- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 2200/2005/GG panaszról
Határozat
Ügy 2200/2005/GG - Vizsgálat megindítása Kedd | 28 június 2005 - Határozat Kedd | 17 január 2006
Strasbourg, 2006. január 17.
Tisztelt W. Úr!
2005. június 15-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz egy dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelem Európai Bizottság általi kezelésével kapcsolatban.
2005. június 28-án továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének. A Bizottság 2005. október 18-án küldte meg véleményét. 2005. október 24-én továbbítottam Önnek az észrevételezésre való felkéréssel együtt, amelyet 2005. november 28-án küldött meg.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
A PANASZ
A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet [1] (a továbbiakban: 2081/92/EGK rendelet) rendelkezik a "földrajzi jelzés" különleges oltalmának lehetőségéről. Az 5. cikk szerint az e fejezet szerinti oltalom iránti kérelmeket az érintett tagállamnak kell benyújtania az Európai Bizottsághoz. A 6. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottság „nyilvánosságra hoz minden bejegyzés iránti kérelmet, megjelölve a kérelem benyújtásának időpontját”, és hogy a Bizottság hat hónapon belül ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a rendeletben a bejegyzésre vonatkozóan meghatározott feltételek. Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy ezek a feltételek teljesülnek, (a rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően) a Hivatalos Lapban közzéteszi „a kérelmező nevét és címét, a termék nevét, a kérelem főbb pontjait, (...) és szükség esetén következtetéseinek indokait”. A 7. cikk úgy rendelkezik, hogy a Hivatalos Lapban való közzétételtől számított hat hónapon belül bármely tagállam kifogást emelhet a bejegyzés ellen.
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásával összefüggésben a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmára vonatkozó átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2004. április 29-i 918/2004/EK bizottsági rendelet (2) (a továbbiakban: 918/2004/EK rendelet) 1. cikke értelmében, amennyiben a 2081/92/EGK rendelet szerinti kérelmet ezen országok egyike 2004. október 31-ig továbbította a Bizottsághoz, a nemzeti jog által már biztosított oltalom „az említett rendelet 6. cikkével összhangban történő határozathozatalig fenntartható”.
A Bizottság online kérelem-nyilvántartása szerint a cseh hatóságok 2004. október 19-én kérelmet nyújtottak be a „Pravé olomoucké tvaruzky” (sajtkülönlegesség) megjelölés oltalma iránt.
2005. április 1-jén a panaszos, a tej és tejtermékek védelmével foglalkozó német egyesület igazgatója hozzáférést kért a Bizottságtól ehhez a dokumentumhoz. Ezt a kérelmet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet) alapján nyújtották be.
Válasz hiányában a panaszos 2005. május 10-én megerősítő kérelmet nyújtott be.
2005. május 18-án kelt levelében, amelyben válaszolt a 2005. április 1-jei hozzáférés iránti kérelemre, a Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy a vonatkozó dokumentumhoz nem lehet hozzáférést biztosítani. A Bizottság rámutatott, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke értelmében konzultált a cseh hatóságokkal, és hogy ez utóbbiak ellenezték a dokumentum hozzáférhetővé tételét. A Bizottság szerint a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt kivétel volt alkalmazandó.
2005. június 9-én a Bizottság elutasította a megerősítő kérelmet. A Bizottság előadta, hogy a cseh hatóságokkal folytatott konzultációra volt szükség, mivel a dokumentum ez utóbbitól származik. Mivel a cseh hatóságok ellenezték a nyilvánosságra hozatalt, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése volt alkalmazandó. Ezért nem volt szükség más lehetséges kivételek vizsgálatára. Ebben az összefüggésben a Bizottság az Elsőfokú Bíróság T-168/02. sz., IFAW kontra Bizottság ügyben 2004. november 30-án hozott ítéletére hivatkozott. A Bizottság szerint részleges hozzáférés sem volt lehetséges, mivel a cseh hatóságok ellenezték a teljes dokumentum hozzáférhetővé tételét.
A Bizottság elnézést kért az eredeti hozzáférés iránti kérelemre vonatkozó határozat késedelme miatt.
Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos megjegyezte, hogy nem kíván ragaszkodni az eredeti kérelmére adott válasz késedelmével kapcsolatos eljárási hibához. Azt állította azonban, hogy a dokumentum elveszítette valamely tagállamtól származó dokumentum jellegét, mivel azt a Bizottság honlapján megemlítették, és így a Bizottság dokumentumainak szerves részévé vált. A panaszos arra is rámutatott, hogy a kérelem milyen joghatásokat váltott ki a 918/2004/EK rendelet alapján.
E megfontolások alapján a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy helytelen volt a Bizottság azon döntése, hogy megtagadta a vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférést. Kérte, hogy biztosítsanak számára hozzáférést ehhez a dokumentumhoz.
A VIZSGÁLAT
A Bizottság véleményeVéleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:
A kérelem száma, dátuma és tárgya elérhető volt az interneten (http://ec.europa.eu/agriculture/foodqual/protec/applications/list_en.pdf) a 0399 hivatkozási szám alatt. Maga az alkalmazás azonban nem volt elérhető az interneten keresztül. A vélemény benyújtásának időpontjában folyamatban volt a „Pravé olomoucké tvaruzky” oltalom alatt álló eredetmegjelölésként történő esetleges bejegyzésére irányuló eljárás.
Miután a panaszos hozzáférést kért a kérelemhez, a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése és a végrehajtási rendelkezések 5. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján konzultált a cseh hatóságokkal (4). 2005. május 2-i válaszukban ezek a hatóságok kifejezetten ellenezték a vonatkozó dokumentum nyilvánosságra hozatalát.
A panaszos nem vitatta, hogy a kérelem a cseh hatóságoktól származik, hogy ezek a hatóságok ellenezték a nyilvánosságra hozatalt, és hogy a nyilvánosságra hozatal megtagadására irányuló kérelem kivételt képez a hozzáférési jog alól, amint azt az Elsőfokú Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata is megerősítette (a T-168/02. sz., IFAW kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 57. és 58. pontja).
A döntő kérdés tehát az volt, hogy a Bizottság a cseh kérelmet saját dokumentumaként fogadta-e el azáltal, hogy a honlapján hivatkozott rá, és/vagy a 918/2004 rendelet állítólagos joghatásai miatt.
A kérelemnek a 2081/92 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti első közzététele semmilyen módon nem változtatta meg magának a kérelemnek a státuszát, amelyet ebben a szakaszban még nem vizsgáltak meg, nem módosítottak és nem alakítottak át. A dokumentum továbbra is a tagállamtól származik, és nem tették közzé a Bizottság honlapján. A Bizottság honlapján a vonatkozó kérelemre való hivatkozás tehát nem tette ezt a kérelmet a Bizottságtól származó dokumentummá.
Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a 2081/92/EGK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a tagállamok illetékes hatóságai „biztosítják, hogy minden olyan személy, aki bizonyítani tudja jogos gazdasági érdekét, jogosult legyen betekinteni a kérelembe”. A 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Hivatalos Lapban történő közzététel felszólalási eljárást indított, amelynek során bármely jogosan érdekelt személy jogosult volt a termék teljes termékleírását kérni és megkapni. Ilyen kérelmet a Bizottsághoz vagy a tagállam hatóságaihoz lehet intézni.
A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kért dokumentum hozzáférhetővé tételének megtagadása indokolt volt.
A panaszos észrevételeiÉszrevételeiben a panaszos hangsúlyozta, hogy a döntő kérdés valóban az, hogy a cseh kérelem a tisztán nemzeti, cseh szférából átkerült-e az acquis communautaire-be, vagy legalábbis uniós dokumentummá vált-e. A panaszos szerint ezt a metamorfózist a 918/2004/EK rendelet tette lehetővé. A panaszos előadta, hogy ez azt jelenti, hogy a cseh hatóságoknak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése által megfelelően védett és a közösségi bíróságok által elismert dokumentum feletti hatásköre már nem releváns.
A panaszos ezért arra kérte az ombudsmant, hogy semmisítse meg a Bizottság 2005. június 9-i határozatát, és biztosítson számára hozzáférést a vonatkozó dokumentumhoz.
