Strasbourg, 2007. február 5.

Tisztelt X Úr!

2006. január 23-án Y vállalat nevében panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala (OPOCE) hogyan kezelte a Z vállalattal és Y alvállalkozóval kötött ajánlati felhívásból eredő szerződést.

2006. február 16-án továbbítottam a panaszt az OPOCE főigazgatójának. Az OPOCE 2006. február 24-én küldte meg a panasszal kapcsolatos véleményét, amelyhez hozzáfűzte, hogy az abban foglalt egyes információk bizalmasak, és azokat nem kell továbbítani a panaszosnak. Ezért 2006. március 24-én levelet írtam az OPOCE-nak, amelyben kifejtettem, hogy panaszkezelési eljárásom, különösen az ombudsman végrehajtási rendelkezései 4. cikkének (4) bekezdése megköveteli, hogy továbbítsam az intézmény véleményét a panaszosnak, felkérve őt, hogy tegye meg észrevételeit a véleménnyel kapcsolatban. Ezért arra kértem az OPOCE-t, hogy bocsássa rendelkezésemre véleményének egy változatát, amelyet továbbíthat a panaszosnak.

Az OPOCE 2006. április 7-én megküldte véleményének új változatát, amelyet megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit. Öntől nem érkezett észrevétel. 2006. április 24‐i levelemben visszaküldtem az OPOCE‐nak az eredeti véleményét.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Elnézést kérek, hogy ennyi időbe telt az ügyének intézése.

A PANASZ

A panaszos szerint a vonatkozó tények a következőképpen foglalhatók össze.

A Z vállalat és az OPOCE egy ajánlati felhívás keretében szerződést (a továbbiakban: a szerződés) kötött. A panaszos szerint a szerződés kifejezetten kimondta, hogy Y alvállalkozóként jár el Z számára az informatikai alkalmazásoknak a Z nevében az OPOCE-hez történő szállítása tekintetében. Z alvállalkozói szerződést kötött Y-val (a továbbiakban: alvállalkozói szerződés).

Az Y által az alvállalkozói szerződés teljesítése céljából kifejlesztett informatikai alkalmazás első változatát Z tesztelte, és a panaszos szerint kielégítőnek találta. Amikor azonban a rendszer 2004 áprilisában megkezdte a gyártást, nem pontosan úgy működött, ahogy kellett volna. A panaszos szerint ez a Z által létrehozott termelési környezetnek tudható be. Bár a rendszer gyenge teljesítményét a panaszos szerint mindig Z okozta, ez utóbbi úgy döntött, hogy felmondja az Y-val kötött szerződését, anélkül, hogy eleget tett volna pénzügyi és szerződéses kötelezettségeinek. Y 2004. szeptember 7-i levelében tájékoztatta az OPOCE-t az ügyről, utalva arra, hogy Z megtagadta az Y-val szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek teljesítését, és kérte az OPOCE beavatkozását azon az alapon, hogy Z nem tartotta be az OPOCE-vel kötött szerződést (amely kifejezetten előírta Y részvételét).

2004. szeptember 16‐i levelében az OPOCE azzal érvelt, hogy nem volt abban a helyzetben, hogy észrevételeket tegyen azokra a nehézségekre vonatkozóan, amelyekkel Y a Z‐vel szemben szembesülhet.

2004. szeptember 17-i levelében Y válaszolt az OPOCE-nek, azzal érvelve, hogy azt az ajánlatot, amely alapján a szerződést odaítélték, Z (mint fővállalkozó) és Y (mint alvállalkozó) közös ajánlataként értékelték, amely utóbbit Z kizárólagos technológiai partnereként azonosították. Y technológiai partnerként betöltött szerepét a közös ajánlat értékelése során értékelték. A pályázatot Z-nek ítélték oda, miután az értékelők figyelembe vették többek között Y javasolt műszaki megoldását és Y személyzetének önéletrajzát. Az ajánlat Z-nek történő odaítélésével az OPOCE egyértelműen elfogadta Y-t technológiai partnerként, amely szerepet az OPOCE és Z közötti szerződésben kifejezetten megemlítettek. Z tehát nem volt jogosult megszüntetni az Y-val való együttműködését, és az utóbbit egy másik informatikai vállalattal helyettesíteni, amelyet nem engedélyeztek Z technológiai partnereként a közbeszerzési eljárás keretében. Y közölte érveit az OPOCE-vel, amely megtagadta az egyértelmű állásfoglalást. Csupán annak hangsúlyozására szorítkozott, hogy nem avatkozhat be az Y és Z közötti szerződéses jogviszonyba.

