Strasbourg, 2008. április 21.

Tisztelt V. Úr!

2006. október 5-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen. Az Ön panasza, amelyet 2006. december 9-i levelével egészített ki, a Bizottság válaszára vonatkozott, amelyet az Ön által a Bizottsághoz benyújtott, Görögország ellen a 226. cikk alapján benyújtott panaszra adott. 2006. december 20-án vizsgálatot indítottam az ügyben. 2006. március 27-én a Bizottság megküldte az Ön panaszával kapcsolatos véleményét. Ezt továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy nyújtsa be észrevételeit. Későbbi levelezésében fenntartotta panaszát.

Azért írok most Önnek, hogy tájékoztassam az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

2006. augusztus 8-án a panaszos számos más állampolgárral együtt a 226. cikk szerinti panaszt nyújtott be a Bizottsághoz Görögország ellen. A panasz az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvvel [1] módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv [2] (a továbbiakban: a projekt) állítólagos megsértésére vonatkozott egy autópálya-projekt tekintetében. A panaszos azzal érvelt, hogy i. a projekt megépítésére vonatkozó pályázati felhívás (2005 szeptemberében történő) közzététele előtt nem végeztek környezeti hatásvizsgálatot (csak egy olyan megyei út tekintetében végeztek környezeti hatásvizsgálatot, amely a szóban forgó projekttől egyértelműen eltérő projektet érintett); a vonatkozó panaszokat követően KHV-tanulmány készült a projektről, amelyet 2006 februárjában nyújtottak be a görögországi Halkidikí prefektúrának; iii. a helyi lakosság, N. Moudania település (Görögország) és Chalkidiki prefektusi tanácsa ellenezte a projektet. A panaszos a panaszával együtt több dokumentumot is benyújtott, valamint egy fényképet arról, hogy a projekttel kapcsolatos munkálatok 25 000 000 euróba kerülnek, és azokat X kivitelező fogja elvégezni. 2006. szeptember 15-i levelében a Bizottság válaszolt a panaszosnak, hangsúlyozva, hogy önmagában az a tény, hogy a helyi lakosság és Halkidikí prefektusi tanácsa negatív véleményt adott ki a projekttel kapcsolatban, nem jelenti a 85/337 irányelv megsértését. A Bizottság ezért kijelentette, hogy „panasz nyilvántartásba vétele” nem lehetséges.

2006. október 5-én kelt levelében a panaszos arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem vette figyelembe a fenti i. érvét, és ennek alapján kérte jogsértési panaszának nyilvántartásba vételét. Ezt a levelet az európai ombudsmannak is elküldték (és kifejezetten neki címezték), aki azt a Bizottság elleni panaszként nyilvántartásba vette. 2006. december 1-jén az ombudsman megkapta a panaszos 2006. október 5-i levelére adott (2006. november 23-i) bizottsági válasz másolatát. A Bizottság először is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a panaszos i. érvével 2006. szeptember 15-i levelében nem foglalkozott megfelelően. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy:

a) a projekttel kapcsolatos közbeszerzési eljárás valójában egy mindkét oldalon akadályokkal rendelkező autópálya építésére vonatkozott, és nem csupán egy meglévő megyei út fejlesztésére, ami a 85/337 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének megsértését jelenti;

b) ezt követően a projekt fejlesztője új KHV-t végzett, amelyet 2005. december 29-én nyújtottak be az illetékes minisztériumnak;

c) az új KHV-t konzultációs/értékelési eljárásnak vetették alá;

d) ez az eljárás a 2006. október 16-i 1000838 együttes miniszteri határozat elfogadásával zárult le, amely jóváhagyta a projekt környezeti feltételeit;

e) a fentiek fényében megsértették a közösségi jogot, amely már előidézte és "kimerítette" annak hatásait;

f) a görög hatóságok megtették a jogsértés megszüntetéséhez szükséges lépéseket, mivel a projektet új KHV-eljárásnak vetették alá;

g) ezért a kötelezettségszegési eljárásnak nem lett volna tárgya, és megindítása nem lett volna hasznos;

h) a kötelezettségszegési eljárás célja az volt, hogy megváltoztassa a szabályokat be nem tartó tagállam magatartását, nem pedig az, hogy általánosságban megállapítsa, hogy történt-e jogsértés a múltban.