A HATÁROZAT
1 A dokumentumhoz való hozzáférés állítólagos elmulasztása1.1 A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet [5] ("2081/92/EGK rendelet") rendelkezik a "földrajzi jelzés" különleges oltalmának lehetőségéről. Az 5. cikk szerint az e fejezet szerinti oltalom iránti kérelmeket az érintett tagállamnak kell benyújtania az Európai Bizottsághoz. A 6. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottság „nyilvánosságra hoz minden bejegyzés iránti kérelmet, megjelölve a kérelem benyújtásának időpontját”, és hogy a Bizottság hat hónapon belül ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a rendeletben a bejegyzésre vonatkozóan meghatározott feltételek. Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy ezek a feltételek teljesülnek, (a rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően) a Hivatalos Lapban közzéteszi „a kérelmező nevét és címét, a termék nevét, a kérelem főbb pontjait, (...) és szükség esetén következtetéseinek indokait”. A 7. cikk úgy rendelkezik, hogy a Hivatalos Lapban való közzétételtől számított hat hónapon belül bármely tagállam kifogást emelhet a bejegyzés ellen.
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásával összefüggésben a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmára vonatkozó átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2004. április 29-i 918/2004/EK bizottsági rendelet (6) (a továbbiakban: 918/2004/EK rendelet) 1. cikke szerint, amennyiben a 2081/92/EGK rendelet szerinti kérelmet ezen országok egyike 2004. október 31-ig továbbította a Bizottsághoz, a nemzeti jog által már biztosított oltalom "az említett rendelet 6. cikkével összhangban történő határozathozatalig fenntartható".
2004. október 19-én a cseh hatóságok kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz a „Pravé olomoucké tvaruzky” (sajtkülönlegesség) megjelölés oltalma iránt. A kérelmet felvették a Bizottság online jelentkezési nyilvántartásába.
1.2 2005. április 1-jén a panaszos, egy tej- és tejtermékvédelmi német egyesület igazgatója hozzáférést kért az Európai Bizottságtól ehhez a dokumentumhoz. Ezt a kérelmet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet) alapján nyújtották be.
A kérelmet végül 2005. június 9-én elutasították az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján. A Bizottság előadta, hogy a cseh hatóságokkal való konzultációra volt szükség, mivel a dokumentumok ez utóbbiaktól származnak. A Bizottság szerint az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó, mivel a cseh hatóságok ellenezték a hozzáférhetővé tételt.
1.3 Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a vonatkozó dokumentum elveszítette valamely tagállamtól származó dokumentum jellegét, mivel azt az Európai Bizottság honlapján megemlítették, és így az Európai Bizottság dokumentumainak szerves részévé vált. A panaszos arra is rámutatott, hogy a kérelem milyen joghatásokat váltott ki a 918/2004/EK rendelet alapján. E megfontolások alapján a panaszos azt állította, hogy a Bizottság helytelenül döntött úgy, hogy megtagadja a vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférést. Kérte, hogy biztosítsanak számára hozzáférést ehhez a dokumentumhoz.
1.4 Véleményében az Európai Bizottság megismételte azon álláspontját, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése megakadályozta a dokumentum közzétételét, mivel a cseh hatóságok ellenezték annak közzétételét. A Bizottság rámutatott arra, hogy a döntő kérdés tehát az, hogy a cseh kérelmet saját dokumentumként fogadta-e el azáltal, hogy a honlapján hivatkozott rá, és/vagy a 918/2004/EK rendelet állítólagos joghatásai miatt.
E kérdéssel kapcsolatban a Bizottság előadta, hogy a kérelemnek a 2081/92 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti első közzététele semmilyen módon nem változtatta meg magának a kérelemnek a státuszát, amelyet ebben a szakaszban még nem vizsgáltak meg, nem módosítottak és nem alakítottak át. A dokumentum továbbra is a tagállamtól származik, és nem tették közzé a Bizottság honlapján. A Bizottság honlapján a vonatkozó kérelemre való hivatkozás tehát nem tette ezt a kérelmet a Bizottságtól származó dokumentummá.
