# Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 1956/2007/(SAB)VIK panaszról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: null
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/3360)
---
Strasbourg, 2008. július 10.   

Tisztelt L. Úr!

2007. július 24-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen az Európai Közösségek Bírósága által a C-494/01. sz. ügyben hozott ítélet végrehajtásával kapcsolatban.

2007. október 4‐én továbbítottam a panaszt a Bizottság elnökének. A Bizottság 2008. január 22-én küldte meg véleményét, amelyet az Önök által 2008. február 12-én benyújtott észrevételezési felhívással együtt továbbítottam Önöknek.

2007. december 1-jén, 2008. február 15-én és 2008. május 13-án Ön további információkat küldött panaszával kapcsolatban.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ
--------

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők:

A panaszos, aki ír állampolgár, jogsértési panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz egy Írországban található védett területen található, állítólagosan illegális hulladéklerakóval kapcsolatban (hivatkozási szám: 2000/4145). A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Írország ellen a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelv módosításáról szóló, 1991. március 18-i 91/156/EGK tanácsi irányelvvel[\[1\]](#(1)){#Footnote1} módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv[\[2\]](#(2)){#Footnote2} (a továbbiakban: 75/442 irányelv) helyes végrehajtásának elmulasztása miatt. A panaszos jogsértési panasza egyike volt a Bizottsághoz beérkezett számos panasznak, amelyek a Bíróság (a továbbiakban: a Bíróság) előtti bírósági eljárás részét képezték. A Bíróság 2005. április 26-án ítéletet hozott a C-494/01. sz. ügyben, amelyben lényegében megállapította, hogy Írország nem teljesítette a közösségi jogból eredő kötelezettségeit[(3).](#(3)){#Footnote3}

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos jelezte, hogy 1997 óta áll kapcsolatban a Bizottsággal, amióta a Bizottság tudomására jutott az illegális hulladéklerakóval kapcsolatos probléma. Az Európai Bíróság ítéletének kihirdetését követően azonban nehézségekbe ütközött, hogy információt szerezzen a Bizottságtól az ítélet végrehajtásának javasolt módjáról, és a helyzet idővel romlott. Ezen állítás alátámasztására a panaszos benyújtotta a Bizottságnak 2007. április 19-én küldött e-mail másolatát, amelyben jelezte, hogy kétszer küldött e-mailt a Bizottságnak (2006. november 27-én és 2007. február 5-én), de még nem kapott választ. Csatolta továbbá a Bizottság válaszát erre az e-mailre, amelyet a jelek szerint azt követően nyújtott be, hogy harmadik alkalommal, azaz 2007. április 19-én írt. A panaszos szerint a Bizottság nem volt proaktív, és úgy tűnt, hogy megelégedett azzal, hogy megnyerte az ügyet. Ezenkívül azzal érvelt, hogy az illegális hulladéklerakó a védett területen, azaz Greenore-ban, Louth megyében (Írország) maradt. A panaszos azt állította, hogy azt haladéktalanul el kell távolítani, és az érintett környezet helyreállítását végre kell hajtani.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos a következő állításokat terjesztette elő:

1. *A Bizottság nem tette meg időben a megfelelő intézkedéseket az Európai Bíróság C-494/01. sz. (Bizottság kontra Írország) ügyben hozott ítéletének végrehajtása érdekében.*
2. *A Bizottság nem tájékoztatta megfelelően panaszosként az üggyel kapcsolatos fejleményekről.*

A panaszos azt állította, hogy:

1. *A Bizottságnak haladéktalanul végre kell hajtania az Európai Bíróság ítéletét.*
2. *A Bizottságnak teljes körűen és rendszeresen tájékoztatnia kell őt az üggyel kapcsolatos fejleményekről.*

A VIZSGÁLAT
-----------

**A Bizottság véleménye**   

A Bizottság véleménye a következőképpen foglalható össze:
*A Bíróság C-494/01. sz. ügyben hozott ítéletének végrehajtása tekintetében:*   

A Bizottság kifejtette, hogy az Európai Bíróság ítéletét követően az a gyakorlata, hogy levelet ír az érintett tagállamoknak, amelyben felkéri őket, hogy adják meg a megfelelési intézkedéseik részleteit. A Bizottság ezt követően megvizsgálja az érintett intézkedéseket annak megállapítása érdekében, hogy azok kielégítőek-e vagy sem. Szükség esetén a Bizottság él az EK-Szerződés 228. cikke szerinti hatáskörével, hogy megtámadja a késedelmes vagy hiányos megfelelést.

