- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman határozata az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal ellen benyújtott 350/2007/IP sz. panaszról
Határozat
Ügy 350/2007/IP - Vizsgálat megindítása Hétfő | 26 február 2007 - Határozat Hétfő | 17 december 2007
Strasbourg, 2007. december 17.
Tisztelt B. Úr!
2007. január 31-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) szemben azzal kapcsolatban, hogy az EPSO megtagadta az EPSO/AST/33/06 nyílt versenyvizsga felvételi vizsgájának másolatát és a helytelen válaszok listáját.
2007. február 26-án továbbítottam a panaszt az EPSO igazgatójának, felkérve őt, hogy 2007. május 31-ig nyilvánítson véleményt, és erről tájékoztattam Önt.
2007. március 1-jén Ön e-mailt küldött jogi szolgálatomnak, amelyben azt kérdezte, hogy a folyamatban lévő ombudsmani vizsgálat felfüggeszti-e a bírósági eljárás megindítására vonatkozó határidőket. 2007. március 5-én szolgálataim e-mailben válaszoltak Önnek, és kifejtették, hogy az európai ombudsman alapokmánya 2. cikkének (6) bekezdése értelmében az ombudsmanhoz benyújtott panaszok nem érintik a közigazgatási vagy bírósági eljárásokban a fellebbezési határidőket. Szolgálataim arról is tájékoztatták Önt, hogy az említett alapokmány 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban, ha az ombudsmannak folyamatban lévő vagy befejezett, a felhozott tényekre vonatkozó bírósági eljárás miatt a panaszt elfogadhatatlannak kell nyilvánítania, vagy meg kell szüntetnie az ügy kezelését, az addig elvégzett vizsgálatok eredményét véglegesen be kell nyújtani.
2007. március 10-i további üzenetében Ön úgy vélte, hogy figyelembe véve az EPSO számára a véleményének benyújtására megszabott határidőt, ha az EPSO beleegyezik abba, hogy hozzáférést biztosítson a vizsgához, túl késő lehet ahhoz, hogy jogi eljárást indítson, ha úgy kívánja. Ezért Ön úgy vélte, hogy a vonatkozó határidőnek rövidebbnek kell lennie. 2007. március 26-i levelemben arról tájékoztattam Önt, hogy az EPSO megkapta a véleménynyilvánításra az intézmények számára általában biztosított határidőt, és hogy a jelen ügyben nincs ok e határidő felülvizsgálatára. Azt is hangsúlyoztam, hogy ahelyett, hogy keresetet indított volna az EPSO ellen a Közszolgálati Törvényszék előtt, élt az ombudsmanhoz való panasztételhez való jogával.
2007. június 11-én az EPSO megküldte véleményének olasz nyelvű fordítását, amelyet 2007. június 15-én továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy 2007. július végéig tegye meg észrevételeit. Észrevételeit 2007. július 6-án kaptam meg.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
A PANASZ
A panaszos szerint a releváns tények a következők.
A panaszos részt vett az EPSO/AST/33/06 nyílt versenyvizsgán, amelynek célja azon asszisztensek tartaléklistájának összeállítása volt, akiknek fő nyelve az olasz (AST 1).
A nyílt versenyvizsga két első előválogató tesztből, nevezetesen az a) és a b) tesztből állt. Az a) teszt feleletválasztós kérdések sorozatából állt, amelyek célja az volt, hogy felmérjék a pályázóknak az Európai Unióval és annak intézményeivel kapcsolatos ismereteit. A b) teszt feleletválasztós kérdések sorozatából állt, és célja a pályázók általános képességeinek, különösen verbális és numerikus készségeinek értékelése volt. A teszteket számítógépes tesztelés vagy "CBT" segítségével végezték el a kérdések megválaszolására.
Azoknak a pályázóknak, akik az előválogató teszteken a legmagasabb összpontszámokat érték el, és mindkét előválogató teszten minimális pontszámot értek el, teljes pályázatot kellett benyújtaniuk a versenyvizsgára való felvétel céljából. Ezt követően a legjobb 335 pályázót választották ki a következő vizsgákra.
