak a megértése;

a javasolt módszertan minősége és relevanciája;

a javasolt termékek és megoldások hatékonysága, minősége és hasznossága (...)”

Ebben az összefüggésben az ombudsman úgy véli, hogy a Parlamentnek jogában állt az ajánlatokat annak alapján értékelni, hogy azok hogyan határozták meg egyértelműen a szerződés célkitűzéseit és az elvégzendő feladatokat. Az is indokolt volt, hogy a Parlament értékelje az egyes ajánlattevők által alkalmazandó módszertan minőségét és relevanciáját. Helyénvaló volt továbbá, hogy a Parlament értékelje a javasolt termékek és megoldások hatékonyságát, minőségét és hasznosságát.

21. A fenti 20. pontban leírt kritériumok értékelő bizottság általi értékelése úgy írható le, mint amely az esemény „koncepciójára” vonatkozik. Az ombudsman ezért úgy értelmezi, hogy az ajánlattevőknek ajánlataikban koherens „koncepciót” kellett kidolgozniuk a „Nyílt Légi Rendezvény” megünneplésével kapcsolatban. Az értékelő bizottság jelentése, amelyet az ombudsman szolgálatai ellenőriztek, megerősíti, hogy a szerződés célkitűzései és az elvégzendő feladatok tekintetében valamennyi ajánlat tekintetében összehasonlító értékelést végeztek. Amint azt a Parlament a panaszoshoz intézett levelében megjegyezte, a panaszos ajánlata elsősorban a múltbeli tapasztalatokon alapult, és nem tartalmazott magyarázatot a jövőbeli esemény általános „koncepciójára” vonatkozóan. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Parlament széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak meghatározásában, hogy mi minősül megfelelő „fogalomnak”. A Parlament úgy vélte, hogy a panaszos ajánlatában szereplő „koncepció” kevésbé fejlett, mint a nyertes ajánlatban szereplő „koncepció”. Az értékelő bizottság értékelésének felülvizsgálatát követően az ombudsman megállapítja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a Parlament nyilvánvaló értékelési hibát követett volna el. Ezenkívül a Parlament által a panaszosnak adott magyarázat elegendő és koherens volt.

22. Az értékelő bizottság jelentése megerősíti, hogy a javasolt módszertan minősége és relevanciája tekintetében az összes ajánlat összehasonlító értékelésére is sor került. Az értékelő bizottság értékelésének felülvizsgálatát követően az ombudsman megjegyzi, hogy i. a panaszos ajánlatában javasolt módszertan személyes kapcsolatokon alapult, és ii. a csoport négy tagjának szerepét és konkrét feladatait nem fejtették ki. Megjegyzi továbbá, hogy a Parlament széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a módszertan értékelésének módját illetően. A Parlament úgy ítélte meg, hogy a panaszos ajánlatának módszertana kevésbé hatékony, mint a nyertes ajánlaté. Az értékelő bizottság értékelésének felülvizsgálatát követően az ombudsman azt is megállapítja, hogy nincs bizonyíték a Parlament nyilvánvaló értékelési hibájára. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy a Parlament által a panaszosnak adott magyarázat elégséges és koherens volt.

23. Az értékelő bizottság jelentése megerősíti, hogy a javasolt termékek és megoldások hatékonysága, minősége és hasznossága tekintetében az összes ajánlat összehasonlító értékelésére is sor került. Az értékelő bizottság értékelésének felülvizsgálatát követően az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos ajánlata számos témát határozott meg, és hogy a Parlament széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a releváns témákat illetően. A panaszos esetében a Parlament úgy ítélte meg, hogy ez utóbbi ajánlata „szigorú témákon” alapult. A fentiek fényében és az értékelő bizottság értékelésének elemzését követően az ombudsman megállapítja, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy a Parlament nyilvánvaló értékelési hibát követett volna el. Úgy véli továbbá, hogy a Parlament által a panaszosnak adott magyarázat elégséges és koherens volt.