Ami a jelen ügyet illeti, a Bizottság rámutatott arra, hogy a Bíróság C-494/01. sz. ügyben hozott ítélete nem korlátozódott kizárólag a Greenore-ban található hulladéklerakóra. A 75/442 irányelv több rendelkezésére és több konkrét helyszínre, valamint az ír hatóságok általános megközelítésére hivatkozva igen széles körű és széles körű ítéletről volt szó. Következésképpen a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia az ír hatóságok által benyújtott kiterjedt anyagokat, beleértve az általános jellegű intézkedéseket és az egyes területekre vonatkozó intézkedéseket. Ezenkívül egyes konkrét helyszínek, például a szóban forgó helyszín esetében a Bizottság helyénvalónak ítélte látogatások megtételét. A greenorei látogatásra 2006. július 11-én került sor. A panaszost tájékoztatták, és jelen volt a helyszín látogatásakor. Az ír hatóságok jelezték, hogy egy érdekelt vállalat is szeretne lehetőséget kapni álláspontjának kifejtésére, de egy félreértés miatt nem tudott jelen lenni a helyszíni szemle során. Ezért 2006. október 3-án a vállalat az ír hatóságok kíséretében beszámolót tartott a Bizottságnak. Ezt az ismertetést a Bizottság és az ír hatóságok közötti további levelezés követte.

2007. június 29-én, miután áttekintette az ír hatóságok által benyújtott valamennyi vonatkozó anyagot, beleértve a Greenore-ra vonatkozókat is, a Bizottság az EK-Szerződés 228. cikke alapján felszólító levelet küldött Írországnak. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Írország a jelek szerint nem hozott elegendő intézkedést ahhoz, hogy eleget tegyen az Európai Bíróság ítéletének. Ez a felszólító levél *többek között* a greenore-i hulladéktelepre vonatkozott. A Bizottság felkérte az ír hatóságokat, hogy két hónapon belül válaszoljanak. Írország két hónappal meghosszabbította a válaszadási határidőt. Az ír hatóságok 2007. november 19-én küldték meg válaszukat, amelyet a Bizottság jelenleg vizsgál.

A fentiekből következően a Bizottság nem fogadta el, hogy túl sokáig tartana az Európai Bíróság C-494/01. sz. ügyben hozott határozatának végrehajtása.
*A panaszossal folytatott kommunikáció tekintetében:*   

2005. május 3-án a Bizottság levelet küldött a panaszosnak, és tájékoztatta a Bíróság szóban forgó ítéletéről. Ezt követően a Bizottság a helyszíni látogatásról is tájékoztatta a panaszost, és tisztviselői 2006. július 11-én Írországban találkoztak vele, amikor a látogatásra sor került. A Bizottság ezért nem fogadta el azt a vádat, hogy ez idő alatt nem tájékoztatta a panaszost a fejleményekről. A Bizottság azonban elfogadta, hogy a panaszost 2007 folyamán nem tájékoztatták teljes mértékben az üggyel kapcsolatos fejleményekről. A Bizottság remélte, hogy a panaszossal való további kommunikációt megelőzően megkapja az ír hatóságok válaszát a felszólító levélre. Mivel azonban a válasz nem érkezett meg a várt 2007. október 29-i határidőre, a Bizottság 2007. november 7-én írásban tájékoztatta a panaszost a megtett lépésekről. Ebben a levélben a panaszost arról tájékoztatták, hogy az ír hatóságok azzal érveltek, hogy nem lenne helyénvaló az összes töltőanyag eltávolítása és az eredeti költségprofil visszaállítása, mivel ez eróziónak tenné ki a területet. Ezenkívül a feltöltés most már a kikötő funkcionális területének részét képezte, ami fontos volt a kikötő biztonsága és védelme szempontjából. Az ír hatóságok következésképpen elfogadták, hogy „ellentételező*intézkedéseket"* kell biztosítani, és felvázoltak számos vizsgált lehetőséget. A felszólító levélben a Bizottság rámutatott, hogy „a*Greenore Point-i lerakódással kapcsolatban még nem erősítették meg a megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket".*

