Strasbourg, 2007. június 12.

Tisztelt R. Úr!

2006. június 12-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Számvevőszék ellen az utóbbi által az ügyvédek (IV. besorolási csoportba tartozó ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottak) felvételére szervezett kiválasztási eljárással kapcsolatban.

2006. július 12-én továbbítottam a panaszt a Számvevőszék elnökének. A Számvevőszék 2006. szeptember 20-án küldte meg véleményét.

2006. szeptember 26-án továbbítottam Önnek a Számvevőszék véleményét, és felkértem, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit.

Az e célból meghatározott időpontig nem érkezett észrevétel Öntől.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők voltak:

2005 augusztusában a Számvevőszék jogi szolgálatánál kiválasztási eljárást szervezett ügyvédek ideiglenes és/vagy szerződéses alkalmazottként (IV. feladatkörcsoport) történő felvételére.

A panaszos kérelmével az Európai Számvevőszékhez fordult. 2006. április 18-i e-mailjében a panaszos tájékoztatást kért a kiválasztási eljárás eredményéről.

A panaszoshoz 2006. április 19-én érkezett, 2006. április 3-i levelében a vizsgabizottság elnöke arról tájékoztatta a panaszost, hogy az elfogadhatónak nyilvánított összes jelölt képesítésének összehasonlító vizsgálatát követően a vizsgabizottság nem tudta felvenni őt a vizsgákon való részvételre kiválasztott 20 legjobb pályázó listájára.

A panaszos szerint a vizsgabizottság méltánytalanul döntött úgy, hogy nem veszi fel a nevét a 20 legjobb pályázó listájára. A panaszos úgy vélte, hogy képesítése és szakmai tapasztalata megfelel az állás követelményeinek.

2006. május 1-jei e-mailjében a panaszos arra kérte a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa őt azokról az okokról, amelyek miatt nevét nem vették fel a vizsgákra kiválasztott 20 legjobb jelölt listájára. Ebben az e-mailben (1) a panaszos rámutatott, hogy a kiválasztási eljárást nem átlátható módon szervezték meg, mivel a Számvevőszék „vakon” 20 önéletrajzot választott ki. A panaszos tájékoztatást kért továbbá a 20 legjobb pályázó kiválasztásakor a vizsgabizottság által alkalmazott kiválasztási kritériumokról, valamint arról, hogy a vizsgabizottság hogyan határozta meg ezt a kiválóságot.

Mivel 2006. május 1-jei e-mailjére nem kapott választ, a panaszos felvette a kapcsolatot a Számvevőszékkel (2).

2006. május 8-án a panaszost arról tájékoztatták, hogy levelét 2006. május 3-án továbbították a vizsgabizottság elnökének, aki választ fog neki küldeni.

2006 júniusának elején a panaszos ismét felvette a kapcsolatot a Számvevőszékkel, hogy választ kapjon. A panaszos véleménye szerint az a tény, hogy a Számvevőszék nem küldte meg neki válaszát addig, amíg panaszt tett az európai ombudsmannál, azt jelentette, hogy „időre volt szüksége ahhoz, hogy észszerű alibivel rendelkezzen” ahhoz, hogy úgy döntsön, hogy nem engedélyezi számára a kiválasztási eljárásban való további részvételt.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Számvevőszék nem válaszolt a 2006. május 1-jei e-mailjére, amelyben tájékoztatást kért a vizsgabizottság által a 20 legjobb pályázó kiválasztásakor alkalmazott kiválasztási kritériumokról, és bizonyítékot kért arra vonatkozóan, hogy a vizsgabizottság hogyan határozta meg ezt a kiválóságot.

A panaszos továbbá a következő állításokat nyújtotta be:

1. Fel kell venni a kiválasztási eljárásba, és kártérítést kell kapnia az általa elszenvedett károkért.
2. A kiválasztási eljárást módosítani kell a nem átlátható felvételi eljárások megtiltása érdekében.

A VIZSGÁLAT

Az ombudsman megközelítése

Az ombudsman úgy határozott, hogy vizsgálatot indít a panaszos ügyében. Az ombudsman azonban arról tájékoztatta a panaszost, hogy mivel úgy tűnik, hogy első állításával kapcsolatban nem került sor előzetes közigazgatási eljárásra a Számvevőszéknél, úgy határozott, hogy a panasznak ezt a vonatkozását az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadhatatlannak tekinti, és ezért vizsgálata nem terjed ki rá.