2007. január 29-én az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) arról tájékoztatta a panaszost, hogy nem vehet részt a nyílt versenyvizsga következő szakaszában. 2007. január 30-án a panaszos üzenetet küldött az EPSO-nak, amelyben hozzáférést kért azokhoz a kérdésekhez, amelyekre helytelen választ adott.
Ugyanezen a napon az EPSO azt válaszolta, hogy nem tud eleget tenni a panaszos kérésének, és kijelentette, hogy
„minden olyan kérdés, amelyre [a panaszos] az előválogató tesztek során válaszolt, az EPSO által kifejlesztett adatbázisból származik. Mivel ezt az adatbázist (...) más versenyvizsgák keretében is használni fogják, az EPSO nem közölheti a kérdéseket anélkül, hogy súlyosan veszélyeztetné a vizsgabizottság munkáját (...).”
Ezenkívül az EPSO jelezte, hogy az adatbázis tartalmának bármilyen nyilvánosságra hozatala előnyösebb helyzetbe hozhat egyes pályázókat, akik tájékoztatást kaphatnak az adatbázis tartalmáról. Az EPSO arról is tájékoztatta a panaszost, hogy honlapján elérhetők a tesztminták.
Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt kérte, hogy az EPSO küldje meg számára az előválogató tesztek másolatát, valamint a helytelen válaszok listáját.
A VIZSGÁLAT
Az EPSO véleményeAz EPSO véleménye a következőképpen foglalható össze.
A panaszos az EPSO/AST/33/06 nyílt versenyvizsga pályázója volt. A vonatkozó versenyvizsga-felhívást 2006. július 26-án tették közzé a Hivatalos Lap C 173A. számában.
A versenyvizsga-felhívás B.1. szakaszának megfelelően két előválogató vizsgára került sor (a pályázó második nyelvén, amelynek angolnak, franciának vagy németnek kellett lennie), amelyek mindegyike feleletválasztós kérdések sorozatából állt. Az a) teszt célja az volt, hogy felmérje a pályázónak az Európai Unióval és annak intézményeivel kapcsolatos ismereteit, és 0–20 pontos skálán értékelték, ahol a minimálisan elérendő pontszám 10 volt. A b) tesztet úgy alakították ki, hogy felmérje a pályázó általános képességeit, különösen a verbális és érvelési készségeket, és 0-40 pont közötti skálán értékelték, 20-as minimális pontszámmal.
A panaszos mindkét vizsgán megszerezte a minimálisan elérendő pontszámot, de összpontszáma nem volt elegendő ahhoz, hogy a 335 legmagasabb pontszámot elérő pályázó közé sorolják. A panaszos valójában 45 334 pontot kapott, azaz 14 667 pontot az a) tesztre és 30 667 pontot a b) tesztre, míg a legjobb 335 pályázó közül a legalacsonyabb pontszám 50 667 pont volt.
2007. január 29-én az EPSO tájékoztatta a panaszost az eredményeiről, valamint arról, hogy nem vették fel a nyílt versenyvizsga következő szakaszába.
2007. január 30-án a panaszos e-mailben kérte az EPSO-t, hogy bocsássa rendelkezésére azon kérdések másolatát, amelyekre helytelen választ adott.
Ugyanezen a napon az EPSO azt válaszolta a panaszosnak, hogy nem tudja rendelkezésére bocsátani a kért információkat. Az EPSO jelezte, hogy az általa megválaszolt kérdések a tárgy és a nehézségi fok alapján osztályozott kérdések kiterjedt adatbázisának részét képezik. Ezeket a kérdéseket más versenyeken is felhasználták. Az EPSO ezért nem adhatott ki kérdéseket ebből az adatbázisból anélkül, hogy ne veszélyeztette volna a vizsgabizottság döntéshozatali eljárását. Ezenkívül az adatbázis tartalmának nyilvánosságra hozatala egyes pályázók számára előnyös lehet, mások számára nem.