A panaszos 2007. december 1-jén válaszolt a Bizottság 2007. november 7-i levelére. Észrevételezte az ír hatóságok által azzal kapcsolatban felhozott érveket, hogy miért nem lenne helyénvaló az illegális hulladéklerakó eltávolítása. Lényegében határozottan nem értett egyet az elképzelés mögött meghúzódó okfejtéssel, és csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a Bizottság az ír hatóságok által tervezett megközelítés elfogadását fontolgatja. Jelezte, hogy az érintett vállalat tervei szerint több hektárnyi part menti területet tölt be Greenore-ban egy második kikötő építése érdekében. A panaszos arra is rámutatott, hogy a Bizottság helyszíni látogatásának napján jelezte, hogy a dömping még mindig folyamatban van. Azzal érvelt továbbá, hogy hosszú évek óta senkit sem vontak felelősségre az illegális hulladéklerakó fejlesztéséért ezen a környezetvédelmi szempontból érzékeny és védett területen. A panaszos ezért arra kérte a Bizottságot, hogy gondoskodjon a hulladéklerakó eltávolításáról és az érintett környezet megfelelő helyreállításáról. A panaszos végül azt kérte, hogy a Bizottság végleges határozatát megelőzően kapjon lehetőséget arra, hogy Brüsszelben találkozzon a Bizottság tisztviselőivel. Csatolt továbbá egy 2006. november 27-i levelet, amelyet panaszának tárgyával kapcsolatban több érdekelt félnek küldött.

2007. december 17-én a Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy az általa 2007. december 1-jén benyújtott további beadványokat megvizsgálják és figyelembe veszik az ügy folyamatban lévő kezelése során.
**A panaszos észrevételei**   

2008. február 12-én benyújtott észrevételeiben a panaszos megjegyezte, hogy 2008. január 14-én megkezdődött a Greenore-i hulladéklerakóban a jogellenes anyaglerakás. A panaszos rámutatott, hogy 2008. január 16-án, 18-án és 21-én írt a Bizottságnak, de nem kapott átvételi elismervényt. Megjegyezte, hogy míg a Bizottság utolsó, hozzá intézett levele 2007. december 17-én kelt és 2007. december 20-án érkezett meg, azt csaknem egy hónappal később, azaz 2008. január 14-én kapta meg. Azt is megjegyezte, hogy ezeket az észrevételeket állításának alátámasztására tette, és azt állítja, hogy a Bizottsággal való információáramlás nehéz volt.

Panaszának érdemét illetően a panaszos azt állította, hogy a C-494/01. sz. ügyben hozott ítélet nagyon egyértelmű volt a Greenore tekintetében. Megjegyzi továbbá, hogy 2008. április 25-én három év telt volna el azóta, hogy az Európai Bíróság meghozta határozatát. Ez idő alatt a Bizottság meghosszabbította a határidőket, és figyelte azok lejártát. Most a Bizottságnak kell végrehajtania az ítéletet. A hulladéklerakó tulajdonosainak el kell távolítaniuk a hulladéklerakót, és helyre kell állítaniuk az általuk elpusztított élőhelyet. A panaszos arra a következtetésre jutott, hogy ez az ügy az egyik első ügy, amelyet az Európai Bíróság elé terjesztettek, és ezért precedenst teremt a jövőbeli hasonló helyzetekre. Megjegyzi, hogy az uniós polgárok számára fontos annak biztosítása, hogy ne kelljen 18 évet tölteniük „a*környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos farokvadászattal".*

Észrevételeivel együtt a panaszos benyújtotta a) az ügy 1990 és 2000 közötti nemzeti szintű fejleményeit felsoroló dokumentumot, amelyet nyilvánvalóan a Bizottságnak is megküldött, amikor 2000-ben jogsértési panaszt nyújtott be, b) az 1990 és 2001 augusztusa között hozott intézkedéseket felsoroló dokumentumot, valamint c) a Bizottságnak 2008. január 16-án és 21-én küldött e-mailjeinek másolatait. Ezekben az e-mailekben a panaszos azt kérdezte, hogy a Bizottságnak tudomása van-e a helyszínen folyó munkálatokról. A panaszos átvételi elismervényt is kért.

2008. február 15-én a panaszos másolatot küldött az ombudsmannak egy, a Bizottságnak címzett e-mailről, amelyben tájékoztatta a Bizottságot, hogy a környezetvédelmi szempontból védett területen folytatódnak az engedély nélküli munkálatok, és megkérdezte, hogy a Bizottság szankcionálta-e az illegális hulladéklerakót. Megjegyezte továbbá, hogy 2008 januárjában küldött e-mailjeire nem kapott választ.