Ezenkívül Y tájékoztatta az OPOCE-t, hogy Z az érintett munka jelentős részét egy indiai vállalatnak adta alvállalkozásba. Mivel India nem kötött kétoldalú megállapodást az EU-val a közbeszerzés területén, Z a panaszos szerint megsértette az uniós közbeszerzési jogszabályokat, ezért az OPOCE-vel kötött szerződését azonnali hatállyal fel kell mondani. Az OPOCE nem járt el, annak ellenére, hogy konkrét bizonyítékokat kapott az üggyel kapcsolatban. Az OPOCE magatartása e tekintetben eltért a Bizottságétól, amely a panaszos szerint felmondta a szerződéseket, amikor egy vállalkozó úgy döntött, hogy megszüntet egy alvállalkozót.

Az OPOCE fellépésének megtagadása megsértette a helyes hivatali magatartás európai kódexét, és különösen annak 5. cikkét. Az egyenlő bánásmód elvét megsértették, mivel az eltérő bánásmódot nem igazolták a szóban forgó ügy jellemzői.

A panaszos azt állította, hogy az OPOCE nem járt el:

1. Z önkényesen felmondta az Y-val kötött szerződését; és
2. Z ezt követően szerződést kötött egy indiai beszállítóval.

Állításainak alátámasztására a panaszos különösen azzal érvelt, hogy i. Z nem volt jogosult megszüntetni az Y-val való együttműködését és/vagy Y-t egy másik informatikai vállalattal helyettesíteni, amelyet az OPOCE pályázatértékelési eljárása keretében nem engedélyeztek Z technológiai partnereként; és ii. Z megsértette az uniós közbeszerzési jogszabályokat azáltal, hogy az érintett munka jelentős részét alvállalkozásba adta egy indiai vállalatnak.

A panaszos azt állította, hogy az OPOCE-nek fel kell kérnie Z-t az Y-val kötött alvállalkozói szerződésének visszaállítására, vagy ennek hiányában az OPOCE-nek azonnali hatállyal fel kell mondania a Z-vel kötött szerződését.

A VIZSGÁLAT

Az OPOCE véleménye

Az OPOCE véleménye a következőképpen foglalható össze.

A szóban forgó ajánlati felhívás nyertes ajánlatát Z nyújtotta be, egyrészt Y-val, másrészt Q-val mint javasolt alvállalkozókkal. A Z-vel kötött szerződést az OPOCE 2002. október 23-án írta alá. 2004. augusztus 23‐án a Z tájékoztatta az OPOCE‐t, hogy felmondta az Y‐val kötött alvállalkozói szerződését.

Az OPOCE ezzel kapcsolatos álláspontja, amelyet Y-val 2004. szeptember 16-án, 2004. október 5-én, 2004. december 3-án és 2006. január 23-án kelt leveleiben közölt, változatlan marad. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatot Z tette, és a szerződést az OPOCE és a Z írta alá. Az OPOCE nem köteles beavatkozni a Z és az Y közötti együttműködés megszüntetésének kérdésébe.

Az OPOCE értelmezése szerint a szerződés végrehajtása során lehetséges alvállalkozót váltani a közösségi közbeszerzési jogszabályok megsértése nélkül. Az alvállalkozás kérdését az OPOCE és Z közötti szerződés 14. cikke tárgyalja. A 14. cikk azt jelenti, hogy amennyiben a szerződés teljesítése során a szerződő fél új alvállalkozót kíván létrehozni, vagy olyan feladatokat kíván alvállalkozásba adni, amelyekre az eredeti ajánlat nem irányzott elő alvállalkozást, a szerződő félnek az OPOCE kifejezett engedélyére van szüksége. E kötelezettség be nem tartása esetén az ajánlatkérő szervnek a szerződés 20. cikkével összhangban lehetősége van – de nem köteles – felmondani a szerződést.

Q-t a Z által az ajánlati felhívásra válaszul tett eredeti ajánlatban alvállalkozóként javasolták. A Q India Ltd ugyanannak a vállalatcsoportnak a tagja, mint a Q és a Z. Ha a Q India Ltd a Szerződés alapján végez munkát, akkor ezt a Q alvállalkozójaként is megteheti. Az eredeti ajánlatban szereplő két alvállalkozó által elvégzendő feladatok meglehetősen eltérőek voltak. Az OPOCE nem rendelkezik olyan információval, amely arra utalna, hogy a Q India Ltd olyan feladatokat látna el, amelyeket eredetileg Y javasolt az eredeti ajánlatban.

