Strasbourg, 2008. február 8.

Tisztelt B. Asszony!

2006. január 27-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósága ellen az utóbbinak 2005. december 19-én küldött levelével kapcsolatban. Ebben a levélben Ön azt kérdezte az említett főigazgatóságtól, hogy a Bizottság utalt-e át „nagyon jelentős pénzeszközöket”(1) az Ön volt férje által vezetett magán bankszámlákra az almati (Kazahsztán) küldöttségének finanszírozása céljából.

2006. március 8-án továbbítottam a panaszt a Bizottság elnökének. 2006. május 31. előtt kértem a Bizottság véleményét a panasszal kapcsolatban.

A Bizottság 2006. június 20-án küldte meg véleményét. 2006. június 21-én továbbítottam Önnek az észrevételeket tartalmazó felhívást, amelyet 2006. július 3-án küldött meg.

2006. december 10-én panaszával kapcsolatban további dokumentumokat küldött nekem.

2007. március 29-én további tájékoztatást kértem a Bizottságtól az Ön panaszával kapcsolatban, és 2007. május 15-ig választ kértem.

2007. május 28-án panaszával kapcsolatban további leveleket küldött nekem.

Mivel a Bizottság az előírt határidőn belül nem válaszolt, szolgálataim 2007. június 12-én telefonon értesítették a Bizottság szolgálatait. 2007. június 21-én arra kértem a Bizottságot, hogy legkésőbb 2007. július 15-ig adjon választ. Erről az ugyanazon a napon kelt levélben tájékoztatták Önt.

A Bizottság 2007. július 17-én küldte meg válaszát.

2007. július 18-án továbbítottam Önnek a Bizottság válaszát, amelyben felkértem észrevételei megtételére, és amelyet Ön 2007. július 24-én küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

Háttér: 1139/2005/JMA sz. panasz

2000. szeptember 12-én a panaszos első panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz (hivatkozási szám: 1139/2000/JMA) az Európai Bizottság ellen azon döntésével kapcsolatban, hogy férje személyzeti státuszát „házasról” „elváltra” változtatja, valamint a közös egészségbiztosítási rendszer ezzel kapcsolatos intézkedésével kapcsolatban, amely a panaszost kizárja a biztosításból.

Az ombudsman lezárta a vizsgálatot, és a panaszt a panaszos megelégedésére "az Európai Bizottság rendezte". 2005. augusztus 18-án és 2005. október 10-én két további levél érkezett a panaszostól, amelyeket 1139/2005/JMA hivatkozási számon vettek nyilvántartásba.

A jelen panasz hivatkozási száma: 313/2006/MF

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők voltak:

2005. december 19-én a panaszos ajánlott levélben levelet küldött a Bizottság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóságának (DG) arról, hogy a Bizottság állítólag jelentős pénzeszközöket utalt át volt férje magánbankszámláira az almati küldöttség (a továbbiakban: a küldöttség) finanszírozása céljából.

2006. január 27-én a panaszos panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. Azt állította, hogy a Bizottság nem küldött átvételi elismervényt a 2005. december 19‐i levelével kapcsolatban. Azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem foglalt állást az említett levélben felvetett kérdéssel kapcsolatban, nevezetesen azzal az állítással kapcsolatban, hogy a Bizottság igen jelentős pénzeszközöket utalt át volt férje magánbankszámláira az almati küldöttségének finanszírozása céljából.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

A Bizottságnak a panasszal kapcsolatos véleménye összefoglalva a következő volt:

A panaszos első állítását illetően a Bizottság elismerte, hogy a levelet valóban megkapta a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság. Mivel azonban a levél tárgya kívül esett a főigazgatóság hatáskörén, azt belső levélben azonnal továbbították az OLAF-nak. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy az ellenőrzés során kiderült, hogy a levél soha nem érkezett meg az OLAF szolgálataihoz, és úgy tűnik, hogy elveszett a belső levelezési rendszerben. A Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a panaszos nem kapott átvételi elismervényt, és a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatának megfelelően arról tájékoztatta a panaszost, hogy levelét áthelyezték. A Bizottság véleménye szerint ez a mulasztás részben a karácsonyi szünet előtti és utáni időszak levélhátralékának tudható be. A Bizottság elnézést kért a panaszostól és az ombudsmantól a levelének kezelésével kapcsolatos belső adminisztratív hibáért.

A panaszos második állítását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a küldöttség finanszírozására átcsoportosított pénzeszközöket a saját pénzgazdálkodási szabályainak megfelelően kezelték. A Bizottság kijelentette, hogy „semmilyen esetben” nem utalták át a pénzeszközöket a tisztviselői által vezetett magán bankszámlákra, hanem mindig a küldöttség felhatalmazott tisztviselők – nevezetesen a küldöttségvezetők – által kezelt helyi bankszámláira, a Bizottság nevében és nevében.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát.