A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a 2081/92/EGK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok illetékes hatóságai „biztosítják, hogy minden olyan személy, aki bizonyítani tudja jogos gazdasági érdekét, jogosult legyen betekinteni a kérelembe”. A 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Hivatalos Lapban történő közzététel felszólalási eljárást indított, amelynek során bármely jogosan érdekelt személy jogosult volt a termék teljes termékleírását kérni és megkapni.
A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kért dokumentum hozzáférhetővé tételének megtagadása indokolt volt.
1.5 Észrevételeiben a panaszos hangsúlyozta, hogy valóban az a döntő kérdés, hogy a cseh kérelem a tisztán nemzeti, cseh szférából átkerült-e az acquis communautaire-be, vagy legalábbis uniós dokumentummá vált-e. A panaszos szerint ezt a metamorfózist a 918/2004/EK rendelet tette lehetővé. A panaszos előadta, hogy ez azt jelenti, hogy a cseh hatóságoknak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése által megfelelően védett és a közösségi bíróságok által elismert dokumentum feletti hatásköre már nem releváns. Ezért arra kérte az ombudsmant, hogy semmisítse meg a Bizottság 2005. június 9-i határozatát, és biztosítson számára hozzáférést a vonatkozó dokumentumhoz.
1.6 Elöljáróban az ombudsman hasznosnak tartja emlékeztetni arra, hogy feladata a hivatali visszásságok lehetséges eseteinek vizsgálata, valamint javaslatok vagy ajánlások megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy az ilyen hivatali visszásságok hogyan orvosolhatók. Nem tartozik azonban hatáskörébe, hogy utasításokat adjon a közösségi intézményeknek és szerveknek. Ezért az ombudsman nyilvánvalóan nem tudná megsemmisíteni a Bizottság 2005. június 9-i határozatát, és nem kényszeríthetné a Bizottságot az érintett dokumentumhoz való hozzáférés megadására.
1.7 Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy egy tagállam "kérheti az intézményt, hogy előzetes beleegyezése nélkül ne tegye közzé az adott tagállamtól származó dokumentumot." Az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése "a tagállamra ruházza azt a hatáskört, hogy felkérje az intézményt, hogy előzetes beleegyezése nélkül ne tegye közzé az adott államtól származó dokumentumokat."(8) A Bíróság arra is rámutatott, hogy "a tagállamokra ruházott azon hatáskör, hogy előzetes beleegyezésük nélkül kérjék dokumentumaik harmadik felek számára történő hozzáférhetővé tételének megtagadását, az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés joga alóli, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kivételek egyike."(9)
Az ombudsman megjegyzi, hogy ebben az ügyben a panaszos nem vitatta a Bizottság azon véleményét, hogy a kérelem a cseh hatóságoktól származik, hogy ezek a hatóságok ellenezték a közzétételt, és hogy a közzététel megtagadására irányuló kérelem kivételt képez az 1049/2001/EK rendelet szerinti hozzáférési jog alól. Ilyen körülmények között úgy tűnik, hogy a Bizottság álláspontja teljes mértékben összhangban van az 1049/2001/EK rendelettel az eredetileg a cseh hatóságok által benyújtott kérelemhez való hozzáférés kérdését illetően.
1.8 Amint azzal mind a panaszos, mind az Európai Bizottság egyetért, az 1049/2001/EK rendelet szerinti, a vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférési jog csak akkor létezhet, ha ez a dokumentum megváltoztatta a jellegét, és már nem tekinthető valamely tagállamtól származó dokumentumnak. Annak alátámasztása érdekében, hogy valóban ez volt a helyzet, a panaszos utalt (1) arra a tényre, hogy a vonatkozó kérelmet megemlítették a Bizottság honlapján, és (2) a 918/2004/EK rendelet joghatásaira.