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 106. cikke értelmében „[a] pályázati eljárásokban való részvétel egyenlő feltételek mellett áll nyitva minden olyan harmadik országbeli természetes és jogi személy számára (...), amely az Európai Közösségekkel a közbeszerzés területén külön megállapodással rendelkezik az említett megállapodásban megállapított feltételek szerint.” Először is, ez a rendelkezés hivatalosan csak az ajánlattevőkre/részvételre jelentkezőkre (vagy későbbi vállalkozókra) vonatkozik, az alvállalkozókra azonban nem. Ez azt jelenti, hogy a harmadik országokban letelepedett ajánlattevőknek joguk van részt venni a közbeszerzési eljárásokban, amennyiben erre nemzetközi közbeszerzési megállapodás feljogosítja őket. Másodszor, a fent említett cikk nem kimerítő jellegű. Még ha nincs is ilyen megállapodás, vagy a megállapodás nem vonatkozik az adott típusú szerződésekre, a közösségi intézmények nem kötelesek elutasítani az ilyen országok ajánlattevői által benyújtott ajánlatokat. Az egyes részvételre jelentkezők/ajánlattevők eseti alapon vehetnek részt az adott közbeszerzési eljárásban. Ez az álláspont összhangban van a „Vade Mecum on Public Procurement Procedures in the Commission” (Vade Mecum a Bizottság közbeszerzési eljárásairól) című dokumentumban foglalt belső használatra vonatkozó utasításokkal. Az OPOCE ezért úgy véli, hogy a jelen ügyben semmi sem minősülhet az egyenlő bánásmód elve megsértésének.

Az OPOCE arra is felhívta az ombudsman figyelmét, hogy Y az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás keretében hivatkozott a jelen ügyre, valamint arra a tényre, hogy Z és Y között a "Tribunal d'arrondissement de Luxembourg" előtt szerződéses jogviszonyuk tárgyában eljárás van folyamatban.

A panaszos észrevételei

Az ombudsman felkérte a panaszost, hogy nyújtsa be észrevételeit az OPOCE véleményével kapcsolatban. A panaszos nem nyújtott be észrevételeket.

A HATÁROZAT

1 Előzetes megjegyzés

1.1 A jelen ügy érdemi elemzésének megkezdése előtt az európai ombudsman célszerűnek tartja emlékeztetni arra, hogy az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala (OPOCE) véleményében rámutatott arra, hogy Y az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás keretében utalt a jelen ügyre, valamint arra, hogy Z és Y között a "Tribunal d'arrondissement de Luxembourg" előtt szerződéses jogviszonyuk tárgyában eljárás van folyamatban. Az ombudsman megjegyzi, hogy úgy tűnik, az OPOCE nem kérdőjelezi meg a jelen panasz elfogadhatóságát az EK-Szerződés 195. cikke alapján, amely felhatalmazza az ombudsmant arra, hogy panaszokat fogadjon „(…) a közösségi intézmények vagy szervek (….) tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokkal kapcsolatban, kivéve, ha az állítólagos tények bírósági eljárás tárgyát képezik vagy képezték.” Az ombudsman mindazonáltal meg kívánja jegyezni, hogy az Elsőfokú Bíróság előtt folyamatban lévő ügy az OPOCE elleni kereset, amelyet Y nyújtott be a Bírósághoz, különösen egy másik ajánlati felhívás technikai értékelési szempontjaival kapcsolatban. Nem érinti a jelen kifogás tárgyát képező ajánlati felhívást. Úgy tűnik tehát, hogy a szóban forgó ügy nem ugyanazokat a tényeket érinti, mint amelyek a jelen kifogásban szerepelnek.

Lehetséges azonban, hogy a luxemburgi nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő ügy, amely a Z és Y közötti szerződéses viszonyra vonatkozik, a jelen kifogás keretében felhozott tényekre vonatkozhat. Az ombudsman azonban tudomásul veszi, hogy az ilyen tények inkább járulékosak, mint központiak a jelen panaszhoz képest (amely az OPOCE állítólagos hivatali visszásságaira vonatkozik). Az ombudsman ezért nem talál okot arra, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásokról szóló véleményében az OPOCE által szolgáltatott információk alapján megkérdőjelezze a jelen panasz elfogadhatóságát.