Az Európai Számvevőszék véleménye

A Számvevőszék panaszra vonatkozó véleménye összefoglalva a következő volt:

Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a Számvevőszék nem válaszolt a 2006. május 1-jei e-mailjére, elismerte, hogy igaz, hogy amikor a panaszos 2006. június 12-én benyújtotta panaszát az ombudsmanhoz, még nem kapott választ a 2006. május 1-jei e-mailjére. A felperest csak 2006. május 8‐i elektronikus levélben tájékoztatták arról, hogy kérelmét továbbították a vizsgabizottság elnökének.

A vizsgabizottság elnöke 2006. június 12-én kelt levelében válaszolt a panaszosnak, és további információkkal szolgált a pályázatának értékelésével kapcsolatban. A levelet azonban visszaküldték a Számvevőszéknek, mivel a panaszos már nem azon a címen lakott, amelyet a Számvevőszéknek megadott. Miután a panaszos közölte új címét, az igazgatótanács elnökének levelét azonnal újra megküldték neki.

A Számvevőszék rámutatott, hogy az a tény, hogy a panaszos kérésére adott válasz elküldése hat hetet vett igénybe, nem jelenti azt, hogy a Számvevőszéknek „időre” volt szüksége ahhoz, hogy észszerű alibit építsen ki, amint azt a panaszos panaszában állította. 2006 májusában a vizsgabizottság tagjai más feladatokat is elláttak, többek között külföldre utaztak. Ezért sajnos 2006. június eleje előtt nem volt lehetőség a testület ülésének megszervezésére a panaszos május 1-jei e-mailjének megvitatása céljából. A Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy ilyen körülmények között a panaszosnak észszerű határidőn belül válaszoltak.

Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a kiválasztási eljárást módosítani kell a nem átlátható felvételi eljárások megtiltása érdekében, a Számvevőszék kijelentette, hogy a vizsgabizottság a vizsgákra meghívandó pályázókat képesítésük és szakmai tapasztalatuk alapján választotta ki. A kritériumokat a munkaerő-felvételről szóló közlemény részletesen ismertette. A felvételi közlemény azt is kifejtette, hogy csak a legjobb pontszámmal rendelkező 20 pályázót, azaz azokat hívják be az írásbeli vizsgára és az interjúra, akik a legjobban teljesítették a vonatkozó követelményeket.

A pályázók számának e korlátozása annak tudható be, hogy az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak egyéb felvételi eljárásai során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghirdetett álláshelyekre általában igen nagy számú pályázó jelentkezik. Mivel a Számvevőszék Jogi Szolgálatánál csak nagyon korlátozott számú álláshely állt rendelkezésre, nem lett volna észszerű minden olyan pályázót meghívni a vizsgára, aki megfelelt a minimális képesítési követelményeknek.

A vizsgabizottság alaposan megvizsgálta a minimumkövetelményeknek megfelelő pályázatokat, és minden egyes pályázó képesítése és szakmai tapasztalata alapján értékelte azokat. Ami a panaszos ügyét illeti, a Testület megjegyezte, hogy a jelentkezési határidőig kevesebb mint kilenc hónapot töltött szakmai gyakorlaton az ombudsman hivatalában. Tekintettel azonban arra, hogy a panaszos politikatudományi posztgraduális tanulmányokat folytatott, a Testület engedélyezte számára a megfelelő kreditet, és úgy ítélték meg, hogy a panaszos teljesíti az egyéves szakmai tapasztalat szükséges minimumkövetelményét.

Amint azt a vizsgabizottság elnöke 2006. június 12-i levelében kifejtette, ezen értékelés alapján a panaszos a lehetséges 20 pontból összesen 11 pontot kapott. Ugyanezen szempontok alapján az írásbeli vizsgán részt vevő pályázók által elért legalacsonyabb pontszám 16,5 pont volt. A Számvevőszék véleménye szerint ezek a pályázók a panaszoshoz képest hosszabb és változatosabb szakmai tapasztalatot szereztek a felvételi közleményben leírt feladatok jellegével kapcsolatban.

A Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy mind a panaszos tesztre bocsátásának megtagadásáról szóló határozathoz vezető eljárás, mind maga a határozat helyes volt.

A panaszos észrevételei

A panaszostól az e célból meghatározott időpontig nem érkezett észrevétel.