Az EPSO hangsúlyozta, hogy a szóban forgó nyílt versenyvizsga előválogató vizsgáit olyan új technológia alkalmazásával szervezték meg, amely lehetővé tette a pályázók számára, hogy közvetlenül számítógépen (azaz CBT-n) tegyenek vizsgát. A CBT lehetővé teszi a pályázók számára, hogy az adatbázisban véletlenszerűen kiválasztott kérdések alapján, a választásuk napján, az EPSO által meghatározott határidőn belül egyéni vizsgát tegyenek. Mivel az EPSO/AST/33/06 nyílt versenyvizsga során használt kérdések szerves részét képezik annak az adatbázisnak, amelyet mind a jelenlegi, mind a jövőbeli versenyvizsgák során folyamatosan használnak, az adatbázisban szereplő információk nem hozhatók nyilvánosságra. A vizsga után a pályázók nem vehetik el a vizsgadokumentumokat, és nem kérhetik a kérdések vagy a válaszok kinyomtatását.
A panaszos konkrét állítását illetően az EPSO rámutatott arra, hogy amennyiben a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet) alapján bírálták volna el, az ilyen kérelmet a rendeletben meghatározott hozzáférési jog elveinek, követelményeinek és korlátainak figyelembevételével kellett volna elbírálni. A jelen ügyben azonban a panaszos nem követte az 1049/2001/EK rendeletben előírt eljárásokat.
Az EPSO a T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekre (2) hivatkozott. Ezekben az ügyekben a Bíróság megállapította, hogy az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférési jog kedvezményezettjei a következők:
„bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy. E rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a rendelet célja az, hogy mindenki számára biztosítsa a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférést, és ne csak a kérelmező fél számára az őt érintő dokumentumokhoz való hozzáférést.
Másodszor, a dokumentumokhoz való hozzáférés alóli, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kivételek kötelező jellegűek. Ebből következik, hogy az intézmények kötelesek megtagadni az e kivételek bármelyikének hatálya alá tartozó dokumentumokhoz való hozzáférést, amint a releváns körülmények bizonyítást nyernek (...).
Következésképpen az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kötelező kivételek alkalmazása során nem lehet figyelembe venni azt a különös érdeket, amelyet a kérelmező a személyesen őt érintő dokumentumhoz való hozzáféréshez fűzhet.”(3)
A dokumentumokhoz való hozzáférés joga ezért közérdekből korlátozható annak érdekében, hogy az 1049/2001/EK rendelettel összhangban a közösségi intézmények számára a lehető legjobb munkaerő-kiválasztást lehessen biztosítani. Ezenkívül az EPSO azzal érvelt, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés joga a lex specialis derogat legi generali elve szerint korlátozott vagy kizárt, vagyis hogy egy különös szabály eltér az általános szabálytól, amennyiben konkrét kérdésekre vonatkozó különös szabályok léteznek. E tekintetben az EPSO a T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyre(4) hivatkozott, és úgy ítélte meg, hogy a jelen ügyben a személyzeti szabályzatnak konkrét célja van, amelyet közérdek igazol.
Az EPSO hivatkozott továbbá a T-376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyben(5) és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatra, és különösen a T-53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben(6) hozott ítéletre. Ez utóbbi esetben a Törvényszék megállapította, hogy a felperes nem hivatkozhat az EK-Szerződés 255. cikkének (1) bekezdésére vagy az 1049/2001 rendeletre annak érdekében, hogy megkérdőjelezze a személyzeti szabályzat III. melléklete 6. cikkének alkalmazhatóságát, amely a vizsgabizottság eljárása titkosságának elvét rögzíti.