Az alvállalkozók műszaki és szakmai alkalmassága

24. A különös feltételekben (15.2.A. pont) meghatározott kiválasztási szempontok egyike az ajánlattevők műszaki és szakmai alkalmassága volt. Ezt a kritériumot „a szolgáltató vagy a szerződő fél, valamint a vállalkozás vezetőinek és különösen a szolgáltatások nyújtásáért felelős személyeknek mind a képzettsége, mind a szakmai képesítése által igazolt tapasztalat” alapján értékelték. Az önéletrajzot csatolni kell az ajánlathoz.”(utólagos kiemelés)

25. Az értékelő bizottság jelentése, amelyet az ombudsman szolgálatai ellenőriztek, megerősíti, hogy a fent vázolt kritériummal kapcsolatban valamennyi ajánlat tekintetében összehasonlító értékelést végeztek. Az értékelő bizottság értékelésének felülvizsgálatát követően az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos ajánlata nem tartalmazta a szolgáltatások nyújtásáért felelős valamennyi személy önéletrajzát. Az értékelő bizottság értékelésének felülvizsgálatát követően az ombudsman megállapítja, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy a Parlament nyilvánvaló értékelési hibát követett volna el. Az ombudsman úgy véli továbbá, hogy a Parlament által a panaszosnak adott magyarázat elégséges és koherens volt.

Az ajánlat érvényessége

26. A panaszos jelezte, hogy ajánlata csak 2007. március 1-jéig érvényes. Az ombudsman megjegyzi, hogy a különös feltételek szerint az ajánlattevőknek 2007. augusztus 12-ig kell garantálniuk ajánlatukat.

27. Ezért az ombudsman úgy véli, hogy a bizottság helyesen járt el, amikor nem választott ki olyan ajánlatot, amelyet a szerződés aláírásáig nem garantáltak. Ennélfogva nem állapít meg nyilvánvaló értékelési hibát a kifogás e részét illetően.

Az ajánlat elutasításának további indokairól

28. 2007. március 14-i levelében a Parlament hozzátette, hogy a panaszos nem nyújtotta be a korábbi projektjeire vonatkozó igazolásokat (a különös feltételek 15.2.A.2. pontja), és hogy nem nyújtott be teljes költségvetési ajánlatot, azaz az ajánlat B. mellékletét (a különös feltételek 8. pontja).

29. Az ombudsman megjegyzi, hogy a kiválasztási kritériumok közé tartozik a korábbi projektjei listájának és a kapcsolódó tanúsítványoknak a benyújtására vonatkozó kötelezettség. Ezenkívül az ajánlattételi felhívásban meghatározták a teljes költségvetési ajánlat benyújtásának kötelezettségét. Ezenkívül az egyik ajánlattevő által feltett kérdésre adott válasz; pontosításra került, hogy e kritériumok bármelyikének be nem tartása az ajánlattevőnek a pályázati eljárásból való kizárásához vezetne.

30. Az ombudsman vizsgálatából kiderült, hogy az értékelő jelentés valóban megemlíti ezt a két okot. E hiányosságok ellenére azonban az értékelő bizottság úgy döntött, hogy megvizsgálja a panaszos ajánlatát, és pontokat ad neki.

31. E tekintetben az ombudsman úgy véli, hogy ha az értékelő bizottság valójában nem vette figyelembe ezeket a további okokat, amelyek miatt a panaszost kizárták a pályázati eljárásból, a Parlamentnek nem kellett volna tájékoztatnia a panaszost arról, hogy ezek az okok a pályázati eljárás sikertelensége tekintetében is relevánsak voltak. Ezzel összefüggésben az ombudsman az alábbiakban további észrevételt tesz.

A kiválasztott ajánlattevő által ajánlott ár

32. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a különleges feltételek szerint a piacot annak az ajánlatnak ítélték oda, amely a legjobb minőség-ár arányt mutatta, és amelynek pontszáma meghaladta az előírt minimumot (70 pont).

