Strasbourg, 2007. november 22.

Tisztelt X Úr!

2006. március 5-én a „Paul Finet” Alapítvány igazgatótanácsának többi tagja nevében eljárva Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen. Panasza az Alapítvány Igazgatótanácsa alapszabály szerinti ülésének összehívására irányuló igazgatói kérelemre vonatkozott.

2006. április 11-én továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének.

2006. július 5-én a Bizottság kérte véleményének benyújtási határidejének 2006. szeptember 30-ig történő meghosszabbítását.

2006. július 10‐i levelemben úgy döntöttem, hogy helyt adok a Bizottság kérelmének. Erről ugyanazon a napon kelt levelemben tájékoztattam Önt.

A Bizottság 2006. november 9-én küldte meg véleményét. 2006. november 14-én továbbítottam Önnek az észrevételeket tartalmazó felhívást, amelyet 2006. december 21-én küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők voltak:

Háttér: 1231/2004/MF sz. panasz

A panaszos a luxembourgi Paul Finet Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) igazgatótanácsának tagja. Azt állítja, hogy a panaszt az alapítvány igazgatótanácsának többi tagja nevében nyújtotta be.

Az alapítvány célja, hogy támogassa az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) munkavállalóinak árváit célzó felsőoktatást, akik ipari balesetek áldozatai voltak, vagy foglalkozási megbetegedés következtében haltak meg.

Az alapítvány alapszabálya értelmében a szociális ügyekért felelős biztos (a panaszban ismertetett tényállás idején Diamantopoulou asszony) az alapítvány elnöke és az alapítvány igazgatótanácsának elnöke, amely a Bizottság tisztviselőiből áll.

2002. április 11-én a panaszos levelet intézett Diamantopoulou biztoshoz, amelyben az alapítvány jövőjével kapcsolatos álláspontját kérte.

2004. április 5-én az igazgatótanács tagjait tájékoztatták arról, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy megszünteti az alapítvány titkári tisztségét. A panaszos véleménye szerint ez az intézkedés megakadályozta az Alapítvány hatékony működését.

2004. április 27-én a panaszos benyújtotta első panaszát (1231/2004/MF) az ombudsmanhoz, amelyben azt állította, hogy a Bizottság méltánytalanul döntött úgy, hogy megszüntet egy titkári álláshelyet az Alapítványnál.

2004. június 9-én, mivel úgy tűnt, hogy a panaszos nem tett megfelelő előzetes közigazgatási lépéseket a Bizottságnál panaszának tárgya tekintetében, az ombudsman arról tájékoztatta, hogy panasza az alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadhatatlan. Az ombudsman azt tanácsolta a panaszosnak, hogy vegye fel a kapcsolatot a Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságával, és újítsa meg az ombudsmanhoz benyújtott panaszát, ha észszerű időn belül nem kap kielégítő választ a Bizottságtól.

A 712/2006/MF. sz. jelenlegi panasz

2006. március 5-én a panaszos újabb levelet küldött az ombudsmannak, amelyet tartalmát tekintve 712/2006/MF számon új panaszként vettek nyilvántartásba.

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők voltak:

2004. június 16-án levelet írt a Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának, amelyben felkérte, hogy tisztázza az alapítvány helyzetét, és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az alapítvány folytathassa működését.

2004. június 30-án a Bizottság arról tájékoztatta a panaszost, hogy az alapítvány titkárságának igazgatása az egyének jogainak igazgatásával és rendezésével foglalkozó hivatal hatáskörébe tartozik, és akkor Kinnock úr volt a felelős biztos.

2004. augusztus 8-án a panaszos írásban kérte Kinnock urat, hogy hívja össze az alapítvány igazgatótanácsának rendes ülését. Ugyanezen a napon azonos levelet küldött a Bizottság főtitkárhelyettesének és a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosnak, akkori nevén Dimas úrnak.

