Strasbourg, 2008. július 22.

Tisztelt X Úr!

2007. október 15-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) szemben az EPSO/AD/47/06 nyílt versenyvizsgáról való kizárása miatt.

2007. november 7‐én továbbítottam a panaszt az EPSO igazgatójának. Az EPSO 2008. február 7-én küldte meg véleményét. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2008. február 13-án küldött meg.

2008. március 3-án további tájékoztatást kértem az EPSO-tól az Ön ügyével kapcsolatban. Az EPSO 2008. április 1-jén küldte meg válaszát az információkérésemre.

Ezt a választ 2008. április 18-án továbbítottam Önnek azzal a felkéréssel, hogy tegye meg észrevételeit, amelyet Ön 2008. április 28-án küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos részt vett az EPSO/AD/47/06 nyílt versenyvizsgán, amelyet az európai közigazgatás, jog, közgazdaságtan és ellenőrzés területén román állampolgársággal rendelkező tanácsosok (AD5) tartaléklistájának összeállítására jelöltek ki.

A nyílt versenyvizsga utolsó írásbeli vizsgáján, a c) vizsgán román nyelven vett részt. A panaszos fogyatékossága miatt a c) tesztet számítógépen végezte el. A számítógép, amit használt, a helyesírás-korrektort franciául aktiválta, nem románul. Ezért a tervezet minden elemét automatikusan lefordították franciára. A panaszos jelezte ezt a problémát a versenyszervezőknek, de azok nem reagáltak. Továbbá az egyik szervező kijelentette, hogy „nem kell aggódnia a versenyvizsga miatt, mivel fogyatékossággal élő jelöltként minden esélye megvolt arra, hogy állást szerezzen az európai intézményekben”(1).

2007. május 24-én az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy a c) teszten nem érte el a minimálisan elérendő pontszámot (a c) teszten 7 pontot ért el, és a minimálisan elérendő pontszám 8/10 volt).

2007. május 25-én a panaszos írásban fordult az EPSO-hoz, hogy panaszt tegyen a c) teszt feltételeivel kapcsolatban, és kérje pályázatának felülvizsgálatát. Mivel nem kapott választ az EPSO-tól, a panaszos benyújtotta első panaszát az európai ombudsmanhoz (hivatkozási szám: 1711/2007/RT). Az ombudsman beavatkozását követően az EPSO 2007. július 9-én válaszolt a panaszosnak. Válaszában az EPSO kijelentette, hogy a vizsgabizottság felülvizsgálta a panaszos c) tesztjét, és úgy határozott, hogy a c) teszten elért pontszámát 7 pontról 8 pontra emeli. Bár a panaszos valamennyi írásbeli vizsgán megszerezte a minimálisan elérendő pontszámot, nem szerepelt azon pályázók között, akik az írásbeli vizsgákon a legmagasabb pontszámot érték el. Ezért nem felelt meg a szóbeli vizsgán.

2007. augusztus 31-én a panaszos telefonon felvette a kapcsolatot az EPSO-val, hogy további magyarázatot kérjen. A panaszos szerint az EPSO egyik tisztviselője tiszteletlenül bánt vele, és kijelentette, hogy „nagy hibákat követett el románul” („grosses erreurs de roumain”). Ami a panaszos hátrányos helyzetű jelöltkénti helyzetét illeti, a tisztviselő kijelentette, hogy egy másik jelölt, aki "rosszabb formában" (2) volt, mint ő, szintén nem felelt meg a c) teszten, annak ellenére, hogy a jelölt hibái kevésbé súlyosak voltak, mint a panaszoséi.

E beszélgetést követően a panaszos 2007. augusztus 31-én ismét írt az EPSO-nak. Kifejtette, hogy a vizsgabizottság nem jelölte meg új pontszámának okait, és nem nyújtott számára kellően pontos tájékoztatást a c) tesztje során feltárt hibákról. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy az EPSO figyelmen kívül hagyta a Parlament "A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó bevált gyakorlatok kódexe" című dokumentumát (3), amely ösztönözte a fogyatékossággal élő személyek felvételét. A panaszos arra is rámutatott, hogy az EPSO tisztviselői tiszteletlenül bántak vele.