1.9 Az első érvet illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a 2081/92/EGK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Európai Bizottság "nyilvánosságra hoz minden bejegyzés iránti kérelmet, megjelölve a kérelem benyújtásának időpontját". Az összefüggésekből kitűnik, hogy ez a rendelkezés arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot arról a tényről, hogy ilyen kérelmet nyújtottak be, anélkül azonban, hogy kötelezné az Európai Bizottságot a kérelem teljes szövegének közzétételére. A releváns információknak a honlapján való hozzáférhetővé tételével a Bizottság tehát csupán eleget tesz a 2081/92 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében rá rótt kötelezettségnek. Az ombudsman úgy véli, hogy semmi nem utal arra, hogy ez az első közzététel megváltoztathatná vagy meg kellene változtatnia a kérelem státuszát. Amint azt a Bizottság helyesen megjegyezte, a kérelmet a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdése szerinti közzététel időpontjában még nem vizsgálta meg, nem módosította vagy nem alakította át.
1.10 Megjegyzendő továbbá, hogy amennyiben az Európai Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a kérelem megfelel a 2081/92/EGK rendeletben megállapított anyagi jogi feltételeknek, a rendelet 6. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza arra, hogy a Hivatalos Lapban közzétegye "a kérelmező nevét és címét, a termék nevét, a kérelem főbb pontjait (...) és szükség esetén következtetéseinek indokait". A rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ezt követően a Hivatalos Lapban való közzététel napjától számított hat hónapon belül bármely tagállam kifogást emelhet a bejegyzés ellen. A 7. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok illetékes hatóságai „gondoskodnak arról, hogy minden olyan személy, aki bizonyítani tudja jogos gazdasági érdekét, jogosult legyen betekinteni a kérelembe”. A fentiekből következik, hogy maga a 2081/92 rendelet rendelkezik a teljes kérelemhez való hozzáférésről a személyek egy korlátozott kategóriája számára, bár csak azt követően, hogy a Bizottság megkezdte a rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében előírt közzétételt.
Az ombudsman véleménye szerint a fentiekből az következik, hogy a panaszos álláspontja így nehezen lenne összeegyeztethető a 2081/92/EGK rendelet által létrehozott rendszerrel, mivel (1) a rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében e célból előírt időpont előtt hozzáférést eredményezne, és (2) bárki számára hozzáférést biztosítana (mivel az 1049/2001/EK rendeleten alapuló kérelmet nem kell indokolni), míg a 2081/92/EGK rendelet csak „jogos gazdasági érdeküket bizonyítani képes személyek” számára biztosítja ezt a jogot.
1.11 Ami a 918/2004/EK rendeletet illeti, annak 1. cikke kimondja, hogy amennyiben a 2081/92/EGK rendelet szerinti kérelmet a csatlakozó országok egyike 2004. október 31-ig továbbította az Európai Bizottsághoz, a nemzeti jog által már biztosított védelem "addig tartható fenn, amíg az említett rendelet 6. cikkével összhangban határozat nem születik". A 918/2004/EK rendelet tehát nem érinti a 2081/92/EGK rendeletben előírt eljárást. Igaz, hogy a 918/2004/EK rendelet előírja, hogy a nemzeti jog által eddig biztosított védelem mindaddig fenntartható, amíg a Bizottság nem határoz az érintett kérelemről. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy ez a joghatás hogyan járhat azzal a következménnyel, hogy a nemzeti hatóságok által benyújtott kérelem olyan bizottsági dokumentummá válik, amelyhez az 1049/2001/EK rendelet értelmében hozzáférést kell biztosítani.
2 KövetkeztetésekAz ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.
Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
P. Nikiforos DIAMANDOUROS
(1) HL L 208., 1. o.; a későbbiekben módosított formában.
(2) HL 2004. L 163., 88. o.
(3) HL 2001. L 145., 43. o.
(4) „Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályai”. Ezeket a szabályokat a Bizottság eljárási szabályzatának mellékleteként a 2001. december 5-i 2001/937/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (HL L 345., 94. o.) vette fel.
(5) HL L 208., 1. o.; a későbbiekben módosított formában.
(6) HL 2004. L 163., 88. o.
(7) HL 2001. L 145., 43. o.
(8) A T-76/02. sz., Messina kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., II-3203. o.) 40. pontja.
(9) A hivatkozott Loc.-ügyben hozott ítélet 55. pontja.