2004. november 23-án a panaszos levelet intézett Spidla úrhoz, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és az esélyegyenlőségért felelős biztoshoz, hogy kérje fel az alapítvány igazgatótanácsa rendes ülésének összehívására.

2004. december 12-én a hivatalban lévő foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos azt válaszolta, hogy az illetékes szolgálatok elkezdtek gondolkodni a panaszos által az alapítvány adminisztratív működésével és finanszírozásával kapcsolatban felvetett kérdéseken. A biztos arról is tájékoztatta a panaszost, hogy megoldást fog találni az alapítvány jövőjére.

2005. szeptember 1-jén interjút szerveztek a panaszos és Spidla biztos kabinetjének egyik tagja között.

2006. január 27-én Spidla biztos kabinetje arról tájékoztatta a panaszost, hogy a Spidla biztos és Kallas biztos közötti találkozó alkalmával felmerült annak szükségessége, hogy átmeneti intézkedéseket találjanak az alapítvány számára. A panaszos véleménye szerint ez a kérdés már két éve folyamatban van a Bizottság előtt.

Tekintettel a panaszos által a panaszával együtt benyújtott mellékletekre, az ombudsman úgy értelmezte, hogy a panaszos a következő állítást és állítást nyújtotta be:

A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem volt hajlandó eleget tenni az alapítvány igazgatóinak azon kérésének, hogy hívják össze az igazgatótanács alapszabály szerinti ülését. A panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az alapítvány továbbra is működhessen.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Az Európai Bizottság panaszra vonatkozó véleménye összefoglalva a következő volt:

Történelmi háttér

A Paul Finet Alapítványt az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Főhatósága hozta létre 1965-ben. Az Alapítvány alapszabályát 1965. június 30-án állították össze, és 1967. május 25-én, 1972. március 16-án, 1975. február 6-án, illetve 1988. március 17-én módosították.

Az alapítványt „közhasznú intézményként” ismerik el, és az egyesületekről és a nonprofit alapítványokról szóló, 1928. április 21-i luxemburgi törvény, és különösen az alapítványokról szóló törvény II. címe szabályozza.

Alapszabálya értelmében az alapítvány igazgatótanácsa huszonkét tagból áll, akik közül legalább tizenegynek az Európai Bizottság tisztviselőinek vagy korábbi tisztviselőinek kell lenniük. Az elnökséget automatikusan a szociális ügyekért felelős biztos kapja meg. Az Igazgatótanács feladata az Alapítvány ügyvitelének irányítása és az összes adminisztratív intézkedés végrehajtása. Szerepének megkönnyítése érdekében az igazgatótanácsot egy végrehajtó bizottság segíti, amelyre az alapítvány mindennapi ügyvitelét („administration courante”) ruházták át. A Végrehajtó Bizottság tizenhárom tagból áll, akiket az Igazgatótanács választ meg.

Az alapítvány jövedelme önkéntes adományokból és támogatásokból áll, különösen a Bizottságtól, valamint az alapítvány saját forrásaiból származó bevételekből. 2003-ig a Bizottság évente 220 000 EUR összegű támogatást nyújtott az Alapítványnak a „Segítségnyújtás a szén- és acélipari katasztrófák áldozatainak és támogatás az árváknak” elnevezésű költségvetési sorból. További körülbelül 10 000 EUR-t az „Egyéb, az ESZAK keretében működő bizottságok” költségvetési sorból ítéltek oda. E támogatás célja az alapszabály szerinti ülésekkel kapcsolatos költségek fedezése volt.

2003 végéig az Alapítvány adminisztratív irányítását több bizottsági szolgálat egymást követő munkája biztosította. Mivel az alapítvány nem rendelkezett saját személyzettel vagy helyiségekkel, a Bizottság személyzetének legfeljebb két tagját bocsátották az alapítvány rendelkezésére.