2007. szeptember 11-én a panaszos ismét megkereste az ombudsmant (hivatkozási szám: 2230/2007/RT), mivel az EPSO nem válaszolt 2007. augusztus 31-i levelére. Válaszában az ombudsman kifejtette a panaszosnak, hogy a szükséges előzetes közigazgatási eljárások nem zárultak le, mivel az intézménynek nem volt ideje válaszolni 2007. augusztus 31-i levelére, mielőtt panaszát az ombudsmanhoz benyújtotta (4).

Tekintettel arra, hogy a következő két hónapban az EPSO nem válaszolt, 2007. október 12-én a panaszos benyújtotta a jelen panaszt az ombudsmanhoz, amelyet 2596/2007/RT hivatkozási számon vettek nyilvántartásba.

A panaszos azt állította, hogy:

i) a szóban forgó versenyvizsga alatt és után az EPSO tisztviselői nem bántak vele udvariasan, és tiszteletlen megjegyzéseket tettek fogyatékos pályázói állapotára vonatkozóan.

ii. Az EPSO nem nyújtott számára kellően pontos tájékoztatást az írásbeli vizsgáján feltárt hibákról (c).

iii. Az EPSO nem válaszolt 2007. augusztus 31-i e-mailjére.

A panaszos azt kérte, hogy az EPSO engedje be őt a versenyvizsga utolsó szakaszába.

A VIZSGÁLAT

Az EPSO véleménye

Az EPSO véleménye a következőképpen foglalható össze:

Az EPSO megjegyezte, hogy a panaszos volt az egyetlen pályázó, aki a többi pályázótól elkülönítve, az EPSO irodájában tette le az írásbeli vizsgákat. Az EPSO egyik tisztviselője felügyelte. A tesztek előtt e tisztviselő tájékoztatta a panaszost az egyes tesztekre vonatkozó határidőről, beleértve a fogyatékossága miatt engedélyezett további jegyzőkönyveket is, amint arról a panaszossal korábban megállapodtak. Az EPSO jelezte, hogy a vizsgák során az EPSO tisztviselője nem tett észrevételt a panaszosnak. Az EPSO nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a tisztviselő a vizsgákat követően beszélhetett a panaszossal. Az EPSO azonban rámutatott arra, hogy a tisztviselő magatartása mindenesetre helyes és vidám volt. Ezenkívül az EPSO-val folytatott levelezésében a panaszos, mielőtt panaszát az ombudsmanhoz nyújtotta volna be, nem tett észrevételt az EPSO személyzetének helytelen magatartásával kapcsolatban. Ami a panaszos által az írásbeli vizsgákat követően az EPSO-hoz intézett felhívásokat illeti, az EPSO tisztviselői tájékoztatták arról, hogy a pontszámok a vizsgabizottság kizárólagos felelősségi körébe tartoznak, és jelezték, hogy milyen fellebbezési eljárásokat alkalmazhat abban az esetben, ha nem elégedett a vizsgabizottság határozatával. Az EPSO rámutatott, hogy a panaszos állításaival kapcsolatos belső vizsgálat nem tárt fel semmilyen kötelességszegést a személyzete részéről.

A helyesírás-javítóval kapcsolatban az EPSO megjegyezte, hogy ezt a lehetőséget csak a titkárok felvétele céljából szervezett versenyvizsgák esetében kapcsolják ki. Tekintettel arra, hogy a panaszos részt vett egy tanácsosi versenyvizsgán, a helyesírás-ellenőrzőt nem kapcsolták ki. Az EPSO azt is megjegyezte, hogy ez „jelenlegi gyakorlatnak” minősül. Az EPSO hangsúlyozta, hogy a panaszos azt kérte, hogy az írásbeli vizsgákat számítógépen tegyék meg. Ezért ismernie kellett volna a különböző lehetőségeket, beleértve a helyesírás-korrektort is.

A panaszos második állítását illetően az EPSO rámutatott, hogy a vizsgák értékelése a vizsgabizottság kizárólagos felelőssége. Az EPSO azt is megjegyezte, hogy a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottság nem köteles pontosítani, hogy mely válaszokat tekintette elégtelennek, vagy megindokolni, hogy miért ítélte elégtelennek a pályázót egy vizsgán.