A panaszos 2006. december 10-i további levele

2006. december 10-én a panaszos újabb levelet küldött az ombudsmannak a panaszával kapcsolatban. Mellékelte továbbá a Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának egyik tisztviselője által kiállított igazolást, amelyben a szóban forgó tisztviselő igazolta, hogy a Bizottság öt átutalást hajtott végre a panaszos volt férjének 1994. október 7-én, 1995. január 9-én, 1995. május 1-jén, 1995. március 13-án és 1995. április 3-án.

Az ombudsman megjegyezte, hogy az igazolásból kiderült, hogy a két első, 1994. október 7-i és 1995. január 9-i átutalás készpénzben történt a panaszos volt férjének. A további három átutalás egy luxemburgi székhelyű banknál vezetett bankszámlára történt. A tisztviselő igazolta, hogy ezeket az átutalásokat úgy alakították ki, hogy még a Bizottság saját bankszámlájának megnyitása előtt fedezzék a küldöttség költségeit.

A panaszos azt állította, hogy ez az aláírással vagy keltezéssel nem ellátott igazolás nem bizonyítja, hogy a Bizottság átutalásai nem a panaszos korábbi férje által vezetett magán bankszámlákra történtek.

2006. december 10-i levelében a panaszos egy luxemburgi nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő, a volt férjével közös vagyonának megosztására vonatkozó eljárásra is hivatkozott. Ebben az összefüggésben a panaszos további kérelmet nyújtott be, hogy tájékoztassák volt férjének az 1994. február 16. és 1999. május 31. közötti időszakra vonatkozó fizetéséről. Mivel azonban a panaszos nem nyújtott be olyan dokumentumot, amely alátámasztotta volna állítását, az ombudsman az EK-Szerződés 195. cikke alapján arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő indok a jelenlegi vizsgálat ezen új állításra való kiterjesztésére.

További vizsgálatok
A Bizottsághoz intézett információkérés

A Bizottság véleményének, a panaszos észrevételeinek, valamint a 2006. december 10-i további leveléhez csatolt dokumentumnak a gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon a következő kérdésre:

„A panaszos második állítását illetően a Bizottság véleményében kijelentette, hogy az almati küldöttség pénzeszközeit soha nem utalták át tisztviselőinek magán bankszámláira, hanem mindig a küldöttség felhatalmazott tisztviselők által kezelt helyi bankszámláira.

A panaszos olyan dokumentumot nyújtott be, amely azt sugallja, hogy a Bizottság három alkalommal utalt át bizonyos pénzösszegeket luxemburgi bankszámlákra, amelyek nyilvánvalóan a panaszos korábbi férjéhez tartoztak.”

Az ombudsman arra is felkérte a Bizottságot, hogy tegye meg észrevételeit a panaszos által benyújtott bizonyítékokkal kapcsolatban.

A Bizottság válasza

Válaszában a Bizottság kijelentette, hogy a panaszos által megküldött dokumentumnak köszönhetően teljesebb körű keresést tudott végezni történeti irattárában azzal az állítással kapcsolatban, hogy a küldöttség igazgatására szánt összegeket a panaszos volt férje által vezetett bizonyos bankszámlákra utalták át. A Bizottság megerősítette, hogy a szóban forgó dokumentum valóban hiteles. Ennek alátámasztására a Bizottság csatolta a szóban forgó dokumentum másolatát, amelyet H., az érintett szolgálat akkori vezetője keltezett és írt alá.

A Bizottság kijelentette továbbá, hogy tisztázni kívánja, hogy a panaszra vonatkozó első véleményében erre a kérdésre adott válasz egy elektronikus adatbázisban szereplő információkon alapult, amely csak 2003-ban kezdte meg működését. A Bizottság kifejtette, hogy bár minden erőfeszítést megtettek annak biztosítása érdekében, hogy a 2003 előtti történeti információkat felvegyék az adatbázisba, nem minden esetben került sor a vonatkozó információknak az adatbázisba való felvételére. A Bizottság jelezte, hogy olyan kiegészítő információkat találtak, amelyek azt mutatták, hogy az akkor hatályos pénzügyi szabályoknak megfelelően az új küldöttségek megnyitásakor nem volt szokatlan, hogy a helyi bankszámlák működésbe lépésére várva pénzeszközöket utaltak át a tisztviselők bankszámláira.

Következésképpen a Bizottság kijelentette, hogy reméli, hogy ez tisztázza a kérdést, és sajnálatát fejezi ki az eredeti válaszában szereplő információk által okozott kellemetlenségek miatt.