Az ESZAK-Szerződés 2002. júliusi lejárta és az új költségvetési rendelet hatálybalépése arra késztette a Bizottságot, hogy felülvizsgálja az alapítványban való részvételének megfelelőségét. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a megfontolások tágabb összefüggésben merültek fel, ami a Bizottságnak a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekben való általános részvételére vonatkozó határozatához (1) vezetett.

Az érintett szervezeti egységekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság úgy határozott, hogy megszünteti a személyzet egyes tagjainak az alapítvány rendelkezésére bocsátását, és felülvizsgálja egy költségvetési sornak az alapítvány számára történő kijelölését.

A Bizottság kijelentette továbbá, hogy mivel az ESZAK-Szerződés 2002. júliusi lejártával nem állt rendelkezésre jogalap az Alapítvány támogatására, szolgálatai arra a következtetésre jutottak, hogy a 2004. évi költségvetés összeállításakor nem szükséges előirányozni a fent említett költségvetési sor megújítását. Ezekről a határozatokról az alapszabály szerinti ülések keretében kellő időben tájékoztatták az alapítványt. E határozatok különösen egyrészt az évente nyújtott támogatás mennyiségének csökkenésére, másrészt pedig az alapítvány saját forrásainak növekedésére vezethetők vissza, amely 2003-ban 972 668,15 eurót tett ki. Kiszámították, hogy ezek a források lehetővé tennék hat évnyi tevékenység fedezését anélkül, hogy új közösségi támogatásokat kellene igénybe venni.

A panaszos állításának és állításának érdemét illetően

Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a Bizottság megtagadta az alapítvány igazgatóinak az igazgatótanács alapszabály szerinti ülésének összehívására irányuló kérésének nyomon követését, a Bizottság kijelentette, hogy az alapítvány igazgatótanácsának belső eljárási szabályzata megállapította, hogy az igazgatótanácsot „ az elnök hívja össze, vagy ha nem áll rendelkezésre, az az ügyvezető, aki az alábbi 3. cikk szerint az ülés elnöki tisztét betölti”.

A belső eljárási szabályzat (2) 1. cikke azonban úgy rendelkezik, hogy az Igazgatótanács akkor is összehívható, ha azt legalább hét ügyintéző kéri.

A Bizottság megállapította, hogy az igazgatótanács három tagjának lemondása, akik mind a Bizottságnál 2004 márciusában hivatalban lévő tisztviselők voltak, nem akadályozta meg az ügyintézőket abban, hogy saját kezdeményezésükre összehívják az igazgatótanács ülését.

Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az alapítvány továbbra is működhessen, a Bizottság kijelentette, hogy az alapítvány alapszabálya értelmében erre nem köteles.

Ami a személyzet kirendelését illeti, az a tény, hogy a Bizottság több alkalmazottját a múltban az alapítvány rendelkezésére bocsátották annak érdekében, hogy biztosítsák az alapítvány mindennapi irányítását („administration courante”), a Bizottság rámutatott, hogy ez a gyakorlat csak az alapítvány jó szándékából ered.

Következtetésként a Bizottság hangsúlyozta, hogy tudatában van annak, hogy az alapítvány 1988 óta változatlan alapszabálya már nem megfelelő. A Bizottság már tájékoztatta az alapítványt arról a szándékáról, hogy végleges és átfogó megoldást kíván találni. Ezt még az Igazgatótanács még hivatalban lévő tagjainak kellett meghatározniuk. Ebben az összefüggésben a Bizottság kezdeményezte a helyzet valamennyi érintett fél megelégedésére történő orvoslásához szükséges lépéseket.

A panaszos észrevételei

Válaszában a panaszos fenntartotta panaszát, és összefoglalva a következő további észrevételeket tette:

A Bizottság 2004. augusztus 4-i határozatát nem továbbították az alapítvány igazgatótanácsa tagjainak.