Véleményében az EPSO a panaszosnak az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos észrevételével is foglalkozott. Az EPSO rámutatott arra, hogy a versenyvizsga-eljárásokat adott esetben kiigazítják annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek a többi pályázóhoz hasonló körülmények között vehessenek részt a vizsgákon. E tekintetben az EPSO megjegyezte, hogy a jelen ügyben a panaszos az írásbeli vizsgákat számítógépen tette le, és több időt kapott. Az EPSO azt is hangsúlyozta, hogy a teszteket anonim módon javítják ki. Végezetül az EPSO kijelentette, hogy továbbra is vizsgálja, hogy miként lehetne javítani azon feltételeket, amelyek mellett a fogyatékossággal élő személyek a kiválasztási eljárások során vizsgáznak.

A panaszos észrevételei

A panaszos azt állította, hogy az EPSO véleményében nem fejtette ki a c) teszt során általa elkövetett hibákat. A panaszos véleménye szerint ezeket a hibákat a helyesírás-korrekció hibás működése okozta.

A panaszos azon tűnődött, hogy a tesztek elvégzésekor megengedték-e neki, hogy saját maga kapcsolja ki a helyesírás-korrektort. Ha igen, jelezheti, hogy a fogyatékos pályázóknak a többi pályázóhoz képest további informatikai kompetenciával kell rendelkezniük. Kijelentette továbbá, hogy egy másik EPSO-versenyvizsgán (5) az EPSO tisztviselői a vizsgák megkezdése előtt kikapcsolták a helyesírás-ellenőrzőt.

A panaszos azt is kijelentette, hogy a vizsgák során tájékoztatta az EPSO tisztviselőjét azokról a problémákról, amelyek abból erednek, hogy a helyesírás-ellenőrzőt aktiválták, de a tisztviselő nem segítette őt, és ehelyett kijelentette, hogy „a vizsgabizottság figyelembe veszi azt a tényt, hogy a tisztviselő fogyatékos”.

További vizsgálatok

Az EPSO véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség.

Az ombudsman 2008. március 3-i levele az EPSO-nak

2008. március 3-án az ombudsman megküldte az EPSO-nak a panaszos észrevételeinek másolatát, és felkérte az EPSO-t, hogy:

i) foglaljon állást a panaszosnak az észrevételeiben benyújtott azon új állításával kapcsolatban, hogy a vizsgák során tájékoztatta az EPSO tisztviselőjét azokról a problémákról, amelyek abból erednek, hogy a helyesírás-ellenőrzőt francia nyelven aktiválták, de ez a tisztviselő nem segítette őt, és ehelyett kijelentette, hogy „a vizsgabizottság figyelembe veszi azt a tényt, hogy fogyatékos”.

ii. magyarázza meg a véleményében tett megkülönböztetést, amely szerint a helyesírás-javítókat a titkári versenyvizsgákon deaktiválják, míg a tanácsosi versenyvizsgákon (mint a panaszos versenyvizsgáján) nem. Ez azt jelenti, hogy az adminisztrátoroknak tudniuk kell, hogyan kell kikapcsolni az adott nyelven aktivált helyesírás-korrektorokat, míg a titkároknak nem? Úgy véli-e tehát az EPSO, hogy a helyesírás-korrekció deaktiválására való képesség részét képezi azoknak a számítógépes képességeknek, amelyekkel a pályázóknak rendelkezniük kell a rendszergazdai versenyvizsgákon?

iii. annak tisztázása érdekében, hogy a francia helyesírás-korrekciós problémákra vonatkozó észrevételeiben miért állította, hogy „egyedül a panaszos [] számítógépen akarta elvégezni a tesztet”.

iv. annak kifejtése, hogy véleménye szerint a panaszos a román nyelvű vizsgát ugyanolyan feltételek mellett tette-e le, mint amelyek a többi nem fogyatékos pályázóval szemben fennálltak, vagy hogy az EPSO-nak a panaszos fogyatékosságának kezelésére vonatkozó különleges intézkedései csak arra irányultak, hogy a vizsgákon való részvételét ténylegesen lehetővé tegyék?

v. a panaszos c) tesztjének és a markerek által használt értékelési táblázatnak a másolata. Ha az EPSO ezeket a dokumentumokat bizalmasnak tekinti, az ombudsman ennek megfelelően kezeli azokat, nevezetesen úgy, hogy nem hozza azokat a panaszos tudomására.