1.2 Ami a panaszos azon érvét illeti, hogy megsértették az egyenlő bánásmód elvét, mivel az eltérő bánásmódot nem indokolták a szóban forgó ügy jellemzői. az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 89. cikkének (1) bekezdése szerint "[a]z egészben vagy részben a költségvetésből finanszírozott közbeszerzési szerződéseknek meg kell felelniük az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének. " Az ombudsman azonban úgy véli, hogy még ha a költségvetési rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elveket a Z és Y közötti szerződéses jogviszonyra is alkalmazni kellene, a panaszos nem bizonyította, hogy milyen módon sértették meg az egyenlő bánásmód elvét. Következésképpen nincs elegendő indok a panasz e szempontjának további vizsgálatára.

2 Az OPOCE állítólagos mulasztása Z szerződésének felmondásával kapcsolatban

2.1 Az Y nevében benyújtott panasz arra vonatkozott, hogy az OPOCE hogyan kezelte az OPOCE és Z közötti szerződést (a továbbiakban: a szerződés), amely egy ajánlati felhívás eredményeként jött létre. A panaszos szerint a szerződés kimondta, hogy Y alvállalkozói szerződést köt Z-vel (a továbbiakban: alvállalkozói szerződés). Z azonban úgy döntött, hogy felmondja az Y-val kötött alvállalkozói szerződését. Y tájékoztatta az OPOCE-t az ügyről, utalva arra, hogy Z nem teljesítette az Y-val szembeni szerződéses kötelezettségeit, és kérte az OPOCE-t, hogy avatkozzon be azon az alapon, hogy Z nem tartotta be az OPOCE-vel kötött szerződést (amely kifejezetten előírta Y részvételét). Y azzal érvelt, hogy a szerződés odaítélésének alapjául szolgáló ajánlatot Z (mint elsődleges vállalkozó) és Y (mint alvállalkozó) közös ajánlataként értékelték, mivel utóbbit Z kizárólagos technológiai partnereként azonosították. Y technológiai partnerként betöltött szerepét a közös ajánlat értékelése során értékelték. A pályázatot Z-nek ítélték oda, miután az értékelők figyelembe vették többek között Y javasolt műszaki megoldását és Y személyzetének önéletrajzát. Az ajánlat Z-nek történő odaítélésével az OPOCE egyértelműen elfogadta Y-t technológiai partnerként, amely szerepet az OPOCE és Z közötti szerződésben kifejezetten megemlítettek. Z tehát nem volt jogosult megszüntetni az Y-val való együttműködését, és az utóbbit egy másik informatikai vállalattal helyettesíteni, amelyet nem engedélyeztek Z technológiai partnereként a közbeszerzési eljárás keretében. Y közölte érveit az OPOCE-vel, amely megtagadta az egyértelmű állásfoglalást. Csupán annak hangsúlyozására szorítkozott, hogy nem avatkozhat be az Y és Z közötti szerződéses jogviszonyba.

2.2 A panaszos azt állította, hogy az OPOCE nem tett lépéseket az Y-val kötött szerződésének Z általi önkényes megszüntetése miatt. Állításának alátámasztására a panaszos különösen azzal érvelt, hogy Z nem volt jogosult megszüntetni az Y-val való együttműködését és/vagy Y-t egy másik informatikai vállalattal helyettesíteni, amelyet az OPOCE pályázatértékelési eljárása keretében nem engedélyeztek a Z technológiai partnereként.

2.3 Az OPOCE azzal érvelt, hogy a szóban forgó ajánlati felhívás nyertes ajánlatát Z nyújtotta be egyrészt Y-val, másrészt Q-val mint javasolt alvállalkozókkal. A közbeszerzési eljárásban tehát Z tett ajánlatot, és a szerződést az OPOCE és Z írta alá. 2004. augusztus 23-án Z tájékoztatta az OPOCE-t, hogy felmondta az Y-val kötött alvállalkozói szerződését. Az OPOCE azonban azon a véleményen van, hogy nem köteles beavatkozni a Z és Y közötti együttműködés megszüntetésének ügyébe. Az OPOCE értelmezése szerint lehetséges alvállalkozót váltani a szerződés végrehajtása során.