33. A panaszos azzal érvelt, hogy ajánlata olcsóbb volt, mint a kiválasztott ajánlat.

34. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet végrehajtási rendelkezéseinek 138. cikke szerint „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat az, amely a legjobb ár-minőség aránnyal rendelkezik, figyelembe véve a szerződés tárgya által indokolt olyan kritériumokat, mint a jegyzett ár, a műszaki érték, az esztétikai és funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a működési költségek, a nyereségesség, a teljesítési vagy szállítási határidők, az értékesítés utáni szolgáltatás és a technikai segítségnyújtás.”(3) Továbbá a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint „az ajánlatkérő által a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása érdekében elfogadott szempontoknak nem kell szükségszerűen mennyiséginek lenniük, vagy kizárólag az árakhoz kapcsolódniuk. Még ha a mennyiségileg nem kifejezett odaítélési szempontok szerepelnek is a kiírási feltételekben, azok objektíven és egységesen alkalmazhatók az ajánlatok összehasonlítása érdekében, és egyértelműen relevánsak a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat azonosítása szempontjából”(4). Így, még ha a panaszos ajánlata olcsóbb is volt, nem az ár volt az egyetlen kritérium, amelyet figyelembe kellett venni a nyertes ajánlat kiválasztásához.

35. Az értékelő bizottság az összes többi minőségi szempont tekintetében is pontokat ítélt oda, amelyek minimális száma 70 volt. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a panaszos ajánlata nem érte el az előírt minimális pontszámot.

36. Az ombudsman szolgálatai gondosan megvizsgálták az ajánlattevők által benyújtott áraknak az értékelő bizottság által végzett összehasonlítását. E megállapítások eredményeként az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a panasz e vonatkozását illetően nem történt nyilvánvaló értékelési hiba.

37. Végül, ami a panaszosnak a nyertes ajánlattevő által szervezett esemény állítólagos hiányosságaival kapcsolatos észrevételét illeti, az ombudsman tisztázni kívánja, hogy a Parlament csak a pályázati eljárásban benyújtott ajánlatokat tudta értékelni; az ajánlatok benyújtásának időpontjában nem tudta értékelni az esemény esetleges végrehajtását. Amennyiben a Parlament úgy ítéli meg, hogy a nyertes ajánlattevő nem nyújtotta a nyertes ajánlatban meghatározott szolgáltatásokat, a Parlamentnek lehetősége van a nyertes ajánlattevővel szembeni szerződéses jogainak gyakorlására.

38. Vizsgálata teljességének biztosítása érdekében az ombudsman szükségesnek tartotta az értékelő bizottság összetételének ellenőrzését. Emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet végrehajtási rendelkezéseinek (5) 146. cikke szerint „[a]z egyes részvételi jelentkezéseket és a követelményeknek megfelelőnek nyilvánított ajánlatokat az előzetesen bejelentett kizárási és kiválasztási szempontok, illetve az odaítélési szempontok alapján a két szakasz mindegyikére felállított értékelő bizottság értékeli és rangsorolja. Az értékelő bizottság legalább három személyből áll, akik az érintett intézmény legalább két, közöttük hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységét képviselik, amelyek közül legalább egy nem tartozik az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörébe.„A Parlament aktájának vizsgálatát követően az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a Parlament betartotta az alkalmazandó szabályokat.

B. Következtetések

A panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Parlament nem követett el hivatali visszásságot. Mindazonáltal a következő további megjegyzést teszi:

Az értékelő bizottság nem vette figyelembe a Parlament által a panaszosnak 2007. március 14-én küldött levélben felhozott további indokokat. Ezeket az indokokat ezért a Parlamentnek nem kellett volna a panaszos ajánlata elutasításának további indokaként előterjesztenie.

A panaszost és a Parlamentet tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2008. november 19-én.

---

(1) HL 2007/S 11–011658.

(2) Lásd az 1043/2000/GG. sz. panaszról szóló határozatot.

(3) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL 2002. L 357., 1. o.).

(4) A T-59/05. sz., Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 10-én hozott ítélet (még nem tették közzé) 59. pontja.

(5) Lásd a 3. lábjegyzetet.