Az EPSO 2008. április 1-jei válasza

Válaszában az EPSO összefoglalva a következő észrevételeket tette:

A helyesírás-javítót illetően az EPSO különbséget tett a titkári és a tanácsosi versenyvizsgák között. E tekintetben kifejtette, hogy ez a lehetőség ki van kapcsolva a titkárok felvételére szervezett versenyvizsgákon lebonyolított írásbeli vizsgákon. Az EPSO kijelentette, hogy e vizsgák célja annak értékelése, hogy a pályázók képesek-e szövegszerkesztéssel dokumentumokat készíteni, illetve hogy képesek-e fogalmazni. Ha a helyesírás-javítót aktiválnák a titkárok felvételére irányuló versenyvizsgákra, a pályázók könnyen kijavíthatnák nyelvtani vagy helyesírási hibáikat. A jelen ügyet illetően az EPSO rámutatott arra, hogy a panaszos tanácsosok felvételére irányuló versenyvizsgán vett részt. Fogyatékossága miatt a panaszos azt kérte, hogy az írásbeli teszteket számítógépen végezzék el. Az EPSO úgy ítélte meg, hogy az ilyen kérés indokolt, tekintettel a panaszos helyzetére, és feltételezte, hogy ismeri a szövegszerkesztést.

Az EPSO hozzátette, hogy a szóban forgó vizsgák célja annak értékelése volt, hogy a pályázók képesek-e megérteni, elemezni és összefoglalni a fő nyelvüket, valamint hogy értik-e a fő nyelvüket. Az adminisztrátoroknak szóló teszteket nem arra tervezték, hogy felmérjék a pályázók számítógépes képességeit. A számítógép csak olyan eszközt jelentett, amely lehetővé tette a panaszos számára, hogy részt vegyen az írásbeli vizsgákon. Tekintettel a versenyvizsga jellegére, az EPSO nem kapcsolta ki a helyesírás-korrektort a vizsgák megkezdése előtt, és nem adott utasítást tisztviselőjének a helyesírás-korrektorral kapcsolatban. Ugyanezen a napon a versenyvizsga szervezői megerősítették a vizsgateremben jelen lévő tisztviselőnek, hogy a helyesírás-ellenőrzőt nem kapcsolták ki. Az EPSO-nak a panaszos fogyatékosságának kezelésére vonatkozó különleges intézkedései azt a célt szolgálták, hogy a pályázó a többi pályázóval azonos feltételek mellett vehesse le a vizsgákat.

Az EPSO rendelkezésre bocsátotta a panaszos c) tesztjének és a jelölők által használt értékelési táblázatnak a másolatát is, jelezve, hogy ez utóbbi dokumentum bizalmas.

A panaszos észrevételei

Az EPSO válaszának egy példányát – a fent említett bizalmas dokumentum kivételével – továbbították a panaszosnak. A panaszos megjegyezte, hogy a helyesírás-korrekció tekintetében különbséget kell tenni a „gépelés közbeni helyesírás-ellenőrzés” opció, amely csak a hibásan írt szavakat hangsúlyozza, és a „gépelés közben cserélje ki a szöveget” opció között, amely automatikusan felismeri és kijavítja a tipográfiai hibákat vagy a hibásan írt szavakat. A panaszos rámutatott, hogy az első opciót alapértelmezés szerint aktiválják. Ami a második lehetőséget illeti, azt ritkán aktiválják, mivel fennáll annak a kockázata, hogy helytelenül helyettesítik a szavakat, és további figyelmet igényel a nonszensz elkerülése érdekében. Rámutat arra, hogy ez a második lehetőség nehézségeket okozott számára a c) teszt során, mivel a románul gépelt szavakat automatikusan francia szavak váltották fel. Ezért újra kellett írnia a szóban forgó szavakat, ami időveszteséget okozott. A panaszos megismételte, hogy a vizsgák során tájékoztatta az EPSO tisztviselőjét az automatikus helyes opció aktiválásából eredő problémákról. Véleménye szerint a tisztviselőnek meg kellett volna szakítania a kronométert, és meg kellett volna kérdeznie a szervezőket, hogy a panaszos kikapcsolhatja-e a szóban forgó automatikus helyes opciót. A panaszos azt állította, hogy csak négy helyesírási hibát követett el a c) tesztben, nevezetesen: „nem tett néhány akcentust románul”. A panaszos úgy vélte, hogy elkerülhette volna ezeket a hibákat, ha több ideje lett volna a c) tesztre, és ha a számítógépes billentyűzet román karaktereket tartalmazott volna. E tekintetben kijelentette, hogy a román karaktereket külön-külön kell bemutatnia.