2.4 Az alvállalkozás kérdését az OPOCE és Z közötti szerződés 14. cikke tárgyalja. A 14. cikk úgy értelmezhető, hogy amennyiben a szerződő fél a szerződés teljesítése során új alvállalkozót kíván létrehozni, vagy olyan feladatokat kíván alvállalkozásba adni, amelyek tekintetében az eredeti ajánlat nem irányzott elő alvállalkozást, a szerződő félnek az OPOCE kifejezett engedélyére van szüksége. Az ombudsman azonban nem talál semmit a 14. cikkben, amely kifejezetten kimondja, hogy az alvállalkozói szerződés megszüntetéséhez előzetes írásbeli megállapodás szükséges. E tekintetben nem bizonyított, hogy a 14. cikkre hivatkozni lehet annak érdekében, hogy Z-t az OPOCE előzetes írásbeli engedélyének beszerzésére kötelezzék egy meglévő alvállalkozói szerződés, például az Y-val kötött alvállalkozói szerződés megszüntetése érdekében.

2.5 Az OPOCE és Z közötti szerződés 14. cikke nyilvánvalóan alkalmazandó az új alvállalkozó kijelölésére. Az ilyen kinevezéshez valóban szükség van az OPOCE előzetes írásbeli beleegyezésére. A panaszos azonban nem bizonyította egyértelműen, hogy Z ténylegesen új alvállalkozói szerződést kötött volna az Y-val kötött alvállalkozói szerződésének megszűnését követően. Az ügy tényállásából ugyanis az következik, hogy Z ehelyett saját forrásaira vagy a Z ajánlatában már említett alvállalkozóra (azaz Q-ra) támaszkodott az Y által korábban elvégzett feladatok elvégzése során. Ezért nem nyert egyértelműen bizonyítást, hogy Z nem tartotta be a szerződés 14. cikkét.

2.6 A szerződés 20. cikke kimondja, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van - de nem köteles - felmondani a szerződést, ha a szerződő fél nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. Így, még ha a Z az OPOCE előzetes írásbeli megállapodása nélkül is vezetett be új alvállalkozót, sőt, még ha a szerződés 14. cikkét úgy is értelmezték, hogy az OPOCE előzetes írásbeli megállapodására volt szükség az Y-val kötött alvállalkozói szerződés megszüntetéséhez, a szerződés 20. cikke bizonyos mérlegelési mozgásteret biztosít az OPOCE számára a Z-vel kötött szerződés megszüntetésével kapcsolatban.

2.7 Ilyen körülmények között meg kellene határozni, hogy az OPOCE a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban gyakorolta-e ezt a mérlegelési jogkört. A megfelelő ügyintézés elve megköveteli, hogy a mérlegelési jogkör gyakorlása során a közösségi intézmény vagy szerv meg tudja indokolni, hogy miért választ egy adott lehetőséget a rendelkezésre álló különböző lehetőségek közül.

2.8 Az ajánlatkérő szerv indokolhatja a szerződés felmondásának mellőzésére vonatkozó mérlegelési jogkörének gyakorlását, ha a szerződő fél többek között akkor is teljesíteni tudja elsődleges szerződéses kötelezettségét, hogy árukat vagy szolgáltatásokat nyújtson az ajánlatkérő szervnek, ha a szerződő fél új alvállalkozót jelölt ki (vagy feltételezve, hogy a 14. cikket tágan értelmezik, annak ellenére, hogy a szerződő fél felmondta a meglévő alvállalkozóval kötött szerződését). A jelen ügyet illetően a Z által 2004. augusztus 20‐án az OPOCE‐nek küldött levélből kitűnik, hogy Z képes volt az Y által korábban ellátott feladatok ellátására. Ezért úgy tűnik, hogy az OPOCE tiszteletben tartotta a megfelelő ügyintézés elvét, amikor az adott körülmények között mérlegelési jogkörét gyakorolta, és úgy döntött, hogy nem mondja fel a Z‐vel kötött szerződést.

2.9 A fentiekre tekintettel az Ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot az OPOCE részéről amiatt, hogy nem járt el az Y-val kötött szerződés Z általi megszüntetésekor.