A panaszos további észrevételei

Észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy kellően figyelembe vette a Bizottság további válaszát, és csak a következő megjegyzést tette: bár volt férjét 1994. augusztus 23-án nevezték ki a küldöttségbe, a küldöttségvezető utoljára 1995. május 1-jén utalt pénzt saját bankszámlájára. A panaszos véleménye szerint hosszú időbe telt, amíg a küldöttségvezető bankszámlát nyitott a küldöttség nevében.

A HATÁROZAT

1 A Bizottság állítólagos mulasztása arra vonatkozóan, hogy a panaszos 2005. december 19-i levelére átvételi elismervényt küldjön

1.1 2005. december 19-én a panaszos ajánlott levélben levelet küldött az Európai Bizottság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóságának (DG) arról, hogy az Európai Bizottság állítólag "nagyon jelentős pénzeszközöket"(2) utalt át volt férje magánbankszámláira az almati küldöttség (a továbbiakban: a küldöttség) finanszírozása céljából. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem küldött neki átvételi elismervényt 2005. december 19-i levelével kapcsolatban.

1.2 Véleményében az Európai Bizottság elismerte, hogy a panaszos 2005. december 19-i levele valóban beérkezett a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósághoz. Mivel azonban a levél tárgya kívül esett a főigazgatóság hatáskörén, azt azonnal továbbították intézkedésre belső levélben az OLAF-nak. A Bizottság kifejtette továbbá, hogy az ellenőrzés során kiderült, hogy a levél soha nem érkezett meg az OLAF-hoz, és úgy tűnik, hogy elveszett a belső levelezési rendszerben. A Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a panaszos nem kapott átvételi elismervényt arról, hogy levelét a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatának megfelelően áthelyezték. A Bizottság véleménye szerint ez a mulasztás részben a karácsonyi szünetet megelőző és követő időszak levélhátralékának tudható be. A Bizottság elnézést kért a panaszostól és az ombudsmantól a panaszos levelének kezelésével kapcsolatos belső adminisztratív hibáért.

1.3 A panaszos észrevételeiben nem tett konkrét észrevételt ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

1.4 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexe (3) 14. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az intézményhez intézett minden levél vagy panasz két héten belül átvételi elismervényt kap, kivéve, ha az említett határidőn belül érdemi válasz küldhető.”

1.5 A jelen ügyben az Ombudsman megjegyzi, hogy az, hogy a Bizottság nem küldött átvételi elismervényt a panaszos 2005. december 19-i levelére, úgy tűnik, egyrészt a panaszos levelének kezelésével kapcsolatos belső adminisztratív hibának tudható be, mivel az OLAF-nak való átadását követően a levelet az OLAF szolgálatai soha nem kapták meg, másrészt pedig a karácsonyi szünetet megelőző és követő időszakban a levelek kezelése terén mutatkozó elmaradásnak.

1.6 Az ombudsman ugyanakkor megjegyzi, hogy válaszában az Európai Bizottság elnézést kért a panaszostól e belső adminisztratív hiba miatt.

1.7 Ilyen körülmények között, elismerve, hogy sajnálatos módon nem sikerült hatékonyan kezelni a polgároktól érkező leveleket, az ombudsman úgy véli, hogy nincs ok további vizsgálatokra ebben az állításban.

2 A Bizottság állítólagos mulasztása, hogy állást foglaljon a panaszos 2005. december 19-i levelében felvetett kérdésben

2.1 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság nem foglalt állást a 2005. december 19-i levelében felvetett kérdésben, nevezetesen abban az állításban, hogy az Európai Bizottság igen jelentős pénzeszközöket utalt át volt férje magánbankszámláira a küldöttség finanszírozása céljából.

2.2 Véleményében az Európai Bizottság kijelentette, hogy a küldöttségének finanszírozására átcsoportosított pénzeszközöket saját pénzgazdálkodási szabályainak megfelelően kezelték. A Bizottság kijelentette, hogy „semmilyen esetben” nem utaltak át pénzeszközöket a tisztviselői által vezetett magán bankszámlákra, hanem mindig a küldöttségnek a felhatalmazott tisztviselők, nevezetesen a küldöttségvezetők által az intézmény nevében és megbízásából kezelt helyi bankszámláira.

2.3 Az Európai Bizottság véleményének, a panaszos észrevételeinek, valamint az utóbbi 2006. december 10-i újabb leveléhez csatolt új bizonyítékoknak a gondos mérlegelését követően az ombudsman úgy ítélte meg, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy tegye meg észrevételeit a panaszos által benyújtott bizonyítékokkal kapcsolatban, nevezetesen egy olyan dokumentummal kapcsolatban, amely azt sugallta, hogy a Bizottság három alkalommal utalt át bizonyos pénzösszegeket egy luxemburgi székhelyű bank bankszámlájára, amely nyilvánvalóan a panaszos korábbi férjéhez tartozott.