A HATÁROZAT

1 Előzetes megjegyzés
Az ombudsman vizsgálatának terjedelme

1.1 Az európai ombudsman vizsgálata során a panaszos tájékoztatta az ombudsman szolgálatait, hogy időközben 2007. november 14-én választ kapott az EPSO-tól 2007. augusztus 31-én kelt e-mailjére. Következésképpen az ombudsman tájékoztatta az EPSO-t, hogy úgy véli, hogy a panaszosnak az eredeti panaszában felvetett harmadik állítását időközben rendezték.

1.2 A vizsgálat során a panaszos új állítást nyújtott be, amely szerint a vizsgák során tájékoztatta az EPSO tisztviselőjét azokról a problémákról, amelyek abból erednek, hogy a helyesírás-ellenőrzőt francia nyelven aktiválták, de ez a tisztviselő nem segítette őt, és ehelyett azt állította, hogy "a vizsgabizottság figyelembe veszi azt a tényt, hogy fogyatékos". Az ombudsman úgy határozott, hogy ezt az állítást belefoglalja a vizsgálatába, és kikérte az EPSO véleményét.

1.3 A fentiek fényében az ombudsman jelen határozatában a következő állításokkal és követelésekkel foglalkozik:

i. a panaszos azt állította, hogy a szóban forgó versenyvizsga alatt és után az EPSO tisztviselői nem bántak vele udvariasan, és tiszteletlen megjegyzéseket tettek fogyatékos pályázói állapotára vonatkozóan;

ii. a panaszos azt állította, hogy a vizsgateremben jelen lévő EPSO-tisztviselő nem segített neki a helyesírás-korrekcióval kapcsolatos problémáiban;

iii. a panaszos azt állította, hogy az EPSO nem nyújtott számára kellően pontos tájékoztatást az írásbeli vizsgáján feltárt hibákról (c).

iv. a panaszos azt kérte, hogy az EPSO engedje be őt a versenyvizsga utolsó szakaszába.

2 A panaszossal szembeni udvarias bánásmód és a versenyvizsga írásbeli vizsgáin való segítségnyújtás állítólagos elmulasztása

2.1 A panaszos azt állította, hogy a szóban forgó versenyvizsga alatt és után az EPSO tisztviselői nem bántak vele udvariasan, és tiszteletlen megjegyzéseket tettek fogyatékos pályázói állapotára vonatkozóan. Az EPSO véleményére vonatkozó észrevételeiben azt is állította, hogy a vizsgateremben jelen lévő EPSO-tisztviselő nem segített neki a helyesírás-korrekcióval kapcsolatos problémáiban.

2.2 Az EPSO lényegében azt állította, hogy a panaszos állításaival kapcsolatos belső vizsgálat nem tárt fel semmilyen kötelességszegést a személyzete részéről. A helyesírás-javítóval kapcsolatban az EPSO kijelentette, hogy ezt a lehetőséget azon a számítógépen aktiválták, amelyen a panaszos az írásbeli vizsgát tette. Az EPSO úgy ítélte meg, hogy a panaszos tudta, hogyan kapcsolhatja be/ki a különböző lehetőségeket, mivel kérte, hogy az írásbeli vizsgákat számítógépen tegye meg. A számítógép olyan eszköznek minősült, amely lehetővé tette a panaszos számára, hogy részt vegyen a teszteken, és azt nem arra tervezték, hogy felmérje a számítógépes képességeit. Az EPSO arra a következtetésre jutott, hogy a versenyvizsga eljárásait kiigazították annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a panaszos számára, hogy a vizsgákon a többi pályázóéhoz hasonló feltételek mellett vegyen részt, és ezért tiszteletben tartották az egyenlő bánásmód elvét.