3 Az OPOCE állítólagos mulasztása Z indiai beszállítóval kötött szerződésével kapcsolatban

3.1 A panaszos szerint Z az OPOCE-vel kötött szerződés tárgyát képező munka jelentős részét egy indiai vállalatnak adta alvállalkozásba. Mivel India nem kötött kétoldalú megállapodást az EU-val a közbeszerzés területén, Z a panaszos szerint megsértette az uniós közbeszerzési jogszabályokat, ezért az OPOCE-vel kötött szerződését azonnali hatállyal fel kell mondani. Az OPOCE nem járt el, annak ellenére, hogy konkrét bizonyítékokat kapott az üggyel kapcsolatban.

3.2 A panaszos azt állította, hogy az OPOCE nem reagált arra a tényre, hogy Z szerződést kötött egy indiai beszállítóval. Állításának alátámasztására a panaszos különösen azzal érvelt, hogy Z megsértette az uniós közbeszerzési jogszabályokat azáltal, hogy az érintett munka jelentős részét alvállalkozásba adta egy indiai vállalatnak.

3.3 Az OPOCE azzal érvelt, hogy Q-t a Z által a szóban forgó ajánlati felhívásra adott eredeti ajánlatban alvállalkozóként javasolták. A Q India Ltd ugyanannak a vállalatcsoportnak a tagja, mint a Q és a Z. Ha a Q India Ltd a Szerződés alapján végez munkát, akkor ezt a Q alvállalkozójaként teheti meg. Az OPOCE nem rendelkezik olyan információval, amely arra utalna, hogy a Q India Ltd olyan feladatokat láthat el, amelyeket eredetileg Y javasolt az eredeti ajánlatban. Továbbá a költségvetési rendelet 106. cikke értelmében „a pályázati eljárásokban való részvétel egyenlő feltételek mellett nyitva áll (...) minden olyan harmadik országbeli természetes és jogi személy számára, amely az Európai Közösségekkel a közbeszerzés területén külön megállapodással rendelkezik az említett megállapodásban meghatározott feltételek szerint.” Először is, ez a rendelkezés formálisan csak az ajánlattevőkre/részvételre jelentkezőkre (vagy későbbi vállalkozókra) alkalmazandó, az alvállalkozókra azonban nem. Ez azt jelenti, hogy a harmadik országokban letelepedett ajánlattevőknek joguk van részt venni a közbeszerzési eljárásokban, amennyiben erre nemzetközi közbeszerzési megállapodás feljogosítja őket. Másodszor, a fent említett cikk nem kimerítő jellegű. Még ha nincs is ilyen megállapodás, vagy a megállapodás nem vonatkozik az adott típusú szerződésekre, a közösségi intézmények nem kötelesek elutasítani az ilyen országok ajánlattevői által benyújtott ajánlatokat. Az egyes részvételre jelentkezők/ajánlattevők eseti alapon vehetnek részt az adott közbeszerzési eljárásban. Ez az álláspont összhangban van a „Vade Mecum on Public Procurement Procedures in the Commission” (Vade Mecum a Bizottság közbeszerzési eljárásairól) című dokumentumban foglalt belső használatra vonatkozó utasításokkal. Az OPOCE ezért úgy véli, hogy a jelen ügyben semmi sem minősülhet az egyenlő bánásmód elve megsértésének.

3.4 Az ombudsman ésszerűnek tartja az OPOCE azon álláspontját, hogy a költségvetési rendeletnek a nem uniós természetes és jogi személyek közbeszerzési eljárásokban való részvételére vonatkozó rendelkezései az ajánlattevőkre és később a vállalkozókra vonatkoznak, az alvállalkozókra azonban nem. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos nem fejtette ki részletesebben, hogy véleménye szerint Z e tekintetben milyen uniós közbeszerzési jogszabályokat sértett meg. Az ombudsman ezért nem állapít meg hivatali visszásságot az OPOCE részéről amiatt, hogy nem járt el Z indiai beszállítóval kötött szerződése alapján.

4 A panaszos állítása

4.1 A panaszos azt kérte, hogy az OPOCE hívja fel Z-t az Y-val kötött alvállalkozói szerződésének visszaállítására, vagy ennek hiányában az OPOCE azonnali hatállyal szüntesse meg a Z-vel kötött szerződését.

4.2 Tekintettel arra, hogy a fenti 2.9. és 3.4. pontban megállapítást nyert, hogy nem történt hivatali visszásság, az ombudsman nem találja indokoltnak a panaszos állításának további vizsgálatát.

5 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az OPOCE nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a döntésről az OPOCE főigazgatója is tájékoztatást kap.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) HL 2002. L 248., 1. o.

(2) HL 2002. L 248., 1. o.