A HATÁROZAT

1 Az Európai Számvevőszéknek a panaszos 2006. május 1‐jei e‐mailjére való válaszadással kapcsolatos állítólagos mulasztásáról

1.1 2005 augusztusában az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) jogi szolgálatánál kiválasztási eljárást szervezett ügyvédek ideiglenes és/vagy szerződéses alkalmazottként (IV. feladatkörcsoport) történő felvételére. A panaszos kérelmével a Számvevőszékhez fordult (3). 2006. április 18-i e-mailjében a panaszos tájékoztatást kért a kiválasztási eljárás eredményéről. 2006. április 3-i levelében, amelyet a panaszos 2006. április 19-én kapott meg, a vizsgabizottság elnöke arról tájékoztatta a panaszost, hogy az elfogadhatónak nyilvánított összes jelölt képesítésének összehasonlító vizsgálatát követően a vizsgabizottság nem tudta felvenni őt a vizsgákon való részvételre kiválasztott 20 legjobb jelölt listájára. 2006. május 1-jei e-mailjében a panaszos arra kérte a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa őt azokról az okokról, amelyek miatt nevét nem vették fel a vizsgákra kiválasztott 20 legjobb jelölt listájára. Mivel nem kapott választ, a panaszos felvette a kapcsolatot a Számvevőszékkel. Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Számvevőszék nem válaszolt a 2006. május 1-jei e-mailjére, amelyben tájékoztatást kért az igazgatótanács által a 20 legjobb pályázó kiválasztásakor alkalmazott kiválasztási kritériumokról, valamint bizonyítékot kért arra vonatkozóan, hogy a vizsgabizottság hogyan határozta meg ezt a kiválóságot.

1.2 Véleményében a Számvevőszék elismerte, hogy amikor a panaszos 2006. június 12-én benyújtotta panaszát az ombudsmanhoz, 2006. május 1-jei e-mailjére még nem kapott választ. A felperest csak 2006. május 8‐i elektronikus levelében tájékoztatták arról, hogy kérelmét továbbították a vizsgabizottság elnökének. A Számvevőszék megállapította továbbá, hogy a Testület elnöke 2006. június 12-én kelt levelében válaszolt a panaszosnak, és további információkkal szolgált a pályázatának értékelésével kapcsolatban. A levelet azonban visszaküldték a Számvevőszéknek, mivel a panaszos elhagyta a Számvevőszék aktájában említett címet. Miután a panaszos közölte új címét, az igazgatótanács elnökének levelét azonnal újra megküldték neki. A Számvevőszék rámutatott, hogy az a tény, hogy a panaszos kérésére adott válasz elküldése hat hetet vett igénybe, nem jelenti azt, hogy a Számvevőszéknek „időre” volt szüksége ahhoz, hogy észszerű alibit építsen ki, amint azt a panaszos panaszában állította. 2006 májusában az igazgatótanács tagjai más feladatokat is elláttak, többek között külföldre utaztak. Ezért sajnos 2006. június eleje előtt nem volt lehetőség a Testület ülésének megszervezésére a panaszos 2006. május 1-jei e-mailjének megvitatása céljából. A Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy ilyen körülmények között a panaszosnak észszerű határidőn belül válaszoltak.

1.3 A panaszos nem tett észrevételt a Számvevőszék véleményével kapcsolatban.

1.4 Bevált adminisztratív gyakorlat, hogy az adminisztráció ésszerű időn belül és megfelelő módon válaszol a hozzá beérkező levelekre és e-mailekre. Az ombudsman hasznosnak tartja továbbá emlékeztetni arra, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexének (4) 17. cikke értelmében „a tisztviselő biztosítja, hogy az intézményhez benyújtott minden kérelemről vagy panaszról ésszerű határidőn belül, haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított két hónapon belül határozatot hozzanak. (...)”.

1.5 A panasz alapjául szolgáló tényekből kitűnik, hogy a Számvevőszék 2006. június 12-én kelt levelében válaszolt a panaszosnak, vagyis ugyanazon a napon, amikor a jelen panaszt az ombudsmanhoz benyújtották, és azt a panaszos által a Számvevőszéknek megadott címre megküldték. Kiderül továbbá, hogy ezt a levelet visszaküldték a Számvevőszéknek, mivel a panaszos időközben elköltözött, és hogy azt csak akkor lehetett kézbesíteni a panaszosnak, ha a Számvevőszék tudomást szerzett annak új címéről. Tekintettel arra, hogy a Számvevőszék által a panaszosnak adott válasz késedelmes kézbesítése, amely annak tudható be, hogy a panaszos nem tájékoztatta a Számvevőszéket címváltozásáról, nem tulajdonítható ez utóbbinak, az ombudsman úgy véli, hogy a Számvevőszék 2006. június 12-én válaszolt a panaszosnak.