2.4 Válaszában az Európai Bizottság kijelentette, hogy a panaszos által benyújtott dokumentumnak köszönhetően teljesebb körű keresést tudott végezni fizikai történeti irattárában a panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy a küldöttség igazgatására szánt összegeket a panaszos volt férje által vezetett bizonyos bankszámlákra utalták át. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy tisztázni kívánja, hogy a panaszra vonatkozó első véleményében erre a kérdésre adott válasz egy elektronikus adatbázisban szereplő információkon alapult, amely csak 2003-ban kezdte meg működését. A Bizottság megállapította, hogy bár minden erőfeszítést megtettek annak biztosítása érdekében, hogy a 2003 előtti történeti információkat felvegyék az adatbázisba, ez nem mindig volt így. A Bizottság jelezte, hogy olyan kiegészítő információkat találtak, amelyek azt mutatták, hogy az akkor hatályos pénzügyi szabályoknak megfelelően az új küldöttségek megnyitásakor nem volt szokatlan, hogy a helyi bankszámlák működésbe lépésére várva ilyen módon utalták át a pénzeszközöket. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy reméli, hogy ez a magyarázat tisztázza az ügyet, és sajnálatát fejezi ki az eredeti válaszában szereplő információk által okozott kellemetlenségek miatt.

2.5 Az Európai Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy kellően figyelembe vette az Európai Bizottság további válaszát. Csak annyit jegyez meg, hogy a küldöttségvezetőnek hosszú időbe telt új bankszámlát nyitnia a küldöttség nevében.

2.6 Ebben az esetben az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszra vonatkozó első véleményében az Európai Bizottság rámutatott, hogy "semmilyen esetben" nem utaltak át pénzeszközöket a tisztviselői által vezetett magán bankszámlákra, hanem mindig a küldöttség helyi bankszámláira, amelyeket felhatalmazott tisztviselők, nevezetesen a küldöttségvezetők kezelnek az intézmény nevében és megbízásából. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a Bizottság a további információkérésre adott válaszában kijelentette, hogy további információkat találtak, amelyek azt mutatták, hogy az akkor hatályos pénzügyi szabályokkal összhangban „nem volt szokatlan”, hogy új küldöttségek megnyitásakor pénzeszközöket utaljanak át a tisztviselőik által vezetett magán bankszámlákra, miközben arra vártak, hogy a küldöttség saját helyi bankszámlái működésbe lépjenek. Az Ombudsman ezért úgy véli, hogy a Bizottság két véleménye között bizonyos következetlenség mutatkozik.

2.7 Az ombudsman ugyanakkor megjegyzi, hogy az Európai Bizottság sajnálatát fejezte ki az eredeti válaszában szereplő téves információk által okozott kellemetlenségek miatt. Kifejtette továbbá, hogy ez annak tudható be, hogy a panaszosnak adott első válaszában szereplő eredeti álláspontja a 2003-ban üzembe helyezett elektronikus adatbázisban szereplő információkon alapult, amelyek később hiányosnak bizonyultak. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a Bizottság állást foglalt a panaszos 2005. december 19-i levelében felvetett kérdésben, és megfelelően tisztázta az abban felvetett kérdést, azt válaszolva, hogy nem volt kizárva, hogy a vonatkozó időpontban az újonnan létrehozott küldöttségek esetében pénzeszközöket utaltak át tisztviselőinek bankszámláira a Bizottság saját helyi bankszámláinak üzembe helyezéséig.

2.8 E megfontolások, nevezetesen az Európai Bizottságnak a panaszos 2005. december 19-i levelében felvetett kérdéssel kapcsolatos pontosítása, valamint azon tény alapján, hogy az Európai Bizottság sajnálatát fejezte ki az eredeti válaszában foglalt információk által okozott kellemetlenségek miatt, az Ombudsman úgy véli, hogy nincs szükség további vizsgálatokra ezen állítással kapcsolatban.

2.9 Ami a panaszosnak a további észrevételeiben felvetett azon érvét illeti, hogy a küldöttségvezetőnek hosszú időbe telt új bankszámlát nyitnia a küldöttség nevében, az ombudsman úgy véli, hogy - amint azt maga a panaszos is állította - ez a kérdés nem állításnak, hanem puszta észrevételnek minősül. Úgy tűnik tehát, hogy az ügy e vonatkozását illetően nincs szükség további vizsgálatokra.

3 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a panaszos két állításával kapcsolatban nem volt szükség további vizsgálatokra. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) A francia eredetiben: „des fonds très importants”.

(2) Lásd a fenti 1. megjegyzést.

(3) A helyes hivatali magatartás európai kódexe elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu/code/en/default.htm).