Az EPSO ezért úgy ítélte meg, hogy a kérdésekhez/válaszokhoz és a helyes válaszok listájához való hozzáférés megtagadása teljes mértékben indokolt volt. Az EPSO azzal érvelt, hogy az adatbázisban szereplő kérdésekhez való „általános, rendszerszintű és hivatalos” hozzáférés minden olyan pályázó számára, aki ezt kéri, súlyosan károsítaná ezt az új módszert. Az EPSO továbbá úgy ítélte meg, hogy a vizsgákhoz egy konkrét panasztételi eljárás keretében történő eseti hozzáférés hasonlóan hátrányos hatással lenne az értékelési rendszerre. Az EPSO azt is kijelentette, hogy a kérdések/válaszok közzététele sértheti az egyenlő bánásmód elvét, ha egyes pályázók megkapják a vonatkozó kérdéseket/válaszokat.
A pályázó nyílt versenyvizsgáról való kizárására vonatkozó határozat indokolását illetően az EPSO hangsúlyozta, hogy a vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerint a sikertelen pályázó által kapott pontszám közlése a vizsgabizottság határozatának megfelelő indokolását jelenti. Az EPSO azt is kifejtette, hogy a védjegy közlése lehetővé teszi a pályázók számára annak megállapítását, hogy a releváns határozat megalapozott vagy hibás-e, és így azok számára, akik így kívánnak eljárni, lehetővé teszi a védjegy jogszerűségének vitatását.
A jelen ügyben a panaszost tájékoztatták az eredményeiről, és arról, hogy miért nem vették fel a szóban forgó nyílt versenyvizsga következő szakaszába.
Az EPSO végezetül pontosította, hogy a versenyvizsga-felhívás E.4. pontja felvázolta, hogy a pályázók milyen információkat kérhetnek tőlük közvetlenül és egyénileg. Ezenkívül a pályázati útmutató szerint a pályázók hozzáférhettek írásbeli vizsgáik és a vizsgabizottság által készített értékelőlapjuk egy példányához. E tekintetben az EPSO hangsúlyozta, hogy az útmutató nem utal a CBT-rendszerben szereplő kérdésekhez való hozzáférés lehetőségére.
A panaszos észrevételeiAz EPSO által benyújtott véleménnyel kapcsolatos észrevételeiben a panaszos fenntartotta a panaszában kifejtett álláspontját, és megismételte állítását.
Kifejtette továbbá, hogy az EPSO-nak 2007. január 30-án küldött levelében nemcsak azt kérte az EPSO-tól, hogy biztosítson számára hozzáférést azokhoz a kérdésekhez, amelyekre helytelenül válaszolt, hanem azt is, hogy tájékoztassa őt a megsemmisített kérdések számáról.
A HATÁROZAT
1 Előzetes megjegyzések1.1 A vizsgálat hatókörével kapcsolatos esetleges félreértések elkerülése érdekében az ombudsman fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ez a hatókör a vizsgálatot megindító, 2006. január 31-i levelében megállapítottakra korlátozódik, azaz a panaszos azon kérésére, hogy az EPSO küldje meg számára az előválogató tesztek másolatát a helytelen válaszok listájával együtt.
Az ombudsman ezért nem foglalkozik az EPSO által a vonatkozó CBT előválogató teszteken megsemmisített kérdések számáról való tájékoztatás iránti kérelemmel kapcsolatos új kérelemmel, amelyet a panaszos csak észrevételeiben nyújtott be.
Hozzáférés a CBT kérdéseihez/válaszaihoz2.1 A panaszos részt vett az EPSO/AST/33/06 nyílt versenyvizsga számítógépes előválogató vizsgáin. Mivel a két vizsgán szerzett összpontszám nem volt elegendő ahhoz, hogy a legmagasabb pontszámot elérő 335 pályázó közé sorolják, nem vehetett részt a nyílt versenyvizsga következő szakaszában.
Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt kérte, hogy az EPSO küldje meg számára az előválogató tesztek másolatát, valamint a helytelen válaszok listáját.
2.2 Az ombudsman megjegyzi, hogy véleménye szerint az EPSO összefoglalva kijelentette, hogy nem tudja megküldeni a panaszosnak a kért információkat, mivel az általa megválaszolt kérdések egy kiterjedt, más versenyvizsgákon is használt kérdésadatbázis részét képezték. Hozzátette, hogy ezért nem adhat ki kérdéseket ebből az adatbázisból anélkül, hogy aláásná a vizsgabizottság döntéshozatali eljárását.