Ami a Bizottságnak az alapítvány irányításában való részvétele jogalapjának kérdését illeti, a panaszos kijelentette, hogy a Bizottság 2004. augusztus 4-i határozata lehetővé tette, hogy a Bizottság megszüntesse az alapítványban való részvételét. Ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság köteles lett volna erre.

A HATÁROZAT

1 A „Paul Finet” alapítvány igazgatóinak az igazgatótanácsa alapszabály szerinti ülésének összehívására irányuló kérelme nyomon követésének Bizottság általi állítólagos megtagadásáról

1.1 A panaszos a Paul Finet Alapítvány (a továbbiakban: az Alapítvány) igazgatótanácsának tagja. Az alapítvány célja, hogy támogassa az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vállalatának ipari balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt munkavállalói árváinak felsőoktatását. Az alapítvány alapszabálya értelmében a szociális ügyekért felelős biztos az alapítvány elnöke, és ő tölti be az igazgatótanács elnöki tisztét. 2004. április 5-én az igazgatótanács tagjait tájékoztatták arról, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy nem küld titkárt az alapítványhoz. A panaszos véleménye szerint ez megakadályozta az Alapítvány hatékony működését. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az alapítvány továbbra is működhessen, nevezetesen hívja össze igazgatótanácsának alapszabály szerinti ülését. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság megtagadta az alapítvány igazgatóinak az igazgatótanács alapszabály szerinti ülésének összehívására irányuló kérésének nyomon követését.

1.2 Véleményében az Európai Bizottság kijelentette, hogy nem köteles összehívni az igazgatótanács ülését. Mindenesetre semmi sem akadályozza meg az Igazgatótanács többi tagját abban, hogy összehívják az Igazgatótanács ülését, feltéve, hogy megfelelnek a határozatképességhez szükséges feltételeknek.

1.3 Előzetes megjegyzésként az ombudsman hangsúlyozni kívánja, hogy az alapítvány alapszabálya, valamint az alapítvány igazgatótanácsának belső eljárási szabályzata nem közjogi, hanem magánjogi rendelkezések. Mindazonáltal az ombudsman azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban kell eljárnia valamennyi tevékenységi területén, beleértve az alapítványon belüli szerepét is.

1.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy az alapítvány igazgatótanácsa belső eljárási szabályzatának 1. cikke a következőket mondja ki:

„Az igazgatótanácsot az elnök hívja össze, vagy ha az nem áll rendelkezésre, az ülés elnöki teendőit ellátó ügyintéző (…).

Legalább hét ügyintéző kérésére is összehívják.

Az Igazgatótanácsot évente legalább egyszer össze kell hívni (…)”(3)

1.5 Ebből következik, hogy az Alapítvány Igazgatótanácsa belső eljárási szabályzatának való megfelelés érdekében az Igazgatótanácsot évente legalább egyszer össze kell hívni. A Kormányzótanács elnökének, azaz a szociális ügyekért felelős biztosnak össze kell hívnia az ülést, ha azt helyénvalónak tartja. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy nincs szigorú kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az elnöknek egy adott időpontban össze kell hívnia az igazgatótanácsot, mivel az igazgatótanács bizonyos számú más tagja is összehívhatja az ülést.

1.6 Az ombudsman megjegyzi, hogy bár az eljárási szabályzat nem ír elő szigorú kötelezettséget az Európai Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy egy adott időpontban összehívja az igazgatótanácsot, még meg kell vizsgálni, hogy a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelték volna-e az Európai Bizottságtól, hogy a panaszos kérésének megfelelően gyakorolja az igazgatótanács összehívására vonatkozó előjogát.