1.6 Panaszában a panaszos azt állította, hogy a Számvevőszék nem válaszolt 2006. május 1-jei e-mailjére. Mivel úgy tűnik, hogy ezt a választ e vizsgálat során küldték meg, az ombudsman úgy véli, hogy azt kell megvizsgálni, hogy a Számvevőszék észszerű határidőn belül küldte-e meg válaszát. Ezzel összefüggésben az ombudsman megjegyzi, hogy 2006. május 1-jén elküldték azt az e-mailt, amelyben a panaszos tájékoztatást kért arról, hogy miért nem vette fel a nevét a vizsgákra kiválasztott 20 legjobb jelölt listájára. 2006. május 8-án, azaz egy héttel később a Számvevőszék arról tájékoztatta a panaszost, hogy kérelmét továbbították a vizsgabizottság elnökének, és ez utóbbi választ küld neki. Úgy tűnik tehát, hogy a Számvevőszék gyorsan visszaigazolta a panaszos e-mailjének kézhezvételét, és tájékoztatta őt annak kezeléséről. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Testület elnöke 2006. június 12-én válaszolt a panaszosnak. Véleményében a Számvevőszék kifejtette, hogy sajnálatos módon 2006. május vége előtt nem volt lehetőség az igazgatótanácsi tagok ülésének megszervezésére. Az ombudsman úgy véli, hogy ez a magyarázat nem ésszerűtlen. Meg kell jegyezni, hogy a Számvevőszék legfeljebb hat héten belül érdemi választ küldött a panaszos e-mailjére.

1.7 E megfontolások alapján az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos állítását illetően a Számvevőszék részéről nem merült fel hivatali visszásság.

2 A panaszos állítása

2.1 Panaszában a panaszos azt állította, hogy (i) fel kell venni a kiválasztási eljárásba, és kártérítést kell kapnia az elszenvedett károkért, és (ii) a kiválasztási eljárást módosítani kell a nem átlátható felvételi eljárások megtiltása érdekében.

2.2 2006. július 12-én kelt válaszában az ombudsman tájékoztatta a panaszost, hogy mivel úgy tűnik, hogy első kérelmét illetően nem került sor előzetes közigazgatási eljárásra, úgy határozott, hogy alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadhatatlannak tekinti a panasz ezen aspektusát. Ez a határozat ezért csak a panaszos második állításával foglalkozik, amely szerint a kiválasztási eljárást módosítani kell a nem átlátható felvételi eljárások megtiltása érdekében.

2.3 Véleményében a Számvevőszék megállapította, hogy a vizsgabizottság képesítésük és szakmai tapasztalatuk alapján választotta ki a vizsgákra meghívandó pályázókat. A vizsgabizottság alaposan megvizsgálta a minimumkövetelményeknek megfelelő pályázatokat, és minden egyes pályázó képesítése és szakmai tapasztalata alapján megjelölte azokat. Az ennek során alkalmazott kritériumokat a munkaerő-felvételről szóló közlemény részletesen ismertette. A felvételi közlemény azt is kifejtette, hogy a legjobb pontszámmal rendelkező 20 pályázót, azaz azokat, akik a legjobban teljesítették a vonatkozó követelményeket, behívják az írásbeli vizsgára és az interjúra. A pályázók számának e korlátozása annak tudható be, hogy az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak egyéb felvételi eljárásai során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghirdetett álláshelyekre általában igen nagy számú pályázó jelentkezik. Mivel a Számvevőszék Jogi Szolgálatánál csak nagyon korlátozott számú álláshely állt rendelkezésre, nem lett volna észszerű minden olyan pályázót meghívni a vizsgára, aki megfelelt a minimális képesítési követelményeknek. Ami a panaszos ügyét illeti, a Testület megjegyezte, hogy a pályázat benyújtási határidejéig kevesebb mint kilenc hónapot töltött szakmai gyakorlaton. Tekintettel azonban arra, hogy a panaszos politikatudományi posztgraduális tanulmányokat folytatott, az igazgatótanács engedélyezte számára a megfelelő kreditet, és úgy ítélték meg, hogy teljesíti az egyéves szakmai tapasztalatra vonatkozó minimumkövetelményt. Amint azt a Testület elnöke 2006. június 12-i levelében kifejtette, ezen értékelés alapján a panaszosnak a lehetséges 20 pontból összesen 11 pontot ítéltek oda. Ugyanezen szempontok alapján az írásbeli vizsgán részt vevő pályázók által elért legalacsonyabb pontszám 16,5 pont volt. A Számvevőszék véleménye szerint ezek a pályázók a panaszoshoz képest hosszabb és változatosabb szakmai tapasztalatot szereztek a felvételi közleményben leírt feladatok jellegével kapcsolatban. A Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy mind a panaszos tesztre bocsátásának megtagadásáról szóló határozathoz vezető eljárás, mind maga a határozat helyes volt.