Az EPSO továbbá úgy vélte, hogy a CBT előválogató tesztek kérdéseihez/válaszaihoz való hozzáférés iránti kérelmeket minden körülmények között el kell utasítani, ami azt jelenti, hogy mind az „általános rendszerszintű és hivatalos” hozzáférést, mind az eseti hozzáférést el kell utasítani. Az EPSO a hozzáférés megtagadásáról szóló határozatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet), valamint a közösségi bíróságok vonatkozó ítélkezési gyakorlatára alapozta. Az EPSO különösen azzal érvelt, hogy a CBT előválogató tesztek kérdései/válaszai nem közölhetők a pályázókkal, mivel ez aláásná a kiválasztási eljárást.
2.3 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy a polgároknak nyújtott tájékoztatás a lehető legpontosabb és legteljesebb legyen, és hogy ésszerűen a legjobb módja annak, hogy bemutassák a pályázók hibáit, az lenne, ha hozzáférést biztosítanának számukra saját vizsgadokumentumaikhoz.
2.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO azon a véleményen volt, hogy a CBT-vizsgadokumentumok tekintetében a pályázók nem kaphatnak másolatot saját vizsgadokumentumaikról. Az EPSO egy hipotetikus helyzetre (8) és a közösségi bíróságok vonatkozó ítélkezési gyakorlatára hivatkozva a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó hatályos szabályok, nevezetesen az 1049/2001/EK rendelet fényében fejtette ki álláspontját.
2.5 Az EPSO azzal érvelt, hogy a hozzáférési jognak vannak korlátai, és példaként "közérdekű okokra"hivatkozott (utólagos kiemelés), amelyekre hivatkozni lehet az európai intézmények számára legmegfelelőbb személyzet kiválasztására irányuló célkitűzés biztosítása érdekében. Ezen álláspont alátámasztására a T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítéletből(9) is idézett, amely szerint:
- „a dokumentumokhoz való hozzáférés alóli, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kivételeket kötelező jelleggel határozzák meg”; és
- „az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kötelező kivételek alkalmazásakor nem vehető figyelembe az a különös érdek, amelyet a kérelmező fél a rá vonatkozó dokumentumhoz való hozzáféréshez fűzhet.”(10)
Az ombudsman azonban rámutat arra, hogy az EPSO nem hivatkozott kifejezetten a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában (11) szereplő, a közérdek védelmén alapuló kivételek egyikére. Az EPSO csak „az európai intézmények legjobb személyzetének kiválasztására irányuló célkitűzés megőrzéséhez” fűződő érdekre hivatkozik, amelyet az EPSO szerint az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „közérdek” fogalmába is be kell vonni.
Az ombudsman emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kivételeket megszorítóan kell kialakítani és alkalmazni annak érdekében, hogy ne sérüljön az említett rendeletben foglalt általános elv(12).
Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy ha az EPSO megpróbálná az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott közérdekű kivételek alá sorolni „az európai intézmények legjobb személyzetének kiválasztásához” fűződő érdeket (ami úgy tűnik, hogy fennáll, amennyiben az EPSO véleménye idézi a T-110/03., T-150/30. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyeket), ez egyértelműen helytelen megközelítés lenne, tekintettel a közösségi bíróságok bőséges és állandó ítélkezési gyakorlatára.
2.6 Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy az EPSO az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kivételre is hivatkozni kívánt, amely lehetővé teszi az érintett intézmény számára, hogy megtagadja az olyan dokumentumok hozzáférhetővé tételét, amelyek "belső használatra készültek, vagy amelyeket egy intézmény kapott, és amelyek olyan ügyre vonatkoznak, amelyben az intézmény még nem hozott határozatot".