2.3 A jelen állítás vizsgálata során az ombudsman hasznosnak tartja, hogy először a helyesírás-ellenőrző konkrét kérdését vizsgálja meg, majd általánosabban vizsgálja meg, hogy az EPSO tisztviselői hogyan bánnak a panaszossal a versenyvizsga írásbeli vizsgái alatt és után.

A helyesírás-korrekció konkrét kérdése

2.4 Az ombudsman először is emlékeztet arra, hogy a megfelelő ügyintézés és az egyenlő bánásmód elve értelmében a közösségi intézmények kötelesek a versenyvizsgára jelentkező valamennyi pályázóval szemben biztosítani, hogy a vizsgákat a lehető legzökkenőmentesebben és legszabályosabban bonyolítsák le. Amint azt a közösségi bíróságok megállapították, az adminisztráció köteles biztosítani a versenyvizsga megfelelő megszervezését (6).

2.5 A jelen ügyben az ombudsman megjegyzi, hogy sajátos helyzetére tekintettel a panaszos a fenti versenyvizsga írásbeli vizsgáit csak számítógépen tudta letenni. E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy a különleges rendelkezéseket – különösen az írásbeli vizsgákra biztosított többletidőt – úgy alakították ki, hogy figyelembe vegyék a panaszos fogyatékosságát, és azokról az EPSO és a panaszos előzetesen megállapodott.

2.6 Az ombudsman értelmezése szerint a jelen ügyben vitatott helyesírás-korrekció kérdése elsősorban a c) tesztet érinti. Az ombudsman megjegyzi, hogy a versenyvizsga-felhívás (7) szerint a c) teszt egy román nyelvű rövid feljegyzésből állt, és célja annak értékelése volt, hogy a panaszos ismeri-e a fő nyelvét.

2.7 Nem vitatott, hogy a helyesírás-korrekciós opciót francia nyelven aktiválták a panaszos számítógépén. Az ombudsman tudomásul veszi a panaszos azon érvét, hogy két különböző funkciót kell megkülönböztetni a számítógépen található automatikus helyes eszköz tekintetében (a Microsoft Word segítségével), nevezetesen a „gépelés közbeni helyesírás-ellenőrzés” opciót és a „gépelés közbeni szövegcsere” opciót. Az első lehetőség alapértelmezés szerint létezik a számítógépen, és hullámos piros aláhúzással ellenőrzi a helyesírást és a nyelvtant, hogy jelezze az esetleges helyesírási problémákat, és hullámos zöld aláhúzással jelzi az esetleges nyelvtani problémákat. Ami a „begépelés közben helyettesítse a szöveget” opciót illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy amennyiben ez az opció aktiválódik a számítógépen, észleli, de automatikusan kijavítja a tipográfiai hibákat vagy a helytelenül írt szavakat is.

2.8 Az ombudsman tudomásul veszi, hogy ez utóbbi lehetőséget azon a számítógépen aktiválták, amelyen a panaszos a c) tesztet elvégezte. Az ombudsman úgy véli, hogy aktiválás esetén ez a második jellemző jelentősen akadályozhatja a szövegnek az e lehetőség aktiválásának nyelvétől eltérő nyelven történő megszövegezését.