2006. december 9-én a panaszos faxot küldött az ombudsmannak, amelyben hangsúlyozta, hogy a Bizottság 2006. november 23-i válasza hivatali visszásságnak minősül. Azt állította, hogy a Bizottság nem kezelte megfelelően a 226. cikk szerinti panaszát. Konkrétabban vitatta a Bizottság azon következtetését, amely szerint a nemzeti hatóságok megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy véget vessenek a 85/337 irányelv megsértésének. Azzal érvelt, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a folyamatban lévő jogsértést, mivel a nemzeti hatóságok nem vonták vissza vagy semmisítették meg a fenti jogsértést okozó nemzeti jogi aktusokat, nevezetesen a közbeszerzési eljárást és a projekt kivitelezésére irányuló építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés ezt követő odaítélését. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos fenti állításával és az azt alátámasztó érvekkel kapcsolatban.

A VIZSGÁLAT

Véleményében a Bizottság először is a panaszossal folytatott, fent említett levelezésére hivatkozott. A Bizottság megerősítette azon álláspontját, hogy megsértették a 85/337/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdését, amely létrehozta és kimerítette annak joghatásait („infraction consomée”), mivel a vitatott projektet utólag környezeti hatásvizsgálatnak vetették alá. A Bizottság hozzátette, hogy a panaszos e KHV-val kapcsolatos állításait a 226. cikk szerinti panaszként vették nyilvántartásba, és erről a döntéséről kellő időben tájékoztatni fogja a panaszost. Észrevételeiben a panaszos lényegében fenntartotta állítását.

A HATÁROZAT

1 Arra vonatkozó állítás, hogy a Bizottság nem kezelte megfelelően a panaszos 226. cikk szerinti panaszát, amikor úgy ítélte meg, hogy a 85/337 irányelv megsértése kiváltotta és kimerítette annak joghatásait

1.1 2006. augusztus 8-án a panaszos számos más polgárral együtt panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz Görögország ellen a 226. cikk alapján. A panasz az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvvel (3) módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337 tanácsi irányelv (4) (a továbbiakban: a projekt) állítólagos megsértésére vonatkozott egy autópálya-projekt tekintetében. A panaszos különösen azzal érvelt, hogy a projekt kivitelezésére vonatkozó pályázati felhívás (2005. szeptemberi) közzététele előtt nem végeztek környezeti hatásvizsgálatot. Azzal érvelt továbbá, hogy KHV-t csak egy olyan megyei út tekintetében végeztek, amely a szóban forgó projekttől teljesen eltérő projektre vonatkozott. A Bizottság megtagadta a panasz kivizsgálását. A fenti érvre válaszul a Bizottság kijelentette, hogy:

a) a projekttel kapcsolatos közbeszerzési eljárás valójában egy mindkét oldalon akadályokkal rendelkező autópálya építésére vonatkozott, és nem csupán egy meglévő megyei út fejlesztésére, ami sérti a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését (5);

b) ezt követően a projekt fejlesztője új KHV-t végzett, amelyet 2005. december 29-én benyújtottak az illetékes minisztériumnak;

c) az új KHV-t konzultációs/értékelési eljárásnak vetették alá;

d) ez az eljárás a 2006. október 16-i 1000838 együttes miniszteri határozat elfogadásával zárult le, amely jóváhagyta a projekt környezeti feltételeit;

e) a fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy megsértették a közösségi jogot, amely már előidézte és "kimerítette" annak hatásait;

f) a görög hatóságok megtették a jogsértés megszüntetéséhez szükséges lépéseket, mivel a projektet új KHV-eljárásnak vetették alá;

g) ezért a kötelezettségszegési eljárásnak nem lett volna tárgya, és megindítása nem lett volna hasznos;

h) a kötelezettségszegési eljárás célja az volt, hogy megváltoztassa a szabályokat be nem tartó tagállam magatartását, nem pedig az, hogy általánosságban megállapítsa, hogy történt-e jogsértés a múltban.