2008. május 13-án a panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy megkérdezte a Bizottságot, hogy e-mailjei miért maradtak megválaszolatlanul, és arról tájékoztatta, hogy az általa használt e-mail-címet*„valamikor tavaly"* megszüntették. A panaszos szerint ez bizonyosan nem volt kielégítő válasz egy európai intézmény részéről. Megjegyzi továbbá, hogy az érdemi kérdés megválaszolatlan maradt, mivel az illegális szemétlerakó a védett területen maradt, és létrehozásáért még senkit sem vontak felelősségre. A panaszos hozzátette, hogy a Bizottsághoz 2008. március 18-án intézett e-mailjére még mindig nem érkezett válasz. Ebben az e-mailben a panaszos azt kérdezte, hogy a Bizottság úgy véli-e, hogy Írország a Greenore-i telephely tekintetében eleget tett az Európai Bíróság ítéletének.

A HATÁROZAT
-----------

**1 A panaszos első állítását és a kapcsolódó első állítást illetően**   

1.1 A panaszos, aki ír állampolgár, panaszt tett az Európai Bizottságnál egy, a Louth megyei Greenore-ban (Írország) található védett területen található, állítólagosan illegális hulladéklerakó miatt. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Írország ellen az Európai Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) előtt, amely arra a helyszínre is vonatkozott, amelyre a panaszos jogsértési panasza utalt. 2005. április 26-án a Bíróság megállapította, hogy Írország valóban nem teljesítette a közösségi jogból eredő kötelezettségeit (C-494/01. sz. ügy). A Bizottsággal folytatott levelezésében a panaszos rámutatott arra, hogy az illegális hulladéklerakó Greenore védett területén maradt. A panaszos következésképpen azt állította, hogy a Bizottság nem tette meg időben a megfelelő intézkedéseket az ítélet végrehajtásának biztosítása érdekében, és azt állította, hogy az ítéletnek haladéktalanul végre kell hajtania azt.

1.2 Véleményében az Európai Bizottság rámutatott arra, hogy az Európai Bíróság ítélete ebben az ügyben nem csak a Greenore-i hulladéklerakóra korlátozódott. Ez egy nagyon széles körű és széles körű ítélet volt, amely több konkrét helyszínre és az ír hatóságok általános megközelítésére vonatkozott. Következésképpen a Bizottságnak átfogó információkat kellett megvizsgálnia az általános jellegű intézkedésekről és az egyes területekre vonatkozó intézkedésekről. Ezenkívül a szóban forgóhoz hasonló konkrét helyszínek esetében a Bizottság úgy határozott, hogy helyszíni látogatásokat tesz. A Greenore-ban tett látogatásra 2006. július 11-én került sor a panaszos jelenlétében. Félreértés miatt azonban az érdekelt vállalat nem tudott jelen lenni a helyszín látogatásakor. A Bizottság ezért 2006. október 3-án Brüsszelben találkozott képviselőivel és az ír hatóságok képviselőivel. Ezen eseményeket követően a Bizottság és az ír hatóságok további levelezést folytattak az üggyel kapcsolatban. 2007. június 29-én, miután áttekintette az ír hatóságok által benyújtott valamennyi vonatkozó anyagot, beleértve a Greenore-ra vonatkozót is, a Bizottság az EK-Szerződés 228. cikke alapján felszólító levelet küldött Írországnak. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy úgy tűnik, Írország nem hozott elegendő intézkedést az ítéletben foglaltak teljesítéséhez. A Bizottság felszólító levele *többek között* a Greenore-ban található hulladéktelepre vonatkozott. Az ír hatóságok 2007. november 19-én válaszoltak a Bizottság felszólító levelére, és a Bizottság jelenleg vizsgálja Írország álláspontját, valamint a panaszos által 2007. december 1-jén benyújtott további anyagokat.

1.3 Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát. Azt állította, hogy a C-494/01. sz. ügyben hozott ítélet nagyon egyértelmű a Greenore-ügyben hozott ítélettel kapcsolatban. Megjegyzi továbbá, hogy 2008. április 25-én három év telt volna el azóta, hogy az Európai Bíróság meghozta határozatát. Ez idő alatt a Bizottság meghosszabbította a határidőket, és figyelte azok lejártát. Most a Bizottságnak kell végrehajtania az ítéletet.