2.9 Az Ombudsman tudomásul veszi az EPSO nyilatkozatát, mely szerint a jelen versenyvizsga írásbeli vizsgáinak nem az volt a célja, hogy felmérje a panaszos számítógépes képességeit, és hogy a számítógép csak olyan eszköznek minősült, amely lehetővé tette a panaszos számára, hogy az írásbeli vizsgákon ugyanolyan feltételek mellett vegyen részt, mint a többi, nem fogyatékos pályázó. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a számítógépnek nem kellett volna megnehezítenie a panaszos teljesítményét. Ha a rendszergazdai vizsgákat az EPSO saját megfogalmazása szerint „a nyelv megértésének, elemzésének, összefoglalásának és ismeretének” ellenőrzése céljából végzik, ebből az következik, hogy a „begépelt szöveg helyettesítése” lehetőség jelentősen zavarhatja a panaszost, ha nem rontja általános teljesítményét. Úgy tűnik, hogy e lehetőség EPSO általi igénybevétele a hivatali visszásság prima facie bizonyítékának minősül.

2.10 Következésképpen az ombudsman szükségesnek tartja annak értékelését, hogy a hivatali visszásságra vonatkozó prima facie bizonyítéknak lehetnek-e (i) általános következményei, és (ii) következményei különösen a panaszosra nézve.

2.11 Ami a hivatali visszásságra utaló fenti prima facie bizonyítékok lehetséges általános következményeit illeti, az ombudsman tudomásul veszi és üdvözli az EPSO arra irányuló kezdeményezését, hogy megvizsgálja, miként lehetne javítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a fogyatékossággal élő személyek a kiválasztási eljárások során részt vesznek a vizsgákon. Az ombudsman bízik abban, hogy az EPSO folytatja erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek kiválasztási eljárásban való részvételének megkönnyítése érdekében hozott különleges intézkedések ne okozzanak olyan további nehézségeket, amelyek megnehezíthetik általános teljesítményüket. E tekintetben az alábbiakban egy további megjegyzést tesz.

2.12 Ami a hivatali visszásságra vonatkozó fenti prima facie bizonyítékoknak különösen a panaszosra gyakorolt lehetséges hatásait illeti, az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos román nyelvű c) tesztjének és a vizsgabizottság által használt értékelési táblázatnak a szolgálat általi vizsgálata alapján nem követtek el nyilvánvaló értékelési hibát. Ezenkívül nem tűnik úgy, hogy a panaszos c) tesztben nyújtott végső teljesítményét jelentősen befolyásolta volna az a tény, hogy a helyesírás-korrektort aktiválták azon a számítógépen, amelyen a teszteken részt vett. Ezenkívül észrevételeiben maga a panaszos is elismerte, hogy ennek csak a négy akcentushibája volt az oka. Úgy tűnik tehát, hogy e kérdéssel kapcsolatban további vizsgálatok nem indokoltak.

A panaszossal való bánásmód

2.13 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos a tesztek során tájékoztatta az EPSO tisztviselőjét az abból eredő problémákról, hogy a helyesírás-ellenőrzőt francia nyelven aktiválták. Az ombudsman tudomásul veszi továbbá az EPSO magyarázatát, amely szerint azt feltételezte, hogy a panaszos ismeri a számítógép jellemzőit, és hogy a vizsgateremben jelen lévő tisztviselő nem kapott semmilyen utasítást a helyesírás-korrekcióval kapcsolatban. Az ombudsman az EPSO további kérdéseire adott válaszából úgy értesült, hogy miután a panaszos letette az írásbeli vizsgákat, a vizsgateremben jelen lévő EPSO-tisztviselő megkérdezte a vizsgák szervezőit a helyesírás-korrekcióval kapcsolatos problémáról. Ez a megközelítés ésszerűnek tűnik. Az ombudsman ugyanakkor azt is megérti, hogy a „szervezők” nem engedték meg a szóban forgó tisztviselőnek, hogy kikapcsolja a helyesírás-korrekciót. A 2.11. és 2.12. pontban foglalt megállapításai fényében az ombudsman úgy véli, hogy e tekintetben nincs szükség további vizsgálatra.