Az EPSO véleménye szerint ugyanis nem fedheti fel a kérdéseket/válaszokat a kiválasztási eljárás veszélyeztetése nélkül. Ezt követően azzal érvelt, hogy a kérdések/válaszok részét képezik annak az adatbázisnak, amelyet folyamatosan használnak mind a jelenlegi, mind a jövőbeli versenyvizsgák során. Az EPSO szerint az adatbázis tartalmának vagy egy részének az 1049/2001 rendelet alapján történő hozzáférhetővé tétele előnyös lenne azon jövőbeli pályázók számára, akik hozzá tudnak férni az adatbázishoz. Az ilyen hozzáférés tehát kedvezőtlen hatással lehet a jövőbeli versenyvizsga-eljárásokra azáltal, hogy aláássa a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot, mivel egyesek megkaphatják a kérdéseket/válaszokat, mások pedig nem. Ezenkívül az EPSO kifejtette, hogy közérdek fűződik ahhoz, hogy az európai intézmények kiválasztási eljárásainak objektív jellege és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód teljes mértékben biztosított legyen.
Az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO érvelése mind a folyamatban lévő versenyvizsgára, mind más folyamatban lévő vagy jövőbeli versenyvizsgákra vonatkozik.
Az ombudsman rámutat arra, hogy az általa megválaszolt kérdések és az azokra adott válaszok listájának a sikertelen pályázókkal való közlése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adatbázisban szereplő kérdések/válaszok ennek eredményeként nyilvánossá válnak.
Mindazonáltal, még ha a kérdések jelentős része, vagy akár az összes kérdés idővel ismertté is válik a jövőbeli versenyvizsgák pályázói számára, továbbra is tény, hogy az e pályázóknak feltett kérdéseket a rendszer véletlenszerűen választja ki egy hatalmas adatbázisból. Ezért minimálisnak tűnik annak az esélye, hogy pontosan ugyanazokat a kérdéseket kapják meg, mint amelyeket már ismernek, és inkább ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a hatalmas adatbázis valamennyi kérdését/válaszát megjegyezzék. Ezenkívül a CBT-tesztek során használt kérdések/válaszok típusait (például az uniós ügyek ismeretének értékelésére, valamint a verbális és numerikus érvelésre irányuló kérdéseket) általában folyamatosan felül lehet és kell vizsgálni és frissíteni annak ellenőrzése érdekében, hogy továbbra is pontosak-e, és betöltik-e szerepüket a legismeretesebb és legérdemesebb jelöltek kiválasztásában.
Az EPSO magyarázata alapján az ombudsman ezért nem érti, hogy a kérdéseknek az ugyanazon vagy jövőbeli versenyvizsgákon részt vevő pályázókkal való közlése miért veszélyeztetné szükségszerűen a kiválasztási eljárást, azaz veszélyeztetné az EPSO´ azon célkitűzését, hogy megbizonyosodjon a pályázók ismereteiről és képességeiről, valamint hogy az intézmények számára olyan tisztviselők szolgáltatásait biztosítsa, akik megfelelnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek.
Ezért az EPSO fenti érvelését nem támasztották alá.
2.7 Ezenkívül az EPSO az elutasítás indokolásaként emlékeztetett arra, hogy az Elsőfokú Bíróság úgy határozott, hogy a vizsgabizottság eljárásának a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikkében előírt titkosságát a dokumentumokhoz való hozzáférés általános szabályaitól eltérő lex specialisnak kell tekinteni. E tekintetben az EPSO a T-376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyre (13) és a T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyre (14) hivatkozott.
Az ombudsman először is rámutat arra, hogy a fent említett ítélkezési gyakorlat nem vonatkozik a tesztkérdésekhez való hozzáférésre.
Másodszor, az ombudsman megjegyzi, hogy ez az érv aligha egyeztethető össze az EPSO azon saját gyakorlatával, hogy hozzáférést biztosít a papíron elvégzett előválogató tesztek kérdéseihez és válaszaihoz, sőt az összes többi írásbeli vizsga kérdéseihez.