2.4 A panaszos nem tett észrevételt a Számvevőszék véleményével kapcsolatban.

2.5 Az ombudsman megérti a panaszos azon állítását, hogy az mind a Számvevőszék által követett eljárásra, mind pedig a Számvevőszék azon döntésének lényegére vonatkozik, hogy nem engedi be őt a vizsgálatba.

2.6 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a közösségi bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a pályázók képesítéseinek és gyakorlati tapasztalatainak versenyvizsga keretében történő értékelése terén, és hogy ezt az értékelést csak a vizsgabizottságra nézve kötelező szabály vagy elv nyilvánvaló megsértése esetén lehet figyelmen kívül hagyni.

2.7 Ami a Számvevőszék által követett felvételi eljárást illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy véleménye szerint a Számvevőszék úgy határozott, hogy csak a legmagasabb pontszámmal rendelkező 20 pályázót veszik fel az írásbeli vizsgára és az interjúra, mivel az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak felvételi eljárásai során általában beérkezett pályázatok nagy számára tekintettel nem lett volna ésszerű minden olyan pályázót meghívni, aki megfelelt a vizsga minimális követelményeinek. Az ombudsman úgy véli, hogy mivel a Számvevőszék Jogi Szolgálatánál rendelkezésre álló álláshelyek száma korlátozott volt, semmi nem utal arra, hogy a Számvevőszék megközelítése ne tartozna a Számvevőszéket az érintett területen megillető mérlegelési jogkörbe. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a munkaerő-felvételről szóló közlemény egyértelműen leírta a Számvevőszék által követni kívánt eljárást.

2.8 Ami a Számvevőszék azon döntését illeti, hogy nem engedi be a panaszost a vizsgára, az ombudsman megjegyzi, hogy a felvételi közlemény "Minimális képesítések"című bekezdése kimondta, hogy a pályázóknak rendelkezniük kell a következőkkel:

„legalább egyéves szakmai tapasztalat az ellátandó feladatok jellegével kapcsolatos munka terén. Csak a kiválasztási eljárásban való részvételhez szükséges egyetemi oklevél vagy oklevél megszerzését követően szerzett szakmai tapasztalat vehető figyelembe; a tevékenységek jellegéhez kapcsolódó további képesítés megszerzéséhez szükséges időt azonban figyelembe veszik.”

2.9 A Számvevőszék véleményéből kiderül, hogy a panaszosnak csak kilenc hónap releváns szakmai tapasztalata volt, de a vizsgabizottság figyelembe vette a politikatudományi posztgraduális tanulmányait, és így úgy ítélte meg, hogy a panaszos rendelkezik a szükséges minimális szakmai tapasztalattal. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a kiválasztási kritériumok alapján a testület 11 pontot adott a panaszosnak, és hogy az írásbeli vizsgán való részvételre jogosult pályázók által elért legalacsonyabb pontszám 16,5 pont volt. Az Igazgatótanács elnöke a panaszosnak címzett 2006. június 12-i levelében kifejtette, hogy a Számvevőszékhez összesen 210 pályázat érkezett be, és hogy a pályázók mind tudományosan, mind szakmai tapasztalatukat tekintve általában véve rendkívül magasan képzettek voltak. A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a Testület ésszerű indokokkal támasztotta alá, hogy miért nem engedélyezi a panaszos számára a kiválasztási eljárásban való további részvételt.

2.10 Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem bizonyította állítását.

3 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a Számvevőszék nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

A határozatról a Számvevőszék elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) A panaszos által hivatkozott e-mailt nem csatolták panaszához.

(2) A panaszos panaszában nem jelölte meg a Számvevőszékkel folytatott további levelezés időpontját.

(3) A panaszos nem jelölte meg azt az időpontot, amikor kérelmét elküldte a Számvevőszéknek.

(4) A helyes hivatali magatartás európai kódexe elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu/code/en/default.htm).