2.14 Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy az EPSO tisztviselői nem bántak vele udvariasan telefonon, az ombudsman először is megjegyzi, hogy a panaszos felvette a kapcsolatot az EPSO-val, hogy további részleteket szerezzen a "c" teszt felülvizsgálatáról. A panaszos szerint az EPSO egyik tisztviselője tiszteletlenül bánt vele, és kijelentette, hogy „nagy hibákat követett el románul”(„grosses erreurs de roumain”), és hogy egy másik pályázó, aki „rosszabb formában” volt, mint ő, szintén nem felelt meg a c) teszten, annak ellenére, hogy a szóban forgó pályázó hibái kevésbé súlyosak voltak, mint a panaszoséi. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy véleményében az EPSO rámutatott arra, hogy a panaszos állításával kapcsolatos belső vizsgálat nem tárt fel semmilyen kötelességszegést a személyzete részéről. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ombudsman nem tud állást foglalni a panaszos és az EPSO közötti, az EPSO tisztviselőinek esetleges nem megfelelő magatartásával kapcsolatos fenti eltérésekről.

Mindazonáltal az ombudsman bízik abban, hogy az EPSO továbbra is arra utasítja alkalmazottait, hogy a fogyatékossággal élő pályázókkal való bánásmód során a lehető legnagyobb gondossággal járjanak el és viselkedjenek annak érdekében, hogy ne okozzanak nekik semmilyen jogsértést és ne okozzanak nekik szorongást. A további megjegyzés ezt a kérdést is érinti.

3 A panaszosnak az írásbeli tesztje során feltárt hibákra vonatkozó, kellően pontos tájékoztatás állítólagos elmulasztása (c)

3.1 A panaszos azt állította, hogy az EPSO nem nyújtott számára kellően pontos tájékoztatást a c) tesztje során feltárt hibákról.

3.2 Véleményében az EPSO rámutatott arra, hogy a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottság nem köteles pontosítani, hogy mely válaszokat tekintette elégtelennek, és nem köteles megindokolni, hogy miért ítélte elégtelennek a pályázót egy vizsgán.

3.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy további vizsgálatok iránti kérelmében az EPSO átadta a panaszos c) tesztjének egy példányát, valamint a két mutató által használt értékelési táblázatot, amelyet bizalmasan kezeltek (8). Az EPSO válaszának egy példányát megküldték a panaszosnak, amely tartalmazta a c) tesztet, de nem tartalmazta a vizsgatáblázatot. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a fenti dokumentumok kézhezvételét követően a panaszos észrevételeiben nem kért további információkat a c) teszt során elkövetett hibákkal kapcsolatban.

3.4 Az ombudsman ezért úgy értelmezi, hogy az EPSO a vizsgálata során válaszolt a panaszos kérdésére. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy ezen állítással kapcsolatban további vizsgálat nem indokolt.

4 A követelés

4.1 A panaszos azt kérte, hogy az EPSO engedje be őt a versenyvizsga utolsó szakaszába. A 2.11. és a 2.12. pontban foglalt következtetések fényében a panaszos állítása nem fogadható el.

5 Következtetések

A fenti 2.12. és 3.4. pontban kifejtett okok miatt a jelen üggyel kapcsolatban további vizsgálat nem indokolt.

Erről a döntésről az EPSO igazgatója is tájékoztatást kap.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉS

Az ombudsman bízik abban, hogy az EPSO folytatja erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek kiválasztási eljárásban való részvételének megkönnyítése érdekében hozott különleges intézkedések ne okozzanak olyan további nehézségeket, amelyek megnehezíthetik általános teljesítményüket.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Francia nyelven: „il ne devait pas trop s'en faire pour le concours, car en tant que candidate handicapé il avait toutes ses chances d'être recruté par les institutions européennes”.

(2) Francia nyelven: "plus abîmé".

(3) Az Európai Parlament Elnökségének 2005. június 22-i határozata.

(4) Az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése: „A panaszt attól a naptól számított két éven belül kell benyújtani, amikor a panaszt benyújtó személy tudomást szerzett az annak alapjául szolgáló tényekről, és azt meg kell előznie az érintett intézményekhez és szervekhez intézett megfelelő közigazgatási eljárásoknak.”

(5) A panaszos nem szolgált további részletekkel e versennyel kapcsolatban.

(6) A T-159/98. sz., Torre és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2001., I-A-83. o. és II-395. o.) 46. pontja.

(7) Versenyvizsga-felhívás, C.1. szakasz, HL 2006. C 145. A/12.

(8) Ez utóbbi dokumentumot bizalmasan kezelték, és nem hozták a panaszos tudomására.