A panaszra vonatkozó véleményében a Bizottság megerősítette a „jogsértési tanácsadóval” kapcsolatos fenti álláspontját, megjegyezve, hogy a vitatott projektet utólag környezeti hatásvizsgálatnak vetették alá. Hozzátette, hogy a panaszos e KHV-val kapcsolatos állításait immár a 226. cikk szerinti panaszként vették nyilvántartásba, és a Bizottság kellő időben tájékoztatni fogja a panaszost az ezzel kapcsolatos határozatáról.

1.2 Az európai ombudsman először is emlékeztet arra, hogy a kötelezettségszegés fennállását a tagállamban az indokolással ellátott véleményben (6) meghatározott határidő lejártakor fennálló helyzet alapján kell megítélni. Abban az esetben, ha a jogsértés ebben az időpontban már nem áll fenn, a tagállammal szembeni kereset elfogadhatatlan (7). E panasz tekintetében és állításának alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy folyamatban lévő jogsértésről van szó, mivel a nemzeti hatóságok nem vonták vissza vagy semmisítették meg azokat a nemzeti jogi aktusokat, amelyekből a jogsértés eredt. Konkrétabban, a panaszos azzal érvelt, hogy az illetékes görög hatóság nem vonta vissza a projekt megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárást és azt követően az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélését. E tekintetben úgy tűnik, hogy nincs olyan ítélkezési gyakorlat, amely megerősítené, hogy a nemzeti hatóságoknak a szóban forgóhoz hasonló helyzetben a panaszos által megjelölt módon kellett volna eljárniuk a Bizottság által megállapított (a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdésébe ütköző) jogsértés megszüntetése érdekében. Ezenkívül ésszerűen feltételezhető, hogy ilyen helyzetben a jogsértés megszűnik, ha i. az illetékes nemzeti hatóságok a projekt tervezett munkálatainak végrehajtása előtt megkövetelik, hogy a projektet a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban környezeti hatásvizsgálatnak vessék alá, és ii. ezek a hatóságok a környezeti hatásvizsgálati eljárást követően és annak eredményeire figyelemmel (új) határozatot hoznak az engedély megadásáról vagy elutasításáról. Úgy tűnik, ez történt a szóban forgó ügyben. A fentiekre tekintettel a panaszos állítását nem támasztották alá. Ezért az ombudsman nem talált ennek megfelelő hivatali visszásságot a Bizottság részéről.

1.3 Az Ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos számos érvet hozott fel lényegében az (új) KHV-val kapcsolatban. Ezek az érvek nem befolyásolják a jelen vizsgálatot, hanem inkább relevánsak a panaszos 226. cikk szerinti panaszának a Bizottság általi elutasítása szempontjából e KHV és a projektre vonatkozó későbbi engedély tekintetében. Ez az elutasítás egy másik, a panaszos által az ombudsmanhoz benyújtott panasz (629/2008/ID. sz. panasz) tárgyát képezi, és azt ebben az összefüggésben fogják megvizsgálni.

2 Következtetések

A panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot a Bizottság részéről. Az ombudsman tehát lezárja az ügyet.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) HL 1985. L 175., 40. o.

(2) HL 1997. L 73., 5. o.

(3) HL 1985. L 175., 40. o.

(4) HL 1997. L 73., 5. o.

(5) A 97/11 irányelvvel módosított 85/337 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének szövege a következő: „A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projekteket engedélyhez és hatásvizsgálathoz kössék. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.„A Bizottság ezért lényegében úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó ajánlati felhívás, amely úgy tűnik, hogy egy releváns építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozathoz vezetett, a projekt végrehajtásával kapcsolatban adott „hozzájárulást” tartalmazott.

(6) Lásd például a C-209/02. sz., Bizottság kontra Ausztria ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., I-1211. o.) 16. pontját.

(7) Lásd például a C-362/90. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., I-2353. o.) 13. pontját.