1.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy két év és két hónap telt el az Európai Bíróság ítéletének kihirdetése (2005. április 26.) és a Bizottság által az ír hatóságoknak küldött felszólító levél (2007. június 29.) között. Ez egy jelentős időszak. Az ombudsman azonban azt is megjegyzi, hogy a panaszos panasza egyike volt annak a 12 jogsértési panasznak, amelyet a Bizottság figyelembe vett, és amelynek tartalmát a Bíróság a C-494/01. sz. .-ügyben hozott ítéletében megvizsgálta. A Bizottság rámutatott arra, hogy az ítélet széles és szerteágazó hatálya miatt jelentős mennyiségű anyagot kellett elemeznie mind a konkrét területek, mind az ír hatóságok által elfogadott általános megközelítés tekintetében. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy látogatásokat tesz bizonyos helyszíneken, és további találkozókat tartott, valamint nyomon követte az ír hatóságokkal folytatott levelezést. A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság által a felszólító levél kibocsátására fordított idő ebben az esetben nem tűnik ésszerűtlennek.

1.5 Ami a panaszos azon észrevételeit illeti, hogy az illegális lerakó 2008-ban is a védett területen maradt, és hogy a Bizottság láthatóan nem tett lépéseket e tekintetben, az ombudsman megjegyzi, hogy az ír hatóságok felszólító levélre adott válaszának Bizottság általi vizsgálata folyamatban lévőnek tűnik. Meg kell jegyezni, hogy ezt a választ csak 2007. november 19-én nyújtották be a Bizottságnak. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy az általa 2007. december 1-jén benyújtott további anyagokat meg fogják vizsgálni. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a Bizottságnak 2008-ban küldött e-mailjeiben a panaszos azzal érvelt továbbá, hogy az illegális hulladéklerakóban továbbra is engedély nélküli anyaglerakásra került sor. Az ombudsman bízik abban, hogy a Bizottság az ügy elbírálása során figyelembe veszi a panaszos ezen beadványait is.

1.6 Az ombudsman ezért nem talált hivatali visszásságot a panaszos első állításával kapcsolatban. A panaszos ezzel kapcsolatos állítása ezért nem fogadható el.

1.7 A panaszos továbbra is benyújthat új panaszt az ombudsmanhoz abban az esetben, ha a Bizottság ésszerű időn belül nem folytatja le a vizsgálatot, vagy ha a panaszos úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat eredménye nem kielégítő.
**2 A panaszos második állítását és az ahhoz kapcsolódó második állítást illetően**   

2.1 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bíróság C-494/01. sz. ügyben hozott ítéletét követően az Európai Bizottság nem tájékoztatta megfelelően az üggyel kapcsolatos fejleményekről. Azt kérte, hogy a Bizottság rendszeresen és teljes körűen tájékoztassa őt az üggyel kapcsolatos fejleményekről. A panaszos ezzel összefüggésben azzal érvelt, hogy nehezen tudott információt szerezni a Bizottságtól a fenti ítélet végrehajtásával kapcsolatban, és hogy a helyzet idővel romlott.

2.2 Véleményében az Európai Bizottság kijelentette, hogy 2005. május 3-án levelet küldött a panaszosnak, és tájékoztatta őt az Európai Bíróság szóban forgó ítéletéről. Ezt követően a Bizottság a helyszíni látogatásról is tájékoztatta a panaszost, és tisztviselői Írországban találkoztak vele, amikor a Greenore-ban tett látogatásra sor került. A Bizottság ezért nem fogadta el azt a vádat, hogy ez idő alatt nem tájékoztatta a panaszost a fejleményekről. A Bizottság azonban elfogadta, hogy 2007-ben a panaszost nem tájékoztatták teljes mértékben az ügy fejleményeiről. A Bizottság remélte, hogy a panaszossal való további kommunikációt megelőzően megkapja az ír hatóságok válaszát a felszólító levélre. Mivel azonban a válasz nem érkezett meg a várt 2007. október 29-i határidőig, a Bizottság 2007. november 7-én levelet küldött a panaszosnak, és tájékoztatta őt a greenore-i helyszínnel kapcsolatban tett lépéseiről.