Harmadszor, az ombudsman hangsúlyozza, hogy a közösségi bíróságok fent említett ítélkezési gyakorlata a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikkéhez és a versenyvizsgák vizsgabizottságai munkájának titkosságához kapcsolódik. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy ebben az esetben az „előválogató teszteket” a CBT tesztelési rendszer szerint szervezték meg, és hogy az EPSO nem bizonyította, hogy a rendszerben tárolt és a pályázóknak bemutatott kérdések és válaszok megfogalmazása, megfogalmazása, javítása és jelölése bármilyen módon kapcsolatban állt a kinevezett vizsgabizottság munkájával vagy annak felelőssége alatt végzett munkával.
A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy az EPSO nem indokolta megfelelően, hogy miért tagadta meg a panaszostól az általa kért információkhoz való hozzáférést. Ez hivatali visszásságnak minősül.
2.8 Az ombudsman rámutat, hogy jelentős számú panasz érkezett hozzá (15), amelyekben az EPSO megtagadta a hozzáférést a CBT kérdéseihez/válaszaihoz. Ezek egyikében, azaz a 370/2007/MHZ sz. panaszban kritikus megjegyzéssel (16) zárta le az ügyet, és jelezte, hogy komolyan fontolóra veszi saját kezdeményezésű vizsgálat megindítását az EPSO szakmai előmeneteli vizsgájával kapcsolatban. Úgy véli, hogy az EPSO által szervezett versenyvizsgákon alkalmazott CBT-rendszer általános szerkezetének saját kezdeményezésű vizsgálata valószínűleg hozzájárulna az EPSO felvételi eljárásainak nagyobb átláthatóságához. Úgy vélte továbbá, hogy ez az átláthatóság önmagában előnyös lenne azon pályázók számára, akik több információt szeretnének szerezni ezekről a kérdésekről.
Az ombudsman 2007. november 22-én indította meg a fent említett hivatalból indított vizsgálatot (OI/4/2007/ID).
2.9 A fentiek fényében az Ombudsman úgy véli, hogy a jelen panaszban további vizsgálatok nem indokoltak.
3 KövetkeztetésekA fenti 1.8. pontban kifejtett okok miatt az ombudsman úgy véli, hogy a jelen panasszal kapcsolatban további vizsgálat nem indokolt. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.
A panaszos további tájékoztatást kap az ombudsman OI/4/2007/ID. számú, hivatalból indított vizsgálatának eredményeiről.
Az EPSO igazgatóját tájékoztatni fogják erről a döntésről.
Tisztelettel:
P. Nikiforos DIAMANDOUROS
(1) HL 2001. L 145., 43. o.
(2) A T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2005., II-1429. o.).
(3) A fent hivatkozott T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet 50–52. pontja.
(4) A T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-209. o. és II-957. o.) 122. pontja.
(5) A T-376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-83. o. és II-379. o.).
(6) A T-53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-13. o. és II-73. o.) 84. pontja.
(7) HL 2001. L 145., 43. o.
(8) „Amennyiben a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét az 1049/2001/EK rendelet alapján megvizsgálták”(az EPSO véleménye).
(9) A fent hivatkozott T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyek.
(10) A fent hivatkozott T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet 50-52. pontja.
(11) Az ombudsman ezért emlékeztet arra, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel veszélyeztetné a közérdek védelmét a közbiztonság, a védelmi és katonai ügyek, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében.
(12) Lásd a C-189/98. P. sz., Hollandia és van der Wal kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-1. o.) 27. pontját, valamint a T-211/00. sz., Kuijer kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., II-485. o.) 55. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.
(13) A T-376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-83. o. és II-379. o.).
(14) A T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-209. o. és II-957. o.).
(15) 7/2007/PB; 419/2007/IP; 421/2007/IP; 1312/207/IP; 3819/2006/DK; 50/2007/DK; 1282/2007/DK; 370/2006/MHZ, 2626/2006/MHZ és 3746/2006/MHZ.
(16) „Az EPSO nem indokolta megfelelően, hogy miért tagadta meg a panaszostól a CBT kérdéseihez/válaszaihoz való hozzáférést. Ez hivatali visszásságnak minősül.” A határozat megtalálható az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).