1.7 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság véleményében kijelentette, hogy a magánjog hatálya alá tartozó szervekben való részvétele felülvizsgálatának tágabb összefüggésében újraértékelte az alapítványban való részvételének megfelelőségét. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a Bizottság megállapította, hogy az alapítványnak nyújtott pénzügyi hozzájárulás már nem indokolt az ESZAK-Szerződés 2002. júliusi lejártára, az alapítvány szerepének csökkenésére és arra tekintettel, hogy az alapítvány jelentős saját forrásokkal rendelkezik. Tekintettel ezekre a fejleményekre, amelyek megkérdőjelezik az állami forrásoknak az alapítvány irányítására és finanszírozására való folyamatos felhasználását, úgy tűnik, hogy összhangban van a megfelelő ügyintézés elveivel, ha a Bizottság él azzal az előjogával, hogy összehívja az igazgatótanácsot az alapítvány jövőjének, és különösen a Bizottságnak az alapítványban való jövőbeli részvételének a kezelése érdekében.

1.8 Az ombudsman ugyanakkor megjegyzi, hogy az Európai Bizottság már tájékoztatta az alapítványt arról a szándékáról, hogy végleges és átfogó megoldást kíván találni. Ezt még az Igazgatótanács még hivatalban lévő tagjainak kellett meghatározniuk. Ebben az összefüggésben a Bizottság kezdeményezte a helyzet orvoslásához szükséges lépéseket. Az ombudsman feltételezi, hogy ezek a lépések szükségszerűen magukban foglalják az Igazgatótanács összehívását, amint döntés születik a Bizottság részvételére vonatkozó átfogó megoldásról.

1.9 E fejlemények fényében az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos állításával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

2 A panaszos állítása

2.1 A panaszos azt kérte, hogy az Európai Bizottság tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az alapítvány továbbra is működhessen.

2.2 Véleményében az Európai Bizottság kijelentette, hogy nem köteles garantálni az alapítvány megfelelő működését.

2.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az alapítvány alapszabályának 4. cikkéből kitűnik, hogy „az alapítvány igazgatását egy huszonkét tagból álló igazgatótanács látja el, amelynek legalább tizenegy tagja az Európai Bizottság tisztviselője vagy volt tisztviselője. Az elnökséget automatikusan a Bizottság azon tagja kapja meg, aki a biztosi testületen belül a szociális ügyekért felelős.”(4)

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az említett alapszabály 5. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a]z igazgatótanács a legszélesebb hatáskörrel rendelkezik az alapítvány üzleti tevékenységének irányítására és a tárgyával kapcsolatos valamennyi igazgatási intézkedés végrehajtására”.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a fentiekből kitűnik, hogy a Bizottságnak nyilvánvalóan fontos szerepet kell játszania az alapítványban, tekintettel arra, hogy az alapítvány elnöke, és hogy az alapítvány igazgatótanácsa tagjainak fele a Bizottság tisztviselője vagy korábbi tisztviselője kell, hogy legyen. Az ombudsman azonban nem talált olyan rendelkezést az alapítvány alapokmányában vagy belső eljárási szabályzatában, amely arra kötelezné a Bizottságot mint intézményt, hogy biztosítsa az alapítvány további működését.

Az ombudsman megjegyzi különösen, hogy sem az alapítvány alapokmányában, sem a belső eljárási szabályzatban nem szerepel olyan rendelkezés, amely arra kötelezné a Bizottságot, hogy személyzetének egy tagját, jelen esetben egy titkárt bocsásson az alapítvány rendelkezésére.

2.4 A fentiek fényében az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy a panaszos követelése nem tartható fenn.

3 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján nincs szükség további vizsgálatokra a panaszos állításával kapcsolatban, és a panaszos állítása nem tartható fenn. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Az Európai Bizottság C (2004) határozata (2004. augusztus 4.) a magánjogi szervezetekben való részvételének új magatartási szabályairól.

(2) Francia nyelven, az eredeti szövegben: « Règlement d’ordre intérieur du Conseil d’Administration de la Fondation Paul Finet arrêté par le Conseil d’Administration du 14 novembre 1966, modifié le 30 juin 1972, le 4 janvier 1975 et le 19 janvier 1989 ».

(3) Fordítás az eredeti francia változatból.

(4) Fordítás az eredeti francia változatból.