2.3 A 2008. február 15-én és 2008. május 13-án benyújtott észrevételeiben és további anyagaiban a panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy 2008 januárjában, februárjában és márciusában további e-maileket küldött a Bizottságnak, amelyekben felhívta a Bizottság figyelmét a Greenore-i szemétlerakó folyamatos használatára. A panaszos szerint ezek az e-mailek megválaszolatlanok maradtak, mivel az általa használt e-mail címet "*valamikor tavaly"*megszüntették. A panaszos azt állította, hogy ez egy európai intézmény nem kielégítő válaszának minősül.

2.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság elfogadta, hogy nem tájékoztatta teljes körűen a panaszost a 2007-ben történt eseményekről. A jelen vizsgálat során azonban úgy tűnik, hogy a vonatkozó információkat a Bizottság a panaszoshoz intézett 2007. november 7-i levelében és a panaszra vonatkozó 2008. január 22-i véleményében közölte. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszos második állításával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra, amennyiben az az eljárás akkori állapotára vonatkozó információkkal kapcsolatos.

2.5 Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy bizonyos, 2008-ban az Európai Bizottságnak küldött e-mailekre nem érkezett válasz, mivel úgy tűnt, hogy az Európai Bizottság megváltoztatta e-mail címét, az ombudsman megjegyzi, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy a panaszos így új állítást kívánt-e előterjeszteni. Az ombudsman véleménye szerint úgy tűnik, hogy ezeket az észrevételeket csak annak illusztrálására tették, hogy a panaszos szerint mi az, ami miatt a Bizottság folyamatosan elmulasztja az ügyre vonatkozó megfelelő tájékoztatását. Mindenesetre a panaszos nem nyújtott be az ombudsmannak minden olyan bizonyítékot, amelyre az ombudsmannak szüksége lenne a vonatkozó kérdések megvizsgálásához, nevezetesen annak az e-mailnek a másolatát, amelyben a Bizottság a jelek szerint arról tájékoztatta a panaszost, hogy az általa használt e-mail-cím már nem érvényes. Ilyen körülmények között az ombudsmannak nem áll módjában értékelni, hogy a panaszos észrevételeiben és további leveleiben hivatkozott tények hivatali visszásságnak minősülnek-e. A panaszos azonban az összes vonatkozó alátámasztó bizonyíték benyújtását követően szabadon megújíthatja panaszának ezt az aspektusát.

2.6 Ami a panaszos azon kérését illeti, hogy az Európai Bizottság rendszeresen és teljes körűen tájékoztassa őt az üggyel kapcsolatos fejleményekről, az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság véleményében nem tett semmilyen konkrét észrevételt a panasz e részével kapcsolatban. Figyelembe kell azonban venni azt a tényt, hogy a közösségi jog megsértése tekintetében a panaszossal fenntartott kapcsolatokról szóló bizottsági közlemény[(4)](#(4)){#Footnote4} 7. szakasza úgy rendelkezik, hogy "a*Bizottság szervezeti egységei kapcsolatba lépnek a panaszosokkal, és minden egyes bizottsági határozat (hivatalos értesítés, indokolással ellátott vélemény, a Bíróság elé utalás vagy az ügy lezárása) után írásban tájékoztatják őket a panaszukra válaszul tett lépésekről".* A Bizottság tehát mindenképpen köteles tájékoztatni a panaszost, ha úgy dönt, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki, vagy lezárja az ügyet. Semmi nem utal arra, hogy a Bizottság esetleg nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy nincs szükség a panaszos második állításának további vizsgálatára.
**3 Következtetések**   

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a panaszos első állítását és az ahhoz kapcsolódó első állítását illetően. Ami a panaszos második állítását és második állítását illeti, az ombudsman úgy véli, hogy további vizsgálatok nem indokoltak.

Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

*** ** * ** ***

[(1)](#Footnote1){#(1)} HL 1975. L 194., 39. o.

[(2)](#Footnote2){#(2)} HL 1991. L 78., 32. o.

[(3)](#Footnote3){#(3)} A C-494/01. sz. ügyben hozott ítéletében a Bíróság kimondta, hogy „Írország*-- mivel nem tett meg minden szükséges intézkedést az 1991. március 18-i 91/156/EGK tanácsi irányelvvel módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv 4,5,8,9,10,12,13 és 14. cikkében foglalt rendelkezések helyes végrehajtásának biztosítása érdekében -- nem teljesítette az e rendelkezésekből eredő kötelezettségeit".*

[(4)](#Footnote4){#(4)} COM(2002) 141 végleges.